Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
5 1993. augusztus 17., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kalauz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Folyamatos piaci jelenléttel i Közeleg a szüret. Lesz piaca a termésnek? (PN-archív) Miközben a mezőgazdasági termelés hanyatlott, az export rekordokat döntött. Tavaly még 2,67 milliárd dollár értékű volt az agrárkivitel. Mindez a múlté. A legfrissebb adatok szerint az első negyedévben 44 százalékkal csökkent az élelmiszer-gazdasági kivitel. A második negyedévben valamelyest mérséklődött a lemaradás, de a féléves teljesítmény így is 39 százalékkal marad alatta a tavalyinak. Az export fokozásának egy lehetséges módszeréről Tóthné dr. Pásztor Zsuzsát, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának (NGKM) főosztály- vezetőjét kérdeztük. — A szakértők is vitatkoznak a követendő agrárpolitikáról. Egy csoportjuk azt állítja, hogy csökkenhet a mezőgazdasági termelés, mert nincs szükség az elmúlt évekéhez hasonló nagyságú exportra. Mások ezzel eb lentétesen érvelnek, és az export növelését sürgetik. Mi az NGKM álláspontja e vitában? — A minisztérium nem csupán helyesli, hanem segíti is az agrárexport bővítését. Ennek egyik módszere a marketing munka támogatása. Számos új vállalkozás indul, új és jó minőségű termékeket fejlesztenek ki, de piaci bevezetésükre már nincs elég pénz. Az NGKM az úgynevezett kollektív élelmiszer-marketing program révén segíti a piacrajutást, esélyt ad a termelőknek az induláshoz. — A munkát is közvetlenül önök végzik? — Pályázatot hirdettünk a kollektív élelmiszer-marketing koncepció kidolgozására, amelyet az Agromar- keting és a Kopconsult Kft. nyert el. A két cég irányításával célzott, szakértelemmel végzett munka folyik a piacok felkutatásában, valamint az értékesítés-ösztönzésben. — A magyar élelmiszernek voltak hagyományos, jól bevezetett piacai. Ilyen egész Kelet-Európa, amelyet jórészt elveszítettünk. Sokak szerint ez okozta a mezőgazdaság válságát. Ez hamis érvelés, hiszen a keleti piacok helyett Nyugaton találtak vevőket, a válság mégis maradt. Szüksége van egyáltalán a magyar gazdaságnak ezekre a keleti kapcsolatokra? — Kelet-Európa még sokáig a nagy élelmiszervásárló térségek közé tartozik. Az igaz, hogy napjainkban gyorsan változnak ott a viszonyok, ezért nehéz a kereskedés. Termékeinket viszont ismerik, a személyi kapcsolatoknak is hagyománya van, tehát az átmenetet kell átvészelni. Ezt csak folyamatos piaci jelenléttel érhetjük el. Látható, hogy a termelőknek erre nincs elegendő pénzük, ezért mi is igyekszünk segíteni egyebek között azzal, hogy bevásárló utakat szervezünk a FÁK országaiban működő kereskedőknek, támogatjuk a vállalkozók vásári, kiállítási megjelenését. Az új piacok feltárása Keleten és Nyugaton egyaránt lét- szükséglet. Ez azonban nem csupán vevőkeresést jelent, új termékeket kell kifejleszteni, ízléses csomagolásban kínálni azokat, valamint természetesen a kiváló minőséget is produkálni kell. Mindezek termelői feladatok, semmilyen program nem tudja átvállalni tőlük. Mi abban segíthetünk, hogy a már kész, eladható terméknek megfelelő ismertséget szerzünk, például a marketing programmal. — Mennyi pénz van a kollektív élelmiszer-marketing program finanszírozására, és milyen információkhoz juthatnak a termelők és a kereskedők? — A minisztérium kereskedelemfejlesztési alapjának 2,9 milliárd forintja van az idén, és ebből 95 millió forint jut az agrármarketing programra. Ez sok pénznek tűnik, de a kereskedelemben a folyamatos jelenlét elengedhetetlen, s annak finanszírozása is sokba kerül. A program számos szolgáltatást nyújt. Speciális információkat hordozó kiadványok jelennek meg rendszeresen, amelyek például bemutatják az értékesítési szempontból célországnak számító piacokat. A szakmai kiállításokon úgynevezett export promotion centert működtet az Agromarketing Kft., amely információkat ad a magyar kiállítókról, partnereket közvetít. — Honnan tudja meg a külföldi vásárló, hogy magyar terméket vesz, s annak minőségében is megbízhat? — A magyar árak egységes megjelenését, eredetük, minőségük tanúsítását a védjegy adja. Az Agromar- keting Kft. szakértői bizottsággal munkálkodik a védjegy kialakításán, és várhatóan az őszi kölni kiállításon már láthatják az érdeklődők is. Természetesen a bevezetés, a széles körű ismertség hosszabb időt vesz igénybe. Mi elsősorban a kicsi és a közepes hazai vállalkozókat akarjuk felkarolni. V.F.J. SZEZONVÉGI KIÁRUSÍTÁS? Új privatizációs stratégia kell „A hazai privatizáció eddigi menete csupán centralizált, államigazgatási eljárásban végbemenő, torz adás-vétel” - tartja a Liberális Polgári Szövetség - Vállalkozók Pártja. A kudarcot jelzik a számadatok is: a tervezett 5.000 milliárd forint helyett az elmúlt három év alatt mindössze 119 milliárd forint folyt be az államkasszába. A külföldi tőke a rosszul értelmezett privatizáció révén any- nyira megerősödött az országban, hogy bizonyos területeken valósággal monopolhelyzetbe került. A Vállalkozók Pártja szerint ez tapasztalható a többi között a dohányiparban, az élelmiszer-gazdaságban, s az idegenforgalomban. A privatizáció jellemzője továbbá a politikai-társadalmi konszenzus hiánya. Ennek következménye, hogy az állami vagyon lebontása során teret nyert a korrupció. Mindebből azt a következtetést vonja le a Vállalkozók Pártja, hogy a privatizációt nem szabad egyszerű értékesítésnek tekinteni: vagyis az állam nem viselkedhet úgy, mint egy szezonvégi kiárusítás eladója. Az eredményes adás-vételhez az összes érdekelt szereplő (érdekképviseletek, érdekvédelmi szervezetek) intézményes részvétele szükséges. Ezért a párt azt javasolja, hogy a jövőben a privatizáció éves feladatait és irányait tartalmazó vagyonpolitikai irányelveket az adott évet megelőzően a parlament országgyűlési határozattal fogadja el. Az 1994-re érvényes koncepciót azonban - elképzelésük szerint - már az új parlamentnek kell megtárgyalnia. Szükségesnek tartanák, hogy az Állami Vagyonügynökséget - az eddigi kormányirányítás alól - a parlament irányítása alá helyezzék. A gazdasági növekedést ugyanakkor az szolgálná, ha a privatizációs bevételek egy részét az állam közvetlenül visszaforgatná a termelésbe. A privatizációs feladatok közé sorolják, hogy a szakmai és a pénzügyi befektetők között helyes arányt alakítsanak ki, a bankprivatizációt gyorsítsák fel, valamint a kis- és közép- vállalkozókat vonják be a tulajdon- szerzési folyamatba - tartja a Liberális Polgári Szövetség-Vállalkozók Pártja. Ferenczy Europress Fellebbezések az APEH-nél Az elsőfokú adóhatóságok 1993 első félévében 24 ezer határozatot hoztak, amelyek kapcsán 743-an fordultak bírósághoz - közölte Nagy János, az APEH főosztályvezetője. Az APEH elsőfokú határozatai ellen először magához az adóhatósághoz fordulhat az adózó, idén erre 3 ezer esetben került sor. A fellebbezések többsége ugyan eredménytelen marad, hiszen másodfokon az első hat hónapban a határozatoknak csupán 12 százalékát törölték és 15 százalékánál tartottak szükségesnek valamilyen változtatást. Az APEH jogerős döntései ellen 743 bírósági keresetet nyújtottak be. Idén az első félévben 456 elsőfokú és 163 másodfokú bírósági döntés született az APEH határozatai ellen indított perekben. Az ítéletek 62 százaléka az adóhatóság döntését hagyta jóvá, de 38 százalékuk a döntések megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését tartalmazta, illetve új eljárást írt elő. Jogos vásárlói reklamációk Az év első felében a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet a vásárlók reklamációi alapján több mint 43 ezer esetben végzett vizsgálatokat, s a kifogások 70 százalékát megalapozottnak találta. Élelmiszerekre a félév folyamán mindössze 40 reklamáció érkezett, háromnegyed részben jogosan. Néhány tejipari terméket, hamisított szeszesitalt és pörkölt kávét kifogásoltak a vásárlók. A textilipari termékekre vonatkozó, mintegy 5500 reklamáció 72 százaléka volt megalapozott. A legtöbb kifogás a felsőruházati termékekre érkezett, például a kínai tiszta selyemből készült ruházati cikkekre. Tovább növekedett a lábbelikre érkező reklamációk száma, a kifogásolt 34 ezer pár cipő háromnegyed részénél a vásárlók kifogása alapos volt. A reklamációk rohamos emelkedésének okát a Kenni abban látja, hogy a piacon megjelenő silány minőségű import cipőket aránytalanul magas áron kínálják, ez a fogyasztókat megtéveszti, feltételezvén, hogy a termék használati értéke arányban áll az árával. Jelentősen csökkent a személy- gépkocsikra beküldött reklamációk száma. Ennek oka elsősorban az értékesített típusválaszték érzékelhető változása, ezen belül a megbízható nyugati gépkocsik elterjedése. LEHET AZ ÉLETMÓD RÉSZE? Passauban volt vendéglátó Üzleti úton a kékfestő Élete harminchét évéből féltucatnyit Németországban töltött. Legtovább Passauban élt, az ottani első magyar vendéglőben dolgozott Zsigó János, aki jelenleg a tiszaalpári Halászcsárda vezetője. Szakképzettsége: felszolgáló, szakács, üzletvezető. — A németekre mennyire jellemző, hogy vendéglőbe járnak étkezni? - kérdem Zsigó Jánostól. — A munkaidő után ott megtelnek a vendéglők, pedig rengeteg van belőlük. A lakosság nagyobbik része megengedheti ezt magának. Mondhatni, a vendéglőbe járás a munkástól a jól fizetett szellemi dolgozóig az életmód része. Mindenkinek megvan a maga törzsasztala, ahol a barátai, családtagjai társaságában eltölti a szabad ideje egy részét. A pincérek tudják a törzsvendégekről, kinek mi a kedvenc étele, itala, s már kérés nélkül viszik, ha föltűnik a vendég. Valahogy mintha a bérekbe ez is bele lenne kalkulálva. — Egy itthoni falusi csárda vendégei kikből kerülnek ki? — Sajnos nálunk se falun, se városon nem tudják a vendéglőt úgy beleilleszteni a mindennapjaikba az emberek, mint a németeknél ez látható. Ennek elsősorban anyagi okai vannak, ami mindenki előtt ismert. Ide hozzánk a hétvégeken elsősorban a fiatalok jönnek, pénteken, szombaton itt játszik az errefelé ismert Axt- rax zenekar. Kisebb-nagyobb csoportok állnak meg nálunk egy-egy halételre, amiből nyolc-tízféle állandóan kapható; süllő, harcsa, ponty, keszeg, kecsege. De bármi mást is elkészítünk, pacalt, birkát, marhát, és a vendegeink elégedettek. — Egy falusi kisvendéglő mivel járhat a vendégek kedvében? — Jó ízű és nagy adag ételekkel. Ez egyébként nemzetközi módszer, és nem csak falun alkalmazható. Ha azt akarjuk, hogy a nehéz gazdasági helyzetben ne legyen üres az üzlet, követni kell. És szívesen adunk helyet az olyan rendezvényeknek, mint amilyen itt Alpárdn az augusztus húszadikai horgászverseny, nálunk lehet rá jelentkezni, és itt lesz természetesen a hagyományos halászléfőző verseny. Azon gondolkodok, hogyan lehetne neki minél hangulatosabb helyet készíteni kinn a szabadban. Csak június végétől vagyok itt, azóta felújítottuk a tekepályát. Ha a Tisza egyszer gazdára találna, és az itteni üdülőtulajdonosokon kívül turisták is nagyobb számban keresnék föl az ezer éves települést, nekünk is jobban mehetne, és akkor sokkal többet is érdemes lenne befektetni az üzletbe - mondta Zsigó János, az alpári Halászcsárda vezetője. —ats— Negatív rekord a cukorgyárban Minden valószínűség szerint negatív rekordot dönt az őszi kampányban az ország második legnagyobb teljesítményű cukoripari üzeme, a Szolnoki Cukorgyár. A kisebb termőterület, az aszály miatti gyenge hozamok következtében csupán 250 ezer tonna répa feldolgozására számítanak. Ez a jó esztendőkhöz képest alig több mint egyharmados mennyiséget jelent. A Béghyn Say francia cég tulajdonába került gyár szeptember 30-án induló kampánya várhatóan 44 napig tart a szokásos kilenc- ven-száz nap helyett. Pick-részvények Napokon belül véget érhet a Pick- részvények felosztása. Valószínű, hogy legalább 20 darab részvényig kielégítik a saját jogú kárpótoltak igényeit. Az ÁV Rt. döntése szerint a többszörös túljegyzést úgy kezelik ennél a papírnál, hogy csak a saját jogú kárpótoltak igényeit elégítik ki, a kisbefektetők előnyben részesítése mellett. A jegyzés során kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az egy jegyzés mit is jelent: minden egyes brókercégnél leadott jegyzés egy jegyzésnek számít, vagy pedig hogy egy személy csak egy jegyzéssel rendelkezhet. Végülis ez utóbbi szabályt alkalmazzák. A hazai ipar és a mezőgazdaság termékeinek-terményeinek külföldi értékesítési nehézségeit nem lehet eléggé komolyan venni. Sokat kell a sikerért tenniük az illetékes kormányszerveknek. Ugyanakkor a sültgalambvárás taktikáját az egyes üzletembereknek sem érdemes követniük, mert az egyéni próbálkozások is eredménnyel járhatnak. Skorutyák János, az ismert bácsalmási kékfestő például árusító lakókocsijával ezen a nyárön nem a magyar tenger partját célozta meg, bár bizonyára ez az út sem veszett volna kárba. Öthetes üzleti útra ment, Hollandia-Belgium-Francia- ország vonalon. Lapunknak küldött leveléből kitűnik: a bácsalmási kékfestő igen elégedett. Azt írja, nehéz egy ilyen út megtétele, de érdemes nekiindulni a kézműves termékekkel. Az üzleti sikert tetézi, hogy az egyik helyen a kékfestést bemutató múzeum alapjait is lerakták partnereivel. • Skorutyák János otthon, munka közben. (PN-archív) Kelet-európai hadiipar „Ha senkinek nem kellenek ekék, jöjjenek újra a tankok” - ezzel a címmel jelent meg hétfőn a bécsi Kurierban cikk a keleteurópai hadiipar gondjairól. Az írás szerint a nyugati csúcstechnikához szabaddá vált út lehetővé teszi a volt VSZ-tagállamok hadiipari üzemeinek, hogy Nyugaton is versenyképes katonai felszereléseket állítsanak elő, s a termékek iránt van is érdeklődés. így például a cseh gyártók csak látszólag kínálják régi kommunikációs és radarrendszereiket: a készülékek belsejében gyakorlatilag már egyetlenegy keleti elem sincs. A kereskedelem szabadságáért Peter Sutherland, az Általános Vámtarifa és Kereskedelemi Egyezmény szervezetének (GÁTT) vezérigazgatója hétfőn közvetlenül a világ fogyasztó polgáraihoz fordult, arra kérve őket, hogy gyakoroljanak nyomást kormányaikra a világkereskedelmi tárgyalások mielőbbi befejezése érdekében, s azért, hogy világkereskedelem minél szabadabb legyen. Sutherland szerint a protekcionizmus majdnem mindig a fogyasztót sújtja, hiszen őt kényszerítik rá arra, hogy eltartson, illetve dotáljon olyan hazai termelőket, akik a külföldinél drágább árut állítanak elő. Mitterrand a spekulációról Egy vidéki lapnak adott interjúban Francois Mitterrand francia elnök hangsúlyozta, hogy a monetáris válság idején rendszeres konzultációt folytatott Edouard Balladur miniszterelnökkel, és jóváhagyta a kormány által követett politikát. Ez volt a lehető legkevésbé rossz megoldás - jelentette ki a lebegtetési sáv kiszélesítéséről. Mitterrand - Balla- dur-höz hasonlóan - a nemzetközi pénzügyi spekulációt okolta a válságért, kijelentve, hogy nem a francia frank helyzete indokolta a kényszerű döntést. Többet termelt az OPEC Júliusban, 16 dollár alá csökkent az OPÉC referencia-ára, és még olcsóbb lehet az olaj, ha az OPEC-tagállamok nem hagynak fel a túltermeléssel - áll a szervezet belső használatú jelentésében, amelyet a Middle East Economic Survey című, Cipruson megjelenő olajipari szaklap tett közzé hétfőn. Á jelentés szerint az OPEC-tagállamok kitermelése júliusban csaknem 1—1,2 millió hordóval haladta meg a szervezet által maga számára megszabott hivatalos maximumot. A fegyelem megsértésében Kuvait és Irán járt élen. Az egyetlen esélyes jelölt Borítékolható Jacques de Laro- siére EBRD-elnökké választása a héten - ez volt a londoni európai bank munkatársainak véleménye a hét végén. Előzőleg úgy értesültek, hogy az olasz kormány visz- szavonta támogatását Giuliano Amato volt olasz miniszterelnöktől, így de Larosiére, volt IMF-igazgató, a francia központi bank mostani kormányzója gyakorlatilag az egyetlen esélyes jelölt maradt. De Larosiére-t nemcsak a Közös Piac támogatja, hanem személye elfogadható az Egyesült Államoknak is, vagyis mögötte áll az EBRD túlnyomó részvénytöbbsége. Vásár Nyitrán Nyitrán megnyílt a 20. Agro- komplex nemzetközi mezőgazda- sági és élelmiszeripari vásár. A rangos vásáron 20 ország közel ezer kiállítója vesz rész, köztük számos magyar vállalat is. A pozsonyi magyar követség kereskedelmi osztálya a Nyitrai Kereskedelmi és Iparkamarával Közösen szerdán a vásár területén magyar-szlovák üzletemberek találkozóját rendezi meg. Szerkesztette: A.Tóth Sándor
