Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
6 1993. augusztus 17., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC KÁRTYA NÉGYJEGYŰ KÓDDAL Éjjel-nappal automatából jön a pénz A napokban megkezdték munkájukat Kecskeméten is az OTP bank- jegykiadó automatái. Ez önmagában is örvendetes, hisz nincs záróra, a nap 24 órájában folyamatosan és fáradhatatlanul kiszolgálják a bank betétkártyával rendelkező ügyfeleit. De ki juthat egyáltalán ilyen OTP-kár- tyához és milyen folyamatnak az első lépése a Bács-Kiskunban eddig elhelyezett két automata — kérdeztük Dégi Lászlót, az OTP-BANK megyei igazgatóhelyettesét. — Pénzfelvételre jogosító kártyát kaphat az az ügyfél, aki az OTP-nél folyószámlával rendelkezik. Amennyiben ilyet kér, akkor fél évre visszamenőleg megnézzük a számla- forgalmazását, fizetőképességét, s ha rendben lévőnek találjuk, akkor adunk ki kártyát. — Milyen összeget lehet felvenni? — Van természetesen felső határ. Egyrészt a fizetőképességtől függően — ezt a bank vizsgálata határozza meg —, s heti 20 ezertől 50 ezer forintig terjed. Ennél többet az automata egyszerűen nem ad ki. Másik korlát a folyószámlán elhelyezett betét összege, amelyet nem léphet túl az ügyfél, mivel ez nem hitelkártya. Ezt kinek-kinek magának kell figyelemmel kísérnie. A meghatározott összeget egyébként hétfőtől vasárnapig tartó időszakokban egyszerre, vagy több részletben lehet felvenni, ötszáz, ezer és ötezer forintos címletekben. — Kellőképpen biztonságos ez a megoldás ? — Feltétlenül. A kártyákra megszabott limit védi egyrészt az ügyfelet, akit támadás esetén erőszakkal sem tudnának a teljes pénzbetétje • Pénzkiadó automata. fölvételére kényszeríteni. De ugyanígy óvja a bankot is, hiszen a napi elszámolás révén — ezt két központi számítógép irányítja Budapesten — azonnal kiderülhet a fedezetlen pénz- felvétel, és a kártya így letiltható. — Mi történik az elveszett, ellopott kártyával? — Az ügyfél rögtön jelentse, és akkor automatikusan letiltjuk. De addig sem tudják felhasználni, mert a titkos, négyjegyű kódot csak a tulajdonos ismeri. Ha pedig a „megtaláló” próbálkozik a szám kitalálásával, a harmadik rossz kísérlet után a gép elnyeli a kártyát. — És ha az ügyfél téveszt négyszer? — Ő is csak a bankban kaphatja vissza a mágneses lemezkét, miután adatait megfelelően igazolta. Ez az ő és az OTP érdeke is. Ha pedig elveszti a kódot, a kártyát, vagy mindkettőt, esetleg elfelejti a számokat, netán véletlenül illetéktelen is megtalálja, azonnal jelentse be. A régit letiltjuk, és új kártyát kap az OTP-től, új kóddal. — Hol? ■ — Ahol kiváltotta, tehát a lakóhelye szerint illetékes fióknál, ahol a folyószámláját is vezetik. — Bács-Kiskun megyében van most két automata. De mi a perspektíva? — Az országban jelenleg már több, mint 50 bankjegykiadó gép működik, és rövid idón belül számuk megsokszorozódik. Ez a módszer egyébként a készpénzfelvétel és a takarékcsekk mellett a harmadik pénz- felvételi lehetőség. Arról már beszéltem, hogy gyors, kényelmes, biztonságos, és ami a lényeges: fej' szthető. Példáúl áruh ázakban, ha a .uegfelelő leolvasók kiépülnek, közvetlenül lehet majd a kártyával fizetni. A jelen azonban a készpénzfelvétel, s ajánljuk is minden ügyfelünknek, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Az OTP pedig Bács-Kiskun mind több településén szeretne belátható időn belül bankjegykiadó automatákat üzembe helyezni. A betétkártyával már rendelkező ügyfeleket levélben is értesítjük, s bízunk abban, hogy mind többen veszik igénybe ezt a szolgáltatást. V. T. A Budapesti Értéktőzsde júliusi forgalma A Budapesti Értéktőzsde júliusban 1.756 kötésben - árfolyamértéken számolva -11,4 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. Ennek az előző hónapokhoz képest jóval nagyobb hányada, 16 százaléka a részvényekre kötött üzletekből származom Ez év első hét hónapjában a BÉT összes forgalma meghaladta a 93 milliárd forintot. Mindez a Budapesti Értéktőzsde titkárságának ösz- szegzéséből derül ki. Míg az első negyedévben az értékpapírpiaci üzletkötések 30-40 százaléka került be a tőzsdére, addig a második negyedévben átlagosan 60 százaléka, sőt áprilisban az értékpapírpiaci üzletek 74 százaléka bonyolódott a tőzsdén. Ebben minden bizonnyal annak is szerepe van, hogy idén február 1-jétől a brókercégeknek a tőzsdei forgalmuk után alacsonyabb díjat kell fizetniük az Állami Értékpapír Felügyeletnek, mint a tőzsdén kívüli forgalmuk után. Júliusban a tőzsdei értékpapírok kínálata további állampapírokkal, valamint egy befektetési jeggyel bővült. Tőzsdére került a 180 napos lejáratú diszkont kincstárjegy idén kibocsátott VI.sorozata (15 milliárd forint értékben), valamint a 360 napos lejáratú diszkont kincstárjegy idén kibocsátott II. sorozata (7,6 milliárd forint értékben). Júliusban bevezették a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alapot is a tőzsdére. így július végén a bevezetett 56 értékpapír névértéken összesen 408 milliárd forintot, árfolyamértéken számolva pedig 422 milliárd forintoj tjett ki. A múít hónapban a tőzsde teljes forgalmából az állampapírok részaránya visszaesett, míg júniusban 93 százalék volt részesedésük az összforgalomból, júliusra ez az arány 77 százalékra mérséklődött. Örvendetes jelenség viszont a részvényforgalom fellendülése. Az állampapír-piacon a teljes 8,8 milliárd forintos forgalom összesen 133 darab üzletkötésben valósult meg. A részvénypiacon a forgalom 2,5-szerese volt a részvények júniusi adásvételének. Érdekes jelenség, hogy a névre szóló papírok keresettebbek voltak, melyeket valószínűleg elsősorban külföldiek vásároltak. Júliusban a kárpótlási jegyek piaca tovább élénkült, a teljes kárpótlási jegy-forgalomnak már több mint 25 százaléka bekerült a tőzsdére. A hónap eleji mélypont után a jegyek ára bár emelkedett, nem érte el a 600 forintot, és a júliusi záróár 560 forint volt. (MTI) Részvények kisbefektetőknek Kijevi vegyes vállalat Gedeon Richter Ukfarma elnevezéssel vegyes vállalatot alapított Ukrajnában. A kijevi központú társaságban a magyar gyógyszergyár 49 százalékkal részesedik. Feladata a Richter gyógyszereinek az .ukíáa, piacon való elosztása. További tíz g^őgyszeripari_ szakembert is alkalmaznák,’"Hogy Ukrajna nagyőEb vá- rosaiban népszerűsítsék a magyar készítményeket. Az év hátralévő részében 0,5-1 millió dolláros forgalmat várnak, majd a többszörösét. ITT VAN AMERIKA? Kalocsai üzleti kapcsolatok az USA gazdaságához Ahogy mondani szokás: „mindenki ott volt, aki számít”. Nos, ez a mondás most valóban alkalmazható arra a tanácskozásra, amelyet az IESC amerikai szaktanácsadó cég magyarországi képviseletének igazgatója Kalocsán, a városháza dísztermébe nemrégiben hívott össze. Mint megtudtuk, az International Executive Corps nevű non-profit szervezetet amerikai üzletemberek egy csoportja alakította, hogy a fejlődő és a volt szocialista országok gazdasági vezetőinek szakmai felkészítése, továbbképzése, a fejlett technológiáknak az említett országokba történő elterjesztése és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése az USA gazdaságához mielőbb megtörténjen. A szolgáltatások költségét 150 amerikai vállalat és alapítvány, valamint az érintett kormányok viselik. Képesek a gazdaság bármelyik szintjén segíteni, különös tekintettel a privatizáció terén felmerült nehézségek, termékfejlesztés, marketing és értékesítés területén lehet hatékony a közreműködésük. Az általános tájékoztató után több kalocsai gazdálkodó szervezet képviselője kért egyéni beszélgetési lehetőséget. Az igazgató asszony lapunknak adott tájékoztatójában elmondta: az elsődleges beszélgetések után máris négy-öt olyan lehetőséget lát a konkrét együttműködésre, amelynek közvetlen gazdasági haszna lehet. Mivel az IESC adatbankja közel 13 ezer amerikai szakember legfontosabb adatait tartalmazza, akik szakterületük kiemelkedő képviselői, nagy az esély arra, hogy kapcsolatok alakuljanak ki az importőrökhöz, közvetítőkhöz, kereskedelmi képviselőkhöz. Ebbe a folyamatba jól illeszkedik az önkormányzatnál egy hónapig dol- dozó amerikai szaktanácsadó is, aki a kisvárosi modell megismerése után segítheti a kinti szakemberek tájékozódását, pontosíthatja az információkat és a gazdasági helyzetről kialakított véleményeket. A megjelent cégek vezetőinek összetétele azt mutatta: elsősorban az élelmiszeripar az a terület, amely a legnagyobb reményeket fűzheti a kétoldalú kapcsolat nyújtotta előnyökhöz, azok minél előbbi, kedvező kihasználásához. Mint a képviselet igazgatója hangsúlyozta: egy-két hét múlva akár más területeken is konkrét lehetőségekről beszélhetnek. Az ehhez szükséges háttérinformációkat most gyűjtjük össze. Zs. F, Sikeres részvények Júliusban a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett 25 vállalati részvény közül a Skála-Coop papírjai voltak a legsikeresebbek - állapítható meg a BET titkárságának legfrissebb adataiból. A Skála-Coop és további két sikerpapír - a Pick és a Zalakerámia részvény - forgalma tette ki a júliusi, mintegy 1,8 milliárd forint árfolyamértékű részvényforgalom csaknem 90 százalékát. A hónap során egyébként a tőzsdére bevezetett társaságok közül 6 kivételével valamennyinek forogtak részvényei a pi- acqp, , A Skála-Coop részvényeire júliusban 459 üzletet kötöttek, melyek erféke elérte a 720 millió forintot. Ez a forgalom ötszöröse volt a júniusi Skála-forgalomnak, s benne a tőzsdére bevezetett Skála-pakett közel egynegyede megfordult. Megjegyzésre érdemes, hogy a T-sorozatú névre szóló és az S-sorozatú bemutatóra szóló részvények ára eltérő mértékben emelkedett a hónap folyamán, a két részvény ára között már 830 forint volt a különbség. A névre szóló papírok iránti nagyobb érdeklődés a külföldieknek köszönhető. A Pick papírja is nagy mennyiségben fogyott: júliusban 107 üzlet keretében 679 millió forint értékben ad- ták-vették. A részvény ára a hónap végéig eddigi maximumára, 2900 forintra kúszott fel. A Pick forgalmának megerősödésében döntő szerepet játszanak a külföldi befektetők. A Zalakerámia 189 millió forintos névértékű pakettje 900 forintos áron talált gazdára részvényenként. Ebből 50,7 millió forintos pakett megmaradt, amelyet hamarosan felajánlanak az alanyi jogon kárpótoltak javára. AZ OTP KÍSÉRLETE: Bankközi kamatláb Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. a hazai pénzpiacon eddig még nem létező irányadó bankközi kamátláb megteremtésén fáradozik. A bankközi pénzpiacon körülbelül egy hónapja olyan kamatlábat jegyez a rövid lejáratú egy, két, három hónapos kihelyezésekre, amelyek később mércéül szolgálhatnak mind a bankok, mind a hitelkeresetet támasztó gazdálkodói szektor számára. A fentieket Wolf László, a pénzintézet ügyvezető igazgatója nyilatkozta a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Wolf László szerint az OTP már tavasz óta készül a bankközi pénzpiacon egy irányadó kamatláb megteremtésére. E mutató hiányában a bankok egyedileg, az egyoldalú változtatás jogát is fenntartva állapítják meg kamatlábaikat. A jobb gazdasági teljesítménnyel rendelkező vegyes vállalatok esetenként már nem fogadják el az egyoldalúan változtatható kamatokat. Az ügyvezető igazgató szerint emiatt mindenképpen szükség van valamilyen kalkulációs bázisra, legelőször is a bankközi pénzpiacon. Az OTP körülbelül egy hónapja naponta olyan kamatlábakat közöl, amelyek a tényleges pénzpiaci helyzetet tükrözik a kereslet-kínálat alapján. A rövid lejáratú bankközi hitelek esetében az OTP kétoldalú kamatlábat jegyez: egyrészt a pénzintézet naponta közli, hogy milyen legalacsonyabb áron vesz fel hiteleket, valamint azt is nyilvánosságra hozza, milyen legmagasabb kamaton helyez ki hitelt a bankok részére. A kétoldalú jegyzés alapján a hitelek kamata között mintegy másfél-két százalékos a kamatrés. Az OTP később ehhez az irányadó kamatlábhoz szeretné igazítani nem csak a rövid lejáratú hitelek kamatait, de a rövid lejáratú értékpapírok és állampapírok másodlagos piacát is. A bankközi pénzpiacon az OTP jelentős súllyal szereplő nettó hitelkihelyező. A pénzintézet 1992-es mérlege alapján, tavaly év végén a bankközi pénzpiacon lévő OTP-hitelál- lomány 25,2 milliárd forint volt. Azóta ez a szám már jelentősen nőtt, általában meghaladja a 30 milliárd forintot. Emellett az OTP meglehetősen nagy állampapír-portfoliót is a magáénak mondhat. (MTI) A MAGYAR NEMZETI BANK DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. augusztus 16-án Az Állami Vagyonügynökség által közzé tett felmérések eredményei azt mutatják, hogy a magyar állampolgárok komoly érdeklődéssel várják a Kisbefektetői Program bevezetését. Az eredmények arra utalnak, hogy az emberek többsége támogatja a privatizációt, de sajnos mostanáig a legtöbbjük nem érezte lehetőségét annak, hogy részese lehessen a folyamatnak.Most azonban erre jó lehetőséget nyújt majd a KRP-program. Kérdés: Általáhan Ön támogatja vagy ellenzi a privatizációt? — támogatja: 35%, ellenzi: 25%, épp úgy támogatom, mint amennyire ellenzem: 30%. Az eredmények további vizsgálata szerint a privatizációt támogatók tábora egyenlően oszlik meg a kormánypárti és ellenzéki pártra szavazók között. Kérdés: Idézünk néhány, a privatizációs folyamattal kapcsolatos véleményt. Meg tudná mondani, hogy egyetért, vagy más a véleménye a következőkkel kapcsolatban? A privatizáció alapvetően fontos az ország szempontjából — egyetért: 45%, nem ért egyet: 16%; A gazdaság túl nagy része kerül külföldi kézbe — egyetért: 56%, nem ért egyet: 13%; A privatizáció révén a magyar vállalatok erősebbé válnak — egyetért: 24%, nem ért egyet: 31%; A privatizáció nem az egyszerű embereknek való - egyetért: 26%, nem ért egyet: 17%; A privatizáció a legjobb mód arra, hogy a kisemberek is részesedjenek a gazdasági átalakítás hasznából — egyetért: 38%, nem ért egyet: 16%; Nem tudok eleget a privatizációról — egyetért: 52%, nem ért egyet: 15%; A privatizáció tisztán politikai célból történik — egyetért: 29%, nem ért egyet: 26%. Az eredményekkel kapcsolatos gondolatokra a KRP külön kitér, pl.: az átlagembert célozza meg, és egyenrangú részvételt biztosít mind a magyar lakosságnak, mind a külföldi partnereknek a privatizációs folyamatban. A KRP iránti érdeklődés mértékéből lehet következtetni arra, hogy mennyire képes a program a felmerült igények kielégítésére. Kérdés: Az ÁVÜ egy olyan új tervezeten dolgozik, amely megkönnyítené mindenki számára a már privatizált vállalatokba veló befektetést. Elméletileg mennyire érdekelné Önt az ezzel kapcsolatos további információk megszerzése? — nagyon/közepesen érdeklődik: 35%, nem nagyon érdeklődik: 16%, egyáltalán nem érdeklődik: 40%, nem tudja: 9%. Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam I egységre, forintban angol font 139,32 139,67 140,02 ausztrál dollár 64,55 64,70 64,85 belga frank (100) 261,18 261,76 262,34 dán korona 13,49 13,52 13,55 finn márka 16,16 16,21 16,26 francia frank 15,76 15,80 15,84 holland forint 49.61 49,72 49,83 ír font 130,15 130,47 130,79 japán yen (100) 94,15 94,30 94,45 kanadai dollár 72,55 72,72 72,89 kuvaiti dinár 316,45 317,14 317,83 német márka 55,86 55,98 56,10 norvég korona 12,80 12,83 12,86 olasz líra (1000) 58,58 58,74 58,90 osztrák schilling (100) 794,08 795,78 797,48 portugál escudo (100) 54.18 54,32 54,46 spanyol peseta (100) 67,10 67,29 67,48 svájci frank 62,56 62,70 62,84 svéd korona 11,69 11,72 11,75 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 95,29 95,49 95,69 ECU (Közös Piac) 106,18 106,43 106,68 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. augusztus 16-án Pénznem angol font ausztrál dollár belga frank (100) dán korona finn márka francia frank görög drachma (100) holland forint ír font japán yen (100) kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz líra (1000) osztrák schilling (100) portugál escudo (100) spanyol peseta (100) svájci frank svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban 138,35 139,75 141,15 63,82 64,44 65,06 260,16 262,49 264,82 13,40 13,53 13,66 16,00 16,20 16,40 15,65 15,79 15,93 39,54 39,96 40,38 49,27 49,70 50,13 129,23 130,53 131,83 93,72 94,32 94,92 71,83 72,53 73,23 305,58 308,33 311,08 55.49 55,97 56,45 12,70 12,82 12,94 58.24 58,88 59,52 789,08 795,88 802,68 53,78 54,33 54,88 66,60 67,36 68.12 62,20 62,74 63,28 11,58 11,71 11,84 94,74 95,52 96,30 105,38 106,36 107,34 ALULTÁMOGATOTT AGRÁREXPORT Termelők és kereskedelem 1 A csemegekukorica ma is jó exportcikk.(PN archív) Gyorsított ütemben halad az élelmiszer-kereskedelem privatizációja. Ha a termelők most nem tudnak tulajdont szerezni és nem tudják biztosítani az áru piacra jutását, akkor kiszolgáltatottakká válnak. A piaci sajátosságok erőteljesebbé válásával az elvonási tendenciák megmaradtak. Miközben Nyugat- Európában az agrárgazdaság különleges bánásmódban részesül, addig Magyarországon a kormány az agrárágazat támogatásának minimálisra csökkentését szorgalmazza. Az EK-országokban a közvetlen támogatás mértéke 50-60 százalékos, évente eléri a 40 milliárd ECU-t (46.8 milliárd USA-dollár), nálunk viszont 10 százalék alatti, s mindösz- sze 51 milliárd forintot tesz ki a támogatás. A világ agrárkereskedelmében - mondják a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) szakértői - a versenyképesség nem annyira a költségek alakulásától, mint inkább a támogatottság nagyságrendjétől függ. Be kell látni tehát, hogy támogatás nélkül termékeink zöme nem versenyképes. Nyugat-Európában még veszteséggel sem tudunk eladni mezőgazdasági terméket, ebből következően számítani lehet arra, hogy agrárexportunk csökken. Ez pedig ellentétes az agrárgazdaság, az ágazatból élő emberek érdekeivel. Mindezek ellenére várható, hogy más prioritások fejében több párt - köztük az ellenzékiek egy részének - hallgatólagos támogatásával ez a gazdasági stratégia fog érvényesülni. Ebben a helyzetben a szakértők szerint a termelők elemi érdeke, hogy biztos, kiszámítható piacuk legyen. Ennek alapfeltétele az, hogy a belföldi piacon megfelelő részesedést szerezzenek. Mindez csakis az élelmiszer-kereskedelem, illetve annak egy része megvásárlásával érhető el. Csak így lehet biztosítani, hogy a kereskedelem, a feldolgozó- ipar és a termelő szindikátusi jellegű szerződéskötéseivel a mezőgazda- sági termékek a számukra szükséges értékesítési csatornákhoz jussanak. Az export várható csökkenése miatt először a hazai élelmiszer-kereskedelemben kell pozíciókat szerezni, s csak azután lehet az élelmiszer-feldolgozók privatizációjával foglalkozni - MOSZ szakértői szerint. A termelőknek tehát mielőbb és minél több pozíciót kell szerezniük az élelmiszer-kereskedelemben: szövetkezeti érdekeltségű kereskedelmi láncok, mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értéskesítésével foglalkozó társaságok létrehozását kell szorgalmazniuk. (újvári)
