Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-10 / 159. szám

1993. július 10., szombat MEGYEI KÖRKÉP 3 KILENC KÖZSÉG ÖSSZEFOGÁSÁVAL Pinceszövetkezet Izsákon Csütörtökön kilenc község — Ágasegyháza, Csengőd, Fülöpszál- Iás, Orgovány, Páhi, Soltszentimre, Szabadszállás, Tabdi, Izsák — szőlő­­termesztőinek társulásával megala­kult Izsákon az Agárdy Pinceszövet­kezet. A csoportot létrehívó szándék, a felszámolás alatt lévő Izsáki Ál­lami Gazdaság Agárdy-pincészeté­­nek a megszerzése, mivel a termelők úgy látják, ha más érdekcsoport ke­zébe kerül az üzem, ismét kiszolgál­tatott helyzetbe kerülhetnek a szőlő és a bor értékesítésénél. A pincészet megvételéhez a reor­ganizációs hitelt kívánják igénybe venni, melyhez — a várható 4-500 milliós eladási árat alapul véve — mintegy 150 millió forint saját tőkére lesz szükség. Ezt az összeget a szö­vetkezet tagjai adnák össze olyan formában, hogy boruk tárolásához az üzem tárolókapacitásából literenként 10 forintos áron tulajdonrészt vásá­rolnának, mely összegből egyrészt biztosítanák a hitelpályázat induló tőkéjét, másrészt egy olyan befekte­téshez jutnának, mely néhány éven belül a többszörösét éri. A pinceszövetkezet szolgáltató jel­leggel működne, ahol a tag a lekötött tárolótérnek megfelelő szőlőmennyi­ségét térítés ellenében feldolgoztat­hatja, tároltathatja. A kész borból pa­lackosbort, pezsgőt készíttethet, vagy igény szerint folyóborként áll rendelkezésre, melyet önállóan vagy a szövetkezet által értékesíthet. A szükséges tőke összegyűjtésére igen rövid idő áll rendelkezésre, mi­vel a felszámoló augusztus 15-ére írta ki a pályázatot az üzem értékesí­tésére. Ezért a közgyűlés úgy határo­zott, hogy július 31-ig kell a belépni szándékozóknak és az induló részje­gyük értékét befizetniük az izsáki ta­karékszövetkezetnél nyitott szám­lára. Az alakuló ülés résztvevői nyoma­tékosan felhívják a gazdák figyelmét, hogy egyszeri, soha vissza nem térő lehetőség a mostani, hiszen néhány százmillió forintért milliárdokat érő olyan létesítményt vehetnének birto­kukba, amely alapvetően meghatá­rozza a térség szőlőtermesztésének és az ebből élő családok jövőjét. Tetézi Lajos Csipero dalra ihlette a svéd gyerekeket • A svéd fiatalok a találkozó tiszteletére szerzett dalukat többször is elénekelték. Göncz Árpád Nagykörösön Göncz Árpád, a Magyar Köztársa­ság elnöke csütörtökön Nagykőrösön a 625 éves fennállását ünneplő város vendége volt, ahol három hete zajlott már a település jubileuma alkalmá­ból rendezett programsorozat. A város központjában tartott záró­­ünnepségen Kiss János polgármester köszöntője után Göncz Árpád, a Ma­gyar Köztársaság elnöke mondott ünnepi beszédet. Felelevenítette a város múltját, időszerűsége kapcsán kiemelte azt a követendő hagyományt, azt a vállal­kozói magatartást, ami a régi nagy­­kőrösieket jellemezte. Figyelmezte­tett arra, hpgy bár egyesek viharos gyorsasággal igyekeznek elfelejteni vagy elfeledtetni az utóbbi évtizede­ket, azok is a mi évtizedeink, amikor nem a szocializmusnak nevezett rendszer, hanem a magyar nép sok értékeset alkotott. Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést — mondotta —, hogy bármi politikai érdeknek engedelmeskedve, nehéz munkával megteremtett értékeinket elherdáljuk, legyen szó általában a szövetkezeti mozgalomról, ipari léte­sítményeinkről, vagy együttélésről és együttműködésről mint az emberi ér­tékek legfontosabbikáról. Göncz Árpád a továbbiakban szólt arról is, hogy megítélése szerint az igazi bajok mindig akkor kezdődnek, amikor tetteinket dühök irányítják és a sikertelenségünk magyarázatául el­lenséget teremtünk magunknak, ak­kor is, ha nincsen. Déli szomszédaink testvérharcára utalva, hangsúlyozta: számunkra is sajátos tanulság adódik ebből a ka­tasztrofális példából. Nekünk sem indulatokra, bűnbakkeresésre és rombolásra van szükségünk, hogy hazánk felemelkedjék mostani ele­­settségéből. Sokkal inkább arra a jó­zanságra, mértéktartásra és igyeke­zetre, ami a nagykőrösi ősöket jel­­lemzte. Azt kell megszívlelnünk — fejtette ki a szónok —, amit ők meg­szívleltek: az Isten sem segít rajtunk, ha előbb magunkon nem segítünk! Göncz Árpád a 625 éves város polgárait üdvözlő beszédének végén az országos politikai folyamatokat látva biztatóan szólt arról, hogy az okulás megkezdődött, ha nem is mindenütt és nem is mindenkiben. Erre alapozva reményének adott hangot, hogy már a közeli jövőben szakmailag megalapozottabb, az er­kölcsökre kényesebb és az emberek szociális gondjai iránt érzékenyebb politikai közélet alakul ki Magyaror­szágon. Ebben a hitben kívánt minden nagykőrösi polgárnak erőt, egészsé­get, a városnak pedig további virágzó évszázadokat. Pénteken utolsó alkalommal lép­tek fel a kecskeméti főtéri színpadon a gyermektalálkozó csoportjai. Meg­lepetéssel szolgáltak a svédországi Finspangből érkezett gyerekek. Kü­lön erre az alkalomra Kecskemétről szóló dallal készültek. A Katona József Gimnázium ven­dégeinek műsora több szempontból is sajátos volt. Élőképekben villan­tották fel Svédország történetét a vi­kingektől napjainkig. Pontus, Karin, Szeméttelepi bűnök A rendőrségnek új kihívással kell szembenéznie — kezdte sajtótájé­koztatóját pénteken Szegeden Lu­kács János alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság he­lyettes vezetője. Olyan bűncselek­ményről számolt be, amilyenre a jö­vőben valószínűleg egyre gyakrab­ban lehet majd számítani. A Csong­rád megyei Balástyán a benzinkutat üzemeltető Petrol Kft. tulajdonosát, a makói Farkas Sándort azzal gyanú­sítja a rendőrség, hogy a nagy for­galmú üzemanyagtöltő állomáson tüzelőolajból „készített” tetemes mennyiségű gázolajat adott el. A ve­gyi eljárással átalakított tüzelőanyag melléktermékét pedig a pusztaszeri szeméttelepre vitette. A környezet­szennyezés megszüntetése több mint 2 és fél millió forintba kerül majd. ELKÉSZÜLT A TÖRVÉNYTERVEZET A kormány előtt a gyógyszertári privatizáció • Régi patikai mozsár. A törvénytervezetre viták várnak. A Magyar Gyógyszerész Kamara elkészítette a gyógyszertárak létesí­téséről és működésük egyes szabá­lyairól szóló törvénytervezet első változatát, amelyet a Népjóléti Mi­nisztériummal egyeztetett és így ke­rült a kormány elé. Az időzítés nem véletlenszerű, hiszen hosszú hóna­pok óta napirenden szerepel a gyógyszertárak privatizációja, amelyhez szakmai irányvonalat ad­hat a törvénytervezet. Eszerint a gyógyszertárak olyan egészségügyi intézmények, amelyek irányítása és felügyelete továbbra is állami fel­adat. A tervezet rekonstruálja az 1950-ben, az államosítással szétzilált gyógyszertári rendszert úgy, hogy fi­gyelembe veszi az elmúlt évtizedek szakmai, társadalmi és gazdasági vál­tozásait. Noha a tervezet alapjaiban a ma­gántulajdonban lévő gyógyszertá­rakra épít, a közegészségügy érdekeit figyelembe véve a piacgazdaság álta­lános szabályaitól több ponton eltér, mert a gyógyszerellátás állami fe­lelősségének továbbra is érvénye­sülnie kell. Az állami felügyelet és felelősség arra is garanciát jelent, hogy csak gyakorlott és képzett szakember működtethessen patikát. A tervezet szerint gyógyszertárat csakis személyi jog alapján lehet működtetni, amelyet országos pályá­zat alapján ítélnek oda. Gyógyszertár vezetésére csak az jogosult, aki gyógyszerészdiplomával, az előírt szakvizsgával és szakmai gyakorlat­tal rendelkezik. A törvénytervezet úgy szabá­lyozza a patikák létesítésének és mű­ködtetésének módját, hogy az egész ország gyógyszerellátása kiegyensú­lyozott legyen és egyetlen állampol­gár se kerüljön e szempontból hátrá­nyos helyzetbe. Ezért fiók- és úgy­nevezett kézigyógyszertárak létesíté­sét tervezi a kistelepüléseken élők érdekében. A tervezet készítőinek szándéka szerint a gyógyszertárak egészségügyi intézményként való működtetése a polgárok számára biz­tonságot jelent. Az áremelést például kategorikusán megtiltja a patikus számára, ugyanakkor megszüntetheti a gyógyszerhiányt és bővítheti a for­galmazott gyógyszerek körét: a pati­kusok ugyanis abban lesznek érde­keltek a jó forgalom érdekében, hogy ne legyenek hiánycikkeik. A tervezet szerint a gyógyszertárak üzemelte­tése biztos megélhetést adhat a gyógyszerészeknek, anélkül, hogy az állampolgárok érdekeit, ellátását sé­relem érné. A Magyar Gyógyszerész Kamarát bevonva, amelynek a működéséről szóló törvénytervezetet a kormány a napokban fogadta el, a patikaprivati­záció elveit rögzítő tervezet őrködik a gyógyszerész hivatás etikai és szakmai tisztasága felett. Martina előadásuk után elmondták, hogy imádják a Csipero-dalt, és min­dent, ami a fesztivál forgatagában történik. A programok közül leginkább a sajátjuk tetszett, de természetesen nagy érdeklődéssel szemlélték a töb­biekét is. Arra, hogy mi lesz szá­munkra a legemlékezetesebb, meg­lepő választ adtak. Állandóan eszünk — mondták többen is. S hogy mit? Palacsintát, fagylaltot, ami éppen jön. A szombati pikniket is nagyon várják, a házigazdák gulyáslevest főznek majd velük közösen. Óriási sikerrel zárult a pancsoló­nap a szabadidőközpontban. A csa­patok közti ötpróbaversenyt Kecs­kemét finn testvérvárosa, Hyvinkaa nyerte, a sportszerűségi díjat pedig a jaltaiak. Csipero holnap elköszön a gyere­kektől. Két év múlva ismét tárt ka­rokkal várja őket! Nagy Ágnes Garán készül a gázhálózat Az első munkamenet, a Vas­kút—Gara közötti nagyközépnyo­mású gázvezeték műszaki átadása már megtörtént, most a községben dolgoznak a budapesti Interépszer Kft. szerelői. Szent István ünnepére minden bizonnyal meggyullad majd a gázláng Garán — tudtam meg Té­­nyi Antal polgármestertől. Az összes beruházási költség 43 és fél millió forint. Az egyes porták után a külső vezeték 45 ezer forintba került a köz­ség polgárainak, akik eddig 700 igényt jelentettek be. Nem épül Duna-Tisza-csatorna Évek óta sújtja az aszály a Ho­mokhátságot. A talajvíz szintje egyre lejjebb száll, a természetes vízután­pótlás hiányában, s felrémlik az elsi­­vatagosodás veszélye. Ahol lehet, ott öntözéssel igyekeznek pótolni az el­maradó csapadékot. Grandiózus ter­vek is készültek ugyan a térség víz­­gazdálkodásának megsegítésére, de ezekből tőke hiányában eddig nem lett semmi. A csongrádi vízlépcső — terveit 1977-ben elkészítették, de a kivitele­zésben csupán apróbb előmunkála­tokig jutottak. A vízlépcsőbe — pa­píron — becsatlakozó Duna—Ti­­sza-csatoma sem jutott tovább az első kapavágásnál. Az öntözés lehe­tőségének megteremtése tovább fog­lalkoztatja az itt élőket, a szakembe­reket, s egyes politikusokat is. A hé­ten a parlamentben Kocsenda Antal kisgazda képviselő interpellált Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez. Kérdésének lényege az volt: meg­­épülhet-e a két említett nagyberuhá­zás? Válaszában a miniszter utalt a Duna—Tisza közi vízgondok meg­­szüntethetőségét vizsgáló tavaszi, kiskőrösi konferenciára. Vizsgálni kell, hogyan lehet csökkenteni a víz­felhasználást, anélkül, hogy az itt élők hátrányt szenvednének. A Duna—Tisza-csatoma és a csongrádi vízlépcső megépítésére nincs az országnak pénze. De a tárca fontos feladatának tekinti a Homok­hátság vízgondjainak enyhítését, eh­hez még az idén tervet készít, s a kormány elé terjeszti azt. Siralmas termésátlagok (Folytatás a: I. oldalról) 54 mázsás átlagával jól fizetett az őszi árpájuk, melyet 350 hektáron termeltek. Teljes üzemben dolgozik hat Claas Dominátor kombájnjuk, az 1050 hektár búza levágásával — ha az időjárás engedi — 25-e táján sze­retnének végezni. Csala Imre elnök is 5 tonna körülire saccolja a várható hozamot. Úgy néz ki, hiába vetettek MV—16-os magot, a szárazság miatt sok a szorult szem és beltartaimi problémák is akadnak. C-minőséget pedig nem gazdaságos a malomipar­nak eladni. Valószínű, más piacot fognak keresni. Csátalján, az Új Tavasz területén siralmasak az átlageredmények, mert az a bizonyos, jégesővel kísért vihar mély nyomokat hagyott maga után. Árpatábláikon, ahol tarolt az égi „ál­dás”, 26 q-t, ahol viszont alig kapott, 58-at takarítottak be. A borsó ugyan­így megsínylette az időjárást, hiszen a tavalyi 27 q-val szemben most csak 10 mázsa körülire sikeredett. A búza sem kecsegtet rekorddal, jó, ha kijön a 4-4,4 tonnás eredmény. Heipl Já­nos elnök mégis bizakodik, hiszen a jégbiztosításuk talán mérsékli a ká­rukat. A sávosan jéggel tarkított zápor­ból a szomszédos Haladás Szövetke­zet is jócskán részesült Nagybaracs­­kán; 20-80 százalékos a látható vesz­teség. Gazdag János elnök már nem olyan nyugodt, mert biztosításra nem tellett. Sőt, valamennyi terményükre termékértékesítési szerződést kötöt­tek különböző cégekkel, amelyek megfinanszírozták a munkálatokat, adták a vetőmagot, alkatrészt, nö­vényvédő szert, üzemanyagot és egyebeket. Ennek fejében például a búzát a KSZE 7 000 forintos limitár­ban és hektáronként 48 mázsával számítolja le. Ha ennél jobb lesz a termés, vagy drágábban tudják el­adni, akkor keletkezhet csupán némi nyereség. A tőkehiány miatt kimerü­lőben vannak a földek; tápanyag­készletük a minimális szintre csök­kent. Somogyi Gábor Németországi /bajorországi/ munkavégzésre, nyári kezdéssel, felveszünk németül beszélő KŐMŰVEST, ÁCSOT, MŰVEZETŐT. Jelentkezés kizárólag levélben, szakmai önéletrajzzal, bizonyítványmásolattal az S & F BAU Kft 7621 Pécs, Rákóczi u. 13/A címen . (6048) Liberté-fordulat A református egyház igénye alap­ján a Művelődésügyi Minisztérium korábban tízéves elidegenítési tilal­mat jegyeztetett be a kecskeméti volt Liberté kávéház., valamint a Puszta­­tourist székhelyének tulajdoni lap­jára. Az épületnek egyharmadban tu­lajdonosa, a megyei önkormányzat jogorvoslattal élt, mert álláspontjuk szerint — az 1870-től átvizsgált le­véltári anyagok alapján — a Liberté épülete nem tartozik az egyházi tör.­­vény hatálya alá. Vagyis az államosí­tás előtt sem hitéleti célokat szolgált, így nem kell visszaszolgáltatni. A bí­róság a megyei önkormányzat kere­setlevelét megküldte a minisztéri­umnak, ahol visszavonták a határoza­tot, de ez még nem jogerős, az egy­ház megfellebbezheti. Garanciában A bajai Rudnay utcában az elmúlt év végén fejeződött be a szennyvíz­­csatorna építése, és e nyomvonal új­­raaszfaltozása. A polgármesteri hiva­tal a héten elvégezte a garanciális helyszíni bejárást és megállapította, hogy a helyreállított útburkolat teljes hosszában megsüllyedt és akadá­lyozza a közlekedést. Felszólították a kivitelező vízügyi igazgatóság építé­szeti részlegét, hogy a Világos utcáig bontsák fel a burkolatot, tömörítsék a talajt, és aszfaltozzák újra. Ingatlanokról Félegyházán A félegyházi önkormányzat gaz­dasági bizottsági ülésén döntöttek önkormányzati tulajdonú ingatlanok sorsáról. Véglegesítették a Gira­­sek-ház sorsát: építészeti jellegének megőrzésével, a városi építészeti bi­zottság előírásainak betartásával, 2 év alatt kell egy helyi vállalkozásnak felújítania. Vételi szándék miatt fe­lülvizsgálatra kerül a petőfivárosi ABC 12 éves épülete. Költségkimu­tatás és értékbecslés tükrében tár­gyalnak majd a helyi áfész képvise­lőivel az ABC megvételéről. Közönségsiker Egy hete, hogy véget ért a kecs­keméti Katona József Színház bajai egy hónapos tájolása, és az idén a hagyományoknak megfelelően nagy közönségsikert aratott a társulat. Ä 33 előadást 11 200 néző látta, és a vidéki falvakból is több mint 2 ezren váltottak belépőt. A műsoron a szín­ház előző évadjának teljes reperto­árja szerepelt, és a színpadra vitelben egyedül csak a Padlás című darabbal volt probléma, ugyanis nem kis gon­dot jelentett a műszaki stábnak tech­nikailag megoldani az előadáshoz szükséges süllyesztett színterek biz­tosítása. A jövőben éppen ezért to­vább kell javítani a bajai színházte­rem színpadi lehetőségeit, mert nem lenne jó, ha ilyen okok miatt ma­radna el előadás. KÖZÉLETI HÍR • A Független Kisgazda-, Föld­munkás és Polgári Párt megyei szervezete elnökségi ülést tart Kis­kunhalason. Az ülés vendége lesz dr. Torgyán József pártelnök is. A ren­dezvény az ÁMK zenetermében jú­lius 11-én, vasárnap, 9.30-kor kez­dődik. Szeretettel meghívjuk II. Erzsébet királynő bugaci lakomájára. Az Ön számára is elkészítjük az angol királynő fejedelmi étkeit. A rendezvény helye és időpontja: BUGACI CSÁRDA 1993. július 16-án, pénteken, 18 órakor. Asztalfoglalás a 372-522-es telefonszámon. Tisztelettel a Bugaci Csárda dolgozói, icce«)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents