Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-09 / 158. szám

1993. július 9., péntek A TISZA IS SZÁMÍTÁSBAN Gyógyszer a gazdaságnak A béke iparága, azaz a turizmus kérdéseiről tárgyalt csütörtöki ülésén a kormány. Ez az ágazat reményteli kitörési pontja lehet a magyar gazda­ságnak. Nemzetközi előrejelzések szerint a világszerte sikeres üzletág bevételei 2005-ig megkétszereződ­nek, s a turizmusban foglalkoztatot­tak száma több mint egyharmadával emelkedik. Ha a kabinet elé kerülő átfogó helyzetértékelés és stratégia alapján sikerül új fejlődési pályára állítani a hazai turizmust, akkor végre Magyarország is ki tudja hasz­nálni az ágazatban rejlő rendkívül nagy gazdasági előnyöket. A sokféle kedvezőtlen hatás ellenére (délszláv háború, gazdasági recesszió, stb.) ta­valyi vendégforgalmunk viszonylag kedvezően alakult. A turisták száma elérte a 20 milliót, ami ugyan 8 szá­zalékkal kevesebb az előző évinél, a devizabevétel azonban 23 százalék­kal meghaladta a korábbit: 1,2 milli­árd USA-dollár volt. Az utóbbi 3 év­ben egyébként az utazási irodák száma több mint tízszeresére nőtt, mintegy 500 magánpanzió és 100 magánkemping létesült, a kereske­delmi vendéglátásban pedig a vállal­kozások száma a korábbinak két és félszerese. Más adatok sora is azt bi­zonyítja, hogy a turizmus fontos mo­dernizációs tényező, a szolgáltatási szektor egyik föllendítője, vállalko­zásélénkítő szerepe rendkívül jelen­tős. Ebben az ágazatban tavaly 300 000-en találtak munkát. Rövid idő alatt ez a szám 100 000-rel növelhető volna. Gondoljunk csak arra, hogy hazánkban 360(!) termálforrás és 40 gyógyfürdő kínál kellemes és vonzó lehetőségeket. Ráadásul van sok olyan megfúrt, vizsgált, de lezárt termálkút, amelyet hasznosíthatnánk. A természetes gyógymódok iránti kereslet erősödése felértékeli a ter­málvízre alapozott gyógyturizmust, ám az előrelépés feltétele az infrast­ruktúra fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése. Fontos cél, hogy a magyar gyógyturizmusban részt vevő intézmények és a külföldi biztosítótársaságok megállapodáso­kat kössenek. Gyógyhoteljeink több­sége felújításra szorul. Igen nagy a jelentősége a falusi turizmusnak is, amely eddig jószerével csak a dunán­túli térségben terjedt el. Az ország észak-keleti térségeiben új jövede­lemszerző tevékenység kialakulását segíthetné, a Tisza mentén pedig a vízi turizmus fejlesztését is szolgálná a falusi és az úgynevezett zöldturiz­mus fellendítése. Ezért a szakértők nagytérségi fejlesztési projekteket dolgoznak ki — az érintett helyi és megyei önkormányzatokkal együtt­működve. A stratégiai elképzelések­ben nagy szerepet kap a finanszíro­zás és annak legfőbb eszköze: az idegenforgalmi alap. Az új szabályo­zás lényege, hogy a költségvetési forrás kiegészül vállalkozói befizeté­sekkel és a vállalkozások közvetlen támogatása helyébe a közvetett tá­mogatás lép. Nem titok, hogy hiá­nyoznak a vállalkozásokat segítő szabályozások, s egyáltalán: elavult a turizmusra vonatkozó jogi szabályok nagy része. Sürgető feladat tehát a hatályos joganyag felülvizsgálata, s az érdekelt tárcák indokoltnak tartják a turizmus állami, területi irányításá­nak újjászervezését is — a helyi tele­pülések és régiók érdekeltségére ala­pozva. Juhász Judit kormányszóvivő Pályázat betegségiíiegelőzésree A magyar kormány az elmúlt hó­nap elején írta alá a világbanki köl­csönről szóló egyezményt. Ezzel Ka­locsán is megnyílt a lehetőség az egyezményben rögzített egészségfej­lesztési programok megkezdésére. Legalábbis a Nemzeti Egészségvé­delmi Intézet munkatársai erre tettek ajánlatot nemrégiben Kalocsának és néhány környező községnek. A Vi­lágbank közösségi megelőzési prog­ramjában való részvétel elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére irányul, amely a do­hányzás, a magas vérnyomás és ko­­leszterinszint. az egészségtelen táp­lálkozás, az elhízás, az ülő életmód és a lelki, társadalmi stressz valami­lyen kombinációjából adódik. Az együttműködés révén a gyó­gyítási, gondozási, étkezési, oktatási és a szociális ágazat növelheti haté­konyságát az egészséges életmód előmozdításában, a betegségek meg­előzésében. A kalocsai önkormányzat nemré­giben úgy döntött: indul a pályáza­ton, mert területén az országos átlag­nál is rosszabb a helyzet. A pályázat kedvező elbírálása esetén a helyható­ság a személyi és tárgyi feltételeket önerőből biztosítja. • Kellenek-e az egészségügynek betegek? • Kinek jó az új lakbértörvény? • Jönnek az új tüzelőolaj-trükkök? • Hogyan rulettezik az állam? MEGYEI KÖRKÉP____________________3 MIND TÖBB A KINTLEVŐSÉG Előtérben a biztosítottak érdekei Új igazgatója van a megyei társa­dalombiztosítási igazgatóságnak, dr. Lapp Jenő nyugdíjba vonulásával az eddigi gazdasági vezetőt, Hideg Jó­zsefet bízták meg az igazgatói teen­dőkkel. Új helyzetet teremtett azon­ban a társadalombiztosítási önkor­mányzati választás, az egészségbiz­tosítási és a nyugdíj-biztosítási ön­kormányzat létrejötte. Hideg József a megyei társadalombiztosítás koordi­nátora lett, és az egészségbiztosítási pénztár megyei igazgatója. Hideg József 1957 óta dolgozik a társada­lombiztosításnál, 1979-ig Baján, az­óta Kecskeméten. A Bácskából származó 54 esztendős igazgatónak két felnőtt gyermeke és három uno­kája van. — Mi a feladata a koordinátor­nak? — A választások után a társadalom­­biztosítás szakmai feladatai két részre váltak, bár ma még egy gaz­dálkodási rendszer van. A vagyoni szétválásnak ugyanis a következő év júliusáig kell befejeződnie. Felada­tom az, hogy az átmeneti időben az egységes gazdálkodást biztosítsam. — Mit jelent a biztosított polgá­rok számára az önkormányzatok lét­rejötte? — Csak remélni lehet, hogy a pénzalapok sorsa megnyugtatóan alakul. Mind kevesebb ugyanis a be­fizetett járulék és a munkabér. Egyre több jogi személy és vállalkozás lesz fizetőképtelen, és a tb. kintlevősége már így is százmilliárdban mérhető. Köztudott, hogy a társadalombiztosí­• Hideg József tás még mindig nem kapta meg a va­gyonát, ez gond, de tudni kell azt is, ha a vagyon átkerül a társadalombiz­tosításhoz, neki kell működtetnie, és ez újabb, szinte megjósolhatalan ter­heket jelent majd. — Mit jelent a tb. számára a szer­vezeti szétválás? — Olyan új feladatokat jelent, amelyeket gyakorlott munkatársaim el tudnak látni. A megyei társada­lombiztosítási igazgatóság kettévált, az egészségbiztosítási pénztár a be­tegségi és anyasági ellátással, a járu­­lékfolyószámla-ügyintézéssel, a hát­ralékok behajtásával és az egészség­­ügyi intézmények, valamint a házi­orvosi szolgálatok finanszírozásával foglalkozik. A megyei nyugdíj-biz­tosítási pénztár feladata a nyugellátá­sok megállapítása és a szolgálati idők nyilvántartása. A megyében to­vábbra is két kirendeltség működik, a bajai is funkcionálisan kettévált, de ott az egészségbiztosítási pénztárnak nem feladata az egészségügyi intéz­mények finanszírozása. Kiskunhala­son pedig csak egészségbiztosítási pénztár működik, de itt sem foglal­koznak az egészségügyi intézmé­nyek finanszírozásával, ez ugyanis a megyei központ, azaz Kecskemét feladata. Szabadszálláson fiókot mű­ködtetünk, ahol a betegségi és anya­sági ellátással kapcsolatos szolgálta­tásokat nyújtjuk ügyfeleinknek. — Járt-e létszámcsökkentéssel az átszervezés? — Nem, bár tartottak ettől a dol­gozóink. Továbbra is teljes létszám­mal dolgozunk. A legfontosabb nem is ez a szervezeti változás, hanem az önkormányzatok megalakulása, akik reményeink szerint a jó gazda gon­dosságával munkálkodnak majd minden biztosított polgár érdekében. A magunk részéről mi is azt tartjuk az elsődlegesnek: az átszervezésből semmilyen hátránya sem származhat egyetlen ügyfelünknek sem. Ezért dolgozunk. Finisben a kárpótlás Az első vagyoni törvény alapján június végéig több mint 700 000 ha­tározatot hoztunk, s a kibocsájtott kárpótlási jegyek értéke, utalvá­nyokkal együtt, meghaladja a 45 mil­liárd forintot — nyilatkozta dr. Sep­­sey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. — E törvény alapján egyébként még mintegy 130 000 igényt kell el­bírálnunk. Ez előreláthatólag augusz­tus végéig megtörténik. Meg kell je­gyezni: a nagy tömegű kérelem min­tegy a fele olyan, hogy ha most dön­tenünk sorsukról, elutasító határoza­tot kellene hoznunk — megfelelő bi­zonyító dokumentumok hiányában. Ezért inkább várunk az állásfoglalás­sal, bízva abban, hogy a földhivatal­tól vagy a levéltártól ügyfeleink még meg tudják szerezni a kedvező hatá­rozathoz szükséges bizonyítékokat. — A második vagyoni törvény nyo­mán beérkezett kérelmek közül is több mint 20 000-et elbíráltunk és várhatóan október végéig ezekben az ügyekben is befejezzük a határozat­­hozatalt. — A politikai üldözöttek kárpótlására vonatkozó törvény alap­ján benyújtott kérelmek közül több mint 70 000-et elbíráltunk — hátrál­tatja azonban a kárpótlási folyama­tot, hogy meglehetősen sok a hiá­nyos, pótlásra szomló beadvány. A vagyoni törvények végrehajtásának helyzetét jellemezve az államtitkár elmondta: a dunántúli megyék a be­nyújtott kérelmek 95-97 százalékát már elbírálták. A kárrendezés ottani munkatársai most a szabolcsi, a csongrádi, a borsodi és a Bács me­gyei ügyintézés gyorsítását segítik. Békés és Hajdú megyében egyébként előreláthatóan a kitűzött határidőre „saját erőből” megoldja a vagyoni kárpótlási jogszabályok végrehajtá­sát. — Megyei hivatalaink mindent megtesznek azért, hogy akik az árve­réseden földet akarnak venni, mie­lőbb rendelkezzenek a vásárláshoz szükséges kárpótlási jeggyel — foly­tatta dr. Sepsey Tamás. — A legfris­sebb adatok szerint június végéig az elárverezett földek értéke megha­ladta a 10 millió aranykoronát, s kár­pótlási jegy révén országosan több mint 110 000-en lettek tulajdonosok. Néhány részadat: Békésben 10 619-en, Szolnok megyében 10 063-an, Zalában 8 136-an, Tolnában 6 535-en, Bácsban 6 199-en jutottak kisebb-nagyobb földterület birto­kába. Ha az ütem változatlan marad, könnyen lehet, hogy az év végére el­éri a 200 000-et az új földtulajdono­sok száma. A számok talán önma­gukban is illusztrálják, hogy a kár­pótlási hivatalok kollektívái — meg­győződéssel állíthatom — eddig ere­jükön felül teljesítettek. Dolgozóink nagy része nyári szabadságának ro­vására is segíti a kárpótlás folyama­tosságát. Egyebek közt azért, mert fontos célnak tekintik, hogy földhöz jussanak mindazok, akik vásárolni, illetve gazdálkodni akarnak — mondta befejezésül az államtitkár. Uszodai kényszerszünet • Várhalmi Miklósné az üres uszodában. Elsősorban azok a bajai polgárok bosszankodnak a Petőfi-szigeti sportuszoda bezárása miatt, akik nem szeretik a sugovicai strandot, vagy az örvényes Dunában való úsz­­kálást. A kényszerszünet oka, hogy az épületben augusztus 2-ig a szoká­sos éves karbantartás folyik. A mun­kálatok azért nem kezdődhettek meg előbb, mert a tanév ideje alatt tan­tervi, majd június utolsó két hetében intenzív úszásoktatást tartottak. Az uszoda eddig a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalathoz tartozott, ennek megszűnésével azonban a Ba­javíz Kft. tulajdona lett. Mivel a fel­újításhoz szükséges pénz csak az anyagköltségekre elég, munkásokat már nem tudtak felvenni. Jelenleg 9 saját emberük végzi a gépházban és a férfiöltözőben szükséges javításokat. A gépházban nagyon fontos a hő­cserélők lesavazása, azaz a vízkőol­­dás, különben nem lenne meleg víz, ezenkívül a klórgázvezetékek felújí­tása és egyéb javítások, tömítéscse­rék. A férfiöltözőben a mosdók, zu­hanyozók és WC-k újraszigetelése az elsődleges feladat. A medencéket és környéküket újrafugázzák majd, a pályaelválasztó bólyákat kicserélik. A 20 fős személyzetből most csak a férfiak dolgoznak reggeltől estig, a női alkalmazottak két hét múlva kez­dik a festést és mázolást. így aztán nem csoda, ha a dolgozók szabadsá­golása is gonddal jár. Várhalmi Miklósné üzemvezető elmondta, hogy jövőre kerül sor a napozóterasz teljes rekonstrukció­jára. Újításra egyelőre nem lesz pénz, így a komfortérzés javulása még várat magára. Bátor Mariann Szemben a forgalommal • A Trabant csak egy volt a sok közül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok víz lefolyik még a Dunán, amire a kecskemétiek megszokják: egyirá­nyú a piac melletti két utca. A felvé­tel készítése miatt alig öt percet áll­tunk itt, ezalatt tizenegy autós hajtott be a tiltást jelző tábla mellett. Becsü­letükre legyen, ketten azonnal bünte­tést akartak fizetni a fotósnak... Ha a rendőr nincs itt, akkor „csak” másokat veszélyeztetnek, ha itt van, akkor kétezer forintjukat. Ennyit pe­dig megérne, hogy lásson is, aki ve­zet. Egy nappal később kollégánk már azt látta, hogy folyamatosan el­lenőrzik a rendőrók ezt az útszakaszt. Talán ez segít megjegyezni a forga­lomváltozást... Dubrovniki gyerekek A jugoszláviai polgárháborúban egyik legtöbbet szenvedett városból, Dubrovnikből érkeztek gyerekek Soltra, ahol önként jelentkező csalá­doknál helyezték el őket. A Nemzet­közi Vöröskereszt és az ENSZ köz­reműködésével kimenekített gyere­kek a nyarat már egész biztosan a nagyközségben töltik, s ha a helyzet megengedi, a szeptemberi iskolakez­désre mennek majd haza. A vendégül látott gyerekek egy része magyar származású, így nyelvi nehézségek sem adódnak a Vendéglátókkal. Határjelentés Közel háromszázan kísérelték meg júniusban az illegális határátlé­pést a halasi határőr igazgatóság mű­ködési területén. Az előző hónaphoz viszonyítva ez huszonhat százalékos növekedést mutat. A határőrök éber­sége azonban mintegy 97 százalékát megakadályozta a kiszökéseknek, mert többnyire kifelé irányul a fő­ként jugoszláv, román és bolgár nemzetiségű állampolgárok moz­gása, illetőleg júniusban már viet­nami állampolgárok is megjelentek. Az igazgatóság határszakaszán — főként Szeged körzetében — moz­galmas volt a június. Több határ­­rendsértés történt, Ásotthalom térsé­gében egy napon kettő is. Egy eset­ben munkavégzés közben döntöttek el határjelet, másik alkalommal pe­dig egy földbe ásott gumislagot fe­deztek fel a hatámyiladék tisztítása közben. A több száz méter hosszú „barátság vezeték" gazdái után to­vább tart a nyomozás. Folyik a ve­gyes bizottság vizsgálata a Tisza-gá­­ton átvonult kamionkonvoj ügyében is. A határőrség kéri a lakosságot, hogy a határrend szabályainak betar­tásával segítsék munkájukat. Ugyan­akkor megállapítják, hogy a tavaszi tisztításokat a határ menti települé­sek önkormányzatai példásan elvé­gezték. Közétkeztetés Tompán Tompa önkormányzata bővíteni szeretné az idősek, betegek és egyéb rászorulók közétkeztetését. Ehhez kért pályázat útján segítséget a Nép­jóléti Minisztériumtól, amely 600 ezer forinttal járult hozzá a program megvalósításához. Ezt az összeget a bővítéshez szükséges eszközök megvásárlására fordítja az önkor­mányzat. A Árulkodó nyomok Bizonyára lesz majd ideje átgon­dolni a kalocsai Verseny utcai lakás­­betörés tettesének, hogy a jövőben kesztyű nélkül fogjon munkához. Árulkodó ujjlenyomatok sokaságát hagyta ugyanis a helyszínen, így az­tán a bűnügyi technika segítségévl-l sikerült személyét azonosítani. A rendőrségi sajtótájékoztatón megtud­tuk, hogy ez a technikai bravúr segí­tette fülön csípni a betörőt, aki úgy vélte, hogy a hosszú idő óta nem la­kott Verseny utcai ház szabad préda lehet. Mintegy 150 ezer forint érték­ben tulajdonítottak cl különféle dol­gokat, kezdve a gázpalacktól a zsol­nai porcelánokon keresztül az étkész­letekig. A helyszínen nagyon alapos bűnügyi munka folyt, ahol többek között ujjnyomokat is rögzítettek és sikerült azonosítani „tulajdonosát”, R. János kalocsai lakost, akit őri­zetbe vettek. Természetesen, még azt is tagadja, hogy az utcában járt. Hogy mégis hogyan került ujjlenyo­mata a helyszínre, nem tudja meg­magyarázni, s mivel az eltulajdoní­tott tárgyak közül semmi sem került elő, a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. Találtak még apró gyer­meklábnyomokat, így a rendőrség feltételezi, hogy saját gyermekével együtt hajtotta végre a betörést. A daktiloszkópiai szakvélemény per­döntő lehet az ügyben, hiszen még akkor sem lehetett volna ott az ujjle­nyomata, ha saját vallomása állítja ezt. Az ujjnyom bizonyító erejét jelzi, hogy a rendőrségtől két utcára kiraboltak egy idős nénit és az ablak­üvegen talált ujjnyom segítségével azonosították a tettest. E bizonyíték alapján cl is ítélte a bíróság.

Next

/
Thumbnails
Contents