Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
8 PETŐFI NÉPE 1993. július 8., csütörtök ZSÚFOLÁSIG MEGTELT A NÉZŐTÉR Egész Kalocsa ropja a táncot A XI. Duna menti folklórfesztivál kalocsai, eseményekben gazdag, sokszínű programja tegnap délelőtt folytatódott. A piaci nap miatt egyébként is zsúfolt, az ünnep alkalmából példás tisztaságú város utcáin bolgár, norvég, portugál, szlovák és török együttesek vonultak fel, alkalmi kiselőadásokkal hívogatva a közönséget az esti előadásra. Az érdeklődő jóformán még magához sem tért az egyik ámulatból, amikor másfajta érdekesség, művészi produkció vonta magára a figyelmét. Este hét órára már zsúfolásig megteltek a szabadtéri színpad széksorai, de a környező domboldal is, sőt, a merészebb ifjakkal a fák is benépesültek. A fesztiváli sürgés-forgás, az ünnepi hangulat csak az első együttes színpadra lépésekor csendesedett el, amit különösen a török csoport fellépése közben kitörő taps és lelkes felkiáltások szakítottak meg. Elismerés persze jutott bőven mindenkinek, s aki figyelt, az észrevehette, hogy a Kalocsai Népi Együttes hagyományőrző csoportja által előadott népdalok kicsit más variációban, több száz kilométerre élő népek dallamvilágában is jelen vannak. A színes forgatagot látva nemcsak a lokálpatrióták mondták, hogy a fesztivál rangot ad Kalocsának, hiszen ezekben a napokban egy pillanatra egész Európa Magyarország egyik gyöngyszemére figyel. Ezt hangsúlyozta a városba látogatott Göncz Árpád köztársasági elnök is, amikor méltatta a fesztivál jelentőségét. A nemzetközi show a színpadi fellépések után az utcákon folytatódott, szinte nem akart végeszakadni a spontán össznépi szórakozásnak. A festői viseletű énekesek és táncosok, zenészek mai programja az érsekkerti szabadtéri színpadon folytatódik: Bulgária, Szlovákia, valamint Érsekcsanád és Zengővárkony együttesei lépnek színpadra. Zsiga Ferenc • Különböző együttesek menettánca Kalocsa főutcáján, ahol a hasonló,produkciók évek óta sikeresek. (Foto: Walter Péter) Az Európa Parlament tagja a kisebbségi jogokról Zsúfolt nap vége felé beszélgettem Marlene Lenz asszonnyal, az Európa Parlament tagjával hírős városi előadása után. Érződött, hogy életeleme a változó, sokszínű világ minél hívebb megismerése, az emberi kapcsolatok ápolása, a kereszténydemokrácia elveinek képviselete. Derűs iróniával említette a Habsburg Ottót Bécsbcn császári fenségként megszólító polgárokat. — Ügyvéd édesapám Berlinben nem tűrt meg semmiféle születési megkülönböztetést, minket is a másság tiszteletére nevelt. — Rossz közérzettel élhettek a parlamenti többséggel uralomra juttatott Hitler Németországában... — Az átmeneti gazdasági fellendülés ellenére sokan akkor döbbentek rá a nácizmus embertelenségére, amikor a hatalom birtokában kimutathatták valódi szándékaikat. Hazámban nem hatott annyira mélyen a viszonylag rövid életű nemzeti szocializmus, mint azt bizonyos körök szeretnék elhitetni. Ennek is tulajdonítható, hogy néhány évvel a második világháború után sikerült megalapozni egy demokratikus államberendezést. — Még a törekvéseikkel rokonszenvező polgár is a faji megkülönböztetés újjáéledésének veszélyeit látja az elmúlt hetek kilengéseiben. — Sohasem szabad helyi, legfeljebb néhány száz, vagy néhány ezer embert megmozgató tiltakozásokból általánosítani, bármennyire is sajnálatosak, netán brutálisak az ilyen szélsőséges akciók. — Münchenben hallottam, hogy valaki tréfásan a BMW (Bayerische Motorwerke) átkeresztelését javasolta. Legyen TMW, azaz Türkische Motorwerke, mivel a munkavállalóik 30 százaléka török nemzetiségű... — Csaknem kétmillióan élnek közülük Németországban, túlnyomó többségben környezetükkel harmonikusan. — Mindezekből következtetve, az Európa Tamács tagjaként aligha érthet egyet a nyugati hatalmak Bosznia iránti közönyösségével. — A kisebbségi bizottság egyik vezetőjeként úgy gondolom, hogy nagyhatalmi érdekellentétek miatt hagyják gyakorlatilag,, magukra a.,, bosnyákokat. Felfogásom szerint az emberi jogoknak — és ezeknek a kisebbségi jogok meghatározó részei — meg kell előzni minden más megfontolást. — Félnek az önálló Boszniától, mint a terjeszkedő iszlám európai hídfőállásától? — Ilyen veszélyről aligha beszélhetünk. Arról igen, hogy egy régóta meleg tengerre vágyó nagyhatalom közreműködése révén szeretné befolyását növelni a térségben. — A bécsi kisebbségi világkonferencia sem növeli derűlátásukat. — Különösen a kínaiak szörnyű beszédei aggasztanak. Az állam, a köz érdekeit nyíltan az emberi jogok elé helyezik. — Tudtommal Marlena Lenz aszszony már a negyedik ciklusban dolgozik az Európa Parlamentben. Több bizottság tagja. Megköszönve a beszélgetést arra kérem, hogy tájékoztassa röviden lapunk olvasóit az Európa Tanács felépítéséről, működéséről. — Az 1949-ben alapított kormányközi politikai szervezet az európai egységet szolgálja a pluralista demokráciák és az emberi jogok védelmezésével. Ajánlásokat dolgoz ki a társadalmi problémákra és segíti a kulturális együvétartozás gondolatának érvényesülését. Egyik fő fóruma a miniszteri bizottság, a másik a parlamenti közgyűlés. A képviselőket a nemzeti parlamentek jelölik. A két munkafórum tevékenységét nagyszámú bizottság és a 900 szakértőből álló főtitkárság segíti. Külön is szeretnék hivatkozni az Európa Tanács Szociális Fejlesztési Alapjára. Holtai Nándor Műholdas televíziózás A szórakoztató elektronika területén az utóbbi években lényeges változást jelent a műholdas televíziózás. A tv-stúdiók video- és hangjeleit megfelelő átalakítások után nagyméretű parabolaantennával sugározzák a kiválasztott műhold felé. Az adott műsorszóró ,.jni4Í)old jjnqyi tele.vfc. ziós-csatomát tud fogadni, majd a frekvenciaátalakítás után visszasugározni, ahány átjátszóval rendelkezik. Az elsőként felbocsátott távközlési műsorszóró műholdak vételére Magyarországon 3 méter átmérőjű antennákra volt szükség. Ezek tehát tartozékaikkal együtt drágák voltak, így hazánkban csak kevesen engedhették meg maguknak ezt a luxust. Európában 1985 óta az engedélyezett műsorszóró műholdak fontosabb és bevált típusai: az Intelsat, a Telecom-, az Astra- és az Eutelsat-család, mert ezekből több típus kering a világűrben. Mi, magyarok az Eutelsat-rendszert vezetjük be. A televíziós és rádióműsorok átvitele mellett az Eutelsat-szervezet (Európai Műholdas Távközlési Szervezet) első és második generációs műholdparkja részt vesz a telefonforgalom, az adatátvitel és a pontos helyzetmeghatározás kiszolgálásában is. Az Eutelsat-szervezet élénken figyeli az új, kelet-európai piaci lehetőségeket. Litvánia — mint sorban 29. állam — is az Eutelsat-műholdakra támaszkodik majd. A kelet-európai országokban egyébként az Eutelsat-műholdak a telefon-összeköttetéseken is javíthatnak, ennek az üzleti forgalomban volna meghatározó jelentősége. A közelmúltban a Magyar Műsorszóró Vállalat is megkapta a hozzájárulást, s VSAT-szolgáltatások bonyolítására az Eutelsat-rendszerek keretében. Ezenkívül a Magyar Műsorszóró Vállalat az 1991 decemberében pályára állított Eutelsat II—F3 (keleti 16) műhold egy átjátszóján sugározza a Hungária televízió műsorát. PARLAMENTI KULISSZATITKOK Milyen gombot nyomnak a képviselők? Valamennyi országgyűlési képviselő előtt, az asztalom két „műszer" kapott helyet. Az egyik a hangosító-, a másik a szavazatszámláló berendezéshez tartozik. A hangtechnikai egységen egy gomb és két — piros, illetve zöld — lámpa van. Hozzászólásra jelentkezni az ülés kezdetéig a Ház elnökénél lehet. A soronkivüli. kétperces hozzászólást vita közben a mikrofongomb lenyomásával lehet jelezni, s ezt a piros gomb felvillanása nyugtázza. Ha a képviselő szót kapott, akkor a zöld lámpa kigyullad. A szavazatszámláló berendezésen három gomb van. Ezekkel lehet igennel vagy nemmel szavazni, netán tartózkodni. A szavazatok leadására rendszerint tíz másodperc áll a képviselők rendelkezésére. A számítógép pillanatok alatt kiszámítja a végeredményt, ami a kijelző táblán megjelenik. Amikor a jelenlét ellenőrzése történik, akkor bármelyik gombot meg lehet nyomni, hiszen a gép nem a szavazatot, hanem a kezelő ottlétét regisztrálja. Szavazási időn kívül, amikor a vita folyik, a gép bármelyik gombjának megnyomásával — rosszullét esetén, vagy bármi más, sürgős ügy miatt — a teremügyeletest hívhatja a képviselő. Ha legalább harminc honatya írásban kéri. akkor név szerint szavaznak a képviselők. Ilyenkor a felszólításra felállva, hangosan és egyértelműen kell állást foglalni. Az effajta szavazást nem rögzíti a szavazatszámláló berendezés, hiszen az nem hangokra, csak gombnyomásra reagál. De a két jegyző feljegyzése alapján ezeket is ráviszik a gépekre, amely az értékelést elvégzi. Ezért kell az eredmény kihirdetésére félórányit várni. Minden parlamenti szavazás nyilvános, ami azt jelenti, hogy azok eredménye évekre visszamenően is megtekinthető. (koós) JÖVEDELEM 60-100 ÉVEN BELÜL Az erdő nem csak anyagi hasznot termel • Papírnyárerdő Izsák határában (PN-archív). A kárpótlási és a szövetkezeti átmeneti törvény nyomán hazánk erdőállományának több mint egynegyede kerül magánkézbe. A kialakulóban lévő magán-erdőgazdálkodás ügyeit fogja össze a Földművelésügyi Minisztériumban nemrég létesített Erdészeti Hivatal. Dauer Mártontól, a Hivatal elnökétől kérdeztük, hogy milyen újszerű feladatokat vet fel a magánbirtok megjelenése? — A két törvény végrehajtása után 35-40 százalékos lesz a magán-erdőtulajdon aránya. Figyelemmel kell kísérnünk a birtokviszonyok alakulását, a kárpótlási licitálási folyamatot, és kezelési szempontok miatt az egyéni erdőbirtokok területének nagyságát is, mert nem szeretnénk, ha az erdőkincs túlzottan elaprózódna. Át kell gondolnunk, milyen szaktanácsadással lehet az új erdőtulajdonokat segíteni, hogyan érvényesülhet az osztatlan kezelés elve ott, ahol a kárpótlás során 3-6 hektáros erdőterületek kerülnek magántulajdonba. Az erdőgazdálkodás és kezelés szempontjából ezek olyan kisbirtokok, amelyeket nem lehet üzemszerűen, önfinanszírozó módon működtetni. A kiserdő-tulajdonosoknak 60-100 éven belül egyszer van jövedelemszerzési lehetőségük: amikor kitermelhetik a fát. Addig azonban csak pénzt kell költeni az erdőkre — a telepítés, az ápolás, a tisztítás, a védelem — sokba kerül. Finanszírozási szempontból tehát nem szerencsések a kisebb erdőbirtokok. A szövetkezeti átmeneti és a kárpótlási törvény kötelezi a kiserdő-gazdálkodókat. hogy a szomszédos tulajdonossal közös erdőkezelési, erdőbirtokossági társulást alakítsanak ki. De létrehozhatnak az új típusú szövetkezetekkel együtt közös üzemet, nagyobb erdőbirtokokat is, amelyek pénzügyi és működési szempontból gazdaságosabbak. — Az erdőgazdálkodás hosszú távon megtérülő befektetés. Érdemes-e belevágni? — Úgy vélem, ma, de a múltban is az ember nem azért vált tulajdonossá, hogy azonnal nagy jövedelemre tegyen szert. Meggazdagodhat az ember az erdőből gyorsan is. ha figyelmen kívül hagyja az erdőtörvényt, az erdőtervkészítést, ha megkerülve a szakhatóságot, engedély nélkül termeli ki a fát és értékesíti a piacon. Ebben az esetben egyszeri nagy jövedelemre lehet szert tenni, utána azonban jönnek a gondok: a súlyos pénzügyi szankciók, a kivágott erdőt fel kell újítani, mert ha ezt elmulasztja a tulajdonos, további büntetés várhat rá. Az erdő elsősorban nem a jövedelemszerzés, inkább a vagyonfelhalmozás eszköze. Ha valaki értéket szeretne felhalmozni, az arany mellé nyugodtan odateheti az erdőt is. Ha jó kezekbe kerül a faállomány, értéke folyamatosan nő, meghálálja a gondoskodást, a belé fektetett munkát. — Milyen támogatásra számíthatnak a leendő erdőbirtokok? — Többféle támogatást is igénybe vehetnek. Ha például valaki olyan mezőgazdasági hasznosítású területen kíván erdőt létesíteni, ahol korábban nem az volt. a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból és az Erdőgazdálkodási Alapból támogatást kérhet. Szaktanácsadással is segítjük a leendő tulajdonosokat. Az erdőfelügyelőségeknél és az erdőrendezési szolgálatoknál több száz szakértő segít az erdősítési tervek elkészítésében. Igaz, ez kiadással jár, de a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap szaktanácsadási támogatási rendszere erre is forrást biztosít. Ú. G. Nézőtér A genetika új szenzációja Első ízben tenyésztettek a világon sertéseket emberi genetikai anyaggali egy cambridge-i és londoni tudóscsoport nyolcévi kutatómunkája nyomán két sertés született genetikailag modifikált emberi szívvel. Az állatokat egy titkos helyen őrzik, mert tartanak az ilyen típusú kísérletek ellenzőinek támadásától. Az első két „emberi szívű" sertést úgy tenyésztették ki, hogy egy nősténysertésből kivették a megtermékenyített petesejtet, amelybe ezt követően géntechnológiai eljárással emberi géneket injektáltak, majd a petesejtet beültették egy másik nősténysertésbe. A kutatók szerint több évnek kell eltelnie addig, amíg elkezdődhet a klinikai kipróbálás. Remélik, sikerül a tenyésztést úgy tökéletesíteni, hogy a századfordulóra egész sertéskondák lesznek, amelyek szerveit a transzplantációknál az emberi szervezet nem utasítja el. Ez azért lenne fontos, mivel a szervátültetési sebészet számára nem áll rendelkezésre elegendő szerv, így a gyógyászat állati donorokra próbálna áttérni. Az ügy etikai oldalával kapcsolatban dr. John Wallwork professzor kijelentette: „Ma a világon kereken 20 ezer szervátültetést végeznek. Ez az igénynek csupán 15 százaléka.” Tavaly végre megszületett a döntés arról, hogy a Szeged egyik legszebb terét, a Dóm teret elcsúfító nézőteret mobil lelátóra cserélik. Erre 150 millió forintot szavazott meg akkor a közgyűlés. A pályázatot kiírták, és a zsűri a hazai Compack és a svájci Nüssli cégek munkáját találta legjobbnak. Nem sokkal később, anélkül, hogy a körülményekben bármi változás történt volna, a zsűri megváltoztatta a véleményét, újra megvitatták a pályázatot, s a több voksot ezúttal a Nüssli kapta, amely állítólag megtévesztő információkat sugallt. Ezek miatt a Nüssli elvileg nem is pályázhatna. Döntés később születik. ÁRULKODÓ KGB-IRATOK Hogyan űzték el a kulákokat? • Egy kulákper gyulai vádlottja (MTI-archív). Az ukránok tudományos munkaközösséget alakítottak, hogy tanulmányozza az egykori szovjet titkosszolgálat irattárában az ötven évvel ezelőtti éhínség dokumentumait. A kutatás eredményeit összegző átfogó jelentésből kitetszik, hogy a Kreml egykori urai — elsősorban Sztálin — semmitől sem riadtak vissza, hogy véglegesen leszámoljanak a szabad parasztság — ahogyan nevezték: a kulákság — maradékával. Ennek érdekében elhatározták, hogy mesterséges éhínséget idéznek elő, hogy megnöveljék a beszolgáltatási kötelezettséget, megszigorítsák az ezzel kapcsolatos rendszabályokat és kiváltsák az éhező lakosság dühét a kulákokkal szemben. Az 1932/33-as katasztrofális éhínség Észak-Kaukázust, a Volga-vidéket, Nyugat-Szibériát, az Urált, Kazahsztánt és Kurszk környékét érintette, ahol különösen jó minőségű földek fekszenek. A legnagyobb veszteséget mindazonáltal Ukrajna szenvedte el. Pedig semmi jel nem mutatott arra a borzalomra, ami bekövetkezett. Kiegyensúlyozott volt az ellátás, 1931-ben hetvenmillió tonna gabonát takarítottak be a köztársaságban. 400 ezer tonnával többet, mint egy évvel korábban. Csökkent a kivitel, s ezért 3,8 millió tonnával több állt rendelkezésre, mint a megelőző esztendőkben. Csakhogy Moszkvában már döntöttek: a beszolgáltatást egy harmaddal megemelték, megkezdődött az éheztetés. Aki nem teljesítette a kitűzött normát, szabotőrnek, ellenforradalmárnak számított, és kemény büntetésben volt része. 1932 végére közel 55 ezer embert tartóztattak le, közülük 2100 főt halálra ítéltek, ebből ezret végrehajtottak. Sztálin különösen feldühödött, amikor már az újonnan alapított állami gazdaságok sem tudták teljesíteni, a beszolgáltatási kötelezettségeiket. A legmegátalkodottabb ellenség — fejtegette — párttagkönyvet hord a zsebében, ezért a lemaradó állami gazdaságok igazgatóit már nemcsak szabotálásért, és csalásért ítélték el, hanem mint a „szovjet nép ellenségeit”. Sztálinék nem tágítottak: a diktátor nem engedélyezte, hogy hozzányúljanak a raktárakhoz. Az éhezők százezrei úgy próbáltak segíteni helyzetükön, hogy elszöktek lakhelyükről, a földet pedig parlagon hagyták. Sztálin és Molotov nyilatkozatban ítélte el a „.szovjetellenes erők által szervezett tömeges menekülést”. • A szovjet titkosszolgálatot megbízták, hogy minden erővel gátolja meg a parasztság elvándorlását. A KGB ezt rendkívül „egyszerűen" oldotta meg: az embereket egyszerűen letartóztatta. Egy 1933-as adat szerint Ukrajnában közel 220 ezer parasztot vettek őrizetbe. A titkos iratok feltárása ismét ráirányította az emberek figyelmét a sztálini rendszer bűneire. Külföldön pedig újabb kutatásokra ad lehetőséget a szovjet típusú diktatúrák működéséről. Mint ismeretes, Rákosi Mátyás, akit Sztálin „legjobb magyar tanítványának’ neveztek, illetve ő neveztette így önmagát, átvette a kuláküldözés szovjet módszerét és az úgynevezett fordulat éve után hamarosan megindult az önkényesen megbélyegzett emberek üldözése, ami deportálást. börtönt, nem egyszer fizikai likvidálást is jelentett. (Ferenczy Europress)
