Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-03 / 153. szám
1993. július 3., szombat MEGYEI KÖRKÉP 3 Nem fenyeget a sáskajárás • A sáskák jelenlétét úgynevezett eerregésük is jelzi.(Fotó: Walter) (Folytatás az 1. oldalról) Ez idáig kizárólag egyetlen körzetben, Ladánybene, Kunbaracs határában találtuk meg a marokkói sáskát olyan egyedsűrűségben, hogy arra már ráillik a „sáskajárás” kifejezés. A helyszíni szemlék és a környék alapos átvizsgálása során szerzett tapasztalatokból valószínűsíthető, hogy a sáskanépség ott helyben, a Pest megyei Tatárszentgyörgyhöz tartozó területen lévő elhanyagolt, kiritkult lucernásban fejlődött ki (bár nem zárható ki teljesen az sem, hogy a szárnyas egyedeic egy másik, távolabbi élőhelyről repültek át). Megállapítható az is, hogy a sáskák csak az említett, valamint az ettől légvonalban mintegy 2-4 km-re lévő másik, ugyancsak elhagyott lucernás területén és ezek közvetlen környékén mozognak a homokbuckák között. A reggeli órákban, amikor még hűvös az idő, nem repülnek. hanem mászva, ugrálva gyülekeznek, csoportosulnak: ilyenkor 1 m2-nyi talajfelszínen több száz is lehet az egyedsűrűségük. Amikor a hőmérséklet kellőképpen megemelkedik, szárnyra kelnek, és mint a seregélyek, felhőt alkotva néhány száz métert repülnek, majd ismét leszállnak. (Jelenlétüket eerregésük is jelzi.) Fontos megfigyelésnek számít, hogy táplálkozó marokkói sáskákat nem találtunk; ebből arra lehet következtetni, hogy a jelentős táplálékfelvétellel járó, ún. érési táplálkozáson már tűi vannak, és valószínűleg nem okoznak több kárt. Bár az ez évi kártételük tehát befejeződött, a jövő évi ismételt tömegszaporodás megakadályozása érdekében vegyszeres védekezésre kerül sor az indokolt helyeken. Kizárólag ott tehát, ahol a marokkói sáska nagy egyedsűrűségben fordul elő. Azokon a helyeken, ahol egyéb, jelentős károkat nem okozó, csoportosulásra, sáskajárásra nem hajlamos sáskafajok élnek, nem indokolt, sőt, kifejezetten káros a permetezés: a permetezéssel ugyanis nemcsak a sáskákat lehet elpusztítani, hanem a bolygatatlan parlagterületen tömegesen élő hasznos szervezeteket is (pl. a katicabogarakat, fátyolkákat, fürkészdarazsakat, ragadozó atkákat stb.). Dulinafka György agrozoológus A meggyexport stopja a felvásárlókat is sújtja Mint arról már tegnap röviden írtunk, megszűnt a meggyexport. A felvásárlókat nem maga a hír lepte meg, hanem az a tény, hogy a brüszszeli döntés egyik nap késő délután született, s a stop másnáp hajnali hat órakor lépett életbe. így nem maradt idejük a kiszállításra előkészített árut más úton értékesíteni. Bács-Kiskun megye legnagyobb meggytermelő körzetének felvásárlóközpontja a Bács-Zöldért Rt. kisköröd), kyrendö)t.yége, ahol ^a. fekete táblán napok óta virít a felirat: Meggyet nem veszünk. A telep vezetője, Komóczi Ferenc így fogad: — A sertés visít, enni kér, ezért nagy port kavart a közelmúlt emlékezetes kiviteli stopja. A meggy nem szól, az maradhat fán? Most miért hallgat mindenki, kisgazdák, illetékesek? Húzócikk volt ez az áru. Harminc forinttal kezdtük a felvásárlást, s így is a végén 22 volt a legalacsonyabb ár. — Hol tartott a szezon, amikor életbe lépett a kiszállítási tilalom? — A mi megyénkben a fák kétharmad részét már leszüretelték. De Szabolcsban ezen a héten van a dömping. Kiskőrösön 880 tonnát A szaporodó állatlopások, a nyomon követhetetlen kereskedelem, valamint az egyre gyakrabban felmerülő állat-egészségügyi problémák hatására hazánkban újra bevezették a járlat-, közismert nevén a marhalevelet. A hatósági bizonyítvány elsősorban az állat tulajdonjogát hivatott igazolni, valamint kérhető rá hat napig érvényes pecsét, miszerint az új tartási helyre történő szállításnak nincs állat-egészségügyi akadálya. Kisebb állatokra akár csoportos marhalevél is kiállítható, s csak akkor szükséges, ha az állatokat szállítják vagy értékesítik. Szarvasmarhának, lovaknak egy hónapos kor után kötelező a kiállítása. A bocik fülszámuk alapján kerülnek nyilvántartásba. Málik Zoltántól, a Magyar Lovas forgalmaztunk exportra. A hír érkezésekor tíz kamionnyi áru volt a hűtőben. Mindenesetre gyorsan helyhatósági jegyzőkönyv készült, s szerencse, hogy a termelőknek nem tartozunk. Ami gyümölcs még a fán van, arra már aligha lesz elfogadható piaci ár. Ebből a meggycirkuszból legalább 50-60 millió forint lesz a veszteség. Akasztó, Tabdi, Páhi, Csengőd, Vadkert, Kiskőrös adta a termés felét, a másikat Kecel maga. n — Mit „csinált az exportra .előkészített, betárolt meggyel? — Konzervgyári és szeszipari áru lett belőle. Ez volt az a gyümölcs, amire a legjobb árrést kalkuláltuk. Én az elmúlt 15 évben ilyet még nem éltem meg. Persze, tudom, piacgazdaságra könnyű hivatkozni. Azért nem buta ám a paraszt. Ennyire nem kellene lenézni, s hinni, hogy mindent kibír. — A gyümölcsszezonnak még nincs vége. — Nem is tudjuk, mire számíthatunk. A besztercei szilvára van érdeklődés, de árat nem mond senki. Az étkezési kajszit már keresik. Nem lehet itt tervezni, jósolni... Pulai Sára Szövetség bajai tenyésztési kirendeltségének a vezetőjétől megtudtuk, hogy lovaknál kicsit bonyolultabb a helyzet: három jelet kell az ismeretlen származású pacik szőrébe sütni kitörölhetetlenül. Első a megye jele, valamint a nyilvántartásba vétel éve, tehát megyénkben BK 93. A másik oldalra pedig egy 0-val kezdődő sorszám kerül. Mészáros Ferencné, a passzus kiállítója elmondta azt is, hogy szabálysértést követ el az, aki nem váltja ki az okmányt. Szállítás, mozgás közben ellenőrizheti a rendőrség, az állatorvos és a jegyző is. A felvásárlók nem is vesznek át e nélkül semmilyen állatot. A lovakat persze senki nem kérdezte meg, hogy mit szólnak a dologhoz... G.O. Új német központ Baján (Folytatás az 1. oldalról) Ami a részleteket illeti: a kollégium 152 diáknak adhat otthont négyágyas szobáiban, melyekhez kivétel nélkül egy-egy különálló fürdőszoba is tartozik. Továbbá hat tanulószoba, egy játék- és egy kondícióterem teszi otthonosabbá az intézményt az ifjúság számára, a teakonyhán, a ruhatisztítón és a két társalgón kívül. A kollégiumi rész a két emeletet foglalja el, a földszinten pedig 600 adagos konyhát, 160 férőhelyes ebédlőt, két-két betegszobát, illetve vendégszobát alakítottak ki. Végezetül a diákotthon saját sportpályát is kapott, és szemet gyönyörködtető park veszi körül. A város közönsége nevében Éber András vette át a létesítményt, és méltatta a Német Szövetségi Köztársaság áldozatkészségét, amellyel a nagyszabású beruházás költségeinek felét, most is, mint az előzőekben, sőt a következő szakaszban, az óvoda és az általános iskola rövidesen induló építkezésénél is, magára vállalta. Ezt követően Hans Rehfeld pécsi német főkonzul és Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető elnöke szólt az épületegyüttes jelentőségéről, és a magyarországi németség oktatás- és művelődésügyének jövőjéről. Gál Zoltán Harmincmillió összehozható Ahogy korábbi lapszámunkban írtuk, Kecskemét önkormányzatának gazdasági és költségvetési bizottsága — két fideszes képviselő kezdeményezésére — a költségvetés módosítását kérte a csütörtöki bizottsági ülésen. A pénzügyi iroda véleménye szerint 40 millió nem, de 30 millió más területekről átcsoportosítható a szükséges és halaszthatatlan felújítások, karbantartások, állagmegóvások elvégzésére. Hideg Antal alpolgármester összehívja az érintett bizottságok — a kulturális, az egészségügyi, az oktatási és a szociális — elnökeit, közösen meghatározandó, melyek azok a munkák, amelyeket jövőre csak sokkal több pénzért lehetne elvégezni. Elsősorban intézményekről van szó, és különösen az iskolák állapota aggasztó. A polgármester e felmérés után viszi a képviselők elé a költségvetés módosításáról szóló előterjesztést. Kutyakiállítás és -verseny A vadászkutyák országos fajtakiállítása mellett munkakutyák és társasági kutyák tenyészszemléjét is megtekinthetik, akik holnap, július 3-án délelőtt 9 órára kilátogatnak Bácsalmáson a kutyakiképző központba. Az önálló jogi személyként bejegyzett helyi ebtenyésztő egyesület által rendezett programban szerepel még kotorékebek összetett versenye is, rókára, vaddisznóra és vízimunkára. Jelek az állatokon • Ezt a lovat már nem lesz veszélytelen ellopni. (Fotó: Galambos) AZ ÚJRATELEPÍTÉS 250. ÉVFORDULÓJÁRA Búcsú Kiskunfélegyházán A város újratelepítésének, valamint az egyházközség megalapításának 250. évfordulója alkalmából búcsúval egybekötött ünnepi szentmisét tartanak július 4-én, vasárnap délelőtt 10.30 órakor a kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony plébániatemplomban (ótemplom). Az ünnepi szertartást dr. Dankó László Kalocsa—Kecskemét egyházkerület érseke celebrálja. Mint már írtunk róla, az 1526-os törökdúlás során Kiskunfélegyháza teljesen elpusztult. Több mint kétszáz év után, 1743-ban került sor újratelepítésére, amikoris jászfényszarui és a Szeged melletti Üllésről származó, zömében katolikus telepesekkel népesítették be az elpusztult várost. Ezzel kapcsolatosan Gábor Imre, a Sarlós Boldogasszony templom kerületi esperes plébánosa a következő érdekes történetet mesélte: Az üllési telepesek mindig buzgó katolikusok hírében álltak, olyanynyira, hogy amikor útra keltek új hazájukba, elbontották otthoni fatemplomukat és papostól együtt azt is magukkal hozták. Megérkezésükkor azonnal misével áldoztak Istennek új lakóhelyükért, melyet templom híján egy sátorban tartottak meg. Az otthonról hozott templomot a mai Szent János téren állították fel és „őrzésével” Nepomuki Szent János szobrát „bízták” meg. (Innen a tér neve). A mai ótemplom alapjait 1745-ben, tehát alig két év múltán rakták le, és 1752-ben már miséztek benne! A vasárnapi, ünnepi szertartáson Ficsór József polgármester adja majd át azt a hímzett, fehér selyemzászlót, amelyet a városi önkormányzat ajándékoz az alapítását ünneplő egyházközségnek. Szász András BÚZÁBAN AZ ARATÓGÉPEK Bérkombájn gazdáknak • Nagybaracskán a piszkulai árpaföld átlag 50,4 mázsát adott. Néhány dél-bácskai szövetkezetnél érdeklődtünk, hol tartanak az ősziárpa- aratással, vágják-e már a búzát, és az állami intervenciós felvásárlási ajánlattal élnek-e? Katymáron az őszi árpa aratását befejezték, 300 hektárról takarították be, közepesnél gyengébb, 4 tonna termésátlaggal hektáronként. A csaknem 700 hektár étkezési búzába ma „harapnak" bele a kombájnok, a termést 3,5-4 tonna körül várják. Az I állami felvásárlási ajánlattal nem élnek, kedvezőbb feltételek mellett kötötték le a termést. Madarason a 422 hektár őszi árpa aratását tegnap fejezték be, jó közepesnek mondható a 4,5 tonna hektáronkénti átlag. Az étkezési búzát ma kezdik vágni, az 1270 hektár nagyon vegyes képet mutat. Az átlagtermés 4,5 tonna körül várható. A búzatermést a madarasiak is lekötötték előre, az állami ajánlatnál ötszáz forinttal többet kapnak érte tonnánként. Tataházán pár nap pihenő jutott a kombájnoknak. Az elmúlt hét végén fejezték be a 220 hektár őszi árpa aratását, a 4,7 tonna hetáronként jó közepes eredmény. Az étkezési búza víztartalma még magas — bár gyorsan csökken —, az aratást hét végén megkezdik. Négy tonna körül várják az átlagot a csaknem 900 hektáros területen. Az elmúlt év őszén a teljes termésmennyiséget lekötötték a tőzsdén. A bácsalmási Petőfi szövetkezetben 300 hektárról takarították be az őszi árpát, 3,6 tonna hektáronkénti átlaggal. A 166 hektár étkezési búza aratását megkezdték. Tegnap homokos területről arattak, Novák Attila elnök két tonna körüli átlagot vár. Elmondása szerint rövid száron, gyenge, kicsi, aszott szemű a búza. A bácsalmási szövetkezet is lekötötte már a búza termését, nincs szabad készletük.,.^...j »„ . ............. Nemesnádudvaron pár napja álltak be a kombájnok az dső ósziárpa-Jáblákba és a 108 hektárról 40 mázsás átlagtermést várnak. Amint Horváth Béla ágazatvezető elmondta, a teljes termést megtartják takarmányozási célokra. Az 530 hektáros búzaterületből közel 100 hektár megsült és ezen — véleménye szerint — csak tíz- egynéhány mázsa termés várható hektáronként. Bácsbokodon Kollár Iván termelési igazgató arról tájékoztatott, hogy sajnos a 45 hektár őszi árpa rosszul telelt, a fagyok megritkították a tőállományt, ezért ki akarták szántani, de mert tavasszal szépen bokrosodon, megtartották. A napokban végeztek próbavágást mind az árpában, mind a búzában, és a méréseredményektől függ, mikor kezdődhet az aratás. A nagybaracskai szövetkezetben szerdán befejezték az őszi árpa vágását és tisztítását. A termés egyik részét a tagok között értékesítették, a maradékot pedig egy vállalkozó vásárolta fel. Amint Gazdag János elnök elmondta, hétfőn a gépek megkezdik a 120 hektáros madárborsó cséplését, majd a 689 hektáros őszi búza aratása következik. Ezután a három kombájnt bérbe adják a faluban gazdálkodóknak. P.E.— P.Z. HÁROM PÁLYÁZÓ VOLT Új óvodavezető Kelebián A kelebiai képviselő-testület márciusi ülésén pályázatot írt ki a napközi otthonos óvoda vezetői állásának betöltésére. Hárman pályáztak: Ifkovics Zoltánná, jelenleg a kiskunhalasi Kuruc vitézek terén lévő óvoda munkatársa, valamint Iván Éva és Rékné Androvics Mária helybeli dolgozók. Előzetes véleményt nyilvánított a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az egészségügyi, szociális, kulturális és sportbizottság, s a vélemények eléggé eltérőek voltak. A nevelőtestület egyhangúlag a jelenlegi kollégát, Rékné Androvics Máriát támogatta, míg a szülői munkaközösség négy-kettő arányban Ifkovics Zoltánnéra voksolt. A harmadik pályázó, Iván Éva nem jelent meg az ügyben végső szót kimondó képviselő-testület előtt. A két esélyes jelölt meghallgatása során kiderült, hogy elképzeléseik alapvetően eltérnek egymástól. Ifkovics Zoltánná szintén kelebiai születésű, s tíz évig ott is dolgozott. 1986 után — amikor sikertelenül szerepelt — most újra megpályázta szülőfaluja óvodájának vezetését. Mint mondta, legfontosabbnak tartja a minél tökéletesebb szakmai kiteljesedést, mert a kollégák, tudomása szerint, az utóbbi időkben nem vettek részt továbbképzéseken. Alapvetően új módszer bevezetését tervezi, amelyben a hagyományőrzés és -ápolás fontos szerepet játszik. Nagy Lászlóné, most nyugdíjba vonuló vezetőnő, kikérte magának a rágalmakat. A vitának végül a község polgármestere vetett véget. A második pályázó, Rékáné Androvics Mária meghallgatása sokkal nyugodtabb légkörben zajlott le. A képviselők és a megjelentek némán hallgatták a tizenegy éve helyi óvónőként dolgozó, talán túl szerény fiatalasszonyt, aki — mint mondta — demokratikus vezetésre törekszik majd. A jövőben figyelembe veszi az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségeit, hiszen még annak is örülhetnek, hogy egyáltalán a napi fenntartást biztosítani tudják. A két jelölt hosszas faggatása után végül a szenátorok közül hatan Rékánét, négyen Ifkovicsnét támogatták. A kelebiai óvoda új vezetője tehát augusztustól Rékáné Androvics Mária lett, aki a törvény értelmében a megbízást öt évre kapta meg. Sz. Huber Helga A Balaton vize első osztályú A Balaton vízállása — a kevés csapadék miatt — ugyan 11 centiméterrel alacsonyabb a szokásosnál, de a víz minősége a tó 95 százalékában első osztályú, sőt iható. Csupán a Zala torkolata tartozik a másodosztályú besorolásba. A Balaton tehát fürdésre, vízi sportokra mindenütt alkalmas. Megnyílt a Lővér Expo Sopronban A Lővér Expo általános kiállítás és vásár pénteken nyílt meg Sopronban az Általános Kereskedelemfejlesztési Kft. rendezésében. Az idei rendezvényt már az 1996. évi expóra való felkészülésnek tekintik. A sport- és szabadidőcentrumban és a csarnok melletti szabad területen mintegy 70 kiállító — hazai és külföldi cég — mutatja be termékeit: különféle vegyi árukat, textíliákat, könnyűipari, építőipari gyártmányokat. Határon túli könyvtárak A határon túli magyarság könyvtári ellátását segítő hazai könyvtárak közül 32 kapott idén támogatást a Kölcsey Alapítványtól. Az alapítvány által kiírt pályázat nyertesei testvérintézményi kapcsolatot tartanak fenn kis-jugoszláviai, román és szlovák könyvtárakkal. Idén a Kölcsey Alapítvány félmillió — 1990- es megalakulása óta több mint 5 millió — forintnak megfelelő értékű .könyvet, folyóiratot és videokazettát szerzett be a határon túli olvasóknak. MOSZ-levél Antall Józsefnek A mezőgazdasági szövetkezetek képviselői levelet juttatnak el hétfőn a miniszterelnökhöz, melyben határidőt szabnak a május 25-ei közgyűlésükön megfogalmazott termelői igényekkel kapcsolatos kormányzati válaszra. Ennek elmaradása esetén a szövetkezetek együttes, erőteljes fellépést helyeznek kilátásba. Rendezvények Nagykőrösön Nagyszabású ifjúsági kulturális rendezvénysorozat színhelye lesz a hét végén a város alapításának 625. évfordulóját ünneplő Nagykőrös. Szombaton nemzetközi gyermektáncfesztivál kezdődik az önkormányzat rendezésében, amelyen magyar fiatalok mellett osztrák, észt, litván, német és szlovákiai együttesek lépnek fel, összesen 400 fiatal mutatja be népeinek táncait. Vasárnap nemzetközi ifjúsági zenekari találkozó kezdődik, amelyen német, svájci, holland, szlovák, olasz és magyar fiatal fúvósok adnak hangversenyt a város főterén. A zenekarok Kecskeméten, Nyársapáton és Kocséron is közönség elé lépnek majd. Nyugtaadási kötelezettség Az általános nyugtaadási kötelezettségről szóló MTI-híradásban a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó szabály életbelépéseként - tévesen - a januári dátum szerepelt. Valójában a mezőgazdasági kistermelőknek 1993. július 1-jétől kötelező nyugtát kiadniuk. Beszédhibák javításáért A beszédhibák és a beszédzavarok még eredményesebb gyógyításához egy komplex terápiás hálózat kialakítására lenne mihamarabb szükség hazánkban — fogalmazták meg a szakemberek a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság nyíregyházi kongresszusán. A jelenleginél is sikeresebb gyógyító, s az azt követő rehabilitációs tevékenység csak a foniáterek, fül-orr-gégészek és logopédusok közös munkájával érhető el.
