Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03 / 153. szám

PETŐFI NÉPE 4 1993. július 3., szombat Megújul a toronyóra • A mester munka közben. Több mint húsz évvel ezelőtt újí­tották fel utoljára Kiskunfélegyházán az ótemplom toronyóráját. Az akkori és a jelenlegi munkára is Dinnyés Kálmánt, helybeli órásmestert kérte fel az önkormányzat. Tőle tudjuk, hogy mint negyedütős óraszerkezet, a félegyházi egyike a legbonyolul­tabbaknak. A közel négyszáz alkat­részből álló óra valamennyi darabja átvizsgálásra szorul. Az elkopott, el­használódott alkatrészeket ki kell cserélni vagy felújítani. Az ezzel kapcsolatos lakatosmunkákat M. Szabó Károly végzi. Ahhoz, hogy a Kiskun Napokra elkészülhessen a 140 éves óra teljes felújítása, már januárban neki kellett volna fogni a munkának. De a torony takarításának elhúzódása miatt csak májusban, négy hónapos csúszással kezdhették el a javítást. A késői kez­dés ellenére azonban mégis van re­mény arra, hogy az augusztusi ren­dezvényekre elkészül majd az ótemplom toronyórája. b.n.k. ÖNFELEDT BÜSZKESÉGGEL ÉNEKELTEK A szabadság napján Tallinnban EGY SZÁZALÉK — HÁROMMILL1ÁRD FORINT Lesz-e még az idén nyugdíjemelés? Az Országgyűlés az év elején fog­lalta határozatba, hogy felkéri a kor­mányt: a társadalombiztosításnak át­adandó vagyon hozamának figye­lembevételével vizsgálja meg egy esetleges további, év közbeni nyug­díjemelés lehetőségét. Akkor még szó sem volt a pótköltségvetésről, az általános forgalmi adó növekedésé­ről. A gyógyszerek és a villamos energia árának várható emelése az egyébként is létminimum közelében élő idősek százezreit hozná lehetet­len helyzetbe. — Van-e reális lehetőség a jára­dékok emelésére ? — kérdeztük dr. Barát Gábort, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetőjét. — Mint ismeretes, a törvény ér­telmében a nyugdíjakat a nettó átlag­­keresetekkel megegyező mértékben kell emelni. A most rendelkezésre álló adatok szerint várható, hogy az átlagkeresetek az idén 18 százalékkal nőnek, a nyugdíjak viszont az eddig elfogadott márciusi és szeptemberi emelésekkel együtt is mindössze 14 százalékkal. Ezért további 3-4 száza­lékos emelésre látunk lehetőséget. — Ez mennyibe kerülne a tár­sadalombiztosításnak ? — Minden egyszázalékos emelés éves szinten 3,2 milliárd forint ki­adást jelent. A kormánynak a nyug­díjbiztosítási önkormányzat is beter­jeszthet konkrét javaslatot, mi hiva­talként csak szakmai számításokhoz nyújtunk segítséget. A mi vélemé­nyünk szerint az átlagnyugdíjakat kellene januárig visszamenően ha­vonta 3-4 százalékkal felemelni. • Kinek mire futja a nyugdíjból? (PN-archív) Tízezer forintos átlagnál ez 3 600 vagy 4 000 forintot jelentene, s ezt egy összegben lehetne kifizetni. — Honnan lesz erre pénz ? — A tb. vagyonának hozamával nem számolhatunk, mert még most, az év közepén sincs vagyonunk. To­vábbra is a gyéren csordogáló járu­lékfizetésre tudunk csak hagyat­kozni. Úgy néz ki, hogy a társada­lombiztosítás 40 milliárdos tervezett hiányába még beleférne egy 4,5, esetleg 5 ntilliárdos nyugdíjemelés. Az azon túl is hiányzó összeget a költségvetésnek kellene állnia annak a kompenzációs alapnak a terhére, amelyet a tervezett áfa-emeléssel egy időben hoznak létre. — Mikor várható döntés ? — Gondolom, csak azután, hogy a honatyák már határoztak a pótkölt­ségvetésről. A kormánynak egyéb­ként augusztus 31-ig kell a nyugdíj­­emeléssel foglalkozó javaslatot az Országgyűlés elé terjesztenie. Mi most úgy látjuk, hogy az esetleges emelést leghamarabb ősszel kaphat­nák meg a nyugdíjasok. Sz. M. Beiktatási szertartás Ünnepi szentmise keretében pén­teken Veszprémben a székesegyház­ban beiktatták új tisztségébe Szendi József érseket, aki korábban veszp­rémi megyéspüspök volt. Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nun­­cius felolvasta a katolikus főegy­házmegye határainak módosításáról és a kinevezésről szóló pápai bulla ide vonatkozó részét. E szerint az új Veszprémi Katolikus Egyháztarto­mány a Veszprémi Metropolita Székből, a Szombathelyi Püspök­ségből és az újonnan létesített Ka­posvári Püspökségből áll. A Veszp­rémi Főegyházmegye főszékesegy­háza a Szent Mihály főangyal tiszte­letére szentelt templom lett. Zászlódíszbe öltözve fogadta a szabadság napján, nemzeti ünnepü­kön — egy korábbi látogatás viszon­zásaként — Tallinnba utazott kecs­kemétieket az észt főváros. Ilyet még nem láttak, nem hallot­tak az Európa Jövője Egyesület jó­voltából világot látó fiatalok. Zuhogó esőben tizennégyezer, többnyire nemzeti viseletbe öltözött észt fiú, lány önfeledt büszkeséggel énekelte, táncolta legszebb dalaikat, táncaikat. Itt a népdal valóban a nép dala, úgy ismerik ezeket az idősek, fiatalok, mint nálunk a slágereket. Itt valóban ünnep függetlenségük évfordulója. Hajdú Katalin magánénektanár, Váradiné Váczi Judit tanár, Csorvási Sándomé pedagógus sokfelé járt már a világban, de még sehol sem tapasz­talták, hogy a közös ének annyira a hazafiasság kifejezésévé vált, mint a tündérszép erdőkkel ékes országban. Mészáros Jutka, Óvári Csilla. Nagy Otília is ámulva értesültek ar­ról, hogy a múlt század közepe óta, a legnehezebb időkben is megszervez­ték az énekes szertartást, az össznépi kórustalálkozókat. Hét esztendeje az ifjusági kórusok is összesereglenek. Nagyné Dréher Mária, a Ko­dály-iskola igazgatóhelyettese, a ki­utazott csoport vezetője, meghívóju­kat. Mall Hellant, a magyar—észt társaság elnökét dicsérte. Otthonában féltett kincsei között őrzi a hajdani kecskeméti jogakadémiai tanárnak, a két nép közötti intézményes barátko­­zás megalapozójának a hírős város­ban kiadott Északi írások című könyvét. Közreműködésével talál­koztak az észtországi Kodály-társa­­ság elnökével, Arvo Saarrai. Szóba került egy-egy kölcsönös kórusven­­dégszereplés lehetősége is. Két nép barátkozását is szolgálta az Európa Jövője Egyesület, a Soros Alapítvány, az Univer Szövetkezet és a Polydom Rt. a kiutazás támoga­tásával. A húszas években ott dol­gozó Vásárhelyi Zoltán közvetítésé­vel még Kodály Zoltánra is hatott az észtek népi gyökerű nemzettudata, zenekultúrája. A tanulás folytatást követel. Heltai Nándor OPTIMISTA AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY Minden második rablót elfognak Az újságokban napról napra ol­vashatunk rablásról, betörésről és egyéb bűncselekményekről. — Vajon romlott-e közbiztonsá­gunk? — kérdeztük Pintér Sándor vezérőrnagyot, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjét. — Az ország közbiztonsága ja­vuló tendenciái mutat. Nemzetközi mércével mérve is elégedettek lehe­tünk. hiszen Európa különböző álla­maiban ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalják. — Egyre sűrűbben hallunk rablá­sokról. Ezek száma sem növekszik? — A rablások száma 1992-ben az előző évhez képest 800-al csökkent! Az idén az első négy hónap statiszti­káját ismerjük már, e szerint további 27 százalékos csökkenés tapasztal­ható. Nem állítom, hogy ez a tenden­cia az egész évre érvényes lesz, hi­szen az erőszakos bűncselekmények többségét általában a nyári hónapok­ban követik cl, s az idei „szezon” még előttünk van. Mi számítunk is erre. és minden erőnkkel azon le­szünk. hogy az év végét az 1992-cs év színvonalán — de ha lehet, még ennél is jobban zárjuk. Még egy adat­tal büszkélkedhetek: amíg 1991 és 1992-ben csak az esetek 20 százalé­kát derítette fel a rendőrség, addig az idén már a 49 százalékát. Ez. azt je­lenti, hogy minden második rablót elfogtuk. A fegyveres rablások ese­tében ez. az. arány még kedvezőbb, mert ebben a „műfajban" 80 százalé­kos a sikerünk. — Ez talán Európa-rekordnak számít? A kontinens valamennyi or­szágában növekedett az erőszakos • Kihallgatás közben. (PN-archív) cselekmények száma, de az elfogat­tak százaléka nem ilyen magas. Egy másik nyomasztó jelenség a szerve­zett bűnözés elszaporodása. Mi hogy állunk e téren? — A szervezett bűnözés már ná­lunk is előfordul, de messze nem ak­kora méretekben, mint egyes külföldi országokban. Ez ellen is fel kell ven­nünk a harcot, s ez új feladat szá­munkra. Mégis biztos vagyok abban, hogy a rendőrség c téren felülkere­kedik majd. — A szervezett bűnözés egyik for­mája a kábítószer-csempészés... — Tudomásul kell vennünk, hogy az. Európába tartó csempészútvonal — érthető okok miatt — a Balkánról északabbra tolódott. Eddig még sze­rencsések voltunk, mert a határon több alkalommal is 5-10 kilós tétele­ket sikerült elfognunk, ami nem kizá­rólag a szerencsének köszönhető. — Arról nincs adatunk, hogy mennyi kábítószert sikerült átutaz­tatni az országon? — Erre csak következtetni tudunk. Szerencsére ritkán fordul elő, de saj­nos megesik, hogy valamelyik szom­szédos országban olyan, nagyobb té­tel kábítószert foglalnánk le, amelyik bizonyíthatóan hazánkon keresztül került tovább. — Mit tehet a rendőrség a kábító­­szer-fogyasztás megfékezéséért ? — Nagyon sokat. Kaliforniából behoztunk egy módszert, amit DADA-programnak nevezünk, mert ez a dohányzás, az alkohol, a drog és az AIDS elleni küzdelem programja. Ez a pszichológusok által felállított feladatsor, nemcsak a rendőrség számára tartalmaz feladatokat, ha­nem együttműködést feltételez a szü­lőkkel és a pedagógusokkal is. Gyermekeinket az óvodáskortól a felnőttkorig igyekszik végigkísérni. Számítunk a lakosság közreműködé­sére is: jó volna, ha jeleznék a veszé­lyeket a rendőrség illetékeseinek. Meg kell tanulniuk, milyen jelek alapján lehet felismerni az. alkoholis­tákat, a kábítószereseket, fontos volna, hogy a szülők is megtanulják, milyen jelek mutatják egyértelműen, ha gyermekük valamilyen formában találkozott a drogokkal. De nagy fe­lelősség hárul a pedagógusokra is. Ezért most elsősorban velük szeret­nénk a DADA programot megismer­tetni. (koós) Miért mennyit kell dolgozni? Vajon hány órát. hónapot kell az átlagos bérből és fizetésből élőknek dolgozniuk azért, hogy bizonyos fo­gyasztási cikkeket meg tudjanak vá­sárolni. Míg 1980-ban az iparban dolgozó munkások és alkalmazottak egy órára jutó átlagos keresetükért 4.8 kiló fehér kenyeret, vagy 4,3 liter tejet, vagy fél trappista sajtot, 43 deka vajat, 2,9 kiló almát tudtak venni, 1992-ben már az. egyórányi keresetből csak 3 kiló kenyérre, 3.4 liter tejre, 28 deka trappista sajtra, 36 deka vajra, vagy 2,1 kiló almára fu­totta.‘1993 első negyedévében a ke­nyér mennyisége fél kilóval, a tejé 4 decivel, a sajté 8,5 dekával csökkent. Egyhavi keresetért 1980-ban mintegy 19 pár gyermekcipőt lehe­tett kapni, 1992-ben mártsak 5 pá­rat. Egy férfikerékpárért 1980-ban még nem egészen két hetet kellett dolgozni, tavaly már csaknem egy hónap teljes munkabérét ki kellett volna fizetni egy közepes minőségű férfibicikliért. Alaposan megnőtt a személygép­kocsik ára is, bár el kell ismerni, hogy a minőségük aligha összeha­sonlítható a 13 évvel korábbival. Akkor mintegy 20-25 havi munkabé­rért lehetett egy autót kapni, most 50 hónapot kell dolgozni egy olcsóbb­nak számító autóért is. Viszonylag elérhetőbbek a szóra­koztató elektronikai termékek. Ti­zenhárom éve egy színes televízióért öt, egy hifi toronyért mintegy hat hó­napot kellett dolgozni, ma a tévét két hónapi munkabérért, a tornyokat jó két hónapi keresetért kínálják. HETI SOROZATUNK Krimikaleidoszkóp 5. A maffia végzett Elvisszel? Egy Londonban most megjelent könyv — „Titkos iratok” — merő­ben új megvilágításba helyezi Elvis Presley 1977-ben bekövetkezett ha­lálát. A szerző — John Parker nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a maffia keze lehet a dologban. Az énekes apja, Vernon Presley már a „király” tragikus elhunyta után kijelentette, hogy „rossz megérzése” van. A boncolás kimutatta, hogy El­vis vérében tizenkét különböző, re­ceptköteles orvosság nyomai voltak fellelhetők, ám a rendőrség feltűnően késlekedett a nyomozás megkezdé­sével a memphisi villában. Elvis ap­jának jó oka volt a gyanakvásra, hi­szen mindkettőjük után nyomozott az FBI a maffiához fűződő kapcsola­taik miatt. Elvis Presley nem tudott bánni a pénzzel, a lemezek után befolyt ösz­­szegek elúsztak ajándékokra, kábító­szerre, és a költséges életvitelre. Apja megpróbálta kézben tartani a tékozló fiú anyagi ügyeit, s rábírni őt a mértéktartásra. Elvis azonban da­colt az apai szigorral: 1975-en 112 férőhelyes repülőgépet vásárolt, egy Corvair 880-ast, s méregdrágán át­alakíttatta. Mindezt hitelbe, mert másik gé­pén, az egymillió dollárért vett Lockheed JetStar-on nem sikerült túladni. Vernon Presley ekkor meg­ismerkedett egy Alfredo Proc nevű maffiózóval, aki javasolta a 350 ezer dollárért felújított gép bérbeadását. Ám az alvilág csalási céllal kapcso­lódott be az ügyletbe, és az FBI Elvis ügyvédjének bejelentése alapján nyomozni kezdett. A fejlemények már éppen odáig jutottak, hogy tár­gyalási időpontot akartak kitűzni, amikor bekövetkezett Elvis halála. Az énekes háziorvosa, dr. Nicho­­poulos szerint sem természetes halál­ról van szó. Koponyasérülése alapján valószínűleg karateütést mértek a fe­jére, amitől eltörött a nyak:j£Í;jj.^,,(1|jl| 1979-ben végül lefolytatták a pert azok ellen, akik Elvist becsapták, és nyolc václíottal zárták' tórfönbe. Ver­non Presley azonban már nem érte meg ezt az elégtételt, röviddel a tár­gyalás előtt szívinfarktusban meg­halt. Az ügy maffiavonatkozásai pe­dig „elaludtak". A számlán kilenc halott Dorothea Montalvo Puente mo­solygós, idős hölgy. Ezüstszürke haja. szemüvege, szolid öltözködése kiegyensúlyozottságot sugall. Szom­szédai jószívű, a rászorultaknak mindig segítő emberként ismerték. Puente asszony most Kaliforniában áll bíróság előtt. A vád: kilencrend­­beli gyilkosság. A 64 esztendős hölgy rendszere­sen fogadott be a házába bérlőket. Mindig idős, beteg embereket vagy lelki zavarokkal küszködőket. De csak olyanokat, akiknek egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés barát­juk, rokonuk volt. Dorothea mindezt aljas indokból tette: miután bérlőit megmérgezte, felvette helyettük a szociális segélyeket. Bukását egy szociális gondozónak „köszönhette”, aki egyik, nyomtala­nul eltűnt védencét igyekezett felku­tatni. Ezután kapcsolódott be a rend­őrség. amely Puente asszony kertjé­ben hét holttestet talált eltemetve, egy további hullára pedig a közeli Sacramento folyó partján, egy fado­bozban akadtak rá. A kilencedik ál­dozatot nem kellett keresni, ugyanis az egyik bérlő még 1982-ben gyógy­szer-túladagolás következtében hunyt el. Akkor még azt hitték, ön­­gyilkosság történt. A borzalmas bűn­tettekkel Vádolt asszony egy tévéin­terjúban elismerte, hogy beváltotta az elhunytak segélyre jogosító csekk­jeit, de a gyilkosságokat tagadta. Amennyiben az előreláthatóan leg­alább fél évig elhúzódó tárgyalás so­rán bebizonyosodik a bűnössége, ha­lálos ítéletre számíthat Dorothea, a méregkeverő. Kéjgyilkos Moszkvában Az utóbbi hónapokban több, azo­nos körülmények között elkövetett nemi erőszakot jelentettek a moszk­vai rendőrőrsöknek. Minden jel arra mutatott, hogy újra kéjgyilkos garáz­dálkodik a fővárosban. Áz ismeretlen tettes többnyire a Scsolkovszkaja metróállomás körzetében követte el bűncselekményeit, amelyek úgy ha­sonlítanak egymásra, mint két csepp víz. A ferde hajlamú személy a házak lépcsőházainak közelében lesi ki többnyire 11-13 éves kis áldozatait, a^ik^lfüt valamiig róty^t&gy-, gyal, majd felcipelt az épület padlá­­getrőszakpljaŐ^}((U,. „, Egyik legutóbbi aldozatanak a csodával határos módon sikerült túl­élnie a gaztettet. A gyilkos szétverte a kislány koponyáját, aki sokáig fe­küdt öntudatlan állapotban, s ez volt a szerencséje, mert támadója azt gondolta, hogy meghalt. A gyereket véletlenül találta meg az egyik lakó a padláson. A rendőrség egyelőre tehetetlen, de az utolsó túlélőnek köszönhetően már eléggé pontos személyleírással rendelkezik. Eszerint a támadó 16-18 éves, alacsony termetű fiatalember, szürke dzsekit visel, gyáván és ag­resszívan viselkedik. Csak a tehetet­len kis áldozatokkal szemben „bá­tor”. VESZÉLYBEN A FÖLD? Emelkedik a hőmérséklet Jóllehet, a Pinatubo vulkán kitö­rése a Fülöp-szigeteken tavaly átme­netileg globális hőmérséklet-csökke­nést okozott, a Föld átlaghőmérsék­lete mégis további jelentős növeke­dési irányzatot mutat: ezt igazolják egybehangzóan a brit East Anglia Egyetem klímakutatási intézetének és az amerikai NASA New York-i Goddard Űrhajózási Intézetének mé­rései. Az 1992-es átlaghőmérséklet egy­­tized Celsius-fokkal hidegebb volt ugyan, mint a megelőző évben, de a múlt év így is a tizedik legmelegebb évnek minősül a rendszeres globális hőmérsékletmérések kezdete, azaz 140 év óta. így 1992 melegebb volt, mint 1982, 1984, 1985 és 1986. Eddig 1990 volt a legmelegebb, 1991 pedig a harmadik legmelegebb a mérések kezdetétől. Dr. Phil Jones, a brit inté­zet kutatója a felmelegedéssel kap­csolatban kifejtette: — Még korai teljes bizonyosság­gal kijelenteni, hogy az atmoszférá­ban a felmelegedést az üvegházgá­­zok felgyülemlése okozza, de ennek a valószínűsége évről évre nő n kuta­tók előtt. A klímakutató brit intézet a niete­­orológiai intézettel együtt valameny­­nyi kontinensen — az Antarktiszt is beleértve —, négyszáz monitorállo­más méréseit értékeli ki. A NASA New York-i intézete pedig a földi ál­lomásokon létesített hálózat méréseit összesíti. A kutatók rendszeresen kapnak hőmérsékleti adatokat a vi­lágtengerekről is, s minden hónapban meghatározzák az átlagos világhő­mérsékletet. Ferenczy Europress MOZIK MŰSORA 1993. július 3., szombat KECSKEMÉT A mozik műsora. Városi: fél 4, 3/6 és 8 órakor: AZ 57-es UTAS. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Árpád: 3/4 6 és 8 óra­kor: ÖRÖMAPA. Színes ameri­kai film. Stúdió: 7 órakor: THE WANDERERS. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Csalánosi Autósmozi: este fél 10 órakor: KÉZ. AMELY A BÖLCSÖT RINGATJA... Szí­nes amerikai film. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! KISKUNFÉLEGYHÁZA Petőfi: 6 és 8 órakor: AZ UTOLSÓ MOHIKÁN. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdió: 7 órakor: TÚL AZ ÓPERENCIÁN. Színes amerikai film. 1993. július 4„ vasárnap A mozik műsora azonos a szombatiéval. Kivéve: KECSKEMÉT. Csalánosi Autósmozi: este fél 10 órakor: ÚSZÓ ERŐD. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! í Óvárosi részlet Tallinnban.

Next

/
Thumbnails
Contents