Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-20 / 167. szám

1993. július 20., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 5 Kalauz A PN-KALAUZ VENDEGE Célszerszámokat tervez, készít • Szabó József több százezret nem tud behajtani adósain. — Valamikor azt gondoltam, hogy toronydaru nélkül élni se tudnék. Most meg az az öröm számomra, amikor egy rozsdás vasat addig for­­málgatok, míg elő nem jön belőle az a fényes kis szerszám, amit megter­veztem. Aztán ezzel valahol tízezer, vagy százezer számra gyártanak mű­anyag vagy egyéb alkatrészeket - vallja Szabó József kecskeméti for­gácsoló vállalkozó. A toronydaru úgy kerül a kis mű­helybe, hogy Szabó József régebben a megye nagy építőipari vállalatánál, a Dutépnél dolgozott, építőgépész­ként. A szolnoki gépipari techni­kumban végzett 1962-ben, A rossz emlékű algériai lakásépítkezésnél ő volt a gépészeti vezető. Neki persze nem egészen ugyanaz a véleménye erről a veszteséges munkáról, mint a cég későbbi bukását elemzőknek. Már csak azért sem, mert neki ez a külországi feladat iskolát jelentett. A vállalkozás iskoláját, kitekintést a pi­acgazdaságra. Családja' életében is különleges fejezet volt az algériai két és fél esztendő: lánya egy évet ottani egyetemen végzett, ennek köszönheti- Gabriella már végzett közgazdász- kitűnő francia nyelvtudását; fia ál­talános iskolába járt Algírban. — Ha Algéria nem lett volna, ne­kem soha eszembe nem jutott volna, hogy kisiparos, vállalkozó legyek - mondja Szabó úr. - A szakmai elő­készítés és a kinti munka átformálta a gondolkodásomat. Látni kezdtem olyan dolgokat, kereskédélmét,'gaz­dasági folyamatokat, amelyekről az­előtt fogalmam sem volt. Szabó József 1985-ben jött haza Algériából. Ekkor már küszöbön állt az építőipar mélyrepülése. Egy régi mérnök ismerőse ajánlotta neki, dol­gozzon vele. Az illető már iparos volt. Vett egy esztergagépet és beállt társnak. Később különváltak. — Szerettem az építőipart, de kilá­tástalannak tűnt a helyzet, amit saj­nos a mi volt vállalatunk és az egész magyar építőipar leépülése beigazolt a későbbiekben. Jó döntés volt, ami­kor kiváltottam az iparjogosítványt. Készülékek, célszerszámok tervezé­sével és készítésével kezdtem, és ma is ez a fő tevékenységi területem. Ide jön hozzám például a Hírős Építő Kft. szakembere, s azt mondja: kel­lene egy olyan szerszám, amivel mű­anyag zsalu távtartót lehet gyártani. Erre én tervezek egyet, elkészítem, sőt még olyan céget is ajánlok neki, amelyik ezzel a szerszámmal gyártja neki a műanyag apróságokat. Szabó József végeredményben elégedett vállalkozó. Nagyban sosem játszott - legtöbben hatan dolgoztak a műhelyében, most csak egyedül van —, de mindig volt munkája. Ta­pasztalata, hogy ha egy iparos jól dolgozik, annak híre megy, egyik megrendelő tovább adja az informá­ciót a másiknak. Megkeresik, aki jól dolgozik. Mostanában meg egy kis pezsdülést érzékel, több megrende­lést kap, mint mondjuk egy évvel ez­előtt. — Sajnos elég sok a bizonytalan­­sági tényező a mai magyar vállalko­zói szférában - vélekedik. - A cégek jelentős része orcátlanul kihasználja a joghézagokat. Rendelnek, aztán mikorra fizetni kéne, már rég csődöt jelentettek, futhat az ember a pénze után. Több bírósági végzés kötelezné az én ilyen partnereimet is fizetésre, de nem lehet őket megfogni. Hát megfizettem a magam tanulópén­zét... Szabóék fia, András középiskolás. Hol is tanulhatna máshol, mint Szol­nokon, ahol ismét van technikuskép­zés. Meglehet, itthon talál majd munkát apja műhelyében, amelyet a pincéből alakítottak ki. —a.tóth— Törvény készül a gazdasági kamarákról Kamarák az egész világon vannak, Magyarországon is akad belőlük újabban talán már száz is, a kamara azonban nem a nevéről, hanem tevé­kenységéről ismerszik meg. A ma­gyar kamarák ma társadalmi szerve­zetek, amelyek többnyire egy-egy szakma vagy gazdasági ágazat ér­dekképviseletét tekintik céljuknak. Más kamarák adott hivatások, meg­int mások pedig bizonyos társadalmi rétegek, csoportok érdekeinek képvi­seletére szerveződtek. (A cikk a to­vábbiakban csak a gazdasági jellegű kamarákkal foglalkozik.) Ezek egymással alig összemér­hető, különböző erejű szervezetek, megjelenésük a gazdasági rendszer­­váltás jele. Nem testesítenek azonban meg olyan nálkülözhetetlen piacgaz­dasági alapintézményeket, amilye­nek — szerte a világon — a gazda­sági kamarák. Klasszikus kamarai funkciókat — korlátozott körben és méginkább korlátozott hatáskörrel — a Magyar Gazdasági Kamara, illetve annak te­rületi tagszervezetei gyakorolnak. Az MGK működése több mint száz éve folyamatos, ha éppenséggel nem is „töretlen”. Mellette néhány régi és újabb országos érdekképviselet is tö­rekszik lehetőségeihez mérten kama­raként is tevékenykedni. A piacgazdaság kiépülése az állam gazdasági szerepvállalásának csök­kenése útján valósul meg, az állam azonban csak megfelelő intézmé­nyeknek tudja átadni azokat a hatás­köröket, amelyeknek igazából nem kormányzati intézményeknél van a helye. Ebből a szempontból mérhető fel csak igazán a jelentősége annak az elhatározásnak, hogy törvény szü­lessen a köztestületi jogállású, az egész gazdaságot lefedő gazdasági kamarák létrehozására. A kormány törvénykezési prog­ramjában 1993-ra ütemezte be ezt a feladatot, és az Igazságügyminiszté­riumban már egy éve dolgoznak a gazdaság szempontjából nagy horde­rejűjogszabály előkészítésén. Várha­tóan ősszel kerül Parlament elé, s ha megszületik a törvény, akkor jövőre az átmeneti rendelkezések lépnek ha­tályba — melyek szerint a kamarákat meg kell alakítani —, majd 1995-től a teljes törvény, ami szerint a kama­rák működni fognak. A születőben lévő törvény célja a gazdaság szereplőinek önkormány­zataként működő, az államigazgatás­tól független szervezetek létreho­zása, amelyek a gazdaság fejleszté­sével, támogatásával, általános érde­keinek előmozdításával kapcsolatos tevékenységeket végeznek. Lénye­ges változást a gazdasági tevékeny­séget folytató szervezetek és szemé­lyek kötelező kamarai tagsága jelent majd — pontosabban annak törvényi előírása, hogy a gazdasági tevékeny­ség megkezdésének feltétele a meg­felelő gazdasági kamarákban való tagság. Kamarából a törvény hármat kíván létrehozni: ipari és kereskedelmit, kézművest, valamint agrárt. A kéz­művesekhez adott szakmákat kisipari méretekben űző iparosokat, az agrár­kamarához mezőgazdasági alaptevé­kenységet és kapcsolódó szolgáltatá­sokat folytató üzemeket, vállalkozó­kat sorol a jogszabály. A kamarákat megyénként és a fővárosban kell majd létrehozni, s ezek a területi ka­marák alakítják meg saját országos szervezeteiket. Mindenki — aki gazdasági tevé­kenységet folytat — kamarai tag lesz tehát, ennek alapján jogai és kötele­zettségei lesznek, amelyek a válasz­tás-választhatóság, véleménynyilvá­nítás és a kamarai szolgáltatások igénybevételének jogát, illetve a mű­ködési hozzájárulás megfizetésének, valamint a kamarai szabályzatok megtartásának kötelezettségét je­lenti. A hozzájárulás, tagdíj — leg­alábbis a törvényelőkészítő szándéka szerint — nemfog többletterhet róni a tagokra, mert az az adóból levon­ható kiadás lesz. A kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével, az üzleti forgalom biz­tonságával, a gazdasági tevékeny­séggel összefüggő közigazgatással és a gazdaság általános érdekeinek ér­vényesítésével függnek össze. Egy hét múlva ezeket tekintjük át. Igertné Zsembery Ágnes Dél-Magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara Hazai beszállítók Naponta átlagosan 60-65 gépko­csi gördül le a szerelőszalagokról a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyá­rában. Már készülnek a második mű­szak megindítására, amire várhatóan ősszel kerül sor. A tervezett ütemben emelkedik a hazai beszállítók aránya. Eddig 38 magyar, egy-egy osztrák, német, angol és francia céggel kötött megállapodást alkatrészek szállítá­sára a részvénytársaság. Az év vé­gére a gépkocsikban 50 százalék lesz a hazai alkatrészek aránya. Magánpénzváltók Bár közel két éve van lehetőség maganpenzv áltasi tevékenységre az egyéni vállalkozóknak és a jogi sze­mélyiség nélküli gazdasági társasá­goknak Magyarországon, egyelőre mérsékelt az érdeklődés - tájékoztat­ták az MTI-t a Magyar Nemzeti Bankban. Jelenleg csupán 14 egyéni pénzváltó működik az ország terüle­tén. A 147/1991.(XI.30.) kormányren­delet szabályozza a magánpénzváltás személyi feltételeit. A pénzváltási tevékenységre az MNB nem adhat engedélyt, ha a vállalkozó büntetett előéletű, vagy a kérelem benyújtását megelőző öt évben pénzváltással összefüggő adókötelezettségének nem tett eleget. A vállalkozónak vagy alkalmazottjának legalább két idegen nyelvet kell alapfokon ismer­nie, emellett egy valutapénztárosi és -ügyintézői szaktanfolyamot elvé­geznie.­Nem hitelkérelmeket várnak A békéscsabai székhelyű Dél-Al­földi Regionális Fejlesztési Kft.-t május végén alapították meg 440 millió forint törzstőkével. Két ala­pító, a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank Rt., valamint az Állami Vagyonügynökség 360 millió forint­tal lépett be, ezen kívül önkormány­zatok is csatlakoztak - Békés me­gyéből 18 - és vállalkozók is. Az or­szágban elsőként ebben a régióban működő társaság tevékenységét Bács-Kiskun, Békés, Csongrád me­gye egészében, Jász-Nagykun- Szolnok és Hajdú-Bihar egy részé­ben fejti ki. A kft. kis és közepes, legfeljebb 300 főt foglalkoztató vállalkozások alapításába, illetve tőkeellátásába társul. Előnyben részesíti a hazai magán- és vegyesvállalkozásokat - mint Kiss Sándor ügyvezető igazgató elmondta. A továbbiakban a vállal­kozók számára legizgalmasabb tevé­kenységükről, a kockázati tőkebefek­tetésről szólt. Kifejtette, hogy a tár­saság nem a hitelfolyósítás szokásos módján vesz részt a vállalkozók üz­leti, fejlesztési tervének megvalósítá­sában, hanem mint részesedést bizto­sító befektető, részt vevő tőkeként működik. A vállalkozóktól tehát nem hitelkérelmi megkereséseket várnak. Tőkebefektetési tevékenységük során kihelyezéseiket szigorúan üz­leti alapon végzik. A létrehozandó közös társaságokban viszont nem végleges befektetőként kívánnak részt venni, hanem nyitottak az üzlet­részük értékesítését illetően. — Azt szeretnénk, ha minél előbb, de jellemzően három-négy év alatt megteremtődne a vállalkozás műkö­déséből a közös társaság természetes tagja, tagjai vonatkozásában az üzlet­részünk kivásárlásának pénzügyi fe­dezete - mondta az ügyvezető. - Ezt követően mint tisztán magántulaj­donú vállalkozás folytatná gazdasági tevékenységét, mi pedig a kivont tő­kénkkel újra kezdenénk a piacépítés ezen sajátos formájának folyamatát. Célkitűzésünk, hogy még ezév vé­géig részvénytársasággá alakítsuk a kft.-t, és az indulótőkét 1 milliárd fo­rintra növeljük, amelyben az alapító bank és az ÁVÜ tulajdoni arányát megőrzi. ELŐSZÖR NEM SIKERÜLT Megvennék saját gyárukat A hulladéktextilt feldolgozó kun­­szentmiklósi Temaforg Vállalat dol­gozói mély tavaly eldöntötték, hogy a privatizációban megveszik saját gyárukat. Annak rendje és módja szerint jelentkeztek is az idén janu­árban meghirdetett pályázatra. Nem volt versenytársuk, a gyárat mégsem kapták meg: az ÁVÜ nem engedett az árból, a kunszentmiklósiaknak anyagi Iehelőségei pedig behatárol­tak. Úgy tűnik azonban, hogy ezzel nincs vége, a reménytelennek látszó helyzetből is van kiút. A vagyonügy­nökség javaslatára a kunszentmikló­­siak megpróbálják eladni a gyárnak azt a részét, amit már nem használ­nak, így a (maradék) kisebb gyár árával már könnyebben elbírnak. Más kérdés, hogy ilymódon esetleg mások számára is elérhetőbb, kívána­tosabb lesz a cég, az újabb pályáza­ton a gyár kollektívájának valószínű­leg már csak ezért is akad majd ver­senytársa. Dehát „a kocka el van vetve”: a pályázati felhívás ismét megjelent a napokban, augusztus 31. után kiderül, ki, mire számíthat. Mindettől függetlenül — akár övék lesz a gyár, akár másé —, a kun­­szentmiklósiak továbbra is a legjobb tudásuk és szándékuk szerint dol­goznak, hogy megőrizzék a cég je­lenlegi gazdasági helyzetét. Ami ugyan annyival rosszabb a korábbi­nál, hogy a termelés alaposan vissza­esett — évek során —, ám a jelenlegi körülmények között mégis jó: nin­csenek likviditási gondjaik, a cég megbízható, fizetőképes szerve­zet. a.m. Drágultak a világpiacon — emelkedett a nemesfémek ára A Magyar Nemzeti Bank módosí­totta a nemesfémárakat. Az eladási és vételi árak emelésére azért került sor, mert a nemesfémek drágultak a világpiacon. Az új árak július 15-től érvényesek. Az arany, az ezüst és a platina ára a következők szerint mó­dosult: arany vételi ár 1166 Ft/ gramm, eladási ár 1183 Ft/gramm, emelkedés 13,8 százalék. Ugyanezek a számok az ezüstnél: 14,2, 14,4, 14,3, a platinánál: 1199, 1217, 8,7. Emelkedő tendencia a termelésben A KOPINT-DATORG Konjunk­túra-, Piackutató és Számítástechni­kai Részvénytársaság feldolgozói­pari cégek körében végzett első ne­gyedévi felmérése szerint az előző negyedévhez képest visszaesett a termelés, ami ilyenkor szezonális tendenciaként értékelhető. Figye­lemre érdemes, hogy ez a szezonális visszaesés kisebb, mint a korábbi években volt. A termelés tendenciája összességében kicsit emelkedő az előző év azonos időszakáéhoz mérve. Visszaesést legnagyob arányban a kohászat és az élelmiszer­­ipar cégei jeleztek, míg viszonylag kedvező pozícióban a könnyű- és a gépipari vállalatok vannak. A rövid távú termelési kilátásokat illetően a cégeket optimizmus jel­lemzi: jóval többen vannak azok, akik növekedést várnak, mint azok, akik csökkenésre számítanak, 42 százalék áll szemben 8 százalékkal. Náci vagyon A Harmadik Birodalom idején hírhedtté vált IG Farben vegy­ipari vállalat, amely a koncentrá­ciós táborok gázkamráiban fel­használt mérges gázt gyártotta, nem mond le az egykori NDK te­rületén maradt több tízmillió négyzetmétert kitevő birtokairól. A német újraegyesülésről szóló államszerződés vonatkozó jog­szabályai szerint az IG Farben nem tarthat igényt államosított javaira. A nyíltan náciszimpati­­záns cég érintett vagyonát más vállalatok között felosztották. Vesztegető lengyel cégek Hanna Suchocka lengyel kor­mányfő elfogadta Janusz Bylinski, a mezőgazdasági mi­nisztérium megbízott vezetőjének lemondását. Bylinski lemondásá­nak okáról nem kívánt nyilat­kozni, azonban lépését összefüg­gésbe hozzák az Agrárpiaci Ügy­nökség vezetőjének pénteki levál­tásával. A televízió híradója sze­rint a gabonabehozatali koncesz­­sziók kiadásakor előnyben része­sítettek egyes vállalkozókat, akik aztán luxusautókat adtak tartósan és ingyen kölcsön az ügynökség vezetőinek. Német bérek befagyasztva? A német ipari körök két vezető egyénisége vasárnap azt javasolta a kormánynak, hogy jövőre fa­gyassza be a béreket az idei szin­ten, és hosszabbítsa meg a mun­kaidőt. A Bild am Sonntag vasár­napi számában megjelent interjú­jában Hans Peter Stihl, a német kereskedelmi kamara elnöke úgy nyilatkozott, hogy csak ezzel for­díthatják vissza a kedvezőtlen fo­lyamatokat és lendíthetik fel a gazdasági életet. Légitaxij áratok a Mississippinél Hétfőre virradóra 14 méteres rekord vízmagasságot ért el, a Mississippi folyó St. Louisnál. Az árvíz kezdi éreztetni hatását az ország gazdasági életében: a Mississippin 400 km-es szaka­szon nincs használható híd, a közúti és a vasúti forgalom nagy kerülőkre kényszerül. Lelemé­nyes vállalkozók most '« megta­lálják a számításul... vutol el­vágott települések között gyakori légitaxi-járatok viszik munkába vagy ügyeiket intézni a tehető­sebbeket. Csökkenő gabonaadag A Föld népességének növeke­dése meghaladja a világ élelmi­szertermelésének bővülését. Ha ma egyenlő arányban feloszta­nánk a hús-, a hal- és a gabona­­készleteket a világ lakosai között, az egy főre jutó adag kisebb lenne, mint négy évvel ezelőtt. Erre a következtetésre jutott a World Watch Institute. Az ok: a népesség rekord méretű növeke­dése, az élelemtermelés csökke­nése. Németországban nem lesz új adó A bonni konnány nem tervezi a szociális kiadások csökkentését sem pedig új adók kivetését a tör­vényhozási ciklus hátralevő idő­szakában - közölte Németország pénzügyminisztere. Theo Waigel. Autópályák két centért A lengyel minisztertanács gaz­dasági kabinetje áttekintette az autópálya-építéssel kapcsolatos terveket. Ezek szerint a követ­kező 15 évben kétezer kilométer­nyi autópálya épül az országban. Ezek használati díja személyau­tóknak kilométerenként két cent lesz, teherautóknak pedig hat­nyolc cent. Az autópályák építési költségét kilométerenként 3-4 millió dollárra becsülik. A másfél évtizedes munka eredményeként létrejön az országot keresztben átszelő két út. Szerkesztette: A.Tóth Sándor kezdőknek és profiknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents