Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 161. (162.) szám
1993. július 14., szerda TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! 7 Kedves Olvasóink! Mai összeállításunkban — teljesen véletlenül — két környezetkárosítással kapcsolatos fotót is közlünk. Helyet adtunk annak a nyílt levélnek, melyben a Kecskemét, Katona József tér 6. számú bérház lakói, tanárok és tanítók szólnak a város képviselő-testületéhez. Ezúttal két írás is foglalkozik az elhagyott személyautók szomorú sorsával, más levelek írói pedig komoly szociális problémákat tesznek szóvá. Kelebiárói egy korábban megjelent cikkünkre válaszol egy érintett olvasónk, aki nem volt jelen az óvodavezetői választáson, holott ő is pályázott az állásra. A Fogadóórákon rovatban megjelent egyik cikk arról tájékoztat, hogy hol kaphatnak információt az új hitelfajta iránt érdeklődő vállalkozók. Igazán emberbaráti dolgokról szól a Sofőrdicsérő című kis cikk, valamint az Öregek a szépséges Egerben című levél. Várjuk olvasóink további írásait, bármely közérdekű témában.Megismételjük: csak névvel és címmel ellátott leveleket küldjenek. (A szerk.) Lassú, de biztos mérgezés # A mellékelt fénykép lakásom erkélyéről készült Kecskeméten, a volt Leninvárosban. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, jelentessék meg lapjukban ezt a „környezetbarát” látképet, hogy ne csak az itt élők, hanem a Petőfi Népe széleskörű olvasótábora és minden illetékes lássa: miként mérgeződünk környezetünkkel együtt lassan, de annál biztosabban. Kérem, a nevemet ne közöljék, mert úgy gondolom, ebben az esetben nem a név a fontos. Tisztelettel: M. Z. Kecskemét. (Teljes név és cím a szerkesztőségben.) Az elhagyott autókat ki szedi össze? AZ UTOLSÓ SZÓ JOGÁN Nyílt levél Kecskemét képviselő-testületéhez Több mint hat hete hirdette meg a rendőrség az elhagyott gépkocsik begyűjtését megyénkben. Biztosan sok dolguk akad, mert Kecskeméten, a Batthyány utcában és környékén is van néhány gazdátlan személygépkocsi. A Batthyány utca 45-47. számú ház előtt például január eleje óta rostokol egy Fiat típusú, bordó színű, román rendszámú kocsi. Ez év januárjában három fiatalember „felejtette” itt a ház előtt. Azóta nem kis bosszúságot okoz a lakóknak, mivel elég sok járműtulajdonos van a lépcsőházban, akik emiatt vagy a járdán, vagy az ablak alatt kénytelenek parkírozni, amit egyes lakók természetesen sérelmeznek. Jó két esztendeje már — vagy több is annál —, hogy Kecskemét legnagyobb városnegyedében, Széchenyivárosban a Szimferopol tér 8. mellett parkol egy Fiat 500-as autó. Mi az, hogy parkol! Úgy látszik, nem ideiglenesen tartózkodik ott, mint ama óriás hadsereg katonái és harci eszközei voltak nálunk, hanem a jelek szerint igencsak hosszú időre rendezkedett be jelenlegi helyén. Nos, a CX 7631-es régi rendszámú, valamikor bizonyára szebb sorsú gépkocsi az utóbbi hónapokban-években kettős feladatot, szerepet vállalt: egyrészt csúfítja a környezetet, másrészt önkéntes és külön leges fogyókúrát folytat. íme a sajátos fogyókúra lényege tömören: Először a tükröt szerelték le róla. Azután betörték az ablakot, kifeszí-A másik okot az adja a bosszúságra, hogy'január óta amit csak le lehetett róla szedni, vagy ki lehetett venni belőle, azt mind ellopták, s a környezetében lévő autók is ki voltak és vannak téve az éjszakai garázdálkodóknak. Már többször bejelentettük, de a válasz csak annyi volt, hogy mivel a roncs nem okoz forgalmi fennakadást és bűncselekmény nem kötődik hozzá, így nem tudnak vele mit tenni. Hát akkor mit tegyenek vele a lakók...? Ki és mikor szállítja el a megfelelő helyre ezeket a már nyilvánvalóan tulajdonos nélküli járműveket? Hajagos Beáta Kecskemét, Batthiány u. 47. tették az ajtót, utána letépték a motorház tetejét, majd ezt-azt, ami könnyebben mozdítható, elvitték a valamikor bizonyárajobb sorsot megélt jármű belsejéből. Innen a címben jelzett fogyókúra. Ugyanis kúra ide, kúra oda, de a hosszú idő óta gazdátlan autó rohamosan fogy. Vagy mégsem eléggé? Lehet, hogy évek múlva is lesz még belőle valami a helyszínen? Mondjuk a környezetvédelmi szakemberek nagy örömére és az ott-lakók további bosszúságára? Vagy pedig közben valami csoda folytán Fejes Endre híres-nevezetes Rozsdatemetőjébe kerül ez a köztéri alkotásnak cseppet sem nevezhető vastö-A június 28-ai képviselő-testületi ülésükön a Katona József tér 6. számú ingatlant a kecskeméti református egyházközség tulajdonába adták, hogy a leendő jogakadémia támogatásaként lakást kapjanak az akadémiai tanárok. (Petőfi Népe, 1993. június 29-ei szám.) Mi, a házban lakó tanárok, tanítók — kilenc családban hét pedagógus van — nagyon bántónak, megalázónak, állampolgári és pedagógusi mivoltunkban igazságtalannak érezzük döntésüket. Kecskeméten éltük le életünk javát, itt laktunk ebben a házban, 40 vagy közel 40 éve tanítunk a város első rangú iskoláiban (Katona J. Gimn., Zrínyi I. Ált. Isk., stb.) Nem átlagos szinten végezzük munkánkat. Osztályaink, tanulóink mindig eredményesen voltak, az életkorukhoz mért tanulmányi versenyeken is kiválóan teljesítettek. A várostól soha nem kértünk, s nem is kaptunk kivételes előnyöket. Lakásainkban is családi leszármazottság vagy albérlet, társbérlet után, Óvodavezetői pályázat szépséghibával Olvastam a Petőfi Népe július 3-ai számában a kelebiai óvodavezetői állás betöltéséről, illetve az óvodavezető választásáról szóló cikket. (Új óvodavezető Kelebián, 3. oldal. Ä szerk.) Én vagyok az a harmadik pályázó, név szerint Iván Éva, aki nem jelent meg a képviselő-testületi ülésen. Először is szeretném leszögezni, hogy a megválasztott vezető személye ellen semmi kifogásom, vele barátságban vagyok. Nekem magával a választással van problémám. Májusra tűzték ki, de valamilyen oknál fogva nem akkor tartották meg. Volt vezetőnk búcsúztatóján megkérdeztem jegyzőnőnket, hogy mikor lesz az a képviselő-testületi ülés, melyre bennünket is meg fognak hívni, ugyanis szabadságra megyek, de szüleim lakcímén bármikor elérnek. Ő megnyugtatott, hogy a választás július elején lesz, így abban állapod-1 tunk meg, hogy én akkor már itthon leszek. Ezek után nyugodtan mentem el nyaralni. Mire július 2-án délután hazaértem, az értesítés igaz, ott volt a lakásomon, de a választást már július 30-án megtartották. A legjobban az bánt, hogy senki nem volt, aki legalább a telefont felemelje, hogy értesítsen a választásról. A pályázatot pedig, melyet április 30-áig pontosan beadtam, teljesen figyelmen kívül hagyták, mintha nem is pályáztam volna. Lehet, hogy én is hibás vagyok, de úgy gondolom, egy kicsit önhibámon kívül történt ez így, s bántónak érzem, hogy a pályázatommal egyáltalán nem foglalkoztak. Iván Éva, Kelebia Reménytelenül Ne haragudjanak, hogy levelemmel zavarom Önöket, de meg kell írnom az alábbiakat. Sajnos, 1992. augusztus 12-e óta munkanélküli vagyok. Ezidáig nem kaptam munkát. Még egy hónapot várok, hátha sikerül valami. Addig a segélyem is lejár, s hogy mihez kezdek, még nem tudom. Élettársam beteg, eltört a lába, 40 százalékos rokkant és semmilyen segélyt nem kap, pedig az éve megvan a rokkantnyugdíjhoz is, de csak akkor lenne rá jogosult, ha 67 százalékos rokkant lenne. A lába egy hónapja tört el és nem akar gyógyulni. Sajnos, nehéz helyzetünk miatt le kell mondanunk a Petőfi Népét is, pedig nagyon szeretjük ezt a lapot, mert minden megvan benne, ami érdekel. Fájó szívvel írom, hogy ez az újság úgy fog hiányozni, mint a családom. Ugyanis 10 éve nem jött haza a fiam. Két éve a lányom és az unokám se. Nem láthatom édesanyámat, ő sem jön, mióta ez a nagy rendszerváltás van, mert drága az útiköltség. Ráadásul hiába veteményeztünk, hiába kapáltuk a növényeket, nincs eső, minden kisült. Pedig ebben is reménykedtünk. Mellékelten küldöm a szerencseszelvényt, mint reményt. S ha nekem nem is lesz szerencsém, kívánom, hogy másoknak legyen. D. J.-né, Bugac (Teljes név és cím a szerk.-ben) Szerkesztette: Rapi Miklós házastársunk révén lakunk. Jelentős anyagi ráfordítással és személyes munkával alakítottuk ki szerény kétszobás otthonainkat. Hivatalosan 1993. óta kérjük a tanácstól, majd az önkormányzattól, hogy lakásainkat megvásárolhassuk. A többi lakótársunk ugyancsak a városban, a városért dolgozik, orvosként, egészségügyi alkalmazottként, ügyvédként (egy orvos iskolafogászatot is vállalat). Velük együtt kérdezzük: — Miért különböztetnek meg minket a most ide költöző szegedi vagy budapesti tanároktól, akik miatt nekünk el kell hagyni megszokott lakásainkat? — Mi az oka, hogy csak a Katona József tér 6. számú lakóház felel meg azoknak, akik még nem is ismerik a várost? — Miért részesülünk 40 éves, eredményes munka után hátrányos elbírálásban azokkal szemben, akik még csak ezután dolgoznak a városban a még nem létező egyetemen? — S miért éppen akkor adták át ezt az ingatlant ingyen a református (Az alábbi levél szövege — némi rövidítéssel — azonos azzal, melyet olvasónk az Országos Munkaügyi Központ békéscsabai regionális kirendeltségének írt, 1993. július 12-én. A szerk.) Alulírott Kiss Zoltán pálné Lajosmizse, Orgona utca 3. szám alatti lakos az alábbi kérelemmel fordulok a T. Címhez. Két gyermekemmel gyeden voltam 1986 február 1-jétől 1993. június 5-éig. Munkaviszonyomat a munkaadóm szüntette meg azzal az indokkal, hogy kicsik a gyerekek és várhatóan sok kiesésem lesz a munkából. Kereskedelmi szakmunkás-képesítésemmel máshol elhelyezkedni nem tudtam. Tehát a munkanélküli segély kérése részemről kényszer volt, én dolgozni akartam. Férjem bolti eladó, bruttó 15 ezer forinttal. Szabadjon megkérdeznem, hogy az én bruttó 1950 forint munkanélküli segélyem és a férjem keresete hogyan osztható el négy ember részére étkezésre, fűtésre, világításra, a legszerényebb bevásárlásra, iskoláztatásra? S akkor hol van még a legszerényebb öltözködés! Próbálja ezt valaki követni ilyen árak mellett. Az elkeseredésem á csúcson van és ha ezt Önök nem tudják orvosolni, gyermekeim érdekében mindenre képes vagyok. Hiszen ők már az új, egyháznak, amikor megkaptuk a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium döntését (1993. június 22.), hogy jogos, helytálló kérésünk alapján töröltette a házról a bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat, néhány nap múlva pedig az Országgyűlés elfogadta az új lakástörvényt? Kérjük ügyünk újbóli tárgyalását, s hogy a Katona József tér 6. számú ingatlan maradjon önkormányzati tulajdonban, továbbá, a jogakadémia létesítését válasszák külön ettől az ingatlantól. Igazságos döntésükben bízva: Özvegy Lipták Edéné nyugdíjas tanítónő Felföldi Kálmánná nyugdíjas tanár Dr. Szekér Éndréné tanár Dr. Szekér Endre nyugdíjas tanár Tóth Ernöné nyugdíjas tanítónő Lipták Ede tanár egészséges társadalomban nőnek fel. És mit látnak? Megkülönböztetést, mivel nekik nem adatik meg mindaz, ami az átlagjövedelmű szülők gyermekeinek. A szülői szeretet nem elég. Anyagi feltételek is kellenek a gyermekneveléshez. Márpedig az ilyen intézkedés megcsúfolása a családnevelés ösztönzésének. Nem volt lelkierőm kiszámolni, hogy hány százalékkal van lentebb a létminimumnál ez a megsegítés. Én nem akarok tengerparton üdülni, de az én gyermekeimnek is kellene nyáron egy-két fagylalt vagy üdítő. Vagy ennek a rétegnek már ez sem jár? Kérem, hogy a megállapított napi 65 forint illetőséget szíveskedjenek felülvizsgálni, s kiszámolni, hogy abból mit tud biztosítani egy ember. Kérjenek adatokat a börtöntől arra, hogy a bűnözők milyen értékű napi ellátásban részesülnek. Ha ezt nézzük, gyermekeink nagyobb büntetésben részesülnek. Az Önök részéről biztosan megterhelő, unalmas olvasni soraimat, de én bízom a jóindulatukban, hogy tesznek megfelelő intézkedést arra, hogy segítenek ezen elkeserítő állapoton és némi kiegészítésben részesítik az én kicsi családom. Kiss Zoltán Pálné Lajosmizse, Orgona u. 3. Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A FOGADÓÓRÁK Hitelügyben felvilágosítás Hitelek vállalkozóknak címmel július 10-ei, szombati lapszámunk első oldalán közöltük a Magyar Távirati Irodától kapott hírt, miszerint 440 millió forint törzstőkével várja öt alföldi megye — köztük Bács-Kiskun — hitelfelvétel iránt érdeklődő vállalkozóit a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Társaság, s hogy a hitelek kamatmentesek. A szűkszavú hír felkeltette olvasóink figyelmét. Sokan érdeklődtek szerkesztőségünkben személyesen és telefonon a részletekről, de többet akkor mi sem tudtunk mondani,de visszatérünk rá. Megtudtuk viszont, hogy az új hitelfelvételi lehetőségről szívesen adnák tájékoztatást az OTP-nél. Akit tehát érdekel ez a hitelügy, forduljon bizalommal a pénzintézet megyei vállalkozási osztályának (Kecskemét, Szabadság tér 5.) munkatársaihoz, akik naponta 7.45-től 12 óráig részletes információt adnak. Sei— Sofordicsero Pontosan egy hete, szerdán reggel fél 6-kor történt, hogy a Kunság Volán Kecskemétről Kalocsára indult járata a Katona József Gimnázium előtti megállónál jóval többet időzött a kelleténél. Ugyanis rosszul lett, összeesett egy utazni szándékozó, középkorú férfi. A buszsofőr — kötelességének érezvén a segítséget — gyorsan cselekedett, annak rendje és módja szerint elsősegélyben részesítette a láthatóan epilepsziás rohammal küszködő férfit. Közben az utasok mentőt hívtak, kórházba szállították a beteget, s a busz tovább indult Kalocsa irányába. Az esetet D. J.-né kecskeméti olvasónk mondta el szerkesztőségünkben azzal a kéréssel, hogy hozzuk nyilvánosságra a buszsofőr nevét, aki minden elismerést megérdemel a nyilvánosság előtt. Az autóbuszt Dávid Sándor vezette. (r. m.) Öregek a szépséges Egerben A közelmúltban, napsugaras szép nyári reggelen kis csoportunk a történelmi emlékű Egerbe indult. A társaságban valamennyien 60-70-80 éven felüliek utaztak. Nagy örömmel néztünk a szép nap elé. Egerben sokáig időztünk a méreteivel és szépségével is lenyűgöző katedrálisban, majd megpihentünk a hársfaillatú sétányokon. Aztán megnéztük a szobrokat a Dobó téren és a hinoriták templomát. Felkapaszkodtunk a várba is. Ebéd után a busz tovább vitt bennünket Szilvásvárad és a Szépasszony-völgy felé. Valamennyien nagyon jól éreztük magunkat. Ereztük a rólunk való gondoskodást, a szinte minden lépésünkre vigyázó kísérőnk szeretetteljes figyelmét. Köszönjük a Lakitelek Alapítványnak és a kecskeméti I. számú gondozási Központ dolgozóinak, hogy részesei lehettünk ennek az élményekben gazdag kirándulásnak. Valamennyiünk nevében: Oz.v. Töreki Vincéné 74 éves nyugdíjas Kecskemét V. M. Kecskemét napjaink humorából • Szöveg nélkül. Fogyókúra Bűnhődtek az ártatlan fák • A fenti fotót Galambos Sándor kollégánk készítette, nyomban azután, hogy egyik olvasónk elpanaszolta: Kecskeméten, a Kelemen László utcában a múlt hét végén áramkimaradás volt, s emiatt néhány illetéktelen dühös ember ledarabolta a villanyvezetéket érintő fagallyakat, gondolván, azok okozták a rövidzárlatot. A nem éppen szakszerű koronaalakítással alaposan elcsúfították a szépen díszlö fákat, a gallyakat ott hagyták az utcában, közlekedési akadálynak. Kérdés, van-e joga bárkinek is a közterületen lévő fák önkényes csonkításához, hiszen azok a város tulajdonát képezik? Ám ez a dolognak csak az egyik oldala. A másik, hogy a Városgazdasági Kft.-nek kellene úgy karbantartani a villanyvezetékek alatti fák koronáit mindenütt a város utcáin, hogy ne kerüljön sor ilyen esetekre. A munkanélküli segélyem napi 65 forint f
