Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-09 / 132. szám
8 MEGYEI KORKÉP 1993. június 9., szerda MÁTÓL KECSKEMÉTEN Animációs Filmfesztivál Ma délelőtt fél 11 -kor veszi kezdetét a szombatig tartó, harmadik kecskeméti animációs fesztivál. A rendezvényt szervező Kecskemétfilm Kft. igazgatója, Mikulás Ferenc elmondta, a versenybe hat műhely — a Balázs Béla Filmstúdió, a Magyar Televízió, a Nemzetközi Rajzfil- miigynökség, a Kecskemétfilm Kft., a Pannónia Film Vállalat és a Varga Stúdió Kft.— hetvenhárom verseny- filmet nevezett be. Az előzsűri negyvennyolc filmet — három egész es- tés rajzfilmet, huszonöt rövidfilmet, tizenöt televíziós sorozatot és öt művelődéstörténeti filmet — talált érdemesnek a megmérettetésre. Idén először nemzetközi lesz a zsűri, ami azt is jelenti, hogy a munkákat nemzetközi mércével mérik. Tagjainak sorában jelen lesz Kányádi Sándor költő, Lugossy László filmrendező, Giannalberto Bendazzi filmkritikus (Olaszország), Jean-Francois Lagui- nonia rajzfilrendező (Franciaország) és Josko Marusic rajzfilmrendező (Jugoszlávia). A kitekintésre, az ösz- szehasonlításra a vendégeknek is bőven lesz lehetőségük, mert igen gazdag külföldi program várja őket a vetítőtermekben. Legkiemelkedőbb képviselőivel mutatkozik be a japán, az angol, a francia, a svájci, a horvát, az olasz, a belga animáció. Az össze állításban szerepelnek John Halas filmjei is. A versenyfilmeken és a nemzetközi programokon túl sok egyéb rendezvény is várja a nézőket a rendezvény fő helyszínein, a Tudomány és Technika Házában éjőaz Otthon Moziban. Az ünnepélyes megnyitóra ma délelőtt fél 11-re a Kongresszusi terembe várják a vendégeket. 1 1 órától ugyanitt — 11 film, 50 díj címmel — a díjnyertes magyar filmekből Dar- gay Attila, Foky Ottó, Gémes József, Jankovics Marcell, Nepp József, Re- isenbüchler Sándor, Richly Zsolt, Rofusz Ferenc és Szoboszlay Péter munkáiból láthatnak a nézők válogatást. 14 órától Macskássy Gyula filmjei következnek. 16 órától Josko Marusic egyedi filmjeivel ismerkedhet meg a közönség. A versenyprógram 20 órakor kezdődik. A rendezvénysorozat első napján három kiállítás is nyílik. Délelőtt 10 órakor Macskássy Gyula emlékkiállítása lesz a Tudomány és Technika Házában. 12 órától ugyanitt Szilágyi Varga Zoltán grafikusművész, rajzfilmrendező tárlata várja az érdeklődőket. Délután 15 órakor a Magyar Fotográfiai Múzeumban Megállított kép címmel nyílik kiállítás a fényképező filmesek munkáiból. KJ. Összeállítás a kecskeméti stúdió munkáiból • Szent Mihály-napi játékok Rendezte: Szoboszlay Péter • Zöldfa utca 66. — Rendezte: Horváth Mária • A magyar népmesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozatokat rendezte Kecskeméten Jankovich Marcell. • Szilágyi Varga Zoltán egyedi filmje Espinhoban nyerte el a fesztivál egyik fődíját. Címe: Éjszakai kultúrtörténeti hadgyakorlat. Schéner Miháty kiállítása „Csak a játszó ember!” vallja az alkotó, s e meggyőződések eredményeként született meg 12 évvel ezelőtt játékmúzeumunk és alkotóműhelyünk együttese is. Izgalmas kalandnak ígérkezik régi játéktárgyak, hagyományos ünnepek s az ennek szellemében játszó gyermekek mellé helyezni Schéner Mihály kisplasztikáit, melyek a sokezer éves játszó ember tárgyainak összefoglaló formái, az ünnepek örömeinek megjelenítői. Schéner Mihály egyedi tervezésű játékszerei, játékos képei, fából és fémből készült szobor-játékai a művész komoly játékának termései. Mindig bennük él sokféle lehetőség, ezeket továbbgondolhatjuk, s ha úgy tetszik, a szobrokból játékot varázsolhatunk. Erre az ünnepi alkalomra igazán gazdag, a művész egy jelentős alkotói korszakinak szinte teljes együttese látható. A játékunkat Szoboszlay Péter filmrendező Schéner Mihály művészetéről készített, Szent Mihály—napi játékok című filmje teszi egésszé, amely a harmadik Kecskeméti Animációs Filszemlén kerül bemutatásra . Kiállításunknak, s e filmnek rendező személye is azonos, ami a két eseményt gazdagítja. Tárlatunkat Juhász Ferenc költő nyitja meg, aki az öröm hírének küldöttét üdvözli az alkotóban. Időpontja június 10, 16,30. Schéner Mihály kamaratárlata augusztus 29-ig várja látogatóit a Szó- rakaténuszban. Kalmár Ágnes DÁN, SKÓT SZÍNJÁTSZÓK Különleges programok Rangos kulturális seregszemle otthona a megyeszékhely. Afesztivál gazdag programja mellett színvonalas rendezvényekkel áll elő a Tudomány és Technika Háza főiskolás klubja. Szerdán este hét órakor a kecskeméti Artotal csoport performance előadását tartják meg, még csütörtökön este hétkor a budapesti Bata Tibor one man band produkciójára kerül sor. Ugyancsak csütörtökön, este kilenc órakor kezdődik a nemzetközi hírű dán Palle Granhoj mozgásszínház Torzo című balettje. Az előadás kísérőzenéje hanglemezen is megjelent és a helyszínen kapható lesz. A bemutató a kecskeméti Dán Kulturális Intézet, a Narancs klub és a Táncsics Mihály Művelődési Központ támogatásával jött létre, és az utóbbi, Rákóczi úti intézményben kapott helyszínt. Pénteken délután öt órakor a kecskeméti főtéren mutatkoznak be a Bukaresti Színház- és Filmművészeti Akadémia hallgatói Merry Farce of the Hunch-backed című perfo- mance-ükkel. Ugyanitt láthatják az érdeklődők az Újvidéki Tanyaszínház komédiáját is. Este tízkor a Nemzetközi Kerámia Stúdió udvarán a skót Gallus Playshed társulat Scots wahi című Raymond Ross-művet mutaja be. A livingstoni illetőségű csapat hazáján kívül fellépett már Angliában, Walesben, Írországban és most hozzánk is ellátogatnak a budapesti Brouhana Fesztivál, a Nemzetközi Kerámia Stúdió és a Namancs klub jóvoltából. A Kecskeméti Animációs Film- fesztvál ideje alatt a Tudomány és Technika Házában létrehozott Főiskolás klubban a Magyar Iparművészeti főiskola végzős növendékeinek tárlata látogatható. (b.t.) SZOBOSZLAY PÉTER RAJZFILMRENDEZŐ A képnézés új szokásai # Forgatás közben A magyar animációs filmkészítés egyik legelismertebb alakja a Kecskeméten élő Szoboszlay Péter. 1966-tól készít önálló filmeket. Repertoárjában találhatunk mozi- és televíziós rövidfilmeket és sorozatokat, felvilágosító és oktatófilmeket, filmbetéteket és animációs mozi főcímeket. Filmjeinek személyiségéből fakadó legfőbb jellemzője, hogy igyekszik szétfeszíteni a klasszikus animáció szabta korlátokat és elkalandozik a natúrfilm világába is. Legújabb filmje, a Szent Mihály-napi játékok igazi kuriózumának számít mind műfaji, mind technikai szempontból. Ez a film tulajdonképpen arra vállalkozik, hogy egy kortárs alkotót, a hetvenéves Schéner Mihály festő- szobrász- és kalapgyűjtő művészt alkotásai között mutassa be - mondja a rendező. A téma alapgondolata már régen megfogalmazódott bennem. Lényege a következő: más, általam nagyrabecsült alkotók tárgyait szerettem volna megmozdítani. Ehhez azonban egy rendkívüli formagazdag világot kellett találnom, amire Schéner műveiben bukkantam rá. Ráadásul ez a pompázó formai sokszínűség egy hallatlan mélységű, játékos szellemiséggel párosult, aminek nem tudtam ellenállni. Rám ugyanis olyan hatással van mások kreativitása, hogy szinte fürödni tudnék benne. — Technikai szempontból menynyire jelentett kihívást ez a film az Ón számára? — Számomra nagyon nagy kihívás volt, hiszen szereplői élők, ráadásul amatőrökkel még nem dolgoztam. Új volt az is. hogy az animációban megszokott időhöz képest rettenetesen felgyorsult minden. Nem tudtam azt sem, mit szól majd a művész tárgyai ilyen jellegű bemutatásához. Egyszóval voltak nehéz perceim a forgatás közben. Sok dolgot megtanultam, amire még szükségem lehet. Meggyőződésem ugyanis, hogy az animációban is tovább kell lépni. Ez a jövő útja. Keverni kell a műfajokat, hisz ez olcsóbb pénzben és időben egyaránt. Az elmúlt évtizedek képnézői szokásai megváltoztak, és ehhez alkalmazkodni kell. Ugyanakkor jó lenne megőrizni az animáció csodateremtő képességét is. — Mire készül Szoboszlay Péter? — Két filmtervet nyújtottam be a Mozgókép Alapítványhoz. Az egyik egy nagy burleszk a traumatológiai rendelés abszurditásáról. A helyszínre szinte az egész Magyarország felvonul véresén, törötten, részegen. Mindenki máshonnan indult el, de itt kötött ki, amiből kiderül, mennyire buták, esendőek vagyunk mi emberek. Szerencsére itt a traumatológián van egy stáb, amely mindent rendbehoz. A másik filmterv címe: Száz éve történt, a századforduló fantasztikus korszakváltását, technikai és civilizációs fejlődését kívánja bemutatni abból az apropóból, hogy az akkori polgárosodás okozta változások például szolgáljanak a mának. A filmeket vegyes technikával, vagyis videóval, újságok, képek, fotók mozgatásával szeretném megcsinálni. — Hogyan ítéli meg a mai magyar animáció helyzetét? — Van bennem egyfajta szorongás, hogy nem figyelünk eléggé egymásra, eltávolodott egymástól a szakma. Másrészt színvonalában is félek a visszaeséstől. Anyagilag nagyon csábítók a külföldre végzett bérmunkák. Nagyon remélem mégis, hogy nem ezek kerülnek túlsúlyba. B.E. A mesevilágra mindenkinek szüksége tuet Horváth Mária legutóbbi alkotását az elmúlt év novemberében a portugáliai Espinhoban a gyermek- és if- juságifilm kategóriában a legjobbnak értékelték. A Zöldfa utca 66 című is rend~ i kívüli, szemet es lelkét egyaránt í igy^öyőtLödfeT'Á atltótás.'rÁ’filmbenj megidézett idilli tisztaságú, de a valóság által néha felborzolt világ, gyermek és felnőtt számára egyaránt élményt, lelki tisztulást jelent. Többrétegű mondanivalója a puszta cselekményt hordozó tartalmon túl mélyebb, filozófikusabb gondolatokat is sugall. Ez a tartalmi kettősség hangulati kettősséggel párosul.A kedves, vidám, játékos alaphangnemet végig átlengi valami sajgó mélabú. — Mi az oka ennek a kettősségnek? — Alapvetően az egyéniségemből ered. Első látásra életvidám vagyok, de ugyanakkor gyakran melankóliára hajlalamos. A film hangulatának mélabúja elsősorban a film zenéjének eredménye. A zenét viszont Majoros Gyula és a kecskeméti Uzgin Uver együttes tagjai készítették, akik jól ismernek engem, így tehát a zene arra törekszik, hogy kifejezze a bennem lévő érzelmeket. Tartalmi szempontból valóban azt szerettem volna elérni, hogy a film gyereknek és felnőtteknek egyaránt szóljon. Azt vallom ugyanis, hogy a mese világára, annak tisztaságára, mindenkinek szüksége van korra való tekintet nélkül. Filmbeli rajzaid nagyon ked• Horváth Mária vés, olykor gyermekrajzokat mintázó figurák. — Ez nem véletlen, hiszen gyermekrajzokat vettem alapul. Merítettem a saját lányaim, de a barátnőim gyermekeink az ötleteiből is. Nagyon szeretem a gyerekeket, most pedig mióta nagymama lettem ez a kötődés csak jobban erősödött. De volt más jellegű indíttatásom is a gyerekrajzok felhasznlásához. Molnár Józsefnek van egy gyermekrajzokat elemző, azok gyökereit kutató mappája A nap arca címmel, ami nagyon kedves olvasmányom volt. A mesevilág nemcsak a figurákban és a film cselekményében jelenik meg, hanem konkrétan elhangzik egy meserészlet, méghozzá nem minden- nepi formában. — Kányádi Sándor meséjének egy részletét mondja el egy gyerek és egy E,őbb ÍS!j^vn5íriTX41^»n.". majd ugyanezt a szöveget visszafele ÁÚftsyá. Ezzel';ttíJájdóríképjVéH ‘ákt szerettem volna érzékeltetni, hogy mennyire fölöslegesek a szavak, hiszen hangulatokat, érzelmeket sőt még gondolatokat is ki lehet fejezni szavak nélkül. Az ötlet onnan származik, hogy életem kél legnagyobb színházi élményét külföldön olyan előadásokon éltem meg, ahol egy szót sem értettem a szövegből. — Mennyire volt nehéz élő szereplőkkel. új technikával dolgozni, egyáltalán milyen volt a forgatás? — Életem egyik legszebb időszaka volt, hiszen nem egyedül, hanem nagyon régi barátokkal dolgoztam, akikkel az első perctől az utolsóig fantasztikusan élveztük a munkát. Elmondhatatlanul jó volt az, hogy életemben először dolgoztam igazán szabadon. Senkihez nem kellett alkalmazkodnom, semmilyen szabályokat nem kellett betartanom. A film különböző részei egyszerre csak szinte maguktól összeálltak. Azt hiszem egy kicsit „megfertőződtem ” ettől, a szabadságtól, valószínűleg nehezemre esne a továbbiakban régi módon filmet készíteni. Szerintem ebben a szakmában is új szelek fújnak és én ezeknek az új szeleknek a szárnyán szeretnék „vitorlázni”. Aki minden stáblistán főszereplő • A legismertebb gyártásvezető A Kecskeméti Filmstúdióban készült animációs filmek rendszeres nézői jól ismerhetik Vécsy Veronika nevét, hiszen több mint húsz éve aktív szerepet játszik szinte valamennyi itt született film létrehozásában. Státusza szerint gyártásvezető, akinek munkája nélkülözhetetlen a produkció előkészítő szakaszától a film befejezéséig. — A gyártásvezetői munka meglehetősen sokrétű.— mondja Vécsy Veronika. De azt hiszem, éppen ezt szeretem benne. Részben szervezési, részben gazdasági feladatokból áll. Ez azt jelenti, hogy én foglalkozom a megrendelések felvételével, a szerződéskötéssel, és egészen a film befejezéséig végigkísérem a gyártást. Foglalkozom még a film utóéletével, azaz a forgalmazáshoz kapcsolódó ügyekkel is, ami bizony állandó naprakész ismereteket kíván a korábban elkészült filmek esetében is. — Melyik az a „munkafázis” ami ebből a rendkívül szerteágazó munkakörből a legközelebb áll hozzád? — Alapvetően azokat a feladatokat kedvelem, amelyek emberekkel való foglalkozást jelentenek, vagy ahol valami korábban számomra ismeretlen feladatot kell megoldani. Ilyenek például egy film utómunkálatai, ahol a képanyag elkészülte után meg kel) szervezni a film hangosítását. Új és izgalmas számomra, ha a megszokottóí eltérő technikával dolgozunk, mint most egy oktatófilm esetében, melyet a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium számára készítünk — ennek a filmnek az újdonsága számunkra az élő cselekmény. — A Kecskeméti filmstúdió 1989—ben önállósult, változott-e azóta a repertoárjuk? — Igen. Nagyon sok tekintetben bővült. Már nem kizárólag animációs filmeket készítünk, hanem mint említettem is, oktató— és rövidfilmeket, filmbetéteket, reklámfilmeket. Egyszóval mindent vállalunk, amiről úgy érezzük, hogy eleget tudunk tenni a megrendelő igényének. Erre szükségünk is van, hiszen a megélhetési harc a filmstúdiókra is vonatkozik. — Gyártásvezetőként nagyon sok emberrel dolgozik együtt, nagyon sokféle elvárásnak kell megfelelnie. — Erről az a véleményem, hogy a film sikeres megvalósulása nagy mértékben függvénye annak, hogy milyen a kpacsolat a stábon belül. Mindig azon igyekszem, hogy ez a jó kapcsolat létrejöjjön, és a rendező érezze azt, hogy számíthat rám mindenben. Persze előfordulhat néha, hogy túl szigorú, túl kemény vagyok. Remélem a kollegáim tudják ezt tolerálni, és megértik, hogy ez nem ellenük, hanem a film érdekében történik. —Milyen Vécsy Vera a magánember? —Férjnél vagyok, van egy tizenegyéves fiam. Nagyon fontos számomra a család. A nagy elfoglaltságom ellenére is össze tudom egyeztetni a két dolgot, ám mindkettőre nagyon nagy szükségem van.
