Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám

1993. június 9., szerda PETŐFI NÉPE 9 HETI SOROZATUNK A száguldó cirkusz 2. Egy korty tej a díj AZ OPEL — VOLKSWÄGEN BOTRÁNY Lopott-e Lopez, a termelési főnök? Egymilliárd-hatszázötvenmillió forint szép summa. Átszámítva ek­kora jövedelmet ígért a Volkswagen művek Jósé Igancio Lopez de Arrior- tuának, az új termelési és beszerzési főnökének. A baszk származású me­nedzser formailag a harmadik ember lett a VW hierarchiájában, de Ferdi­nand Piech, a nagy gépkocsikonszem irányítója úgy nyilatkozott, hogy ő a legfontosabb személy a vezetés­ben. Lopez-t az európai ipar egyik leg­tehetségesebb menedzserének tart- ják.Március 16-ig a nagy verseny­társnál, az Opelnél töltött be kiemelt, vezető állást s akkor igazolt át meg­lepetésszerűen a Volkswagenhez. Méghozzá nem egyedül és nem üres kézzel érkezett. Magával hozta (csá­bította) legközlebbi munkatársait s állítólag kémregényekbe illő jelene­tek közepette mintegy tízezer oldal­nyi dokumentáció másolatát vitte magával. Többek között arról, mely forrásokból, milyen feltételek mel­lett, mennyiért szerzi be az Opel a kocsijaihoz szükséges hatvanezer al­katrészt, miként viszonyulnak az előállítási költségek az árakhoz: mi­lyen új modellek kibocsájtását terve­zik, általában hogyan képzeli el 2003-ig az Opelstratégia fő irányait. Szakértők szerint ezzel az Opel le­meztelenítve áll a Volkswagen előtt s a kár, márkában kifejezve is milliár­dos nagyságrendű. A GM szabályos ipari kémkedés­ről beszél s a darmstadti ügyészség­nél „üzemi és üzleti titkok elárulása” miatt kért vádemelést Lopez ellen. Éreztették, hogy az akcióról a VW nagy vezetési káosza után hivatalba lépő új vezérnek, Piechnek is tudnia kellett. A per még várat magára, de annál többet találgatják, miért vállalt Lo­pez ilyen kockázatot, amely elma­rasztalás esetén karrierjébe kerülhet? Akik ismerik, úgy vélik, nem első­sorban a sok pénz miatt. Hallatlanul dicsőségvágyó s azt reméli, hogy hozzá hasonlóan gondolkodó s ugyancsak rendkívül dinamikus Pi- ech-el együtt képesek lesznek majd megfékezni a japán exportoffenzívát. • Milliárdokkal mérhető az Opel kára? A beavatottak szerint a gazdaságot csak ugródeszkának tekinti a politi­kához s úgy szeretne visszavonulni az Ibériai-félszigetre, mint a Baszk­föld legbefolyásosabb embere. A botrány új fejezete az autókirá­lyok csúcstalálkozója, amelyet Erika Émmerich, a német autógyártók szö­vetségének elnöke hívott össze villá­jába, Bad Homburgba, a BMW, Aa Mercedes-Benz, a Bosch, az Opel és a VW képviselőéinek részvételével. A konkurrencia vadnyugati módsze­rekkel vádolta a VW-t s az amerikai jéghoki-liga játékoscsábításaihoz ha­sonlította a Lopez-ügyet. Mire Piech vállát vonogatta: „Uraim, ez a piac- gazdaság...” • Az 1974. évi Indy 500-as győztese: Johnny Rutherford és remek McLarenje. Egy korty tej a győztes hagyomá­nyosjutalma. No, meg egymillió dol­lár. Egy hónapig tartanak az edzések, és még az egykori Forma—1-es vi­lágbajnokoknak is részt kell venniük a kezdők tanfolyamán. A lélegzete­lállító döntő futamon harminchár­mán indulhatnak. Igen, Indianapolisról van szó, a hí- res-hirhedt 500 mérföldes autóver­senyről. A legendák legendájáról, a legnagyobb sikerek és a legborzal­masabb tragédiák futamáról. — Soha többet Indianapolist!— mondta Jochen Rindt 1967-ben. És a következő esztendőben, ennek elle­nére, megint ott volt! A lehetőség, hogy háítoní órjjjpSalatt dollármilliomos lehet, nein hagyta nyugodni. Az „Indy 500” nem bonyolult vo­nalvezetése miatt lett az, ami. A tég­lalap alakú pálya négy, nagyjából ha­sonló, derékszögű kanyarból és az azokat összekötő egyenesekből áll. Éppen egyszerűsége miatt veszélyes. Iszonyatos sebességgel száguldanak > a pilóták, és bátorságuk a vakmerő­séggel határos. Rick Mears, az 1991. évi győztes kevéssel a célbafutás előtt354 km/ó átlagsebességgel(I) teljesítette legjobb körét! A négy kilométeres versenypálya alapkőletételére 1908-ban került sor, egy Carl Fischer nevű úr jóvoltából. Aztán 1909. február 9-én megnyi­totta az „Indianapolis Motor Speed­way”-!, de az első 500 mérföldes versenyre 1911-ig kellett várni. A győztest Ray Harrounnak hövták, és 119,3 km/ó átlagot futott. 1945. no­vember 14-én Tony Hulman vette meg a pályát és ő tette az 500 mér­földest a világ legnagyobb, leglátvá­nyosabb autóversenyévé. Az ő sza­vait ismétli minden évben az indító­bíró, amikor rajthoz szólítja a részt­vevőket: „Gentlemen, start your engines!” — magyarul: Uraim, indítsák bemo- torjaikat! Az akkori 90 925 dollár pénzdíj ma már jóval meghaladja a másfél milliót, és nemcsak a győztes része­sül belőle, hanem mind az a harmin­chárom pilóta is, aki ott lehet a rajt­nál, ám díjazzák a leggyorsabb kört és minden körben az élen robogót is. Nelson Piquet már tavaly is pró­bálkozott. Irtózatosan nagyot bukott az edzésen, és majdnem egy évig tar­tott a felépülése, őt, ellentétben a szintén háromszoros világbajnok Stewarttal, nagyon is izgatja India­napolis! Nigel Mansellt is kemény fából fa­ragták. A roppant népszerű tavalyi Forma—1-világbajnok néhány hete Phönixben rohant a betonfalnak, ám ő szrencsésebb volt, csak könnyeb­ben sérült meg, így nincs akadálya, hogy rajthoz álljon a május30-ai fu­tamon. A két világbajnok a kezdők között gyakorol és elméletet is tanul. Ám, hogy megnyeri-e egyikük az idei Indy 500-ast, azt természetesen most még nem lehet megjósolni. Hogy üde színfoltot jelentenek az idei robogás- ban — az kétségtelen... Roóz Péter ANYAKÖNYVI HlREK BAJA Születtek (1993. május 27. és június 3. között anyakönyvezettek): Révész Dóra (anyja neve: Simon Lívia) Kunbaja, Rigó Csilla (Hermanusz Erika Margit) Baja, Kollár Dániel (Dobó Julianna) Bácsbokod, Zsemberi Zsanett (Németh Ágnes) Baja, Mészáros Dávid (Tóth Ju­dit) Kiskőrös, Nagy Ernő (Ocsenás Mar­git) Baja, Koch Fanni (Szinay Erika) Nemesnádudvar, Kalinecs Andrea (Ku- rucz Rózsa) Fájsz, Marton Tímea (To- micskó Tímea Zsuzsanna) Baja, Takó Zsófia (Józan Katalin) Dávod, Nagy Rómeó (Mátyás Zsuzsanna) Nagyba- racska, Szabó Bianka (Cziráki Klára Er­zsébet) Felsőszentiván, Gilányi László (Jakab Rita Mónika) Katymár, Radács László (Kincses Hajnalka) Bátmonostor, Szili Andrea (Gács Éva) Sükösd, Kovács Zalán (Nagy Noémi Júlia), Szeremle, Nagy Barbara (Kiss Erika) Felsőszenti­ván, Bozsik Andreas Alexander (Abonyi Eszter) Baja, Milojev Máté (Császár Anna) Hercegszántó, Makai Adrienn (Szalai Erika) Nagybaracska, Schoblo- cher Martina (Varga Bernadett) Baja, Sziegl Nóra (Wittmann Magdolna) Ne­mesnádudvar, Szűcs Réka (Szabó Rita) Baja, Orsós Bence (Nagy Erzsébet) Sze­remle, Harsányi Ramón (Kószó Margit) Érsekcsanád, Nyirati Zsolt (Berecz And­rea) Baja, Czirkó Norbert (Haolló Mar­git) Mélykút, Kiss Vivien (Aladics Má­ria) Nagybaracska, Koch Dzsenifer (Bankó Irán) Baja, Borcsik Balázs (Di- rncvics Krisztina) Bácsalmás. Házasságot kötöttek (1993. május 26-tcl június 2-ig): Schwindl Endre Zol­tán és dr. Sajtos Csilla, Jaszanovics Zol­tán és Kovács Tímea, Piukovics Attila és Gubányi Andrea, Tóth László és György - falvi Ánna, Balázs József és Horváth Rita, Horváth László és Erdős Réka, Ti­szai Jakab László és dr. Tolnay Zsu­zsanna Julianna, Rápity János és Budai Edit Erzsébet, Halasy Zoltán és Hideg Marianna, Budavári Károly és Haraszti Anita Margit. Meghaltak (1993. május 27. és jú­nius 3. között anyaköny vezettek): Gár- gyán Györgyné Újvári Erzsébet (Bácsz- szőlős), Krum József (Baja), Szklenka Sándor (Bácsbokod), Vankó József Re­ményi Katalin (Baja), Galambos Pétemé Kriskovics Mária (Baja), Dzapku László (Madaras), Habaz József (Császártöltés), Grau Györgyné Beck Erzsébet (Baja), Garas Gábomé Szekeres Verona (Nagy­baracska), Jánosik Anna (Baja), Nagy Jánosné Kovács Etelka (Csávoly), Serf- lek Géza (Bácsalmás), Reznicsek Ferenc (Baja), Kábái Jánosné Bóna Erzsébet (Baja), Nyári Pétemé Markó Mária Ma- tild (Baja), Gál Katalin (Szeremle). Bá­lint István Antal (Baja), Grécs Mihály (Csátalja), Michler Péter (Baja), Kollár László (Baja), Gyulavári András (Baja), Farkas Józsefné Bordács Katalin (Baja), Balogh József Szeremle. KISKUNHALAS Születtek (május 28. és június 4. kö­zött): Forgó Zsófia (Krammer Írén), Frittman István (Makai Krisztina), Far­kas Ildikó (Szeg Ildikó), Behány Balázs (Illés Mária), Farkas Szabolcs (Judák Mária Magdolna), Szemlics Diána (Far­kas Andrea), Zentai Dominika (Keller Andrea), Taskovics Rebeka (Katus Anikó Katalin), Ivanov Imola Viktória (Ladányi Zsuzsanna), Rokolya Norbert (Babenyecz Mária), Csányi Levente (Al­bert Anikó), Szanebradszki Éva (Dus- noki Éva), Király Róbert (Tamás Anna), Otott-Kovács Krisztián (Lehoczki Sára). Házasságot kötöttek (június 4-én): Székely Tibor és Garas Ella (június 5-én): Kiss László és Varga Erzsébet, Szlafkovszki Róbert és Faddi Julianna. Meghaltak (június 1. és június 7. kö­zött anyaköny vezettek): Segesvári Já­nos (Kiskunhalas), Tancsik Antal (Tompa), Dudás Jánosné Szűcs Rozália (Harkakötöny), Molnár Pál Kálmán (Kiskunhalas), Rádóczi Sándomé Fekete Ételka (Kiskunmajsa), Krencz Mihály (Kecel), Klajkó István (Akasztó), Pap­rika László Munkácsi Zsófia (Kiskunha­las), Horváth Pétemé Kovács Ágnes (Tompa), Szabó Ferenc (Jánoshalma), Farkas Józsefné Kiss Franciska (János­halma), Csábi Erzsébet (Kiskunmajsa), Sági József (Kiskunmajsa), Csontos Ist­ván Sándor (Kiskunmajsa), Hódi János (Kiskunhalas), Markovics Jenőné Tóth-Isaszegi Katalin (Kiskunhalas), Ör­dög Ferencné Temesvári Rozália (Kis­kunhalas), Végh Imréné Kovács Zsófia (Kiskunhalas), Szlovák Pálné Szlovák Ilona (Kiskőrös). Veszélyes a tűző napon • A javaslat szerint nem szabad a tuzo napon sokáig maradni. Manapság a világ eme felénk eső részének az eddig megszokottakhoz újabb félelme támadt részben AIDS, részben ózonlyuk formájában. A kö­zelmúltban Bécsben tartott nemzet­közi bőrgyógyász kongresszus egyik magyar résztvevőjét, dr Dobozy At­tila professzor urat, a SzOTE Bőr- gyógyászati Klinika igazgatóját kér­deztük ezekről a nyugtalanító jelen­ségekről. — Professzor úr, ha az E5 jelű fő­útvonalon autózunk, akkor mond­hatni tervszerűen telepítve sorjázn- nak a lányok, akiknek nem látszik túlságosan hygénikusnak a helyze­tük... — Szokták mondani, Mars és Vé­nusz kézen fogva jár: háború, mene­kültáradat és ilyen körülmények kö­zepette erősen lecsökken az erkölcsi értékek s velük az egészségügyi előí­rások szerepe. Ezt a keserves tényt mutatja, hogy az utóbbi másfél évben folyamatosan nőtt a fertőzöttek száma s ez nem csökkent továbbra sem. — Van-e olyan módszer, amely biztos védelmet nyújt a terjedő fertőzéssel, AIDS-veszéllyel szem­ben? — Egyetlen ilyen módot ajánlha­tok, a körültekintő, ha lehet hűséges partnerkapcsolatot, amely előnyben részesíti a korábbi, kipróbált vi­szonyt. Ezenkívül még a condom használatot tudom nyomatékosan ja­vasolni, mert ez is jelentősen növeli a fertőzésmentesség esélyét. — Professzor úr, újabban egyre többen félnek a korábban megszo­kott strandolástól, a gondtalan napo­zástól, amelynek eredménye a csoko­ládé-barnaság. Miképpen napoz­zunk, az ózonlyuk idején? — Kétségtelen tény, hogy Európa kiimája az elmúlt 2-3 évben erőteljes átalakulásnak indult, s ez sajnos érinti hazánkat is. Szárazabbak, for­róbbak lettek a nyarak, drámaian le­csökkent a csapadékmennyiség, nö­vekedett a napsugárzás intenzitása. Ám mindez nem föltétlenül függ ossza az ózonlyuk észlelésével. Tény, hogy a korábbi időszakhoz ké­pest lényegesen nagyobb mennyi­ségű rövid hullámú ultraibolya su­gárzás éri földünket. Ez pedig ko­moly veszélyforrás, miközben ismét figyelmeztetni kell a jelenség kettős természetére! Az ultraibolya sugár­zás ugyanis igen hasznos (lásd tava­szi napfényt!) csak kellő körültekin­téssel kell élvezni... — Olyan híresztelések is közszá­jon forognak, hogy a napozás rák­keltő hatású és sokan ettől is félnek. — Megint csak a kellő elővigyáza­tosságra hívnám föl a figyelmet. Le­hetőleg kerülni kell a dél körüli órák tűző napfényét, lehetőleg közepes erősségű, 6-10 faktor közötti fény­védő krémet kell használni. Kisgye­reket nem szabad a tűző napon hagyni, mert számukra különösen veszélyes a hirtelen leégés. Vizsgála­tok kimutatták, hogy azok a felnőt­tek, akik 5 éves koruk előtt átestek egy súlyos napozáson, leégéssel és egyéb tünetekkel, jóval nagyobb gyakorisággal kaptak súlyos bőrrá­kot, mint akik ezt elkerülték. Le­gyünk tehát ebben is óvatosak, körül­tekintők... Női munkatábor a zónában • Oroszországban sok minden változott, de ugyanúgy maradtak a mun­katáborok. Képünk a Kunguri 389/18 számú munkatáborban készült. Nyolc kétemeletes épületben élnek a foglyok. Szobánként 25—60 ágy van. A nők is zónának hívják a tábort. Vegyesen vannak köztörvényesek és gazdasági, politikai foglyok. Akad olyan nagymama is a rabok között, aki 30 évet töltött a táborban. Feltárták Hadriánusz angliai palotáját Régészeknek sikerült Angliában kiásni Hadriánusz (76-136) római császár palotáját. A császári főhadi­szállás csaknem olyan magas volt, mint az ún. Hadriánusz-fal, amelyet 122 és 136 között kőből és földből építettek Nagy-Britanniában az Észak-Angliából jövő rabló törzsek ellen. Palotájából Hadriánusz messzire láthatott. A falak vakolt tölgyfából épültek, gazdagon díszítve. Belül a régészek nád- és kéregszőnyeget, hordókat és egy fából készült zár ma­radványait találták. Előkerült néhány lapát és 80 teleírt viasztábla is. 23 éven át keresték a kutatók a pa­lotát. „Amikor megtaláltuk ezt a faé­pületet, 10 centiméter vastag padló­jával és díszített falaival, azonnal úgy gondoltuk, hogy ez Hadriánusz palotája” — mondja Robin Birley, az ásatások vezetője. A pompa túl nagyszabású lenne egy egyszerű pre­fektusnak. Ezt a kezdeti feltételezést időközben a leletek bizonyították. A kutatók érdekes következtetésre jutottak abból, hogy sehol sem talál­ták Hadriánusz feleségének, Szabi­nának a szobrát a palota belsejében. A császár homoszexuális volt, s az 50 szobából néhányat valószínűleg férfi szeretői számára tartott fenn. „A palotán kívül nagyon szép szobrokat találtunk Szabináról. Ezeken eléggé szerencsétlennek és vágyakozónák látszik. Talán tudott férje vonzalmai­ról” — véli Birley. AMERIKAI TUDÓS LELEPLEZÉSE Nagy Sándor alkoholista volt Nagy Sándor minden ellenségét legyőzte és szűk tíz év alatt meghódí­totta a világot Egyiptomtól Indiáig. De a zseniális makedón hódító köz­ben megsemmisítő vereséget mért saját magára: iszákossága következ­ményeként 32 éves korában, Kr.e. 323-ban meghalt. John Maxwell O'Brien professzor leleplező könyvet írt Alexandrosz szenvedélyéről „Nagy Sándor — A láthatatlan ellenség” címmel. Hároméves kutatómunkája alapján az alkoholizmus klasszikus jeleit fe­dezte fel Alexandrosz életével kap­csolatban. „Nagy Sándor utolsó hét életévében meglehetősen kiszámítha- talan lett, nagyzási és üldözési máni­ában szenvedett. Magatartása fölös­leges összetűzésekbe kergette, ame­lyeket mély megbánás követett. Mindezek klasszikus szimptómái az alkoholfüggőségnek”. A tudósok ed­dig általában az abszolút hatalom személyiségromboló megnyilvánulá­sának tekintették Nagy Sándor maga­tartásváltozásait. O'Brien professzor az első, aki Alexandrosz személyi­ségi zavarait az alkoholizmus követ­kezményeként értelmezi. A hadvezér beszámíthatatlanságá- nak egyik példája volt a sok közül az, amikor barátját, Cleitust — aki egy csatában megmentette az életét — megölte. Nagy Sándor egy lándzsá­val átszúrta Cleitust, amikor pedig tobzódásából magához tért, három napig siratta őt. O'Brian professzor a hadvezér késő alkoholizmusának gyökereit gyermekkorában vélte felfedezni. Alexandrosz apja, II. Philipposz szarkasztikus és kiszámíthatatlan jel­lem volt, aki nemcsak közeli munka­társait de még saját fiát is tudatlan­ságban tartotta. Anyja pedig tartós lelki sérülést okozott azzal a kijelen­tésével, hogy Alexandrosz apja egyáltalán nem Philipposz, hanem „egy isten”. Követelményeivel vi­szont mindkét szülő állandóan nyo­más alatt tartotta a fiút. A történész összefoglalója szerint „Nagy Sándor menekvése az alko­holba és a világ meghódítása iránti vágya ugyanannak az éremnek a két oldala: mélyen gyökerező tudatlan­ság saját személyiségéről és a két­ségbeesett vágy, hogy mindig bizo­nyítson magának”. Nem csoda tehát, hogy Arisztolelésznek, akire Ale­xandrosz nevelését bízták, nem sike­rült neveltjéből megfaragnia a görög ember klasszikus ideálját. HEMINGWAY ÖZVEGYÉNEK FELHÍVÁSA Felbukkantak Hitler örökösei Az angolszász sajtó nagy terjede­lemben és igen kritikus hangvétellel kommentálja a német idegengyűlölet megújuló hullámait. A Daily Mail című londoni lapban megszólalt a le­gendás amerikai haditudósító, Marha Gellhom, aki alaposan leszedi a ke­resztvizet a németekről. A 84 éves hölgy 1940 és 1945 között Emest Hemingway felesége volt, és szeg­ről— végről maga is német szárma­zású. Apja ugyanis Németországból vándorolt ki. Az amerikai újságírónő terjedel­mes cikke már címében jelzi ellenér­zéseit: „Miért nem fogok soha visz- szatémi Németországba?” Az idős asszony beszámol 1962-es hamburgi és müncheni útjáról, amikor sikerült megismerkednie az új generációval, ám benyomásai nem voltak pozití­vak. „A humortalan és törekvő fiatalok engedelmesen követték szüleik út­mutatásait, akik azt a célt tűzték elé­jük, hogy minél több pénzt keresse­nek,, — írta. A berlini fal leomlása után Martha Gellhom újból megfor­dult Németországban, s akkor az töl­tötte el aggodalommal, hogy mi lesz az Európai Közösség sorsa, ha az egyesülés után az ország nagyhata­lommá válik. Rossz előérzetét most beigazolva látja: „Az elmúlt nyár óta felbukkantak ugyanazok a bűnözők, akiknek elődei a hitleri barna inget viselték. Ugyanúgy támadnak rá a menekültekre — török nőkre és gye­rekekre—, mint valaha a védtele­nekre és gyengékre.” Hemingway egykori felesége ri­porterként tíz hadszíntérről tudósí­tott, legutóbb az amerikaiak invázió­járól Panamában. Szerinte a német kormány ölbe tett kézzel tűrte, ami­kor az erőszakhullám az egykori NDK-ban elkezdődött. „A náci Né­metország szellemi örököseinek vé­gül is sikerült elérniük, amit akartak — fejtegeti — vagyis annak a mene­kültügyi törvénynek a módosítását, amely úgyszólván a barna múlt jóvá­tételként született. Az elüldözöttekre és kiirtottakra emlékezve foglalták törvénybe a befogadás, a kinyújtott kéz politikáját. A legújabb esemé­nyek azt mutatják — írja az idős tu­dósítónő —, hogy most viszont a németek ökölbe szorított kézzel for­dulnak a külföldiek felé”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents