Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1993. június 8., 3. oldal Május 23-ától érvénybe lépett a MÁV idei, új menetrendje. Min­denképpen pozitívumként értékel­hető, hogy a néhány perces érkezé­si, illetve indulási időpontok mó­dosításán túl, érvénybe lépésével egyidejűleg — a korábbi zsúfoltság megszüntetésére — néhány új vo­natjárat is beindult. Például az esti órákban Kecskemét és Kiskunfél­egyháza között. Viszont továbbra is megmaradtak a késések ... Mivel az utasok jókora hányada átszállással közlekedik, sokukat aggasztja, hogy az egyik vonat ké­seséből adódóan esetleg lekésik a csatlakozó vonatot. Ráadásul az öt-tíz perces késéseket nem is min­den állomáson jelzik. Marad hát a bosszankodás, idegeskedés. — Mivel magyarázható, hogy az új menetrend érvénybe lépését köve­tően a késések nemhogy csökkenné­nek, de bizonyos vonatok esetében határozott növekedést mutatnak? — kérdeztük Bokor Ferencet, a szegedi MÁV-igazgatóság menet­rendcsoportjának vezetőjét. — Sajnos, a menetrendek össze­állításánál — bármennyire is igyek­szünk — nem tudunk minden té­nyezőt előrelátni. A vasúti pályák állapota fokozatosan romlik, ezért egyre több, úgynevezett lassítójelet vagyunk kénytelenek beiktatni. Vi­szont ezek pontos számát a legna­gyobb körültekintés mellett sem le­het előre pontosan meghatározni, így csak egy részük „dolgozódik be” a menetrendbe. De vegyünk egy konkrét példát: A gyorsvonat egyik fele Budapestről, a másik Miskolcról indul. Cegléden csatla­koznak egymáshoz, s onnan már közös szerelvényként folytatják út­jukat, Kecskeméten át Szegedre. Elég, ha csak egyikük késik, a késés szükségszerűen átadódik a másik vonatra is. Mivel Cegléd és Szeged között egyvágányú pálya van, a ké­sések a szemben haladó vonatokat is befolyásolják, hiszen azok az ál- lomásokonk kénytelenek egymást bevárni. — Miért nem jelzik minden állo­máson a késéseket és azok okait? — A MÁV belső szabályzata ér­telmében a késéseket minden állo­más személyzetének kötelessége időben jelezni. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, az szolgálati mulasztásnak minősül és következ­ményeiért az illetékesek felelnek. — Milyen intézkedéseket tervez­nek a késések megszüntetésére? — Továbbra is csak azt tudom ígérni, hogy részünkről mindent megteszünk a késések felszámolá­sáért, s ha ez mégsem sikerül teljes­séggel, az nem minden esetben igyekezetünkön múlik. Szász András Készül a játszótér A MEGYE PEDAGÓGUSAI FÉLEGYHÁZÁN Nem az oktatás van válságban Emlékezés a mártírokra Ünnepi istentiszteleten, majd az emlékfaínál tartott kegyeleti ünnep­ségen emlékeztek meg vasárnap Ba­ján, a zsinagógában és az istenháza udvarán a városból és környékéről 49 esztendővel ezelőtt elhurcolt kétezer zsidó mártírról. Az alkalomra eljöt­tek kegyeletüket leróni, messze föld­ről is, a megmenekült hitsorsosok és gyermekeik, és eljöttek a város polgá­rai is. A zsinagógában dr. Schweitzer Jó­zsef, a budapesti Országos Rabbikép­ző Intézet igazgatója mondott meg- rendítően szép beszédet, a holtakról való megemlékezéssel együtt a meg­bocsátás és a szeretet igéit hirdetve, majd Reinhold Sándor, a kiskunha­lasi zsidó hitközség elnöke imádko­zott. Itt tolmácsolta a római katoli­kus egyház híveinek együttérzését Nagyházi Sándor apátplébánosv aki a békéért mondott fohászt. Éber András polgármester pedig a város polgárai nevében emlékezett. Megrendítő pillanatok voltak, amikor az emlékfal előtt a Bereczki Máté Kertészeti Szakközépiskola di­ákjai Pilinszky János KZ oratóriu­mát (koncentrációs tábor oratórium) adták elő. Ezt követően Bán Béla református lelkész mondott ismét a protestáns gyülekezetek, tehát a jelen levő evangélikus és baptista egyház- község nevében is, majd az ünnepsé­get minden esztendőben megrendező Lichter Ferenc, a bajai zsidó hit­község elnöke köszönt el a megjelen­tektől. G. Z. A számvitelről Hátrányosan befolyásolja a cégek versenyképességét, hogy a többsé­güknél nem épültek ki a tevékenysé­güket naprakészen elemző belső in­formációs rendszerek. Ez volt annak a konferenciának az egyik alapgon­dolata, melyet hétfőn szervezett Bu­dapesten a Pénzügyminisztérium Phare Titkársága 300 magyar vállala­ti vezető és pénzügyi szakember rész­vételével. Az előadók — a nagy könyvvizs­gáló és tanácsadó világcégek szakem­berei és magyarországi nagyvállala­tok pénzügyi igazgatói — hangsú­lyozták: a nemzetközi vállalati mér­legkészítési elvek meghonosítása után fontos feladat Magyarországon a vállalatok belső számvitelének kor­szerűsítése. A gazdasági vezetőnek ugyanis ki kell dolgoznia tervét, azonban annak módosítására akár naponta is szükség lehet az összegyűj­tött információk alapján. Ezért is al­kalmazzák Nyugaton már hosszú ideje a belső vállalati jelentések kifi­nomult rendszerét — mondta el Ka­thie Lengel, a Coopers and Lybrand Könyvvizsgáló és Vezetési Tanács­adó Kft. munkatársa. Az alsóbb szin­tekről a felsőbbre az információ több szűrőn keresztül áramlik, és minden­ki rendszeresen hozzájuthat a számá­ra szükséges adatokhoz. Magyarországon ezzel szemben nem alakultak la a nyílt munkahelyi kommunikáció csatornái, enélkül pe­dig nagyon nehéz fenntartani a meg­felelő készpénzmozgást, ami a válla­lat életében rövid távon a nyereségnél is fontosabb. • A kecskeméti Nyíri Úti Általános Iskola diákjai a tanév utolsó napjaiban is kellemes órákat töltenek el Nagy Kristóf kecskeméti szobrászművész belsőnyíri tanyáján. A művész felajánlást tett az iskola javára: játszóteret készít az értelmi fogyatékos gyerekeknek, a Nyíri úti iskola udvarára. E konkrét célon túl kézműves­udvar létrehozásán munkálkodik az iskola és a művész, ahol a gyerekek megismer­kedhetnek a népi kézművességgel és hagyományokkal, a tanyai életformával. Felvé­telünkön a most alakuló, formálódó mászókákon dolgoznak Nagy Kristóf irányítá­sával a gyerekek. (Fotó: Somos László) A pedagógusnap előestéjén, a közalkalmazotti demonstráció után rendezték meg a megyei okta­tási fórumot Kiskunfélegyházán, a városháza dísztermében. Fekete Pál országgyűlési képviselő, a vita vezetője az utolsó komoly lehető­ségnek nevezte ezt a fórumot, me­lyen az érintettek véleményeikkel még befolyásolhatják az oktatási törvény végleges formáját. Karsai Péter, az Országgyűlés oktatási bi­zottságának az elnöke a közelmúlt legdemokratikusabb jogszabálya­ként említette az 1985-ös oktatási törvényt, hiszen ez indította el azt a fejlődést, mely mára az új kon­cepció megalkotását elodázhatat­lanná tette. Az alapelvek értelme­zése közben példaszerűnek nevezte a tervezet kisebbségekkel foglalko­zó részét. A nemzeti alaptanter- vet hiányoló ellenzéket obst- rukcióval vádolta. A legélesebb vitát azonban még­is a finanszírozás kérdései váltot­ták ki. Hideg Antal, Kecskemét al­polgármestere abban is kételke­dett, hogy a pedagógusok bére után fizetendő társadalombiztosí­tási járulékot kiegyenlíti-e a kor­mány. Számításai szerint az új fi­nanszírozási rendszer az oktatásra fordítható összegek jelentős csök­kenését vonná maga után, pedig Felelősséggel tartozunk a Gemencért Nagy András, Baja és környéke or­szággyűlési képviselője két alkalom­mal is interpellált a parlamentben a Gemenc ügyében. Vajon miért viseli ennyire a szívén az ártér sorsát—ezzel a kérdéssel kerestem fel az ünnepség szünetében. — Tulajdonképpen azt az alapkér­dést vetettem fel, hogy ha van egy kije­lölt természetvédelmi terület, akkor a védelem betölti-e a szerepét, és meg- vannak-e a megfelelő módszerek eh­hez? Hadd mutassam be a második in­terpellációmra kapott válasszal, hogy a célok, a vágyak és a realitások mi­ként ütköznek egymással. Az ál­lamtitkár asszony, egyebek között, ezt válaszolta: Meggyőződésem, hogy nem halasztható tovább az erdőgaz­dálkodás átalakítása. Éppen ezért a nyereségorientált erdőgazdálkodást mielőbb fel kell, hogy váltsa a többcé­lú, tartalmas erdővagyon-gazdálko- dás, ami egyben megfelel a környezet­és természetvédelem érdekeinek is. Ez­zel szemben a valóság az, hogy azerdő- gazdálkodási vállalat továbbra is nye­reségorientált tevékenységet folytat, jelen pillanatban részvénytársasággá alakul át. —Ezek szerint az erdőgazdálkodás és a természetvédelem érdekei egyez- tethetetlenek? —Véleményem szerint nem. Ezért a következő interpellációmban—erre a nyár közbejötté miatt csak ősszel kerül­het sor—azt a kérdést szeretném felvet­ni,^vajonelégerős-eaminisztériumazel- képzelések végrehajtatásához? _ Úgy gondolom, hogy a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságnak nem kell amiatt aggódnia, hogy a területeket elveszik tőlük. Itt har- minc-ötven éves távlatról van szó, mely idő alatt a fajtaidegen fákat ki kell termelni, és ez a költségvetésnek is bevételt jelent. Amit meg kell aka­dályozni, az az újratelepítés. — A Gemenc élettani egyensúlyá­nak megbomlásához hozzájárul a vadállomány túlszaporodása is. Mi erről a véleménye? — A Gemencben — a terület nagyságához képest—körülbelül tíz­szer nagyobb a vadállomány a kí­vántnál. Ennek politikai okai voltak, kormány-vadászterületként fonto­sabbnak látszott, hogy X. elvtárs elta­lálja a szarvasbikát, mint hogy a túl- szaporodás milyen kárt okoz. Mára az állomány csökkentése megindult, igaz jóval lassabban és nyögvenyelő­sebben, mint ahogyan szeretnénk. Ugyanakkor megjelent egy másik ve­szélyforrás, a háziállatok betelepítése és legeltetése. Az ott dolgozó embe­rek elmondják, hogy ez jövedelmük kiegészítését szolgálja, ami érthető, de természetvédelmi szempontból hely­telen. Ennek a gazdasági megoldását is meg kell találni, az állattenyésztést pedig nyilvánvalóan korlátozni kell. A nemes célokhoz képest az eddigi eredmények meglehetősen sovány­nak tűnnek. Legyen az egyik felada­tom a tennivalók szorgalmazása! Gál Zoltán • A jelen lévő pedagógusok messzemenően egyetértettek azzal, hogy az új oktatási törvény bevezetésére csak folyamatosan, a feltételek biztosítása mellett kerülhet sor. (Galambos Sándor felvétele) tudvalevő, hogy az önkormányza­toknak az intézményeik fenntartá­sa jelenti ma is a legnagyobb gon­dot. így szerinte az oktatás „sze­gényházi színvonala” csak tovább romlana. Bagics Lajos, a Munkaügyi Mi­nisztérium főosztályvezető-helyet­tese szerint nem az oktatás van válságban, hanem az elmúlt évtize­dek ölték ki a társadalomból az öröknek hitt alapértékeket. A szakképzési törvény leglényege­sebb vonásaként pedig kiemelte, hogy a szakképzést nem szakítja ki az oktatás egészéből és feloldja azt az anomáliát, hogy a 16 évig terje­dő tankötelezettség ellenére a gye­rekek egy része csak 14 éves koráig jár iskolába. „ _ JÖNNEK A RÉGI GAZDÁK? Eladó tanyák a nemzeti parkban A Kiskunsági Nemzeti Park az alapítását követő években számos ta­nyát megvásárolt: így mentve meg az épületeket a pusztulástól. Akkori­ban, a nagyüzemek százszámra bon­tották a külterületi épületeket. A na­pokban azt hallottuk: a KNP hama­rosan árubá bocsát két tanyaépületet; az egyik — a kunszentmiklósi — mú­zeumként is szolgált... _ — Igaz a hír — mondja Kákonyi Árpád, a természetvédelmi igazgató­ság osztályvezetője. — Hamarosan meghirdetjük a Kasza-tanyát, amely a Péteri-tó szomszédságában épült, de meg kívá­nunk válni a kunszentmiklósi Se­lyem-tanyától is... — Azt hallottam, hogy a kun­szentmiklósi határ egyik legszebb há­zát maga a fölajánló fogja megvenni. Selyem Zsigmond, aki a Kádár-rend­szerben országgyűlési képviselő és ke­mény kezű tsz-elnök volt — miután le tudta győzni magában a kollekti­vizmus eszméjét, megszerezte az ősi birtokot. Most pedig a tanyáját kéri vissza... —Azért adjuk el a két tanyát, mert nem bírjuk pénzzel a karbantar­tást ... — De a Selyem-tanya múzeum is... — Múzeum volt, de hétről hétre kirabolták. Talán még akkor is veszé­lyeztetve lennének ott a tárgyaink, ha kmb-s irodát rendeztek volna be a nádtető alatt. Ha a régi gazda kémé, neki szívesen adnánk. Biztosan gon­dozná, ügyelne rá. A tradíciót sokra értékeli a vendég... Nem is hangza­na rosszul: Selyem Zsiga bácsi fogad, a Selyem-tanyán... Ha veszi, vegye, váljék egészségé­re... F. P. J. • Megmentett tanya a Kiskunságban. Hol lehet a régi gazda? (PN-archív) 40 tldtlen: surtltm, Hittttj, äift, plttfkt, sittre Örülj, hogr megcsallak' Hintába ültetett asszonyok > ■ fit: x&iihx Ugye, tudja, hogyha kedd, megírja a Kiskegyed! Örülj, hogy megcsallak Hintába ültetett asszonyok Leleplezzük a külügyi szóvivőt Diákszerelemből gyerekháború Újra divat a hippistílus És persze divat, kozmetika, sztárok és pletykák. Mindez, mint minden kedden, benne lesz a Kiskegyedben. 3588 Dániában jártak Az együttműködés további lehe­tőségeinek keresése és a már meglé­vő kapcsolatok bővítése érdekében hatfős közös küldöttség utazott a közelmúltban Tiszaalpárról és Kis­kunfélegyházáról a dániai Kjelerup városkába. Elsődleges céljuk a ta­pasztalatszerzés volt, különös te­kintettel a gazdaság, kultúra és az oktatás kérdéseire. Endre Sándor félegyházi képviselő, a bizottság ve­zetőjének értékelése szerint a láto­gatás eredményes volt. Elvi meg­egyezést kötöttek például diákok cseréjéről és egy pedagógusküldött­ség fogadásáról. S bár gazdasági helyzetét tekintve Dánia valójában még igencsak „messze van” Ma­gyarországtól, a jól működő oktatá­si, kulturális és városüzemeltetési ta­pasztalataikból sokat tanulhat Ti- szaalpár és Félegyháza is. Megbízólevelek átadása Az Országos Választási Bizott­ság ma délután ismerteti a közel­múltban megtartott társadalombiz­tosítási önkormányzati választások végleges eredményét, illetve átadják a társadalombiztosítási képviselők megbízólevelét. Mint ismeretes, a nem hivatalos végeredmény szerint a társadalombiztosítási önkor­mányzati választásokon az MSZOSZ szerezte a legtöbb man­dátumot. Az egészségbiztosítási ön- kormányzatba az MSZOSZ 15, a LIGA szakszervezetek 4, a Mun­kástanácsok 4, a KESZOSZ 2, a SZÉF 2, az ÉSZT 2, az Autonóm Szakszervezetek 1 képviselőt dele­gálhatnak. A nyugdíjbiztosítási ön- kormányzatba az MSZOSZ 18, a Munkástanácsok 3, a SZÉF 3, a LIGA szakszervezetek 3, a KE­SZOSZ 2, az ÉSZT 2, az Autonóm szakszervezetek 1 képviselőt dele­gálhatnak. Visszatért rétisasok Ismét költenek a rétisasok a Ko- lon-tó láprétjein. Az ornitológusok már évekkel ezelőtt megfigyeltek ősszel és tavasszal visszatérő példá­nyokat, az idén tavasszal azonban felfedezték, hogy fészket is raktak a ritka ragadozómadarak. A táj fél­tett értékeit különös figyelemmel óvják a természetbarátok, nemcsak a fészekrablóktól és az orvvadá­szoktól tartanak, de az eszmei érté­kében félmillió forintra taksált ma­darak költését a kíváncsiskodók­nak sem engedik megzavarni. A Pandúr utcaiak kérése Tíz Pandúr utcai lakó azzal a ké­réssel fordult a bajai önkormány­zathoz, hogy a kertjük végében, a DVCS partjáig húzódó területeket méltányos áron az önkormányzat adja el. Ezen a területen korábban egy iskolakert működött, de évek óta nem művelik a parcellákat. A tulajdonba adással megszűnne az elhanyagolt kertben az illetéktele­nek mozgása, mely sok esetben lo­pások sorozatát hozta, egyben az ott lévő kertek locsolóvízhez is jut­nának. A döntést csütörtökön mondja ki a képviselő-testület. KÖZÉLETI HÍREK • FÓRUM. Az MSZP kecskeméti városi szervezete június 11-én, 17.30 órakor nyílt lakossági fóru­mot tart Kecskeméten, a Lánchíd Utcai Általános Iskolában, Horn Gyula MSZP-elnök, országgyűlési képviselő részvételével. • FOGADÓÓRA. Az Agrárszö­vetség jogi szakértője, dr. Murányi János minden hónap első és harma­dik szerdáján 14—16 óra között, fogadóórát tart Kecskeméten, a Kuruc körút 13/A szám alatt (az aluljáró melletti víztoronnyal szem­ben). A tanácsadás ingyenes. Új menetrend — régi késés ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents