Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám

6 PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. június 29., kedd CSÖKKENT AZ EXPORTBEVÉTEL II. Nemzetközi megítélésünk a gazdasági stabilitás függvénye A szövetkezeti pénzintézetek német modellje Ma egy hete közöltük annak az in­terjúnak az első részét, amelyben dr. Kádár Bélát, a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériumának vezetőjét kérdeztük export-impor­tunk helyzetéről. Most a beszélgetés folytatását olvashatják. — A magyar gazdasági környezet alakulásában változatlanul hatottak az elmúlt évben azok a kedvezőtlen tényezők, amelyeknek exportszűkítő hatására már több mint egy évvel ez­előtt felhívtuk a figyelmet. Ilyen volt például a csődtörvény szigorú alkal­mazása. Már a múlt év első negyedé­ben elérte a törvény szigora az előző év exportját szolgáltató vállalatok 40 százalékát. Többek között ebből fa­kadt az év második felében az export kifulladása. Az exportfinanszírozás feltételeinek kedvezőtlen alakulása is negatív hatást váltott ki. Az exporthi­telekhez az elmúlt másfél év alatt egyre nehezebben lehetett hozzá­jutni, ráadásul ezek költségei igen magasra szöktek. Mindezek ver­senyképességet rontó tényezők. A hi­telgarancia-rendszerünket három év alatt nem sikerült talpra állítani. Nem véletlen, hogy legnagyobb mérték­ben a hiteligényes fejlődő piacainkon jelentkezik a visszaesés. — Az exporthoz beruházásokra, folyamatos műszaki fejlesztésre is szükség van. Hazánkban a beruházás 25, a műszaki fejlesztés 60 százalék­kal esett vissza az utóbbi három esz­tendő során... — Ez is igaz. Az igényes piacok keresletét kielégítő, jobb minőségű és korszerű termékek beruházások nélkül egyszerűen létre sem jöhet­nek, tehát áruhiány keletkezett, ami szintén hozzájárult a rossz eredmé­nyekhez. Negatív hatást váltott ki az is, hogy az import 1989 óta 25 száza­lékkal lett olcsóbb, mint a belföldi termelés. Ebből egyenesen követke­zett az is, hogy sok belföldi vállalat kiszorult a piacról, ugyanakkor az export bevételei 25 százalékkal csökkentek. Egy átalakulóban lévő gazdaság aligha képes arra, hogy 25 százalékkal javítsa a termelékenysé­get, hogy behozza egy korszerűtlen árpolitika kedvezőtlen hatásait. Igaz, hogy tavaly március óta ezen az ál­datlan állapoton azzal igyekeztek se­gíteni, hogy a magyar ipari kivitel­nek több mint 60 százaléka számára megszüntették a vámot. Ez mintegy 6 százalékot jelent, de ez édeskevés a 25 százalékos versenyhátrányhoz képest. — Nemigen segíti a magyar gaz­daság versenyképességét a gyengén működő bankrendszerünk sem. Lassú a pénzmozgás, és a vám visz- szatérítése. Vagy Ön másképpen látja ? — A „drága" pénz időszakában nem közömbös, hogy a vállalat pénze egy hétig van úton, vagy netán két hónapig. Ez ma valóban többszá­zalékos versenyhátrányt jelenthet. A kormányzat nem rendelkezik olyan eszköztárral, amely a versenyképes­ség romlásának különféle tényezőit ellensúlyozni tudná. A költségvetési deficitek következtében az 1990. évi 5 milliárdról az idén 2,9 milliárd fo­rintra csökkent a kereskedelmi fej­lesztésre fordítandó összeg, az idő­közben bekövetkezett 100 százalé­kos infláció mellett. — Ausztriában a vállalatok piacra juttatására a külkereskedelmi forga­lom 3 ezrelékét fordítják. A mi múlt évi külkereskedelmi forgalmunk ér­téke 1700 milliárd forint volt, esze­rint több mint kétszer annyit kellett volna kapnunk, mint amennyit a nemzeti versenyképesség ösztönzé­sére a költségvetés juttatott. Monda­nom sem kell, hogy a magyar ex­portpiac bejáratottsága és az 50 ezer új exportőr piacra juttatásának köny- nyítése lényegesen több ráfordítást igényelne, mint a nagymúltú és na­gyobb töréseket nem szenvedett Ausztriáé. — Felsoroltam az export vissza­esésének okait, a magyar gazdaság „lyukait". Legelőször is ezeket kell befoltoznunk. Nem én találtam ki. Deák Ferenc mondta így: „Újra kell gombolni a mellényt”. Ösztönözni kell a magyar beruházásokat, meg kell teremteni az exportfinanszíro­zási szervezeteket és alapokat, ame­lyek majd javítják a magyar export- képességet. — Az elmúlt három évben óriási csaták dúltak különféle ügyekben, de mindenekelőtt a költségvetések defi­citjének nagysága körül kerekedett vihar. A hadakozók szem elől tévesz­tették. hogy nemzetközi tekintélyünk nem attól függ, hogy mekkora a költ­ségvetés hiánya, vagy mennyi pénz folyik be a privatizációból, hanem at­tól, hogy ez az ország milyen kül­gazdasági teljesítményeket ért el. Mi­lyen biztonságos befektetési és ke­reskedelmi lehetőségeket kínál. Ha ezeket a feltételeket nem tudjuk meg­teremteni. akkor a világ rólunk alko­tott képét nem tudjuk úgy alakítani, ahogyan azt nemzetpolitikai érdeke­ink megkövetelik. Koós Tamás Ferenczy Europress A háromszintű német szövetkezeti pénzintézeti rendszer, mely az egye­sülés óta sikerrel vonzza magához a ország keleti felének azonos profilú intézményeit, az önszerveződő fejlő­dési utat járta be. Hálózata ma a 19 ezer fiókot működtető 2855 helyi bankból, 4 régióbankból és a csúcs­bankból (Deutsche Genossen­schaftsbank: DB Bank) áll. A rend­szer eleme a 12 ellenőrző szövetség. A hálózat ma a takarékbetétek 46 százalékát gyűjti össze, és a német polgárok közül 12 millióan tagjai va­lamely hitelszövetkezetnek — állítja a Bank és Tőzsde szakírója. A német banktörvény 1934. évi módosításának értelmében minden szövetkezetnek csatlakoznia kellett egy ellenőrző szövetséghez. A há­ború után egyébként még 12 ezer hi­telszövetkezet működött az ország­ban, mai számuk kialakulása részben gazdasági tényezők, részben a jogi szabályozás hatására egyre intenzí­vebben fölerősödő összeolvadási hullám folyománya. Az ellenőrzési rendszer és a rend­szeren belüli biztonsági alap tevé­kenységének eredményeként az el­múlt évtizedekben egyetlen csőd sem következett be, holott nemcsak a szövetkezetek, hanem a régióbankok száma is jelentősen csökkent (szá­muk eredetileg tíz volt). A hálózat (együtt)működésének legfőbb mozgatója a kölcsönös elő­nyökön nyugvó feladatmegosztás, a helyi bankok kiterjedt ügyfélkapcso­lataiban és a központi bank (nemzet­közi piacokon is számottevő) pénz­ügyi és szakmai erejében rejlő versenyelőny. A helyi szövetkezeti bankok jogi­lag függetlenek, az adott településen teljes körű hitelezési tevékenységet folytatnak, korlátlanul gyűjthetnek forrásokat, és fölös eszközeiket megkötés nélkül helyezhetik el a bankközi piacon. A gyakorlatban ugyanakkor likviditási feleslegeik szinte teljes egészét a csúcsbankhoz „viszik". A csúcsbank (DG Bank) önálló kereskedelmi bank. A helyi bankok és a csúcsbankok közötti együttműködés a követke­zőkben valósul meg: a csúcsbank kö­telezettséget vállal arra, hogy a helyi bankok fölös pénzeszközeit átveszi, illetve hogy a likviditásszűkében lé­vőknek pénzeszközöket ad: a nagy összegű hitelek folyósításába be­vonja a helyi bankokat. Ez üzemelteti a rendszer egészé­nek kulcspontját — és fő vonzerejét — adó, öt regionális központból álló, s a teljes hálózattal on-line kapcsola­tot lehetővé tevő belső zsírórend­szert. A DB Bank megbízás alapján értékpapírüzleteket, őrzési, kezelési szolgáltatásokat is nyújt a helyi ban­koknak, és ápolja a külföldi kapcso­latokat. Az együttműködés gyakori formája a közös termékpolitika is. A szövetkezeti bankok ellenőrzését a német bankfelügyelet a javarészt a szövetkezeti intézmények vizsgála­tára specializálódott 12, állami meg­bízással működő regionális ellenőrző szövetségen keresztül gyakorolja. A szövetkezeti törvény értelmében minden szövetkezeti bank köteles va­lamelyik ellenőrző szövetséghez tar­tozni; ezek évente egy alkalommal könyvvizsgálói díjért ellenőrzik te­vékenységüket. Ezt a bankfelügyelet kontrollálja. A német szövetkezeti bankrend­szer kulcselemét adják a biztonsági alapok, melyeknek feladata a bajba jutott tagok pénzügyi megsegítése. A csatlakozás az alapokhoz önkéntes; ennek díját évente a hitelaktivitás függvényében állapítják meg, mér­téke legalább 0,5 ezrelék. A „segélyalapok" nem kötelesek megsegíteni tagjaikat, segítségnyúj­táskor egyedi feltételeket támaszt­hatnak. A segítség kamatmentes hi­telnyújtással történik, amit a „lehető leghamarabb" kell törleszteni. Rubik Ernőre szükség van Kedvcsináló falusi nyaraláshoz • Ritka, de még előfordul a négyökrös szekér (PN-archív). A Magyar Beruházási Társaság, a londoni tőzsdén jegyzett 100 millió dolláros magyar országalap, igazga­tótanácsi tagjai közé választotta Ru­bik Ernőt, a Rubik-kocka feltalálóját — jelentette hétfőn a Financial Ti­mes. A magyar beruházási társaságot, kezelő John Govett beruházásmene­dzselő cég vezérigazgatója. Kevin Packenham azt mondta a Financial Times-nak, hogy Rubikra azért van szükségük, mert ő nem csak pénz­ügyi szemmel nézi a világot. Rubik Ernő, az 1988-ban megnyi­tott budapesti Rubik Stúdió vezetője, már korábban jelezte, hogy szélesí­teni akarja nemzetközi üzleti kapcso­latait és minden bizonnyal ez az első igazgatói tiszte egy külföldi cégnél — írta a lap. Az 1990.' februárban ’ 'szervezett Magyar Beruházási Társaság buda­pesti és bécsi tőzsdén jegyzett ma­gyar és magyar érdekeltségű külföldi vállalatokba, illetve tőzsdén kívüli cégekbe fektetett vagyonának nettó vagyoni értékelése 1990 Óta 5 száza­lékkal csökkent, miközben a magyar tőzsde sokkal többet zuhant. Nyaralni jó. Okos felnőttek nem biztos, hogy pontosan megmondhat­nák, miért jó ? Talán mert más arcát mutatja a táj, vagy mert nem kell ugyanazokat az arcokat látni. Az őszinteség a gyerekek sajátossága. 'AtVóV' KáT 'déi7ÜT"a'gyerekek vála­szát: .121 levél érkezett a Magyar Fa­lusi-Tanyai Vendégfogadók Szövet­ségének pályázatára, amelyet így hirdettek meg: „Várlak a falunkba, tanyánkba nyaralni”. Mit olvas ki a levelekből a szövetség elnöke, dr. Csáky Csaba ? — Mindenekelőtt az őszinteséget és a leleményességet. A táj, a kör­nyezet megható szeretetét és tisztele­tét. Harmadik alkalommal kértük, hogy írják meg a gyerekek, a 18 éven aluli fiatalok, hogy mit mutatnának meg közvetlen környezetükből. — Mit mutatnának meg ? — Azt, amit egy felnőtt talán észre sem venne. Vagy ha igen, ér­zelmileg már távolabb áll ezektől. A gyerekek megmutatják a házukat, az udvart, de nem leltárt írnak, hanem kedvcsináló invitálást. Itt neve van a kutyának, a kisbor- júnak. A nagyamama a vendég ked­venc ételét is meg tudja főzni. Fonto­sabbnak tartják az esti tücsökciripe­lést, mint azt, hogy hány csatorna fogható a televízión. Persze, volt olyan pályázónk, aki leírta: ha mindez kevés neked, biciklire ülhe­tünk és bemehetünk a városba, disz­kózni... — Mi volt a cél a pályázattal? — Hogy tudatosítsuk: a falusi, ta­nyai zöld turizmus a legolcsóbb és legegészségesebb nyaralás. Nyu­Vállalat­alapítók A vállalatalapítási kedv május hó­napban sem lanyhult — tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal a Magyar Távirati Irodát. A KSH május végén 76 384 jogi személyiségű gazdasági szervezetet regisztrált, 1,8 százalékkal többet, mint áprilisban. A hónap folyamán 1433 szervezet alapítását jegyezték be. ezek közül 1290 új, 143 ptjdig már eddig is működő cégből való ki­válás, jött létre. Az új vállalkozások 92,5 százaléka kft., létszámukat te­kintve pedig többségben legfeljebb tíz főt foglalkoztatnak. Ugyanebben az időszakban 105 gazdasági szerve­zet szűnt meg, közülük 32 véglege­sen. míg 73 más gazdálkodási for­mában működik tovább. A megszűnt cégek 41 százaléka korábban válla­lati formában működött. Május végéig a csődöt jelentett jogi személyiségű gazdasági szerve­zetek száma 2706-ra növekedett, ezek csaknem kétharmada gazdasági társaság, egynegyede szövetkezet, a többi vállalat. gat-Európa már régen felfedezte és ezen a nyomon járunk mi is. Az idő is nekünk dolgozik, mert hol lehet napi 300 forintért pihenni Magyaror­szágon ? Ez jó annak, aki a nyugodt pihenést keresi, de jó azoknak is, akik olyan körülményt teremtenek, amellyel szembesíthető bármely igény, hiszen 150 településen 122 fogadó várja az olcsón üdülni vá­gyókat. Aki kézbe veszi a katalógu­sunkat, és ha nem ismeri, valószínű­leg elcsodálkozik, hogy egy-egy he­lyen 60-féle lehetőséget is kínálnak. — Soroljon fel néhányat! — Mi a nevezetesség azon a vidé­ken, hol lovagolhat, hol szedhet gombát. Házilag sütik a kenyeret. Garázsban tarthatja az autóját... Több mint tíz évvel ezelőtt én vol­tam az első takarító kisiparos a lakó­helyemen, a kisvárosban. Csodálkoz­tak is sokan, miért kezdtem ilyen vál­lalkozásba? Csak keveseknek jutott eszébe, hogy az ötlet éppen az adott körülmények között volt életrevaló. A bérszabályozás korszakában ugyanis a nagy cégek úgy csináltak pénzt a dolgozóiknak, ahogyan tud­tak. Például elküldték a takarítónő­ket, bérüket szétosztották a szak­munkások között. A takarítást pedig kisiparosra bízták, a neki fizetett díj nem a bér-, hanem a költségkeretet terhelte. Rengeteg munkánk volt eleinte. Igaz, egy időben az adóügyisek rám- szálltak, addig kerestek, amíg talál­tak valamilyen hibát, s jól megbün­tettek. Szó nélkül kifizettem, össze­barátkoztunk, s attól kezdve minden­ben kikértem baráti tanácsukat. Né­hány évig flottul ment az üzlet, dol­goztam is orrvérzésig. De megvolt az eredménye, tudtam venni egy hasz­nált nyugati autót magamnak. Köz­ben férjhez mentem, Kecskemétre — Ki ellenőrzi, hogy az ajánla­tokból húszat nem kedvcsináláskép­pen írtak-e be ? — Aki a katalógusba kerül, annak minden adatát szigorúan ellenőriz­zük. Most például máraz 1994-es ka­talógust állítjuk össze ilyen szem­pontok szerint. — Térjünk vissza a pályázathoz. Honnan jöttek a levelek ? — Majdnem minden megyéből. A többség onnan, ahol már kapcsolat­ban vagyunk a vendégfogadóval. — Lesz folytatás? — Igen. Szeptember 30-ai bekül­dési határidővel újabb pályázatot hirdetünk, ezzel a címmel: Falun, ta­nyán nyaraltam. (MTI-Press) K. E. költöztünk. A férjem ismeretsége ré­vén kezdetben itt is rengeteg mun­kám volt, annak ejianére, hogy idő­vel egyre többen vffllalkoztak a taka­rításra. Akkoriban még folytak a házgyári építkezések, a lehetséges megrendelések alapján tehát akár há­romszorosra is emelhettem volna ka­pacitásomat. Legfőképpen azért nem engedtem ennek a csábításnak, mert a családomra ebben az esetben semmi időm nem maradt volna. A bajok a nagy cégek összeomlá­sával, elolvadásával, szétdarabolásá- val kezdődtek. A kis cégek többsége saját berkein belül oldja meg a takarí­tást. A házgyári építkezések leálltak. A munkalehetőség rohamosan fo­gyott, a vállalkozók száma növeke­dett. Tőlem ugyan senki nem csábí­tott el megrendelőt, de a megszűnt munkák helyébe nem tudtam újab­bakat szerezni. Sok helyen félpén­zért. feketén dolgozó külföldiekkel, munkanélküliekkel kellene konku­rálnom. De nekem kemény pénzeket kell kifizetnem. Egy példa: bruttó negyvenezer forin­Cégbírósági hírek Ez év május végéig a következő kft.-két jegyezték be a megyei cégbí­róságon: Sugóforrás Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Baja, Borostyán r Gyógysranár Kft. Öata^FraTK-Pítüfc NemzeÜLÖzj ÁruíuvíWí>zó Ktj• fitíkt e - lepe: Kreskemét, 'üerPlmNT Ttrcf? nöki és Szolgáltató Kft. Kecskemét, FIRNIS Kereskedelmi Kft. Kecske­mét, VIZ-KÖR Szolgáltató Kft. Kis­kunfélegyháza, Szigma-Blikk Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. Kecs­kemét, Hungária Porcelángyár Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kecskemét-Katonatclep, KER-KONTIR Kereskedelmi és Számviteli Kft. Budapest, fióktelep: Tiszakécske. Az április elsejéig bejegyzett bt.-k: K.L.M.N. Reklámiroda Bt. Baja, Ru­lett Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Kiskunhalas, Bolvári Kereskedelmi Bt. Kalocsa-Negyvenszállás, BEC-KER Ipari és Kereskedelmi Bt. Kunszentmiklós, Pozitív Gondolat Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Kecskemét, Ladánybenei Befektetési és Kereskedelmi Bt. Ladánybene, Super-Car Kereskedelmi és Szolgál­tató Bt. Kecskemét, A. Press Kiadói Bt. Kecskemét, Tálent Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. Kecskemét, Folk­lór Népi Iparművészeti Kereske­delmi Bt. Kalocsa, Dressing Tejbár Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Baja, Babos és Pfeiffer Kereske­delmi Bt. Bátmonostor, Fűrész Szol­gáltató Bt. Ladánybene. Forgó Mo­tolla Termelő, Kereskedő és Szolgál­tató Bt. Kalocsa. tot nekem három alkalmazott termel meg. Kilencezernél kevesebb mun­kabért nem adhatok, mert ennyi a minimálbér. A 27 ezer forint munka­bér után 11 ezer tb.-járulékot fizetek. A negyvenezerből tehát kétezer fo­rintom marad. Ennek 55 százaléka a saját bérem utáni tb.- és nyugdíjjáru­lék. Mindezen felül fizetem alkalma- zottaim után az 5 százalékot a mun­kanélküli-alapba és a saját jövedele­madómat. A maradékból fedezem a munka költségeit. A munkám tehát már régen nincs megfizetve, viszont sokkal nehe­zebb, mint korábban volt. Vélemé­nyem szerint a munkanélküliség nem javított, inkább rontott a munkaer­kölcsön. Sokan nem vállalkoznak, inkább a munkanélküliséget választ­ják, vagy ha az lejár, a szociális se­gélyt. Mellette néha vállalnak al­kalmi munkát, kapják a családi pót­lékot és ez nekik elég is, nincs több igényük. Belefáradtam. Nem sok időm van a nyugdíjig, addig ki kell bírnom valahogy. Lejegyezte; Almási Márta A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. június 28-án Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 134,71 136.11 137.51 ausztrál dollár 61,01 61.63 62,25 belga frank (100) 259,65 261.98 264,31 dán korona 13.90 14,03 14.16 finn márka 15,83 16,03 16.23 francia frank 15,85 15.99 16,13 görög drachma (100) 39.09 39,51 39,93 holland forint 47,47 47,90 48.33 ír font 129,71 131.01 132,31 japán yen (100) 86,41 87,01 87.61 kanadai dollár 71,03 71,73 72,43 kuvaiti dinár 303,33 306.08 308.83 német márka 53,23 53,71 54,19 norvég korona 12,60 12,72 12.84 olasz líra (1000) 58.91 59,55 60.19 osztrák schilling (100) 756.91 763.71 770.51 portugál escudo (100) 55,94 56.49 57.04 spanyol peseta (100) 69,59 70,35 71,11 svájci frank 60.09 60.63 61,17 svéd korona 11.61 11.74 11.87 USA-dollár 91.41 92,19 92,97 •ECU (Közös Piac) 104.49 105.47 106.45 A MAGYAR NEMZETI BANK DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. június 28-án Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 136,36 136.71 137,06 ausztrál dollár 61,47 61.62 61,77 belga frank (100) 261,31 261,89 262,47 dán korona 14,00 14.03 14,06 finn márka 16,00 16,05 16.10 francia frank 15.95 15,99 16,03 holland forint 47.88 47,99 48.10 ír font 131.11 131,43 131.75 japán yen (100) 86.81 86.96 87.11 kanadai dollár 71,55 71,72 71.89 kuvaiti dinár 305,11 305.80 306.49 német márka 53.70 53.82 53.94 norvég korona 12,72 12,75 12.78 olasz líra (1000) 59.21 59,37 59,53 osztrák schilling (100) 763.60 765.30 767.00 portugál escudo (100) 56.31 56.45 56,59 spanyol peseta (100) 70.04 70.23 70.42 svájci frank 60.62 60,76 60.90 svéd korona 11,68 11,71 11,74 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 92.00 92.20 92.40 ECU (Közös Piac) 105.21 105,46 105,71 MOGORVA MONOLÓG A bajok akkor kezdődtek ... A szövetkezeti bankok jogilag függetlenek (PN-archív).

Next

/
Thumbnails
Contents