Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

1993. június 28., hétfő 5 HIT ÉS ELET FELÚJÍTJÁK A SÁRKÖZI KAPCSOLATOKAT A szeremlei lelkész tervei Szeretnie, ez a Baja közeli, festői szépségű, kis falu a református egy­házközösség egyik fellegvára a déli végeken. Zákányi Bálint tiszteletes úr éppen azt tűzte célul maga elé, hogy visszahívja a gyülekezetbe azt a nemzedéket, mely az utóbbi évti­zedekben szinte elveszett a hitélet számára. — Nem ok nélkül, és nem saját hibájából — mondja Zákányi Bálint, aki sokoldalú tevékenysége mellett (író, költő, kóruskamagy, az Emmaus című folyóirat szerkesztője) egy szociográfus alaposságával vizs­gálta a kérdést. — Az itteni reformá- tusság többszörösen megszenvedte — tehetős, mezőgazdasággal foglal­kozó réteg lévén — az elmúlt évtize­deket. — Számszerű fejlődést aligha le­hetne kimutatni — mondta a lelkész, amikor a gyülekezeti életről érdek­lődtem. — Körülbelül 650 lélek, a legkisebbektől a legidősebbekig mindenkit beleszámítva, képezi a szeremlei gyülekezetét, mintegy 350-370 az egyházfenntartói járulé­kot fizető tagjaink száma, és talán félszáz ember van, aki rendszeres templombajáró, aki tehát nem csak a vasárnap délelőtti istentiszteleten vesz részt. Az utóbbiak képezik a gyülekezet magját. — Tudom, hogy határozott elkép­zelései vannak a gyülekezeti élet fel­pezsdítésére. — Valóban, hiszen mindig úgy éreztem, ez a gyenge pontom, hogy ezeket az embereket elérjem. Egy-két eszközt vetettem be evégett. Hasznos volt az énekkar megindí­tása, és van egy másik vállalkozá­sunk is, mely ígéretesnek bizonyul. Minden nyáron, most is így lesz, el­megyünk a konfirmandusokkal So­mogy megyébe, Csokonyavisontára, • A szeremlei templom érdekes­sége, hogy a bejárat nem a főútra nyílik. Jóllehet II. József megen­gedte a reformátusoknak a szabad vallásgyakorlatot, a templomkapu azonban csak a telek belseje felé nézhetett. egy hétre. Eljönnek azok a fiatalok is, akik már konfirmáltak, és arra tö­rekedem, hogy lehetőleg a szülők is velünk tartsanak. Délelőtt foglalko­zást tartunk, délután nyaralás, sza­badidő. majd esténként evangelizá- ció következik. A szülők, akik ve­lünk tartanak, éppen abból a 30-50 év közötti korosztályból valók, melynél a folyamatosság megszakadt annak idején. A korhatárt igyekszem lejjebb vinni, mert a konfirmáltak közül sokan elvesznek a gyülekezet számára. A tavalyi csokonyavisontai táborozás hatásának is köszönhető, hogy újra indíthattuk az ifjúsági órá­kat. • — A pezsdülö hitélet mellett azon­ban van egy nagy gondjuk: a temp­lomuk felújításra szorul. — Rövidesen, tehát 1997-ben ün­nepeljük a szeremlei református templom fennállásának 200. évfordu­lóját. A műemlék épületet a szakér­tők hovatovább életveszélyesnek minősítették, alapos felújítása mint­egy 20 millió forintba kerül. A jubi­leumot mindenképpen méltó körül­mények között szeretnénk megünne­pelni, ennek előkészületei folynak. Mindenekelőtt a gyülekezet adako­zására számíthatunk, mely máris lé­tesített, Jubileum '97 címen, egy ala­pítványt. Nemcsak a templom, ha­nem az 1820-ban épült orgona is ér­tékes műemlék. A gond ugyanabból a tényből eredeztethető, mint a temp­lomnál: hajdan kétezer ember épí­tette, és most négyszáznak kell rend­behozni. — Tiszteletes úr erősen szorgal­mazza a régi térségi kapcsolatok megújítását. Miért? — Talán elsősorban éppen Sze- remlének lenne fontos a régi sárközi kapcsolatok felújítása, mert — ha ez nem történne meg — félő, hogy az it­teni reformátusság lassan felszívó­dik. Az a terv, hogy a sárközi gyüle­kezeteket összehozzuk közös ren­dezvényekre: Szekszárd, Baja, Báta- szék mint városi jellegű települések, továbbá Ocsény, Decs, Alsónyék, Báta, Pécsvárad, Váralja, Ersekcsa- nád hajdani kötődéseit szeretnénk megújítani. Gál Zoltán Felavatták Szent László szobrát Szent László király szobrát, Lebó Ferenc alkotását szombaton avatták fel Mosonmagyaróváron. A lovagki­rály egész alakos szobra á város pol­gárainak adakozása révén «díszíti mostantól a Lajta-parti várost. A köz­téri alkotást Szabad György leplezte le. Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében felelevenítette László ki­rály személyiségét, méltatta törté­nelmi küldetését. Hangoztatta: 800 esztendővel ezelőtt szentté avatott nagy királyunk célja az volt, hogy Szent István örökségét megszilár­dítsa, hogy Magyarországot Európá­Örömünnep volt Ballószög életé­ben június 20., amikor Marosi Izidor nyugalmazott megyéspüspök az épülő templom alapkövét jelképesen elhelyezte. A szertartáson a falu apraja-nagyja és a környékbeli településekről is so­kan részt vettek. Szinte mozdulni sem lehetett az állóhelyeken, a temp-, lom elkészült alapzatán. A jövő szá­mára üzenetként rézhengerbe került az épület alapító okirata, valamint egy-egy jelképes kődarab a Genezá- lei-tó mellől és a kecskeméti nagy­templom, társszékesegyház alapkö­véből. Az ünnepségen részt vett dr. Ruda Győző tervező, Pálos Frigyes hatvani prépost, Borsiczky Tibor püspöki tanácsos, Szegheő József pi­arista és Papp Gábor református lel­kész; aki nemcsak köszöntötte a templomépítőket, de imádkozott is e hoz, a keresztény világhoz kapcsolja és megerősítse az országot a keletről fenyegető pogány. Vendelemmel szemben. Példája kilenc évszázad óta .él a.magyar .szívekben — mondotta a parlament elnöke, majd az ünneplő városnak átadta a Szent László nevét viselő intézmény, a Buenos Aires-i Szent László Gimnázium igazgató­nőjének üdvözletét. A szobrot Tempfli József, Szent László városá­nak, Nagyváradnak a megyéspüs­pöke áldotta meg, majd felolvasták Tőkés László nagyváradi református püspök levelét. nemes kezdeményezésért. Marosi Izidor püspök úr többek között be­szédében azt emelte ki: a templom­nak az építkezés mellett az igaz hí­vők az alapkövei. Az elsőáldozók, a hittanosok, az Isten mellett hivatást vállaló fiúk és lányok, mint a szom­szédos Helvéciáról jelen lévő Fintha József diakónus is. A templom épí­tése mindig nagy dolog egy község életében. Költségeit nagyrészt egy­szerű, szegénységben élő hívek adták és adják össze, vagy az építmény ál­dozatos munkájukkal halad előre. Ugyanilyennek mondható az önkor­mányzat hozzáállása is. Tudják, hogy a templomépítés közérdek. Kultúrát teremtő, művé­szetet és lelkiséget építő. Meghívó­jukon ezért Kákonyi Asztrikot idéz­ték: „A templom áldás a falu éle­tére!” I. Zs. Bizakodó az elnök @ Dr. Feldmajer Péter Egy kecskeméti ügyvédi irodában fogadott dr. Feldmajer Péter, a Ma­gyarországi Zsidó Hitközségek Szö­vetségének elnöke. Közösségi, vallá­sos életük megélénküléséről beszél­gettünk. — A ceglédi, nagykőrösi hittársa­inkkal egész napos kirándulást szer­veztünk a kisnyíri erdőbe. Korábban voltak kimondottan kulturális ren­dezvényeink is. Szervezetünk azon­ban nemcsak kulturális közösség, hanem vallási tömörülés is. Minden pénteken este kiddust tartunk a Jókai utcában. Nagyobb ünnepeken átme­gyünk a nagykőrösi zsinagógába. — Beszélhetünk vallásos megúju­lásról? — Reméljük, szeretnénk hinni. Mint minden, ez is viszonyítás kér­dése. Ha arra gondolunk például, hogy több mint húsz éven keresztül nem volt izraelita vallásos oktatás Bács-Kiskun megye székhelyén, ak­kor örülnünk kell a nagykőrösi zsi­nagógához tartozó Taimud-tórába járó mintegy hét-tíz kecskeméti gye­reknek. Egy kihelyezett részlege Kecskeméten működik. — Más egyházakban mind több hitbéli szolgálatot teljesíthetnek vi­lágiak. Önöknél is tapasztalható ilyen törekvés? — Nálunk sohasem voltak igazán elválasztva a papok és laikusok, nem kellett valakinek állni az Örökkévaló és az imádkozó között. A rabbi taní­tót jelent. Nincs az előírva például, hogy csak rabbi temethet, s az, hogy zsidó embernek kell temetni. Ha va­laki át akar térni a zsidó vallásra, ak­kor a formális szövegezés szerint csak két-három igaz, törvénytudó zsidó ember kell ehhez. — Mit jelent önnek a kecskeméti öregtemplom? — Egy szimbolikus négyszög egyik sarka a különböző vallások templomaival. Azt jelképezi ez a négyszög, hogy az evangélikusok, a katolikusok, a reformátusok és az iz­raeliták békében tudtak élni. Heltai Nándor • A szertartás egyik pillanata. Az oldal a Kecskeméti Lapok közreműködésével készült. Szerkeszti: Ivanics Zsuzsa Alapkőletétel Ballószögön Adj jelet! Hol vagy szalkszentmártoni gyü­lekezet? — merült fel bennem a kér­dés a csodálatosan felújított szalk- szentmártohi templomban, ahol Dr. Hegedűs Lóránt püspök úr igehirde­téseit maroknyian hallgattuk végig. Itt a község polgármestere, Aranyi János, aki elmondja, hogy a lerom­lott állapotú templomot látva, úgy érezte ő és a község vezetése, hogy segíteni kell. A segítség 3,6 millióra rúgott, pedig sok munkát a tsz dolgo­zói ingyen végeztek el. Id. Somogyi László lelkipásztor előző gyülekeze­tében is templomot tatarozott, s ami-, kor Szalkszentmártonba jőve látta az itteni állapotát, tudta, nem most pi­heni ki a fáradalmait, itt is munkál­kodni kell. Adományokat gyűjtöttek, tárgyaltak, végezték a munkát ott, ahol kellett, s Isten kegyelméből ma egy külsejében megújult templom­ban ünnepelhetnek. De hol van a re- fomátus gyülekezet? Nincsenek fia­talok, nincsenek gyermekek, akiket pedig itt kereszteltek, itt konfirmál­tak, sőt, eskettek is talán. Azért kedves gyerekhangok is be­töltötték ezen a szombat délutánon a templomot, mert a dunavecsei Gróf Teleki Miklós Református Általános Iskola diákjai jelenettel, Zákeus tör­ténetének eljátszásával tették még gazdagabbá az ünnepet. Somogyi Lászlóné tiszteletes asszony köny- nyekkel küszködve mondta el, mennyire vágyik arra, hogy a kívül megszépült tepmlom megteljen em­berekkel. Mint ahogy minden jelen­lévő, úgy én is hiszem, hogy valahol megvagy, szalkszentmártoni refor­mátus gyülekezet. Kérlek, adj életjelt magadról, hogy Isten szent lelke életre tudjon kel­teni! — balogh — Köszönet Kötelességemnek érzem megkö­szönni, hogy ez év június 17-ei szá­mukban szívesek voltak leközölni Tabdi község polgármesterének ked­ves köszöntő levelét aranymisém al­kalmából. Új hangja ez a népszerű Petőfi Népe kedvelt lapunknak, és megköszönjük, hogy az új szellem új lelkiségével épülhet újjászülető ma­gyar hazánk. További sikereket kí­vánok az újjászervezett nagyobb ka­locsai főegyházmegye számára is. Hálás köszönettel: Tóth János c. esperes, ny. plébános ÖTVEN ÉVE ISTEN SZOLGÁLATÁBAN Aranymise Kecelen • Németh Mihály, a keceli egyházközség világi elnöke köszönti Szabó András kanonok urat. Június 20-án tartotta Szabó And­rás kanonok Kecelen az aranymisé­jét. Tíz órakor megkondultak a temp­lom harangjai, a sekrestyéből 8-10 ministráns jött befelé a templomba, közülük az első meghúzogatta az ajtó mellett lévő csengőt, ami figyelmez­tette a híveket: kezdődik a szentmise. A hívek felálltak, a kóruson meg­szólalt az orgona, a kántor és a temp­lom énekkara a hívekkel együtt el­kezdtek énekelni, ezzel köszöntve Is­tent és a szentmisét bemutató idős papot. Ezen a vasárnapon jóval töb­ben jöttek a templomba, hogy részt vegyenek az aranymisén, amit Szabó András kanonok úr mutatott be Is­tennek és a templomban megjelent híveknek. Életének 75 évéből ötven évet volt az Isten szolgája és a hívek lelkipász­tora. Alakján látszik már, hogy vál­lait már hetvenöt év nyomja, idős tes­tét Istenhez készülő lelke tartja. Lassú léptekkel felment az oltárt tartó dobogóra, ahol őt a keceli kato­likus keresztény világi elnöke kö­szöntéssel fogadta. Ezután egy sudár termetű kedves lány, Herczeg Me­linda köszöntője következett. — Atyám! Születésem után pó­lyában hozott ide, az Isten házába a keresztanyám. Te kereszteltél en­gem, tőled kaptam a Melinda nevet. Te ajánlottad fel Istennek testem és lelkem. Te tanítottál bennünket a ka­tolikus keresztény hitre, Krisztus Urunk és felebarátaink szeretetére. Te gyóntattál, te oldoztad fel bűnein­ket. Te áldoztattál. Te adtad először Krisztus testét, a kovásztalan kényé-, rét. Te esküdtetted az ifjú párokat, temetted az elhunytakat. Te kértél az- Istentől az ifjaknak boldogságot, az' elhunytaknak örök nyugalmat. Most mi fordulunk kéréssel Istenhez. Öt-; venéves szolgálatodért tegye széppé, boldoggá a hátralévő életed. Melinda után még egy kedves lány, Cumpf Kinga szavalta el Sík Sándor Kérdések felelet nélkül című versét. Meghatódottan hallgatta a kano­nok úr a szívének jóleső köszöntése-^ két, melyeket ő ekképpen köszönt meg: ■ — Köszönöm Istennek az éveket és: köszönöm nektek, kedves testvéreim a szívemnek jóleső köszöntéseket. De* engedjétek meg, hogy elmondjam,r hogy mi az, aminek még nagyon örü-1 lök. Az, hogy Isten megengedte ér-• nem azt, hogy most már nem figyeli senki, kik járnak templomba, kik hoz­ták el kisgyermekeiket megkeresztel­teim, kinek a gyermekei járnak el hit- ■ tanra. Most már a besúgók is eljár-] hatnak a templomba. És én most arra. kérlek, kedves hívek, benneteket, ve­zessétek el ide a templomba gyereke- : iteket. Emlékezzetek rá, mit is mon-, dott Jézus. Engedjétek hozzám a ki­csinyeket, mert akkor lesz övék a mennyek országa. A kanonok úr múltra emlékeztető' szavai után'elkezdődött a szentmise. Akik ezen részt vettek, úgy érezték, lélekben még közelebb kerültek Is­tenhez. Németh Mihály, Kecel BEZÁRNI KÖNNYŰ VOLT, KINYITNI NEHÉZ A református temető kálváriájáról • A temető gondozásában a gyülekezet tagjai segítenek. (Fotó: Koczka) A kecskeméti felekezeti temetők bezárása annak idején egy tollvonás- nyi időt és energiát igényelt. Ahhoz viszont, hogy a jogos tulajdonosok újra használhassák, kálváriát kell vé­gigjárniuk. Ennek jelenlegi állásáról kérdezem Varga László vezető lel­kész urat. — Városrendezésre hivatkozva 1963-ban a városi tanács a felekezeti temetőket bezárta, és az új közteme­tőt megnyitotta. Ez volt a hivatalos információ. Azonban a régebbi jegy­zőkönyveket átnézve megtudtam, hogy 1960-ben egy vb-előterjesztés, és egy határozat egyértelműen ki­mondta: népünk fejlődő ideológiai nézete miatt szükségtelen további fe­lekezeti temetőket fenntartani. így 1964 májusában megszüntették a be­temetés lehetőségét, a kripták hasz­nálatát az év végéig még engedélyez­ték. Ettől kezdve a felekezeti teme­tők pusztulásnak indultak. Sokan ex- humáltatták halottjaikat, sok sírt vi­szont a város költségére megszüntet­tek, mert építési területnek jelölték ki. Ez a döntés, úgy látszik, nagyon megbosszulta magát. Nemcsak az oda épült házak lakástulajdonosainak okozott sok kellemetlenséget, hanem a döntést hozó vb-nek is. Az épületek süllyedni kezdtek, a fal repedezése miatt lakhatatlanná és életveszé­lyessé váltak. Ki ne emlékezne a Szentháromság temető területére épült leninvárosi óvoda körüli huza­vonára, a gyerekek máshol történő ideiglenes elhelyezésére, a süllyedő óvodakertre és a homokozó mélyéről előkerülő lábszárcsontokra? Nyilvánosságot természetesen nem kapott, de nagy közbotránkozást okozott, hogy a 2-3 éve temetett ha­lottakat is exhumáltatták. A kör­nyékbeli gyerekek koponyákkal ját­szottak. Mind a Szentháromság, mind a református temetőben maradt sírok 25 éves poriadási ideje 1989-ben járt le. Ezalatt több terv született arra, mi lesz a bezárásra kényszerített temetők sorsa. Volt szó közparkká, vagy skanzenné alakítá­sukról, de erre nem került sor. 1988-ban részletes tervek is készül­tek, de a temetők felszámolása és ki­ürítése óriási költséget jelentett volna, ugyanúgy, mint a további fenntartásuk is teher. Ugyanakkor lakossági fórumot hívtak össze több helyen is a városban. Ezeken egyér­telmű volt a lakosság kívánsága a régi temetők újraindítására. A Re­formátus Egyházközség rögtön kész is volt rá, de 10 millió forintra be­csülte a költségeket a szükséges munkák elvégzéséhez. Ez a kitakarí­tás mellett a kerítés és egy ravatalozó felépítését foglalja magában. Elké­szültek .a tervek, sok minisztériumi és helyi egyeztetéssel. 1989-re a költségvetésbe 4 millió forintot ter­veztek, de a módosításkor már ez volt az, amit el lehetett hagyni. 1990-ben és 1991-ben ugyanígy tör­tént minden, tavaly azonban sikerült 3,2 millió forintot kapni, ami az ed­digi munkálatokat, a kerítést és a rendbehozatalt fedezte. Megoldottuk a vízellátást fúrott kutakkal. A te­mető most már áttekinthető, a parcel­lázás megtörtént, a lakosság több mint 300 sírt váltott újra azzal a tu­dattal, hogy rövidesen a betemetés lehetősége is meglesz. Közben 1990 augusztusában az egyház megkapta a terület felhasználási engedélyét az elfogadott tervekre. Az abban előír­takat a ravatalozó kivételével mind teljesítettük. Az idén januárban elké­szült a ravatalozóépület terve is, amit azonban a Mária köz lakói megfel­lebbeztek. Jelenleg a köztársasági megbízotti irodából várják rá a vá­laszt. Érthetetlennek tartjuk, hogy a város lakosságának egy lényeges ré­szét érintő ügy menetét néhány szomszéd panasza miatt, akik jogilag nem is szomszédok, mert az utca túlsó oldalán laknak és az Országos Építési Szabvány szerint nem is mi­nősülnek szomszédnak — ennyire elhúzódjon. A temető közel 200 éves, a Mária köz viszont még talán ■ 60 évvel ezelőtt kezdett épülni. A Református Egyház lezárási határo­zatot soha nem kapott, csak egy ren­delkezést, hogy oda temetni tovább nem lehet. Ez hatalmi szó és nem jogi kérdés. Az újraindítás viszont; sok kicsinyes ellenségeskedésbe üt- ’ közik. Utólag úgy látom, jobb lett volna a^ magunk igazságára építve egysze- * rűen csak újra használatba venni a temetőt, szükségtelen volt megkérni az engedélyt. Ez felesleges akadá­lyoztatást eredményezett, ami senki­nek sem jó — mondta Varga László. Ivanics Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents