Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

1993. június 28., hétfő

5

HIT ÉS ELET

FELÚJÍTJÁK A SÁRKÖZI KAPCSOLATOKAT

A szeremlei lelkész tervei

Szeretnie, ez a Baja közeli, festői szépségű, kis falu a református egyházközösség egyik fellegvára a déli végeken. Zákányi Bálint tiszteletes úr éppen azt tűzte célul maga elé, hogy visszahívja a gyülekezetbe azt a nemzedéket, mely az utóbbi évtizedekben szinte elveszett a hitélet számára. — Nem ok nélkül, és nem saját hibájából — mondja Zákányi Bálint, aki sokoldalú tevékenysége mellett (író, költő, kóruskamagy, az Emmaus című folyóirat szerkesztője) egy szociográfus alaposságával vizsgálta a kérdést. — Az itteni reformá- tusság többszörösen megszenvedte — tehetős, mezőgazdasággal foglalkozó réteg lévén — az elmúlt évtizedeket.

— Számszerű fejlődést aligha lehetne kimutatni — mondta a lelkész, amikor a gyülekezeti életről érdeklődtem. — Körülbelül 650 lélek, a legkisebbektől a legidősebbekig mindenkit beleszámítva, képezi a szeremlei gyülekezetét, mintegy 350-370 az egyházfenntartói járulékot fizető tagjaink száma, és talán félszáz ember van, aki rendszeres templombajáró, aki tehát nem csak a vasárnap délelőtti istentiszteleten vesz részt. Az utóbbiak képezik a gyülekezet magját.

— Tudom, hogy határozott elképzelései vannak a gyülekezeti élet felpezsdítésére.

— Valóban, hiszen mindig úgy éreztem, ez a gyenge pontom, hogy ezeket az embereket elérjem. Egy-két eszközt vetettem be evégett. Hasznos volt az énekkar megindítása, és van egy másik vállalkozásunk is, mely ígéretesnek bizonyul. Minden nyáron, most is így lesz, elmegyünk a konfirmandusokkal Somogy megyébe, Csokonyavisontára,

• A szeremlei templom érdekessége, hogy a bejárat nem a főútra nyílik. Jóllehet II. József megengedte a reformátusoknak a szabad vallásgyakorlatot, a templomkapu azonban csak a telek belseje felé nézhetett.

egy hétre. Eljönnek azok a fiatalok is, akik már konfirmáltak, és arra törekedem, hogy lehetőleg a szülők is velünk tartsanak. Délelőtt foglalkozást tartunk, délután nyaralás, szabadidő. majd esténként evangelizá- ció következik. A szülők, akik velünk tartanak, éppen abból a 30-50 év közötti korosztályból valók, melynél a folyamatosság megszakadt annak idején. A korhatárt igyekszem

lejjebb vinni, mert a konfirmáltak közül sokan elvesznek a gyülekezet számára. A tavalyi csokonyavisontai táborozás hatásának is köszönhető, hogy újra indíthattuk az ifjúsági órákat. •

— A pezsdülö hitélet mellett azonban van egy nagy gondjuk: a templomuk felújításra szorul.

— Rövidesen, tehát 1997-ben ünnepeljük a szeremlei református templom fennállásának 200. évfordulóját. A műemlék épületet a szakértők hovatovább életveszélyesnek minősítették, alapos felújítása mintegy 20 millió forintba kerül. A jubileumot mindenképpen méltó körülmények között szeretnénk megünnepelni, ennek előkészületei folynak. Mindenekelőtt a gyülekezet adakozására számíthatunk, mely máris létesített, Jubileum '97 címen, egy alapítványt. Nemcsak a templom, hanem az 1820-ban épült orgona is értékes műemlék. A gond ugyanabból a tényből eredeztethető, mint a templomnál: hajdan kétezer ember építette, és most négyszáznak kell rendbehozni.

— Tiszteletes úr erősen szorgalmazza a régi térségi kapcsolatok megújítását. Miért?

— Talán elsősorban éppen Sze- remlének lenne fontos a régi sárközi kapcsolatok felújítása, mert — ha ez nem történne meg — félő, hogy az itteni reformátusság lassan felszívódik. Az a terv, hogy a sárközi gyülekezeteket összehozzuk közös rendezvényekre: Szekszárd, Baja, Báta- szék mint városi jellegű települések, továbbá Ocsény, Decs, Alsónyék, Báta, Pécsvárad, Váralja, Ersekcsa- nád hajdani kötődéseit szeretnénk megújítani.

Gál Zoltán

Felavatták Szent László szobrát

Szent László király szobrát, Lebó Ferenc alkotását szombaton avatták fel Mosonmagyaróváron. A lovagkirály egész alakos szobra á város polgárainak adakozása révén «díszíti mostantól a Lajta-parti várost. A köztéri alkotást Szabad György leplezte le. Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében felelevenítette László király személyiségét, méltatta történelmi küldetését. Hangoztatta: 800 esztendővel ezelőtt szentté avatott nagy királyunk célja az volt, hogy Szent István örökségét megszilárdítsa, hogy Magyarországot EurópáÖrömünnep volt Ballószög életében június 20., amikor Marosi Izidor nyugalmazott megyéspüspök az épülő templom alapkövét jelképesen elhelyezte.

A szertartáson a falu apraja-nagyja és a környékbeli településekről is sokan részt vettek. Szinte mozdulni sem lehetett az állóhelyeken, a temp-, lom elkészült alapzatán. A jövő számára üzenetként rézhengerbe került az épület alapító okirata, valamint egy-egy jelképes kődarab a Genezá- lei-tó mellől és a kecskeméti nagytemplom, társszékesegyház alapkövéből. Az ünnepségen részt vett dr. Ruda Győző tervező, Pálos Frigyes hatvani prépost, Borsiczky Tibor püspöki tanácsos, Szegheő József piarista és Papp Gábor református lelkész; aki nemcsak köszöntötte a templomépítőket, de imádkozott is e

hoz, a keresztény világhoz kapcsolja és megerősítse az országot a keletről fenyegető pogány. Vendelemmel szemben. Példája kilenc évszázad óta .él a.magyar .szívekben — mondotta a parlament elnöke, majd az ünneplő városnak átadta a Szent László nevét viselő intézmény, a Buenos Aires-i Szent László Gimnázium igazgatónőjének üdvözletét. A szobrot Tempfli József, Szent László városának, Nagyváradnak a megyéspüspöke áldotta meg, majd felolvasták Tőkés László nagyváradi református püspök levelét.

nemes kezdeményezésért. Marosi Izidor püspök úr többek között beszédében azt emelte ki: a templomnak az építkezés mellett az igaz hívők az alapkövei. Az elsőáldozók, a hittanosok, az Isten mellett hivatást vállaló fiúk és lányok, mint a szomszédos Helvéciáról jelen lévő Fintha József diakónus is. A templom építése mindig nagy dolog egy község életében. Költségeit nagyrészt egyszerű, szegénységben élő hívek adták és adják össze, vagy az építmény áldozatos munkájukkal halad előre. Ugyanilyennek mondható az önkormányzat hozzáállása is.

Tudják, hogy a templomépítés közérdek. Kultúrát teremtő, művészetet és lelkiséget építő. Meghívójukon ezért Kákonyi Asztrikot idézték: „A templom áldás a falu életére!” I. Zs.

Bizakodó az elnök

@ Dr. Feldmajer Péter

Egy kecskeméti ügyvédi irodában fogadott dr. Feldmajer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Közösségi, vallásos életük megélénküléséről beszélgettünk.

— A ceglédi, nagykőrösi hittársainkkal egész napos kirándulást szerveztünk a kisnyíri erdőbe. Korábban voltak kimondottan kulturális rendezvényeink is. Szervezetünk azonban nemcsak kulturális közösség, hanem vallási tömörülés is. Minden pénteken este kiddust tartunk a Jókai utcában. Nagyobb ünnepeken átmegyünk a nagykőrösi zsinagógába.

— Beszélhetünk vallásos megújulásról?

— Reméljük, szeretnénk hinni. Mint minden, ez is viszonyítás kérdése. Ha arra gondolunk például, hogy több mint húsz éven keresztül nem volt izraelita vallásos oktatás Bács-Kiskun megye székhelyén, akkor örülnünk kell a nagykőrösi zsinagógához tartozó Taimud-tórába járó mintegy hét-tíz kecskeméti gyereknek. Egy kihelyezett részlege Kecskeméten működik.

— Más egyházakban mind több hitbéli szolgálatot teljesíthetnek világiak. Önöknél is tapasztalható ilyen törekvés?

— Nálunk sohasem voltak igazán elválasztva a papok és laikusok, nem kellett valakinek állni az Örökkévaló és az imádkozó között. A rabbi tanítót jelent. Nincs az előírva például, hogy csak rabbi temethet, s az, hogy zsidó embernek kell temetni. Ha valaki át akar térni a zsidó vallásra, akkor a formális szövegezés szerint csak két-három igaz, törvénytudó zsidó ember kell ehhez.

— Mit jelent önnek a kecskeméti öregtemplom?

— Egy szimbolikus négyszög egyik sarka a különböző vallások templomaival. Azt jelképezi ez a négyszög, hogy az evangélikusok, a katolikusok, a reformátusok és az izraeliták békében tudtak élni.

Heltai Nándor

• A szertartás egyik pillanata.

Az oldal a Kecskeméti Lapok közreműködésével készült. Szerkeszti: Ivanics Zsuzsa

Alapkőletétel Ballószögön

Adj jelet!

Hol vagy szalkszentmártoni gyülekezet? — merült fel bennem a kérdés a csodálatosan felújított szalk- szentmártohi templomban, ahol Dr. Hegedűs Lóránt püspök úr igehirdetéseit maroknyian hallgattuk végig.

Itt a község polgármestere, Aranyi János, aki elmondja, hogy a leromlott állapotú templomot látva, úgy érezte ő és a község vezetése, hogy segíteni kell. A segítség 3,6 millióra rúgott, pedig sok munkát a tsz dolgozói ingyen végeztek el. Id. Somogyi László lelkipásztor előző gyülekezetében is templomot tatarozott, s ami-, kor Szalkszentmártonba jőve látta az itteni állapotát, tudta, nem most piheni ki a fáradalmait, itt is munkálkodni kell. Adományokat gyűjtöttek, tárgyaltak, végezték a munkát ott, ahol kellett, s Isten kegyelméből ma egy külsejében megújult templomban ünnepelhetnek. De hol van a re- fomátus gyülekezet? Nincsenek fiatalok, nincsenek gyermekek, akiket pedig itt kereszteltek, itt konfirmáltak, sőt, eskettek is talán.

Azért kedves gyerekhangok is betöltötték ezen a szombat délutánon a templomot, mert a dunavecsei Gróf Teleki Miklós Református Általános Iskola diákjai jelenettel, Zákeus történetének eljátszásával tették még gazdagabbá az ünnepet. Somogyi Lászlóné tiszteletes asszony köny- nyekkel küszködve mondta el, mennyire vágyik arra, hogy a kívül megszépült tepmlom megteljen emberekkel. Mint ahogy minden jelenlévő, úgy én is hiszem, hogy valahol megvagy, szalkszentmártoni református gyülekezet.

Kérlek, adj életjelt magadról, hogy Isten szent lelke életre tudjon kelteni! — balogh —

Köszönet

Kötelességemnek érzem megköszönni, hogy ez év június 17-ei számukban szívesek voltak leközölni Tabdi község polgármesterének kedves köszöntő levelét aranymisém alkalmából. Új hangja ez a népszerű Petőfi Népe kedvelt lapunknak, és megköszönjük, hogy az új szellem új lelkiségével épülhet újjászülető magyar hazánk. További sikereket kívánok az újjászervezett nagyobb kalocsai főegyházmegye számára is.

Hálás köszönettel: Tóth János c. esperes, ny. plébános

ÖTVEN ÉVE ISTEN SZOLGÁLATÁBAN

Aranymise Kecelen

• Németh Mihály, a keceli egyházközség világi elnöke köszönti Szabó András kanonok urat.

Június 20-án tartotta Szabó András kanonok Kecelen az aranymiséjét. Tíz órakor megkondultak a templom harangjai, a sekrestyéből 8-10 ministráns jött befelé a templomba, közülük az első meghúzogatta az ajtó mellett lévő csengőt, ami figyelmeztette a híveket: kezdődik a szentmise.

A hívek felálltak, a kóruson megszólalt az orgona, a kántor és a templom énekkara a hívekkel együtt elkezdtek énekelni, ezzel köszöntve Istent és a szentmisét bemutató idős papot. Ezen a vasárnapon jóval többen jöttek a templomba, hogy részt vegyenek az aranymisén, amit Szabó András kanonok úr mutatott be Istennek és a templomban megjelent híveknek.

Életének 75 évéből ötven évet volt az Isten szolgája és a hívek lelkipásztora. Alakján látszik már, hogy vállait már hetvenöt év nyomja, idős testét Istenhez készülő lelke tartja. Lassú léptekkel felment az oltárt tartó dobogóra, ahol őt a keceli katolikus keresztény világi elnöke köszöntéssel fogadta. Ezután egy sudár termetű kedves lány, Herczeg Melinda köszöntője következett.

— Atyám! Születésem után pólyában hozott ide, az Isten házába a keresztanyám. Te kereszteltél engem, tőled kaptam a Melinda nevet. Te ajánlottad fel Istennek testem és lelkem. Te tanítottál bennünket a katolikus keresztény hitre, Krisztus Urunk és felebarátaink szeretetére. Te gyóntattál, te oldoztad fel bűneinket. Te áldoztattál. Te adtad először

Krisztus testét, a kovásztalan kényé-, rét. Te esküdtetted az ifjú párokat, temetted az elhunytakat. Te kértél az- Istentől az ifjaknak boldogságot, az' elhunytaknak örök nyugalmat. Most mi fordulunk kéréssel Istenhez. Öt-; venéves szolgálatodért tegye széppé, boldoggá a hátralévő életed.

Melinda után még egy kedves lány, Cumpf Kinga szavalta el Sík Sándor Kérdések felelet nélkül című versét.

Meghatódottan hallgatta a kanonok úr a szívének jóleső köszöntése-^ két, melyeket ő ekképpen köszönt meg: ■

— Köszönöm Istennek az éveket és: köszönöm nektek, kedves testvéreim a szívemnek jóleső köszöntéseket. De* engedjétek meg, hogy elmondjam,r hogy mi az, aminek még nagyon örü-1 lök. Az, hogy Isten megengedte ér-• nem azt, hogy most már nem figyeli senki, kik járnak templomba, kik hozták el kisgyermekeiket megkeresztelteim, kinek a gyermekei járnak el hit- ■ tanra. Most már a besúgók is eljár-] hatnak a templomba. És én most arra. kérlek, kedves hívek, benneteket, vezessétek el ide a templomba gyereke- : iteket. Emlékezzetek rá, mit is mon-, dott Jézus. Engedjétek hozzám a kicsinyeket, mert akkor lesz övék a mennyek országa.

A kanonok úr múltra emlékeztető' szavai után'elkezdődött a szentmise. Akik ezen részt vettek, úgy érezték, lélekben még közelebb kerültek Istenhez.

Németh Mihály, Kecel

BEZÁRNI KÖNNYŰ VOLT, KINYITNI NEHÉZ

A református temető kálváriájáról

• A temető gondozásában a gyülekezet tagjai segítenek. (Fotó: Koczka)

A kecskeméti felekezeti temetők bezárása annak idején egy tollvonás- nyi időt és energiát igényelt. Ahhoz viszont, hogy a jogos tulajdonosok újra használhassák, kálváriát kell végigjárniuk. Ennek jelenlegi állásáról kérdezem Varga László vezető lelkész urat.

— Városrendezésre hivatkozva 1963-ban a városi tanács a felekezeti temetőket bezárta, és az új köztemetőt megnyitotta. Ez volt a hivatalos információ. Azonban a régebbi jegyzőkönyveket átnézve megtudtam, hogy 1960-ben egy vb-előterjesztés, és egy határozat egyértelműen kimondta: népünk fejlődő ideológiai nézete miatt szükségtelen további felekezeti temetőket fenntartani. így 1964 májusában megszüntették a betemetés lehetőségét, a kripták használatát az év végéig még engedélyezték. Ettől kezdve a felekezeti temetők pusztulásnak indultak. Sokan ex- humáltatták halottjaikat, sok sírt viszont a város költségére megszüntettek, mert építési területnek jelölték ki.

Ez a döntés, úgy látszik, nagyon megbosszulta magát. Nemcsak az oda épült házak lakástulajdonosainak okozott sok kellemetlenséget, hanem a döntést hozó vb-nek is. Az épületek süllyedni kezdtek, a fal repedezése miatt lakhatatlanná és életveszélyessé váltak. Ki ne emlékezne a Szentháromság temető területére épült leninvárosi óvoda körüli huzavonára, a gyerekek máshol történő ideiglenes elhelyezésére, a süllyedő óvodakertre és a homokozó mélyéről előkerülő lábszárcsontokra?

Nyilvánosságot természetesen nem kapott, de nagy közbotránkozást okozott, hogy a 2-3 éve temetett halottakat is exhumáltatták. A környékbeli gyerekek koponyákkal játszottak. Mind a Szentháromság, mind a református temetőben maradt sírok 25 éves poriadási ideje 1989-ben járt le. Ezalatt több terv született arra, mi lesz a bezárásra kényszerített temetők sorsa. Volt szó közparkká, vagy skanzenné alakításukról, de erre nem került sor. 1988-ban részletes tervek is készültek, de a temetők felszámolása és kiürítése óriási költséget jelentett volna, ugyanúgy, mint a további fenntartásuk is teher. Ugyanakkor lakossági fórumot hívtak össze több helyen is a városban. Ezeken egyértelmű volt a lakosság kívánsága a régi temetők újraindítására. A Református Egyházközség rögtön kész is volt rá, de 10 millió forintra becsülte a költségeket a szükséges munkák elvégzéséhez. Ez a kitakarítás mellett a kerítés és egy ravatalozó felépítését foglalja magában. Elkészültek .a tervek, sok minisztériumi és helyi egyeztetéssel. 1989-re a költségvetésbe 4 millió forintot terveztek, de a módosításkor már ez volt az, amit el lehetett hagyni. 1990-ben és 1991-ben ugyanígy történt minden, tavaly azonban sikerült 3,2 millió forintot kapni, ami az eddigi munkálatokat, a kerítést és a rendbehozatalt fedezte. Megoldottuk a vízellátást fúrott kutakkal. A temető most már áttekinthető, a parcellázás megtörtént, a lakosság több mint 300 sírt váltott újra azzal a tudattal, hogy rövidesen a betemetés lehetősége is meglesz. Közben 1990 augusztusában az egyház megkapta a terület felhasználási engedélyét az elfogadott tervekre. Az abban előírtakat a ravatalozó kivételével mind teljesítettük. Az idén januárban elkészült a ravatalozóépület terve is, amit azonban a Mária köz lakói megfellebbeztek. Jelenleg a köztársasági megbízotti irodából várják rá a választ. Érthetetlennek tartjuk, hogy a város lakosságának egy lényeges részét érintő ügy menetét néhány szomszéd panasza miatt, akik jogilag nem is szomszédok, mert az utca túlsó oldalán laknak és az Országos Építési Szabvány szerint nem is minősülnek szomszédnak — ennyire elhúzódjon. A temető közel 200 éves, a Mária köz viszont még talán ■ 60 évvel ezelőtt kezdett épülni. A Református Egyház lezárási határozatot soha nem kapott, csak egy rendelkezést, hogy oda temetni tovább nem lehet. Ez hatalmi szó és nem jogi kérdés. Az újraindítás viszont; sok kicsinyes ellenségeskedésbe üt- ’ közik.

Utólag úgy látom, jobb lett volna a^ magunk igazságára építve egysze- * rűen csak újra használatba venni a temetőt, szükségtelen volt megkérni az engedélyt. Ez felesleges akadályoztatást eredményezett, ami senkinek sem jó — mondta Varga László.

Ivanics Zsuzsa