Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12 / 135. szám

1993. június 12., szombat MEGYEI KÖRKÉP 3 A MEGÁLLÍTÁS NEM AZ ŐRNASZÁD DOLGA Blokádellenőrök a Dunán Polgármesterek és háziorvosok tanácskozása Dávodon — A dunai ellenőrzés célja — egyébként nem csak Magyarország számára nyújt az ENSZ ilyen segít­séget — az is, hogy meggyorsítsa a Dunán a legális áruforgalmat — hangsúlyozta Gert Eberhard száza­dos, a Nyugat-Európai Unió embar­gót ellenőrző bevetési csoportjának vezetője. Az engedélyek beszerzése azonban nem a csoport feladata, így ennek meggyorsítására sincs mód­juk. Erre egy speciális ENSZ-egység tartózkodik Magyarországon. A Duna-menti Kikötővárosok Szövetsége nevében — ennek a szervezetnek valamennyi hazánkbeli Duna menti város tagja — Csordás László főtitkár arról érdeklődött, hogy nyújthat-e segítséget a csoport a nálunk veszteglő hajóvonták délre történő lekísérésében, illetve a Kis- jugoszláviában állóknak a feljutás­ban. A dunai forgalom leállása mér­téktelen károkat okoz ugyanis a szö­vetség tagvárosainak. — Ez nem tartozik a csoport fel­adatai közé — volt az egymondatos válasz. — Ellenben a műholdas szá­mítógépes kapcsolatrendszer segít­ségével pillanatok alatt a világ legtá­volabbi részével is összeköttetést lé­tesíthetnek, és meggyőződhetnek, hogy a hajók nem sértik-e az ENSZ által hozott szankciókat. • A gépmester. A sajtótájékoztatót követően a Scharmeback és a Hannover fedélze­tén látogatást tehettünk az országha­tárig és vissza. A gépészek megis­mertettek bennünket a hajók műszaki adataival. A két-két, egyenként 550 lóerős Mercedes motor mintegy 50 kilométeres óránkénti végsebességre teszi képessé az őmaszádokat. A ha­jók hossza 17 méter, szélessége 4 és fél méter, merülési mélysége pedig 110 centiméter, ami rendkívüli moz­gékonyságot és manőverezőképessé­get tesz lehetővé. Gál Zoltán • A Scharmeback és a Hannover az indulás előtt. Tanácskozás a Városföldről Négy esztendeje annak, hogy Vá­rosföldön helyi újság jelenik meg. A tizenkét oldalas lap az önkormányzat kiadásában annyira közkedvelt, hogy több mint száz előfizetője van, s emellett még rendszeresen majdnem kétszázan megveszik. Hogy a honi­akról és honiaknak szólnak az újság­cikkek, arról nemcsak Zelenák Kata­lin, a művelődési ház vezetője, a lap Az átszervezett kommunális üzem mint Kiskunhalasi Településszolgál­tatási Vállalat számolt be legutóbb egyéves tevékenységéről a halasi tes­tület előtt. Mint a beszámoló megállapítja, sikerült nyereséges évet zárni a köz­terhek növekedése, a távfűtés és me­legvíz-szolgáltatás állami támogatá­sának megvonása ellenére is. Igaz, a kintlevőségek egyelőre a nyereséget nullára faragták, de a behajtásukra különféle módszerekkel törekszik a vállalat. A vízdíjtartozások csökken­tek, mióta díjbeszedőt alkalmaznak, a lakbérek és a fűtési díjak hátraléka­inak törlesztésére pedig történtek már megegyezések a lakókkal, il­letve a jogi procedúra lehetősége többeket jobb belátásra bír, s nagy­részt kiegyenlítik eddigi adósságai­kat. Csökkent, sőt, az utolsó negyed­évben megszűnt a temetkezési vál­lalkozás vesztesége, állapítja meg a beszámoló. Az autóbusz üzemelte­Az utóbbi két esztendőben szak­mai, illetve közgazdászkörökben meglehetősen komoly vita bontako­zott ki a hazai gyógyszertárak, vala­mint ellátási központok privatizáció­járól, amely azonban az állam vállal­kozói vagyonáról szóló törvény mó­dosításával, melyet a T. Ház május 25-én, nagy többséggel fogadott el, remélhetőleg végleg lezárult. Erről beszélgettünk Pokomy Endrével, a Magyar Demokrata Fórum Heves megyei parlamenti képviselőjével, gyógyszerésszel. — Mielőtt a részletekbe bocsát­koznánk, szeretném rögtön leszö­gezni: a gyógyszertárak privatizáció­jáért valóban sokat fáradoztam, vagy ha úgy tetszik, lobbiztam, ám ehhez a dologhoz semmilyen személyes ér­dekem nem fűződik, lévén munkahe­lyemen, Mátraházán, kutatással fog­lalkozom. Tehát nem akarok patika­tulajdonos lenni. — Voltaképpen az elmúlt idő­szakban miről folyt a vita? — Lényegében arról a kérdésről, vajon állami vagy önkormányzati tu­lajdonban vannak-e az ellátásért fe­lelős megyei gyógyszertári közpon­tok? Európában egyébként az előbbi a gyakorlat, ami megfelel a realitá­soknak, hiszen képzeljük el, igen­csak nehéz volna a 19 plusz egy elvet érvényre juttatni. Nos, hogy a döntés megszületett, a tulajdoni viszályt szerkesztője gondoskodik, hanem az ottlakók is szívesen fognak tollat. Tegnap őket — akik több tucatnyian voltak»—- hívta meg a szerkesztőség azzal, hogy elbeszélgessenek a lap jövőjéről. A találkozó nem volt hiá­bavaló, számos megvalósítható ötlet született. Ezek minősítésére már a következő lapszámok megjelenése után sor kerülhet. tése eddig veszteségforrás volt, ezért azt megszüntették. A létszámadatok tanúsága szerint 19 fővel csökkentette a vállalat dol­gozóinak számát, közülük ötnek fi­zettek végkielégítést, a többi termé­szetes cserélődés eredménye volt. További leépítéseket nem tervez a vállalat igazgatója, Kovács József, akinek januárig visszamenőleg bér­emeléséről, s kéthavi bérének megfe­lelő jutalmáról ezzel egy időben dön­tött a testület. Ezt követően a pol­gármester saját kérésére felhatalma­zást kapott a vállalatigazgató min­denkori bérének megállapítására, az­zal az indoklással, hogy a többi in­tézményvezető illetményére sem kell testületi döntést hozniuk. Ugyanak­kor került volna sor a prémiumjavas­latra, illetve a feltételek megállapítá­sára is, azonban a gazdasági bizott­ság előterjesztését nem találta kel­lően konkrétnak a testület, így kidol­gozásra visszaadta. minden bizonnyal végleg lezártnak tekinthetjük. Egyet azért nem szabad elfelejteni: a privatizáció nem egy­fajta önhatalmi cél, hanem eszköz annak érdekében, hogy a gyógyszer- ellátás folyamatos maradjon, mi több, javuljon a színvonala. Ebben teljes az egyetértés az Állami Va­gyonügynökséggel, amellyel a javas­latok kidolgozásánál szorosan együttműködtünk. — Ezzel tehát létrejöhetnek a magánpatikák. — A folyamat a törvénymódosítás kihirdetésének napján természetesen megkezdődhet, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Alapelv ugyanis, hogy a tulajdonos egyben a működtető is, mivel itt szigorú szakmai kritériumok vannak. Azt ja­vasoljuk: ha mondjuk, nem él már az egykori tulajdonos, a kárpótlási je­gyekkel csak azok a közvetlen hoz­zátartozók jelentkezzenek, akik je­lenleg maguk is gyógyszerészek. — Változik-e a patikák jogosítvá­nya, pontosabban, megmaradnak-e az eddigi kötelmek? — Igen, ebben semmiféle módo­sulás nem következhet be, annál is inkább, mivel az ellátás zavartalan­sága szent és sérthetetlen. Magyarán szólva: megmarad az éjszakai ügye­let, s a közgyógyellátási vénnyel je­lentkezőket változatlanul ki kell szolgálni. A Bajai Földrendező Bizottság közleménye Amint a Bajai Földrendező Bizott­ság közli, a június 15-ei földárve­résre meghirdetett II. számú tábla 0632-0633 helyrajzi számú területe nem most, hanem csak később, a má­sodik ütemben kerül árverésre. Ak­kor, amikor az Augusztus 20. Terme­lőszövetkezet kárpótlásra kijelölt földjeinek 40 százalékát bocsátják li­citre, árverezik majd az említett terü­letet is. Csapraverők Az utóbbi időben megszaporodtak az olyan törvénytelen akciók, ame­lyeknek célja, hogy illegálisan véte­lezzenek üzemanyagot a MÓL Rt. nagynyomású terméktávvezetékei­ből. A MÓL Rt. dolgozói a vezeté­kek vonalbejárása során több kezdet­leges műszaki szerkezeteket fedeztek fel, amelyek a terméktávvezetékek csapolására szolgáltak. Levéli ásatás Késő római kori falusias jellegű település maradványait tárták fel a győri Xantus János Múzeum régé­szei Levél község határában, azon a területen, ahol az Ml-es autópálya rajkai csatlakozása épül majd meg. Mostanáig három földbe épített kunyhó nyomait találták meg. Az első és a második század idején ilyen jellegű házikókban laktak az itt élők. Egyedülállóan gazdag lelet­anyagot is őrzött a föld mélye. A kis­babák, kések és egyéb használati tár­gyak jó állapotban maradtak meg. Környezeti vizsgálatok Július 4-étől lép életbe a kormány rendelete egyes tevékenységek kör­nyezeti hatásvizsgálatának átmeneti szabályozásáról. Az új rendelet rész­letesen taglalja, mely tevékenysé­gekhez, illetve azok módosításához kell hatásvizsgálatot végezni. A ha­tásvizsgálat eredményeit környezeti tanulmányban kell bemutatni. Á ren­delet szabályozza ennek tartalmát is. Meghatározott esetekben tárgyalást kell tartani a kérelmező és az érintett település lakossága és önkormány­zata bevonásával. Ily módon lehető­ség nyílik arra, hogy a lakosság konkrétan beleszóljon a települések környezeti állapotát érintő ügyekbe. A környezetvédelmi felügyelőség ezt követően — a szükséges szakható­sági állásfoglalások és a rendelke­zésre álló adatok alapján — dönt a tevékenység engedélyezéséről. Amennyiben a hatásvizsgálat-köteles tevékenységhez más hatóság engedé­lye is szükséges, annak megléte ese­tén is a tevékenység (telepítés, meg­valósítás, végzés, felhagyás), illető­leg a módosítás csak a környezetvé­delmi engedély birtokában végez­hető. NYERESÉG VAGY TARTOZÁS? ...... , A közszolgáltatásról Halason GYÓGYSZERTÁRAK Kezdődhet a régen várt privatizáció — Az első alkalom, hogy talál­koznak a Baja környéki térség pol­gármesterei és háziorvosai az egész­ségügyi törvénnyel, jelesül a külön­böző pótlékok és különösen a deg- resszióval kapcsolatos gondok meg­vitatására— mondta köszöntőjében dr. Péter Árpád, a megyei háziorvosi kamara elnökségi tagja, felsőszenti- váni háziorvos, a tanácskozás Teszá- rik József dávodi polgármesterrel együtti társelnöke a megjelenteknek tegnap, a dávodi polgármesteri hiva­tal tanácstermében. A háziorvosok gondja, hogy a tör­vény előírta készenléti és túlmunka­díjak fedezésére — amint a készülő szerződéstervezetek is mutatják — hiányoznak a megfelelő pénzügyi alapok. Ezt bizonyította számos pol­gármester felszólalása. A községek ugyanis még az egészségügyi fejlesz­tésekhez is alig vagy egyáltalán nem kaptak többletellátmányt. A házior­vosok sok tekintetben bizonytalan­nak tartják a javadalmazásukat. Ezt mutatja, hogy szinte valamennyien megmaradtak a közalkalmazotti jog­viszonyban, és csak elvétve válasz­tották a vállalkozói státuszt. Végezetül a jelenlevők úgy hatá­roztak, hogy a társadalombiztosítás­sal történő tárgyalásokon egy hattagú — három polgármester, három házi­orvos — bizottság által képviseltetik magukat. A bizottság tagjai: dr. Si- mek Ágnes (Gara), dr. Miliás László (Sükösd), dr. Nagy Attila (Nagyba- racska) orvosok, és Felső István (Ér- sekcsanád), Király Sándor (Nagyba- racska), Teszárik József (Dávod) polgármesterek. G. Z. Amerikai tanácsadó Kalocsán A napokban érkezett Kalocsára William S. Moore amerikai közgaz­dász, hogy az önkormányzat gazda­sági problémáinak megoldásához nyújtson segítséget. A Nemzetközi Végrehajtó és Szolgáltató Szervezet megbízottja egy hónapot tölt a vá­rosban. Megismerkedik az önkor­mányzati gazdálkodás alapjaival, majd adaptálható megoldásokat ke­res a helyi gondokra a szakemberek­kel közösen. A nagy felkészültségű menedzser több mint 10 évig pol­gármester is volt az USÁ-ban. EGY ÓRA AZ ORSZÁG HÁZÁBAN Parlamentben az év diákjai Múlt hét keddjén a Parlamentben jártak Bajáról az év diákjai Nagy András országgyűlési képviselő ven­dégeként. Közülük hárman: Bánfalvi Dóra, Szedő Barbara és Funták An­dor számoltak be élményeikről, vé­leményükről. Funták Andor: Nagyon tetszett a Parlament, ez mindenképpen nagy élmény marad a számomra, mivel korábban még soha nem jártam ott. Maga az épület az ország egyik leg­szebbje, monumentális méretek, óri­ási csarnokok jellemzik. Szedő Barbara: Sikerült bejutnunk az ülésterembe is, miközben folyt az Országgyűlés munkája. A látottak alapján megváltozott az eddigi véle­ményem a képviselők munkájáról, biztos, hogy sokkal fárasztóbb, és teljesen más, mint ahogy egy kívül­álló elgondolja. Most már sokkal megértőbben vélekedek róluk, más szemmel nézem a tevékenységüket, mint ahogy eddig képzeltem, a tévé, a sajtó nyomán. Ez egy olyan élmény volt, melyet kár lett volna kihagy­ni. Bánfalvi Dóra: Nekem is nagyon tetszett a Parlament, és Nagy András képviselő urat eddig nem ismertem, és most nagyon kellemesen csalód­tam benne, mert nagyon szimpatikus volt. Sz. B.: Amikor felértünk, akkor ott fogadott minket a Parlamentnél és körbevezetett bennünket az épület­ben. F. A.: Kedden délután értünk oda, amikor kérdések és interpellációk szerepeltek volna a napirendben, de létszámhiány miatt az utóbbiak el­maradtak. Az ott töltött egy óra alatt megértettük, hogy milyen unalmas is lehet a képviselők munkája. B. D.: A kérdések rendkívül unalmasak, és így az ő figyelmüket sem kötik le teljesen. F. A.: Olyan helyi jellegű, orszá- i gos szinten szinte lényegtelen kérdé­sekkel foglalkoztak, ami az azt fel­vető régióbeli képviselőt kivéve mást nem érdekel, nem az ő témái. így megérthető az, hogy ha a tévében lát­juk, olvasnak, vagy nem figyelnek ezalatt a többiek. Vannak ennél sok­kal fontosabb, az egész országot érintő dolgok is, amelyekkel inkább foglalkozhatnának. Zalavári László Segélyalapítvány katonáknak Alapítvány létrehozásával kívánja támogatni a létminimum szintjén élő nyugdíjasait a Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred parancsnok­sága. Mint Karmazsin Sándor alez­redestől, a kecskeméti alakulat pa­rancsnokától megtudtuk, a mintegy négyszázhúsz egykori tiszt, tiszthe­lyettes és polgári alkalmazott közül több mint húszán kapnak kilencezer forint körüli nyugdíjat. Az ő gond­jaik mérséklésére javasolta a nyugdí­jasklub, hogy valamilyen formában évente legalább egy alkalommal kap­janak anyagi támogatást. Erre azon­ban az ezrednek nincs pénze. Ezért gondoltak egy nyitott alapítvány lét­rehozására, melynek törzstőkéje az előzetes számítások szerint több mint négyszázezer forint lenne. A pénzt egy káefté és néhány vállalat adná össze, mert a költségvetésből gaz­dálkodó alakulat a jelenlegi törvé­nyek szerint nem tehet alapítványt. Természetesen számítanak mások segítségére is, így elsősorban a jelen­leg szolgálatot teljesítőktől várnak befizetéseket. A véletlenre azonban semmit sem bíznak: a fent említett káefté bevonásával üdítőt árusító au­tomatákat kívánnak elhelyezni, me­lyek szintén az alapítványi tőkét fog­ják gyarapítani. Ha pedig ezt a pénzt államilag garantált értékpapírokba fektetik, úgy számításaik szerint évente legalább tíz nyugdíjasukat tudják majd 10-15 ezer forint közötti támogatásba részesíteni. - g ­A CSALÁDOSOK KAPTAK PÉNZT Részleges nyári szünet a keceli Pintér Müveknél Mint arról korábban az Egy-, vagy kéthavi bérrel tartozik a Pintér Mű­vek? című cikkben írtuk, a vállal­kozó azt ígérte, hogy — minden kü­lön értesítés nélkül —június 10-ével kifizeti dolgozóinak a munkabér-já­randóságot. Hogy ez nem egészen így történt, arról a már elküldött munkások értesítették a szerkesztő­séget. Ez ügyben tegnap telefonon pró­báltuk elérni Pintér Józsefet, akinek jogásza, dr. Mátó Imre elöljáróban kijelentette: Azt ír, amit akar... és miért fizetnénk?... Miért önnél rek­lamálnak?... — s folytatta, mígnem a gyártulajdonos szakította félbe azt a beszélgetést, ami miatt ő maga kért elnézést. A vállalkozó a bérfizetésekről szólva elmondta, 10-én sajnos csak mintegy száz embernek tudott 15-15 ezer forintokat adni. A 250 dolgozó­ból most azok kapták ezt az összeget, akik gyermekes szülők. Megtudtuk Pintér úrtól azt is, lépéseket tettek annak érdekében, hogy a külkeres­kedelmi banknál zárolt 6,5 millió fo­rintjára megkapja a „felszabadítást” és akkor rendezni tudja bértartozá­sait. A műveknél most csak kevesen dolgoznak, legtöbbjük még egy hó­napig fizetés nélküli szabadságon, il­letve csúsztatáson van. Egyébként — mondta a tulajdonos — ez minden évben így szokás. Többen ugyanis meggyet szednek. A vállalkozó újabb szovjet piacot emlegetve megjegyezte, a szerző­déskötés készülőben, ügyfelei már úton vannak Kecel felé. P. S. Néma harangok Javában tart már az idegenfor­galmi idény, de a kecskeméti város­háza harangjátéka immár három hete nem sajnos szól. Megtudtuk, hogy a tíz év alatt az 50 méter hosszú, úgy­nevezett dallamszalag elkopott. A gyártó német cégtől újat rendeltek, amit be is építettek, de a vezérlőszer­kezet az új szalagot nem tudja leállí­tani, s ha bekapcsolják, folyamatosan szól a harangjáték. A szakemberek hetek óta próbálják megjavítani, de eddig még nem sikerült. Megrovás a főorvosnak Még március végén fegyelmi vizsgálatot rendelt el az önkormány­zat dr. Vajtai István orvos igazgató, a tüdőgondozó főorvosa ellen, egy ál­tala kezelt beteg feljelentése alapján. A vád az volt, hogy a doktor úr négy alkalommal, lejárt határidejű injek­ciót adott be a páciensnek. A Farkas Attila vezette háromtagú bizottság megállapította a vétséget, azzal, hogy az injekció tárolásáért a nővé­reket is felelőség terheli, bár a főor­vosnak is ezt ellenőriznie kell. A ha­tározat szerint Vajtai doktort megro­vásban részesítették, ami ellen egye­lőre még senki sem fellebbezett. Kamatmentes kölcsön A kecskeméti önkormányzat vál­lalkozásfejlesztési alapjából össze­sen 40 millió forint kamatmentes hi­telben részesült 43 vállalkozó. Vég­leges döntést azonban csak jövő csü­törtökön hoz a gazdasági bizottság, addig ellenőrzik, hogy a nyertesek­nek nincs-e helyi adóelmaradása. Ha van, úgy nem kapják meg a kölcsönt. A helyi iparűzési adó 50 százaléka képezi a vállalkozásfejlesztési ala­pot, s ebből még a 40 millión felül várható idén pénz. Új pályázatot eb­ben az évben viszont már nem írnak ki, az úgynevezett várakozási listán lévők kapnak belőle kölcsönt, akik megfelelő pályázatot adtak be, de most nem jutott pénz. Időközi választás Kecskemét 5. számú választókör­zetében, ami a Széchenyiváros egy részét jelenti, vasárnap időközi ön- kormányzati képviselő-választás lesz. A szavazóhelyeket reggel 6 órá­tól délután 6 óráig keresheti fel a vá­lasztásra jogosult 5834 polgár. A vá­lasztás akkor lesz érvényes, ha leg­alább a jogosultak 40 százaléka el­megy szavazni, s akkor eredményes, ha ebből a voksok több mint 25 szá­zalékát valamelyik jelölt megkapja. A választópolgárok a következő hat önkormányzati képviselőjelölt közül választhatnak: dr. Frigyesy Ferenc (KDNP), Kégel Tamásné (SZDSZ), dr. Kiss Zoltán (Munkáspárt), Simon László (MSZP), dr. Szabó Tibor (FKgP) és dr. Varga László (Fidesz). Sikkasztás a Dégáznál Valami nem volt rendben a bajai Dégáznál, mivel a könyvelésben több rendellenesség is tapasztalható volt. Éppen ezért sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett a rendőrségen az üzemigazgató. A rendelkezésre álló anyagok alapján az állapítható meg, hogy T. Mártonné és Cs. Csilla, akik a könyvelésen dolgoztak, az el­múlt év második felétől a pénzkeze­lésre vonatkozó előírásokat meg­szegték, és ezzel alaposan — több mint 200 ezer forinttal — károsítot­ták meg a bajai Dégázt. Elődöntősök A tiszakécskei virtuóz citeraegyüt- tes a honvédség félegyházi alakula­tának patronálásával indult az idei Ki mit tud? vetélkedőn. A próbálkozá­sukat most szerencse kíséri, ugyanis eddig minden versenyen továbbjutot­tak. Megnyerték az országos hadse­regdöntőt, bekerültek a tv-váloga- tóba, így augusztus 19-én, a televí­ziós elődöntőben szerepelhetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents