Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

ECSKEMET _____________:_____ N yűt levelek bérlakásügyben Kecskemét képviselő-testülete sem a jegyző, sem a köztársasági meg­bízott törvényességi észrevételét nem vette figyelembe a lakbéremelési és a bérlakáseladási rendelettel kapcso­latban. A köztársasági megbízott ezért feltehetően az Alkotmánybíró­sághoz fog fordulni, ahol már több hasonló ügy vár elbírálásra. Szer­kesztőségünk két nyílt levelet kapott, amit az alábbiakban ismertetünk. Tisztelt dr. Erdei Attila jegyző úr! A kecskeméti Arany János utca 10—12. szám alatt lakók közössége ezúton köszöni meg, hogy nyilvá­nosan felszólalt a város lakásbérlői­nek érdekében. Érthetetlen és felhá­borító, hogy Kecskemét saját pol­gárait még nehezebb életkörülmé­nyekre kényszeríti azzal, hogy az országos rendelettől eltérően maga­sabb lakbéreket alkalmaznak. A megvásárolható bérlakások vételára is magasabb, sok lakó ezzel a megoldással sem tud élni, sőt, bi­zonytalanná válik, hogy a lakásban maradhat. Reméljük, Érdéi úr ész­revétele támogatásra talál, a helyi rendeletet felül fogják vizsgálni. Még egyszer köszönjük. 33 aláírás Tisztelt polgármester úr, tisztelt képviselő urak! A csatolt névjegyzékben szereplő széchenyivárosi lakásbérlők nagy megnyugvással vettük tudomásul, hogy végre van két olyan ember — dr. Erdei Attila jegyző és a köz- társasági megbízottunk —, akik ve­lünk együtt a földön járnak, s nem a fellegekben, mint a képviselők zö­me. Akik dr. Sarkadi Zsolt úr el­képzelései alapján, kiskirályok módjára hozzák meg törvénytelen rendeleteiket a lakbéremeléssel és a bérlakások, valamint a garázsok el­adásával kapcsolatban. Az urak el­felejtik, hogy Kecskemét is Magyarországon van, és rájuk ép­pen úgy vonatkoznak a kormány rendeletéi, mint más önkormányza­tokra. A parlament még csak most foglalkozik a lakástörvénnyel, de a mi „bölcs” képviselőink már 80 szá­zalékkal megemelték a lakbéreket. (. . .) Dr. Sarkadi úr tapasztalhatta a legutóbbi lakossági fórum hangu­latából, hogy nem érdemes szítani a tüzet. (...) A lakás forgalmi érté­kének 60 százalékáért az eladást senki sem támogatta, hiszen köztu­dott, hogy máshol 15—25 százalé­kos áron értékesítik a bérlakásokat. A képviselő urak bizonyára elfe­lejtik, hogy mi nem százezer forin­tos fizetésekből élünk, hanem jó, ha 5-6 ezer forint személyenkénti havi fedezetünk megmarad a fenntartá­sunkra. Ebből csak tengődni lehet és nem 800 ezer forintos lakásokat vásárolni. Ha a jegyző úr és a köz- társasági megbízottunk nem, úgy mi fordulunk az Alkotmánybíró­sághoz. 77 aláírás Ajándék a királynőnek II. Erzsébet angol királynőnek ma adja át Kecskemet város díszkulcsát Merász József polgármester. A húsz centiméter hosszú, aranyozott, vésettaljú rekeszzománc jelképes vá­roskulcsot Túri Endre festőművész és ifjabb Nagy Ferenc iparművész ter­vezte. A kulcsot növényi omamen­sek, azsúrzománc tulipánmotívum és Kecskemét címere díszíti, és aranyo­zott díszdobozban adják majd át a ki­rálynőnek. A kulcs közel egy hónap­nyi munkával készült, alkotója ifjabb Nagy Ferenc, aki a Nemzetközi Zo- máncmüvészeti Alkotóműhelyben készítette el az értékes ajándékot. Bányais győztes A kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium IV/E osztályos tanulója, Hegedűs Szilvia nyerte a fővárosban rendezett Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt orosz szaktantárgyból, tanára dr. Sztanojev Györgyné. Szilvia Nagykörösről jár át Kecskemétre, a Bányaiba. Érettségi után a szegedi J ATE orosz—angol szakán szeret­né folytatni tanulmányait. A sikernek kö­szönhetően oroszból természetesen nem kell felvételiznie. A nagykőrösi lány arra számít, hogy mivel ez a nyelv mostanában nem túl divatos, elöbb-utóbb nagy kereslet leszazoroszul megfelelő szinten beszélőkre. PÁLYAELHAGYÓ NŐVÉREK Gyógyítás nincs ápolás nélkül Az egészségügy új finanszírozási rendszerében, a kórházak közötti versenyben egy-egy beteg bizalma fo­rintra váltható lesz, és ? szakorvos munkájávalegyenlő súllyal esik majd latba az ápolás minősége is. Az 1650 ágyas megyei kórházban 670 ápolónő dolgozik a fekvőbeteg­ellátásban, általában három műszak­ban, de még legalább 120 ápolónőre volna szükség, ennyi a most betöltet­len állás a megyei kórházban. Dr. Fáy Tamásné, a kórház ápolási igazgatója készségesen teríti elém a legutóbbi felmérés eredményét, amelyben a pályaelhagyás okait fog­lalták össze. — Miért hagyják itt a pályát az ápolónők? — Az okok összetettek. Ebben a felmérésben az ápolónők 16 százalé­ka a társadalmi megbecsülés hiánya miatt, 40 százalékuk családi okok mi­att, 47 százalékuk anyagi okok miatt gondolt arra, hogy elmegy a kórház­ból. Három műszakban dolgoznak, nagyon kevés a szabadidejük. Átlag- életkoruk 28-30 év, egy vagy két gye­reket nevelnek, alig marad idejük a családra. Az egyedülállók is leterhel­tek, hiszen évek óta nővérhiány van nálunk. A 100 ágyas II. belgyógyá­szaton most 19 szakképzett ápoló váltja egymást, de az osztály ellátásá­hoz 36 nővér kellene. Az óriási leter­heltség ellenére pedig hihetetlenül alacsony a fizetésük. — Mennyi az ápolónők átlagfizeté­se? — A központi intenzív osztályon, — ami kiemelt osztályunk—egy ma­gasan kvalifikált szakápoló, aki a szakiskola után még öt évig tanult a megfelelő szakképesítésért, és ma már 15 év munkaviszony van a háta mö­gött, jó, ha hazavisz havonta nettó 15 ezer forintot. A kezdők, azaz az általá­nos ápolónők 9 ezer hatszáz forintot keresnek, az öt év gyakorlattal és szak­vizsgával rendelkezők tízezret. ' *• k Ha végeznek, ők is pályaelhagyók lesznek? (Fotó: Galambos Sándor) — Ilyen alacsony bérek mellett nem meglepő, hogy elhagyják a kór­házat . .. • — Valóban nem, és még azt is hozzáteszem, hogy az ápolás felelős­ségteljes, egész embert kívánó mun­ka, amely fizikailag is nehéz. Azok a technikai eszközök, amelyek meg- könnyíthetnék ezt a munkát — betegemelő, betegfürdető — nincse­nek, így még több időt vesznek igénybe ezek a feladatok. 50 évvel vagyunk elmaradva a fejlett orszá­gok betegellátásától. Különösen nehéz azoknak az idős, magatehetetlen betegeknek az ellátása, akik a krónikus belgyógyá­szaton átlagosan 30-40 napig feksze­nek, vagy még tovább, mert nincs hova menniük. Az ő ellátásuk, gon­dozásuk emberfelettien nehéz, és sokkal kevesebb sikerélményt ad, mint más területek. Nem csoda, hogy az itt dolgozók a létminimum szintű fizetés helyett a munkanélkü­li-segélyt választják. — Mit lehet tenni e nehéz helyzet­ben? — Évek óta küzdünk, több prog­ramot is beindítottunk. Az idén is meghirdettük a munkaügyi köz­ponttal és a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakiskolával közö­sen a munkanélküli fiatalok számá­ra a szakápolói tanfolyamot, amely­nek elvégzése után a kórház alkal­mazza őket gyermek- vagy felnőtt­szakápolóként. Programjaink azonban csak ak­kor lehetnek sikeresek, ha végre szemléletváltás történik, és elérjük azt, hogy a beteg fizikai, szellemi és lelki szükségleteinek megfelelő ápo­láshoz meg kell teremteni a feltétele­ket. Megfelelő képzés kell, eszközök és pénz. Gyógyítás nincs ápolás nél­kül, a beteg nem az orvos, hanem a nővér hozzáállása szerint ítéli meg az ápolás minőségét, tehát a betegek érdekében is a helyzetnek változnia kell. Egyetlen osztályt sem kellett bezárnunk nővérhiány miatt, de en­nek az az oka, hogy azok, akik min­den nehézség ellenére itt maradnak — nem kenyérkeresetnek, hanem hivatásnak tekintik a munkájukat. Ábrahám Eszter A MEGYEI INTÉZMÉNYEK DOLGOZÓIT IS DÍJAZNÁK Miért késnek a kitüntetésalapítások? Katona László kecskeméti ön- kormányzati képviselő általános megdöbbenést okozott a legutóbbi testületi ülésen, mikor tekintettel a számára megszabott, lejárt határ­időre, haladékot kért a Korhánkö- zi úti cigánytelep felszámolási ja­vaslatának elkészítésére. A hala­dékot jószívvel megszavazták a törvénytisztelő képviselőnek, aki komolyan véve az önkormányzat szervezeti és működési szabályza­tát, a lejárt határidő után beszá­molt a közgyűlésnek a feladat vég­rehajtásáról. Több önkormányzat­nál ez teljesen természetes dolog, Kecskeméten azonban a fehér hol­lónál is ritkább. Kerültek már elő egy-másfél éve lejárt határidejű, végre nem hajtott határozatok is. Kísértetiesen hasonló üggyé kezd válni az önkormányzati kitünteté­sek alapításáról szóló rendelet. Mint ismeretes, a múlt év végén a testület elfogadta dr. Sarkadi Zsolt képviselői indítványát a pedagógu­soknak alapítandó kitüntetésekről. Az oktatási bizottság el is készítette a tervezetet, de a díjazottak számán és a pénzjutalmon nem tudtak egyezségre jutni a városatyák. A legutóbbi kísérletnél, januárban pedig az oktatásihoz hasonlóan több más szakbizottság is beterjesz­tette a maga területére vonatkozó kitüntetésalapítást. Ekkor hozta a közgyűlés azt a határozatot, hogy egységes rendeletet kell alkotni va­lamennyi dijról. A tervezet elkészí­tésével Hideg Antal alpolgármes­tert bízták meg, február 28-ai határ­idővel. Azóta erről egy árva szó sem esett a képviselő-testületi üléseken. Ennek okáról kérdeztük Hideg An­talt. A bizottságoknak a szóbeli egyeztetés után, március 22-én küldtem ki levelet a késedelmet okozó problémákról — tudtuk meg az alpolgármestertől. A java­solt díjazottak száma ugyanis szakterületenként jelentősen eltért. Az ezt követő egyeztető megbeszé­lésén a kulturális bizottság képvi­selője nem jelent meg, illetve az oktatási bizottság, a többivel ellen­tétben, nem fogadta el, kevesellte, hogy szakterületenként 500-600 dolgozóra jusson egy kitüntetés. Hat oktatási, egy szociális, hat egészségügyi, egy közművelődési, egy felsőoktatási, egy művészeti, két sportolói és egy városfejlesztési díjat adnánk ki évente. Függetle­nül az intézményfenntartótól, te­hát a Kecskeméten tevékenykedő megyei önkormányzati, miniszteri­ális vagy egyházi intézmények dol­gozói is kaphatnának kitüntetést. Az oktatási bizottság jelezte, hogy egy alternatív javaslatot nyújt be a közgyűlésnek, mert évente legalább 10 pedagógus díja­zottat szeretnének. A rendelet vár­hatóan idén lép hatályba, de csak a jövő évtől adnák ki először a kitüntetéseket. Hideg Antaltól megkérdeztük, a rendelet vissza­menőleg rendezi-e a díszpolgári cimmel járó pénzjutalmat? Mint ismeretes, dr. Kálmán Lajosnak a képviselő-testület megszavazta a címet, de az azzal járó 100 ezer forintot nem hagyták a városatyák jóvá. Az alpolgármester elmondta, a készülő rendeletben erről nem lesz szó, de mint előterjesztő, fel­hívja a közgyűlés figyelmét, hogy ezt rendezniük kell. M. Gy. Augusztustól új igazgató Hetényegyházán A közelmúltban nevezte ki a kecs­keméti képviselő-testület Vajda Ru­dolfot a hetényegyházi általános isko­la igazgatójává. A biológia—testneve­lés szakos fiatal pedagógussal még je­lenlegi munkahelyén, a Kodály-isko- lában ültünk le beszélgetni. —Egy népszerű, belvárosi iskolából hogyanjutott eszébe ahetényiigazgatói állás megpályázása ? —Több ismerősöm is tanít ott, akik kérdezték, nem gondolkodom-e a pá­lyázat benyújtásán. Kezdetben tréfá­nak fogtam fel a dolgot, majd néhány -átrágott éjszaka után döntöttem. Rengeteg lehetőséget látok ugyanis ebben az iskolában, és úgy gondolom, hogy ezekhez partnerre találtam a tan­testületben. Konkrét elképzeléseim között szerepel életmódiskola kialakí­tása, ami az egészséges táplálkozáson túl azt is jelenti, a gyerekek testi és szel­lemi állapota összhangban legyen egy­mással. Ezt itt, a Kodályban már el­kezdtük, péntek reggel tartok relaxá­ciós foglalkozásokat, ami a visszajel­zések szerint nagyon kedvező, ezen a napon sokkal frissebbek, fogéko­nyabbak a gyerekek. De ez csak egy a terveim közül. — Nem okoz gondot, hogy a telepü­lésen több épületben működik az isko­la? — Nem, sőt, kifejezetten jó, hiszen így az életkori sajátosságoknak meg­felelően tudunk programot kialakíta­ni az alsó tagozatosoknak. Az én el­képzeléseim szerint például nem 45 perces órák lennének, hanem rövideb- bek. Alapvetően azt szeretném, ha a hetényi gyerekeket nem vinnék el a belvárosi iskolákba, hanem itt marad­nának helyben. Nagy Ágnes ! i Pl ül E3 lül E üii • Vajda Rudolf még a Kodály-iskola harmadikosainak tart testnevelés órát. (Fotó: Gaál Béla) Földárverés A Kecskeméti Egyesült Mezőgaz­dasági Szakszövetkezet által kijelölt szántó, szőlő, gyep, erdő és gyümöl­csös művelési ágú termőföldek kár­pótlási árverésére kerül sor május 24-én, 11 órától a megyei önkor­mányzat Május 1. téri épületében. Az árverésre kerülő táblák Mária- hegy. Budaihegy, Öreghegy, Vacsi- hegy, Kőrösihegy, Kisfái, Csontos­halmi dűlő, Nyomási dűlő, Szolno­kihegy, Csáktornya, Csalános, Nyír és Felsőszéktó térségében vannak. Lakbértámogatás Kecskemét 5800 önkormányzati bérlakásának átlagban 80 százalé­kos lakbéremelésével együtt a város képviselő-testülete jóváhagyta a tá­mogatási rendeletet is. Eszerint 600 bérlő kért segítséget, a lakás- és in­gatlangazdálkodási bizottság ennek zömét már elbírálta, a határozatok kipostázása azonban még némi időt igénybe vesz. A lakbértámogatás a jelenlegi rendelet szerint mindaddig tart, amíg a bérlő jogosult. A szociá­lis törvény alapján viszont az ilyen juttatások jogosultságát évente felül kell vizsgálni, így a helyi jogszabályt ebben a tekintetben módosítani kell. Nem kizárt az sem, hogy az új szoci­ális törvény szerint egy egységes, va­lamennyi támogatási formát egy szerkezetbe foglaló lakhatási rende­let születik a jövőben. Indítvány buszügyben AKúiMg Volán Rf.Táfifá'éÚíéKM" kérelmét háromszori próbálkozás után sem fogadta el Kecskemét kópi- viselő-testülete. Ez, valamint az eb­ből következő járatszámritkítás és az elöregedő autóbuszpark arra ösz­tönözte a Fidesz önkormányzati frakcióját, hogy indítvánnyal élje­nek a közgyűlés felé. Elképzelésük szerint koncessziós pályázatot írna ki a testület, s a pályázat nyertesével önkormányzati többségű koncesszi­ós társaságot hozna létre a város a helyi tömegközlekedés megoldásá­ra. A javaslat megvitatása a május 10-ei testületi ülésen várható. Jubiláló iskola A kecskeméti Kereskedelmi Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet május 8-án, 11 órától tartja a fennállásának 75. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepséget. Óvári Frigyes igazgató megnyitója után Merász József polgármester mond ünnepi beszédet. Ezt követő­en az intézmény tanulói adnak mű­sort, majd a kecskeméti Renaissance Consort ünnepi hangversenyére ke­rül sor. Bozsó János festőművész és a kerámiastúdió munkáiból kiállí­tást is rendeznek a homokbányái is­kolában. Júniusban nyit a strand Június 15-én nyit a kecskeméti széktói strand. Az eredménytelen bérbeadási pályázat után tavaly első ízben üzemeltette a városi sportigaz­gatóság maga a fürdőt. Egész évben ez 700 ezer forint pluszkiadást jelen­tett a sportigazgatóságnak, tehát jól kalkuláltak a visszalépett pályázók, hogy a strand üzemeltetés nem éppen bombaüzlet. A város képviselő- testületének döntése értelmében az idei költségvetéséhez még kétmillió forintot kapott a sportigazgatóság, így a strandidény szükség esetén eb­ből finanszírozható. Szoborra gyűjtenek A kecskeméti egészségügyi közép­iskolában névadójuk. Szent-Györ­gyi Albert szobrára gyűjtenek. A vi­lághírű tudós születésének idén, szeptember 16-án lesz a százéves év­fordulója. A tanulók és a tanárok erejükhöz képest szorgalmasan ad­ják össze a pénzt, de az iskola termé­szetesen köszönettel veszi mások adományait is. Az oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula ni» • A város kulcsa. (Fotó: Somos László)

Next

/
Thumbnails
Contents