Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

2. oldal, 1993. május 27. KÉRDŐJELEK Mi (nem) érdekli az olvasót? Osztódik a magyar újságíró­társadalom. Működik az orszá­gos szövetség, többen azonban külön közösséget alkotnak. A szövetségen belül megalakult az Egyensúly Frakció, amelynek „kiegyensúlyozására" létrejött az Objektív Frakció is. De akit a sajtó belső életéről még ennyi „információ” sem elégít ki, az a lapokból megtudhatja, kik ke­rültek többségbe a rádió üzemi bizottságában, s ki kik ellen til­takozik a televízióban. Közügy-e az újságírás? Fel­tétlenül, hiszen a sajtó, a rádió és a televízió tömegek véleményét, állásfoglalását és magatartását befolyásoló olyan eszközrend­szer, amely — túlzás nélkül ál­líthatjuk — igen nagy hatással van az olvasóra, a hallgatóra és a nézőre. Éppen ezért az újság­írás erkölcsi és szakmai színvo­nala, az újságíró teljesítménye nagyon is közügy. De közügy-e az újságíró- társadalom belső élete, megany- nyi vitája és viszálya?Egyértel­műen nem, s csak sajnálni lehet, hogy mi újságírók traktáljuk-e a közönséget azzal, ami — szinte bizonyosra vehető— nem érdek­li öt. E témákban belterjes újságírás folyik a javából. Miben különbözhetnek az új­ságírók? Politikai nézeteikben, erkölcsi felfogásukban, életvite­lükben. De nem lehet különböző a viszonyuk a szakma alapvető elveihez, normáihoz, a nemzet­nek hasznot hajtó, igazmondó, tárgyilagos és magas színvona­lon művelt újságíráshoz. Itt csak egy igazodási pont lehet: a hite­lesség. Mert aki az olvasói, hall­gatói, nézői előtt nem tudja kép­viselni és bizonyítani ezt az érté­ket, az lehet szövetségi, közössé­gi vagy frakciótag, de újságíró soha. Egyeztető tárgyalások az MDF-ben Antall József miniszterelnök, pártelnök, Für Lajos ügyvezető el­nök, Lezsák Sándor és Boross Pé­ter alelnökök, Kónya Imre frakció- vezető, Salamon László frakció- vezetőségi tag, valamint Csurka István és Zacsek Gyula elnökségi tagok, továbbá Elek István és Debreczeni József nemzeti liberális képviselők részvételével szerdán délután egyeztető tárgyalás kezdő­dött az MDF Bem téri székházá­ban. a párt belső ellentéteinek tisz­tázása érdekében. A megbeszélésre az ügyvezető elnökség ülésének ke­retében, az MDF országos elnök­ségi ülése előtt került sor. A párt ügyvezető elnöksége által kezde­ményezett egyeztető tárgyalások tartalmáról egyelőre nincs infor­máció. Zászlószentelés Horthy Istvánné, a második vi­lágháborúban hősi halált halt kor­mányzóhelyettes özvegye, zászló­anyaként vett részt szerdán azon az istentiszteleten, amelynek kere­tében felszentelték a Doni Bajtár­sak Szövetsége Miskolci Csoport­jának zászlaját. A zászlószentelést követően megkoszorúzta a II. világháború miskolci hőseinek kopjafáját. Kedvezménnyel? Az Országgyűlés önkormányza­ti bizottsága szerint honosítható lenne az a magát magyar nemzeti­ségűnek valló nem magyar állam­polgár, aki már legalább egy éve Magyarországon lakik és felmenő­je magyar állampolgár volt. Torgyán Tiszakécskén A napi politikai események, va­lamint a mezőgazdasággal foglal­kozó állampolgárok gondjairól és azok lehetséges megoldásáról be­szél dr. Torgyán József, a független kisgazdapárt elnöke Tiszakécskén, május 20-án. ESŐRE VÁRNAK A FÖLDMŰVELŐK A kutak vize kevés, sokba kerül az öntözés • Nem volt elegendő jelentkező a közös öntözésre, ugyanis nagyon sokba kerül. Lenn, a Holt-Tisza és a gát közöt­ti földeken, széles repedések mutat­ják, hogy régen kapott a talaj vizet. Porzik a föld, s szinte visszapattan a kapa a kemény szikről. — Az is baj — mondja Schlekta László, aki feleségével éppen a me­legtől kókadozó veteményét kapálja —, hogy későn adták ki a földet. A réti talajt már ősszel fel kellett volna szántani, hogy átjárja a téli csapadék. Most mindennel el va­gyunk késve. Ráadásul az aszály is sújt bennünket. Palántázni is kellene már, de a kiszáradt földbe locsolás nélkül nö­vényt ültetni szinte lehetetlen. Bi­zony, elkelne a víz a földekre, de a hatarban csak elvétve látni működő öntözőberendezést, azt is inkább a helyi szövetkezet területén. — Kénytelenek voltak beindítani az öntözést — mondja a szövetkezet elnöke, Erős József —, de amennyi vízre lenne most szükség, nem lehet győzni pénzzel. Napokon belül 1 millió 400 ezer forintot kell befizetni a vízgazdálkodási részvénytársaság­nak az eddigiekért, s mi lesz ezután. Nincs jobb helyzetben az egyéni gazdálkodó sem. Igaz, Tiszakécskén mintegy 2500 hektár terület öntöz­hető, de ahhoz, hogy a vízkiemelő berendezést működtessék, legalább 800 hektár öntözésére lenne szükség. Próbálták megszervezni, hogy össze­fogjanak a leendő földtulajdonosok, s ne maradjanak kihasznalatlanul a csatornák, de nem volt elegendő je­lentkező. Talán a magas költség miatt, hiszen háromszori öntözés egy hektáron 31 ezer forintba kerül. Ki tud manapság ilyen összeget kifizetni, keseregnek a termelők, köztük Laczkó Béla, aki 3 és fél hektáron gazdálkodik az édesapjá­val, s elmondása szerint eddig is rengeteg pénzt öltek a földbe. A bérbe vett területek ugyanis ga­zosak, elhanyagoltak voltak. A tárcsázásra és a szántásra majd 20 ezret fordítottak, a vetőmag 4500 forintba került, plusz 6 ezer forint egyéb költség is volt, az esz­közökről már nem is beszélve. Talán egyetlen lehetőség a fúrott kút, amely azonban kis kapacitású, kevés a vize, s a nagy csapadékhi­ányt nem tudja pótolni, de legalább csillapítja a föld szomját, s nem is kerül annyiba, mint a vízmű által szolgáltatott víz. Bár attól félnek az emberek, hogy ez sem tart sokáig, mint mindenért, előbb utóbb ez után is fizetni kell. Sokan, persze, még kutat sem fúratnak, mert nem tud­ják, hogy az egyéves használatra ka­pott föld az árverés után övéké lesz- e. így csak a mindenhatóhoz könyö­rögnek, hogy nyissa már meg végre az égi csatornát. Ha ugyanis napo­kon belül nem esik eső — mondják keserűen a földből élők —, akkor a mezőgazdaság nagy bajban lesz. Helyzetjelentés a húsembargóról Cseh tilalom Az FM nem kapott értesítést A cseh állat-egészségügyi szol­gálat kedd esti bejelentése szerint azonnali hatállyal megtiltották a magyarországi eredetű élő sertés, a sertéshús és a nem hőkezelt sertés­húskészítmények behozatalát. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy sertésvész ütötte fel a fejét Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében. Ezzel egyidejűleg a cseh fél Bul­gária vonatkozásában nemcsak a sertéshúsra, hanem mindennemű állati termékre behozatali tilalmat rendelt el, mert ott száj- és köröm­fájást észleltek. A sertéspestis nem terjed? A sertéspestis tovaterjedésétől nem kell tartani, még a leginkább veszélyeztetett Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében sem — jelentette ki Hajdú Bertalan, a nyírségi állat­egészségügyi állomás igazgatója szerdán, az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva. A szakember elmondta: a múlt pénteken Mérken és Vállajon talált sertéspestises állatokat megsemmi­sítették, s a szükséges szigorú — közös piaci országok által is alkal­mazott — óvintézkedéseket meg­tették. A két község környékén hét településre kiterjedő úgynevezett lokalizációs körzetet alakítottak ki, ahonnan állatokat kivinni nem lehet. A veszélyeztetett régióban figyelik a sertéseket, de szerencsére eddig gyanúja sem merült fel újabb megbetegedésnek. A sertéspestis lappangási ideje egyébként öt hét. Egymilliárd forint forgalmat bo­nyolítottak le a Magyar Hitelbank Rt. a bevezetés óta eltelt két hét (Folytatás az 1. oldalról) A rendszerváltás után azonban megnőtt a vallás iránti érdeklődés, növekszik az egyházi közösségek száma. Fontos lépés az egyházi in­gatlanok egy részének visszaadása, illetve a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő közoktatási törvény, amely támogatja egyházi iskolák létrehozását és hivatalosan beveze­ti a fakultatív hitoktatást az állami oktatási intézményeknél. Kada Lajos érsek, apostoli nun- cius hozzászólásában kijelentette: nem jöhet létre európai integráció a keresztény értékek megőrzése nélkül. Az érsek szorgalmazta az ökumenikus összefogást a keresz­tény egyházak között, illetve a kapcsolatok erősítését a nem ke­resztény felekezetekkel. Vélemé­nye szerint jelenleg az egyházak A Földművelésügyi Minisztéri­um semmilyen hivatalos értesítést nem kapott és Brüsszelben sem született még döntés a hazai sertés- pestist követő közösségi szigorítá­sokról, a kereskedelmi cégek azon­ban kedden arról tájékoztatták a tárcát, hogy a magyar hússzállít­mányokat nem engedik be a kö­zösség országaiba. Ezért tartotta szükségesnek a minisztérium, hogy felhívja a szállítók figyelmét, ne in­dítsák útnak hússzállítmányaikat -— ismertette Medgyasszay László, az FM politikai államtitkára szer­dai sajtótájékoztatóján. Bálint Tibornak, a minisztérium állat-egészségügyi főosztálya he­lyettes vezetőjének legutóbbi in­formációi szerint Franciaországon és Olaszországon keresztül lehetsé­ges a szállítás. A tárca tájékoztatja a francia és olasz hatóságokat a betegségről, és biztosítja őket, hogy nem exportálnak húst az érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Más közösségi ország­ba nem engedik be a szállítmányo­kat, mert a német minisztérium ér­telmezése szerint — a hazai szak­emberek véleményével ellentétben — az Európai Közösség szabályai ilyen esetekben automatikusan megtiltják az illető országokból származó hús importját. A brüsz- szeli bizottság pénteken dönt az ügyben. Mivel az idei csapadékhiány már nagyobb a tavalyinál, és jelen­tősebb esőzés nélkül a termelők súlyos terméskiesésre számíthat­nak, a tárca egy kormányelőter­jesztést készített a károk enyhítésé­során új értékpapírjaiból, a fix ka­matozású Smaragd és a változó ka­matozású Rubin-pénztárjegyből. legfontosabb feladata az emberi élet és emberi jogok védelme, illet­ve a keresztényszociális tanítás el­terjesztése. Pálos Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az állam és az egyházak közötti kap­csolatok rendezéséről beszélt. Ki­jelentette: a Magyarországon és a régióban tapasztalható értékvesz­tés egyik fő oka az, hogy az elmúlt 40 évben visszaszorították az egy­házakat. Az államtitkár ismertette a hallgatósággal azokat a lépése­ket, amelyek a rendszerváltás után az egyházak rehabilitációja érde­kében történtek. Kiemelte a lelkiis­mereti és vallásszabadságról szóló törvényt, amely biztosítja a vallás­gyakorlás és az egyházak működé­sének szabadságát. NATO közös nyilatkozat Az Észak-atlanti Szövetség alap­vető feladata változatlanul a tagál­lamok biztonságának és területi ép­ségének szavatolása, ezzel egy idő­ben azonban növekvő jelentőséget tulajdonít a békefenntartási tevé­kenység támogatásának. Ezen belül is fontos hozzájárulásnak tekinti kelet- és kö?ép-európai partnerei­nek részvételét ilyen akciókban, s ennek megalapozása érdekében a szövetség védelmi miniszterei vára­I kozással tekintenek olyan közös felkészülési formák kialakítása elé, mint a közös tervezés, a kiképzés és a gyakorlatozás megkezdése — szö­gezi le a NATO védelmi tervezőbi­zottsága, illetve nukleáris tervező­csoportja védelmi miniszteri szinten tartott kétnapos brüsszeli tanács­ülése után kiadott közös nyilatko­zat. A nyilatkozat kitér a délszláv vál­ságra is, jóllehet a kérdés nem al­kotta hivatalos napirendjét a ta­nácskozásnak, de mint Les Aspin amerikai védelmi miniszer fogalma­zott — az adott körülmények kö­zött elképzelhetetlen védelmi­biztonságpolitikai tanácskozás anélkül, hogy e témát ne érintenék. Mint az előzetesen már ismert volt, nem született közös akcióról dön­tés. „Egészen egyszerűen azért, mert nem volt ilyen akcióra vonat­kozó dosszié az asztalon” —jegyez­te meg az amerikai miniszter, Manfred Wörner főtitkárral együtt emlékeztetve arra, hogy ehhez hiva­talos ENSZ-felkérésre van szükség. A közös nyilatkozat leszögezi vi­szont, hogy a miniszterek továbbra is a Vance—Owen-béketerv végre­hajtásán keresztül vélik rendezhető- nek a viszályt. A hét végi öthalmi megállapodásnak — különösen a biztonsági övezetek létesítésére vo­natkozó kitételeknek — nagy jelen­tőséget tulajdonítanak, de igénylik, hogy az ENSZ tegye egyértelművé a majdani akciók pontos jellemzőit. A NATO kész megvizsgálni az ENSZ bármilyen, további közre­működését igénylő felkérését — szögezi le a nyilatkozat. A szövetség belső reformját ér­tékelve a nyilatkozat rámutat, hogy az atomfegyverek arzenáljá­nak 1991 őszén elhatározott csök­kentését jóval a kitűzött határidők előtt teljesítették, s ma már a NA­TO atomfegyverkészlete 80 száza­lékkal kisebb a két évvel ezelőtti­hez képest. A miniszterek ennek kapcsán üdvözölték a hasonló orosz lépések megtételét, s egyúttal szorgalmazták az atomfegyverrel rendelkező négy szovjet utódállam által aláírt úgynevezett Lisszaboni Jegyzőkönyv maradéktalan végre­hajtását. A közlemény egyúttal leszögezi: meghatározó jelentőségű a világ biztonsága szempontjából, hogy megakadályozzák az atomfegyve­rek terjedését, s ezért a NATO- miniszterek szorgalmazzák az 1995-ben lejáró atomsorompó- szerződés határidő nélküli meg­hosszabbítását. re. Egymilliárd forintos forgalom Az állam és az egyház kapcsolata EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Katasztrófahelyzet Maglajban A szerbek által ostromolt, bosnyák menekültekkel túlzsúfolt észak-boszniai Maglaj város válságos helyzetére figyelmeztetett teg­nap a Boszniában szolgálatot teljesítő brit ENSZ-békefenntartók szóvivője. Katasztrófától tartanak a világszervezet menekültügyi munkatársai is, akiknek az adatai szerint 32 000 polgári személy rekedt az ostromgyűrűben. A városban súlyos élelmiszerhiány ala­kult ki, villanyáram is csak napi másfél órára van. A szerb tüzérség május 20-ától naponta 50-100 lövést ad le a házakra, és emiatt mindennap átlagosan öt ember veszti életét, 35 pedig megsebesül közölték az ENSZ illetékesei. Macedónia a BT-hez fordult A macedón kormány kedden bejelentette: az ENSZ Biztonsági Tanácsához folyamodik a Macedóniával szembeni fegyverszállítási embargó feloldásáért, hogy az ország meg tudja védeni magát. Macedóniának törvényes joga, hogy a fegyverembargó feloldását kérje — mondta Vlado Popovski macedón védelmi miniszter. A Reuter szerint arra hivatkozott, hogy az egykori jugoszláv köztár­saság az ENSZ tapja, és nem vett részt a boszniai és horvátországi háborúban. Hozzátette, hogy amikor a jugoszláv szövetségi hadse­reg kivonult Macedóniából, a fegyvereket is magával vitte. Jelenleg az ENSZ-békefenntartók egy kis létszámú csapata tartózkodik a köztársaságban. Menekültvita óvintézkedésekkel Szigorú biztonsági intézkedések közepette kezdte meg tegnapi menekültvitáját a Német Szövetségi Gyűlés. A rendőrség szögesdro- tokból és korlátokból álló védősáncot vont a parlament Rajna-parti épülete köré, és a kormányzati negyedet hermetikusan lezárta. A menekültbefogadási gyakorlat megszigorításának ellenzői több­soros emberláncba szerveződtek a környező utcákon. Az autóforga­lom teljesen leállt, a gyalogosok sem mehettek át a sorfalakon. A Bundestag többéves vita után meg kívánja változtatni a menekült­befogadási gyakorlatot: Németország a jövőben irányított, kézben tartott bevándorlási politikát kíván folytatni. Osztrák békefenntartó erők Ausztria a jövőben kétezer-ötszáz főt bocsát az ENSZ rendelkezé­sére a békefenntartó akciókban való részvételhez. Az osztrák kor­mány jóváhagyólag tudomásul vette azt az előterjesztést, amelyben Werner Fasslabend védelmi és Alois Mock külügyminiszter ilyen létszámú kontingenst javasolt a feladatok ellátására. Jelenleg 750 osztrák katona vesz részt a világ különböző részein ENSZ-missziók- ban. A létszámnövelés része a most elfogadott új általános koncepci­ónak, amelynek célja, hogy a lehető leggyorsabban és a legmaga­sabb szinten eleget tudjanak tenni az ENSZ kéréseinek. Kudarccal végződött tárgyalás i i Kudarccal végződött Hanna Suchocka lengyel kormányfő két­órás kedd esti tárgyalása a szejm frakcióvezetőivel, akiket meg akart nyerni, hogy álljanak a kormány mellé a pénteki bizalmi szavazás­kor. Az ellenzéki pártok egybehangzó véleménye szerint Suchocka semmilyen új javaslatot nem tett, csupán ismertette azokat a tör­vényjavaslatokat, amelyekhez szerette volna megszerezni támogatá­sukat. Aleksander Kwasniewski, a Lengyel Szociáldemokrata Párt (SdRP) vezetője még e tanácskozás előtt közölte: az, hogy a kor­mány még tárgyalóasztalhoz sem hajlandó ülni a baloldallal, önma­gában elegendő indok, hogy a párt ellene szavazzon. Lengyel parasztok tiltakozása Lengyelország minden részéből érkeztek tegnap parasztok Varsó­ba, valamennyi országos érdekvédelmi parasztszervezet képviseleté­ben, hogy tiltakozzanak a kormány gazdaság- és falupolitikája ellen és követeljék a kabinet távozását. A szervezők felhívásának megfele­lően szalmakötegeket hoztak magukkal, amelyeket helyzetük szim­bólumaként a minisztertanács épülete előtt kívánnak lerakni. Az akció szervezői azzal fenyegetőztek, hogy ha követeléseik nem talál­nak megfelelő fogadtatásra, a tüntetés után elfoglalnak egy középü­letet Varsóban. Szlovák tájvédők felhívása A Szlovákiai Természet- és Tájvédők Szövetsége a Csallóközi Falvak és Városok Társulásának közvetítésével felhívást intézett az Európai Közösséghez, melyben úgy fogalmaz, hogy a „hágai Nem­zetközi Bíróság malmai lassan őrölnek” — ezért a hősi vita kérdésé­ben a felek csak „álomba ringatták Európát”. A szerdai Új Szó szerint a tájvédők felhívásában olvasható, hogy az erőmű térségében élő emberek véleményét mellőzték, figyelmen kívül hagyták az enge­délyezés szükséges feltételeit és az európai intézmények ajánlásait, s eltitkolták a nyilvánosság előtt az erőmű tényleges környezeti hatásait, a talajvízminőség romlását. Kétnyelvű helységnévtáblák? A TASR szlovák hírügynökség tegnap ismertette a Matica Slo- venská kulturális egyesület kétnyelvű helységnévtáblákról kialakí­tott álláspontját. „A Matica Slovenská nem ért egyet azzal, hogy a Szlovák Köztársaság falvait és városait olyan helységnévtáblákkal jelöljék meg, melyek nem a helységek hivatalos elnevezését tüntetik fel. Mindez ugyanis a Szlovák Köztársaság délvidékén élő szlováko­kat elevenen emlékeztetné e területek aránylag friss emlékű, 1938 és 1945 közötti véres megszállására” — állapítja meg az állásfoglalás.

Next

/
Thumbnails
Contents