Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. április 6., 5. oldal PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Holt—élő szakma mestere O Tarjányi András, aki nem panaszkodik. Ha valakit fölszólítanának, sorol­ja föl az élet főbb kellékeit, a nélkü­lözhetetlen eszközöket, bizonyára így kezdené: autó, hűtőszekrény, metró, traktor és így tovább. A mér­leg aligha jutna eszébe. Pedig nem ki­sebb személyiség dolgozik vele, mint Justitia, az igazságosztó istennő. Az­tán a patikus úr se igen tudna meglen­ni nélküle. Említhetjük a boltosokat, akik nélküle nem tudnának kiszol­gálni bennünket. Egyáltalán, ahol valami áru gazdát cserél, legtöbbször szükség van mérlegre. Tarjányi And­rás tiszaalpári vállalkozónak ez a sze­rencséje. O ugyanis a mérlegre tette föl az életét, azt javítja, sőt, árusítja is. — Eredetileg lakatosszakmát ta­nultam Kiskunfélegyházán, a vegy­ipari gépgyárban — meséli a negy­venegy éves iparos. — Hetvenben ér­dekes fordulat állt be az életemben. Megismertem egy igazi szakembert, egy olyan idősebb férfit, akit, azt hi­szem, példaképemnek tekintettem. Katona Sándornak hívták—sajnos, már nem él —, és ő, szintén tiszaalpá­ri lakos, nem Félegyházára ingázott naponta, mint mi, hanem Szolnokra, a másik irányba. A Metripond Mér­leggyár ottani szervizét vezette. Na­gyon jó mérleges szakember volt, föl­néztem rá. Összebarátkoztam vele és elmentem dolgozni a szervizébe. —Boldogult a lakatosszakmával? — Betanított munkás voltam a szervizben. De folyamatosan képez­tek bennünket a Metripondnál, a hódmezővásárhelyi gyárban. Azt hi­szem, jól haladtam a mérlegkészítő szakmában, mert két év múlva már én voltam a Sanyi bácsi helyettese.-«i Gondolom, közben levizsgá­zott a mérlegkészítő-szakmából. — Megtettem volna, de nem lehe­tett. Ugyanis akkorra törölték az ön­álló szakmák listájáról, megszűnt az ilyen képzés az iskolákban és a mun­kahelyeken is. Papíron ma sem léte­zik tudtom szerint a mérlegkészítő­szakma. A gyakorlatban pedig azok folytatják, akik vagy a megszüntetése előtt tettek vizsgát, vagy pedig azt az utat járták végig, amelyiket én. —Szolnok kétszer-háromszor ak­kora távolságra van Alpártól mint Félegyháza. —Hajnali négy óra húszkor indult a vonatom odafelé. Tizenhét évig mindennap ezzel a járattal indultam munkába. Este fél hét felé értem ha­za. —Azt hallottam a feleségétől, hogy most se folytat otthonülő mun­kát. — A négy alkalmazottammal jár­juk szinte az egész országot. Ma pél­dául a Balatonnál voltam, onnan hoztam Almádiból, sőt kicsit mesz­­szebbről, Veszprémből is mérlegeket javítani. Mikor lett önálló vállalkozó? — Először még itthon dolgoztam az egyik tsz kötelékében egy pár évig. Előbb átalánydíjas, aztán pedig be­dolgozó voltam. A vállalkozói iga­zolványt tavaly váltottam ki. Szeren­csére nem a nulláról kellett indul­nom, hisz az országban mindenfelé ismernek. A Metripondból létrejött egyik kft., a Micra is megkeresett, együttműködünk, forgalmazom, ja­vítom a mérlegeiket. — Milyen mérlegek vannak ma használatban? — Mechanikai és elektronikus típusúak. Az utóbbiaké a jövő. Én már a legmodernebb digitális mér­legeket forgalmazom. A kereskede­lemben láthatók az úgynevezett elektronikus árszorzó mérlegek. Van, amelyik a méréskor, program alapján, címkét is ad, az áru és az üzlet nevével, kódjellel satöbbi. — Ki meózza az önök munká­ját? — Ha például megjavítottam a Julius Meinl, a kecskeméti Kon­­zum, az Észak-pesti ÁFÉSZ vagy más nagy partnereim mérlegeit, ak­kor az Örszágos Mérésügyi Hivatal lép színre: jön és hitelesíti az álta­lam beállított mérlegeket. — Ezeket át lehet „hitelesíteni”, ha a használó boltos be akarja csapni a vevőt? — Aki csal, másképpen csal. A szerkezethez nem lehet hozzáfér­ni, le van zárva. A tolósúlyos vagy a hídmérlegeknél van lehetőség a mérleg elállítására, de ezeknél is raj­taveszt az illető az előírt rendszeres ellenőrzéskor, mert meglátszik a babrálás nyoma. Tarjányi András nem panaszko­dik a konkurenciára, bár a megyé­ben többen folytatják a holt—élő szakmát, mint az országban másfe­lé. A mérlegek drágák, kifizetődő őket javíttatni, ezért egyelőre ő nem pesszimista a jövőt illetően. — a. tóth — Garancia hitelfölvételhez Olyan kis- és középvállalkozá­soknak kíván lehetőséget adni a Hitelgarancia Rt., amelyek jó üzleti tervvel rendelkeznek, de nincs a szükséges hitel elnyeré­séhez elegendő biztosítékuk — mondta a Hitelgarancia Rt. ve­zérigazgatója, Apatini Kornélné. Kijelentette: az rt. készen áll a garancianyújtásra. Egyelőre azonban még nem érkezett hoz­zájuk kérelem, de információjuk szerint több ilyen üggyel foglal­koznak már a bankoknál. A tavaly decemberben az ál­lam, pénzintézetek és érdekkép­viseleti szervek által alapított cég a hitel 80 százalékáig, 2-3 százalékos díj ellenében, maxi­mum 100 millió forintos összeg­re nyújthat garanciát a belföldi vállalkozásoknak. A hitelt fel­venni kívánóknak készfizető ke­zességvállalási kérelmet kell ki­tölteniük, amelyet a HG Rt. legfeljebb harminc, E-hitel eseté­ben pedig 15 nap alatt bírál el. A kérelemben le kell írni az üz­leti tervet és a vállalkozó piaci helyzetét. Fel kell tüntetni a már felvett hiteleket, és nyilatkoz­ni kell arról is, hogy a kérelmező nem áll sem csőd, sem felszámolá­si eljárás alatt. A továbbiakban fel kell hatalmazni a pénzintézetet az információnyújtásra a Hitelgaran­cia Rt. felé, illetve a pénzintézetet és a HG Rt.-t arra, hogy a hitel futamideje alatt helyszíni ellenőr­zést végezhessen a vállalkozónál. A HG Rt. felméri a kockázatot és amennyiben elfogadhatónak ítéli a kérelmet, szerződést köt a pénz­intézettel a garanciavállalásról. A 3,5 milliárd forint alaptőkével alapított HG Rt. 1993-ban körül­belül 8 milliárd forint értékű ke­zességet vállalhat. TB.-LISTÁN — MÁS-MÁS OKBÓL Az adós cégek egy része már nem működik Milyen okok vezettek arra, hogy nem fizetik a társadalombiztosítási járulékot, egyáltalán tudják-e ren­dezni adósságukat, s ha igen, mikor, hogyan? Ezekre a kérdésekre választ várva kerestünk fel telefonon tíz céget a társadalombiztosítási adóslista alapján. Ám többségét már nem ta­láltuk. Például nincs az új telefon­könyvben sem a tudakozó listáján — a kecskeméti „V” Lakszer, a kis­kunfélegyházi1 Kovács és Thebert Kft., a kecskeméti Kunság-Polette Kft., de ugyan a Kőipari Kft. sem. A volt Alföldi Cipőgyárból alakult Cipőgyártó Kft.-ről is csak annyit si­került megtudnunk, hogy napokon belül bevégeztetik felszámolásuk. Úgy tűnik tehát, hogy az adósok nem kis része már nem működő, vagy ép­pen megszűnő szervezet. Sikerült viszont beszélnünk a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság Farmer Leányvállalatának igazgatóhelyette­sével, Fekete Károllyal: —- Mintegy 90 millió értékű kintlé­vőségünk van—mondta. — Például a felszámolás előtt levő Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat közel 25 millióval, a kecskeméti több mint 24 millió forinttal tartozik nekünk. Cé­günk kiterjedt sertéshizlalási tevé­kenységet folytat. A tavaly előtti fel­­vásárlási mizéria idején e szolgáltatá­sunkon mintegy 35 millió forintot ve­szítettünk, mivel partnereink nem fi­zettek. Mindezek mellett kisebb ösz­­szegekkel tartoznak nekünk külön­böző cégek. Természetesen megpró­báljuk behajtani kintlevőségeinket, sok peres ügyünk van folyamatban, de a bíróságok túlterheltsége miatt lassan mennek ezek a dolgok. Né­hány partnerünkkel per nélkül meg­egyeztünk, ők majd fizetnek, amikor és ahogyan tudnak. Közben áruba bocsátottuk egy-két vagyontárgyun-Legerősebb a General Motors Továbbra is a General Motors áll az Egyesült Államok ötszáz legerő­sebb vállalatát felsoroló ranglista élén — tűnik ki a Fortune magazin szokásos évi felméréséből, melyet a gazdasági folyóirat április 18-ai szá­mában tesznek majd közzé. A GM tavaly 132,8 milliárd dolláros forgal­mat bonyolított le, egyúttal 23,5 mil­liárd dolláros veszteséget halmozott fel. A GM után helyezési sorrendben a következő vállalatok szerepelnek az első 12 helyen: A texasi Exxon, a deabomi Ford Motor, az armonki IBM, a fairfieldi General Electric, a fairfaxi Mobil, a New York-i Philip Morris, a wilmingtoni E. I. du Pont de Nemours, a San Francisco-i Chev­ron, a White Plains-i Texaco, a High­land Park-i Chrusler és a BOEING. kát. Ezekből a bevételekből törleszt­­jük — a társadalombiztosítási inté­zettel történt megbeszélés alapján bi­zonyos időpontokban — a nyolcmil­­lió-negyvenhatezer forintos tartozá­sunkat. A Kiskunhalasi Építőipari Válla­lat (Kunép) igazgatója. Tanács Mik­lós a következőket válaszolta: — Kellőképpen át nem gondolt privatizációs program alapján az ÁVÜ egyben akarta eladni cégünket. Ennek érdekében befagyasztották vagyonúnkat, a világ számos orszá­gában meghirdették pályázatukat, de az akció sikertelen maradt. Mi­után letelt az egy év, feladták prog­ramjukat, a vállalat vezetőinek visz­­szaadták döntési jogkörüket — ad­dig ugyanis egy éven keresztül csak az egymillió forint értéket meg nem ha­ladó gazdasági ügyekben dönthet­tünk —, de ezek után mi már csak kényszerintézkedések sorozatát hoz­hattuk. A gazdaságos működéshez ugyanis addigra már hiányoztak a pénzügyi feltételek. A vállalat képte­len volt befejezni félben levő munká­it, ezeket a saját dolgozóinkból ala­kult hét kft. vette át, s a Kunép végül öncsődöt jelentett. Most áruljuk a va­gyonúnkat. A közelmúltban sikerült eladnunk a legértékesebb vagyontár­gyunkat 3,5 millió márkának megfe­lelő összegért, s más kisebb dolgokat is értékesítettünk. Az így befolyt pénzből rendezzük adósságainkat, ebből fizetjük ki volt dolgozóinknak is a végkielégítést. Mindehhez annyit nagyon szeretnék hozzátenni: igaz, hogy tartozunk a társadalombiztosí­tásnak, de á volt dolgozóinkból ala­kult, a mi segédletünkkel, a mi mun­káinkat folytató hét kft. sokkal több biztosítási járulékot fizet, mint amennyit a Kunép fizetett... — alrnási— Japán modell az egészségügyben Számítógépen rögzítik a bete­gek adatait az egyik japán város­ban és a város mind a 22 kórháza hozzáférhet az adatbázishoz. Az elektronikus nyilvántartás több tízezer ember adatait tartalmazza az iskoláskor óta végzett egészség­­ügyi ellenőrzések információit. A Tokióhoz tartozó Akisima vá­ros orvosai pillanatok alatt össze tudják vetni a betegek újabb vizs­gálati eredményeit a korábbiak­kal, így nem kell tucatnyi leletet átnézniük. A számítógép képer­nyőjén ábrák jelzik az azonos egészségügyi információk időbeli változását, ami egyes betegségek —- például a magas vérnyomás esetében — a betegség megállapí­tásához fontos információval szol­gál. Don Quijote metszőollóval Nem tudja magát menedzselni. Nyersnyakas paraszt. Ráadásul nem retten vissza a nagy szavak használa­tától. A neve nem kezdődik doktor­ral. Megesik, hogy borostásan top­pan be valahova. Ha bizalmatlansá­got szimatol, sértett büszkeséggel azonnal visszavonul. Minden úgyne­vezett szakembert ellenségének érez. — Még több „bűne” is van Hegedűs Antalnak. A legfőbb vétke persze az, hogy tud valamit. Valamit, amit nem hisznek el neki. Mert nem doktor. Csak sima Hegedűs és paraszt. Tudja valaki ma Magyarországon, hogyan lehet nyugaton is piacképes gyümöl­csöt termeszteni? No persze, adunk el ezt-azt nyugatiaknak, de nem,sok mindent és főleg nem sokat. És a parasztság legfőbb kérdése ma: ter­melünk, de kinek kell rendes áron a terményünk? Hegedűs Antal tudja, hogyan lehet vegyszermentesen gyü­mölcsöt — sőt mást is — termeszteni. Németországban él. Húsz éve sza­badalmaztatott találmánya nem kel­lett a szocialista nagyüzemnek. Mun­kásmódszer, az első években. A hu­szonöt százalékosra leesett hozamot a magánkutató paraszt vissza képes emelni százszázalékosra. Tud valamit az élet titkaiból. Itthon járt nemrégi­ben —két hete írtunk róla a PN-kala­­uzban —, hátha a mai vállalkozói világban mellé áll valaki. Csalódot­tan utazott vissza a gazdag máso­dik,,. .. Hazájának nem nevezi, ahol él. O ott csak ausländer—idegen. De azért a tudásáért becsülik. A találmányát itthon szerette vol­na hasznosítani. Álma egy százhol­das mintagazdaság létrehozása volt. Hitelt szeretett volna fölvenni — vagy öt-hat millió forintot, mert ő kivétele­sen nem gazdagodott meg Németor­szágban — tudása bizonyításához. A hivatalnok dölyfösen megtagadott minden támogatást. (Ő mindent tud a gyümölcsfákról.) Az országgyűlési képviselő nem válaszolt a kérő szóra. A nagyvállalkozó megijedt a kocká­zattól, nem bízta rá az almáskert­jét... A metszőollós Don Quijote eluta­zott Németországba. Azt mondta: tu­dását magával viszi a sírba. Nem tu­dott itthon 5 millió hitelhez jutni. Széllelbélelt fajankók zsákszámra kapják a kölcsönöket. Uj az államformánk—de mi a régi magyarok maradtunk... — a. tóth — A GDP ILLETVE EGYES FŐBB ÁGAZATOK HOZZÁADOTT ÉRTÉKÉNEK NÖVEKEDÉSE MAGYARORSZÁGON 1980 - 100 MGDP Ipar ■ ■ Mezőgazdaság ■ m ■ 1 Nen anyagi szolgáltatások 1985 1988 1989 1990 1991 • A válságos magyar gazdaság üde színfoltja a szolgáltatásoké — ez az alcíme a Figyelő április 1-jei számában olvasható egyik írásnak. A cikk azt vizsgálja, hogy a szolgáltatások aránya a GDP (bruttó hazai termék) előállításában hogyan változott az utóbbi időben. A lapból tallózott grafikon az elemzés eredményét mutatja. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Vámszakmai nap Kecskeméten Vámszakmai napot rendez a DmGK Bács-Kiskun Megyei Kép­viselete 1993. április 20-án, Kecske­méten. Az egész napos program 9- től 16 óráig tart. A vámtörvény várható változá­sairól, a vámérték-megállapítás problematikájáról, a vámügynöksé­gek szerepéről tart előadást Fekete Antal, a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának főosz­tályvezető-helyettese. A vámeljárás aktuális kérdéseiről Csőke József, a kecskeméti vámhivatal parancsno­ka ad tájékoztatást. Az előadók, konzultáció keretében, a résztvevők kérdéseire is választ adnak. A vámszakmai nap másik lénye­ges témáját, a vámpolitika, a vám­tarifák várható változásai adják, ezekről Vámos Péter, az MGK szakértője ad tájékoztatást. A ren­dezvényen a vállalati vámügyinté­zők és külkereskedők munkáját szolgáló kiadványokat, és szoftve­reket is megismerhetnek, megren­delhetnek vagy, megvásárolhatnak a résztvevők. Érdeklődni lehet a DmGK kecskeméti képviseletén, a 76/481-706-os telefonon, illetve fax­számon. Érvénytelen zálogkölcsön A Világbank igazgatótanácsa egyhangúlag úgy döntött, hogy — a volt szovjet köztársaságok­ba tartó befektetések útjának megkönnyítése érdekében — módosítja saját szabályait. A nemzetközi pénzintézmény ennek érdekében ideiglenesen ér­vénytelenítette úgynevezett ne­gatív kézizálogkölcsön-záradé­­kát: ez eddig elsőbbséget biztosí­tott számára saját kölcsöneinek garantálására, most azonban le­hetővé válik, hogy a kereskedel­mi bankok is garanciát vállalhas­sanak ezekre a befektetésekre. Kínai—német megállapodás — Összesen 1,2 milliárd dollár értékben írt alá szerződéseket Kína és Németország jelentet­te az AP DJ A legnagyobb ér­tékű a német Airbusok kínai vá­sárlásáról szóló megállapodás: Peking 12-t rendelt ezekből, és további 13 megvételét kilátásba helyezte. Günter Rexrodt német gazdasági miniszter és a kínai külkereskedelmi miniszter egy kohászati és egy sörösdoboz­­gyártási együttműködésben és a befektetéseket irányító bizottság kialakításában egyeztek meg. A hadiiparral szerződtek Két amerikai autógyár, egy­mástól függetlenül, bejelentette, hogy kutatási és fejlesztési szer­ződéseket írt alá amerikai hadi­ipari kutatólaboratóriumokkal. Á Chrysler összesen 30 millió dollár értékben 6 szerződést kö­tött az albuquerquc i Sandia Na­tional laboratóriummal környe­zetbarát jármüvek kifejlesztésé­ről. A General Motorsa kalifor­niai Lawrence Livermore Natio­nal laboratóriummal írt ala egyezményt az autók belső ellen­őrző rendszerének továbbfejlesz­téséről. Ennek értéke összesen 6 millió dollár Akadémiai javaslat Az amerikai tudományos aka­­démia illetékes bizottsága közös orosz amerikai program kidol­gozását javasolja az orosz hadi­ipar polgári célzatú átállítására. Ä tervezet elsődleges célja az átálláshoz szükséges pénz össze­gyűjtése lenne. Ennek érdekében az akadémia az orosz cégekbe pumpált, közvetlen amerikai be­fektetések mellett egy washing­toni - moszkvai kormánygaran­ciával működő pénzügyi alapot hozna létre Nőtt az export és az import Kelet-Közép-Európa orszá­gaiban tavaly valamelyest növe­kedett az export és az import vo­lumene. Először azóta, hogy át­térnek a piacgazdaságra áll az Általános Vámtarifa és Kereske­delmi Megállapodás (GATT) szervezetének Géniben közzétett jelentésében. Az AF P által is­mertetett anyuig szerint 1988 óta tavaly először gyorsult fel a vi­lágkereskedelem növekedése és számítások szerint a 4,5 százalékot is meghaladhatja, jól­lehet, a második fél évben hatá­rozottan visszaesett A GATT szerint az árucsereforgalom 5,5 százalékkal növekedett. Érték­ben kifejezve elérte a 3700 milli­árd dollárt. Mai dániai néphangulat Ha Dániában ma tartanának népszavazást az európai unióról, akkor támogatói valószínűleg győztesen kerülnének ki belőle. Legalábbis erre utal két közvéle­mény-kutatási eredmény: a Gal­lup és a Vilstrup intézet felmérése szerint (a kettő között mindössze egyszázalékos az eltérés), a meg­­cérdezettck 48 százaléka szavaz­na Maastricht mellett. 26 száza­lékuk pedi^ ellene. Mint emléke­zetes, a Dániában tavaly június 2-án tartott népszavazáson a la­kosság 50,7 százaléka vetette el az európai unió gondolatát, 49,3 százaléka viszont az európai unió megteremtése mellett fog­dáit állást. j

Next

/
Thumbnails
Contents