Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám

6. oldal, 1993. április 6. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC MUNKA LENNE, MUNKAERŐ VAN Egy éve áll az Ikarusz halasi gyára Több mint egy éve áll, s vápa vevő­jét az Ikarusz Karosszéria- és Jármű­gyár kiskunhalasi üzeme. De hát mi történt, mi történik ebben az üzem­ben, amely hajdan 450 embernek ad­va kenyeret — sok fiatalnak szakmát —, évtizedeken keresztül meghatáro­zó jelentőségű volt a város és környé­kének életében? A szerte az országban több vidéki üzemet működtető, állami tulajdonú céget részvénytársasággá alakították, 1991. augusztus vége óta működik eb­ben a formában. A részvények na­gyobb hányadát az ÁVÜ tartotta meg, a többi résztulajdonos külföldi és belföldi cég. Az rt.-nek jelenleg öt gyára van és különböző vállalkozá­sokban érdekeltsége. A kiskunhalasi gyárat is önállósították a változások során. A szovjet szerződések meghiú­sulása következtében termelésük visz­­szaesett, időközben pedig megrende­lés hiányában a csepeli gyárban is ka­pacitástöbblet keletkezett. A rész­vénytársaság igazgatósága tavaly feb­ruárban úgy döntött, hogy a kiskun­­halasi üzemből a fővárosiba kell vinni a termelést, áttelepíteni a termelőesz­közöket. Miként azt Tóth Pál igazgató el­mondta, a döntést annál inkább mél­tánytalannak tartották, mivel — köz­ponti utasításra — terveket készítet­tek, amelyek alapján biztosítani tud­ták volna a halasi üzem (akkor már csak) háromszáz dolgozójának az egész évi munkát. Az igazgatóság • Az elárvult halasi Ikarus-gyár. (PN-archív) azonban nem fogadta el a javaslato­kat, leszereltették a gyárat, felmond­tak dolgozóinak. Tizennyolcán ma­radtak, közülük nyolcán a telepet őr­zik, közreműködnek a költözésben, elvégzik a tmk-munkákat. A többiek — társadalombiztosítási kifizetőhely lévén — az adminisztrációban tevé­kenykednek. Megbízatásuk ez év kö­zepéig szól, aminek értelmében vala­milyen módon hasznosítani kell az üzemet. Amit lehet, bérbe adnak, árulják az itt maradt anyagokat, leg­alább a saját munkabérüket előterem­tik. Az igazgatóság döntése óta eltelt egy év alatt több külföldi befektető érdeklődött már a halasi üzem iránt, de úgy tűnik, üres gyárat nehéz eladni. Annyira még senkinek sem tetszett meg, hogy hajlandó lenne 300 milliót leszurkolni érte. Közben pedig egyre romlik a piaci pozíciója (s persze, az épületek állaga). Ejyre nagyobb az esélye annak, hogy végül is nyilván­tartási érték alatt kell eladni. Az üzem volt dolgozóinak munka­nélküli-járadéka lejárt, vagy hamaro­san lejár. Természetesen ők sem tud­nak újra elhelyezkedni, pedig — mint Tóth Pál igazgató mondta —, bér­munkára tudna a gyár megrendelést szerezni. Dolgozhatnának tehát, csak éppen nincs mivel. A. M. KEDVEZMÉNY KISBEFEKTETŐKNEK Zwack-részvénycsomag az IDV tulajdonában A Zwack Unicum stratégiai meg­állapodást kötött az International Distillers and Vintners (IDV) céggel,, amely a Grand Metropolitan csoport tagja. A külföldi cég megvásárolja a Zwack Unicum Rt. alaptőkéjének mintegy 25 százalékát kitevő rész­vénycsomagot — mondotta Zwack Péter, a vállalat sajtótájékoztatóján. A Zwack Unicum Rt. tulajdonosa egyúttal bejelentette: a Zwack Uni­cum április végén nyilvános rész­vénykibocsátást hajt végre, s a rész­vényeket bevezetik a Budapesti Ér­téktőzsdére. A Zwack Unicum válla­latcsoport bruttó árbevétele tavaly mintegy 9,2 milliárd forintot ért el, a nemzetközi számviteli szabályok alapján adózott nyeresége 423 millió forint volt. Erre az évre 9,5 milliárd forintos árbevételt várnak, és 520 millió forint nyereséget terveznek. A MAGYAR NEMZETI (BANKJEGY- ÉS Érvényben BANK VALUTAÁRFOLYAMAI CSEKKÁRFOLYAMOK : 1993. április 5-én Vételi Közép Eladási angol font 132,16 133,56 134,96 ausztrál dollár 60,76 61,38 62,00 belga frank (100) 264,09 266,42 268,75 dán korona 14,15 14,28 14,41 finn márka 14,93 15,13 15,33 francia frank 16.02. 16,16 16,30 görög drachma (100) 39,72 40,14 40.56 holland forint 48,37 48,80 . 49,23 ír font 132,20 133,50 134,80 japán yen (100) 76,56 77,16 77,76 kanadai dollár 68,79 69,49 70,19 kuvaiti dinár 288,67 291,42 294,17 német márka 54,42 54,90 55,38 norvég korona 12,78 12,90 13,02 olasz líra (1000) 54,71 55,35 55,99 osztrák schilling (100) 773,79 780,59 787,39 portugál escudo (100) 58,61 59,16 59,71 spanyol peseta (100) 75,99 76,75 77.51 svájci frank 58,77 59,31 59,85 svéd korona 11,46 11.59 11,72 USA-dollár 87,14 87,92 88,70 ECU (Közös Piac) 105,49 106,47 107,45 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. április 5-■én Devizanem Vételi Közép Eladási arlolyam 1 egysegre. forintban angol font 133,19 133,54 133,89 ausztrál dollár 61.30 61,45 61,60 belga frank (100) 266,02 266,60 267.18 dán korona 14,26 14,29 14,32 finn márka 15,06 15,11 15,16 francia frank 16,15 16,19 16,23 holland forint 48,77 48,88 48,99 ír font 133,34 133,66 133,98 japán yen (100) 76,98 77,13 77,28 kanadai dollár 69,36 69,53 69,70 kuvaiti dinár 290,72 291,41 292,10 német márka 54,84 54,96 55,08 norvég korona 12,89 12,92 12,95 olasz líra (1000) 55,03 55,19 55,35 osztrák schilling (100) 779,70 781,40 783,10 portugál escudo (100) 59,16 59,30 59,44 spanyol peseta (100) 76,62 76,81 77,00 svájci frank 59,26 59,40 59,54 svéd korona 11,59 11,62 11.65 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 87,63 ■87,83 88,03 ECU (Közös Piac) 106,33 106.58 106,83 A cég új részvényese, az IDV a világ első száz italából 12 márkát tekinthet magáénak. Az IDV-szer­­ződés életbe lépésével a nemzetkö­zi szeszipari konzorcium márkái­nak kizárólagos képviselője lesz a Zwack Unicum Rt. A társaság kedden tartott éves rendes közgyűlésén döntött arról, ..hogy az 1992-es üzleti évre a részvé­nyeseknek \ 5 százalékos osztalékai' és 5 százalékos prémiumosztalékot (Izét. A részvényesek határoztak ar­ról is, hogy a Zwack Unicum Rt. alaptőkéjét 1,8 milliárd forintról 2 milliárd forintra emelik fel. A tár­saság nyilvános részvénykibocsá­tást hajt végre: 500 ezer darab, egyenként 1000 forint névértékű, névre szóló részvényt bocsátanak ki. Ebből 200 ezer darab az alaptő­ke-emelést szolgálja, 300 ezer pedig a Peter Zwack AG tulajdonában lé­vő értékpapír. A részvényeket ápri­lis 26-ától május 7-éig lehet jegyez­ni. A papírokat 2250 forintos áron hozzák forgalomba. A magyar kis­befektetőknek a 200 millió forintos új részvénycsomagot ajánlják fel, a 300 millió forintos régi részvények­ből álló értékpapírcsomagot pedig külföldi intézményes befektetők­nek adják el. A magyar magánbe­fektetőknek a részvényjegyzés so­rán különböző kedvezményeket kí­nálnak, így a részvények árának 40 százalékáig hitelt vehetnek fel. A részvénykibocsátást a Creditans­talt Értékpapír Rt. végzi. (MTI) Találkozó kínai üzletemberekkel Kina ma az ázsiai térség egyik legcsábitóbb gazdasága. A piac­­gazdaság kiépítését megcélzó kon­tinensnyi országban már eddig is sok magyar vállalkozó jutott el, de nálunk is számos kínai kis- és nagyvállalkozó fordul meg. A kül­kereskedelmi kapcsolatok helyze­téről, továbbfejlesztésének lehetsé­ges irányairól, a működő vegyes vállalatok tapasztalatairól, a kínai gazdaság és külkereskedelem jogi szabályozásáról, a befektetések feltételeiről, valamint a kínai pri­vatizációról tartanak tájékoztatást április 9-én, Szegeden, a Kínai Népköztársaság budapesti nagy­­követségének tanácsosai. Az információs napot a Dél­magyarországi Gazdasági Kamara rendezi. Tíz-tizenkét kínai üzlet­ember is részt vesz rajta, velük is kapcsolatot teremtenek az érdek­lődők. A kínai vendégek a gépipar, a ruházati ipar, a játékgyártás és más könnyűipari ágazatok, a ke­reskedelem, valamint a vegyipar területén tevékenykednek. A rész­vétel ingyenes, az érdeklődők a Dél-magyarországi Gazdasági Ka­mara szegedi irodájában kérhet­nek további tájékoztatást. Agrárvilág PALYAZAT Vissza nem térítendő támogatás a földvédelmi alapból A tavaly született, földművelés­­ügyi alapokról szóló törvény értel­mében a mezőgazdasági termelés­hez vissza nem térítendő és nem végleges juttatás igényelhető. Ezek forrása a központi költségvetésből hat — az állattenyésztési, földvé­delmi, halgazdálkodási, mezőgaz­dasági fejlesztési, erdészeti és vad­gazdálkodási — alapba elkülöní­tett pénz. A támogatást, juttatást a megyei, illetve körzeti földhiva­talokhoz benyújtott pályázat alap­ján lehet elnyerni. Jogi személy és jogi személynek nem minősülő gazdasági társaság, egyéni vállal­kozó és más magánszemély egy­aránt részt vehet a pályázaton, te­hát bárki, aki mezőgazdasági ter­melésre vállalkozott. A felhívás egyébként a MÉM Értesítő idei 4. számában jelent meg, részletes in­formációkat a földhivatalok ad­nak. A PN-kalauzban a jövő ked­den közreadjuk újabb alapok pá­lyázati feltételeit. A földvédelmi alapból támogatás igényelhető: müveles alól kivett te­rület mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá tételére, jó termőké­pességű, de kihasználatlan gyep más művelési ágban történő hasz­nosítása alkalmassá tételére, bár­mely kihasználatlan gyepterület gyep művelési ágban történő hasz­nosításra való alkalmassá tételére, a szőlőkataszterben I. vagy II. osz­tályúnak minősitett, 10 százalékos lejtés feletti, 150 méternél maga­sabban fekvő terület szőlőtelepítés céljára alkalmassá tételére, az egyéni gazdaságok kialakítását se­gítő területrendezési, talajvédelmi munkák elvégzésére. A pályázat benyújtásának ha­tárideje 1993. április 30. Forma­­nyomtatványok beszerezhetők a 9 A termőföld mezőgazdasági hasznosításához vissza nem térítendő támo­gatás, illetve kölcsön kérhető. (Fotó: PN-archív) megyei földhivataloknál (Bács- Kiskunban 6000 Kecskeméten, a Kossuth L. tér 1. sz. alatt. Postafi­ók 100, telefon: 76/481-045) és a megyei földművelésügyi hivatalok­nál (Kecskemét, Május 1. tér 3., telefon: 481-530) megtalálható egységcsomagok formájában. A pályázatok elbírálásáról a mi­nisztérium folyamatosan, de legké­sőbb augusztus 31-éig dönt. Ered­ményéről a megyei földhivatalok útján értesítik levélben a pályázó­kat. A támogatás teljes összegének kifizetésére csak a vállalt munkák teljesítését követően, a területileg illetékes földhivatal igazolása alapján kerülhet sor. Az átvételről szóló igazolást a megyei földhiva­tal küldi meg a minisztériumnak, aminek alapján a támogatás még fennmaradó összegét a minisztéri­um a pályázó által megjelölt szám­lára haladéktalanul átutalja. Ebből az alapból az előzőleg fel­sorolt célokra vissza nem térítendő támogatás adható. Mértéke az el­végzendő munkák igazolt és elfo­gadott költségeinek 50 százalékát nem haladhatja meg. Ugyanazon célra és földterületre ismételten tá­mogatás nem igényelhető. Az igé­nyelt támogatás összegét a pályá­zatban meg kell határozni, az igényt meg kell indokolni, a megté­rülésről gazdaságossági számítást kell végezni, fel kell sorolni az el­végzendő feladatokat és azok költ­ségeit, a rendelkezésre álló saját forrás összegét stb. A pályázó a támogatás 50 százalékáig előleget kérhet. Terméktanácsokat szervez a megyei agrárkamara ni\4fUtti & tartíji fiooboDsa* inimo nuu u.inhii «or. i O A mezőgazdaságban dolgozók, vállalkozók, vagy akár a velük üzleti kapcsolatban levők a megmondha­tói leginkább, milyen nagy szükség volt az Agrárpiaci Rendtartás meg­alkotására. A törvény megszületett, az agrárpályán levők mostantól nap mint nap ennek alapján tevékeny­kedhetnek. Ez azonban csak a jog­szabályok ismeretében lehetséges. Az eligazodást a terméktanácsok fogják segíteni. A törvény előírásai szerint az egyes termékpályák önszerveződéssel hoz­zák létre saját országos terméktaná­csukat (pl. a tejtermelés, -feldolgozás, -forgalmazás stb.). A terméktanács szerződést köt a földművelésügyi mi­niszterrel, e szerződésben rögzítik a terméktanács tagjainak jogait, lehe­tőségeit, kötelezettségeit (pl. tejterme­lési' mennyiség adott termelőnél, ga­rantált ár, export-import szabályok, intervenciós támogatások). Elsőként a törvény három termékpályán vezeti be a közvetlen szabályozást, mégpe­dig a tej, az élelmezésibúza- és a ta­karmánykukorica-előállításban, -fel­dolgozásban, -forgalmazásban. A következő évben sör kerül más ter­mékpályákon is a közvetett szabályo­zás bevezetésére. Törvényi, és az ezt megvalósító jogokat csak a termékta­nács tagjai kaphatnak. A termelők­nek, vállalkozóknak tehát szinte lét­­fontosságú, hogy belépjenek valame­lyik tanácsba. Terméktanácsok működtetésére kapott felhatalmazást a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, s megkezdte azok szervezését. A belépni szándé­kozók (írásbeli) nyilatkozatát az or­szágos szervezőknek továbbítja an­nak érdekében, hogy a törvény elő­írásának megfelelő taglétszámmal (az országos termékpályán dolgozók 60 százalékával) létrehozhassák a ter­méktanácsot. Megszervezi az orszá­gos szervet választó küldöttgyűlés megyei résztvevőinek, küldöttjeinek megválasztását. Információkat ad a törvénnyel kapcsolatban éppúgy, mint a tanácsok alakulásának folya­matáról, az országos szervezet létre­jötte után pedig—annak megbízásá­ból — ellátja a helyi összekötő infor­mációs és szervezési feladatait. Címe: Kecskemét, Május 1. tér 5., új tele­fonszámai: 76/320-689,482-089,329- 337. MOGORVA MONOLOG Elegáns bolt, igényeseknek Már elnézést, de ilyenkor, este isme­retlent be nem engedek a lakásomba! Ha magának fontos a beszélgetés, elé­gedjen meg ezzel a kis ablakkal. Mit akar rólam tudni? Hogy miért adtam vissza az iparengedélyt? Okom volt rá, különben eszembe se jutott volna be­zárni az üzletet! Olyan volt az, akár egy ékszerdoboz: csupa tükör, csupa réz, tudja, az a most divatos, galvanizált fajta. Az épület ugyan nem a mi elegáns stílusunkhoz illett, de a belvárosban nem kaptunk máshol bérleményt. Pipe­rebolt nem volt másik azon a környé­ken, csak éppen arra nem figyeltünk, hogy csupa proli lakik azon a városré­szen. Sokan megfordultak ugyan az üz­letünkben, de kevesen vásároltak. Csak extra kozmetikumokat tartottunk, ol­csó áruval, bóvlival nem foglalkoz­tunk. Mi a magasabb színvonalon élő hölgyek és urak igényeit akartuk kielé­gíteni. A lányom manökennek tanul, olyan körökben forog, ahonnan a ve­vőink nagy része kikerült. Ők azonban sajnos, kevesen voltak. Jöttek ugyan érdeklődők, messziről megláttam róluk, hogy ezek nem fognak semmit vásárolni. Nem is ismerték a márkaneveket, a címkéről se tudták leol­vasni, volt olyan vevőm, aki rámutatott a fekete macskaparfümre, és azt mondta, azt a „cetnoét” szeretném megszagulni! Mert szagolni, fogdosni nagyon szeret­tek, de fizetni nem tudtak. Nekem kevés türelmem volt az ilyenekhez, a lányom meg gyakran volt távol, mert elhívják ide-oda reprezentálni! Csak mi ketten dolgoztunk a boltban, aki szállított ne­künk, az is rokon volt. Senki mástól nem vásároltunk, az az egy kft. beszerzett ne­künk mindent, amit csak kértünk. Megbízható úriemberekből állt a társaság, az is volt a baj, hogy nem csaltak, nem loptak, deficites lett, tönk­rement a cégük. Nekünk meg senki mással nem sikerült kapcsolatot kiala­kítanunk. Mindenki azt hitte, két véd­telen nővel úgy elbánnak, ahogy akar­nak. Drágán akarták adni az árut, nem szállították házhoz, vagy ha igen, fel­számolták a fuvarköltséget, az extrát csak úgy adták, ha kértünk mellé bóvlit is stb. Hozzánk méltatlan pozíciókba akartak bennünket szorítani nap mint nap, először ebből lett elegünk. Aztán a bérletet is felmondták, mert a tulaj­donos — az egyik érdekszövetség — másnak adta a helyiséget. Naná, hogy azért, mert többet adtak érte! Nekünk meg nem volt kedvünk másikat keres­ni, nem is voltunk rászorulva anyagi­lag. Én, mint nyugdíjas, csak unalom­ból csináltam. Maga meg milyen parfümöt használ, most érzem csak, ahogy a huzat erre hozta az illatot. Várjon, ne mondja meg, kitalálom ... De hát ha maga szereti a tavaszi virágillatot, akkor épp a legjobb helyen jár! Jöjjön csak be kedvesem, nagyszerű választékom van idehaza! Tudja, ez a készlet a maradék — olyan félmillió forint ára —, alkal­manként eladogatom. Ó, a régi, igé­nyes vendégek tudják hol találnak, meg­­aztán én is sok helyen megfordulok. Kozmetikusnál, fodrásznál, szolárium­ban, hotelekben . . . No, mit szól eh­hez, kedvesem, ugye milyen pazar illat, annak a kisebbiknek ötezer az ára. Nincs annyi pénze? Kár! Nagyot csa­lódtam magában ... Lejegyezte: Almási Márta Kettéválik a gazdasági kamara A kamarai törvény életbe lépése után a Magyar Gazdasági Kamara (MGK) gyakorlatilag kettéválik. Az alapját a jelenlegi területi ka­marának adjak, míg a szövetségi tagszervezetek az egyesülési jog alapján szövetségi formában mű­ködnek majd tovább — mondta Gyarmatiné Rácz Ágnes, a Ma­gyar Gazdasági Kamara főtitkára, a szervezet IV. közgyűlése után. Az előreláthatólag megyei elren­deződésben működő ipari és keres­kedelmi kamarák megszervezése nem lesz könnyű, hiszen országos szinten körülbelül 150 ezer társa­ságot és körülbelül 70 ezer jogi sze­mélyiséggel is rendelkező vállalko­zást kell a kötelező regisztráció ré­vén tagjaik közé sorolni. Az előké­szítő munkákat legkésőbb az év végéig be kell fejezni, hiszen a ka­marai törvény parlamenti elfoga­dása októberre várható. A törvény életbe lépése után el­válik egymástól a közjogi és az ér­dekképviseleti funkció. Ez utóbbit a szakmai tagszervezetekből ver­buválódó Magyar Gazdasági Szö­vetség látná el. Külföldi gyakorlat, hogy a magánjogi alapon szerve­ződő erős szakmai szervezetek nagy befolyással bírnak. Az MGK ugyan érdekképviseleti törvényt is szorgalmaz, ám ennek egyelőre még vitára alkalmas változata sincs. * fii fii >v fi 9l ifi H P P )V )i

Next

/
Thumbnails
Contents