Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám

6. oldal, 1993. április 27. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC AGRÁRVILÁG TÁMOGATÁSOK AZ ERDÉSZETI ÉS A VADGAZDÁLKODÁSI ALAPBÓL Egyéni gazdák, vállalkozások is igényelhetik A mezőgazdasági munkákra kérhető támogatások, juttatások közül eddig azoknak a feltételeit közöltük, amelyek forrása a fóldjövedelmi, az állatte­nyésztési, a halgazdálkodási és a mező­­gazdasági fejlesztési alap. Most az or­szágos erdészeti, valamint a vadgazdál­kodási alapból igénybe vehető dotáció­kat ismertetjük. Az erdőért Az erdők fenntartására, a kitermelt faállomány pótlására, az erdősítések ápolására, nevelésére, az erdők termé­szeti egyensúlyának és egészségi állapo­tának megőrzésére támogatás leérhető. Célja, hogy elősegítse az erdők fennma­radását, a fajgazdagság megőrzését, hoz­zájáruljon a különleges talaj-előkészítő munkák többletberuházási költségeihez, valamint a hosszú távú erdőállomány­gazdálkodás érdekében végzett tudomá­nyos kutatás, oktatás eredményeinek a terjesztéséhez. Pályázni 1993. június 30- áig, illetve szeptember 1-jéig lehet. A munkát, amihez a támogatást kérik, a tárgyév december 31-éig kell befejezni, az elszámolás pedig a tárgyévet követő február 28-át nem haladhatja meg. Benyújtás helye Bács-Kiskun megyé­ben a Kecskeméti Erdőfelügyelőség 6001 Pf. 130 (József Attila u. 2.). Vissza nem térítendő támogatások a követke­zőképpen kérhetők: erdei génkészletek, erdei természeti rendszerek megőrzésé­hez, fejlesztéséhez elfogadott költség­vetés alapján, védelmi rendeltetésű er­dők felújításának talaj-előkészítési költségeihez sík területen 12 ezer Ft/ha, meredek, 10 százalék feletti lejtésű, il­letve géppel nem járható lejtőkön hek­táronként legalább 3500 méter hosszú­ságú padkakészítésért 18 ezer Ft/ha, elsődlegesen fatermesztési rendeltetésű, de kizárólag tusdkózással felújítható erdőterületekért az elsőkivitelű erdősí­tés átvételekor homoktalajon 20 ezer Ft/ha, vályogtalajon 25 ezer Ft/ha, agyagtalajon 30 ezer Ft/ha. A pályáza­tokat az erdőfelügyelőség a Földműve­lésügyi Minisztériumban működő Or­szágos Erdészeti Szakbizottságnak to­vábbítja, amelynek javaslata alapján a minisztérium dönt, a benyújtástól szá­mított 60 napon belül. Az ügyben rész­letes felvilágosítást a területileg illeté­kes erdőfelügyelőségek, illetve az FM erdészeti és faipari főosztálya ad (Bp. V., Kossuth Lajos tér 11.). A vadgazdálkodáshoz A vadgazdálkodási alapból vissza nem térítendő támogatás, illetve nem végleges, visszatérítendő juttatás kér­hető a vadászható állatok élőhelyének, valamint természetes állományának megőrzésére, védelmére és fejlesztésére, a vadgazdálkodás fejlesztését, valamint a vad védelmét szolgáló kutatási fel­adatokra és a szakmai ismeretterjesztés költségeire. A pályázatokat a Földmű­velésügyi Minisztérium vadászati és halászati önálló osztályához kell be­nyújtani (1860 Bp., 55. Pf. 1). Az alapból igényelhető vissza nem térítendő támogatás a téma megvalósít­hatóságától függően egyszeri, vagy több éves futamidejű lehet. Az erdőfenntar­táshoz, a fajgazdagság megőrzéséhez a költségek 50 százalékáig terjedő mérté­kű vissza nem térítendő támogatás ad­ható, a szakmai ismeretterjesztés költsé­geinek hozzájárulására pedig visszatérí­tendő juttatás, azaz, kölcsön kérhető. A pályázatokat május 15-éig, a Földmű­velésügyi Minisztérium vadászati és ha­lászati önálló osztályához lehet benyúj­tani (1860 Bp., 55. Pf. 1). A benyújtási határidőt követő 60 napon belül, július 15-éig döntenek az odaítélésről. A pá­lyázó a támogatás felhasználásáról bi­zonylati úton elszámolást köteles készí­teni a szerződésben meghatározottak szerint. Ezen felül a pályázat célkitűzé­seinek megvalósításáról írásban köteles beszámolni a minisztérium felé a megva­lósítást követő 30 napon belül, hosz­­szabb futamidő esetén pedig évenként, a tárgyévet követő január 31-éig. Visz­­szatérítendő juttatás esetén a fizetési ha­táridő elmulasztásakor késedelmi ka­mat fizetendő (a mindenkori jegybanki kamat kétszerese), az idő- és a hátralék összegének arányában, a visszafizeten­dő támogatáson felül. A pályázatokkal kapcsolatos kérdésekre az FM vadásza­ti és halászati önálló osztályán (1860 Bp. V., Kossuth Lajos tér 11.) adnak részle­tes felvilágosítást. Menjünk mindannyian a lengyelpiacra? Az országban manapság egyre követke/etesebben szorítják ki a feketekereskedelmet folytatókat. Városunk újabb teret készül adni e bűntanyának. Évekkel ezelőtt nem kevés pénzzel és társadalmi összefogással egy országos szinten is ritka gokartpálya épült, most nem átallja a város olcsó, szociális hálóba bújtatott népszerűsége ked­véért ezt is tönkretenni. A polgármester úr lakossági nyomásra hivatkozik, pedig ez az ügy (azonkívül, hogy a város pénz­ügyi helyzetét is jobban szolgálná, ha tennének érte) nem kívánság­műsor száma, hanem az 1991. évi, XX. tvr. rendelkezéseinek betartá­sa és betartatása a helyi ,önkor­mányzatok és szerveik, illetve a köztársasági megbízottak hatás­körébe tartozik. Figyelmébe kívánjuk ajánlani az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 3.) KeM rendeletet, amelynek módositásával szakmai és területi korlátok közé kell szorítani a köz­területi árusítást. Érvényesíteni kell, hogy a kiskereskedelmi tevé­kenységet elsődlegesen üzlethelyi­ségben kell folytatni és közterületi árusításra csak kivételes jelleggel, csupán néhány termék esetében kerülhet sor. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség arra hivatkozik, hogy nem jogosult eljárni az illegális kereskedők ellen. Egyébként fő feladata a fogyasztói érdekvédelem (úgy látszik a KGST- piacon nem) és a minőség biztosítása érdekében ellenőrizni a kereskedelmi tevékenységet, a fogyasztási szolgál­tatások gyakorlására vonatkozó mi­nőségi előírások érvényesitését szol­gáló jogszabályok, ..hatósági elő­írások megtartását. Üzleteinkben ár fel nem tüntetéséért, külföldi eredetű ár — például dezodor — magyar nyelvű használati utasításának hiá­nyáért már büntethetnek, nyugtaáta­dás elmaradásáért az APEH-nek je­lenthetnek. Mégsem mennek a len­gyelpiacra, ahol szinte minden asztal­nál, pokrócnál többféle szabálysér­tést is megállapíthatnának. El kellene döntenie a városnak, hogy szükség van-e szép üzleteire, azok iparűzési, kommunális adóira, bérleti díjaira (amelyeket rövidesen újra emelnek), vagy menjünk mindannyian a piac­ra? Mégis, amikor büszkélkedni kell a testvérvárosok delegátusainak, és sétáltatják a mi üzleteinkben, nem a lengyelpiacra viszik ki a vendége­ket. Nagyon fontos lenne az áruu­tánpótlás felszámolása, amely első­sorban a vám- és pénzügyőrség fel­adata lenne. Nem hiszem; hogy ne­künk, az adófizető állampolgárok­nak kellene felkérnünk őket felada­tuk ellátására. ■ A másik társszerv ez ügyben az APEH. Szinte nincs olyan terület, ami kedvezményezett lenne. Követ­kezetesek az üzletek ellenőrzésében, ahova vissza lehet menni és újra bün­tetni. Nem úgy a piacon. Szavunkat emeljük még az engedéllyel ugyan rendelkező, de egyéb kötelezettsége­it semmibe vevő vállalkozók ellen, akik sprotszerűtlen konkurenciát je­lentenek. A lengyelpiacon árusítók élvezhetik a bizonylat nélküli, helyi adó néküli rezsi, üzletbér nélküli te­vékenységüket, ellenőrizhetetlensé­güket. Mi, üzletekben árulók, szé­píthetjük saját pénzünkből boltjain­kat, portáljainkat, helyi adóinkkal hozzájárulhatunk a város bevételé­hez, bármikor megtalálhatók, bün­tethetők vagyunk. Szerencsére or­szágos szinten komolyabban veszik roblémáinkat, rövidesen a Keres­­edelmi és Ipari Miniszternek jelen­tést kell tenni e nem kívánatos tevé­kenység visszaszorítására tett intéz­kedésekről. Egy kecskeméti vállalkozó Üzleti találkozó Gazdasági kapcsolatfelvételről állapodtak meg magyar -és kinai üzletemberek Nyíregyházán, ahol a város polgármesteri hivatala, az Észak-Alföldi Gazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, valamint a Kínai Nép­­köztársaság budapesti nagykövet­sége közösen rendezett találkozót a két ország egyéni, illetve társas­vállalkozóinak. A MAGYAR NEMZETI (BANKJEGY- ÉS Érvényben: Pénznem BANK VALUTAÁRFOLYAMAI CSEKKÁRFOLYAMOK 1993. április 26-án vételi közép eladási angol font 136,22 137,62 139,02 • ausztrál dollár 61,69 62,31 62,93 belga frank (100) 265.91 268,24 270,57 dán korona 14,26 14,39 14,52 finn márka 15,83 16,03 16,23 francia frank 16,22 16,36 16,50 görög drachma (100) 40,13 40,55 40,97 holland forint 48,71 49,14 49,57 ir font 133,47 134,77 136.07 japán yen (100) 77,98 ■ 78,58 79,18 kanadai dollár 68,31 69,01 69,71 kuvaiti dinár 285,70 288,45 291,20 német márka 54,75 55,23 ■ 55,71 norvég korona 12,93 13,05 13,17 olasz líra (1000) 57,93 58,57 59,21 osztrák schilling (100) 778,55 785,35 792,15 portugál escudo (100) 58,76 59,31 59,86 spanyol peseta (100) 73,84 74,60 75,36 svájci frank 60,41 60,95 61,49 svéd korona 11,89 12,02 12,15 USA-dollár 86,13 86,91 87,69 ECU (Közös Piac) 106,77 107,75 108,73 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. április 26-án Pénznem vételi árfolyam 1 közép egységre, eladási forintban angol font 137,96 138,31 138,66 ausztrál dollár 61,96 62,11 62,26 belga frank (100) 267,83 268,41 268,99 dán korona 14,37 14,40 14.43 finn márka 16,09 16,14 16,19 francia frank 16,32 16,36 16,40 holland forint 49,04 49,15 49,26 ír font 134,49 134,81 135,13 japán yen (100) 78,50 78,65 78,80 kanadai dollár 68,77 68,94 69,11 kuvaiti dinár 288,00 288,69 289,38 német-márka 55,11 55,23 . 55,35 norvég korona 13,04 13.07 13,10 olasz lira (1000) 58,83 58,99 59,15 osztrák schilling (100) 783,37 785,07 786,77 portugál escudo (100) 59,33 59,47 59,61 spanyol peseta (100) 74,63 74,82 75,01 svájci frank 60,91 61.05 61,19 svéd korona 12,04 12,07 12,10 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 86,55 86,75 86,95 ECU (Közös Piac) 107,69 107,94 108719 A BUTIK MÁR NEM AZ IGAZI Szabályozni kellene a számukat Baján, a Városkapu üzletsorán az egyik legszebb üzlet Hamháber Józsefnéé. A La Bamba butik divat­ruházati cikkek eladására speciali­zálódott és főleg a GAS olasz típu­sú farmerok a legkelendőbbek. Ezt az üzletet a kényszer szülte, mondta el a tulajdonos, mert a Bizományi Áruház Baján megszűnt, így ő is munkanélküli lett, ezért a férjével elhatározták, hogy műszaki keres­kedést nyitnak, de mivel ez nem látszott biztos megélhetésnek, úgy döntöttek, megpróbálják a divat­cikkek eladását. Eddig a ruházati skálából szinte valamennyit kipróbáltak, de hamar rájöttek, hogy ha a sok butik kö­zött, melyek az utóbbi időben nyíl­tak, meg akarnak élni, akkor az egyedi termékek forgalmazására kell áttérni. így kerültek kapcsolat­ba az olaszokkal, akiknek termékei főleg a fiatalok körében népszerű, mert gondosan ügyelnek arra, hogy a termékcsalád kiegészítő öltözéke­it is kínálni tudják a vásárlóknak, ezért sok a visszatérő is köztük. A tulajdonosnő azt is elmondta, hogy véleménye szerint egy ilyen kisvárosban korlátozott a vásárló­erő, éppen ezért az önkormányzat­nak nem hatósági eszközökkel, de meg kellene találnia a kereslet és a kínálat helyi egyensúlyának megte­remtését. Sajnos, a szabályozatlan • Hamháber József né tulajdonos, és Kaldum Istvánná eladó, munka közben. (Szöveg, fotó: Papp Zoltán) KGST-piac is rontja a bajai keres­kedők vállalkozásait, mert a sok csempészáru leveri az árakat. A ju­goszláviai polgárháború miatt a be­vásárlóturizmus is csökkent, ezért most az üzlet új szolgáltatással pró­bál vevőket toborozni. Három hó­nappal ezelőtt, egy paksi vállalko­zóval együttműködve, meghirdet­ték a bőrruhák javítását, melyet egy hét átfutási idővel vállalnak és kitű­nő minőséggel végeznek el. Hamhá­berné legnagyobb panasza nem a vevőhiányból fakad, hanem a biz­tosítóval nem sikerült még zöldág­ra vergődni, ugyanis karácsony előtt, aranyvasárnap reggelre, 800 ezer forint értékű farmert vittek el a betörők. Pedig ez a pénz hiány­zik az árualap bővítéséből és az üzlet fejlesztéséből. A farmerruhá­zatot kedvelőknek mindenfélekép­pen ajánljuk a bajai belváros igé­nyes üzletét. Új Kisosz-tagok MUNKANÉLKÜLIEK IS JELENTKEZHETNEK Boltvezetők lesznek • A tanfolyam résztvevői hetente kétszer jönnek össze a bajai pártok házában, hogy megfelelő ismeretek birtokába jussanak a vállalkozásuk irányításához. A Kisosz bajai szervezete az idén is megszervezte — elsősorban azoknak a vállalkozóknak, akik már beindították kereskedelmi vagy vendáglátói egységüket — a boltvezetői tanfolyamot. Az öt­venfős csoport hetenként két dél­után, 3 hónapos időtartam alatt kell, hogy elsajátítsa a szaktantár­gyakat, és a vállalkozás működésé­hez szükséges adminisztrációs gya­korlatot, Emellett megismerked­nek az adózás problémájával és a társadalombiztosítási előírások­kal. A szakmai tanulmányokat a bajai Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola tanárai segítik, a júniusig tartó tanfolyamon. Amint Rádai Miklós, a bajai Kisosz irodavezetője elmondta, szívesen veszik a munkanélküliek jelentkezését is, ők pályázat útján ingyen juthatnak hozzá az okleve­let adó ismeretekhez. (x) i,. 1, Nyneth István, Kepsketpőí, Irinyi út 43. (egyéb kisker., do­hány, baz.); 2. Kulman Sándor, Kecskemét, Talfái köz 2. (vendég­látó-ipari tev.); 3. Seregélyné Ko­vács Rozália, Kecskemét, Matkó 1. u. 10. (élelm.-kisker., teher­­száll.); 4. Szalóki Veronika, Kecs­kemét, Irinyi út 48. (vendéglátó­ipari tev.); 5. Kis Ferencné, Kecs­kemét, Kossuth tér 3. (ruházati kisker., cipő); 6. Gazdik István, Baja, Duna u. 15. (kül- és belker. ruházat); 7. Vargáné Jankó Agnes, Kecskemét, Wesselényi u. 8. (ve­gyes iparé, kis-, nagy.); 8. Peresz­­nyák László, Soltvadkert, Kossuth u. 83/1. (büfé-falatozó); 9. Pro­­hászka József, Kecskemét, Gizella tér 1. (vendéglátó-tev.); 10. Gál Jó­­zsefné, Tiszaalpár, Ady E. u. 15. (éleim., vegyesáru eladás); 11. Sza­bó Mária, Izsák, Mátyás kir. u. 6. (textil-ruházati keresk.); 12. Vára­­di Róbert, Kecskemét, Március 15. u. 32. (ruházati, zölds.-gyüm.); 13. Radics Tibor, Kecskemét, Ke­mény Zs. u. 1. (dohányáru, palack, ital); 14. Nagy Sándorné, Kecske­mét, Kinizsi u. 19. (dohány, bazár, ajándék); 15. Pólyák József, Kecs­kemét, Nyíri út 43. (dohány, ba­zár, éleim. kisk.). (x) Áfa-számítás a kiskereskedelemben Ha 1993-ban a bolti kiskereskede­lemben dolgozó egyéni vállalkozók a különleges eljárást választották, az elmúlt évhez viszonyítva, bonyolul­tabb az áfa kiszámításának módja, továbbá nagyobb áfa-összeget kell fizetni. A bonyolult kiszámítási módra már a Kereskedelmi Élet is utalt, sőt, példát is mutatott be annak le­vezetésére. Szervezetünk is szeretné ezen bo­nyolult, képlet alapján egy példával levezetni a havi áfa helyes kiszámítá­sát. Az 1993. évi nyitó készletet meg kell bontani 0%-os, 6%-os és 25%-os áfa-kulcs alá tartozó árura. Az 1993. évi nyitó árukészlettel minden hónapban számolni kell. A jogszabályban levezetett képlettől eltérek, aminél egy egyeszerűbb leve­zetés ugyanazon áfa-értéket állapít meg. A példában feltüntetett áruérték mindenhol az áfát is tartalmazza.' 1993. évi áthozott nyitó készlet: 25%-os 318 000 Ft 6%-os 159 000 Ft 477 750 Ft Március havi árubeszerzés: 25%-os 72 282 Ft 6%-os 128 888 Ft 201 170 Ft Március havi bevétel: 221 472 Ft. A nyitó + havi árubeszerzésből megállapítjuk a 25%-os áfa-kulcsot tartalmazó beszerzés részarányát. 318 750 Ft 477 750 Ft + 72 282 Ft +201 170 Ft 391 032 Ft 678 920 Ft = 0,5760. Ezen értéket meg kell szo­rozni a havi bevétellel. 221 472x0,5760 = 127 568 Ft. Ennek a 20%-át kell áfa-értéknek tekinteni, vagyis 23 514 Ft-ot. Majd ezen összeget a lambda koeffi­ciens miatt még 1,1-gyei kell megszo­rozni. így a bevételt terhelő 25%-os áfa 28 065 Ft. A fentiek alapján számolom ki a 6%­­os áfa-összeget is. A nyitó + havi áru­­beszerzésből kell megállapítani a 6%-os áfa-kulcsot tartalmazó beszerzés rész­arányát. 159 000 Ft 477 750 Ft + 128 888 Ft +201 170 Ft 287 888 Ft 678 920 Ft = 0,4240. Ezen értéket meg kell szo­rozni a havi bevétellel. 221 472 x 0,4249 = 93 904 Ft, ezen összegnek a 0,0566%-át kell áfa értéké­nek tekinteni, vagyis 5315 Ft-ot. Majd ezen összeget szintén megszorozni 1,1- gyel. így a bevételt terhelő 6%'-os áfa 5846 Ft. A példánk alapján a bevételt terhelő áfa 33 911 Ft. Ezen összegből levonom a már felszámított 20 038 Ft áfát és így a különbözeiként jelentkező 13 873 Ft áfát kell a következő hó 20. napjáig bevallani és befizetni. A kiszámítás részben hasonló az elmúlt évihez, elté­rés a lambda koefficiens alkalmazása. Meg kívánom jegyezni, hogy nagyon sokan kifogásolták az 1,1%-os szorzó­szám alkalmazását, amelynél a jogsza­bály itt arra hivatkozik, hogy az eltérő árrések alkalmazásából származó tor­zító hatás kiegyenlítésére vonatkozik. A legutóbbi panaszos levél kéri a szervezetünket, hogy illetékes szervek­nél járjunk el, vizsgálják felül a koeffi­ciens szorszószámot, mivel az árrés vál­tozása a képlet alapján az 1,1%-os szorzószám kihagyása mellett is maga után vonzza a fizetendő helyes áfa ösz­­szegét. Rózsa Béla megyei titkár

Next

/
Thumbnails
Contents