Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-04 / 53. szám

Ágasegyháza • Izsák • Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene • Lajosmizse # Orgovány Kecskemét vidéke Fülöpházán nem történik semmi Csöndes falu Fülöpháza. (PN-archív) C söndes falu ez a Fülöpháza. Leg­alábbis a polgármester asszony szemével nézve. Hónapok óta nem történik a faluban semmi. Akár­hányszor érdeklődik az újságíró, rö­vid, lakonikus a válasz: nincs semmi hír. Egy idő után persze gyanússá válik a dolog. Jobb lesz a helyszínen megjelenni. Az illetékes, akinek a nyilvánosságot vállalnia kellene, kézzel-lábbal tiltakozik, interjúról hallani sem akar, nemhogy a fotó­zásról. — Nem történt nálunk semmi, higgye el, nagyon nehéz ezt monda­nia egy polgármesternek — mente­getőzik. Hagynák már békén, kis időt kér, hadd lélegeznének végre fel, hiszen tennivaló akadna bőven. El­képzelések is vannak, de sosem jön­nek úgy össze, ahogyan kellenének. Inkább annak örülnek hát, ha nin­csenek újságba való témák a faluról. Nem szeretik, ha mindig cikkeznek. — Nyugalmat szeretnénk! — zár­ja rövidre a diskurzust a polgármes­ter asszony. Mi, nyughatatlan újságírók pedig híreket szeretnénk. Merthogy az a dolgunk, hogy beszámoljunk a tör­téntekről. Az pedig mosolyt fakaszt, hogy Fülöpházán nem történik sem­mi. Akkor tessék mondani, minek nevezzük a közelmúltbeli iskola­botrányt? Az orvos meghurcoltatá­sát? A közeli alpolgármesteri teher­autós balhét? Az állandóan napiren­den lévő pártcsatározásokat? • Fülöpházán csak a harang szól? (PN-archív) Tényleg nem történik semmi sem a településen! Az talán említésre sem méltó, hogy még a testület elé sem vitték az idei költségvetést? Jó, legyen nyugalom Fülöpházán. De legyen korrekt tájékoztatás is! Nem biztos, hogy szerencsés lépés lerázni a sajtó képviselőit, elhallgatni az információkat. Mert azt meg az újságírónak nehéz mondania: nincs semmi híre. — borz — LAJOSMIZSEI KÖZJÁTÉK Kitiltották a kábeltévét Megdöbbentő közjátékkal kez­dődött a legutóbbi lajosmizsei kép­viselő-testületi ülés a községházán. A helyi kábeltelevízió operatőre nem vehette fel az ülést, így azt nem láthatták a választópolgárok. A tanácskozás egyébként nyilvá­nos volt, ennek ellenére az elektro­nikus sajtót kitiltották. Mindeddig azt hittük, hogy egy ülés vagy zárt, vagy nyilvános. Ha az utóbbi, ak­kor viszont a nyilvánosságnak már nem igen lehetnek fokozatai. Te­hát akár az Esti egyenleg, akár a CNN vagy a Kossuth rádió is jelen lehet. Nem így Lajosmizsén. A képviselőknek a szervezeti és működési szabályzatot kellett vol­na módosítani, hogy a videofelvé­tel elkészülhessen. Ehhez azonban a minősített többség, a 13 igen nem jött össze. Az operatőrnek így mennie kellett. De mit is tartalmaz a lajosmizsei szmsz? — kérdeztük Kutasiné Nagy Katalin közjegyzőt. — A képviselő-testület 1991. május 8-án módosította az szmsz- t, mely szerint: a képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyvvezető hang- felvételt készít, melyet a hitelesítés megtörténtéig köteles megőrizni. Ezt követően a testületi ülésről ké­szített hanganyagot meg kell sem- misiteni(. . .). — Ebben szó nincs videóról, s arról sem, hogy más — mondjuk újságíró — ne készíthessen hang- felvételt — mondtuk a körjegyző asszonynak, aki a következőt vála­szolta. Előkereste az akkori jegy­zőkönyvet és megnézte, mire irá­nyult az szmsz módosítása. Egyér­telműen arról volt szó, hogy a La­josmizse újság munkatársa ne ké­szíthessen az ülésen hangfelvételt. M. Gy. • A moziban tartott legutóbbi falu­gyűlésen, ami ugyanolyan képvise­lő-testületi ülés mint a többi, Csire Vince, a kábeltévé főnöke még za­vartalanul forgathatott. A legutóbbi ülésről operatőrének már távoznia kellett. (Fotó: Gaál Béla) KUNBARACS, VOROS-KASTELY Emlék lesz a műemlék • A Vörös-kastély: kísértetkastély? (PN-archív) K unbaracs szélén, szép termé­szeti környezetben áll a mű­emlék kastély, melyet a budapesti Szakái János vásárolt meg. Őrül­tek is a kunbaracsiak, végre egy ember, aki szépen rendbe hozza a pusztuló épületet. Igen ám, de a történet másként alakult. Ma már nem reménykednek a helyiek a Vö­rös-kastély újbóli felvirágoztatásá­ban. Tavaly novemberben az Orszá­gos Műemlékvédelmi Felügyelő­ség területi szakértője tartott szem­lét a terepen, amikor is a tulajdo­nos, Szakái úr nem jelent meg. A kivitelező elkezdte a „leletmen­tő” munkát, de miután nem kapta meg a fizetését, hamar abba is hagyta az állagmegóvást. Ezt kö­vetően az OMF határozatban kö­telezte Szakái Jánost, hogy végez­tesse el a műemléken a szükséges munkálatok és nyújtson be szakér­tői véleményt, tervet a felújításra vonatkozóan. Még ez sem történt meg. Január 29-én újra helyszíni szemlét tartottak a műemlékvé­dők. Ismételten levelet küldtek Szakái úrnak, aki megint csak nem reagált a küldeményre. Ezután már a bírságot tartalmazó felszólí­tásokat címezik a budapesti úrnak. A jobb sorsra érdemes kastély ott áll a falu szélén, dacol az idő­vel. A tetőt lebontották, a falak csupaszak. Szakái úr pedig eltűnt. A helyi önkormányzat semmit sem tehet, hiszen a lépéseknek az OMF-től kell kiindulni. Megpró­báltuk elérni Szakái Jánost buda­pesti lakásán, de többszöri próbál­kozásunk kudarccal végződött. Azután két napon át zengedeztek róla a riportok a Kurír hasábjain. Az egyik alkalommal a környéken lévő kastélyairól szólt, máskor pe­dig á kiskunmajsai állatkertről. Szóba hozta a kunbaracsi birtokát is. Ebből idézünk. „Érdemes-e megmenteni a cso­dálatos kunbaracsi Vörös­kastélyt, ami egyedülálló épitészeti alkotás, vagy hagyjuk átadni az enyészetnek. Persze, ha engem az vezérel, hogy rengeteg pénzt befek­tetek, és ezért mások megorrolnak rám a jövendő haszont sajnálva mindannyiunktól, akkor nehéz vá­laszolni a kérdésre. (...) A kasté­lyok sorsa, egyre inkább úgy ér­zem, már egyre távolabb kerül tő­lem. De nem akarom hagyni, nem akarom, hogy újra az enyészeté váljanak. Nekem sok pénzembe kerültek, legyen másoknak öröm a pénzükért. Ez nem játék, ez üzlet, amihez én adtam meg a kezdő tő­két. Úgy,is mondhatnám, a kezdő lökést. És most tessék, lelassul, mint a hordaléktól súlyos folyó.” Pedig gyorsulhatnak mint az elején. Csak nem tudni, Szakái Já­nos miért nem tesz azért, miért nem reagál a műemlékvédők leve­leire, felszólításaira. Meglehet, mégis csak inkább az enyészetnek adja oda a kunbaracsi Vörös­kastélyt, ha az újságírónak mást is mesél. Jó lenne, ha az általa is egyedülinek tartott kastélyra fi­gyelne végre a tulajdonosa. B. T. MÁR GAZDÁLKODNÁNAK AZ ÁGASEGYHÁZIAK A föld hatalom! Falvainkban manapság a leg­gyakrabban elhangzó kérdés, hogy mikor rendeződik már végre az el­vett földek visszaadásának ügye. A megrabolt parasztság a rend­szerváltás óta várja az új földosz­tást, ami egyre távolabbra csúszik, mivel újabbnál újabb akadályok gördülnek a megyalósítás útjába. ' Ágasegyháza úgynevezett szak­szövetkezeti község. Nekik sikerült annak idején a nagy szocialista átalakítás hevületében, a közös gazdálkodás e „kevésbé fejlett” formájával megúszniuk a mező- gazdasági „reformot”. Tudvalévő­én ez azt jelentette (szemben a „fej­lett” tsz-gazdálkodással, ahol min­denüktől megszabadították a gaz­dákat és 40 százalékért dolgozhat­tak saját földjükön), hogy a több­ség saját földjét művelhette és a közösbe 10 százalékot kellett lead­ni. Mindebből azt gondolná az em­ber, hogy ilyen helyeken egyszerű­en megoldható a földkérdés. Vajon így van ez? Erről beszél­getünk az ágasegyházi földrendező bizottság elnökével, Potoczki Ist­vánnal, valamint két tagjával, Hor­váth Gyulával, Szórád Istvánnal és az önkormányzat földügyi szakér­tőjével, Horváth Józseffel. — Hogyan is alakult az ágasegy­házi földek sorsa? — Az ötvenes évek második fe­léig működött az ágasegyházi álla­mi gazdaság — kezdi válaszát Po­toczki István —, majd amikor ez megszűnt, a község nyugati fele az Izsáki Állami Gazdasághoz, a ke­leti rész a Helvéciái Állami Gazda­sághoz került, ami a kettő között megmaradt —jórészt gyenge, vize­nyős terület — azon alakult meg a Mathiász Szakszövetkezet. Hozzávetőlegesen a gazdák 40 százaléka maradhatott saját birto­kán belül a szövetkezetbe lépés után, mivel a többiek területei az állami gazdaságok tulajdonába kerültek. A helyette kapott silány földeket, miután rendbe hozták, máris vihették ők is a szakszövet­kezetbe. Amikor elvették, igen ola­jozottan ment minden, most meg csak akadozik a dolog. — Nagy akadálya az előrehala­dásnak — veszi át a szót Horváth József—, hogy a’rendeletben nem tesznek különbséget az olyan álla­mi gazdaságok között, melyek kis gazdálkodók apró területeiből jöt­tek létre és az állami területeken vagy nagybirtokokon létrejöttek között. Hiszen az előbbi esetben minden további nélkül lehetne al­kalmazni a szövetkezeti részarány kiadási elvét. Ugyanez vonatkoz­hatna az erdőgazdaságokra is. Az sem szerencsés, hogy a szakszövet­kezetekben is aranykoronában és nem konkrét területben rögzítik a részarányokat, hiszen itt többségé­ben konkrétan megállapítható, kié volt a föld. A polgármesteri hiva­talban összegyűjtjük az igényeket. Azok lapjára, akik már korábban kaptak ki földet, rávezetjük a meg­kapott föld helyrajzi számát, terü­letét, művelési ágát és körülbelüli aranykorona-értékét. —- A föld hatalom! Nem akar­nak a népnek hatalmat adni? — teszi föl a kérdést Szórád István. Nem érti kiknek állhat érdekében, hogy évek alatt sem sikerült a föld­kérdést megoldani. Közeleg a ta­vasz, a munkák egyre sürgetőbbé válnak. A földrendező bizottság szeretne azzal a jogosítványával él­ni, hogy a kárpótlásra jogosultak­nak ingyen, a részarány-tulajdono­soknak pedig névleges bérleti díjért használatba adhatná a földeket, addig is, amíg a tulajdonviszonyok rendeződnek. Várják az igényjogo­sultakat. Horváth Gyula — aki korábban az érdekegyeztető fórum elnöke volt — úgy látja, hogy megfelelő jogosítások hiányában a gazdasá­gok nemigen vették komolyan őket, de még az önkormányzat sem, hiszen a jegyző egy telefonnal vélte elintézni például a fórum megszüntetését. Nincs igazi gazdá­ja a földkérdésnek, az önkormány­zat sem úgy kezeli, ahogy azt kelle­ne. —- Tehát itt sem egyszerű a meg­oldás. Mégis, véleményük szerint mikor Vethetnek sajátjukba az ágasegyházi gazdák? — Horváth Gyula: — Akik rá tudnak mutatni a sajátjukra — biztos vagyok benne —, hogy még az idén. A többiek ügye bonyolul­tabb, de azt is meg kell oldani eb­ben az évben. Potoczki István: — A mielőbbi megoldáshoz az is kellene, hogy az érdekeltek — különösen a kárpót­lásra jogosultaknál van sok hiány­zó— bejelentenék mielőbbi igé­nyeiket, hely-, területmegjelöléssel. Horváth József: — Ha a tulaj­donosok, a bizottságok és az ön- kormányzat kölcsönösen a megol­dásra törekedve állnak a kérdés­hez, akkor osztatlan közös tulaj­donban a használatnak tavasztól nincs akadálya. Szórád István: — Együttműkö­dés, egyetakarás és némi tolerancia nélkül talán soha, de ezekkel még biztosan az idén. ., . T . Tetezi Lajos KÉRDÉS ORGOVÁNYRÓL, JAKABSZÁLLÁSRÓL: Ki újítja fel a tanyai villanyhálózatot? „A villany-, gáz- és telefonháló­zat privatizációja során szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok a privatizációs bevételből legalább 20 százalékos mértékig részesülje­nek” — áll a Bács-Kiskun megyei közgyűlés legutóbbi ülésén megvi­tatott tájékoztatóban. — Egyetértek a gondolattal, csak hogy erre szerintem nincs esély — mondja Szabó Mihály, Ja- kabszállás polgármestere, aki az önkormányzat legutóbbi ülésén is kifejtette szkeptikus álláspontját. És egyben jelenti, hogy a privatizá­ció csak a probléma egyik része. — Nagyon is indokolt lenne az önkormányzatok részesítése a tu­lajdonból, hiszen a tanyai villany- hálózatot, vagy a gázvezetéket, te­lefont csaknem mindenütt saját­erős lakossági fejlesztés nyomán építették ki_— indokol a polgár- mester. — És mert egykor ,az volt a törvény, az elkészült létesítmény azonnal átment az üzemeltető tu­lajdonába. A telefonnal még kevesebb ma a gond, bár emlékezhetünk, hogy a központokat ugyancsak a helyi önkormányzatok építették, jelen­tős megyei segítséggel. De a tanyai villanyhálózat ügyének megoldása nem tűr halasztást. Örömünnep volt egykor, ha elkészült egy-egy vezetékszakasz, s kigyulladt a fény az öreg épületekben. Ám a korszerűsítés, felújítás ideje itt van, s nincs jelentkező, aki azt vállalja. Az áramszolgáltató lerázza magáról most is a kötelezettsé­get, mit tenne akkor, ha ráadá­sul a privatizáció során a va­gyont vissza kellene szolgáltatnia annak, aki a pénzt befektette. De az önkormányzatnak sincs erre pénze, a megszűnt, vagy átalakult szövetkezetektől segít­ség nem várható, nekik a talpon maradásért kell megküzdeniük. A lakosságnak meg elég a vil- lanyszámlát fizetni, mondja Sza­bó Mihály. S mit lehetne még kérni attól az embertől, aki 150 ezer forintot fizetett egykor, hogy .eljusson hozzá is a villany, és gyakran megesik, hogy a ga­rantált elektromos feszültség kis részét kapja csak. Jakabszálláson 2-300 tanyát érint az ügy, Orgoványon is 240 családnak okoz problémát, s még ki tudja mennyinek megye- szerte. Hogy mi a megoldás? Az semmiképp nem lehet, hogy a meglévő hálózatot hagyják le­pusztulni! (váczi) Kerekegyházán hallottuk A Független Kereskedelmi és Ipari Kamara szombaton tartott tagtoborzót Kerekegyházán. Mintegy húsz érdeklődő jelent meg a helyszínen. Elsősorban kis­termelőknek kínálnak értékesítési lehetőséget, a zöldség, a gyógynö­vény és a fűszernövény termesztői­re számítanak, ezzel fellendülhet a helyi mezőgazdaság. Akik további részleteket szeretnének megtudni, érdeklődjenek a Mezőker BT. ve­zetőjénél, Berente Ottónál. * A kerekegyházi Galamb- es Kisállattenyésztők Egyesülete szombaton értékelte az előző évi tevékenységét, azt követően pedig megrendezték a már hagyomá­nyos galambászbálat. * Jelenleg a szennyvíz elvezetésé­nek megoldása foglalkoztatja a kerekegyházi önkormányzatot. Ugyancsak a héten, március 4-én, ma délelőtt 9 órakor a polgármes­teri hivatalban tájékoztatják az J érintetteket a volt Kossuth Szak- j szövetkezet területén lévő villany- I hálózat ügyében. Még a héten lo- i vábbi egyeztetések lesznek a Dé- j mász-szal. Falusi focisták Orgoványon lelkes amatőr fo­cisták szerveznek bajnokságokat. Amint Lukács Zoltán testnevelő tanártól megtudtuk, tavaly cv vé­gén rendeztek kispályáslabdarú- gó-bajnokságot az új sportcsar­nokban, a sikeresn felbuzdulva pedig január-februárban is sort kerítettek hasonló rendezvényre. Mintegy százötven-kétszáz orgo- ványi vett részt a meccseken. Tíz csapat nevezett be. Az első négyet kupával jutalmazták, a többiek oklevelet kaptak. A polgármesteri hivatal ötezer forintot ajánlott fel a legjobbak elismerésére. A neve­zési szabályokban szerepelt, hogy egyetlen egy profi focista erősíthe­ti a csapatokat. Nem is ez volt a döntő szempont, hanem a lelkese­dés. A Micsó. a Faház. a Kivi, a Repanza, a Lőtér, a Sallai. a Fa­vorit, a Jata, az Iskola, a Dream névre keresztelt csapatok hősiesen helyt álltak, a mérkőzések során pontosan 500 gól esett. A helyezési sorrend megegyezik az előbb fel­sorolttal, legalábbis ami az első négyet illeti. A legsportszerűbb csapatnak a Favoritol kiáltották ki, a legjobb játékos pedig Nagy Ferenc lett. Az orgoványi sportba­rátok az idén még szerveznek kis- pályáslabdarúgó-bajnokságot. Ha hosszú lesz a tél, akkor a közeljö­vőben ismét rúgják a bőrt. Orgoványi földkiadók Orgoványon is megalakult a földkiadó bizottság, mégpedig kettő. A Sallai Termelőszövetke­zetben kilencen végzik majd a fel­adataikat, kétmenetes választás után kerültek a bizottságba. Az Egyetértés Termelőszövetkezet­ben ugyancsak két közgyűlést tar­tottak, ott tizenheten kerültek a földkiadó bizottságba. Máris munkához láttak. Ez utóbbi cso­portnak valamivel nehezebb lesz a dolga, miután a kiadásra váró te­rület igen szétszórt, így az orgová­nyi földigénylők nem biztos, hogy elégedetten távoznak az osztozko­dás után. * Március 5-én és 6-án, este 6 óra­kor az orgoványi tornacsarnok­ban a helyi baptista gyülekezet szervezésében evangelizációt tar­tanak, melynek záró alkalma már­cius 7-én, vasárnap délután négy­kor lesz. Árverés, tüdőszűrés Kunbaracson Sok helyen még mindig aktuális téma az előző esztendő értékelése, az új év feladatainak felvázolása. Múlt kedden Kunbaracson tartot­tak összegzést a polgármesteri hi­vatalban. A testületi ülésen felve­tődött a gáz bevezetésének néhány konkrét intéznivalója is. A kár­pótlás is izgalomban tartja a falu­siakat. A legközelebbi árverésre március 31-én kerítenek alkalmat a baracsi művelődési házban. Amint a legtöbb településen, a hatszáz lelket számláló Kunbara­cson is tartanak a tavaszi idény ben tüdőszűrést. Március 16-án és 17-én vehetnek részt az egészség ellenőrzésében a helybeliek. Ugyancsak a kunbaracsiakat érin­ti, hogy egy ideig helyettesítik a jegyzőt, aki balesetet szenvedett és kórházi ápolásra szorul. Amíg új­ra munkába állhat, addig a la- dánybenei jegyző látja el a teendő­ket Kunbaracson. Az oldal a Kecskeméti Lapok Kft. közreműködésével készült. Szerkesztő: Borzák Tibor és Farkas P. József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents