Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-04 / 53. szám

8 oldal, 1993. március 4. MEGYEI KÖRKÉP FELSZÁMOLT KELTETŐK BÁCS-KISKUNBAN MINDEN RENDŐRNEK RÉSZE VAN BENNE Kés alá kerülnek az állatok ? A Földművelésügyi Minisztéri­um legfrissebb jelentése szerint az a-, ály olyannyira felsrófolta a ta­karmányárakat, hogy az már-már gazdaságtalanná tette az állatte­nyésztést. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy az utóbbi években a gazdák csak rendkívül magas ka­mattal juthattak kölcsönhöz, hitel­hez. A következmények? Emelkedő húsárak, felszámolt állattelepek. Az elmúlt esztendőben — annak ellenére, hogy az egyes régiókban tejhiány mutatkozott — csökkent a szarvasmarha-állomány. Sem a fe­jőstehenek, sem a húsmarhák nem kerülhetik el a vágóhidat. A tejtermelés költségei 1993-ban várhatóan 20-25 százalékkal emel­kednek. És ez alól a kisgazdaságok sem kivételek! A számítások egyér­telműen kimutatták, hogy a ma­gángazdaságokban ugyanannyiba kerül egy-egy liter tej előállítása, mint az egykori nagyüzemekben, s ha valaki javítani akar a gazdasá­gosságon, csakis a minőség rovásá­ra teheti. Ledig a tejtermelők éppen ebben nem szeretnének engedni, azt mondják, a minőségi tejtermelés ér­dekében magasabb és garantált fel- vásárlási árakra volna szükség. Januárban országosan tovább csökkent— 100 forint alá esett visz- sza — a sertéshús kilogrammon­kénti felvásárlási ára. Ezzel szem­ben stabilan tartja 130-140 forintos kilogrammonkénti árát a malac­hús, a többi között például Komá­rom. Heves, Somogy és Vas megyé­ben. * dig :)7 állomány biológiai • A költségnövekedést a kistermelők sem tudják kivédeni az idén. (Fotó: PN-archív) adottságai nem javultak: Somogy megyében például a hibridbázis te­nyészetek tavaly 15 százalékkal ke­vesebb tenyészkant értékesítettek, mint egy évvel azelőtt. A szövetkezeti átalakulások so­rán a gazdaságok többsége pénzzé tette a juhállományt, felszámolta a telepeket, bérbe adta a legelőit. Ezért néhány megyében akadozik a felvásárlás, hiszen az állomány új gazdái még csak most ismerkednek gazdasági lehetőségeikkel. Tájékoz­tatást, információt várnak a ter­méktanácstól az exportárakról, a hazai értékesítési lehetőségekről, a felvásárlás módszereiről. A kereslethiány miatt tavaly szá­mos baromfikeltető szüneteltette vagy egyenesen felszámolta a tevé­kenységét. Bács megyében például a magánkeltetők 50, Győrött 40, Baranya megyében 30 százaléka vá­lasztotta ezt az utat. Békés megyé­ben a tyúkállomány csökkenése mi­att a keltetők más megyéből tudtak csak tojást beszerezni. A tojásgond egyébként is országosnak látszik: Hajdú megyében jelenleg ugyan a decemberinél 1 forinttal olcsóbb, Komárom megyében pedig a tava­lyi áron maradt, másutt viszont 1-2 forintttal emelkedett egy-egy tojás ára. FEB JAJ, DE MAGAS . . . Vérnyomás—az idős kor mumusa S k Amik már a szótól is, hogy „vérny más”, fölmegy a vérnyomá­suk. Amiről eleink azt sem tudták, hogy létezik, az ma már valóban szin­te mumusa az embereknek, kivált az időseknek. Nem is ok nélkül: alig van olyan nyugdíjaskorú paciensük az or­vosoknak, akinek rendben van a vér­nyomása —mondja dr. Varga Gyula belgyógyász, akit e népbetegség is­mérveiről, gyógyításának lehetősé­geiről kérdeztünk. Köztudott, hogy szívünk per­cenként 60-80-szor húzódik össze és ernyed el, mintegy 5 liternyi vért pumpál, áramoltat. Az első „munka­fázisban” voltaképp az ütőereken át juttatja el a vért a test minden részét behálózó hajszálerekbe — orvosi nyelven ez a folyamat a szisztolé. A második fázis az elernyedt állapot, a visszaáramló vér fogadása, ez a diasztolé. A vérnyomást, azaz a vérnek az erek falára gya­korolt nyomását higanymillimé­terben mérjük; a két számból álló, eredmény a szív összehúzódása­kor, illetve eler­nyedésekor ta­pasztalt nyomás nagyságát rögzí­ti. Egyben jelzi a keringési rend­szer, az erek álla­potát. Különféle hie­delmek vannak forgalomban ar­ról, hogy mennyi a normális, jó vérnyomás. Nehéz pontos, minden­kire érvényes ér­tékeket megha­tározni. Éjszaka, nyugodt állapotban is mások a mérési eredmények és má­sok este, egy-egy hajszás nap után. Ezért legjobb legalább három külön­böző időpontban szerét ejteni a mé­résnek. De támpontként annyit: fel­nőtteknél általában a 140/90. időseb­beknél a 160/90 a kielégítő, jó ered­mény. Az igazi „mumus” a magas vér­nyomás. Ezt mi idézi elő? — Az esetek 10-15 százalékában valamilyen más betegség. A fennma­radó 85-90 százalékról nem tudjuk egyértelműen megmondani a kiváltó okot. Az bizonyos, hogy a hajlam örökölhető. Az is, hogy a zsíros, túl sós, fűszeres ételek fogyasztása erőtel­jesen rásegít a magas vérnyomás ki­alakulására. De tény. hogy — adott­ságoktól függően — kinek-kinek a szervezete másképp reagál a különféle külső, környezeti hatá­sokra. — Gyógyszerekkel ma már sikere­sen megküzdhetünk a magas vérnyo­mással? ^ ’ — ígéri,' de'á gyógysiérezésÉ illetve a magas vérnyomást jobb megelőzni. A prevenció módja a mértékletes evés, az állati zsírok, a só, a fűszerek lehetséges mellőzése, továbbá a ki­egyensúlyozott, rendszeres testmoz­gással kiegészített életmód. Az idő­sebbek esetében nem szégyellni való restség, hanem vérnyomást javító kú­ra, ha — a rejtvényfejtéstől a barká­csolásig — kedvteléseiknek hódol­nak, nagyokat sétálnak és jókat pi­hennek. Egy hangulatos kártyaparti felérhet egész doboz orvossággal... Ferenczv Europress Idősebbeknél a 160/90 jó eredmény. (Fotó: PN-archív) Tökéletes hamis pénz — még tökéletesebb ellenőrzés! Nagyon szép munka, príma utánzat! De nekünk a klisét kell megtalálnunk. Valahányszor hamis pénz került az elmúlt évtizedekben a detektív- főnök elé, mindig ezzel a szavakkal méregette a „műremeket”. Hát igen, a xeroxkorszak előtt minden egyszerűbb volt, és nem is nagyon akadt ügy, amelynek nyitjára,rá nem jött volna a bűnüldözés. Ép- pencsak a nyomdákat kellett végig­talpalni, szóra bírni néhány rovott múltú, grafikus nagymenőt, vésnö­köt, zugváltót, lóversenypénztá­rost, s valami mindig kiderült. Az első xeroxmásoló gépekre egyszerre figyelt fel a rendőrség és az alvilág. Az első géptípusok csak vastag, fényérzékeny papírra dol­goztak, arra pénzt hamisítani még elvékonyítással, mosással, később gyűréssel, régiesítéssel és színezés­sel sem igen lehetett. Más volt a tapintása. Elmúlt egy újabb évtized és meg­jelentek a japán gépcsodák. Ezek már normál minőségű papírra is dolgoztak, hogy további 10 év után már színhelyes gyorsnyoma­tokkal örvendeztessék meg a fo­gyasztókat. S lelkendezett a hamisitók klán­ja is, nem kellett többé klisék után kajtatni. Megkezdődött a maszek bankjegyipar. Óvatosak voltak és kis példányszámmal dolgoztak. Inkább ráhajtottak az engedélyek gyártására. Végtére az is pénzt ér. Egy lopott kocsi esetében valósá­gos vagyont. Csináltak (csinálnak!) ők erköl­csi bizonyitványt, jogosítványt, ré­gi és új személyit, útlevelet... és _ aztán nagy csendben pénzt is. A jegybankok és az Interpol fel­vették a kesztyűt. Olyan vízjeleket alkalmaznak, amelyeket nem észlel Aranytőr a belügyminisztertől Szi nte egy egészélet, majd 35eszten- dő kiemelkedő munkáját ismerte el a belügyminiszter, amikor a napokban Patócs Mihály alezredesnek, bajai rendőrkapitány-helyettesnek, Arany­tőrt adományozott. Jóllehet, a kitün­tetett elérte a nyugdíjkorhatárt, felkér­ték, hogy továbbra is lássa el a szolgá­latot, így közrendvédelmi és közleke­dési osztályvezetői teendőit is. Az Aranytőrt dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy nyújtotta át a kecskeméti főkapitányságon, dr. Kocsis Attila megyei főkapitány jelenlétében. — ízig-vérig rendőr—így jellemez­te egyik munkatársa Patócs Mihály alezredest —, aki mindenek előtt arra kért, feltétlenül írjam meg: a kitünte­tésben minden egyes kollégájának ré­sze van. Övék a köszönet, a város veze­tői és szolgálati elöljárói mellett. —Nem tagadom, hogy a haza fegy­veres szolgálatát a legszebb hivatás­nak tartom—mondja Patócs Mihály. — Erre készültem gyermekkorom óta. Apám a bajai műszaki tiszti isko­lának volt a parancsnoka. Hetedik­nyolcadik osztályos általános iskolás­• Patócs Mihály rendőr alezredes az Aranytőrrel. ként a nyári szünetben ugyanúgy tá­borban töltöttem a júliust, augusztust, mint az igazi katonák, és velük együtt vettem részt a kiképzésben is. Amikor a sorkatonai szolgalatot letöltöttem, a rendőrséghez kerültem. Egyszerű, rendfokozat nélküli rendőrként kezd­tem az itteni szolgálatot, és ennek a ténynek sokat köszönhetek: talán túl szigorúnak tartanak, de át tudom érezni beosztottjaim gondját-baját. Egyéni érdek soha nem hajtott: egy 50 négyzetméteres lakás és egy 12 éves, részletre vásárolt Zsiguli. Ennyi az összes vagyonom. Víkendházam sincs. Patócs alezredes nem a szavak, in­kább a tettek embere. Szívügye az álta­la alapított Gepárd-csoport minél jobb kiképzése. Érdekes, hogy azok is tisztelik, akik alkalmanként a törvény másik oldalára tértek át. Beosztottjai­tól hallottam, hogy soha nem azt ve­zényli, hogy „előre”,, hanem mindig azt, hogy „utánam”. És mesélik, hogy bombariadó alkalmával más feladat­ra parancsolta fiatal rendőrét. Ő maga azonban mindig ott van, ahol a legna­gyobb a veszély... Mindig ott, ahol a lakosság nyugalmára, a közrendre kell vigyázni. Gál Zoltán BEMUTATJUK A BOSZNIAI CSOMAGSZÁLLÍTÓT Herky, a közepes óriás • A Lockheed egyik legsikeresebb terméke. (Fotó: PN-archív) Kevés repülőgépről esik mosta­nában annyi szó, mint a kommen­tátorok által előszeretettel „óriás­nak” aposztrofált amerikai szállí­tógépről, a Herkulesről. Pedig, leg­alábbis a méreteit tekintve, ez a gép nem óriás, a közepes teher- és utasszállítók kategóriájába tarto­zik, hiszen fesztávja — a szárnyvé­gei közötti távolság — csak 40 mé­ter. 25—40 tonna terhet vehet fel és szállíthat átlagosan 550 km/ órával 2000—5000 km távolságra, legfeljebb 9000 méter magasan. Négy, egyenként kereken 4000 ló­erős légcsavaros gázturbinája igen gazdaságos, kisfogyasztású. Fegyvertelen szállítógép Nos, a nyugati pilóták által egy­szerűen csak Herky-nek becézett gép méreteiben ugyancsak köze­pes, ám sikereit tekintve valóban óriás. Az utasszállitók gyártásából lassan kiszoruló Lockheed-gyár egyik legsikeresebb terméke Her- ky, a legszebb férfikorban van, hi­szen az első példánya 1954-ben emelkedett levegőbe, és azóta kere­a xerox, aztán az emissziós bank nevének színnyomás-eltolásával (lásd márka) keverték meg a sötét­kéket a feketével. Végül fémszál került a papírba, hogy a többi csapdáról ne is szóljunk. Hazai bankfiókjaink már sikere­sen szűrik a „nem eredeti” bankó­kat, sőt, az ellenőrző készülék ki­csinyített változata (ceruzaméret­ben) már 500 schillingért kapható. A másolóipar világhódítása in­dította határőrizeti szerveinket is arra, hogy még gondosabban vizs­gálják meg az érkezők úti okmá­nyainak bélyegzőjét is. Ők tudják, hogy hol, mit kell megfigyelni és a kerepestarcsai házigyüjtemény a legjobb- bizonyíték rá: a nagyon friss és a nagyon gyűrött okmá­nyokkal szokott gond lenni. Ferenczy Europress ken kétezer darabot gyártottak be­lőle, kéttucat változatban. Eredeti gyári tipusjelzése Modell 82 volt, az amerikai légierőben pedig a C—130-as típussorszámot kapta. (Az USAF-nál a C betűvel jelölik a szállítókat (carrier) ahogy példá­ul B-vel a bombázókat, F-fel a va­dászokat (fighter) stb ...) A gép tehát a légierő 1130. szállító-típusa lett. Polgári célra, utasszállítóként és tehergépként L—100 „Hercu­les” típusjelzéssel gyártják. Csak néhány, AC—130-as típusú válto­zatára szereltek védőfegyverzetet, egyébként a Hercules fegyvertelen szállítógép, négy-öt főnyi személy­zettel. Oldalanként két-két ajtón át lét­ra nélkül is fel lehet lépni a hosszú­kás raktárként kialakított törzsbe. Fő érdekessége azonban a magas­ra emelt farokrész alatti, a felvonó- hidakra emlékeztető módon egé­szen a talajig leengedhető hátsó, nagyméretű rakodóajtó, ami rám­paként arra is alkalmas, hogy azon járművek — könnyű tankok is — saját erővel hajtsanak be a raktér- be. Ezt az ajtót levegőben is le lehet nyitni, így azon át is ledobhatok a nagyméretű terhek. Műholddal figyelt repülés A raktér padlózata görgős is le­het, úgy azon a raklapra szerelt terhet földön és levegőben egy­aránt könnyen lehet mozgatni. Ha ejtőernyősöket szállít, úgy azok a négy oldalsó és a« egy, nagy hátsó ajtón át pillanatok alatt, szinte együttmaradva hagyhatják el a gé­pet. 92 felszerelt katonát, 64 ejtőer­nyőst, vagy 74 sebesültet szállíthat —- polgári utasszállító változata 100-személyes. A gép orrán, a pilótafülke előtti „krumpliorr” egy saját kis radart takar, amellyel éjjel, vagy felhőben is ütközés nélkül képes szoros kö­telékben repülni. Ma már a Hercu- leseken ott a GPS (műholdak se­gítségével működő Globális Pozi- cionális Szisztém), amellyel folya­matosan követhető a gép földrajzi helyzete. Anélkül, hogy a gépről (vagy arra) árulkodó radarjelek sugárzódnának ... Ha nem repülőtéren rakodik, terhét többféle módon is „kirak­hatja”. Például: közvetlenül a sík talaj felett repülve kinyitják a far­ajtót és azon egy kihúzó ejtőernyőt lobbantanak ki. Az ernyő aztán' kirántja a raktérből a hozzá- erősitett terhet. Az lehet akár egy dzsip is, ami mindjárt a kerekein marad, üzembe vehető, mert a gép­ből egyenesen a földre huppan. Magasságérzékelő ejtőernyők Leggyakrabban 1000—3000 méteres magasságban húzhatják ki a kis ernyővel a terhet, s csak ami­kor az már messzire került a gép­ről, nyílik ki a főernyő. Ha van rá mód, előbb egy pró- baterhet dobnak le, hogy lássák, merre viszi azt a légáramlat. Éjjel a próbateher kis rádiójának jelei­ből következtetnek a teher elsod- ródására. A balkáni dobásokat hármas, ékraj, vagy oszlopraj (az előbbi egy V alakú az utóbbi libasorban repü­lő köteléket jelöl) alakzatban repü­lő gépekről, éjjel, 3-4000 méter ma­gasból hajtják végre, így szándé­koznak egy mérföld (1608 m) átmé­rőjű területre juttatni. Egy-egy „csomag” 350—700 kg tömegű, egy-egy gép 20-30 darabot juttat majd célba. Repülésüket mindvé­gig követik s pilótáikat távolból irányítják az Adria és Magyaror­szág felett járőröző Boeing E—3 A és D AWACS légi radarbázisok. A Magyarország felett vezető útvo­nalat tartalékként, illetve a dobást már befejezett gépeket hazavezető légifolyosóként kívánják igénybe venni. Sz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents