Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-26 / 71. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1993. március 26., 3. oldal TESTÜLETI ÜLÉS LAJOSMIZSÉN Kié az önkormányzat vagyona? A lajosmizsei önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottsága átvi­lágította a gazdasági ellátószerve­zetet, s javasolja az idei 115 milliós költségvetésükből befagyasztott 11,5 millió forint visszaadását. A szerdai képviselő-testületi ülés előtt azonban csak 10 perccel kap­ták kézhez a kilencoldalas anyagot a szenátorok, így nem került napi­rendre az ügy. Az iskolának, óvo­dának, kollégiumnak, könyvtár­nak és művelődési háznak ezért újabb egy hónapig 10 százalékkal kevesebből kell gazdálkodni. Terítékre került a helyi kábelté­vét üzemeltető Globál Kft. kérel­me, mely szerint évi 900 ezer forin­tot kérnek az önkormányzattól a testületi ülések közvetítéséért. Több képviselő rámutatott, hogy a tévé üzleti érdeke, hogy fontos és érdekes eseményekről tudósítson, így nem szavazták meg a pénzt. A sajtótörvény értelmében ezután rögzíthetik az ülést — legutóbb ezt nem engedélyezték —, s Zsigó Vik­tor polgármester reményei szerint az önkormányzat működési sza­bályzatának tiltó passzusát is ha­marosan hatályon kívül helyezik. A Globál Kft. egy mobil illem­helyet is felajánlott megvételre a nagyközségnek, melynek közterü­leti használatát dr. Magyar Károly vezetésével háromtagú ad hoc bi­zottság vizsgálja meg. További ta­gok dr. Garay Dénes és Sólyom János. Szintén bizottságot válasz­tottak a Lajosmizse csatornázásá­val kapcsolatban felmerült problé­mák tisztázására. Vezetője Bujdosó Márton, tagjai Apró Ferenc, Gombkötő Márk és Török Attila. A legkedvezőbb ajánlatot egyéb­ként a kivitelezés első ütemére a Bácsvíz Rt. tette. Parázs vitát hozott az ügyrendi bizottság javaslata az önkormány­zat tulajdonában lévő Vízgép volt központi irodaházának állagrom­lásáról. Fegyelmi eljárást indítvá­nyoztak az egykori tanácsi műsza­ki ügyintéző ellen, aki jelenleg ugyanebben a beosztásban van az önkormányzatnál. Korábban ugyanis az egyik télen szétfagyott a használaton kívüli irodaház va­lamennyi radiátora, mivel azokból nem engedték le a vizet, amitől az­tán a parketta is feljött. A kárt több millió forintra becsülik. A vi­tában Gombkötő Márk arra hívta fel a figyelmet, hogy a szellőztetés hiányában keletkező párától a par­ketta amúgy is felpúposodott vol­na. Kié az önkormányzat vagyona? — vetődött fel az ülésen. Végül egyedül dr. Cserényi Péter voksolt a fegyelmire, majd a szavazás után — melyben alulmaradt — bejelen­tette lemondását az ügyrendi bi­zottság elnöki tisztéről. Azzal in­dokolta, hogy a bizottság tagja­ként másik két képviselő — Bujdo­só Győző és Török Attila — a fe­gyelmire szavazott, a képviselő- testületi ülésen viszont nem támo­gatták. Mihályka Gyula SIKERES JÓTÉKONYSÁGI EST Ősztől fiivön szaladgálhatnak a gyermekek • Most még betonon játszadoznak a gyerekek. Nagy sikerrel, jelentős létszámmal zajlott le Baján, a helyőrségi klubban, az újvárosi óvoda gyermekeiért rende­zett jótékonysági verseny. Szoták Fe- rencnét, az óvoda vezetőjét kérdeztük, hogy miért is volt erre szükség. Az est bevételéből az óvoda udva­rát kívánják rendbe tenni, mivel ott óriási betonfelület van. A füves részt már kitaposták a gyerekek, a játékok is tönkrementek. A rendbehozatalra semmilyen összeg nem áll rendelkezé­sünkre. Próbáltak pályázati úton pénzt szerezni, a költségvetésbe be­terveztetni, egyik sem sikerült. Mivel nem szeretnék ilyen rendezetlenül hagyni ezt a részt, úgy döntöttek, hogy mindent elkövetnek. így szüle­tett meg ez a jótékonysági est is, amelynek bevételéből próbálják rendbe hozni az udvart. Ám tudják azt, mondta Szoták Fe­rencné, hogy az ebből befolyó pénz­ből ez nem fog sikerülni, ezért bead­tak egy pályázatot is. Kiderült, hogy vannak jóindulatú, segítőkész embe­rek is, akik a beton feltörésével, a he­lyére kerülő fold és fűmag beszerzésé­ben nyújtanak segítő kezet. A fát, amiből majd az új játékok készülnek, a gemenci erdőgazdaságtól kapják. Az elkészítésre egy székely faragótá­bort hívtak meg nyárra, akik a szállás és étkezés fejében elkészítik azokat a játékokat, amelyeket ők azóvoda ud­varába megálmodtak. Úgy tűnik, hogy az est bevétele, az emberi segítségek, és a pályázat, amelytől támogatást remélnek, elegendőek lesznek arra, hogy az udvart olyanná tegyék, amilyen­nek egy óvodában lennie kell. Zalavári László CIKKÜNK NYOMÁN Még egyszer a veszélyes hulladékokról A Petőfi Népe március 19-ei számá­ban téves információk jelentek meg a veszélyes hulladékok továbbgyűjtését illetően. Az valóban igaz, hogy módo­sították az eddig érvényben lévő 56/ 1981 (XI. 18.) MT. sz. rendeletet, mely a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről, és azok ártalmatlanítá­sával kapcsolatos tevékenységekről rendelkezik. A módosítás a 27/1992. (I. 30.) sz. Korm. rendelet, melynek 12. § (1) bekezdése szerint a gyűjtésre vonat­kozó előírás 1993. január 1-jétől lépett életbe. Ennek alapján az üzemi gyűjtő­helyeken az egy év alatt keletkező ve­szélyes hulladék mennyiségénél több csak az illetékes környezetvédelmi ha­tóság engedélyével — a tűzrendészeti hatóság, valamint az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat első­fokú intézete hozzájárulásával — gyűjthető. Ennek betartását a környe­zetvédelmi hatóság nem jövő januártól, hanem már most is szigorúan ellenőrzi, s Kötelességszegés esetén a veszé- lyeshulladék-bírság kiszámítása a 2/ 1993. (II. 9.) sz. KTM rendelet alapján történik. Eszerint a gyűjtés szabályainak megszegése esetén a bírság összege 1. veszélyességi osz­tályba tartozó hulladékot és 1000 tonnánál nagyobb mennyiséget felté­telezve, 20 millió forint is lehet. A rendelet azonban lehetővé teszi súlyosbító szorzók használatát, így a bírság ennek akár 25-szörösét is elérheti. A 27/1992. (I. 30.) sz. Korm. ren­delet módosította a veszélyes hulla­dék bejelentése módját is. Eszerint a termelő köteles a veszélyes hulladék­kal kapcsolatos tevékenysége során március 31-éig évente részletes vál­tozásjelentést tenni a környezetvé­delmi hatóságnak. Derekas László szakértő ADUKÖFE A MEGŐRZÖTT MÚLT Újratelepítésének 250. évfordulóját ünnepelte csütörtökön Kiskunfél­egyháza. Két új állandó kiállítás nyílt ebből az alkalomból a Kiskun Múze­umban, ahol dr. Fazekas István, a mú­zeum igazgatója köszöntötte a terme­ket zsúfolásig megtöltő érdeklődőket és a meghívott vendégeket. Ezt köve­tően Kotörő Miklós, a megyei köz- gyűlés,elnöke lépett a mikforonhoz. Új honfoglalás volt itt a török- és a németdúlás után, amikor újra kezd­ték írni a történelmet. Mert nemcsak háborúkban, forradalmakban és a megegyezésekben íródik a történelem, hanem a gazdaság megszervezésében, az iparosodásban, a templomok és az iskolák építésében is. — Méltatta az ünnep jelentőségét. Kiskunfélegyháza a múltja miatt is megérdemli, hogy le­gyen jövője, mai polgárainak ember­hez méltó otthona. A kiállítást dr. Bellon Tibor nép- rajzkutaio.a karcagi Nagykun Múze­um igazgatója nyitotta meg. Történel­mi átteki ntésében, szakmai értékelésé­ben emlékeztette a jelenlévőket, hogy a 250 éve idetelepültek egy új kultúrát hoztak létre a homokon. Olyan kö­zösséget teremtettek, amely élni tudott és élni akar az adottságaival. A városháza dísztermében az újra hangszerelt városi szignál jelezte az ünnepség kezdetét. Ficsór József pol­gármester köszöntője után Fekete Já­nos helytörténész idézte fel a két és fél évszázaddal ezelőtti eseményeket. Ezt követően Illésy István nyugdíjas tanár Petőfi Szülőföldemen című versét sza­valta el. Az ünnepi megemlékezés ke­retében, Kapus Béla karnagy vezény­letével, fellépett a Móra Ferenc Gim­názium énekkara és a Jankovszki Fe­renc karnagy vezette Ifjúsági Fúvós- zenekar. — galambos — Félegyháza újratelepítését ünnepelte • Kicsik és Hunyok s/cmlélték érdeklődve a/ é\s/á/ados népraj/i emlékeket. • A város jeles ünnepein mindig ott vannak a mórások. Kapus Béla karnagy vezetésével. Három szekcióban a bajai családsegítők KINEK INGYENES A TÉVÉMŰSOR? Mentesség csak kérelemre A tévé-előfizetési díj emelése meg­lehetősen érzékenyen érinti a kis­pénzű, nyugdíjas családokat; a havi 300 forintot nehezen tudják kigaz­dálkodni az amúgy is szűkös kere­tekből. Érthető, hogy sokan érdek­lődnek arról, kik mentesülhetnek az előfizetési kötelezettség alól. Az 1991 óta érvényes pénzügymi­nisztériumi rendelet szerint mentes­séget élveznek az egyedül élő, 70 éven felüliek, az önálló háztartás­ban élő 70-en felüli házaspárok, il­letve élettársak. Ugyanebben a ked­vezményben részesülhetnek azok az egy nyugdíjból élő párok, amelyek­nek egyik tagja már túl van a hetve­nen. Nem kell tévédíjat fizetniük azoknak a 70-en felülieknek sem, akik önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem ren­delkező közeli hozzátartozójuk ellá­tásáról gondoskodnak. A jogszabály szerint közeli hozzá­tartozónak számít a házastárs, az egyenes ágbeli rokon (nagyszülő, szülő, unoka), az örökbe fogadó mostoha- és nevelőszülő, illetve az örökbe fogadott, a mostoha- és ne­velt gyermek. Szintén közeli hozzá­tartozó a testvér, az élettárs, az egye­nes ágbeli rokon házastársa, sőt, je­gyese is. Kimondja a jogszabály, hogy nem kell tévédíjat fizetniük a 100 százalékos hadirokkantaknak, az I. és II. csoportba tartozó rokkantak­nak, illetve a súlyos látás- és hallás- sérülteknek. A mentesség azonban nem auto­matikus; az állandó lakhely szerint illetékes postahivatalnál kérelmezni kell. Ehhez egy formanyomtatványt kell kitölteni, mellékelve hozzá a legutolsó tévé-előfizetési nyugtát, s bemutatva a 'személyazonossági igazolványt. A rokkantsági járadé­kosoknak a nyugdíjfolyósító igaz­gatóság adja ki a mentességhez szükséges igazolást. Mint a posta illetékesei elmond­ták, a kérelmet gyorsan, minden bü­rokrácia nélkül intézik, s például a mozgásképteleneknek a kézbesítők segítenek lebonyolitani a kérelem célbajuttatását. Aki pedig megkésik a mentesség kérelmezésével, az eset­leges túlfizetést visszaigényelheti. Ferenczy Europress Sikeres a Pillér Több mint 268 millió forint érték­ben jegyeztek Pillér ingatlanbefekteté­sijegyet, elsősorban az eredeti kárpót- lásra jogosultak. Már megszűnt a sor­ban állas, de még mindig óriási az ér­deklődés az OTP és a Budapest Bank fiókjaiban az ÁVÜ által kárpótlási je­gyért felajánlott 2 milliárd forint név­értékű befektetési jegyek iránt. Március 4—5—6-án tartották Siófo­kon a cs?|ádsegítö központok, II. or- ’ szágos konferenciáját, melyet a Család­segítő Központok Országos Kamarája szervezett. A konferencián a bajai köz­pont munkatársai is részt vettek, és valamennyien külön szekcióba jelent­keztek. Az ott elhangzottak gyakorlati jelentőségéről a három bajai munka­társat kérdeztük. A Ki a szocális munkás? címmel jelölt és Ónodi Sarolta által vezetett szekción Majorcsics Jenöné vett részt, s a következőképpen nyilatkozott róla: — Kiscsoportos foglalkozások voltak szituációgyakorlatokkal, amik, sajnos, nem lehettek igazán hatékonyak, mivel túl sokan voltunk hozzájuk. Foglal­koztunk azzal is, hogy milyen eszközei vannak a szociális munkásnak a segí­tésre. Bár kaptunk olyan hasznos in­formációkat, amelyek segíteni fognak a mindennapi munkában, az ismerete­ket mindig frissíteni és gyakorolni kell. A családsegítő központok szervezet- rendszere, dokumentációi volt annak az előadás-sorozatnak a címe, melyet dr. Németh László ügyvéd vezetett, és a bajaiak közül Rajcsné Horváth Ani­kó hallgatott. A legfontosabb feladat az SZ-MSZ- szervjez,pti $s mülfpdési,. szabályzat — elkészítése volt, amit si­került is elvégezni. Szó esett a közalkal­mazotti törvény alkalmazásáról, a munkaköri leírásokról, besorolások­ról, valamint a kollektív szerződés sza­bályozásának lehetőségeiről is. Sor ke­rült továbbá egy egységes etikai kódex kidolgozására — eddig négyféle léte­zett —, amelyet a skót mintájára készí­tettek el, a magyar viszonyok figyelem- bevételével. A Mi a szociális munka? témakörű szekción dr. Géczy Imréné, a bajai csa­ládsegítő központ vezetője vett részt. Zám Mária és Takács Imre szociológu­sok vezetésével azokat az ajánlásokat kellett kidolgozni, melyeket majd a Népjóléti Minisztérium felé közvetít a kamara. Meghatározták, mik a család- segítők feladatai a mentálhigiénés és szociális alapellátás körében. Hogy a szekció milyen eredménnyel végezte feladatát, az csak akkor derül ki, ami­kor megjelenik a miniszteri rendelet, remélhetően minél többet magába fog­lalva a konferencia ajánlásaiból. G. Zs. HOL TAMADTAK ÉS KIRE KECSKEMÉTEN? Fantázia szülte rablás Tejszállító teherautóra támadtak hétfő hajnalban a kecskeméti Korhánközi úton. Hét ember állta el a Robur útját a barakkoknál, feltépték az ajtót, és kirán­gatták a sofőrt, a 30 éves Z. P.-t. Ütötték és rugdosták, késsel megsebesítették a jobb kaiján. Á férfi elvesztette az eszméle­tét, majd a kórházban tért magához. A nála lévő — nem jelentős — készpénz tűnt el, valamint a kocsiról 5-10 zacskó tej­A hátborzongató rablótámadásra egy olvasónk hívta fel a figyelmünket szer­dán, majd a Tejipari Vállalatnál is meg- erősitették: nekik így mondta el a táma­dást a kaiján megsebesült sértett. Sikerült beszélnünk vele is: szabadkozott, nem ér­demel szót sem a történet. Tovább foly­tattuk a nyomozást, és kiderült, hogy mégsem pontosan az történt, amit Z. P. mesél. A rendőrségnél ugyanis senki sem hal­lott a hétfő hajnali rablásról. Hívtuk a kórház ügyeletét, ahol viszont emlékeztek Z.-re. De nem hétfőn találkoztak vele, ha­nem vasárnap 17 óra körül. Ittas állapot­ban szállította a kórházba a mentő, a jobb kezén szúrt seb volt. Agresszíven viselke­dett, nem engedte, hogy ellássák és távo­zott. Kedden viszont már ő maga ment el a rendelőbe: be kellene kötözni a kar­ját • v _ Időközben a rendőrségen is visszaemlé­keztek a vasárnap délután történtekre. A Vacsi utca 19.-hez kértek segítséget, mi­után Z. P. ittasan randalírozott a házban. A közte és a szomszédai között kialakult vita úgy elfajult, hogy mérgében egy baltát dobott át a kerítésen. Szerencsére, csak sú­rolta egy gyerek hasát, de csak a véletlenen múlt, hogy nem történt tragédia. A rend­őrök — miután az is kiderült, hogy embe­rünk ittasan vezette a Roburt—kórházba vitették a sofőrt, és vért vettek tőle. így sikerült mozaikokból összeállíta­nunk a kecskeméti „tejrablás” hiteles tör­ténetét. Fél napunk ráment, de megérte. A sofőr ugyanis már szétkürtölte Kecske­méten: cigányok voltak a rablók ... N. N. M.--------------------------------:-----------------------------------:-----------------' M ESTER ES FARKASNE BT. Ha építkezni akar, telekkel rendelkezik családiházas építési lehetőséget kínálunk tervezéstől kivitelezésig. A kivitelezési költség 40—50%-os egy összegű befizetésével. (A fennmaradó részt kamatmentesen 2% kezelési költséggel havi részletfizetéssel biztosítunk) Kecskemét, Kuruc krt. 16. fszt. 8. Tel.: 76/328-429; 06/60/89-199 FARKASNÉ V____________________________________ . Országos gordonkaverseny Ma kezdődik és vasárnap fejeződik be a kecskeméti Kodály Zoltán Szak- középiskola szervezte negyedik orszá­gos gordonkaverseny. Résztvevői: az ország legtehetségesebb harminchat csellistája. Ma este nyolc órakor Onczai Csaba Kossuth-díjas gordon­kaművész hangversenyével kezdődik a program. Szombaton délelőtt az elő­döntő, délután a döntő rendezvényeire várják az érdeklődőket. Teológusnapok E hét végén, 27-én és 28-án teológus­napok lesznek a kalocsai pünkösdi gyülekezetben (Hunyadi u. 5Í.). A he­lyi közösség meghívására a pünkösdi egyház nappali tagozatos teológushall­gatói közül Telcgdy József dékán veze­tésével huszonnégy fős csoport érkezik a városba. A lelkészjelöltek délelőtt 10 és délután négy órai kezdettel mutat­koznak be és hirdetnek igét. Művészeti árverés az autistákért Az autizmus alapítvány országos jó­tékony célú művészeti árverést rendez április végén. Aki Kiskunhalasról mű­tárgyat, régi könyvet, régiséget, antik­vitást, dísztárgyat, régi nyomtatványt, képző-, ipar- és népművészeti alkotást ajánl fel a budapesti alapítvány javára, a helyi általános iskola és speciális szakiskola fogyatékos tanulóit támo­gatja. Az árverésre elfogadott tárgyak áz árverésig az Iparművészén Múze­umban tekinthetők majd meg. A kis- kunhaláái ádibfíláhyokból ísváéSHá- sokból befolyt összegeket a város autis- ta gyermekeinek gyógyítására fordít­ják. Görög Kulturális Központ A tavaszi fesztivál rendezvénysoro­zatain belül szombaton 15 órakor fog­ják megnyitni, egyelőre részlegesen, a Görög Kulturális Központot, Nikosiz Pilatisz thesszaloniki festőművész tárla­tával együtt. Az orthodox templomot körülvevő épületegyüttesben helyet fog kapni két kiállítóterem, az egyikben egyházművészeti anyaggal. Később, várhatóan áprilisban, elkészül teljesen a görög udvar, ahol könyvtár, videotéka, audiotéka, levéltár, utazási iroda fogja várni az érdeklődőket. Lesz egy Kaffe- téria is, ahonnan a jellegzetes ételek és italok fogyasztása mellett irodalmi és zenei előadásokat hallgathat majd a bel­ső udvarról a betérő látogató. Intézkedett a postafőnök Számos bajai olvasónk kérte, hogy nézzünk utána, hogy miért kell mosta­nában hosszú időt eltölteni sorban ál­lással a főpostán való ügyintézéskor. Főleg csúcsidőben nagy a torlódás, ezért a város távolabbi részeiben lakók és a vidékiek közül is sokan lekésik a menetrendszerinti járatokat. Makkat László hivatalvezető elmondta, hogy ők is észlelték a megnövekedett ügyfél- forgalmat. Intézkedés történt, így a pénzfelvételnél és az értékcikk árusítás­nál, valamint a postai küldemények fel­vételénél új ablakokat nyitottak, és erősítették a létszámot. Kitüntetett kanadai tudós Ethel Milkovits kanadai egyetemi tanárnak a kanadai magyar együtt­működés érdekében végzett munkájá­ért a művelődési és közoktatási minisz­ter Pro Cultura Hungarica emlékpla­kettet adományozott. Ethel Milkovits részt vesz abban a programban, amely a magyar felsőoktatásban a média­szak bevezetését hivatott elősegíteni. KÖZÉLETI HÍR • Fekete Pál országgyűlési képvise­lő, ma 9-től 12 óráig fogadónapot tart Kömpö^ön, az általános iskolában. A képviselő 17 órától Túri Mihály pol­gármesterrel közös beszámolót tart a kömpöci kultúrházban.

Next

/
Thumbnails
Contents