Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-26 / 71. szám

4. oldal, 1993. március 26. MEGYEI KORKÉP KELLENÉNEK FÉRFI SZAKDOLGOZÓK IS Vonzó-e még az egészségügyi pálya? • Csecsemőápolási gyakorlat. (Fotó: Galambos Sándor) Az egészségügy területén reform reformot követ. Noha ezek első­sorban szerkezeti-szervezeti, illetve anyagi jellegű változások, mégis felmerül a kérdés, milyen az érdek­lődés az egészségügyi pálya iránt? Milyen gondjaik vannak, milyen változtatásokra készülnek a kö­zépfokú képzésben? Beszélgető- partnerem Homoki Györgyné, a Szent-Györgyi Albert Egészség- ügyi Szakközépiskola és Szakisko­la igazgatója. — Van elég jelentkező az intéz­ménybe ? • — Szerencsére nincs beiskolázá­si gondunk, a biztos elhelyezkedési lehetőség még mindig vonzó a pá­lyát választó fiatalok számára. Az is igaz, hogy csak harmadik helyen következünk a gimnáziumok, ille­tőleg a felkapott divatszakmákat nyújtó középiskolák után. Az ide jelentkező gyerekek elsősorban munkás vagy alkalmazott szülők gyermekei, de sajnos egyre több a munkanélkülivé vált szülő is. Fon­tos szerepet játszik a döntésben, hogy az iskolatípus alapvetően a szakképzettség megszerzésében se­gít, s az itt tanulóknak csak kevés hányada, mintegy 40 százaléka kí­ván továbbtanulni. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a kevés je­lentkező általában sikerrel jut be a megcélzott felsőoktatási intéz­ménybe. Ezek köre meglehetősen korlátozott a szakmai jelleg miatt. — Milyen végzettséget lehet sze­rezni önöknél? — Az egészségügyi képzés jelen­legi rendszerét 1975-ben építették ki, legfontosabb jellemzője a komplexitásra való törekvés. Me­gyénként létrehoztak egy középfo­kú oktatási centrumot, amely a szakiskolai és szakközépiskolai oktatáson túl felvállalta a felnőtt- oktatást, a szakosító tanfolyamo­kat is. Az egészségügyiszakdolgo- zó-képzésben az általános alap­képzés az elfogadott. Általános ápolói és asszisztensi végzettséget ad a hároméves szakiskola, lénye­gében ezt bővítik négy évre és pá­rosítja érettségivel a szakközépis­kola. A végzés után azonban az egészségügy különböző szakterüle­tei speciális képzettséget kívánnak. Erre egy tíz hónapos szaktanfo­lyam biztosított lehetőséget, amelynek azonban anyagi finan­szírozása a mai napig tisztázatlan. Korábban az egészségügyi intéz­mények önköltséges alapon vállal­ták a szakosító képzést, mára azonban ez pénzhiány miatt nem működik. — Milyen lehetőségük van a szakiskolát végzetteknek az elhe­lyezkedésre? — Ez a kérdés nem probléma- mentes, hisz három műszakos be­osztás mellett a zömében még fia­talkorúak foglalkoztatása korláto­zott. Az 1992/93-as tanévben en­nek oldására a munkaügyi köz­pont segítségével a szakiskolát végzettek részére iskolai keretek között — tehát nem munka mellett — egy felnőtt szakápolói képzés folyik. Részükre a megyei kórház szándéknyilatkozatot adott, amelyben biztosítja a végzettek foglalkoztatását. Persze ennek is megvan a maga árnyoldala, hiszen nem mindenki engedheti meg ma­gának — anyagi okokból —, hogy egy évvel kitolja a tanulási időt. Visszatérve a beiskolázásra, saj­nos, hogy a társadalmi konvenciók eredményeként szinte csak lányok jelentkeznek erre a területre. Igény lenne férfi szakdolgozókra is. Je­lenleg 531 tanuló vesz részt közép­fokú képzésben, s ebből 19 a fiú. Baráth Edit Világhírű vendégek Kecskeméten Ma kezdődik a kecskeméti tava­szi fesztivál keretén belül az Erdei Ferenc Művelődési Központban a II. Nemzetközi Bohém Ragtime- Jazz Találkozó, melynek fővédnö­ke Merász József polgármester. A napokban Kodály-iskolába rendhagyó sajtótájékozta' óra hív­ták az érdeklődőket t rendezvény szervezői, ahol bemutatták Mimi Blais kanadai ragtime zongoristát és az Egyesült Államokból érkezett Paul Asaro triót. A kötetlen beszélgetésen meg­tudtuk: Mimi Blais a magyaror­szági látogatást felüdülésnek te­kinti, hiszen eddig Európában jó­szerivel alig járt, akkor is csak né­hány nyugati országban. Mint el­mondta, a ragtime-ot a férfiak ta­lálták ki, ám nőként kihívást jelent számára, hogy meghódítsa a vilá­got. Ezt itt Kecskeméten is igazol­ni szeretné mindazoknak, akik el­látogatnak a hét végi zenei cseme­gékre. N. Á. • A sajtótájékoztató .ovetően a ven­dégművészek rögtönzött mini koncerten igazolták hírüket. A képen Mimi Blais, aki három é' adja elő az általa összeál­lított ragtime-programokat, hihetetlen dinamikával. (Fotó: Gaál Béla) Kiskőrösi zeneiskolások országos sikerei 1993. március 12—14-éig Mohá­cson rendezték meg a zeneiskolai to- vábbképzős növendékek I. országos fesztiválját. Az ország 63 zeneiskolájából 130 produkciót hallgattak meg a neves szakértőkből álló zsűrik. Mivel a ta­lálkozó fesztivál jellegű volt, a szerep­lőket oklevéllel, dicsérettel és kiemelt dicsérettel jutalmazták. A kiskőrösi zeneiskolát 3 kamara­csoport képviselte, szép eredménnyel. A Kovács Tibor, Csővári Pál (tuba), Mintái Noémi (zongora) által bemu­tatott Vivaldi-kamaraművet (tanár: Boldoczki Sándor) és a Tóth Szilvia, Tóth Márta kétzongorás produkciót (tanár: dr. Pethő István) kiemelt di­csérettel jutalmazta a zsűri. A Tor- gyik Angéla, Tóth József fuvoladuó (tanár: Albert József) dicséretben ré­szesült. Március, 13 15-éig Vác volt a, helyszíne a VII. országos ütőhangsze­res találkozónak. A versenyeket 3 évenként, egyre nagyobb érdeklődés mellett rendezik meg. Harminchá­rom zeneiskola nevezte be ütőegyüt­tesét. A főiskolai tanárokból álló zsű­ri 6 kamaraprodukciót talált kiemel­kedőnek, köztük a Kiskőrösi Állami Zeneiskola ORFF Kamaracsoport­ját (tanár: dr. Fodor Katalin). Jutal­muk a március 15-ei gálakoncerten való szereplés volt, melyről a Magyar Televízió felvételt készített. A műsort későbbi időpontban a TV 2 sugároz­za. A tv-felvétel mellett rádiófelvétel és -riport is készült a kiskőrösi gyere­kekkel. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Elterelés simogatással Vastagnak érezte magát a duna- pataji V. L., amikor 1991. november 6-án este betért-a kalocsai Fortuna vendéglőbe. Pénzzel valóban jól el volt eresztve, hiszen 225 ezer forint lapult a zsebében. Ezt túlságosan nem is titkolta, így tehát különösebb fáradságába nem került két nőnek, hogy észrevegye a költekező férfit és a közelébe férkőzzön. Ez a két nő a fiatalkorú K. Éva és társa Jakab Lászlóné kalocsai lakosok voltak. Mindketten analfabéták, igaz, a fia­talabbik a nevét még le tudja írni, de az ötgyermekes Jakabné erre sajnos képtelen. Az is különlegességnek szá­mít, hogy K. Éva már kétszer volt büntetve, míg a másik asszony bün­tetlen előéletű. Nos, az említett estén a két asz- szony — merthogy K. Éva fiatal ko­ra ellenére asszonynak számít, hiszen van egy öt hónapos gyermeke s jelen­leg gyesen van — a Fortunában szó­rakozott. Feltűnt neki a költekező V. L., s úgy gondolták, hogy megko- pasztják az illetőt. Valahogyan a kö­zelébe férkőztek, és a gáláns férfi fize­tett nekik, amit természetesen elfo­gadtak. Iszogatás után egyszer csak V. L. elérkezettnek látta az időt, hogy a két nőt kihívja a parkolóba, ahol autója várakozott. Áz asszonyok ve­le mentek és a gépkocsi mellett félre­érthetetlenül elkezdték simogatni a férfit, s míg ezáltal elterelték a figyel­mét, a zsebében lapuló tekintélyes összeget K. Éva kiemelte. Arról nem szól a bírósági ítélet, hogy meddig simogatták még ezután áldozatukat az asszonyok, csupán arra vannak hiteles adatok, hogy 225 ezer forintot simogattak ki V. L. zse­béből és a pénzt később maguk kö­zött elosztották. A kábulatból magához tért és hoppon maradt férfi rémülten ta­pasztalta, hogy a pénze eltűnt. Mi sem volt egyszerűbb, mint a két si­mogató hölgyet gyanúsítani. Csak­hogy mire a rendőrség megtalálta az asszonyokat, azoktól mindössze 100 ezer forintot tudott lefoglalni. A töb­binek nyoma veszett. A Kecskeméti Városi Bíróság, mint a fiatalkorúak birósága tárgyal­ta az ügyet. Légrádiné dr. Wingert Zsuzsanna büntetőtanácsa bűnös­nek találta K. Évát egyrendbeli, kü­lönösen nagy értékre elkövetett lopás bűntettében és ezért, mint többszö­rös visszaesőt egy év hat hónapi, a fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyekben való részvé­teltől. Kimondta, hogy a vádlott fel­tételes szabadságra nem bocsátható. Jakab László bűnösségét ugyan ebben a bűncselekményben, bűnse- gédi minőségben állapította meg a bíróság és egy év börtönre ítélte s kö­telezte 5 ezer forint megfizetésére. Nála a börtönbüntetés végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen fel­függesztették. Ugyanakkor egye­temlegesen kötelezték őket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számí­tott 15 napon belül fizessenek meg a sértettnek 125 ezer forintot, valamint az államnak 7500 forint illetéket. Az ítélet kihirdetése napján jog­erőre emelkedett, így az végrehajtha­tó. G. S. AKKORTÁJT MÉG KÉK VOLT A DUNA VIZE ... A tegnap világa • \/ ors/áyos dalosu'rsi'in rí,N/lvi,\rti a krcskinuli tároshá/a dőli (l‘JOl)|. • kecskémet főtere 1910 körül: lebontás előtt álló házsor a Luther-palota helyen. (Katona József Múzeum Történeti Gyűjteménye, repró: Kiss Béla) Múltidéző, nosztalgiát ébresztő al­bumot jelentetett meg a közelmúlt­ban az Officina Nova Kiadó. A Ma­gyarországi városok a századfordulón írásban és képben című, szép kiállítású kötet anyagát Jalsovszky Katalin és Tomsks Emőke válogatta a hazai közgyűjtemények — főként múzeu­mok — által őrzött régi fényképek­ből. A korabeli fotográfiák kísérőszö­vegei kortársak Írásaiból valók: ri­portok, szociográfiák, városismerte­tő kiadványok, monográfiák, népraj­zi értékű leírások részletei. Nagy­anyáink, dédanyáink korát, a millen­nium hangulatában élő Magyaror­szágot, a sokat emlegetett boldog békeidők utolsó éveit idézik a képek. „Akkortájt a Duna Bécsnél még kék volt, mifelénk meg szinte iható” — írja az előszóban Hanák Péter törté­nész, aki a századforduló iránti nosz­talgiánkat a többi között a természeti és az emberi táj korabeli harmóniájá­val magyarázza. A magyarországi városfejlődés fontos szakaszát jelentették a század- forduló körüli évek. A látványos fő­városi építkezésekhez felzárkóztak a vidéki városok is. Tágas piacterek, megtervezett városrészek, a korabeli építészet remekei köszönnek ránk az album lapjairól. Tudjuk, persze, hogy a valóság nem csak ez volt. Tudjuk, hogy Kecskemét, Szabadka, Kiskun­félegyháza vagy Marosvásárhely vi­rágdíszes szecessziója elterelte a fi­gyelmet a sáros külvárosokról, az el­hanyagolt külterületekről. A pesti korzóról meg ílotild-palotákról, a budai kirándulóhelyekről \ agy akár a kecskeméti városközpontról jóval több fotográfia készült és maradt fenn, mint a korabeli élet árnyoldalai­ról, a kisemberekről, a szegényekről és elesettekről. Összességében mégis hiteles és érzékletes képet kapunk a századforduló magyar városairól. Köztük azokról is, amelyek hatá­rainkon túl találhatók. De mert a Duna-táj nem mentes előítéletektől és gyanúsítgatásoktól, az előszó szerző­je szükségesnek tartotta leszögezni: az album alapgondolata a múlt vá­rosképi — és nem politikai — re­konstrukciója. „Századunk szomorú történetének ismeretében joggal me­rül fel a kérdés: a közös múlt tagadá­sa, emlékeinek eltörlése helyett nem lenne jobb, ha e közös múlt keserveit békévé oldhatná a szelíd emlékezet? A magyarországi városok képes al­buma ebben a szellemben készült”. Múltidéző, nosztalgi' us kötet a századforduló városainak képes­könyve — amely a békéscsabai Kner Nyomdában készült —, de a múlt világának üzenetére érzékeny olva­sóknak minden bizonnyal jóval töb­bet nyújt ennél. Sz. Körösi Ilona HETI SOROZATUNK Negyven fölött • Időben kell rendezni közös dolgainkat. (PN-archív) „Ebben az évszázadban minden ter­het a házaspár vállára raktak A ko­rábbiaktól eltérően azt kérik, hogy magas fokon őrizzék meg érzelmei­ket negyven vagy ötven éven át. Ez bizony nehéz. Hatalmas teher.” Egy írónő Manapság, amikor a férfiak és a nők tovább élnek, sokan vetik fel: irreális elvárni, hogy egy házasság életük végéig eltartson. Végül is — mutatnak rá — ez azt jelentené, hogy akár ötven-hatvan évig együtt élnénk valakivel, szemben az előző generáció húsz-harminc évével. Az­zal érvelnek, hogy mivel az emberek változnak, más típusú társra lesz szükségük, hogy életük más szaka­szában is meg tudják valósítani ön­magukat és ki tudják elégíteni igé­nyeiket. E definíció alapján a házas­ság olyan egyezség, amelyet fel kell bontani, ha már nem szolgálja az egyik vagy mindkét fél elvárásait. A házastárs elhagyása aligha megfelelő válasz a középkorúság kihivására, és nem szükséges a vá­lást választani, de valószínűleg elke­rülhetetlen lesz a kapcsolat megújí­tása, ha a házasságot épen és köl­csönös megelégedésre az elkövetke­ző húsz-harminc évre is meg akar­juk őrizni. Miként az egyéneknek is egyfajta leltárt kell készíteniük eb­ben az életszakaszban, hogy túllép­jenek a múlt árnyain, megbirkózza­nak a jelennel és új célokat fogal­mazzanak meg a jövőre nézve, úgy egy házaspárnak is szükséges, hogy kapcsolatukat újraértékeljék min­den vonatkozásban. Könnyen előfordul, hogy tudjuk: rendezni kellene ügyeinket, ám túl elfoglaltak vagyunk ahhoz, hogy tegyünk is valamit. Fontos, hogy azt megbeszéljük. Egyes párok rendszeresen megbeszélnek min­dent, ami akármelyiküket foglal­koztatja, bármikor is merül fel a probléma. Mások, akik inkább ha­logatják ezt, hasznosnak találhat­ják, ha otthonuktól távol töltenek el egy hétvégét, s így biztosítanak időt maguknak a gondok megbe­szélésére, egymás meghallgatására és az ügyek rendbe tételére. Ha ez nem sikerül, tervezzünk el egy kö­zös napot, vagy legalább egy estét töltsünk el együtt televízió nélkül, egymásra összpontosítva figyel­münket, érzéseink és igényeink őszinte megtárgyalásával. Lehet, hogy ez felesleges hűhónak látszik, de nem nagy ár, ha a házasság meg­mentéséről van szó, arról, hogy ab­ból teher helyett értékes szövetség legyen. A kapcsolatok túlságosan is gyakran éppen a figyelem hiánya miatt romlanak meg vagy hűltek ki. Sokunk látott már valamelyik ét­terem közeli asztalánál középkorú házaspárt, és bizonyára feltűnt, hogy szinte egyáltalán nem szóltak egymáshoz. Természetesen igaz, hogy a hallgatás a társaságban az intimitás egyik kellemes élménye le­het, de a csend fentebb említett for­májának kevés köze van ehhez. Az udvarlást az a kényszerítő vágy jel­lemzi, hogy a szeretett személlyel mindent osszunk meg magunkkal kapcsolatban, és a házasság is álta­lában így kezdődik. Valahol azon­ban egyszer csak megszakad az iga­zi kommunikáció, és a beszélgetés a mindennapi élet gyakorlatias köz­helyeinek kicserélésévé korcsosul. „Nem felejtetted el feladni, ajevgje- ket? — Elmész a nagynéniért?” Az igazán lényeges dolgok — ,a^?emé- lyes remények, ambíciók, á mély boldogság és szomorúság — mind kirekednek e körből. Mindkét házastárs megkísérel­hette a mélyebb szintű beszélge­tést, de úgy találhatta, hogy a társa nem figyel rá. Ez mindkét félnél előfordulhat. A feleséget annyira lefoglalhatja a gyermekek nevelé­se, a családi ügyek intézése, hogy talán nem fordít kellő figyelmet férjére. Nem sejti, hogy milyen nyugtalan a férje, vagy hogy mi­lyen terhek nehezednek rá, mert sohasem biztatta őt arra, hogy be­széljen gondjairól, mert sogasem hagyta abba a munkáját azért, hogy meghallgassa a férjét. A fér­jek viszont gyakran nem hallgatják meg a feleségüket. (Folytatjuk) Döntőben a lajosmizsei Hamupipőke Békéscsaba, Keszthely, Salgó­tarján és Keszthely adott otthont az Országos Angol Drámafesztivál regionális elődöntőinek. A lajos- mizseiek Székesfehérvárott mérték össze erejüket a többi iskola tanu­lóival. A lajosmizsei általános is­kola két színdarabbal indult, s a Hamupipőke című produkcióval bejutottak az országos döntőbe. A másik előadásuk, A cipész és a manók című pedig a rendezésért a zsűri különdíját kapta. Az angol nyelvű színdarabok rendezői, szer­vezői Adonyi Gabriella, ^ Novak Lászlóné Opauszki Erzsébet és Tokné Járomi Ilona tanárnők vol­tak. Születésnapi gála A kecskeméti Mátyás Király Álta­lános Iskola fennállása tizedik évfor­dulójára rendezett születésnapi gálá­jára ma délután öt órára várják a ven­dégeket az iskola aulájába. A Mátyás­napok programjai hétfőn délután két órától a Kazinczy-versennyel folyta­tódnak. Kedden versmondóversenyt tartanak az alsós tanulóknak. Jövő csütörtökön kispályás labdarúgó­bajnokság, a Ciróka előadása és szüle­tésnapi diszkó következik. SZÍNHÁZ, MOZI, KTV, IKTV KECSKEMÉT. Katona Jó­zsef Színház: este 7 óra: RO­KONOK. Ódry Árpád­bérlet. A mozik műsora: Vá­rosi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: AZ UTOLSÓ MOHIKÁN Sz., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ár­pád: 3/4 6 és 8 órakor: FRI­VOL VALLOMÁSOK. Sz., amerikai film. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! KIS­KUNFÉLEGYHÁZA. Petőfi: 5 és 7 órakor: ÉJFÉLI BU­NYÓ. Sz., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdió: 6 órakor: A KI­RÁLY ÁGYASA. Sz., fran­cia—spanyol—olasz film. Csak 16 éven felülieknek ! __ KTV: 6.00—10.00: KÉP­ÚJSÁG. 14.00—15.00: KÉP­ÚJSÁG. 16.00—20.00: ATV- Víkend. Víkend fiataloknak. 20.00—24.00: TV 4 (II.) pro­dukció. IKTV: 9.30: KÉPÚJ­SÁG-REKLÁM 10.30-ig. 20.00: KÉPÚJSÁG—REK­LÁM. 20.30: Felszarvazott. 22.00: KÉPÚJSÁG—REK­LÁM 22.30-ig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents