Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13 / 37. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1993. február 13.. 3. oldal CSÖKKENTENI KELLETT A GYÓGYSZERFOGYASZTÁST Modern a technika, de kevés a pénz TISZAKÉCSKEI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS Megszűnnek-e idén a nyomasztó gondok? &£<■ • Pápay doktor mindennapi munkájához nélkülözhetetlen a számítógép. Komoly anyagi problémákkal küzdött a tavalyi évben a bajai kórház. Ez természetesen a gyógy­szerellátottságra is hatással volt, aminek következtében különféle pletykák kerültek napvilágra a vá­rosban. A valós helyzetről és a vár­ható problémákról dr. Pápay Ta­más főgyógyszerész nyilatkozott lapunknak. — Szó se róla, szegények va­gyunk, ám ami nagyon fontos: az új évet sikerült megérnünk. Tavaly ugyanis óriási forráshiánnyal küszködtünk, aminek több oka is volt. Egészen modem műszereket vásároltunk (laborautomata, ultra­hang stb.), ami természetesen a kör­nyező lakosságnak jó, mivel így egyes vizsgálatok, melyek eddig csak más városban voltak lehetsé­gesek, már Baján is elvégezhetők. Igen ám, de ezek a műszerek egy­részt jelentős összegbe kerültek, másrészt pedig a működtetésük nem olcsó. Bár ez utóbbiban a tár­sadalombiztosítás segítségünkre van, mégsem marad sok dologra pénz. Igyekszünk spórolni több he­lyen is, például világítás-, telefon- és a gyógyszerellátást is szigorítottuk. Sajnos, Magyarországon az el­múlt években nagyon nagy volt a gyógyszerfogyasztás — talán a leg­nagyobb Európában — és mivel­hogy a gyógyszerárak jelentősen emelkedtek, nehéz az embereknek átállni erre az új helyzetre. így ami nem kifejezetten nem kórházi gyógyszer, és nem feltétlen szüksé­ges, azt nem kapja meg nálunk a beteg. Igyekszünk hamarabb ha­zaengedni, és a járóbeteg-ellátás keretében hozzájuthat mindenki ezekhez a szerekhez is. A különbö­ző osztályok is meghatározott ke­reten belül kell, hogy gazdálkodja­nak, hiszen a kórház teljes árán kapja a gyógyszereket. A nagyon drasztikus takarékossági intézke­dések ellenére is nehéz lesz az idei esztendő. A folyamatos áremelé­sek, az új áfa-rendszer miatt, még nem tudjuk, hogyan élünk meg, hiszen az esetfinanszírozás beveze­tése is egyre késik. Ezzel együtt feladatunkat, úgy érzem, a tavalyi évben is jól elvégeztük, a szükséges gyógyszerek mindig meglesznek — bár előfordul, hogy ha valaki otthon ingyen el van látva, akkor annak rokonait megkérjük, hoz­zák be gyógyszerét — és az orszá­gos helyzethez viszonyítva eddig is és ezután is megálljuk a helyünket. Géczy Zsolt Tiszakécske egyik sikerintézmé­nye a 651. Számú Ipari Szakmunkás- képző Iskola volt. A rendszerválto­zás és a gazdasági váltás azonban az itt folyó oktatást is átalakulásra ítél­te. Egy éve az iskola régi vezetésének — szervezési és pénzügyi problémák miatt — már a beindulásért is harcot kellett folytatnia. Idén a gondok to­vább nyomasztják az iskola vezetését és nemrégen kinevezett új igazgató­ját, Faludi Lászlót, akit terveiről, el­képzeléseiről kérdeztem. — Mivel foglalkozott a kinevezése előtt? — Februárban 20 éve, hogy mun­kaviszonyban állok. Tíz évig az okta­tásban, öt évig mint beruházási osz­tályvezető, két nagy szegedi vállalat­nál, öt évig pedig vállalkozási osztály- vezetőként dolgoztam. — Milyen tervekkel érkezett Tisza- kécskére? — Gyakorlatilag a múltban kiala­kult a szakmunkasoktatásnak egy formája. Meggyőződéssel állítom, hogy ez nem érte el a célját. Nem azért, mert rosszul oktattak, hanem amikor a gyerekek kikerültek szak­emberként a munkahelyükre, az el­végzett feladatokért nem lettek fele­lőssé téve. Ez, sajnos, a mai napig is így van. Gondoljunk csak bele: ha ki akarjuk festetni a lakásunkat, ahhoz kell két festő. Ehhez a két festőhöz pe­dig nem kell, de van három főnök, aki a munkát megszervezi. Ezen változ­tatni kell, és úgy gondolom, a piac- gazdaság ezen változtatni is fog. A ré­Narancs Klub A Fidesz bácsalmási csoportjá­nak kezdeményezésére — néhány hónapos szünet után — a város­ban minden szombaton ismét vetí­tenek filmeket a közelmúltban át­adott Narancs Klubban. Ennek működését elsősorban a Narancs­pályázat útján nyert pénzből tart­ják fenn, de egyéb támogatásokat is szeretnének megnyerni annak ér­dekében, hogy minél színesebb programot tudjanak szervezni a bácsalmási fiataloknak. Az elkép­zelések között ankétok, politikai és városi vezetőkkel való találkozá­sok és egyéb kulturális programok szerepelnek. (Juhász Jenő tudósí­tónktól.) Szakosodás a kereskedelemben • A Tisza Fűszert bajai bemutatóján hét szakosodott, külföldön is jól ismert cég mutatta be termékeit. Felvételünkön Bányai József bajai fiókigazgató. A Tisza Füszért megyénk és Csongrád megye élelmiszer-ipari termékpiacán van jelen. A vállalat negyedevenként elsősorban a me­gyeszékhelyeken rendez termékbe­mutatót, áruismertetőt, de ezúttal Baján kerítettek erre sort. A csü­törtöki Duna szállóbeli árubemu­tatóra szinte minden meghívott el­fogadta a meghívást, és mivel a bemutatón túl ez szakmai program is, ott voltak a város kereskedő­iskolájának végzős osztályai. Jójárt Miklós privatizációs biz­tos szerint a vevőkörükhöz tartozó üzletek vezetői értékelik, hogy nemcsak eladni akarnak nekik, ha­nem az áruhoz kapcsoltan új isme­retekhez is juttatják őket. Egyéb­ként a kereskedelemben vállalko­zók, így a kiskereskedők is, hason­lóan a nagy cégekhez, igyekeznek szakosodni, hogy minőségi kínála­tukkal megtarthassák vevőiket. Bányai József, a bajai fióküzlet igazgatója elmondta, hogy raktá­raikban több mint ötezer féle áru­cikket tartanak és több mint 300 boltegységbe szállítanak. Bár or­szágosan tartja magát az a statisz­tikai adat, hogy az utóbbi években 30 százalékkal visszaesett az élel­miszer-fogyasztás Magyarorszá­gon, a bajai fiók forgalma nem csökkent. Ezt annak tudják be, hogy napi kapcsolatuk van ve­vőikkel. Másrészt pedig képzési támogatást adnak a szakközépis­koláknak, segítenek a gyakorlati képzésben. Bányai úrnak az a véleménye, hogy Baján és kör­nyékén a boltvezetők sokkal fel­készültebbek, mint régen, és vál­lalkozóbb szelleműek, ezért az ilyen jellegű bemutatóknak, is­mertetőknek fontos szerepe van a térség kereskedelmének fejlesz­tésében. Papp Zoltán KILENCEN A BÍRÓSÁG ELŐTT Az elsőrendű vádlott elmebeteg Nem mindennapi betöréssorozat tet­teseit sikerült bíróság elé állítani febru­ár 9-én Baján. A 9 tagú banda rovásán jelentős számú üzletfeltörés, gépkocsi­lopás és közokirattal való visszaélés szerepel. Zárás után látogatták meg a többi között a bajai Véndió vendéglőt, a madarasi ABC-t, a kéleshalmi élelmi­szerboltot, a jánoshalmi áfészt, a keceli borozót és jártak Borotán is. Időnként, megszakítva egyhangú „munkájukat”, gépkocsikat törtek fel, sőt az is előfor­dult, hogy megunva a lopott autóval való furikázást, teljesen értelmetlenül felgyújtották azt. A bíróságon valamennyi tettüket be­ismerték a bűnösök, és csak az anyagi károk megítélésénél volt vita. Végül az elsőrendű vádlott K. Kálmánt — aki már több elmegyógyintézetben is keze­lés alatt állt 16 lopás és két közirat­tal való visszaélés tettében találta bű­nösnek a bíróság, és mindezért egy év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, 4 évi próbaidőre felfüggesztve. A másodren­dű vádlott T. Csaba 13 lopásban és két közokirattal való visszaélésben vett részt, ezért másfél év börtönre ítéltetett, 4 évi próbaidőre felfüggesztve; mellék- büntetésként 10 ezer forint megfizető re kötelezte a bíróság. A III. rendű vádlott, M. Tamás 8 lopás és 5 közok­irattal való visszaélés elkövetése miatt másfél év börtönbüntetést kapott, ezenfelül két évre eltiltották a köz­ügyektől, és ugyanennyi ideig nem ve­zethet gépkocsit. Három kiskorú is szerepelt az ügy­ben, közülük R. Gy. 10 hónap foghá­zat kapott, kétévi próbaidőre felfüg­gesztve, S. K. egy év 8 hónap fogház- büntetést, 4 évre felfüggesztve, és 1Q ezer forint mellékbüntetést, míg B. T. 6 hónap fogházbüntetést, egy évre fel­függesztve és 5 ezer forint mellékbünte­tést kapott. A további szereplők, a ne­gyedrendű vádlott, V. Péter orgazda­ság miatt ezer forint pénzbüntetést, az ötödrendü vádlott N. Zoltán szintén orgazdaság miatt egyévi próbára bo­csátást, a 9. rendű vádlott M. Erik pe­dig 10 hónapot, kétévi próbaidőre fel­függesztve kapott. A védők és a vádlottak tudomásul vették az ítéletet, kivéve a III. rendű vádlott M. Tamást, aki enyhítésért fel­lebbezett. Az ügyész súlyosbításért fel­lebbezett az első- és másodrendű vád­lottak esetében, továbbá a fiatalkorú S. K.-t illetően. Az ügy megítéléséhez tartozik még, hogy az elsőrendű vádlott K. Kálmán a szakvélemények szerint, tudathasa­dásos elmebetegségben szenved, ami tetteiben csak enyhe fokon korlátoz­hatta. Géczy Zsolt gi gondolkodásért és annak működé­séért a társadalom a hibás és nem az iskola. — Ez a szemléletváltás hogyan je­lentkezik a szakmunkásképzésben ? — Meg kell vizsgálnunk, mi az, amit oktatni akarunk, melyek azok a szakmák, amiket feltétlenül oktat­nunk kell. Nem biztos, hogy a szok­ványos, szakmákat meg kell tarta­nunk. Úgy érzem, három vonalon le­het elindulni. Meg kell nézni, hogy a település környezetének mi a megife- lelő. Itt elsősorban a mezőgazdasági termeléssel összefüggésben lévő gaz­daképzésre gondolok. Most van me­zőgazdasági gépész szakma és remé­lem, lehetőség nyílik mezőgazdasági gépeket üzemeltető szakemberek képzésére. Megnéztük a helyi igénye­ket. Kicsit tágítjuk a kört. A térség adottságaihoz kell alkalmazkod­nunk, nevezetesen a vendéglátás ok­tatására. Kihasználva a gyógyfürdő­ket, a Kiskunsági Nemzeti Parknak a vonzerejét, a környék városait, a Ti­szát és kitekintve az Euroskanzenre, kicsit előre gondolkodva, a téli üdül­tetésre is lehetne alapozni, mert a le­hetőségek megvannak ehhez. Persze nem a szó szoros értelmében véve a mai vendéglátó-ipari képzésre gon­dolok, hanem azt kibővítve a falusi turizmussal. De ez még mindig nem elég. Orszá­gos szinten az igényeknek megfelelően be kell indítani egy infrastruktúra­építő, -fenntartó, -üzemeltető oktatási ágat. Mire gondolok? Telefonépítő,-fenntartó, autópálya-építő, -fenntar­tó, csatorna-, szennyviztisztító- üzemeltető stb. szakmákra. Ezeknek a képzésére éppen a település kedvező fekvése miatt van lehetőség. — Eddig az ipari üzemekkel és a termelőszövetkezetekkel együttmű­ködve oldották meg a helyi szak­munkásképzést. Most ezek az ipari üzemek sorra megszűnnek és a ter­melőszövetkezet is átalakulóban van. Hogyan tovább? — A gépészképzéshez, ami gép­park van, vagy amit kap az iskola, az épphogy elég. A jelenlegi tanműhe­lyek kielégítik az igényeinket, a felme­rült tulajdonjogi kérdéseket pedig gyorsan rendezni kell az önkormány­zatnak. Persze ez hosszú távra nem elég. Fejleszteni kell, ehhez pedig az anyagi források nélkülözhetetlenek. Segítséget várok társadalmi szervek­től és magánszemélyektől is. Az együttműködés számtalan formáját el tudom képzelni, például a kisgaz­dák nagy termelési tapasztalatait mi­ért ne hasznosíthatnánk az újszerű, most kialakításra váró mezőgazda- sági szakképzésben. — Tiszakécske ismert volt jó ipa­rosairól, szakembereiről. Rájuk mennyire fog építeni a képzésben ? Maximálisan. Egyszer oktatni kérem fel őket, másrészt gyakorlati helyek biztosításával számítok rá­juk, és ha van felesleges pénzük a helyi oktatás támogatására, hát azt is szívesen fogadom. Bretus Imre Közömbös keceli gazdák • Jöttek Kiskőrösről, Császártöltésről — de kevesen. Kecelen a művelődési köz­pont tornacsarnokát készítették elő a közgyűlésre, hiszen a helyi Szőlőfürt Szövetkezetben 2192 részarány-tulajdonost — tagot és kívülállót — tartanak számon. Az előzetes számítások szerint 730-an lett volna jó, ha megje­lennek ezen a tanácskozáson, vi­szont a jelenléti íven mindössze 311 aláírás szerepelt. így a ren­delkezések szerint a 17 földkiadó bizottsági tag közül csak kilen­cet választhatott meg a közgyű­lés. A földkiadó bizottságokról, azok munkájáról szóló törvényt dr. Opauszki Zsuzsanna, Kecel jegyzője ismertette röviden a meg­jelentekkel — az addig aranykoro­na-értéken jegyzett földjét most ki­jelölik mindenkinek —, majd dr. Lovasi Menyhért, a szövetkezet el­nöke beszélt a jelenlegi födállapo- tokról. Elmondta, hogy összesen 62 ezer aranykorona értékű földte­rületről van szó, amelynek hatvan százaléka ma is magánhasználat­ban van. Bonyolíthatja a dolgokat az is, hogy a szövetkezet 14 ezer aranykoronányi területet jelölt ki elsőre a kárpótlási földalapba, amelyet 18 ezer 300-ra módosítot­tak a kárrendezési hivatal határo­zata szerint. Az ügyben azonban még nincs kimondva a végső szó, hiszen még nem döntött a szövet­kezet, ismét fellebbez-e a határozat ellen. A részarány-tulajdonosok köz­gyűlése nyílt szavazással a földki­adó bizottságba választotta Be- nyeda Józsefet, Haszilló Ferencet, Herczeg Imrét, Fejes Istvánt, Min- da Mihályt, Németh Gábort, Né­meth Mihályt, Sendula Zoltánt és ifj. Stubner Józsefet. Döntés szüle­tett arról is, hogy a földkiadó bi­zottság újabb nyolc tagját 23-án, 14 órára összehívott új közgyűlé­sen választják meg. G. E. Amit az abortusztörvényről tudni kell Decemberben fogadta el az Országgyűlés a magzati élet vé­delméről szóló törvényt. Az abortusztörvényként emlegetett jogszabály nem csupán a művi beavatkozással kapcsolatos vál­tozásokról rendelkezik, hanem a terhesgondozásról is. Újdonság, hogy az anyasági segély helyett a terhesség 13. hetétől váran­dóssági pótlékot kapnak a kis­mamák. A törvény hatályba lépésével megszűntek a műtétet engedélye­ző AB-bizottságok, és ezentúl fi­zetni kell a műtétért. 1993. janu­ár 1-jétől 5000 forint a terhes­ségmegszakítás díja. Továbbra is ingyenes a beavatkozás azoknak, akiknek terhességüket egészségi okokból kell megszakíttatni. Rá­szorultság alapján a családvédel­mi szolgálat mérsékelheti, illetve a rendszeres szociális segélyben részesülőknek elengedi a műtét díját. Napjainkban Magyarországon a kívánatosnál rosszabb a nép- szaporulat, többen halnak meg, mint amennyien születnek. Ezen a kedvezőtlen folyamaton is sze­retnének változtatni, ezért az ed­diginél nagyobb figyelmet fordí­tanak a felelősségteljes párkap­csolatra, a szexuális felvilágosí­tásra. A magzatvédelmi törvénnyel kapcsolatos főbb tudnivalókról, a rendelkezések néhány részleté­ről hétfőn induló sorozatunkban adunk tájékoztatást. EXTRA KILÚS- RUHA-VÁSÁR nagy választékban. Kecskeméten, a helyőrségi klubban 1993. február 15-én (hétfőn). Nyitva: 8—17 óráig. Bálabontás 8 és 12 órakor. Higgye el, megéri! 31848 Lesz-e légibázis Majsán? Mint ismert, az Aerocaritas a közel­múltban felszámolta földi mentőszolgá­latát — Majsa így a korábban támoga­tásként adott mentőkocsit saját alapít­ványával üzemelteti majd —, s a továb­biakban csak helikoptereit tartja meg, tervei szerint négy őrsön. Ezek egyike lenne Kiskunmajsa, amennyiben hoz­zájárul, hogy a város térségében légibá­zist létesitsen a szervezet. A tényleges pénzbeli támogatás csupán havi 1500 forint kiadást jelent majd az önkor­mányzat számára, pontosan annyit, amennyit a környező érintett települé­sektől vár támogatásként a szervezet. Halál a ködben Egy esküvőjére készülő fiatal pár tra­gédiája szaporítja az 51. számú üt feke­te statisztikáját. Az elmúlt napokban a már megszokott, áthatolhatatlan köd nehezítette a közlekedést, amikor a 125. számú kilométerkő közelében a gépkocsi vezetője, Gy. Tamás foktői fiatalember fékezés nélkül rohant a K. Zoltán bátyai lakos vezette állatszállító teherautóba. B. Ágnest a biztonsági öv sem védte, így a hatalmas ütközés kö­vetkeztében a helyszínen életét vesztet­te. A gépkocsi vezetőjét súlyos, de nem életveszélyes állapotban szállították a kalocsai kórházba. Csupán 25 millió A közel kétezer lélekszámú Duna- szentbenedek idén 25 millió forintból gazdálkodhat. A két fordulóban tár­gyalt költségvetés végösszege — egye­lőre úgy látszik — elegendő lesz a tele­pülés működtetéséhez. Pedig a költség­vetési támogatások 60 százalékát a köztisztviselők és közalkalmazottak bérének kifizetésére költik. A faluház építése hamarosan befejeződik, így ami kis pénz mégis marad, azt településtisz­tasági feladatokra fordítják. Iparosbál Kalocsán Immár hagyomány Kalocsán, hogy a báli szezont az ipartestület rendezvé­nyével kezdik. így volt ez az elmúlt szombaton is, amikor a város iparosai­val telt meg a Karamell Rt. nagyterme, hogy amolyan évindítóként közös mu­latságot rendezzenek. S hogy mindenki jól érezte magát, mi sem bizonyítja job­ban: még a korán távozók is hajnalban értek haza. Segítik a tűzoltókat? A bajai tűzoltóparancsnok, Szolecz- ki János azzal a kéréssel fordult a kun­bajai önkormányzathoz, hogy egy új tűzoltógépjármű-fecskendő beszerzésé­hez pénzbeni támogatást nyújtson. In­doklásul leírta, hogy a bajai tűzoltó­parancsnokság jelenleg két tartályos gépjármüfeskendővel rendelkezik, amelyek rengeteg javításra szorulnak a gyakori meghibásodások miatt. Koruk és kilométerteljesítményük alapján erő­sen elhasználódtak, cseréjük ezért in­dokolt. A kunbajai önkormányzat csak az évközi többletbevételből támogathatja a bajai tűzoltóságot. Agrár­munkanélküliség A szociális gazdasági érdekegyezte­tés igen fontos feladat. Jelenleg az ag­rár-munkanélküliség igen nagy mérté­kű. Januárban mintegy 320 ezren dol­goztak, fele annyian, mint egy évvel korábban. Az FM az agrár-munkanél­küliség kezelésére programot-dolgozott ki. Ennek lényege: az agrártermelésből kiszorult főfoglalkozásúakat a Szolida­ritási Alapból támogatva, a nagyüzem és a kisüzem integrációjával kívánják újra munkához juttatni. KÖZÉLETI HÍR • Dr. Tóth János, az 5. számú vá­lasztókörzet önkormányzati képviselő­je 1993. február 16-án fél 6-tól fogadó­napot tart a Lánchíd Utcai Általános Iskola ebédlőjében (Kecskemét, Lánc­híd u. 18.) Témák: önvédelmi csopor­tok létrehozása, az egészségügyi alapel­látás és várható változásai, beszámoló a közgyűlésben végzett munkáról.

Next

/
Thumbnails
Contents