Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13 / 37. szám

4. oldal, 1993. február 13. MEGYEI KORKÉP Időskorúak klubja Rémen • — Nagyon szívesen vagyunk itt együtt, régi barátok, gyermekkori pajtások, iskolatársak — mondják a klubtagok. Képünkön balról jobbra: Gáspár Sándor, Füstös Pálné, Báthori Máténé, Zsöllér Istvánná, Szabó Józsefné, Steiner Jánosné. A 2. sorban: Bognár Istvánná, Zsöllér Mihály- né, Ortai Istvánná, Sors Józsefné, Magyarné Huszák Irén (aki a gondnoki teendőket végzi), Hódos Tiborné, Vető Zoltán (akit közfelkiáltással kértek a fotóra) és Pipicz István (aki a nyugdíjasklub elnöke is). Fészek, vagy börtön? Hogyan tanulhatja meg hivatását gyermekünk, azaz együtt a talentu­mokért címmel, február 13-án, szom­baton folytatódik a Házasságunk, családunk fészek, vagy börtön? elő­adás-sorozat a kecskeméti református gyülekezetben. Az érdeklődőket dél­után 3 órára várják. Hivatásos néptáncművészeti fesztivál Interfolktánc ’93 címmel március 20-ától 28-áig tartják meg Budapes­ten, a Nemzeti Színházban az I. hiva­tásos néptáncművészeti fesztivált. A rendezvény kezdeményezője; és szervezője a táncfórum, tudta meg az MTI munkatársa Galambos Tibor igazgatótól és művészeti vezetőtől. Arra is rámutatott: a világon egyedül­álló rendezvénysorozat indul útjára, amely az elképzelések szerint három­évente ad majd lehetőséget a hivatá­sos néptáncművészeknek, hogy feszti­válon mutathassák be tudásukat. A rendezvény külföldi szereplői kö­zött lesz például, a Flamenco tánc- együttes, a Grúz Állami Táncegyüttes és a Kínai Állami Népi Opera is. — Egy régen dédelgetett szép terv valósult meg a napiokban, amikor megnyitottuk az idősko­rúak klubját — mondja Vető Zoltán polgármester. — Most kellemes, hangulatos környezet­ben tölthetik együtt a napjukat a rémi öregek, a legtöbben gyerek­kori barátok, iskolatársak. Fel­elevenítik a régi emlékeket, be­szélgetnek, újságot olvasnak, te­levíziót néznek, kártyáznak. Valóban, a szerényen, de ízlés­sel berendezett klubház minden elismerést megérdemel. Társal­gót, pihenőszobát, kis konyhát, fürdőszobát alakítottak ki az egykori tanácselnöki szolgálati lakásból. Az épület melletti kis­kertben foglalatoskodhat, akinek kedve tartja, és ha minden jól megy, őszre saját borukat kós­tolhatják majd a klubtagok. A Lakitelek Álapítvány jóvoltá­ból még egy kis motoros kapa is rendelkezésükre áll a gazdálko­dáshoz. Nagy könnyebbség számunk­ra, hogy a nyolcvan klubtag kedvezményes étkeztetésben ré­szesül. A jövedelmi viszonyoktól függően 39 és 62 forint közötti hozzájárulást kell fizetni a bősé­ges ebédért, mely sokszor vacso­rára is elegendő, amelyhez az önkormányzat még napi 55 fo­rinttal járul hozzá adagonként, az évi 1 millió 800 ezer forintos állami segítségből. Kép és szöveg: Gál Zoltán Nyilas Misi Halason Az első szegedi gyermek-színitano- da vendégjátékát csodálhatták meg az érdeklődő halasiak nemrégiben, a kö­zösségek házában. Móricz Zsigmond Légy jó mindha­lálig című regényének szinpadi válto­zatát Csicsai Antal rendezte. A Szeged környéki gyermekek eleinte csak rövi- debb bohócjeleneteket próbáltak. Ta­valy májusban azonban elkészült első darabjuk, Nyilas Misi történetét ad­ták elő a szentmihálytelki nyilvános főpróbán. A premier a szegedi Száz­szorszép Gyermekházban volt. Fel­léptek az újszegedi Bálint Sándor Mű­velődési Házban is, ezúttal pedig Ha­lasra érkeztek. A tehetséges gyerme­kek soraiban látható Vezendi Gábor, a halasi Felsővárosi Általános Iskola tanulója, akiről lapunkban már több­ször írtunk. Lelkes tagja ő is e kis csa­patnak, amely az idén több helyre — Tatabánya, Kecskemét—készül ven­dégszereplésre. Emellett szeretnék el­kezdeni Andersen Ólomkatona című meséjének próbáit is. • Túri Melinda, Szamiszló Eszter, Kiss Diána, Vezendi Gábor és Takács Csaba a pakkbontás jelenetben. • Nyilas Misit éppen Juhász tanár úr vallatja. A képen Fekete Katalin és Vezendi Gábor látható. (Fotó: Flösser Ildikó) Mit „varázsol” Brandauer? A „mi” Mefisztónk, a 48 éves Klaus Maria Brandauer Thomas Mann Mario és a varázsló című novelláját készül megfilmesíteni. Ismeretes, hogy az írónak ez az alkotása személyes fogantatású, él­ményalapja Mann egyik első, köz­vetlen találkozása a fasizmussal. A történet ma is tanulságos, intő példa, hogy a fasiszta „varázslat­tal” szemben a passzív ellenszegü­lés, a puszta tagadás eredményte­len, ha nem társul hozzá pozitív cél — hangsúlyozza a világirodalmi lexikon. A világsztár, világpolgár Bran­dauer egyaránt otthon érzi magát Bécsben, Monte Carlóban, New Yorkban. Monte Carlóban talál­kozik a forgatókönyvíróval, me gr beszélést folytat a producerrel, majd Salzburgba utazik, ahol fel­olvasóestet tart. Innen Londonba repül, az Oscar-díjas Anthony Hopkinsszal teázik. Az angol szí­nészt kérte fel ugyanis a rendező Brandauer a varázsló, Cipolla sze­repének eljátszására. Hopkins elő­ször megnézte kollégája első ren­dezését, a Georg Elser című filmet, csak aztán mondott igent. „Öröm­mel várom a Brandauerrel való kö­zös munkát” — jelentette ki. A vasárnapot és a hétfőt általá­ban ausztriai otthonában tölti a sztár színész. „Nyolc év után lépek fel újra Villachban, majd másnap a graziakat békítem meg. Az utób­bi években valami mindig közbe­jött, nem tudtam eleget tenni an­nak, amit terveztem, de most min­den egyezni fog” — magyarázza a Bunte riporterének. Talán a fiam, Christian és a felesége, Natasa is eljön az unokámmal. Ezt köve­tően benézek Althausseebe, Ka­rinhoz, a feleségemhez (neves rendezőnő), ő is egy filmet készít mpsf elő. Aztán újr^ Monte Carlóban leszek, Fanny Ardant hívását-1 várom, az' ő szserepével kapcsolatban még néhány részle­tet tisztáznunk kell.” „A Mario azonban kétségkívül a legizgalmasabb feladat...” — ismételgeti az alkotás lázában égő Klaus Maria Brandauer. sz. é. Újabb irodalmi lap Békésben Békésben megjelent a megye im­már második irodalmi folyóirata­ként a Bárka, amelyet a művelődési minisztérium, valamint Békéscsa­ba Város Önkormányzata támoga­tásával a Tevan Kiadó adott közre. A folyóirat mutatványszámában országosan ismert írók, költők mű­veit, s interjúkat, könyvkritikákat közöl. A Hatvani Dániel által szerkesz­tett békéscsabai Napóra című iro­dalmi folyóirat megszűntét követő­en tavaly jelentkezett első számával a Körösvidéki Irodalmi Társaság által kiadott Sodrás, ezt követően látott napvilágot a Bárka. Mind­két megyei irodalmi folyóirat ala­pítványi támogatásokból igyek­szik magát fenntartani. Az új lap főszerkesztője Kántor Zsolt költő, egyben a könyvkiadó főszerkesz­tője, s a Sodrás szerkesztője is. (MTI) KÖZELMÚLTUNK TITKAI Oda az őrmester meg az ezüstóra A mindent eldöntő lövést vagy fejest várták 1952 nyarán a kiskun- majsai ezredrangadó nézői. A győztes csapatnak megígért sza­badság reményében maradék ere­jüket összeszedve támadtak a csa­tárok, merészen röpködtek a ka­pusok. Csak a figyelmes szemlélő­nek tűnhetett föl, hogy az egyik csapathoz közelálló továbbszolgá­ló őrmester szemei a távolba réved­nek. Mintha nem érdekelte volna a máskor oly szenvedélyesen szurko­lót az eredmény alakulása. A végre begyömöszölt gólt kö­vető zajlásban csak az ünnepibe öltözött tiszthelyettes közelében állók kapták föl a fejüket revolve­rének dörrenésére. Farkas Mihály hadseregének im­már volt katonája egyetlen jajszó nélkül csúszott le a homokos anya­földre. Percek múltán a helyszínen vizs­gálódott az elhárítótiszt. A faluból riadókocsival beszállított orvos csak az azonnali halált állapíthatta meg. Még aznap jelentették a maga­sabb egységnek — így mondták éberségbül a hadosztályt — a rend­kívüli eseményt. Megnyugodva tá­vozhatott a kiszállt bizottság: az őr­mester kispolgári csökevény áldoza­ta: szerelmi bánat miatt végzett ma­gával. A betegesen gyanakvó politi­kai tisztek sem gondolhattak az osz­tályellenség ármányára, a közeli lán­cos kutyáék cselszövésére. A nyo­mozás kiderítette: felkészült utolsó lánykérésére. Dupla borravalót adott a borbélynak, kölcsönkérte — és a sírba magával vitte —_az egyik sorkatona ezüstóráját. így sem akart róla hallani az osztályide­gen lány. Katonáskodásom alatt ő volt ez- redünknél az ötödik — nem az utol­só— természetellenes halállal távozó fiatalember. Egyiküket a tank tapos­ta a rosszul megásott lövészteknőbe, másikuk családja zaklatását vélte kibírhatatlannak, egy tiszt eltűnt (állítólag kivégezték), hiába panasz­kodott a szívgyenge honvéd; bele­pusztult a menetgyakorlatba. A tragédiákról, a hetente előfor­duló „rendkívüli eseményekről” egy szót sem írt a területileg illetékes Bács-Kiskun megyei Népújság. (Ál­lításomat bárki ellenőrizheti a me­gyei könyvtárban!) A hadsereg ál­lam volt a pártállamban is. Az „in­kább egy vödör verejték a gyakorló­téren, mint egy csepp vér a harcté­ren”, elavult, álszent szuvorovi jel­szóval ezreket nyomorítottak el egy életre. A kivételezettek, rövidre fo­gott tiszti tanfolyamáról így írt a ko­rábban a Vörös Hadseregben hat hétig szolgáló Horn Gyula: „a buta és műveletlen és goromba parancsno­kok mind elviselhetetlenebbé tették azéletet [...], a zászlóalj két hallga­tóját vagy a társai vagy mások a gya­korlat közben agyonlőtték”. Összehasonlithatatlanul több em­bert vesztettünk az ötvenes béke­években a laktanyákban, a táborok­ban, mint a szövetségesek az Öböl­háborúban. Ez utóbbiakban össze­sen nem került annyi ember kórház­ba, mint nálunk 1951-ben az úgyne­vezett déli hadseregcsoporttól tí­fuszfertőzéssel gyógyhelyekre, ha így nevezhetők a raktárakban, tég­lagyárakban berendezett elkülöní- tők. Még szüleikkel, rokonaikkal sem tudathatták szánalmas állapo­tukat az agyongyötört betegek. Hó­napokig szabadságra sem mehettek felgyógyulásuk után: pánikot kelt­hetnének. Mikor lajstromozzák végre Far­kas Mihály bandájának bűneit, kár­tevéseit? Heltai Nándor Ki mit tud? A Ki mit tud?előválogatójának szerep­lői, Molnár Gábor bűvész, Horogszegi János és Dobi József versmondó, a Rock and roll tánccsoport, valamint a G. I. Blues együttes lép fel a február 13-án, 19 órakor a kecskeméti helyőrségi klubban rendezendő farsangi mulatságon. SZÉNAKCIÓ szuperárakon! 4200—4800—6200 kcal értékű, osztályozott barna- és feketeszén azonnali szállítással megrendelhető, min. 4 vagon (50 tonna) mennyiségben az EUROBROKER Kft.-nél. Távcím: 8000 Székesfehérvár, Széchenyi út 78. Tel.: 06/22/328-025, 312-050, 327-645. Fax: 06/22/327-644. EUROBROKER KFT. Gasztronómiai elismerés Félegyháza testvérvárosának A Magyar Szakácsok és Cukrá­szok Szövetségének díjával tüntet­ték ki Peter Schneidert, Braunfels polgármesterét, aki az elismerést a szövetség rendes évi közgyűlésén, az Atrium Szállodában vette át. Az ünnepséget követően Peter Schnei­der Félegyházára, Braunsfeld test­vérvárosába érkezett, Ficsór Jó­zsef polgármesterrel folytatott megbeszélést. Ekkor kérdeztük a díjról és annak előzményeiről. — Számomra a Venesz József- díj a magyar és a német nép, Kis­kunfélegyháza és Braunfels barát­ságát szimbolizálja. Enélkül nem jöhetett volna létre ez a szép siker. Tavaly novemberben rendezték ugyanis Frankfurtban a nemzet­közi szakácsolimpiát, melyre a ma­gyar csapat a mi városunkban ké­szült fel. Több mint hatvan ország képviseltette magát ezen a verse­nyen, és a magyarok több kategó­riában is érmes helyezést értek el. A díj ennek a segítségnek szól. Együttműködésünk egyébként több évre tekint vissza, nagyszerű emberek a magyar szakácsok. Ta­pasztalatunk az, hogy míg a kor­mányok kapcsolatai gyakran el­lenségeskedéshez vezetnek, addig a városok összefogása a barátságot erősítheti. Általában hajlamosak vagyunk felszínesen, könnyelműen ítélni népekről, országokról. Ez alapján a szerbeket egyszerűen erőszakosnak, a négereket feketé­nek, az egyiptomiakat szegények­nek gondoljuk. Pedig jobban meg kellene ismernünk egymást, tájé­kozódni a népek életéről, kultúrá­járól, gondolkodásmódjáról, szó­val meg kellene érteni mindenkit. • Peter Schneider a szakácsok és cukrászok díjával. (Némedi László felvétele) Ehhez feltétlenül el kell utazni egy­máshoz, közös rendezvényeket szervezni, üzleteket kötni, beszél­getni. Ez az egyetlen módja a gyű­lölködés felszámolásának. Ezért van Braunfelsnek már hat testvér- városa és ezért tervezzük a jövőben Kiskunfélegyházával sokkal gya- korlatiasabbra, életszerűbbre kap­csolatunkat. A közeljövőben ifjú­sági csereakciókat szervezünk, má­jusban elviszünk Braunfelsbe két félegyházi szakácsot, hogy főző­tanfolyamot tartsanak, pünkösd­kor tűzoltóink látogatják meg ma­gyar barátainkat, augusztusban pedig diákcsoport és turista-autó­busz érkezik tőlünk Magyaror­szágra. Van tehát lehetőség bőven. Szerencsére jó partnerre találtunk a félegyházi vezetőkben. Gajdics Ottó ... NEM FÉLTEM ELTEMETNI MAGAM VIDÉKEN .. Negyven éve halt meg M. Bodon Pál „Négy évtizeddel ezelőtt, 1953. február 13-án halt meg Soltvad- kerten Kecskemét zenei életének egyik legnagyobb egyénisége. Ak­kori környezetében kevesen tud­ták, ki is volt a Tanár Úr valójá­ban, csak azt sejthették, milyen méltánytalanság áldozata. Halála előtt másfél évvel — indoklás nél­küli utasításra — kényszerült arra, hogy huszonnégy órán belül el­hagyja a kecskeméti Nagykőrösi utcában levő, 6 szobás, államosí­tott lakását. Az otthont és szellemi műhelyt nem pótolhatta a vadkerti szállás, amelyet egy parasztcsalád házában jelöltek ki M. Bodon Pál és felesége számára —a helybeli kulákcsaládot is büntetve a lakó betelepítésével. És nem pótolhatta a kecskeméti zeneiskolások seregét az az egyetlen vadkerti kislány, akit zenére oktatott. Magányosan, az alkotás és a tanítás örömétől megfosztva élt. Utolsó leveleiből megtudhatjuk: filléres gondjai vol­tak és szegénységi bizonyítványért folyamodott. Pártfogói hatására utólag Megpróbálták tévedésnek minősíteni az intézkedést, de már késő volt. Az akkor már súlyos beteg M. Bodon Pál — makacs ember lévén — egyébként sem szí­vesen fogadott volna el kegyet; „Ha az én városom kivetett magá­ból, ott fogok meghalni, ahová kényszerítettek”. így történt. Hamvai azóta hazakerültek Kecskemétre. Késői pályatársai, szellemi örökségének továbbvivői pedig sokat tettek azért, hogy az utókor tudja: ki volt M. Bodon Pál. Nem volt tősgyökeres kecske­méti t— a Gömör megyei Horkán született 1884. aug. 7-én —, de négy évtizedig tartó itteni szünte­len munkálkodása kecskemétivé avatta. Bécsi és budapesti tanulmányai és első zeneszerzői sikerei után a fővárosban kezdett tanítani. 1910 januárjában a kecskeméti városi zeneiskola igazgatójává választot­ták.” ... nem féltem eltemetni magam vidéken ...” — írta vissza­emlékezéseiben, utalva egykori ze­neakadémiai tanárára, Koessler Jánosra, aki a vidéki zenekultúra megteremtésére buzdította tanít­ványait. Ennek szellemében — ze­neszerzői munkája és zeneiskolai órái mellett — az egész város kul­turális életének egyik irányítója lett. Megalakította a műkedvelők zenekarát, létrehozta a kamaraze­ne-társulatot, emlékezetes zenei es­teket szervezett. Ezeken föllépett — többek között — Bartók Béla, Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Vásárhelyi Zoltán. Bartókhoz és Kodályhoz szoros szakmai barát­ság fűzte. (1907-ben, még zeneaka­démiai hallgatóként, részt vett Bartók erdélyi népdalgyűjtő út­ján.) Kecskemét zenei éíete ezek­ben az években vonta magára az ország figyelmét és vonzotta ide a legismertebb zeneszerzőket és elő­adóművészeket. Töretlen pályája először a hábo­rús pusztítások miatt szakadt meg. Ezt követően még 1949-ig irányí­totta a kecskeméti zeneiskola mun­káját, majd a már említett soltvad- kerti időszak következett. Fő mű­ve, Az intonálás iskolája, halála után, 1953-ban jelent meg. Sz. Körösi Hona SZÍNHÁZ, MOZI, CIRÓKA Kecskemét. Katona József Színház: délután 3 óra: A PADLÁS. Bérlet­szünet. Este 7 óra: A KAKTUSZ VI­RÁGA. Németh László-bérlet. Kele­men László Stúdiószínház: este 7 óra: HAL NÉGYESBEN. Bérletszünct. A mozik műsora: Városi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: EGY BECSÜLETBELI ÜGY. Sz., amerikai film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: SUPERMAN II. Sz.. mb., amerikai film. Stúdió: 7 órakor: HOLLYWOODI LIDÉRCNYO­MÁS. Sz„ amerikai film. Kiskunfél­egyháza. Petőfi: 5 és 7 órakor: A FŰ­NYÍRÓ EMBER. Sz.. amerikai film. Csak 16 éven felülieknek! Stúdió: 6 órakor: ROSÉNCRANTZ ÉS GU- ULDESTERN HALOTT. Sz„ angol film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiskun TV: 05—08: Képújság. 08— 12: Agro Tv műsora. 12—13: Képúj­ság. 13 17: ATV Délutáni Magazin. 17 24: Képújság. Ciróka Bábszín­ház. Katona J. u. 4.15 óra: KUKAC- MATYI. 16.30: Kecskeméti rajzfil­mek. 19 óra: KUKACMATYI. 20.30: Dresch Kvartett. 1993. február 14. (vasárnap). Kecske­méti Katona József Színház: délután 3 óra: A PADLÁS. Bérletszünet. Este 7 óra: A KAKTUSZ VIRÁGA. Bérlet- szünet. A mozik műsora azonos a szombatiéval. Kivéve: Kiskunfélegyhá­za. Petőfi: 5 és 7 órakor: SEMMIT A SZEMNEK. Sz., amerikai film. Stú­dió: 7 órakor: RESENCRANTZ és GUULDESTERN HALOTT. Sz., an­gol film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kiskun TV: 05—08: Képújság. 08 —12: TV 4 csütörtöki ism. 12—20: Képújság. 20—24: TV 4 pénteki ism.

Next

/
Thumbnails
Contents