Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09 / 7. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. január 9., 5. oldal PN JANUÁRI REJTVÉNYMAGAZIN Ismét jelentkezik rejtvénymaga­zinunk: a hosszú téli esték legcél­szerűbb szórakoztató programját kínálva. Ki sem kell mozdulni a jó meleg szobából: elég melléülni, ce­ruzával, esetleg radírral kézközei­ben. A gyakorlottabbak természe­tesen tollal vághatnak a kockaki­töltésbe! Nem a módszer a lényeg, hanem az eredmény! Siker, ha a karikatúrák „elnyerik” a poénju­kat. Ezen felül a Petőfi Népe is szolgál meglepetéssel! Ha a hat rejtvény helyes megfejtését bekül­dik, a sorsolással kiválasztott há­rom nyertes értékes díjat nyerhet. Januári rejtvény magazinunk díjai: — egy kávéfőző gép, — két értékes könyvcsomag. Kérjük, lásson minél előbb (mi­után érdekes írásainkat is átolvas­ta!) a rejtvényfejtéshez! Ha mind a hattal kész, a megfejtéseket bo­rítékban, — névvel, címmel ellát­va! — adja postára. Címünk: Pető­fi Népe 6000 Kecskemét, Szabad­ság tér 1/A. A borítékra kérjük írják rá: Januári rejtvénymagazin. A beküldési határidő január 19. Sorsolás január 21-én. A helyes megfejtéseket, a nyertesek nevét ja­nuár 23-iki Hét végi magazinunk­ban közöljük. Jó mulatást, kellemes agytornát kíván a Petőfi Népe szerkesztősége A táncos komikus • Agárdy Gábor. A pálya kezdetén táncoskomikus, manapság ikonfestő. (Fotó: PN-archív) Augusztus­ban volt a szü­letésnapja, és azóta egyfoly­tában ünnepük Agárdy Gábort. — Nem fá­rasztó ez egy ki­csit? — Fárasztó­nak nem mon­danám. Az igaz­ság az, hogy jól esik, de azért kikötöttem, hogy csak de­cember 31-éig vállalom a szü­letésnapi kö­szöntőket. Utá­na már nem. Végül is dolgo­zom, nem érek rá örökké csak születésnapot ülni. — Méghozzá nem is keveset dol­gozik. Mi is volt a legutolsó szerepe? — A tatabányai Népház Játék­színben november 29-én mutattuk be Richard Nash: Az esőcsináló em­ber című színművét, amit Sütő And­rás fordított. Olyan kiváló kollégák­kal jáwttehrbeime, mint Bánsági Il­dikó, Trokán Péter, Dörner György, Szombathy Gyula. A rendezőnk Bács Ferenc volt. Hosszú évek óta ilyen jó ízű próbáknak nem voltam részese. Egyet akartunk valameny- nyien, még a kellékeket is közösen hoztuk össze, a seriffcsillagot én ma­gam csináltam. Boldogság volt, hogy a közönség nagyon élvezte az előadást. Igazi, őszinte siker volt. Képzelje, még sírtak is a nézőtéren. Semmi „lila gőz” nincs a rendezés­ben, „csak” emberi érzések. Fájdal­mak, hitek, hihetően találva. Boldo­gan csinálom.-— Országszerte köztudott, hogy Agárdy Gábor csodálatos ikonokat készít. Utolsó kiállítása most zárult Ozdon. De van az ön otthonában más is. Munkácsy Ásító inasa, a Köpülő asszony. Hogy kerülnek ezek ide? — Úgy, hogy én festettem őket. Megpróbáltam jó másolatot csinál­ni —mindenki azt mondja, sikerült. De van itt Rembrandt is, meg sok minden más. Nekem ez kikapcso­lódás és öröm. A színház mellett a képzőművészet a másik nagy sze­relmem. — Es a tánc? — Valamikor Szegeden táncos komikusként kezdtem a pályát, a klasszikus táncot Millos Auréltól, a szteppet Erdődy Kálmántól ta­nultam. — Talán ennek köszönhető, hogy hetvenévesen is kifogástalan a kon­díciója. Vagy fogyókúrázik? — Nem, soha. Tény, hogy nem vagyok „zabálós”, nem eszem de­geszre magam. Hiszem, hogy egy színésznek vigyáznia kell a testére, a megjelenésere. Én még ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik úgy gondolja, hogy öltönyben, rendes cipőben és nem hanyag kül­sővel, sportosan, netán férfilétem­re fülbevalóval kell megjelennem a színházban. Valamikor a színészek és a színésznők csinálták a divatot, sikk volt követni őket. Ma már ... — Nem tanított soha a főiskolán ? — Nem. Én a színpadon, a fo­lyosón, a társalgóban tanítottam, ha ezt annak lehet nevezni. Akik odafigyeltek, azok tanulhattak be­lőle. — Milyen szerepre vágyik még? — Nincsenek már szerepálma­im. Csak akkor vállalok el valamit, ha az olyan, ami nekem is tetszik. Hiszem azt, hogy szükség van még az ember ember által való ábrázo­lására. Egyébként bele is pusztul­nék, ha nem játszhatnék többé. László Zsuzsa RÍMES PRÓZÁBAN ÍRT KÖLTEMÉNY SZÁN­DÉK NÉLKÜLI NEVET RITKA NŐI NÉV MELY SZEMÉ­LYEK NAGYON RÉGI f kc w \ 1 / / M \ ~y / v / vT DÉL­ÁZSIAI MAJOM­FAJTA > V V V \) BALA­TONI KÖZSÉG > • KÁRTYA­LAP w INDI­ÁN TÖRZS­> V V» V».. ÖZÖN­LIK > LITER ... BO­LESLAV > HAJDÚ - BIHAR MEGYEI KÖZSÉG NEW YORKI OPERA. RÖV. KENYÉR. ORO­SZUL ETI­KETT ÁLLÓ­VÍZ TONNA HITE­LES MÉRTÉK A VICC poé nja: t. RÉSZ > V V V \1 V V 1} M ASZTÁ­CIUM > NŐI NÉV, BECÉZ­VE OLASZ BÍRÓ V. > HÁZI MOZI > t RÓMAI CSAPAT KÍNA­KUTATÓ KEVE RT SZÍN > V V NŐI NÉV VÁLTOZAT > PAOLO V > A VICC POÉN­JA. 2. RÉSZ KERTI SZER­SZÁM RIT­KASÁG SZOM­BAT­HELYI CSAPAT > j ™v DRÁGA­KŐ MAGOT ÜLTET > V CINE— ZÉS > VANÁ­DIUM > V ... LES- CAUT > KÁBÍTÓ­SZER ÁLLATÖV JEGY GAUSS JELE NIKKEL > OROSZ FFINÉV > V V SÍKSÁG > SARJ BRAZIL VÁROS KARIL OARABI ALASZ­KA FO­LYÓJA > T"-SJ-­CSÍRA­MENTES NOBÉ­LIUM > V OLDAT. ORVO­SI NYEL­VEN TOMPA HAN­GON ZÚG NŐI NÉV. BECÉZ­VE > HAM ... EGGS > v HIT­REGE > V V BÚZA­FAJTA BE­ISMER JAPÁN DRÁMAI MŰFAJ > RÉSZBEN LATOLI LENGYEL VÁROS > V SÖR­FILM­MÁRKA > V ZAM­BIAI VÁROS > T“ HÍM ÁLLAT FÉRFI­NÉV TRÉFÁS TÁN INT.- ESE­MÉNYT > ITTRI­UM > ŐSKÖKOR > V ... ROSA > «Arm. HÍZELGÉS TARIFA NIGÉ­RIAI TÖRZS > V RÓMAI 1550 > JUTTAT > V ÁLLÓ­VÍZ > GÖRÖG BETŰ ASZTÁ­CIUM RÉSZBEN ELFÉRI GIBR AL­TÁRI ÖBÖL ■ i V VEGYI ALAP­ANYAG ÉSZAK T > V e'- 'v SZÍN-FOLT ALMÁSI ÉVÁTÓL KÉRDEZTÜK: Milyen szerepben láthatjuk az idén először? — A győri Kisfaludy Színház­ban február 5-én lesz a premierje a Grand Hotel című musicalnek. Ebben játszom. A próbákat de­cember 20-a után kezdtük meg, hátam mögött friss bemutatóval. A Radnóti Színházban Az idő és a szoba című darabot láthatja a közönség. — Ez is jelzi, rendkívül elfoglalt. . — Hála istennek. — így volt ez végig a pályáján. — Igen, azt hiszem végigdol­goztam eddigi életem. Hogy mit hoz a jövő? Ezt nem tudhatja az ember. — Tekintsünk vissza a múltra: melyik szerepe volt az igazán testre szabott, amit nagy öröm­mel játszott? — Lényegében mindig szeren­csém volt. Sok remek darabban játszottam, de nem lehet az élet­ben mindennap ünnep. Termé­szetesen kaptam olyan szerepe­ket is, melyek nem álltak igazán közel hozzám. — A színészethez tehetség és szerencse kell. Melyikből van többre szükség? — Nem lehet csak egy dolgot megnevezni. Valóban szükséges a szerencse is. És sok munka. — Ha egy színházban több évet eltölt a művész, illő mindent elvállalni, vagy vissza is adhatja a ráosztott szerepet? — Egy társulat tagjaként illik mindent elvállalni. Ha nem ért egyet a színházvezetés elveivel, illő elmenni. Szabad emberként pedig, azt vállal el, amihez kedve van. így tettem és teszek én is. — Mióta? — Több mint egy esztendeje. — Nem bánta meg? — Nézze, azt nem tudom, mi lesz az idén, de ha visszatekintek a hátunk mögött hagyott évre, egyáltalán nem bántam, meg, hogy szabadúszó lettem. Úgy ér­zem, eléggé felnőtt vagyok már, hogy megállapítsam, mi az, amit szeretnék és mi az, amit nem. — Mondott nemet mostaná­ban? — Természetesen. — Most már megengedheti magának? — Nem tudom, ilyesmin nem szoktam gondolkodni. Lehet, hogy nem engedhetném meg ma­gamnak, hogy visszaadjak bár­milyen szerepet is. A sorsdöntő lépést viszont meg kellett tennem — magam miatt. — Hogy érezte? Ha marad a színházban, csak rosszabb lehet? — Nem éreztem sehogy. Azt gondoltam, eljutottam abba kor­ba, amikor végre szabadon vá­laszthatok a feladataim közül. Ezt tényként döntöttem el. — Azzal a rizikóval, hogy vagy bejön, vagy nem? — Pontosan. Minden lépésnek van rizikója. Az egyhelyben to- pogásnak is, csak arra később jön rá az ember. — Milyen nagy találkozásai voltak a színi pályája során? — Nagyon sok mindenkiről beszélhetnék. Sulyok Mária, Márkus László, Pécsi Sándor, Dómján Edit, Kiss Manyi, Psota Irén, Gábor Miklós.. . Sorol­hatnám sokáig. Fantasztikus kollégákkal hozott össze a sors. Szerencsésnek mondhatom ma­gam ebben a tekintetben. Szá­Miki Manó és az Űrmanók íme, Miki Manó. A 100 Folk Celsius népszerű sztárja, Miki Manó ismét visszatért. A közeli napokban Kecskeméten is találkozott gyerekközönségével és a Zebra jóvoltából új dalainak gyűjteménye is közkézen forog már. Ezúttal a földrészekről, a szánkózásról, álarcosbálról, négy tini nindzsá- ról, gördeszkásokról, gyereknapról is énekel a Miki Manót „formáló” 100 Folk Celsius zene­kar. Tényleg jópofa ez a kis manó és a vele ér­kezett űrmanócsapat. Joggal hódította meg az apróságokat. (j,. t) • Almási Éva: — A szerepeimmel foglalkozom, nem azzal, mi van körü­löttem. momra mindannyian etalonok voltak, kisugárzásuk még ma sem szűnt meg. Ha hozzájuk szeretnék hasonlítani — vagyis azt a színvonalat, szintet, más szóval etalont figyelembe venni —, akkor még kündig mehetek felfelé a képzeletbeli hegyolda­lon. Az akkori középgenerációra mindannyian, pályakezdők fel­néztünk, a színházvezetés is úgy bánt velük, ahogyan szükséges volt, nem rombolta le a nimbu­szukat. — Jó ezt hallani. Hogy is van ez ma? — Nem tudom, nem vagyok színház tagja, mindenütt vendég­nek számítok. Talán attól kelle­ne megkérdeznie, aki társulathoz kötődik szerződéssel. Lehet, hogy ugyanolyan szeretettel és tisztelettel bánnak a kollégáim­mal, mint egykoron. — Azt szeretném, ha saját ta­pasztalatát mondaná el. Érzi-e fi­atal kollégáinak szeretetét? — Lehet, hogy így van. Én a szerepemmel szoktam foglalkoz­ni, nem pedig azzal, körülöttem mi a helyzet. Nincs igazam? — De. Jöhet a következő sze­rep Győrben. Sok sikert hozzá! Borzák Tibor NYERTESEK 1993. január 2-ai rejtvény megfejtése: Már többször mondtam, hogy ne kövess ilyen szorosan. Nyertesek: Katz Sán- dorné, Baja, Fülep L. u. 30., Nyári Jozsefné, Bácsalmás, Köztársaság 71., Petro vies Ka­talin, Szabadszállás, Zöldmező u. 20., Csernák Istvánné, Kecs­kemét, Kürt u. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents