Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09 / 7. szám

4. oldal, 1993. január 9. PETŐFI NÉPE ÖTEZER FORINT AZ ABORTUSZÉRT Gondolkodásra három nap A magzatvédelmi törvény előírá­sainak megfelelően január 4-én Ba­ján is megalakult a családvédelmi szolgálat. A tisztiorvosi felügyelet alatt működő iroda további intézke­désig a Zombor utca 2. szám alatt található, ahol korábban működött a nővédelnfi tanácsadó. Az irodával együtt itt működik a nőgyógyászati szakrendelés és a terhestanácsadás. Az iroda vezetőjének Mike Boglár­ka védőnőt nevezték ki, aki részt vett az országos felkészítőprogramon. Tájékoztatója szerint naponta 10- től 13 óráig áll a páciensek rendelke­zésére és egy-egy személlyel való fog­lalkozás megközelítőleg egyórát vesz igénybe. Eddig a rövid műkö­dés alatt heten keresték fel terhesség- megszakítási kérelemmel. Amint a védőnő elmondta, min­denekelőtt az a legfontosabb, hogy az érintettnek személyesen kell, hogy megjelenjen a családvédelmi szolgálatnál és magával kell vinnie azt az igazolást vagy leletet, amely- lyel bizonyítja, hogy a nőgyógyász megállapította terhességét. (Fon­tos a személyi igazolvány is.) A közel egyórás beszélgetés során a védőnő arról tájékoztatja a ter­hességmegszakítást kérőt, hogy amennyiben kitart szándéka mel­lett, milyen jogi problémák adód­nak, és arról, hogy a gyermek vál­lalása esetén milyen állami és más anyagi juttatások illetik meg, és melyek azok a szervek, akik ezt folyósítják. Természetesen, elmondja a ter­hességmegszakítás módjait, lehe­tőségeit, felhívja figyelmét a műtét­tel járó veszélyekre, következmé­nyeire. Szóba kerül az örökbeadás, örökbefogadás lehetősége, és sze­mélyre szabott ajánlatot ad a fo­gamzásgátlásra. Majd egy kétpél­dányos kérdőívet töltenek ki, melyben az illető hölgy nyilatkozik a terhességmegszakításról. Ezután megállapításra kerül a szociális helyzettől függően, hogy mennyi pénzbe kerül az orvosi beavatko­zás. A legmagasabb tarifa 5 ezer forint, de a törvény szerint szociá­lis indokok alapján csökkenteni le­het, sőt megfelelő indokokkal alá­támasztva akár térítésmentes is. Azután 3 napot mindenfélekép­pen ki kell várnia a kérvényező­nek, és ha nem gondolja meg ma­gát, 8 napon belül be kell feküdnie a kórházba. A tervek szerint, amennyiben a nőgyógyászat átke­rül a kórház területére, valószínű, hogy a családvédelmi szolgálat is vele együtt költözik. Papp Zoltán Egyelőre még a régi áron A kalocsai oktatási intézmények tömegétkeztetéséért felelős gond­nokság lázas munkát végez. Az 1993. évi térítési díjak kimunkálást most folytatja. Mint megtudtuk, a gondnokság a folyamatos élelmi­szerárak emelkedése ellenére im­már két éve azonos áron nyújtja a gyerekek óvodai, és iskolai napkö­zi és menzát. A január l-jétől élet­be léptetett új árak azonban elke­rülhetetlenné teszik a térítési-díj­emelést. Míg eddig egy óvodás na­pi ellátása a szülőnek 36 forintjába került, addig ez az összeg várható­an 50 forintra emelkedik. Igaz, az önkormányzat szándéka szerint a különbséget nem hárítják a csalá­dokra, hanem azt a város költség- vetéséből egészitik ki. Január hó­napban még az 1992. évi árakon biztosítják az étkezést, amit első­sorban az tesz lehetővé, hogy a raktárkészleteket még a tavalyi áron szerezték be. A város vezetői azt remélik, hogy a díjemelés elle­nére a leginkább rászoruló gyer­mekek legalább naponta egyszeri meleg ételhez jutnak, hiszen az ön- kormányzat eddig is jelentős ked­vezményeket adott a szociálisan rászoruló rétegeknek. Népzenei találkozó Szalkszentmártonban A néprajzkutató köszöntése • A hartai falumúzeum szobabelsője. (Fotó: PN-arehív) Az elmúlt napokban a dideregtető vizsgaidőszak ellenére is zsúfolásig megtelt a képzőművészeti főiskola nagyelőadója. A művészetek, a törté­neti, néprajzi s régészeti muzeológia és a társtudományok művelői talál­koztak az Andrássy úti épületben, hogy a Gimda Béla akadémikus el­nökletével összehívott nyilvános tu­dományos minősítő bizottsági ülésen találkozzanak K. Csilléry Klára kan­didátussal. Az immár 45 éve pályán lévő, segí­tőkész és vonzó egyéniségű néprajz- kutató nagydoktori értekezésének ki­egészítéséül többek között meleg sza­vakkal emlékezett meg a gyermekko­ri élményeket meghatározó Dunapa- tajról. „Szinte mozgófilmként látom ma is azt, ami később mint a népélet kutatójaként tudatosodott bennem: vasárnap délutánokon a kecskeméti hímzésű subában nagygazdák beszél­gettek ä siépeh díszített Házák és ka'­puk előtt, míg asszonyaik a méltóság- teljesen remek faragásokkal jelt ka­pott ősök sírjait gondozták” — mon­dotta alkalmi önvallomásában a tisz­teletére megjelent több száz kolléga és tanítvány előtt. Bács-Kiskun megye neki köszönheti, hogy a bútorműves- ség, lakáskultúra és a népművészet hazai s európai tanulmányozása so­rán különböző írásaiban irányította a figyelmet a Kiskunság faragókultúrá­jának becses emlékeire, a híres hartai festett bútor sajátosságaira vagy a Kalocsa környéki himzéskultúra al­kotói hagyományaira s annak külön­böző gyökerű változásaira. A hetedik évtizedében járó K. Csil­léry Klára — tudományos és pedagó­giai életműve alapján a néprajztudo­mányok doktora címet elnyerve — lankadatlan szorgalommal készít új ’ terveket, foglalja össze régóta érlelt 1 gondolatait, hatalmas kéziratgyűjte­ményét. 1 — kvízi — VÁSÁRLÁSIKÁRTYA-AKCIÓ ' Alapítvány a szegényekért Az elmúlt év decemberében első íz­ben rendeztek népzenei találkozót a szalki művelődési házban. Aranyi János polgármester és Vaj­da Márta, a helyi népdalkor vezetője mondott köszöntőt, ami után rövid, néma felállással adóztak a jelenlévők a nemrégiben elhunyt Vass Lajos ta­nár, zeneszerző, karnagy emlékének, aki egykor a pávakörmozgalom elin­dítója volt. A Szalkszentmártoni Ha­gyományőrző Népdalkor, a dunapa- taji zeneiskola Régizene együttese, a Baracsi Népdalkor, a Tataházi Cite- razenekar és Asszony kórus, a Mada- rasi Rozmaring Pávakör műsorát hallhatták az érdeklődők. A Szalk­szentmártoni Hagyományőrző Táncegyüttes bemutatóját követően Űj taxisengedélyek Február elsejétől adják ki az illeté­kes közlekedési felügyelőségek az új a környéken szokásos közös éneklés­sel, Kodály Esti dalával zárult a telt­házas program, melynek vendége volt dr. Kálmán Lajos népzenetudós, aki az est folyamán a közönséget is megénekeltette. Vajda Márta, a szervező elmond­ta, hogy a találkozó létrejöttéhez az énekeseken, a zenészeken és a tánco­sokon kívül szükség volt az együtte­seket összefogó, irányító vezetők ál­dozatos munkájára, akik értékekre leltek a népdalokban, és megszeret­tették azokat. A jövőben évente két­szer (tavasszal és ősszel) szeretnének hasonló találkozót szervezni, mert Kodály Zoltán szavaival: A népda­lok különös, ódon tűzben ragyogó ékszerek. H. J. taxisengedélyeket és a hozzá tartozó sárga rendszámtáblákat. Március el­seje után pedig már csak azok a taxi­sok fuvarozhatnak, akik hozzájutot­tak az új engedélyhez. Amint lapunkban is beszámol­tunk róla, a bajai Marketing Me­nedzsment Alapítvány közreműkö­désével nyugdíjasoknak, diákoknak, menekülteknek és munkanélküliek­nek áruforgalmazói akciót szervez. Elképzelésük szerint sorszámozott bonnal látnák el az érintett réteget, így a leendő vásárlók 5—30 százalé­kos kedvezményt kapnának a vállal­kozásba beszállt bajai boltoktól, és ezáltal minőségileg jobb árukhoz jut­hatnának, egyúttal pedig versenyké­pesek maradnának a kisvállalkozá­sok. Az alapítvány tájékoztatása sze­rint 15-én megkezdik a vásárlási kár­tyák kiadását, mely az eddigi jelent­kezések szerint 17 üzletben lesz érvé­nyes. A sorszámozott kártyákat a meg­adott időponttól kezdődően a bajai- ak és a Baja,környékiek vehetik igénybe, és az Árpád téren lévő pár­tok házának 11. emeletén a Piramis BT. irodájában vehetik át. Rövide­sen azonban nemcsak itt, hanem né­hány üzletben is kiadják ezeket a bo­nokat. A szervezők kezdetben 10 ezer kártya elosztására gondoltak, mely­ben segítséget kapnak a bajai nyugdí­jasok érdekvédelmi szervezetétől is. Egy-egy kártyáért 100 forintot kér az alapítvány, és 6 hónapig érvényes, melynek folyamatosságát az üzletek lelátogatásával, és az esetleges vásár­lásokkal lehet majd meghosszabbíta­ni. Az alapítvány úgy gondolkodik, hogy a kártya árában az üzleti vállal­kozás komolyságát határozza meg, és nem szankcionál. Üzleti mottójuk­ba az is belefér, hogy a kereskedelmi körforgásban elsősorban a magyar termékeket reklámozza, teríti. P. Z. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Ki volt a vétkes? Előfordul, hogy egy-egy bűn­ügyben nem könnyű megállapíta­ni, ki a vétkes, kinek a gondatlan­sága, szabályszegése okozott pél­dául súlyos közlekedési balesetet, ki volt az, aki valamely alapvető szabályt megsértett, nem vett fi­gyelembe, helytelenül alkalmazott. Ilyen esettel foglalkozott a közel­múltban a Kecskeméti Városi Bí­róság, majd a megyei bíróság is, ahová fellebbezés folytán került az ügy. Közlekedési balesetről volt szó és azt kellett eldönteni, ki volt a vétkes? Márpedig ilyen esetekben nagyon sokat számítanak a má­sodpercek, centiméterek, a sebes­ség, az út, a gépkocsivezető, a jár­mű állapota, tehát úgyszólván minden. A városi bíróság azt állapította meg, hogy K. D. volt a vétkes. Álláspontja szerint ugyanis az tör­tént, hogy amikor 1991. július 9-én a budapesti K. D. Dunapataj felől a Szelidi-tó irányába vezette Tra­bantját, nem a szabályok szerint járt el. A nyugdíjas férfi — felesé­gét és egy másik asszonyt utasként szállítva — a Bodzási leágazás felé kívánt elkanyarodni. Csakhogy — mondja a városi bíróság — ka­nyarodás előtt nem húzódott a fe­lezővonalhoz, nem győződött meg a mögöttes forgalomról, s mindez oda vezetett, hogy a Trabant után közlekedő S. L. Ladájával belero­hant a Trabantba, a városi bíróság álláspontja szerint azért, mert a már előzésbe kezdett S. L. autója elé vágott a kanyarodni szándéko­zó K. D. Az ütközés erejére jellemző, hogy a Trabantban utazó K. D.-né és N. A.-né olyan súlyosan megsé­rült, hogy 100, illetve 120 nap alatt gyógyultak meg. Mint említettük, a városi bíró­ság K. D. bűnösségét állapította meg és közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt — tekin­tettel büntetlen előéletére és eddigi kifogástalan közlekedési magatar­tására — egy évre próbára bocsá­totta és kötelezte a felmerült több mint 10 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet nem emel­kedett jogerőre, mert a vádlott és védője felmentésért jelentett be fel­lebbezést, így került az ügy a me­gyei bíróság elé. A közelmúltban a megyei bíró­ság jogerősen felmentette K. D.-t az ellene emelt vád alól a követke­ző indokok alapján: a városi bíró­ság ítélete azért megalapozatlan, mert az ügy érdemi elbírálását érintő körülményekre kiterjedő bi­zonyítás fel nem oldható ellent­mondásokat tartalmaz, egyes bizo­nyítékokat a városi bíróság nem vont értékelési körébe, a megálla­pított tényállás egyes részleteit ille­tően ellentétes az iratok tartalmá­val, továbbá mert egyes tényekből helytelenül következtetett a továb­biakra. Konkrétan ez azt jelenti például, hogy a műszaki szakértő mérései alapján K. D. igenis a felezővonal­hoz húzódott a kanyarodás meg­kezdése előtt. A Trabant mögött haladó S. L. nem volt előzési hely­zetben és nem K. D. kanyarodási szándékának hatására kezdett el fékezni. Márpedig, ha S. L. nem előzött — és ezt a műszaki szakér­tők egyértelműen bizonyították - akkor nem is lehetett elé kanya­rodni. Ezt egyébként kizárja a Tra­bant mögött haladt gépkocsi fék­nyomának helyzete és a gépkocsi­kon az ütközéskor keletkezett ron­gálódások elhelyezkedése is. Végül is a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy K. D. Trabantjával balra kanyarodási szándékát jelezte, behúzódott a fe­lezővonalhoz s eközben a sebessé­gét fokozatosan csökkentette. Ezt a helyzetet a mögötte haladó S. L. figyelmetlensége miatt nem észlel­te, későn vette észre és bár erőtelje­sen fékezni kezdett, az ütközést már nem tudta elkerülni. S. L.-nek tehát a veszélyhelyzetet elhárítani szándékozó magatartását nem K. D. idézte elő, így őt felelősség ezért nem terheli, vagyis a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselek­mény. Erre tekintettel K. D.-t jog­erősen felmentették. G. S. AMIT A KÁRPÓTLÁSRÓL (MÉG) TUDNI KELL Aki türelmetlen — hátrább kerül? 1991 augusztusában indult el a kárrendezési folyamat, azóta há­rom kárrendezési törvényt alko­tott a parlament. Ilyenkor, az új esztendő kezdetén, vissza szok­tunk tekinteni az előző évre. Vajon mit tettünk a kárszenvedettek kár­pótlásáért?— kérdeztük Rétéi La­jost, a kárrendezési hivatal főosz­tályvezetőjét. — Az első kárrendezési törvény az 1949. június 8-a utáni vagyoni sérelmeket kárpótolja. Az ügyek 80-85 százalékát — mintegy 600 ezer aktát — lezártuk, ebből 386 813-at már át is adtunk a ban­koknak, akik ezekre 1 milliárd 39 millió 808 ezer forint értékű kár­pótlási jegyet ki is adtak. — A 19 megye, illetve a főváros között hogyan oszlik meg a lezárt ügyek aránya? — A legtöbb ügyet — pontosan 29 135-at — Békés megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tettek irattárba. Az előbbi megyé­ben 181 millió 830 ezer, az utóbbi­ban 154 millió 865 ezer forint érté­kű kárpótlási jegy került forga­lomba. A lista legvégén a főváros kullog 8615 elintézett üggyel és 16 millió 899 ezer forintnyi kifizetés­sel. — Hol tartanak a II. sz. törvény végrehajtásával? — Valamennyi beadott igény gépi feldolgozása lezárult. Ezek­nek az ügyeknek a vizsgálata nehe­zebb, hiszen sokkal régebbi, hábo­rú előtti károkról van szó. Viszont az is igaz, hogy sokkal kevesebb a kérelem, mint az első kárpótlási törvény jogosultjai esetében. — Mikorra kívánják ezeket az ügyeket befejezni? — Terveink szerint mindkét tör­vény kárrendezési ügyeit — kivéve az esetlegesen hosszabb bizonyí­tást igénylőket— ez év július 1-jéig lezárjuk. A harmadik törvény érin1 tettjeinek november 2-áig kellett benyújtaniuk 'kérelmükét, • ázóta a teljes anyagot felvittük számító­gépre és megkezdődött a tényleges ügyintézés is. 270 ezer igény érke­zett, közöttük 52 630 külföldről. — Mikorra várható a lezárásuk?- — A törvény hat hónapig tartó bizonyítási eljárást engedélyezett számunkra. Mi már november fo­lyamán 12 720 kérelmet elintéz­tünk, ők már meg is kapták a kár­pótlási jegyeiket. — Hányán kértek életjáradékot és hányán kárpótlási jegyet? — Á sértetteknek csak a 20 szá­zaléka kért életjáradékot, a többi­ek mind kárpótlási jegyet igényel­tek. Ennek több oka is van. A leg­fontosabb, hogy a kárpótlási jegy­nek ma már pénzértéke van. Nem­csak a tőzsdén lehet forgalmazni, nemcsak önkormányzati lakást le­het rajta venni, hanem egyre több áruház és kereskedelmi vállalat is elfogadja fizetési eszközként. Má­sodlagos forgalomban állami tu­lajdont lehet rajta szerezni! A ke­reskedelmi vállalatok a jelenlegi bérleményeiket megvásárolhatják az államtól, vagy az önkormány­zattól. Az önkormányzat pedig így szerezhet állami tulajdont, telket, házat, amelyen orvosi lakást, öre­gek otthonát működtethet, de szál­lodát is vásárolhat, vagy szolgálta­tóüzemet alapíthat. Végre vállal­kozhat, üzemeltetheti vagyonát! Ezzel új munkalehetőségeket is te­remtenek. — Melyek a harmadik kárpótlási törvény végrehajtásának legfonto­sabb gyakorlati tapasztalatai? — Érdekes módon e^ek a kérel­mezők az eddigieknél türelmetle­nebbek. Nagyon sokan néhány nappal igényük benyújtása után már érdeklődnek, vajon mikor kapnak határozatot és kárpótlást? Az ilyen megkeresések csak hátrál­tatják a munkát. Minden érdeklő­déskor ki kell vennünk az egész aktaköteget a sorból. Ha hagynak mindet dolgozni, az. előírásnak megfelelően fél év alatt lezárjuk az ügyeket- Koós Tamás . j Ferenczy Europress A lángossütő A porcelánfehérbőrű Krisztina a hét minden napján nagyon korán kel, gyanítom, soha nem nézheti végig a tévéműsort! Korán, mert választott szakmája megköveteli, reggel már friss harapnivalóval kí­nálja meg mindazokat, akik pavi­lonjához járnak reggelizni. Ő pedig megfelel az elvárásoknak! — Hogyan jut valaki eszébe, hogy ezt az időigényes, megerőlte­tő munkát válassza megélhetése forrásául? — Kereskedelmiben érettségiz­tem, tehát a kereskedelem szak­mám, nem idegen tőlem. Dolgoz­tam a főtéri csemegeboltban, majd egy kis vargabetű után úgy döntöt­tem, hogy a magam lábára állok, olyan dolgot kínálok, amire folya­matosan szükségük van az embe­reknek. Vettem egy lakókocsit és hozzáfogtam... (Az egyszerű kijelentés mögött rengeteg áttöprengett éjszaka, szá- mítgatás, helykeresés, papírmunka áll. Meg merészség, hiszen az üzlet­menethez forgalmas, ám nem túl- forgalmas hely is kell, és folyama­tosan rendelt-szállított nyersanyag a liszttől az Ízesítőszerekig, kifogy­hatatlanul.) — Először persze alaposan kikí­sérleteztem a lángos alapanyagát, a kelt tészta készítését. Azt, hogy egész nap készíthető, süthető le­gyen. Kezdetben csak néhány fajta volt az árlapon, most meg megszá­molni sem tudom ... de kedvelt a sajtos, a tejfölös, és a többi is. Per­sze, ha jó az áru, és ezt minden kereskedő tudja, a vevő visszajön! Ezt az egyszerű dolgot minden ke­reskedő tudja, ha nem is hisz benne mindig. —... és azután? — Azután jött a palacsinta. Mert keresték, és mert én is úgy láttam, hogy fantázia van benne. Igazam lett. Kínáljuk is mindenfé­le ízesitéssel, sőt, mindig kitalálok valami újat töltelékként. . . Körülnézek a patyolattiszta, egy meglehetősen tágas piactér előtti pavilonban. Krisztina keze — miközben beszélgetünk — szaporán jár, szaggatja a lángos tésztáját, egyetlen mozdulattal kerekké nyújtja és a forró olajba engedi. Sülnek, sisteregnek a habkönnyű, gusztusos lángosok, veszik-viszik a vevők. És dicsérik a készítőt, aki jó érzékkel fogott vállalkozásába, éá teszi a dolgát rendületlenül, immáron húsz esztendeje. — sei— SZÍNHÁZ, MOZI KECSKEMÉT, KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: este 7 óra: KAVIÁR ÉS LENCSE. Jávor Pál-bérlet. A mozik mű­sora: Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: OROSZLÁNSZÍV. Színes, amerikai film. Csak 16 éven felülieknek! Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: A FŰNYÍRÓ EMBER. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Stüdiómozi: 7 órakor: BO­HÉMÉLET. Fekete-fehér, finn film. KISKUNFÉLEGYHÁ­ZA. Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: MEDICINE MAN. Színes, amerikai film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Stúdiómozi: 6 órakpr: GOLDBERG VARI­ÁCIÓK. Színes, magyar film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! 1993. január 10. (vasárnap) KECSKEMÉTI KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 óra: KAVIÁR ÉS LENCSE. Jászai Mari-bérlet. A mozik műsora azonos a szombatiéval.

Next

/
Thumbnails
Contents