Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-06 / 4. szám
1993. január 6., 6. oldal PETŐFI NÉPE MIRE KÖLTJÜK PÉNZÜNKET? Nincs leltár a nemzeti vagyonról A jeles közgazdát, dr. Gidai Erzsébetet, a Társadalomkutató Intézet igazgatóját kértem arra, legyen segítségemre egy igencsak prózai állampolgári kérdés megválaszolásában: mire költjük a pénzünket? Természetesen az országét, benne azonban saját adóforintjainkat is. Miként az várható volt, csöppet sem optimista a hangütése: — Mivel kezdjük? Talán a fejlődésünket leginkább gátló nemzetközi eladósodásunkkal? Az köztudomású, legalábbis szakberkekben, hogy az 1980-as évek derekától azért veszünk föl hiteleket, hogy egyáltalán törleszteni tudjuk az úgynevezett adósságszolgálatot. Ez ugyanis föltétele annak, hogy megőrizzük hitelképességünket, vagyis hogy újabb hitelekhez juthassunk a korábbiak törlesztésére. Nőtt a külföldi adósság — Akkor most hol tartunk ebben az ördögi körben? — 1985 és 1992 között megkétszereződött és most 22,6 milliárd dollár az adósságunk — válaszol az igazgatónő jócskán lehűtve abbéli vélekedésemet, hogy talán valamelyest már sikerült alább menni köztudatban húszmilliárdként élő tartozásunknak. — Néhány nyilatkozat azonban * elhangzott gyarapodó banki tartalékainkról ... — Valóban ötmilliárd dollárra rúg ez a tartalék, ám szerkezete korántsem biztató. Hiszen abból kétmilliárd a lakosság devizamegtakarítása, hárommilliárd pedig a más országokból idemenekített pénz, illetve tartalékok formájában elhelyezett hitel. Ez tehát egyáltalán nem stabil tartaléka a Nemzeti Banknak, hiszen bármikor kimerülhet és egyből fizetés- képtelenné válhatunk. Gyarapodó bürokrácia — Es a mérlegünk bevételi oldala hogyan fest? — Az sem rózsás, hiszen a magyar ipar 1992 végére gyakorlatilag összeomlott, a mezőgazdaság nemkülönben. Ezt bizonyítja az ipari termelés négy év alatti hatvan százalékos visszaesése, az egymillióhoz közelítő munkanélküli sereg, a költségvetés gyorsan növekvő hiánya. A bruttó hazai termék, a megtermelt GDP hatvan százalékát központosítja a költségvetés, ami igen magas arány, ez Nyugat- Európában átlagosan 40-45 százalék. — Szemünk láttára érvényesül Parkinson ismert törvénye: burjánzónak a hivatalok. — Valóban jelentős megtakarítást érhetnénk el, ha a privatizációt vállalati szinten hajtanák végre, kis apparátus ellenőrzésével, de a társadalombiztosítás és más bürokratikus intézmények környékén is volna mit lefaragni. A parlamenti rendszer maga háromszorosába kerül a korábbinak, nem szólván a pártok finanszírozásáról, és így tovább. Hárombillió forint! — Nyilván fizetjük a rendőrséget, amelynek erősítése közérdek a javából, nemkülönben a honvédségé, az egészségügyé, a kultúrát már ki se merem ejteni... És közben elégtelen az adózási fegyelem, sokan szégyellenék bevallani vagyonukat. — Amit nem is csodálok, éppen most jelent meg intézetünk havi információs lapjában egyik kollégánk írása. Tessék, tallózzon benne! Meghökkentő számokra bukkanok dr. Szretykó György kis írásában. íme: egy tavaly készült gazdaságszociológiai elemzés szerint hozzávetőleg kétszázezer magyar állampolgár legalább 3 billiónyi forint vagyonnal rendelkezik itthon és külföldön tartva azt. (Ráadásul az infláció is az állam' és a magasabb jövedelműek kezébe csoportosítja a pénzt!) Másfelől hétmillió ember reáljövedelme az 1960-as évek színvonalára esett vissza. Pazarlás és nélkülözés — Egyes pártok állandó vessző- paripája, hogy hiányzik az a bizonyos „szociális háló". Dehát vajon a munkanélküli-segély nem tekinthető annak? — De bizony, s az 1991 végén elfogadott, vagyis az idei évben elkölthető foglalkoztatási alap 13,5 milliárd forint volt, amit időközben emelni kellett. Tudnivaló, hogy ehhez még 10,2 milliárd forint szolidaritási alap is hozzászámítandó, tehát az az összeg, amit mi, munkavállalók fizetünk a bérünkből. November utóján emelték az Érdekegyeztető Tanács egyeztetései következtében 18 milliárd forintra a szemérmetesen foglalkoztatásinak titulált alapot. — Valójában a segélyt nevezzük foglalkoztatási pénznek? — Csak részben. A foglalkoztatási alap az átképzést, az oktatást, munkahelyteremtést szolgálná, de erre csak mintegy a negyedét használják, a többi a növekvő munka- nélküliek segélyezését szolgálja, ami természetesen nem serkenti a gazdaság élénkítését. — Megvonható tehát olyan mérleg, hogy pazarlás egyfelől, nélkülözés másfelől? — Meg, s a legfőbb baj, hogy voltaképpen nincs is leltárunk a nemzet vagyonáról. Fölélése pedig folytatódik a privatizációban, a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulásában, ilyen-olyan vagyonát mentési műveletekben — mondotta dr. Gidai Erzsébet. K. N. LEG-EK 1992-BEN • Floridai látkép — Andrew után. WASHINGTON — Az 1992-es esztendő az eddigi legrosszabb év volt az Egyesült Államokban a természeti katasztrófák és az emberek okozta tragédiák tekintetében. A kormány kénytelen volt 45 nagyobb térséget katasztrófasújtotta területnek nyilvánítani, ami nem végleges adatok szerint 3,17 milliárd dollárjába kerül az adófizetőknek. (1991 -ben 43 térséget kellett katasztrófasújtotta övezetnek nyilvánítani.) A természeti katasztrófák sorában élen járt az „Andrew” hurrikán, amely augusztusban pusztított Florida és Louisiana államokban, 1,98 milliárd dollárt emésztve fel a kormány által kiutált segélyösszegekből. Mindazonáltal 1992-ben Kalifornia állam szenvedett a legtöbbet természeti katasztrófáktól. Földcsuszamlások, erdőtüzek, áradások és földrengések pusztítottak az „aranyállamban”, de a legnagyobb pusztítást a Los Angelesben áprilisban lezajlott faji zavargások okozták. További természeti katasztrófák voltak még 1992-ben az Egyesült Államokban: az „Iniki” hurrikán Ha- waiin; áradások és földcsuszamlások Puerto Ricóban; tájfun Guam szigetén; árvíz Chicagóban és pusztító viharok a keleti part mentén, New Jerseytől Massachusettsig. ISLAMABAD — Pakisztánban az Emberi Jogok Tanácsa az emberi jogok legsúlyosabb megsértése esztendejének nyilvánította ^jz 1992-es évet és 1993. január elsején közzétett jelentésében közölte, hogy 914 kínzásról van tudomása az elmúlt 12 hónap alatt. „Ami 1992-ben történt, az példa nélkül áll az ország történetében” — szögezte le a tanács és rámutatott, hogy a jelenlegi kormány minden elődjén túltett az emberi jogok semmibevétele terén. Különösen az utóbbi két hónapban sűrűsödtek a hatóságok által politikai aktivisták, jogászok, értelmiségiek, nők és általában békés polgárok ellen elkövetett atrocitások. Huszonhármán haltak meg rendőrségi börtönökben és további hetvenen a rendőrökkel lezajlott összecsapásokban. 449 nőt megerőszakoltak, 713-at pedig elraboltak. Az ellenzék november 18-ai „Hosszú Menetelése” elleni rendőrségi akciót a jelentés „Pakisztán történelme legsúlyosabb terrorcselekményének” minősíti. (A menetelésre Benazir Bhutto volt miniszterelnök asszony szólított fel.) BEIRUT—Tizenhét éve nem történt oly kevés erőszakos cselekmény Libanonban, mint az 1992-es évben. Hivatalos jelentés szerint tavaly 427 embert gyilkoltak meg a közel-keleti országban, szemben az előző évi 528- cal és az 1975—1990 közti háború évenkénti átlag kilencezerrel. Az 1992-ben Libanonban meggyilkoltak közül 166-an Dél-Liba- nonban vesztették életüket izraeli fegyveresek és muzulmán gerillák összecsapásaiban. TOKIO — 1992-ben a második világháború utáni mélypontra süly- lyedt a születések száma és a népességnövekedés Japánban. Hivatalos adatok szerint Japán lakossága tavaly mindössze 359 000 fővel szaporodott. Az újszülöttek száma 1213 000 volt, 10 200-zal kevesebb, mint 1991-ben. Ezzel szemben a halálozások száma 24 200-zal nőtt 1992-ben és elérte a 854 000-ret. Korábbi hasonló felmérések szerint a népesség növekedés terén tapasztalható visszaesés egyrészt annak tudható be, hogy a japán nők később mennek férjhez mint azelőtt, másrészt pedig annak, hogy a múlthoz képest kevesebb gyermeket vállalnak. (A Reuter és az UPI alapján.) Newton almája A modern természettudomány atyjának a világ egyértelműen Isaac Newtont tartja, aki 350 évvel ezelőtt született a közép-angliai Woolsthorpe faluban. Ott dolgozta ki elméletét a nehézkedésről, miután látta, ahogyan egy alma leesik a fáról. Ez az elmélet magyarázza meg, hogy mi tartja össze a világmindenséget. Newton születési dátumát 1643. január 4-ére teszik. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy Newton 85 éves korában, 1727. március 20-án halt meg. A Westminster apátságban nyugszik. Hatvanöt éves lenne Ruttkai Éva Ahogy nagyanyáink korában Varsányi Irén, anyáink korában Bajor Gizi, úgy számunkra Ruttkai Éva volt „a szinésznő”. Több mint fél évszázadon át a színpadon játszott és elbűvölt, nevettetett és könnyeket csalt nemzedékek szemébe. Pedig mindössze 58 évet élt, ám még nem volt hároméves, amikor gyermekszínészként színpadra lépett. Rózsaszínű tüllruhában kis tündért alakít egy mesejátékban, Lakner bácsi egykori népszerű gyermekszínházában. „Parancsolj velem Tündérkirálynő” — mondja az első mondatot a pöttömnyi kislány a szerepe szerint és ez a mondat lett a címe a sok év múltán nagy színésznő, a sokat szenvedett asszony önálló estjének ... Ruttkai vérbeli színpadi színésznő volt. Noha félszáz filmben játszott, a film nem tudta visszaadni 'azt a lényéből sugárzó, megfoghatatlan hatást, amivel a nagy művészek tudják rabul ejteni a közönséget. Ruttkai Éva értette a bűvös • A feledhetetlen Ruttkai. (PN-archív) varázslat tudományát. Elhittük, hogy ő Júlia, a tizenéves, tragikus sorsú Shakespeare-hősnő, pedig valójában már a negyvenedik évéhez közeledett. Ez a szerep minden színésznő vágyálma, ő is így nyilatkozott: „A színésznő számára a legszebb ajándék: Júlia, én 1962 karácsonyára megkaptam!” Tudta Az ember tragédiája Évájaként megmutatni azt a tizeríegy alakot, amit a nagy író, Madách Imre megálmodott. Vámos László így nyilatkozott: „Ő alkalmas leginkább a rendezői elképzelésem megvalósítására, ő testesíti meg azt a tiszta, naiv, hittel teli nőt, akit én Évának hiszek.” Ruttkai Éva életútját, művészi pályáját, emberi sorsát két nagy magyar művész fonta át: Gábor Miklós, aki férje volt, gyermekének apja és Latinovits Zoltán, akivel szenvedélyes, tragikus szerelem fűzte össze. Az Ilyen nagy szerelem című Kohout-darabban játszottak együtt Miskolcon. Ruttkai mint vendég lépett fel és amikor az előadás után vonatra szállt, hogy visszautazzék a fővárosba, az utolsó pillanatban Latinovits Zoltán ugrott fel a vonatra egy csokor virággal és egy kis báránnyal. A vonat elindult és ők összetartoztak nemcsak 16 évig — Latinovits oly fájdalmas, korai haláláig —, hanem örökké . .. (MTI-Press) AZ ORVOS A PÁNIKBETEGSÉGRŐL Szerveink jajszava Mind többet hallani a riasztó elnevezésű betegségről, a pánikbetegségről. A gyakorló pszichiátert, dr. Nelhiebel Józsefet, a fővárosi ideggondozó vezető főorvosát kérdezzük a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról. — Természetesen szó sincs új betegségről, inkább több körkép7 hez tartozó tüneti jelenségek gyűjtőfogalmáról. Hozzáteszem: szerencsésebb volna a betegség helyett állapotról beszélni, hiszen a lázas állapotot sem nevezzük betegségnek. — Pontosan miről van szó? Légszomj és halálfélelem Lényegében minden értékelhető előzmény nélkül, hirtelen szívinfarktusra vagy hasi katasztrófára jellemző tünetegyüttes lép fel, rohamszerűen. Igen nagyfokú szorongás, halálfélelemmel járó légszomj, mellkasi nyomás, karokba kisugárzó fájdalom, ugráló szívműködés, verejtékezés, máskor vizelési inger, hasi görcsök, hányinger mutatkozik. A beteg ijesztő tüneteire azonnali segítséget vár, szorongása fokozza a súlyos betegség érzését. Az ördögi kört az orvos szakítja meg. A kórházban a vizsgálatok gyorsan kiderítik, hogy a rohamban jelentkező állapot hátterében nincs szervi elváltozás. Ismételt rohamban adott nyugtató gyógyszereket tartalmazó injekció hatására mély alvás következik be, ami után majdnem panaszmentes az ébredés. Nem tudom, hogy a megszokottól eltérő, társadalmi beilleszkedéseket mutató egyének hány százaléka kerül e személyiséget megváltoztató állapotba ezzel a tünetegyüttessel. Egyes adatok szerint ez a tünetegyüttes a lakosság 10 százalékát érinti. — Milyen lelki problémák, pszichés okok válthatják ki a pánikrohamokat? A szorongás kiváltói — Freud közel egy évszázada nevezte „szervbeszédnek” azt a tünetcsoportot, amikor a lelki tünetek testi tünetekbe csapnak át, szakmai kifejezéssel „testiesül- nek”. Ennek a legkülönfélébb problémák lehetnek kiváltói. Szinte minden, hiszen nem vagyunk egyformák, a teherbíróképességünk is más. Ha tudott vagy várt események a bekövetkezésétől van rossz, balsejtelmes érzésünk, akkor félelemről, ha megokolhatatlan valamitől érzünk ugyanígy, akkor szorongásról beszélünk. Ha az élet mindennapi velejárói, kellemetlen események, az indulatok, a vágyak „összesűrüsödnek” vagy tartósan megoldhatatlannak érzett érvényesülési törekvések, bosszú, irigység, rossz házasság, meg nem értő környezet elviselhetetlenségének érzése fokozza a szorongást, kiváltódik a roham, különösen, ha az egyén döntésképtelen és ugyanakkor döntésre kényszerül. Egyeseket sejtelmes, homályos „rossz közérzet” kerít hatalmába, ami oly elemi erejű, hogy csak egy roham árán szabadulhatnak tőle. — Miután a pánikállapot és a vele járó roham lelki okokra vezethető vissza, nyilván a gyógyítása is a lelki problémák megoldására irányul? r — így van, bár a dolog nem ilyen egyszerű. Elsősorban meg kell győződni, hogy a látványos tünetcsoport hátterében biztosan nincs szervi betegség. Ezt a helyszínen csak EKG-val, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező orvos tudja eldönteni. A családok helyzetét jól ismerő háziorvos könnyebben fog eligazodni. A döntésre azért is szükség van, mivel a beteg általában nem nyugszik bele, hogy az őt meggyötrő és rémítő rohamoknak nincs szervi alapjuk és orvostól orvosig jár, mert csak az nyugtatja meg, ha betegséget állapítanak meg. így szabadul meg attól a vádtól, hogy mindezt csak „kitalálta” vagy úgymond „hisztizett”. Hangsúlyozom, nem beképzelésről van szó, más lapra tartozik, hogy mi a biológiai ok, ezt többnyire a szervezet szén-dioxid-háztartásának zavarában jelölik. Hisztizéstől függőségig Mivel lelki kezelésre van szükség, ezért pszichológushoz, pszichiáterhez tanácsos fordulni és nem a gyógyszeres kezelést kell előnyben részesíteni. Mindnyájan rendelkezünk olyan hajlammal, hogy problémáink megoldhatatlanságának hite pótcselekvésekhez vezet, s így fennáll a függőség kialakulása. Nincs messze az igazságtól a jég- csúcshasonlat, melyben a „pánik- betegség” a csúcs, a viz alatt az alkoholista, gyógyszerfüggő,_ az egzisztenciáját széttördelő egyének sokasága létezik. — Van-e tanács? — A pánik ellátása orvosi feladat, az állapot leküzdhető egészségügyi felvilágosítással, az ismeretek gazdagításával, magatartásunkat vezérlő szemléleteink megváltoztatásával.
