Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

1993. január 6., 6. oldal PETŐFI NÉPE MIRE KÖLTJÜK PÉNZÜNKET? Nincs leltár a nemzeti vagyonról A jeles közgazdát, dr. Gidai Er­zsébetet, a Társadalomkutató Inté­zet igazgatóját kértem arra, legyen segítségemre egy igencsak prózai állampolgári kérdés megválaszolá­sában: mire költjük a pénzünket? Természetesen az országét, benne azonban saját adóforintjainkat is. Miként az várható volt, csöppet sem optimista a hangütése: — Mivel kezdjük? Talán a fejlő­désünket leginkább gátló nemzet­közi eladósodásunkkal? Az köztu­domású, legalábbis szakberkek­ben, hogy az 1980-as évek dereká­tól azért veszünk föl hiteleket, hogy egyáltalán törleszteni tudjuk az úgynevezett adósságszolgálatot. Ez ugyanis föltétele annak, hogy megőrizzük hitelképességünket, vagyis hogy újabb hitelekhez jut­hassunk a korábbiak törlesztésére. Nőtt a külföldi adósság — Akkor most hol tartunk ebben az ördögi körben? — 1985 és 1992 között megkét­szereződött és most 22,6 milliárd dollár az adósságunk — válaszol az igazgatónő jócskán lehűtve ab­béli vélekedésemet, hogy talán va­lamelyest már sikerült alább menni köztudatban húszmilliárdként élő tartozásunknak. — Néhány nyilatkozat azonban * elhangzott gyarapodó banki tarta­lékainkról ... — Valóban ötmilliárd dollárra rúg ez a tartalék, ám szerkezete korántsem biztató. Hiszen abból kétmilliárd a lakosság deviza­megtakarítása, hárommilliárd pe­dig a más országokból idemenekí­tett pénz, illetve tartalékok formá­jában elhelyezett hitel. Ez tehát egyáltalán nem stabil tartaléka a Nemzeti Banknak, hiszen bármi­kor kimerülhet és egyből fizetés- képtelenné válhatunk. Gyarapodó bürokrácia — Es a mérlegünk bevételi oldala hogyan fest? — Az sem rózsás, hiszen a ma­gyar ipar 1992 végére gyakorlati­lag összeomlott, a mezőgazdaság nemkülönben. Ezt bizonyítja az ipari termelés négy év alatti hatvan százalékos visszaesése, az egymil­lióhoz közelítő munkanélküli se­reg, a költségvetés gyorsan növek­vő hiánya. A bruttó hazai termék, a megtermelt GDP hatvan százalé­kát központosítja a költségvetés, ami igen magas arány, ez Nyugat- Európában átlagosan 40-45 száza­lék. — Szemünk láttára érvényesül Parkinson ismert törvénye: burján­zónak a hivatalok. — Valóban jelentős megtakarí­tást érhetnénk el, ha a privatizációt vállalati szinten hajtanák végre, kis apparátus ellenőrzésével, de a társadalombiztosítás és más bü­rokratikus intézmények környé­kén is volna mit lefaragni. A parla­menti rendszer maga háromszoro­sába kerül a korábbinak, nem szól­ván a pártok finanszírozásáról, és így tovább. Hárombillió forint! — Nyilván fizetjük a rendőrsé­get, amelynek erősítése közérdek a javából, nemkülönben a honvéd­ségé, az egészségügyé, a kultúrát már ki se merem ejteni... És közben elégtelen az adózási fe­gyelem, sokan szégyellenék beval­lani vagyonukat. — Amit nem is csodálok, éppen most jelent meg intézetünk havi információs lapjában egyik kollé­gánk írása. Tessék, tallózzon ben­ne! Meghökkentő számokra bukka­nok dr. Szretykó György kis írásá­ban. íme: egy tavaly készült gazda­ságszociológiai elemzés szerint hozzávetőleg kétszázezer magyar állampolgár legalább 3 billiónyi forint vagyonnal rendelkezik itt­hon és külföldön tartva azt. (Rá­adásul az infláció is az állam' és a magasabb jövedelműek kezébe csoportosítja a pénzt!) Másfelől hétmillió ember reáljövedelme az 1960-as évek színvonalára esett vissza. Pazarlás és nélkülözés — Egyes pártok állandó vessző- paripája, hogy hiányzik az a bizo­nyos „szociális háló". Dehát vajon a munkanélküli-segély nem tekint­hető annak? — De bizony, s az 1991 végén elfogadott, vagyis az idei évben el­költhető foglalkoztatási alap 13,5 milliárd forint volt, amit időköz­ben emelni kellett. Tudnivaló, hogy ehhez még 10,2 milliárd fo­rint szolidaritási alap is hozzászá­mítandó, tehát az az összeg, amit mi, munkavállalók fizetünk a bé­rünkből. November utóján emel­ték az Érdekegyeztető Tanács egyeztetései következtében 18 mil­liárd forintra a szemérmetesen fog­lalkoztatásinak titulált alapot. — Valójában a segélyt nevezzük foglalkoztatási pénznek? — Csak részben. A foglalkozta­tási alap az átképzést, az oktatást, munkahelyteremtést szolgálná, de erre csak mintegy a negyedét hasz­nálják, a többi a növekvő munka- nélküliek segélyezését szolgálja, ami természetesen nem serkenti a gazdaság élénkítését. — Megvonható tehát olyan mér­leg, hogy pazarlás egyfelől, nélkü­lözés másfelől? — Meg, s a legfőbb baj, hogy voltaképpen nincs is leltárunk a nemzet vagyonáról. Fölélése pedig folytatódik a privatizációban, a mezőgazdasági szövetkezetek át­alakulásában, ilyen-olyan vagyo­nát mentési műveletekben — mon­dotta dr. Gidai Erzsébet. K. N. LEG-EK 1992-BEN • Floridai látkép — Andrew után. WASHINGTON — Az 1992-es esztendő az eddigi legrosszabb év volt az Egyesült Államokban a ter­mészeti katasztrófák és az emberek okozta tragédiák tekintetében. A kormány kénytelen volt 45 na­gyobb térséget katasztrófasújtotta területnek nyilvánítani, ami nem végleges adatok szerint 3,17 milliárd dollárjába kerül az adófizetőknek. (1991 -ben 43 térséget kellett kataszt­rófasújtotta övezetnek nyilvání­tani.) A természeti katasztrófák sorában élen járt az „Andrew” hurrikán, amely augusztusban pusztított Flori­da és Louisiana államokban, 1,98 milliárd dollárt emésztve fel a kor­mány által kiutált segélyösszegekből. Mindazonáltal 1992-ben Kalifor­nia állam szenvedett a legtöbbet ter­mészeti katasztrófáktól. Földcsu­szamlások, erdőtüzek, áradások és földrengések pusztítottak az „arany­államban”, de a legnagyobb pusztí­tást a Los Angelesben áprilisban le­zajlott faji zavargások okozták. További természeti katasztrófák voltak még 1992-ben az Egyesült Ál­lamokban: az „Iniki” hurrikán Ha- waiin; áradások és földcsuszamlások Puerto Ricóban; tájfun Guam szige­tén; árvíz Chicagóban és pusztító vi­harok a keleti part mentén, New Jer­seytől Massachusettsig. ISLAMABAD — Pakisztánban az Emberi Jogok Tanácsa az emberi jogok legsúlyosabb megsértése esz­tendejének nyilvánította ^jz 1992-es évet és 1993. január elsején közzétett jelentésében közölte, hogy 914 kín­zásról van tudomása az elmúlt 12 hó­nap alatt. „Ami 1992-ben történt, az példa nélkül áll az ország történeté­ben” — szögezte le a tanács és rámu­tatott, hogy a jelenlegi kormány min­den elődjén túltett az emberi jogok semmibevétele terén. Különösen az utóbbi két hónapban sűrűsödtek a hatóságok által politikai aktivisták, jogászok, értelmiségiek, nők és álta­lában békés polgárok ellen elkövetett atrocitások. Huszonhármán haltak meg rendőrségi börtönökben és to­vábbi hetvenen a rendőrökkel lezaj­lott összecsapásokban. 449 nőt meg­erőszakoltak, 713-at pedig elrabol­tak. Az ellenzék november 18-ai „Hosszú Menetelése” elleni rendőr­ségi akciót a jelentés „Pakisztán tör­ténelme legsúlyosabb terrorcselek­ményének” minősíti. (A menetelésre Benazir Bhutto volt miniszterelnök asszony szólított fel.) BEIRUT—Tizenhét éve nem tör­tént oly kevés erőszakos cselekmény Libanonban, mint az 1992-es évben. Hivatalos jelentés szerint tavaly 427 embert gyilkoltak meg a közel-keleti országban, szemben az előző évi 528- cal és az 1975—1990 közti háború évenkénti átlag kilencezerrel. Az 1992-ben Libanonban meg­gyilkoltak közül 166-an Dél-Liba- nonban vesztették életüket izraeli fegyveresek és muzulmán gerillák összecsapásaiban. TOKIO — 1992-ben a második világháború utáni mélypontra süly- lyedt a születések száma és a népes­ségnövekedés Japánban. Hivatalos adatok szerint Japán lakossága ta­valy mindössze 359 000 fővel szapo­rodott. Az újszülöttek száma 1213 000 volt, 10 200-zal kevesebb, mint 1991-ben. Ezzel szemben a halálozások szá­ma 24 200-zal nőtt 1992-ben és elér­te a 854 000-ret. Korábbi hasonló felmérések sze­rint a népesség növekedés terén ta­pasztalható visszaesés egyrészt an­nak tudható be, hogy a japán nők ké­sőbb mennek férjhez mint azelőtt, másrészt pedig annak, hogy a múlt­hoz képest kevesebb gyermeket vál­lalnak. (A Reuter és az UPI alapján.) Newton almája A modern természettudomány atyjának a világ egyértelműen Isaac Newtont tartja, aki 350 évvel ezelőtt született a közép-angliai Woolsthorpe faluban. Ott dolgoz­ta ki elméletét a nehézkedésről, mi­után látta, ahogyan egy alma le­esik a fáról. Ez az elmélet magya­rázza meg, hogy mi tartja össze a világmindenséget. Newton születé­si dátumát 1643. január 4-ére te­szik. Annyi mindenesetre bizo­nyos, hogy Newton 85 éves korá­ban, 1727. március 20-án halt meg. A Westminster apátságban nyug­szik. Hatvanöt éves lenne Ruttkai Éva Ahogy nagyanyáink korában Varsányi Irén, anyáink korában Bajor Gizi, úgy számunkra Rutt­kai Éva volt „a szinésznő”. Több mint fél évszázadon át a színpadon játszott és elbűvölt, nevettetett és könnyeket csalt nemzedékek sze­mébe. Pedig mindössze 58 évet élt, ám még nem volt hároméves, ami­kor gyermekszínészként színpadra lépett. Rózsaszínű tüllruhában kis tündért alakít egy mesejátékban, Lakner bácsi egykori népszerű gyermekszínházában. „Parancsolj velem Tündérkirálynő” — mondja az első mondatot a pöttömnyi kis­lány a szerepe szerint és ez a mon­dat lett a címe a sok év múltán nagy színésznő, a sokat szenvedett asszony önálló estjének ... Ruttkai vérbeli színpadi színész­nő volt. Noha félszáz filmben ját­szott, a film nem tudta visszaadni 'azt a lényéből sugárzó, megfogha­tatlan hatást, amivel a nagy művé­szek tudják rabul ejteni a közönsé­get. Ruttkai Éva értette a bűvös • A feledhetetlen Ruttkai. (PN-archív) varázslat tudományát. Elhittük, hogy ő Júlia, a tizenéves, tragikus sorsú Shakespeare-hősnő, pedig valójában már a negyvenedik évé­hez közeledett. Ez a szerep minden színésznő vágyálma, ő is így nyilat­kozott: „A színésznő számára a legszebb ajándék: Júlia, én 1962 karácsonyára megkaptam!” Tudta Az ember tragédiája Évájaként megmutatni azt a tizeríegy alakot, amit a nagy író, Madách Imre megálmodott. Vámos László így nyilatkozott: „Ő alkalmas legin­kább a rendezői elképzelésem megvalósítására, ő testesíti meg azt a tiszta, naiv, hittel teli nőt, akit én Évának hiszek.” Ruttkai Éva életútját, művészi pályáját, emberi sorsát két nagy magyar művész fonta át: Gábor Miklós, aki férje volt, gyermeké­nek apja és Latinovits Zoltán, akivel szenvedélyes, tragikus sze­relem fűzte össze. Az Ilyen nagy szerelem című Kohout-darabban játszottak együtt Miskolcon. Ruttkai mint vendég lépett fel és amikor az előadás után vonatra szállt, hogy visszautazzék a fő­városba, az utolsó pillanatban Latinovits Zoltán ugrott fel a vonatra egy csokor virággal és egy kis báránnyal. A vonat elin­dult és ők összetartoztak nem­csak 16 évig — Latinovits oly fájdalmas, korai haláláig —, ha­nem örökké . .. (MTI-Press) AZ ORVOS A PÁNIKBETEGSÉGRŐL Szerveink jajszava Mind többet hallani a riasztó elnevezésű betegségről, a pánikbe­tegségről. A gyakorló pszichiátert, dr. Nelhiebel Józsefet, a fővárosi ideggondozó vezető főorvosát kér­dezzük a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról. — Természetesen szó sincs új betegségről, inkább több körkép7 hez tartozó tüneti jelenségek gyűj­tőfogalmáról. Hozzáteszem: sze­rencsésebb volna a betegség he­lyett állapotról beszélni, hiszen a lázas állapotot sem nevezzük be­tegségnek. — Pontosan miről van szó? Légszomj és halálfélelem Lényegében minden értékelhető előzmény nélkül, hirtelen szívin­farktusra vagy hasi katasztrófára jellemző tünetegyüttes lép fel, ro­hamszerűen. Igen nagyfokú szo­rongás, halálfélelemmel járó lég­szomj, mellkasi nyomás, karokba kisugárzó fájdalom, ugráló szív­működés, verejtékezés, máskor vi­zelési inger, hasi görcsök, hányin­ger mutatkozik. A beteg ijesztő tü­neteire azonnali segítséget vár, szo­rongása fokozza a súlyos betegség érzését. Az ördögi kört az orvos szakítja meg. A kórházban a vizs­gálatok gyorsan kiderítik, hogy a rohamban jelentkező állapot hát­terében nincs szervi elváltozás. Is­mételt rohamban adott nyugtató gyógyszereket tartalmazó injekció hatására mély alvás következik be, ami után majdnem panaszmentes az ébredés. Nem tudom, hogy a megszokot­tól eltérő, társadalmi beilleszkedé­seket mutató egyének hány száza­léka kerül e személyiséget megvál­toztató állapotba ezzel a tünet­együttessel. Egyes adatok szerint ez a tünetegyüttes a lakosság 10 százalékát érinti. — Milyen lelki problémák, pszi­chés okok válthatják ki a pánikro­hamokat? A szorongás kiváltói — Freud közel egy évszázada nevezte „szervbeszédnek” azt a tü­netcsoportot, amikor a lelki tüne­tek testi tünetekbe csapnak át, szakmai kifejezéssel „testiesül- nek”. Ennek a legkülönfélébb problémák lehetnek kiváltói. Szin­te minden, hiszen nem vagyunk egyformák, a teherbíróképessé­günk is más. Ha tudott vagy várt események a bekövetkezésétől van rossz, balsejtelmes érzésünk, akkor félelemről, ha megokolhatatlan valamitől érzünk ugyanígy, akkor szorongásról beszélünk. Ha az élet mindennapi velejárói, kellemetlen események, az indulatok, a vágyak „összesűrüsödnek” vagy tartósan megoldhatatlannak érzett érvénye­sülési törekvések, bosszú, irigység, rossz házasság, meg nem értő kör­nyezet elviselhetetlenségének érzé­se fokozza a szorongást, kiváltó­dik a roham, különösen, ha az egyén döntésképtelen és ugyan­akkor döntésre kényszerül. Egye­seket sejtelmes, homályos „rossz közérzet” kerít hatalmába, ami oly elemi erejű, hogy csak egy roham árán szabadulhatnak tőle. — Miután a pánikállapot és a vele járó roham lelki okokra vezet­hető vissza, nyilván a gyógyítása is a lelki problémák megoldására irá­nyul? r — így van, bár a dolog nem ilyen egyszerű. Elsősorban meg kell győződni, hogy a látványos tünetcsoport hátterében biztosan nincs szervi betegség. Ezt a helyszí­nen csak EKG-val, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező orvos tud­ja eldönteni. A családok helyzetét jól ismerő háziorvos könnyebben fog eligazodni. A döntésre azért is szükség van, mivel a beteg általá­ban nem nyugszik bele, hogy az őt meggyötrő és rémítő rohamoknak nincs szervi alapjuk és orvostól or­vosig jár, mert csak az nyugtatja meg, ha betegséget állapítanak meg. így szabadul meg attól a vád­tól, hogy mindezt csak „kitalálta” vagy úgymond „hisztizett”. Hang­súlyozom, nem beképzelésről van szó, más lapra tartozik, hogy mi a biológiai ok, ezt többnyire a szer­vezet szén-dioxid-háztartásának zavarában jelölik. Hisztizéstől függőségig Mivel lelki kezelésre van szük­ség, ezért pszichológushoz, pszic­hiáterhez tanácsos fordulni és nem a gyógyszeres kezelést kell előny­ben részesíteni. Mindnyájan ren­delkezünk olyan hajlammal, hogy problémáink megoldhatatlanságá­nak hite pótcselekvésekhez vezet, s így fennáll a függőség kialakulása. Nincs messze az igazságtól a jég- csúcshasonlat, melyben a „pánik- betegség” a csúcs, a viz alatt az alkoholista, gyógyszerfüggő,_ az egzisztenciáját széttördelő egyének sokasága létezik. — Van-e tanács? — A pánik ellátása orvosi fel­adat, az állapot leküzdhető egész­ségügyi felvilágosítással, az isme­retek gazdagításával, magatartá­sunkat vezérlő szemléleteink meg­változtatásával.

Next

/
Thumbnails
Contents