Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-06 / 4. szám
PETŐFI NÉPE 1993. január 6., 5. oldal Nem csökken tovább Gazdasági folyamatok: 1990—1992 Az utóbbi években a gazdaság jellemzőjévé a termelés csökkenése vált; a jelentősebb mértékű visszaesés 1990-ben kezdődött, 1991-ben felgyorsult, s ez a folyamat 1992 első fél évében sem állt meg. A csökkenés üteme azonban várhatóan mérséklődik. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal Gazdasági folyamatok című kiadványának első, „A termelés” című kötetéből állapítható meg, amely adatokkal is alátámasztja a gazdasági folyamatok alakulását. A KSH jelentése szerint az ipari termelés három év alatt — 1989 és 1991 között — 36 százalékkal esett vissza. A csökkenés nem volt egyenletes, hanem fokozatosan gyorsult. A vizsgált időszak elején — 1989 januárjában — a termelés az 1985. évi szinten állt; 1989 első felében még a korábbi években megszokott stagnálás volt a jellemző, sőt egyes hónapokban 12 százalékos emelkedés is előfordult. Az év második felében indult el az a visszaesési folyamat, amely fokozatosan erősödve a jelenlegi helyzet kialakulásához vezetett. A csökkenés legmeredekebb szakasza tavaly az első fél évben volt tapasztalható, a második fél évben folytatódott ugyan, de mérsékeltebben. Idén az első fél évben a visszaesés kis ingadozásokkal stagnálásra váltott át, s úgy tűnik, hogy a termelés a múlt év végi rendkívül alacsony szinten megállapodik. A visszaesés okait a statisztikai szakemberek elsősorban annak tulajdonítják, hogy a KGST-piac összeomlása sokkal súlyosabban érintette a nemzetgazdaságot, mint a közvetlen forgalomkiesés okozta termeléscsökkenés. A KSH-ban végzett számítások eredményei szerint az exportkiesés termelés- csökkentő hatása megduplázódik amiatt, hogy az exportáló vállalatok termeléscsökkenése a beszállítók piacának szűkülését is előidézte. Ez tovagyűrűzik a nemzetgazdaság valamennyi ágazatára, ___ í t öbbszörösen visszahatva a kiinduló ágazatokra is. A számítások szerint 100 forint exportkiesés 197 forint termeléscsökkenést idéz elő. A statisztika szerint a magyar műszeripar például szinte megsemmisült, termelése a 80-as évtized közepén mért szinthez képest annak 18-19 százalékára esett ez év közepéig. A gépipar egészének a termelése két év alatt oly mértékben csökkent, hogy a múlt év végén a felét sem érte el a két évvel korábbi szintnek. Idén az év első hónapjait szintén a visszaesés jellemezte, ám a csökkenés üteme lelassult, sőt a második negyedévben a márciusi mélyponthoz képest minimális növekedés is tapasztalható. A kohászat a múlt évi zuhanásszerű csökkenés után idén az év elején érte el a mélypontját, majd lassan ugyan, de emelkedni kezdett és azóta a bázisidőszak — 1985 — termelési szintjének 30-40 százaléka között ingadozik. Az alumíniumkohászatban később kezdődött a visszaesés és a mértéke is lényegesen kisebb. Az ez év júliusi termelés 72 százaléka volt az 1985- ös évi átlagnak. A statisztika kitér arra is, hogy az egyes ágazatokban mekkora a kivitel aránya. A közlekedési eszközöket gyártó vállalatok például produktumuk 59 százalékát exportálták ez év első felében, a műszeripar 43, a műtrágya- és növény védőszer-gyártó üzemek 34, a textilipar 30, a bőr- és szőrmeipar, valamint a cipőipar 47, az egyéb iparágak pedig termelésük 11 százalékát exportálták. E szakágazatok többségénél az exportértékesítés arányának emelkedése figyelhető meg, aminek elsősorban az az oka, hogy a belföldi értékesítés még a mintegy harmadára összezsugorodó termelésnél is kisebb lett 1992 közepére. A termelésben pozitiv elmozdulás általában ott figyelhető meg, ahol sikerült a kivitelt növelni. A belső piac felvevőképessége a statisztikai kimutatások szerint tovább csökken. Devizapiaci változások Az idén kisebb változások várhatók a bankközi devizapiac szabályozásában — . tájékoztatta Pásztor Csaba, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője kedden az MTI-t. A bankközi devizapiac már fél éve működik, s a forgalom az utolsó hónapokban jelentősen növekedett. Míg júliusban és augusztusban a napi forgalom 20-30 millió dollár körül alakult, az év végére már elérte a 100 millió dollárt. A Magyar Nemzeti Bank korlátlanul interveniált, vagyis a piacon kialakult többletet teljes egészében felvásárolta. Jelenleg az MNB átlagosan napi hat-tízmillió dollárnak megfelelő devizát vesz meg. Várhatóan az intervenció terén kisebb változások lesznek. Az MNB valószínűleg limitálni fogja vásárlásainak alsó határát. A tervek szerint a jegybank egymillió dollárnál kisebb összegeket már nem vásárol meg. Összességében az elmúlt fél évben a kínálat meghaladta a keresletet, és így a jegybanki intervenció nélkül felértékelődött volna a forint. Az év vége felé voltak olyan időszakok, amikor kiegyenlítettebbé vált a piac. Novemberben, decemberben lényegesen növekedett ugyanis a vállalatok fogyasztási- cikk-importja. Emiatt a korábbinál több devizát vásároltak ügyfeleik megbízására a bankok. A pénzintézetek nem egyforma aktivitással vesznek részt a piacon. Kialakult egy aktiv banki csoport. Ezek a pénzintézetek naponta különböző valutákban jegyeznek árfolyamot. A bankok másik része részt vesz a piacon, ám alapvetően az aktív pénzintézetek szolgáltatásait használja. Továbbra is akad számos olyan bank, amelyik nem a piacon értékesíti devizafeleslegét, illetve ott vásárol külföldi pénzt, hanem a jegybank által meghatározott árfolyamokon a központi banktól vásárol, illetve az MNB- nek ad el. A tervezett változtatások közé tartozik, hogy a bankok konverziós igényeiket telefonon, illetve telexen is jelezhetik. Ezzel az eddig kialakult kissé bürokratikus gyakorlatot kívánják korszerűsíteni. Várható az is, hogy módosul az árfolyamrendszer. A részletekről azonban még nem fejeződtek be a szakmai viták. (MTI) Szociális térkép Halason Az elmúlt hetekben készült el Kiskunhalas szociális diagnózisa meglepőbbnél meglepőbb adatokkal. Megtudhatjuk belőle, hogy hat és fél ezer család él Halason, s a munkanélküliség több, mint hétezer embert érint. Átlagban minden családban egyet. A statisztika legmeglepőbb része — amelynek-nyilvánosságra hozatalától a családsegítő központ vezetője mereven elzárkózott, habár képviselő-testületi ülésen korábban már szóba került — a város legnagyobb társadalmi problémájára, a cigányságra vonatkozik. A Petőfi Népének sikerült megszervezni a felmérést. Eszerint ezemégyszáz cigány él Kiskunhalason, amely a lakosság öt százaléka. Ezzel szemben a születési statisztikák azt bizonyítják, hogy csak az elmúlt három évet figyelembe véve az élve szülöttek tizenöt százaléka cigány. Húsz évre visszatekintve ez a szám csak egyszer, 1979-ben szorult az öt százalék alá. A szociális térképet készítők kimutatták azt is, hogy a cigány családokban átlag kettő a gyermekáldás. Tény viszont, hogy a városban igen sok tizenhárom év körüli nemzetiségi leányanya él. Családokról beszélni az ő esetükben irreális. E szociálisan leginkább rászoruló réteg közel háromnegyede még az általános iskolát sem végzi el. Rendszeres jövedelemmel harminc százalékuk rendelkezik, a többiek leszáza- lékolásukat követően időszakos munkavállalásból tengődnek. A cigányság ügye Halason nem a legnagyobb a hosszú távon megoldandó, következetes munkát kívánó társadalmi problémák között. A népcsoport sajátos történelme, öröklött szokásai miatt azonban a velük szembeni ma is élő előítéletek a legösszetettebbek. Feloszlatni ezeket, segíteni nem a problémáik elpa- lástolásával, épp ellenkezőleg, nyilvánosságra hozásával lehet. Sz. H. H. NE AZ ÁGYAK SZÁMA UTÁN JÁRJON PÉNZ A tényleges gyógyítást támogassák A műanyag hulladékok kísérleti gyűjtése Kecskeméten • Nem a tulajdonos, hanem a gyógyítás fontos. (PN-archív) Magyarországon mind többen és mind többször fordulnak orvoshoz. Tavaly minden polgárunk— beleértve a csecsemőket és az aggastyánokat is — átlagosan tizenötször járt orvosnál. A növekvő igények kielégítését, viszont nehezítik a folyamatosan csökkenő anyagiak. Ezt erősítette meg nemrégiben a kórházszövetség is, amely mint érdekképviseleti szervezet „szektorsemlegesen” működik. Az állami és önkormányzati irányítás alatt álló kórházakon kívül immár az egyházi tulajdonban lévő intézetek vezetőit is tömöríti, de remélik, hogy nemsokára a magánkórházak képviselői is tagjai lesznek a szövetségnek. Mint mondják, nem az fontos, ki a tulajdonos — az önkormányzat, egyház vagy magánszemély —, hanem a gyógyítás. A kezelt betegek után a magánkórházak is igényt tartanának a társadalombiztosítás támogatására. A működési feltételek finanszírozásában talán sikerül dűlőre jutni a tb.-vel, viszont az amortizációs költségeket illetően még nem. Dr. Mikola István, a kórházszövetség elnöke, maga is gyakorló kórházigazgató főorvos szerint: — A kevés pénz — és még mindig fölösleges kiadások — teremtette ellentmondásos helyzetet csak a mostaninál racionálisabb finanszírozási rendszerrel lehetne enyhíteni. A terv, hogy nem a kórházakat kellene általában támogatni, hanem a betegek tényleges gyógyítása után járna „fejkvóta” — nem aratott osztatlan sikert. A gyakorlati megvalósítást hátráltatja, hogy a belgyógyászati ágyak jelentős részén — a derűlátók 20, a pesszimisták szerint viszont akár 70 százalékán is — szociálisan rászorultak, inkább ápolásra, mint gyógyításra váró egyedülállók, idősek fekszenek. Amíg az ő el- , helyezésüket nem oldják meg,, I addig nehezen kerülhet sor- a < kórházak mainál jóval raeiönáli- sabb kihasználására. Pedig egy- egy kórházi ágy napi költsége háromezer forint körül mozog, a szociális otthoni ellátás ennél jóval kevesebbe kerül. Ha sikerül bevezetni az új, a tényleges teljesítményt finanszírozó rendszert, könnyen elképzelhető, hogy néhány kisebb kórház kénytelen lesz bezárni. Az viszont csaknem százszázalékos biztonsággal megjósolható, hogy egyes osztályok megszűnésére, az ágyak számának csökkenésére szinte mindenütt számítani lehet. Például a gyermekosztályok egy része — a jól szervezett védő-megelőző hálózatnak köszönhetően — már most kihasználatlanul működik. Az az intézmény viszont, ahol a betegeket valóban gyógyitják és nem csak ápolják — a tényleges kezelések, ráfordítások után a társadalom- biztosítástól kapott pénzből tab pon marad. Nyilvánvalóan ilyen helyzet nem alakulhat ki a területi ellátási kötelezettséggel bíró fekvőbeteg-intézményekben. Míg az úgynevezett presztizskórházak jó néhány kisebb településen építettek külön kórházat például a bányászoknak — a betegek számának tényleges csökkenése, és így a finanszírozási források elapadása miatt idővel megszűnnek. FEB ARCOK HALASRÓL Az anyakönyvvezető Ma már halasinak vallja magát a Somogy megyei Berzencé- ről 34 éve elszármazott Hazai Endréné. Szereti a várost, a Kiskunságot. Közel húszéves anyakönyvvezetői tevékenysége során 1500 esküvő, névadó levezetője volt. Szereti és nagy odaadással végzi munkáját. Kedvenc eseményei közé a névadókat, valamint az arany és gyémánt házassági évfordulókat sorolja. Még mindig meghatják azok a csodálatos házaspárok, akik eljutnak az 50. illetve a 60. jubileumukhoz. — ferincz — Magyarországon a műanyagfelhasználás évi mintegy 480 ezer tonna. Ennek a 480 ezer tonnának 25%-a kerül háztartási hulladékba. Ez azt jelenti, hogy 120 ezer tonna műanyag hulladék kerül a szeméttelepre (flakonok, fóliák, poharak, zacskók). Ennek kisebb részét elégetik, ami a mérges gázok felszabadulása miatt jelentősen környezetszennyező művelet. Nagyobb részét deponálják. Ez azt jelenti, hogy lerakják a földre talajfeltöltés céljából, majd egy-, vagy több réteg földdel letakarják. A deponálás azonban koránt■ sem veszélytelen. A műanyagokat előállító és feldolgozó vállalatok ugyanis számos adalékanyagot kevernek a műanyagba és mivel ezek túlnyomó része kis molekulatömegű vegyület, amelyek többé-kevés- bé oldódnak a vízben, a műanyag hulladékok szennyezik a talaj ivó- vízkészletét. A veszélyes adalékok közül néhány: Olomkromát: színezékként adagolják a műanyagokhoz. Különösen savas talajokban oldódik jól. Ólom- és krómtartalma miatt hosszú távon mérgezi a talaj- és ivóvizet. Az ivóvízzel a szervezetbe kerülő nehézfémionok nehezen ürülnek ki a szervezetből és súlyos mérgezési tüneteket okoznak. Stabilizátorok: ezeket a műanyagok élettartamának növelése céljából adagolják a műanyagokba (a fény- és hőhatások ellen). Az utóbbi időben igazolták az ólomtartalmú stabilizátorok jelentős kioldódását a PVC-ből. Lágyítók: a ridegség (merevség) csökkentése érdekében keverik a műanyagokhoz. A lágyítók közül a di-oktil-ftalát (DOP) rákkeltő hatását kétségen felül igazolták. Peroxidok: a műanyagok elő■ állításához (pQli®§rizijciót beindító vegyületek), használják fel. Hő hatására könnyén bomló vegyületek. Szervezetbe kerülve súlyosan károsítja a gyomrot. Természetesen az üdítőitalokat tároló flakonok nem tartalmaznak olyan adalékanyagokat, amelyek károsak az emberi szervezetre. A deponálás feltételei között azonban ezeket sem tekinthetjük teljesen veszélytelennek. A sokéves deponálás során ugyanis — más hulladékokkal való keveredés következtében olyan hatások érik a műanyagokat, ami miatt a szervezetre káros anyagok képződésével bomlanak. A fentiekből következik, hogy Kecskemét egyre növekvő szeméttelepeire veszélyes dolog kiszállítani ivóvizet szennyező anyagokat (elhasznált szárazelemek, gombaelemek, műanyagok). A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, együttműködve a Városgazdasági Vállalattal és az önkormányzattal, a műanyag hulladékok szelektiv gyűjtését kezdeményezte. 46 közép- és általános iskolában, óvodában helyezett el gyűjtőkonténereket, a háztartásokban jelentkező műanyag hulladékok gyűjtésére. A begyűjtött műanyag termékeket ledaráljuk. Az őrlemény újrafeldolgozására a GAMF műanyagfeldolgozó technológiai tanszékén kiterjedt feldolgozástechnológiai kísérletek folynak. A nehezen feldolgozható őrleményt az erre szakosodott újrafeldolgozó üzemekbe szállítják. így Kecskemét városa jelentős mennyiségű műanyag hulladék deponálásától szabadul meg, csökkentve termőterületeinek elszennyeződését. Reméljük, hogy 1993-ban a szelektív müanyaghulladék-gyűjtés kiterjeszthető lesz a háztartásokra. Ezúton mondunk köszönetét az oktatási intézmények vezetőinek, tanárainak, és az óvónőknek, hogy fárasztó munkájuk közben is támogatják • a i műanyag hulladékok gyűjtését, Dr. Csupor István Bátmonostori disznóvágás • Jobb egy jó disznóvágás, mint egy rossz lakodalom, tartja magát a mondás a Bácskában, éppen ezért meg is adják a módját az emberek mostanában. Bár a sertés ára igen magas, ennek ellenére a községekben is, és a városokban is az emberek disznóöléssel segítik előteremteni a családi szükségleteket. Felvételünkön az egyik bátmonostori „áldozat” látható, aki a maga 180 kilójával az Ottenthál család ünnepeit és hétköznapjait fogja szolgálni. (P. Z.) Akiktől a fehér bot származik Karácsonykor nagyon szép koncert hangzott dl a budapesti Operaházban (Bach: Karácsonyi oratórium a Failoni Kamarazene- kar előadásában). A rádió és a televízió által is rögzített eseményt itt most azért indokolt felidézni, mert bevételét teljes egészében a gyengén látók gyógyítását elősegítő műszerek beszerzésére fordítják. Az est társrendezője ugyanis a Lions International Magyarországi Kormányzósága volt. Szabados Györgyöt, a szervezet magyarországi kormányzóját (az 1 400 000 tagot tömörítő 177 nemzeti Jdubhálózat vezetőjének világszerte ez a titulusa) kértük arra, hogy tájékoztasson bennünket; mi is a Lions? — Örülök a kérdésnek mert a Lions International tevékenységéről a magyar lakosság csak keveset tud. A szervezet működését 1917- ben az Illionis állambeli Melvin Jones kezdeményezte, a háború alatt megvakultak szörnyű veszteségének enyhítésére. Nevéhez fűződik a nem látók fehér botjának használata az öt földrészen. A Lions 1948 óta Európában, 1988 óta pedig Magyarországon is megvetette a lábát. Immár 31 klubunk van Budapesttől és az ország nagyobb városaitól Nyírbátorig és más kisebb településekig. Tevékenységünk a vakok támogatása mellett túl nevelőotthonok, öregek, bármilyen szempontból hátrányos helyzetű gyerekek, mozgássérült sportolók segítésére is kiterjed — a célokat akciónként a klubok maguk határozzák meg. A középpontban továbbra is szemünk fényének védelme áll. Gondoljunk bele: 40 milliónál több embertársunk nem lát. Ha nincs hathatós akció a folyamat megállítása érdekében, ez a szám 25 év alatt megduplázódhat. Holott a fő okok 80 százaléka megakadályozható lett volna és ma még inkább kiküszöbölhető. Felhasználom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak itt mindenkinek, aki — az Operaház vezetőinek, művészeinek, szponzorainak legutóbbi akciójához hasonlóan — segít anyagiakban és nevünk terjesztésében.
