Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-30 / 25. szám
ALLATI! 6. oldal, 1993. január 30. HÉT VÉGI MAGAZIN HÁZNÉZŐ Űrhajósból űrcsaló Az űrkorszak eseménydús történetében kevesen mondhatják el magukról, hogy valamiben ők voltak az elsők. Tudjuk, ki az első űrhajós. Ki járt először a Holdon. Van első űrsétáló, első civil, első nő stb. Most már van első űrcsaló is. Vagy űrszélhámos. Es nem is akárki: David Scott a neve, akit az Apollo űrprogram során ismert meg a világ. Közelebbről is azért, mert ő volt az első földi lény, aki az amerikai szakemberek által szerkesztett holdautót a helyszínen vezethette. Nos, David Scott egykori nemzeti hőst a kaliforniai bíróság egyszerűen szélhámossággal és csalással vádolja, megállapítva, hogy mintegy 2 millió dollárt szedett ki a hiszékeny üzletemberekből azzal, hogy ez jó befektetés a repülés- biztonsági kutatások terén. Az üzlet 1980-ban indult, azt követően, hogy a megkeseredett Scott kilépett a NASA kötelékéből, tapasztalatait és hírnevét kívánta kamatoztatni. Első űrutazásakor, 1966-ban, a Gemini—8 űrhajó meghibásodott, és Armst- ronggal együtt majdnem odaveszett. Az amerikaiak erről alig vettek tudomást. 1971-ben, az Apollo—15 parancsnokaként ismét kockázatos volt a visszatérése: a három ernyő közül egy nem nyílott ki, és a megengedettnél nagyobb sebességgel vágódott a tengerbe. A szerinte nem eléggé méltányolt kockázathoz egy földi pofon is járult: az űrhajózási hivatal egyik tisztviseTudod, meddig futhatsz? Tulajdonképpen bármeddig! A lényeg az, hogy elég lassan fusson az ember azért, hogy ne kapjon légszomjat. Csak így elegendő az az oxigénmennyiség, amelyet belélegez. Ha elég lassan fut, akkor nem keletkezik az izmokban fájdalommal járó túlsavasodás. Legkésőbb egyórai futás után azonban az embernek pótolnia kell a folyadékveszteséget, inni kell. Hogy mikor kell ennie, az attól függ, hogy mennyi a szervezet zsirtartaléka. Egy tábla csokoládé energiájával például 45 perc leforgása alatt 10 kilométert tud futni. A távolsági határt az idegrendszer szabja meg: ha elfáradunk, aludnunk kell. Sokakat fájó ízületeik és inaik késztetnek a verseny idő előtti feladására. A távolsági világrekordot a 36 éves görög Yianni's Kouros tartja, aki 1986-ban 48 óra alatt (alvás nélkül) 453 kilométert futott. Az 1000 mérföldet (1609 kilométer) 1988-ban, alvási szünetekkel, 10 nap, 10 óra és 30 perc leforgása alatt teljesítette. lője elkobozta ^őle a magával vitt leveleket. A* NASA ugyanis megengedte, hogy az űrhajósok szabályosan felbélyegzett leveleket vigyenek a kabinba, amelyeket aztán a bélyeggyűjtők körében jó áron eladhattak — mintegy prémiumkiegészítésként. Scott úgy érezte, betelt a pohár. Igaz, a megengedett 80 levél helyett 554 boríték űrpostása volt. És mint kiderült, becsapta a hiszékeny befektetőket is. A bíróság mindezért 400 ezer dollárra büntette az első ürautóst^Vagy ha úgy tetszik, az első ürcsalot. (MTI-Press) A kutatások szerint az ember körülbelül 6500 évvel ezelőtt szelídítette meg a lovat. A háziasítás során elsősorban a húsát és a tejét hasznosította. Lovaglás céljára őseink mintegy 4000 éve törték be a lovakat. Napjainkban megközelítően 70-75 millió ló él Földünkön. A lótenyésztés érdekességei között tartják számon, hogy az argentínai falabellát, a legkisebb lófajtát hetven év alatt tenyésztették ki századunkban. A parányi lovak átlagos magassága mindössze 76 centiméter körül van, súlyuk 35 —45 kilogramm között mozog. Az elefántok veszélyhelyzetben, sebesülés, betegség esetén összetartanak, segítik egymást. A csordát egy-egy idősebb, tapasztalt elefánttehén (!) vezeti. A bikák magányosan vagy kis csoportokba verődve kóborolnak, nem vesznek részt a borjak gondozásában. Megfigyelték, hogy amikor az elefánttehén elleni készül, társai, a tehenek körbeállják, testükkel védik az anyát és a kis borjút a ragadozók támadásaitól. Az elefánt hosszú életű, 50-60 évet is él. Pusztulásának gyakori oka, hogy kihullanak a fogai, nem tud táplálékot magához venni, és elsorvad. (MTI-Press) Szexuális kalandok a költőhelyen A madaraknak a legutóbbi időikig 33, y.óiL A JMk, .ÄQgy. hűséges párkapcsolatban élnek. Anders P. Mollen dán-zoológus-,viszont legújabban azt figyelte meg, hogy a madárnőstények bizony hajlamosak a „félrelépésre”. Anyagi természetű indítékuk erre nincsen, hiszen alkalmi partnerük semmivel sem járul hozzá az utódok fölneveléséhez, és a megtermékenyítések számát sem növelik. A magyarázat az lehet, hogy egyes madárcsoportok később érkeznek a költőhelyre. Az ilyen csoportok nőstényeinek meg kell elégedni a pár nélkül maradt, genetikailag másodrendű hímekkel. A nőstények ugyanis Möller sze- ^ciní.ssak a maguürendű.^yjctikai minőséget jelző hímekkel csalják urneg,párjukat. A, házii verébnél«* a jel elsősorban a hím torkán levő, dominanciát kifejező fekete rajzolat. Ilyen hímekkel — Möller megfigyelése szerint — csak az olyan nőstények lépnek félre, akiknek kicsi torokrajzolatú párjuk van. A füsti fecske nőstényei számára a hím hosszú, fekete farktollai jelentik a jó genetikai minőséget. A nőstényeket még be is lehetett csapni úgy, hogy átlagos hímek farkát közönséges kakas levágott farktollaival mesterségesen meghosszabbították. (MTI-Press) 1992 a tudományban Aligha akad olyan, magára valamit is adó ismeretterjesztő folyóirat, amely ilyenkor, az új év elején ne készítene leltárt az elköszönő esztendő legfontosabb tudományos eredményeiről, felfedezéseiről. Persze, az ilyen válogatás mindig szubjektív — nem is szólva arról, hogy sok felismerésről csak később, esetleg évek múltán derül ki, hogy mérföldkő volt a tudomány történetében. Nézzük most a Bild der Wissenschaft reprezentatív német folyóirat összeállítását: Melyeket tartották az 1992-es év legfontosabb tudományos vívmányainak a lap szerkesztői? Első helyen természetesen a rákkutatás áll. Heidelbergi kutatók kimutatták — egyelőre csak állatkísérletekben —, hogy egyetlen gén a felelős az áttételek képződéséért. Sőt, ezek létrejöttét úgynevezett monoklonális antitestekkel sikerült meggátolniok. Hogy ez az ember esetében is így van, illetve alkalmazható-e, az csak a távolabbi jövő zenéje. Óriási áttörés lenne, hiszen a legtöbb rákos éppen az áttételek következtében válik e betegség áldozatává. Mi megy végbe az agysejtekben tanulás közben? Túlzás lenne azt állítani, hogy ezt már tudjuk, de hogy egy gáznak, a nitrogén-monoxid- nak fontos szerepe van e folyamat beindításánál, azt francia kutatóknak tavaly sikerült kimutatniuk. Mitől függ, hogy egyesek kábítószer-fogyasztóvá válnak, mások pedig nem? Ennek jártak utána német kutatók, és kiderítették azt, amit mindenki tud, hogy a családi környezetnek ebben döntő szerepe van. Megfelelő terápiával azonban több mint egyharmadukat le lehet szoktatni káros szenvedélyükről. Az antropológia is jó néhány szenzációt produkált az elmúlt esztendőben. Egy, a Kaukázusban talált aisóállkapocs-maradvány arról tanúskodik, hogy az emberős Ázsián át juthatott el Afrikából Európába. De megtalálták Kiel közelében a legősibb kerékmaradványokat, Aachen környékén pedig az eddig ismert legrégebbi faépítményt, amelyet egy kút fölé emeltek valamikor, kőkorszaki elődeink. A régészek igazi szenzációja azonban Ötzi volt, a kőkori ember bámulatos épségben megmaradt múmiája. Ötezer évig nyugodott jégsírjában, mígnem tavaly egy német hegymászó házaspár fel nem fedezte az Ötztali Alpok egyik gleccserében. Azóta is kutatók hada vizsgálja Ötzit és eszközeit, hogy minél többet kiolvasson belőle a rég letűnt világ embereinek életmódjáról, kultúrájáról. Ha már a jégvilágban és a távoli múltban járunk, említsük meg, hogy dán és más európai kutatóknak tavaly júliusban sikerült átfúrniuk Grönland jégpáncélját, mégpedig ott, ahol az a legvastagabb. A jégmintákból, mint valamiféle naptárból, több ezer évre visszamenőleg kiolvashatják, milyen volt az éghajlat. Ha meteorológia — akkor ózonlyuk. Egy jó hir és egy rossz. Nem alakult ki tavaly Európa felett ez a veszélyes magaslégköri képződmény, pedig a NASA kutatói ezt jósolták. Az Antarktisz felett azonban igen, méghozzá a legnagyobb, amit eddig észleltek. Sőt, japán meteorológusok azt is megállapították, hogy az ózonlyuk az elmúlt tíz év során 13-szorosára növekedett, és nagysága elérte a 17 ezer négyzet- kilométert! A műteremajtón kopogtatni kell ■ I Az -„állatvilág' atlétái” » címet minden bizonnyal a rovarok érdemelnék ki. A súlyemelés rekordját a hangya tartja. Saját súlyának az ötvenkétszeresét képes felemelni. A szöcske — emberi arányokra átszámítva — két egymás mellé tett labdarúgópálya hosszát ugorja át. A bolhák teljesítménye is figyelmet érdemel. Ugrásuk — emberi arányokban mérve — 240 méter hosz- szúságnak és 210 méter magasságnak felel meg. Hiperszapora sertések A sertéstenyésztők véleménye szerint a kocák számszerű produktivitásának összetevői közül gazdasági és genetikai szempontból a szaporaság a legfontosabb tényező. A tenyésztési módszerekben bekövetkezett változásoknak, korai választásoknak köszönhetően a fejlődés már eléri azokat a szinteket, amelyeket nehéz felülmúlni. ^ keresztezés alkalmazása lehetővé teszi a tulajdonságok mintegy 8 százalékának gyors javítását. A hiperszapora vonal kidolgozásának alapelve, melyet francia kutatók dolgoztak ki, a kiválóan szaporodó kocákat a tenyészetekben megjelölik a kocaállományra kiterjedő számítógépes program keretében. Ezek a kocák fialásonként 3—6 malaccal hoztak többet a világra, mint kortársaik, amelyekhez hasonlították őket. Ugyanezt a módszert Angliában kansertésekre alkalmazták. A hiperszapora vonalak kiválasztásának módszere a számszerű produktivitás 8-10- szeres javulásához vezetett. (Ga- laxis-Press) — A házam érdekli? Festészetről egy szót sem? — méltatlankodik már az előzetes telefon- beszélgetés során Gubcsi Attila festőművész. Igen, ezúttal nem az alkotás, nem a művészi pálya kerül középpontba, hanem az az otthon, ahol a grafikák, festmények készítője és családja él. Kecskeméten, a Vacsi közben messziről feltűnik egy különös oromzatú, zöld színekben pompázó ház. Néhány jellemző stílusjegyről a tervezője is kitalálható, Öveges László építész álmodta meg a Szegedről Kecskemétre érkező, itt letelepedő művész lakását, otthonát. — Amikor 1988-ban a városba hívtak, azt ígérték, kapok egy műteremlakást — meséli a házigazda. — Ebből nem lett semmi. A széchenyivárosi, Március 15. utcában tanácsi lakásban húzódtunk meg három évig. Nekem eszembe sem jutott volna, hogy építkezzek, ;de az ismerőseim rábeszéltek. Átgondoltam, igaz is, ha másoknak nem tört bele a bicskájuk, nekem sem lesz nehéz csata. Ezt, persze, csak gondoltam! A valóságban minden másként történt. A Vacsi köz „főutcájában” Gubcsiék az első építkezők között húzták fel a házat. Leginkább önerőből állták a számlákat, mert a szülők, kisnyugdíjasok lévén, nem tudtak pénzzel segíteni. Amúgy a festészetből, a képeladásból sem lehet csodapalotát építtetni, ismerve a képzőművészek helyzetét. A mai világban nemigen vesznek az emberek zsűrizett, drága művészremekeket. így hát gondolható, nemcsak az építkezés, hanem a lakásfenntartás sem gondok nélküli ott, ahol a családfő „szabadúszó” festőművész. — Ezért egyre inkább pesszimista vagyok, nemigen van kedvem kezembe venni az ecsetet — mélázik el Gubcsi. — A remény nagyon ritkán csillan fel. Nem is tudom, eláruljam-e, hogy Jtalán a tavasszal Belgiumban bemutathatom a képeimet. E röpke kitérő után újra a lakásról beszélgetünk. Az épület terveit, a helyiségek elrendezéseit az építésszel közösen formálták, mindent megtárgyaltak. Az egyik blokk a művészé. A bejárattól balra nyíló ajtón mindenkinek, mindig kopogtatni kell. Ez is jelzi, féltett birodalom rejlik ott. Igen, a műterem, ahová nem lehet csak úgy belépni. Onnan lépcső vezet fel a galériába, ahol egyelőre még csak egy hintaszék a berendezés és a korlát sem készült el. Az emeleten gyerekzsivaj, a terület legnagyobb részét a két Gubcsi lány uralja. Szobáik igazi tini-felségterület. Oda szintén csak kopogtatás után illik belépni. A lakásban otthonosan tekergő Macs (barátságos házimacska) viszont zöld utat kap mindenhová. A gyerekszobákkal átellenben helyezkedik el a háló, mely igen világos, tágas. A tetőtéri ablakokon főként délután érkezik a napfény. Az egyszerű berendezés közt fő helyre került a lila kárpitos fésülködőasztal. Vidámmá teszi azt a szobát, ahol pihenni szoktak. A fürdő megint csak puritán, nyilván szerepet játszott a kivitelezésben a család anyagi lehetősége. A konyha — az alsó szinten — sincs teli extrákkal, de a háziasszony ezt egyáltalán nem bánja. Nem szóltam még a tágas nappaliról, ahol a szem először a félkör alakú falra téved. A vörös téglával kirakott „bástya” uralja a terepet, és játékosan ismétlődik, végighúzódik a lakás különböző helyiségein, így a túloldalon, a műteremben, azután fenn, a hálószobában. „Bendőjében” pedig csigalépcső lapul. Igazán jó ötlet és tetszetős is. Keresem a radiátorokat, de hiába. A meleget padlófűtéssel varázsolják a szobákba. A sarokba való kandalló még a tervek között szerepel, a nappaliban a helye már megvan. Azt mondja Gubcsi Attila, még nagyon sok minden csi- nosítanivaló van a házon. Nemcsak belül, hanem a telken is. A hátsó kerítés most készül, a kert szintén rendezésre vár. — Elkeserítő, hogy az építkezés során mennyi bosszúságunk akadt — mondja a művész. A munkák évekig elhúzódtak, sajnos, trehány munkásokat sikerült kifognunk. Rengeteg iparos dolgozott itt, mégis maradtak utánuk hibák. Úgy tűnik, hiába elsőrendű a tervezés, a kivitelezésen sok múlik. Az biztos, még egyszer nem kezdenék hozzá az építkezéshez! Azért arra büszke a ház ura, hogy az épület homlokzatának színeit követésremél- tóan válogatta meg, mert a környékén több hazörí feltűnik azóta a zöld es árnyalatai. Eredetileg okker és világoskék is szerepelt a színösszeállításban, melyet felül a piros cserépsor egészített ki. Csak a zöld maradt. Hogy miért pont ez a szín? A festőművész erre azt válaszolja, mert a legharmoniku- sabb színnek tartja a zöldet. Van benne valami. Szerényen, de mégis vonzza a tekintetet. Amint a portál is, oszlopokkal, timpanonnal. Talán az arra járók nem sejtik, odabenn, a bejárathoz közeli műteremben festmények születnek. Amennyiben az alkotó is úgy akarja ... Borzák Tibor • Sajátos házkülsö, egyedi bejárat. • A műterem égy részlete. • A tágas, napfényes hálószoba lila kárpitú bútorokkal. (A szerző felvételei) Kedves Olvasóink! Háznéző című sorozatunkban szeretnénk minél több szép, értékes és ötletes házat bemutatni. Kérjük, hogy levélben jelentkezzenek azok a tulajdonosok, akik szívesen látnának bennünket azért, hogy képben, szövegben beszámoljunk az élményekről, a hangulatos otthonokról. Azzal a céllal, hogy másoknak is segíthessünk! Várjuk hívásukat, ígérjük, házhoz megyünk. Cimünk ismerős: Petőfi Népe szerkesztősége, 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. A borítékra írják rá: Háznéző.
