Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-26 / 21. szám
6. oldal, 1993. január 26. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Rangot az állattenyésztőknek • A törvény a gazdák érdekét is védi. (PN-archív) Hamarosan törvény szabályozza majd az állattenyésztést. A részletekről a Földművelés- ügyi Minisztériumban Bögréné Bodrogi Gabriella tájékoztatta a Falutévé munkatársát. — Miért van szükség most állattenyésztési törvényre? — A tenyésztői munka szabályozása eddig részben miniszteri, részben pedig a régi minisztertanácsi kormányrendeletekre épült. Emiatt a jogszabályok különböző helyeken, különböző módon, korántsem egységes szerkezetbe foglaltan voltak fellelhetők — magyarázta a minisztérium szakértője, hozzátéve: — A cél az, hogy szabályozzuk 'az állattenyésztők munkáját, az állattenyésztők és az állati termékek felhasználói közötti jogi kapcsolatot, olyan hátteret teremtve, amely a tevékenységet egységes jogi keretbe foglalja. — Kiket „hoz helyzetbe” az új törvény inkább: az árutermelőket vagy a tenyésztőket? Azt hiszem, 4,ír'‘törvényen mindkét oldal javára szolgál májcf. A tenyészfók"közűr a szá- w bályosan és megfelelő szakmai háttérrel rendelkezők biztonságát növeli, hiszen megvédi őket a zugtenyésztőktől vagy az előírásokat meg nem tartva működőktől. Az árutermelők pedig azt a biztonságot élvezhetik, hogy a megvásárolt alapanyag valóban olyan minőségű lesz, amilyet a tenyésztő garantál részükre. Ezt egy hatósági vizsgálattal ellenőrizzük, és igazolást is kap róla a gazda. — Ezt törvénnyel kell szabályozni? Jelenleg a rendszer nem így működik? — A jelenlegi szabályozás is alkalmaz hasonlókat, de nem egyértelmű és nem mindenre kiterjedő ez a hatáskör.. — A tenyésztői munkának ma csekély a rangja. Várható, hogy a törvény megszületésével ez is változik? — Nyilvánvalóan lesz változás. Hiszen az, aki a megfelelő minősítéssel rendelkezik, e minősítéssel egyben munkájának értékelését, rangját is megkapja. Lényeges az is, hogy a tenyésztési törvény megteremti az állattenyésztési fedezeti díj intézmény®^* ’' ■ )Uoblrfi n i'óvo •! — Lenyegeben azt szolgaija, hogy a felhasználók a tenyésztők többletköltségeiből egy minimális hányadot vállaljanak magukra. A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. január 25. Vételi Közép Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 126,38 127,78 129,18 Ausztrál dollár 55,25 55,87 56,49 Belga frank (100) 251,48 253,81 256,14 Dán korona 13,43 13,56 13,69 Finn márka 15,10 15,30 15,50 Francia frank 15.32 15,46 15,60 Görög drachma (100) 38,48 38,90 39,32 Holland forint 46,10 46,53 49,96 ír font 137,64 138,94 140,24 Japán yen (100) 66,06 66,66 67,26 Kanadai dollár 64,43 65,13 65,83 Kuvaiti dinár 269,49 272,24 274,99 Német márka 51,92 52,40 52,88 Norvég korona 12,21 12,33 12,45 Olasz líra (1000) 56,23 56,87 57,51 Osztrák schilling (100) 738,28 745,08 751,88 Portugál escudo (100) 57,51 58,06 58,61 Spanyol peseta (100) 72,72 73,48 74,24 Svájci frank 56,62 57,16 57,70 Svéd korona 11,55 11,68 11,81 USA-dollár 82,47 83,25 84.03 ECU (Közös Piac) 101,26 102,24 103,22 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS . DEVIZAÁRFOLYAMAI Devizanem Vételi árfolyam 1 Közép Eladási egységre, forintban Angol font 127,56 127,91 128,26 Ausztrál dollár 55,64 55,79 55,94 Belga frank (100) 253,19 253,77 254,35 Dán korona 13,57 13,60 13,63 Finn márka 15,61 15,66 15,71 Francia frank 15,40 15,44 15,48 Holland forint 46,33 46,44 46,55 ír font 138,45 138,77 139,09 Japán yen (100) 66,39 66,54 66,69 Kanadai dollár 64,89 65,06 65.23 Kuvaiti dinár 272,08 272,77 273,46 Német márka 52,14 52,26 52,38 Norvég korona 12,27 12,30 12,33 Olasz líra (1000) 56,51 56,67 56,83 Osztrák schilling (100) 741,32 743,02 744,72 Portugál escudo (100) 57,90 58,04 58,18 Spanyol peseta (100) 73,58 73,77 73,96 Svájci frank 56.79 56,93 57,07 Svéd korona 11,62 11,65 11,68 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 82,94 83,14 83,34 ECU (Közös Piac) 102,11 102,36 102,61 HAZAI GAZDASÁG Expo ’93 A Koreai Köztársaságban levő Taejonében rendezik meg augusztus 7. és november 1( között az Expo ’93- at, amelyre a hivatalos magyar részvételt a Hungexpo Rt. szervezi. A 324 négyzetméterre tervezett magyar bemutató fő gondolatsora az ember— környezet—egészség, három fő kérdés köré csoportosítva: energetika és világítástechnika, gondolkodó és játszó ember, gyógy turizmus és gyógyvizek. Iparbankház: ki nevet a végén? A múlt évben padlóra került Iparbankház csődjének elkerülésére az állami segítség látszott az egyedüli megoldásnak. A részvényesek azonban nehezen fogadták el az ÁVÜ ajánlatát, nemcsak azért, mert így búcsút mondhatnak pénzük egy részének, hanem, mert az állam ily módon 80 százalékos tulajdonrészt szerez a bankban. Végül mégsem acsődre szavaztak, így megmarad a pénzintézet. Külön érdekesség, hogy az ügylet egyik legnagyobb nyertese alighanem a Tőzsde Kurír tulajdonosa, a svájci illetőségű Hargitay Péter, akit azonosnak veinek azzal a meg nem nevezett személlyel, aki az elmúlt hónapokban 8-10 százalékos részesedést vásárolt az Iparbankházban, s azzal is, aki a Szövetkezetek Vagyonkezelő Egyesülete több mint 210 millió forintos pakettjének szavazati jogát gyakorolja. Ha ez így van, akkorajövőbensvájci többségi tulajdonba kerülhet az Iparbankház. Jobb alkalomra várnak Nem tudni, mi lesz annak a négy baromfiipari feldolgozóüzemnek — a budapestinek, a békéscsabainak, a törökszentmiklósinak és a kiskunhalasinak — a sorsa, amelyek vagyonkezelésére korábban pályázatot írt ki az ÁVÜ,. Egy üzemet megvenne a Bá- 'bölnai' Állami’ Gazdaság, ’hármat a Konavin Kft., két további baromfi- feldolgozót (a zalaegerszegit és a sárvárit) egy angol cég vásárolna meg. Az ÁVU mégsem elégedett az eredménnyel, az a véleménye: ha a vagyonkezelésre jelentkezők nem ajánlanak jobb feltételeket, akkor akár jelképes áron is érdemesebb az üzemeket eladni. np* a r • r. r Tisztujitas az SZVT-nél Tisztújító taggyűlést tart január 29- én, 13 órai kezdettel a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Bács- Kiskun megyei szervezete Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A vezetőség beszámolója után új szervezeti és működési szabályzatot is elfogadnak. Az esemény részéként Élelmiszer-gazdaságunk jelene és jövője címmel Nagy Tamás, a MOSZ társelnöke tart előadást. Kereskedők és vendéglősök rovata VENDÉGÜNK VOLT Kereskedő Bordeaux-ból Xavier Berron — középen — Szakái Lászlóval és Rózsa Béla titkárral a Kisosz-székházban. — Hatan voltunk fiúk és volt három lánytestvérünk is — kezdte a bemutatkozást Xavier Berron, a huszonöt éves bordeaux-i kereskedő, aki üzleti úton járt nemrégiben a megyében. — Az apám munkás volt, szegényesen éltünk, de fantasztikus szüleim jóvoltából mindig tiszta ruhában jártunk és mindig volt mit ennünk. Tehát a családban senki sem kereskedett előttem. Talán azáltal fejlődött ki bennem a kereskedésre való hajlam, hogy amit nekem a szüleim nem tudtak megvenni, azt sráckoromban valahogy csereberével, ügyeskedve igyekeztem magamnak megszerezni. — Tizenkét éves koromtól dolgozom. Egy kis benzinkút tulajdonosának segítettem, nagyon sokat tanultam tőle. Az iskolából rohantam hozzá. — Tizenhét éves koromban volt egy jó dobásom. Megléptem otthonról, a szüleim bordeaux-i lakásáról. Tengerparti kisvárosban horgonyoztam le. Beálltam mosogatónak egy kisvendéglőbe. Tizenöt nap után a tulajdonos engem tett a korábbi főnök helyébe. Ugyanis meglehetősen pangott az üzlet. Előálltam néhány ötlettel, hogy mivel lehetne fellendíteni a forgalmat. Megtetszettek az ötleteim a tulajnak, és habozás nélkül leváltotta az elődömet. De négy hónapnál tovább nem bírtam ott, hazamentem a szüléimhez. —Az első jelentősebb üzletem, ha jól emlékszem, autó-adásvétel volt, még sráckoromban. A kocsikkal való üzletelés mellett lemezlovasként működtem éjszakánként egy diszkóban és lassacskán sikerült egy kis pénzt egyberaknom. Aztán megismerkedtem egy olyan emberrel, aki vendéglátó-ipari berendezésekkel, gépekkel kereskedett, és szépen lassan belekeveredtem ebbe az üzletágba. Ma családi vállalkozás már, amit csinálok. — Egy üzletembernek nyitottnak kell lennie. Én ilyen vagyok, ezért jöttem most el Magyarországra, ahol eddig sohasem jártam. Szakái László hívott, amikor Franciaországban megismerkedtünk, s most eleget tettem a meghívásnak. Nem üdülni jöttem, hanem azt feltérképezni, milyen üzleteket lehetne itt csinálni. Egy hétig jártam az országot, s ha mindent nem is, de azért ahhoz elég sokat láttam, hogy meggyőződéssel mondhassam: vannak lehetőségek. Láttam itt olyan termékeket, amelyeket a francia piacon el lehet adni, például bútorokat, úgy értem, vendéglátóhelyeken használatos bútorokat. Persze még alaposan tájékozódni kell. Végül is arra jutottam: Magyarország olyan hely, ahol érdemes befektetni. Szakái úrral konkrét ötleteink vannak az együttműködésre, de ezekről most nem akarok beszélni, csak annyit árulok el, amire mi gondolunk, olyasmi egyelőre nincs az országban, vagyis valami újdonságot akarunk. — A magyar embereket nagyon kedveseknek, udvariasoknak ismer- temmeg, ez is hozzájárul ahhoz, hogy úgy utazom haza: rövidesen visszatérek — mondta a fiatal francia kereskedő, aki egy napot a Kisosz vendégeként Kecskeméten töltött, s találkozott ottani kereskedőkkel is. — a. tóth — TURISTÁK — IGAZI GARANCIA NÉLKÜL A pénzünkért utazunk vagy itthon (hoppon) maradunk? Mennyire lehet nyugodt a turista, hogy befizetett pénzéért valóban azt a szolgáltatást kapja, amit az utazási iroda ígért? — Ezt a kérdést tettük fel öt kisebb és nagyobb Bács-Kiskun megyei utazási iroda vezetőjének. Az apropót természetesen a nagy port felvert Sky- way-botrány szolgáltatta, amikor magyar turistacsoportok nem tudtak kiutazni, s ami talán ennél is riasztóbb, külföldről csak más társaságok közreműködésével sikerült hazatérniük. IBUSZ, Kucsora József: — Az ilyen helyzetet egy módon lehet elkerülni: jól kell megválasztani az utazási irodát. Olyat, amelyiknek régi tradíciói vannak, korrekt kapcsolata, ezekre épülő garanciái, és ahol nem lehet gond a fizetőképesség. A mi programfüzetünkben közölt utak le vannak kötve, biztosak. Egy kisebb cég kisebb tételt tud venni, éppen mert kisebb a tőkeereje. Ha az IBUSZ-nál valami miatt elmarad egy program, akkor az utasnak visszajár a pénz, és még kártérítésre is igényt tarthat. De a Skywaynél — ha nyernek is az utasok polgári perben — kin hajtják be a pénzüket? Olyat pedig nem is hallottam, hogy a visszaútra szóló repülőjegy nélkül viszik el a turistákat... Cooptourist, Toldi Miklós: — Nálunk két esetben maradhat el út. Vagy akkor, ha nincs ki a szükséges létszám — ez azonban a tervezett indulás előtt 30-35 nappal kiderül —, vagy vis major esetén — háború, természeti katasztrófa. Az utas mindkét esetben hiánytalanul visszakapja a befizetett pénzét. Biztosítás ilyen ügyekre nem terjed ki — csupán baleset, betegség, poggyászkár nyomán térít a biztosító. A nagy cégek helyzete stabil, de az is tény, ha e szempontból előnyösebb is a nagy utazási irodák helyzete, hogy a kicsik között is sok a megbízható, korrekt partner. Express, Varjú Zoltán: — A befizetett pénzre nincs 100 százalékos garancia, de amint láthattuk a múlt évben a bankcsődöket, a bankban sincs. Éppen a biztosíték megteremtését szolgálta a tavaly bevezetett kaució, a nemzetközi utaztatásnál — ami a forgalomtól függően 600 ezer forinttól 6 millió forintig terjed. Ez a csőd, s talán a többi is, ami az idegenforgalomban ismertté vált, valószínűleg a gyors, túlzott növekedés erőltetéséből fakadt. Egyébként nem ez a jellemző, az ötszáznál több bejegyzett utazási irodából 5-6 esetben voltak súlyos gondok, de ezekről beszélnek. Elkerülni az ilyen helyzetet, az utasnak, úgy lehet, hogy olyan utazási irodát választ, amelyik már hosszabb távon bizonyított. És talán néhány száz forint különbségért nem érdemes százezreket kockáztatni. Puszta Kft., Ikrényi Tünde: — Én nagy utazási irodánál kezdtem és tudom, ők a lekötött utak árának felét előre kifizetik. Ez biztos garancia az utasnak. Mi, kis cég lévén, ügynökként olyan utakat árusítunk, például a Malévnak, ami az utas számára nem jelent kockázatot. De más, tőkeerős vegyes vállalattal is nagy biztonsággal kötünk üzletet, értékesítjük a programjainkat. Ha egyedi, különleges igény van, akkor a grazi partnerünk, mint osztrák utazási iroda rendeli meg az utat. Megoldást jelenthetne, ha szigorúbban ellenőriznék a tavalyi rendelet betartását. Gondolok itt a kaucióra és a szakember alkalmazására. Vagy tíz olyan irodát tudok, ahol megvettek egy nevet a bejegyzéshez. Növelni kellene az idegen- forgalmi kamara hatáskörét, s elérni azt, hogy aki a szakmában anyagi kárt okoz, vagy nem megengedhető mód- 'szereket alkalmaz, az öt évig az adott területen nem vállalhat munkát. Piroska Tours, Vörös Tibor: — A kauciót éppen az utasok kártérítésének fedezetéül kell letenni, az csak jogszabályban meghatározott módon használható fel. Egyébként ha egy út valamiért mégis elmarad, az üzleti tisztesség szerint a befizetett összeget visz- sza kell téríteni, vagy másik utat felajánlani. A tisztesség, megbízhatóság nem azon múlik, hogy egy utazási iroda kicsi-e vagy nagy. A kicsi is lehet versenyképes, árban is, éppen mert sokkal kisebb létszámmal dolgozik. De az utasok számára az igazi garanciát mégis az utazási iroda múltja, jó híre, tapasztalata, megbízhatósága adja. V. T. A Kisosz új tagjai Bagó Antal (Tiszakécske, Fürdő u. 12.) ruházati kiskereskedelem, fotó, cipő; Biczók Lászlóné (Kecskemét, Vak Bottyán u. 1.) büfé és kemping üzemeltetése; Dócsné Gyurász Ilona (Kecskemét, Őz u. 20/A) divatáru-ajándék kereskedelem; Vados Csaba (Kecskemét, Kard u. 8.) vendéglátó-ipari tevékenység; Szalui József (Katonatelep, Levél u. 5.) élelmiszer-kiskereskedelmi, vendéglátó-tevékenység; Baranyó István (Kecskemét, Batthyány u. 18.) élelmiszer- vegyiáru- kis- és -nagykereskedelem; Firtermaiszter Rita (Hetényegyhá- za, Kossuth u. 169.) vendéglátó-tevékenység; Némedi Varga Ferencné (Bugac, Felszabadulás u. 10.) méteráru- rövidáru-ajándék; Molnár Józsefné (Baja, Farkas u. 7/B, faipari gépek, szerszámok értékesítése; Csornák Gá- borné (Izsák, Mező I. u. 7.) élelmiszer jellegű vegyesüzlet; Subicz Sándor (Kecskemét, Daru u. 32.) háztartási és vegyi áru: Baranyó Istvánná (Kecskemét, Batthyány u. 18.) cipőkereskede- lcm. (X) Tanfolyam indul Kereskedelmi szakképesítést nyújtó tanfolyamokat indít a Kisosz Bács- Kiskun Megyei Szervezete 1993. február Lén vendéglátó üzletvezető, kereskedő boltvezető és ABC-áruházi eladó szakmákban. Jelentkezni és érdeklődni lehet a Kisosz megyéi szerve/élénél: Kecskemét, Klapka u. 35. Telefon: 76/ 329-702. (X) Bál február 27-én az Áranyhomokban A Kisosz megyei szervezete az idén is megrendezi a hagyományos farsangi kereskedőbálat. A mulatság február 27-én 19 órakor kezdődik, 20 órakor szolgálják föl a vacsorát, amelyet pezsgés köszöntő után fogyasztanak el a résztvevők. A kereskedők és vendéglősök báljára várják azokat is, akik még nem tagjai a Kisosznak, jegyigényükkel jelentkezzenek a szervezet kecskémét, Klapka utcai székházában. (X) Kezdődnek a csoportgyűlések A következő napokban megkezdődnek a megyében a Kisosz csoportgyülé- sei. Január 27-én 17 órakor Kiskunfélegyházán, 28-án, 16 órakor Kecskemétén lesz csoportgyűlés. Február elsején 15 órakor Kalocsán jönnek össze a kereskedők és vendéglősök. Február 2-án 15 órakor Halas, 3-án 16 órakor Baja lesz csoportgyülés helyszíne. Kiskőrösön február 4-én, 16 órakor tartanak csoportgyűlést. A tanácskozásokon a szervezet megyei titkára, Rózsa .Béla beszámol az újjáalakult vezetőség eddigi munkájáról és vázolja az idei elképzeléseket. Ézt adótájékoztató követi, amelyet az APEH szakembere tart. Kérdéseket is fel lehet tenni, mindenki tisztázhatja a tisztázandókat. Az új esztendőt egyébként 937 taggal zárta a vendéglősök és kereskedők megyei szervezete, amely október 20-ától az év végén 49 új taggal gyarapodott. Sajnos, ennek ellenére a megyében tevékenykedő kereskedők és vendéglősök közül csak körülbelül minden harmadik tagja a Kisosznak. Ez, tekintettel a tagdíjak alapvető fontosságára a működés pénzügyi alapjában, vállalkozásokra készteti a szervezetet. Az idén külkereskedelmi tevékenységbe fognak, s bővítik a tanfolyamok körét. A korábban már említett Kisosz-bank létrehozását is szorgalmazza a szervezet 1993-ban. A csoportgyűlések idejére már benn lesz a cégbíróságon a kérelem a szervezet jövőbeni elnevezésének bejegyzésére: Bács-Kiskun Megyei Kereskedők és Vendéglátók Kamarája (Kisosz). (X) '
