Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23 / 19. szám

4. oldal, 1993. január 23. MEGYEI KORKÉP A Szentírás mestere Drámafesztivál angolul Április 2-ától 4-éig Kecskemé­ten rendezik meg a második ma­gyarországi diak-drámafesztivál döntőjét. Az angol nyelvű diák- d rámafesztivált először tavaly több mint harminc iskola ötszáz diákjának részvételével szervezték meg. A tavalyi rendezvény sikerén felbuzdulva, idén a szervezők még szélesebb körből, a határainkon túlról is toboroznak diákokat. A tervek szerint több kategóriában is hirdetnek győztest. A versenyre általános iskolák, középiskolák és felsőoktatási intézmények jelent­kezését várják. (Egyéni indulókat is fogadnak, ám ők nem vehetnek részt a verseny programjában.) Az énekes és táncos számokra, a mo­nológokra és a versekre a műsor színesítéseként számítanak. A har­minc percnél nem hosszabb pro­dukciókban maximum harmincöt diák szerepelhet. Az előadások nyelve angol. Az érdeklődők je­lentkezését a váci Árpád Fejede­lem Általános Iskolában (Vác, Ár­pád u. 85. Pf. 21) várják. ÚJ BAJAI ALAPÍTVÁNY Segítő kéz a szociális otthon lakóinak • Belun Gellert a főpapi miséhez készülődik. (Fotó: Koós) A napokban jelent meg, a Szent István Társulat kiadásában, a Belon Gellért Emlékkönyv. Századunk egyik legkiemelkedőbb egyházi sze­mélyisége Belon Gellért. Füzes­abonyban született, majd mint a Ka­locsai főegyházmegye teológusát 1934-ben szentelték pappá. Tanított a kalocsai Hittudományi Főiskolán és 1947-től lelkipásztorként szolgálta egyházát. Plébános Sükösdön, Ba­ján, Miskén, majd 1970-től haláláig Jánoshalmán. Kérlelhetetlen elvhű­sége miatt az állam 1959-ben nem já­rult hozzá püspökké történő kineve­zéséhez, igy tényleges felszentelésére csak huszonhárom évvel később, 1982-ben kerülhetett sor. Mint pécsi segédpüspök, továbbra is jánoshalmi hívei körében maradt. A tüdőbetegség szinte egész életút­ját végigkísérte. Ennek ellenére a ha­zai lelki irodalom egyik atyja volt. Or­szágszerte cikkek sorozatát írta az Új Emberben, a Vigíliában és a Teológi­ában. A Biblia mestereként tartják számon. Kiváló ismerője főként az Újszövetségnek, amelyet szinte kí­vülről tudott. Bárhol ütötte fel a Szentírást, szavai élő hitet ébresztet­tek. Mindenkihez szólt. Akkor örült, ha az átlagember is megértette. Veszélyben forgott az élete 1991. október 11-én a bajai Sz. István­nak, akit a felbőszült és szesztől is fűtött B. Mihály egy traktorral ül­dözött egy Baja melletti kukorica­tarlón, azzal a szándékkal, hogy el­tapossa az illetőt. Hogy ez mégsem „sikerült”, az kizárólag a kergetett ember ösztönének és reflexeinek volt köszönhető. A huszonhét má­zsa súlyú traktor azonban palacsin­tává taposta Sz. István kerékpárját, amely totálkáros lett. Érzékelteté­sül elmondjuk, hogy az 5500 forint értékű bicikliben 5 ezer forint kár keletkezett, vagyis csak az anyag maradt meg. De miért haragudott meg ennyi­re egyik a másikra, mi volt az oka annak, hogy B. Mihály a másik éle­tére tört? Erre kereste a választ a rendőrségi nyomozás és a megyei bíróságon dr. Feleky István bünte­tőtanácsa is, amely a közelmúltban fejezte be a pert, és hozott az ügyben ítéletet. A két ember régen ismerte egy- mást.nem voltak haragos viszony­ban. Ám az említett napon reggel B. Mihály — miután felhajtott egy fél deci kevertet—birkáita helyi terme­lőszövetkezet kukoricatarlójára hajtotta legelni. Nem sokkal ezután megjelent a helyszínen Sz. István, egy alkalmazottja társaságában, szemrevételezni a terepet, ugyanis neki a tsz-től erre a területre érvé­nyes legeltetési engedélye volt, míg a másiknak ilyen nem volt. Érthető te­hát, ha Sz. István felszólította B. Mi­hály t, hogy hajtsa el onnan a birkáit, mert az az ő területe. A felszólítás után nem sokkal Sz. István és társa, Sz. József saját bir­káikat is kihajtották a területre, ek­korra már B. Mihály a nyáját a földút másik oldalára terelte, de a szerinte égbekiáltó megaláztatásba nem tudott belenyugodni. Már­mint abba, hogy őt Sz. István „elza­varta” a területről. Ezen és attól va­ló jórészt indokolatlan félelmében, hogy a két birkanyáj összekevere­dik, annyira felidegesedett, hogy szidalmazni kezdte Sz. Istvánt, és azt ordította neki, hogy „itt fogsz megdögleni a tarlón...” Később derült csak ki, hogy B. Mihály ezeket a szavakat nem pusz­ta fenyegetésnek szánta. Beült az au­tójába és hazatért, de útközben egy kocsmában vett két deci kevertet, majd saját tulajdonát képező trak­torjával a helyszínre ment, ahol a A művészetekhez is vonzódott. Pro­kop Péter, Rómában élő pap festő­művész, mint a kalocsai egyházme­gye káplánja, sükösdi plébánossága idején festette meg a híressé vált , Krisztus Király-freskót. Prokop mű­vészetével Belon Gellért ismertette meg a magyar közönséget. Jánoshal­mi pélbániáját a művész több száz ké­pe díszítette, a papiak ezáltal egyfajta kiállítóteremmé vált. Része volt Kodolányi János kato­likus hitre való áttérésében, lelki atyja Dienes Valériának. Illyés Gyulát ő te­mette. Ennyi dióhéjban a tudós főpap­ról, aki názáreti rejtettségben élt ugyan, nevét mégis szinte minde­nütt, sőt, külföldön is ismerték. A Belon Gellért Emlékkönyv, amely a Szent István Társulat második posztumusz kiadványa, a kortársak visszaemlékezéseit, valamint a püs­pök eddig kiadatlan szentbeszédei­nek egy töredékét tartalmazza. A könyv előszavát Dankó László kalocsai érsek írta, aki köszönetét fejezi ki a szerkesztőnek, Waigand József professzornak és Horváth Jú­lia Gloriosa nővérnek a buzgóságá- ért, amellyel elősegítették az emlék­könyv megjelenését. birkái voltak. Ekkor már délelőtt tíz óra volt. Viszont Sz. István nem volt ott, sőt, a birkáit őrző Sz. József sem tudta megmondani, hol tartózko­dik. A traktorral megérkezett ember déli egy óráig várta, s közben megit- taamagávalhozottkevertet. Hama­rosan megérkezett Sz. István H. Jó- zsefné társaságában. Az asszonynak körülbelül fél éve nézeteltérése volt B. Mihállyal, s ezért haragos vi­szonyban voltak. Amint a traktoron ülő, eléggé má­moros B. Mihály meglátta Sz. Ist­vánt, azonnal és teljes sebességgel megindult felé a géppel (ez a teljes se­besség 20 kilométert jelentett órán­ként) és célba vette juhásztársát, aki előtte kerékpárját tolva, mintegy 24 méterre haladt a tarlón. Sz. nem vet­te komolyan a rá leselkedő és egyre közeledő veszélyt, csak akkor kap­csolt, amikor a nehéz jármű körül­belül 3,5 méterre járt tőle. Ekkor hir­telen ellökte magától a biciklit és alig maradt ideje, hogy elugorjon a dü­börgő monstrum elől, amely a kö­vetkező pillanatban csörömpölve haladt át a biciklin. Az esettől mint­egy két méterre állt H. Józsefné és Sz. József juhász, de ijedtükben a tarló­ról kiszaladtak a földútra. B. Mihály azonban megfordult a géppel, s közben áthaladt Sz. József táskáján, porrá törve a benne lévő zsebrádiót és a karórát. Ezen az ille­tő feldühödött, és kampós botjával kiütötte a traktor vezetőfülkéjének egyik ablakát. Nem maradt el a vá­lasz, mert B. Mihály most már „rá­kanyarodott” a juhászra, de az min­dig kitért az elütés elől, sőt, botjával újabb és újabb ütéseket mért a trak­torra, de annak vezetőjét nem tudta eltalálni. Forgolódás közben vi­szont a traktor jobb első kerekével elütötte H. Józsefnét, az ütközést észlelte is B. Mihály, de nem állt meg, hanem tovább forgolódott. Az asz- szony súlyosan megsérült, három hét alatt gyógyult meg. B., miután a traktorozást megelégelte, haza­ment. Mindezek alapján a bíróság B. Mihályt halmazati büntetésül kétévi börtönre ítélte, három évre eltiltotta a járművezetéstől és 20 ezer forint pénzbüntetést szabott ki. A börtön- büntetés végrehajtását ötévi próba­időre felfüggesztette, s kötelezte az okozott károk és a bűnügyi költség megfizetésére. A traktort elkoboz­ták. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor A megye szociális otthonai kö­zül az egyik leglelakottabb intéz­mény a bajai pszichológiai ott­hon. Vezetőjét, Duba Irmát arról kérdeztük, hogy akkor, amikor az önkormányzatnak is egyre keve­sebb pénze jut a költségvetésből a működtetésre, fenntartásra, mi­képpen tudják megszervezni az ápoltak mindennapos ellátását. Az igazgatónő szerint a magas fenntartási költségek miatt, saj­nos, egyre kevesebb pénz jut az ápoltak ruházatára, mert a keret­ből jó, ha ki tudják cserélni és pótolni az elhasználódott ágyne­műket, így a betegek nagy része meg kell elégedjen az adományo­zók által juttatott, használt ru­hákkal. Nagy gond az is, hogy nincs megfelelő foglalkoztató, pedig a beutaltak között több van olyan, akinek állapota megfelelően ja­vult, vagy éppen jó értelemben vett stagnálás van, és mivel nincs családjuk, vagy éppen nem fogad­ják be őket, továbbra is az intéz­ményben maradnak, és nekik is nagy a foglalkoztatási igényük. Szerencsére, a hozzátartozók kö­zött van olyan, aki nemcsak rend­szeres látogatásával segít, hanem, mint például Valkai Ferencné in­dítványára a napokban, sikerült bejegyeztetni a cégbíróságon egy nyílt alapítványt, 1Ö0 ezer forint törzstőkével. Ebből a pénzből — mely, remé­lik, gyorsan szaporodni fog — azokat a feladatokat fogják finan­szírozni, amelyeket az intézmény már nem tud felvállalni, de az ápoltaknak jobb kulturális és egyéb ellátást biztosíthat. Az ön- kormányzat 50 ezer forinttal lépett az alapítványba, de csatlakozott magántőkével Éber András pol­Nyolcadikosok figyelmébe! A Budapesti Idegenforgalmi Alapítványi Iskola és Szálloda ki­helyezett tagozata felvételt hirdet. írásbeli felvételi tantárgyak: ma­tematika, magyar nyelv és iroda­lom. Iskolánkban a tanulmányi idő öt év. A képzés a két tanítási nyel­vű gimnáziumhoz hasonlóan elő­készítő évvel kezdődik, amelyet el­sősorban az angol nyelv tanítására fordítunk. A középfokú nyelvvizs­ga megszerzése után a szakmai el­méleti és gyakorlati tantárgyak, egy részét angol nyelven sajátítják el. Az érettségi, képesítő vizsga az idegenforgalmi szakmákban kö­zépfokú képesítéshez kötött mun­kakörök betöltésére jogosít, és jó alapot nyújt a felsőfokú szakirá­nyú továbbtanuláshoz. Kollégiumot biztosítunk! Jelentkezési határidő: 1993. feb­ruár 15. A jelentkezést szabályosan ki­töltött „Jelentkezési lap továbbta­nulásra” nyomtatványon kell be­küldeni. A felvételi időpontjáról és helyéről értesítést küldünk. Idegenforgalmi Alapitványi Is­kola és Szálloda kihelyezett tago­zata, 8250 Zánka, gyermeküdülő­centrum. (OS) Nem túlzottan sűrűn fordul elő mostanság, hogy bárhol is ilyen jellegű rendezvényre vállal­koztak volna, mint amire febru­ár 6-án, szombaton a nagyba­racskai művelődési házban kerí­tenek sort. Este nyolckor lép színpadra a Mohácsi Hagyományőrző Ci­gármester és Cserháti János alpol­gármester is. A 7 tagú kuratórium­ban pedig helyet kaptak az idősko­rúak szociális otthonának lakói közül ketten, valamint a pszichés részleg hozzátartozói közül szintén ketten. Az alapítvány bejegyzésé­vel egy időben fogalmazódott meg az ötlet, hogy valamilyen úton- módon meg kellene mutatni a vá­rosnak a benti élet dolgait, és rá­bírni az embereket arra, hogy se­gítsenek nehéz sorsú embertársai­kon. A gondolatot tett követte, és az intézmény korábbi hagyomá­nyaira építve, február 25-én, 16 órakor a helyőrségi klubban egy jótékonysági rendezvényt tarta­nak. A rendezvényre 100 forintos egységáron árulnának jegyeket a város különböző pontjain, munka­helyein, és ebben az évben először, ebből a pénzből valamilyen üdülési formákat finanszíroznának, hogy a betegek és az időskorúak picit kiszakadjanak az intézmény meg­szokott életviteléből. Az igazgató­nő elmondta, hogy az ápoltakban nagy a szereplési vágy, tehát senki se gondolja azt, hogy ugráltatni akarják, vagy kényszerítik az ápol­takat, és egyben ez egy élményt szerző program a betegeknek, mert a felkészülés és a „produkció” so­káig kapaszkodópont az ápoltak és az ápolók között. A korábbi tapasztalatokra hivatkozva el­mondta, hogy sokszor nekik, akik jól ismerik a betegeket, nehéz meg­állni könnyek nélkül, amikor lát­ják az értelmi szintet meghaladó igyekezetét, az ápolt sikerélmé­nyét. Éppen ezért nagyon várják a vállalkozók, a gazdasági egységek és a magánemberek pénzét, amivel sokat könnyíthetnek az önhibáju­kon kívül lévő testi és lelki fogyaté­kosokon. Papp Zoltán Kertbarátok Újra éled a kertbarátmozga­lom Baján. Valami elkezdődött, de még inkább folytatódik, rö­vid, kétéves szünet után. Ugyan­is volt Baján egy jó hírű kertba­rátkor, ahol tizenhét éven át, Kiss Ferenc és Győrök István vezetésével, több mint száz ker­tészkedő hódolhatott hobbijá­nak. Ezt a szép hagyományt sze­retnék a volt tagok tovább foly­tatni. Január 15-én ebből a cél­ból találkozott a város különbö­ző pontján lakó Komlósi Mária, Sama Mária, Kiss István, Moj- zes Ferenc, Mayer József és dr. Ligeti Antal az Újvárosi Általá­nos Művelődési Központban. Mint megtudtuk Csiba Gyula igazgatótól és Nemes Gábor mű- velődésiközpont-igazgatótól, szí­vesen adnak helyet, a tevékeny­ségükhöz lehetőséget biztosíta­nak az alakuló kertbarátklub­nak. A hosszas beszélgetésből az a megállapodás született, hogy egy elnökséget hoztak létre. Rö­vid időn belül megalkotásra ke­rül az alapszabály, melynek gon­dozására Komlósi Máriát kérték fel. Az elnökség abban is dön­tött, hogy az alakuló ülésre 1993. március 5-én, 19.30 órakor kerül sor. gány Tánccsoport, akik egyórás műsor keretében mutatják be tu­dásukat. A hét pártból álló cso­port vezetője Petrovics Imre. Ez­után következik maga a bál, melyhez a zenét és a hangulatot Vukovics Attila (Ricsi) négytagú tamburazenekara szolgáltatja hajnalig. s. G. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: „Itt döglesz meg a tarlón...” Műsoros cigánybál Nagybaracskán HETI SOROZATUNK CENZÚRÁZOTT HADTÖRTÉNELEM 10. A „Gaius Crastinusok” Mindazzal, amit évtizedek távlatából, hí­ven az igazság­hoz, és a való­sághoz elmond­tam, az volt a szándékom, hogy mint az ese­mények átélője, az utókor elé tár­jam az esemé­nyek szenvedő részeseinek, a volt magyar ki­rályi 2. hadsereg katonatízezrei­nek kálváriáját, akiknek vajmi kevés részük volt abban, hogy az történt, ami tör­tént, és akik csak azt tették, amit tenniük kellett. Mint a mis­kolci 19. hadosz­tály „tapaszta­latgyűjtő” tiszt­je, módomban volt megismerni a hadsereg vé­delmi helyzetét, a súlyos katonai problémákat, a csapatok, a katonák példátlanul mostoha körülményeit. A súlyos harcok, majd a hetekig tartó visszavonulás kilátástalannak tűnő helyzeteinek sorozatában — mint csapatparancsnok — tapasztalhat­tam a magyar katona kimagasló eré­nyeit, melyekről csak a tisztelet hang­ján lehet és kell beszélni. Mi akkor—katonailag—abban á hitben cselekedtünk valamennyien, hogy amit tennünk kell, az állampol­gári, hazafias és becsületbeli köteles­ségünk. Súlyos lelki válság, csalódás, kiábrándulás, keserűség mellett min­den következményét viselnünk kel­lett annak, hogy akkor teljesítettük kötelességünket, amire szent esküvel felesküdtünk: Aztán béköVetkéáétt'á nemzet életében az a példátlan szé­gyen és gyalázat, hogy a háborúban részt vett katonákat — élőket és hol­takat — tisztelet helyett megalázás, meghurcolás érte. A hősi tetteket elis­merés helyett bűnnek minősítették a megszálló hatalom helytartói és ki­szolgálói. Ne adja az Ég, hogy a mai és a kö­vetkező nemzedékek katonáinak olyan válságot kelljen megémiök, mint ami nekünk kijutott! • Volt azért valami, ami minket, tisz­teket, egykori parancsnokokat átse­gített a háborút követő lelki és fizikai válságokon, ami kárpótolt bennün­ket minden keserűségért, amire büsz­kék vagyunk. Ez pedig katonáink ke­mény kézszorítása, amikor tőlük bú­csút vettünk, az a tudat, hogy ők évti­zedek múltán is megtisztelő módon emlékeznek ránk. De talán nincs is szükség hosszas magyarázgatásra. érvelésre, elmélke­désre. A lényeget Julius Caesar már kétezer évvel ezelőtt megfogalmazta: „Élet, halál és becsület mást jelent, amikor a nyomását állandóan érez­zük, és mást, amikor e szavakat a nép vagy a szenátus előtt elmondott be­szédekben használjuk. A háborúnak minden pillanata az egész személyisé­get leköti... Julius Caesar becsülte, tisztelte ka­tonáit, és azok is őt. Amikor a meg­gyilkolása előtti éjszakán életéről és a halálról elmélkedett, minden dicsősé­ge mellett elsősorban veterán katoná­jára, a tizedik légió rangidős centu- riójára, Gaius Crastinusra emléke­zett, aki a bizonytalan kimenetelű pharszaloszi csata előtt Caesar hozzá intézett kérdésére: „—; Nos, Gaius Crastinus, hogy vélekedsz az esélye­inkről?" —így válaszolt: „— Győzni fogunk Caesar, fényes győzelmet aratunk! És este, akár élek, akár meg­halok, büszke leszel rám!” Július Caesar győzött ^ompeius serege felett, de GäiUs Crastinus hol- táfimáíadt a csattftérdfiúfódvítir > -j>í E válságos, de felemelő nagy pilla­natra, katonájának hűségére, bizal­mára, bátorságára emlékezett a csá­szár a meggyilkolása előtti éjszakán: „... Ami engem illet, most tisztán látom magam előtt az átélt veszedel­meket, győzelmeket, szerelmeket és az elért eredményeket. De úgy érzem; hogy a legtisztábban Gaius Crastinus arcát látom. Tisztán, s mégis úgy, mintha álomban látnám ...” A Gaius Creastinusok ott voltak és ott lesznek minden idők háborújá­ban! Mindegy, hogy melyik ország hadseregéhez tartoznak. A katona itt is, ott is, mindenütt katona, aki enge­delmes, fegyelmezett, bátor, aki har­col, szenved, pusztul. A Gaius Crastinusok ott voltak — mert ott kellett lenniük — a Don­nál is. Látom őket, és látni fogom, míg élek, dértől, jégcsapoktól terhes sállal borított arcukat. Ä legtisztábban az esztergomi 107. honvéd utászszázad háromszázhuszonhét Gaius Crasti- nusát látom. De látom a többieket is. Valamennyit. Több mint kétszázez­ren voltak... Bártfai Szabó László ( Foly tájuk ) SZÍNHÁZ, MOZI, KTV, KISKUN TV KECSKEMÉT KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 óra: KAVI­ÁR ÉS LENCSE. Csortos Gyula­bérlet. A mozik műsora: Városi: fél 4. 3/4 6 és 8 órakor: DILI-VÍZIÓ. Szí­nes, dél-afrikai film. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: TŰSAROK. Színes, spa­nyol—francia film. Csak 16 éven fe­lülieknek! Stúdió: 7 órakor: VIDEO BLUES. Színes, magyar film. Csak 16 éven felülieknek! Kiskunfélegyhá­za: Petőfi: 5 és 7 órakor: SOSE HA­LUNK MEG! Színes, magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stú­dió: 6 órakor: MINDENKI JÓL VAN. Színes, olasz film. KTV: 8.00 —12.00: ATV-Víkend. Családi Ma­gazin. 12.00—13.00: KÉPÚJSÁG. 13.00—17.00: ATV-Víkend. Dél­utáni Ifjúsági Magazin (DIM). 17.00 —18.00: KÉPÚJSÁG. 18.00—22.00: Szív-TV-produkció. Kiskun TV: 05-08: KÉPÚJSÁG. 08—12.00: Agro-TV-műsora. 12.00—13.00: KÉPÚJSÁG. 13.00—17.00: ATV Délutáni Magazin. 17.00—24.00: KÉPÚJSÁG. 1993. január 24. (vasárnap). KECSKEMÉTI KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: délután 3 óra KA­VIÁR ÉS LENCSE. Ruttkai Éva- bériet. A mozik műsora azonos a szom­batiéval. KTV: 8.00-12.00: TV 4-pro- dukció csütörtöki műsorának ismétlé­se. 14.00-15.00: KÉPÚJSÁG. 20.00 -—24.00: TV 4-produkció pénteki mű­sorának ismétlése. Kiskun TV: 05—08: KÉPÚJSÁG. 08—12.00: A TV 4 csü­törtöki ism. 12.00—20.00: KÉPÚJ­SÁG. 20.00—24.00: TV 4 pénteki ism. 'A PUSZTATOURIST meghirdeti a Liberté kávéhá-^ zat bérleti üzemeltetésre, 1993. március 1 -jétöl. A pályázati feltételek írásban átvehetők: Kecskemét, Szabadság tér 2. A pályázat leadási határideje: 1993. február 5. A pályázat elbírálásáról 1993. február 20-áig írásban értesítjük a pályázókat. V ____________________________________________ „ A hazáért mindhalálig". (A szerző fotója)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents