Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-19 / 15. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. január 19., 5. oldal PN • A mélykúti Szabó Antal családja a szárazvirág exportjával alapozta meg tekitélyét. (A szerző felvétele) A mélykúti gazdáknak jó esé­lyük van arra, hogy közvetlen kap­csolatokat építsenek ki a belföldi és a nyugati piacokkal. S hogy erre jó a kilátás, abban a legnagyobb szerepe a parasztszövetség helyi szervezetének, illetve a szervezet elnökének, Szabó Antalnak és csa­ládjának van. Az idén 60 esztendős Szabó Antal — aki a helyi önkor­mányzatba is bejutott — eddigi életét elsősorban pedagógusként élte le. De mindvégig úgy, hogy közben földet is művelt. Most pe­dig olyan helyzetben van, hogy kö­zeli nyugdíjazása után sem kell majd unatkoznia. Sőt, többet dol­gozhat, mint eddig. — Úgy tudom, hogy elismert, vállalkozó gazda mivoltának kö­szönhette a bizalmat: elnökévé vá­lasztotta a parasztszövetség helyi szervezete. — A pedagógusfizetésből nehe­zen lehetett volna megélni, de nem csak ez, hanem a föld hagyomá­nyos szeretete is arra késztetett, hogy gazdálkodjak. Ezt tették az elődeim is, s ezt teszi valamilyen formában szinte mindenki Mélykú- ton. A téeszidőkben is csak látszó­lag szűnt meg a magántulajdon iránti igény. Valójában még csak nem is csökkent sohasem. Ezt mu­tatják a mostani földigénylések. Én szárazvirággal is foglalkoztam, s én voltam a felvásárló Euromark Kft. helyi megbízottja. A káefté azon­ban 1990-ben leállt a felvásárlással, az emberek pedig hozzám jöttek: mi lesz a virágokkal? Bajban vol­tam, de a lányom, aki több nyelven beszél — szellemi szabadfoglalko- zásúkénl dolgozott a külkereskede­lemben és az idegenforgalomban —, azt javasolta, hogy hozzunk lét­re egy betéti társaságot, s keressünk mi piacot a virágokra. Belevágtunk, s nem bántuk meg. S ugyanígy nem bánták meg a mélykúti virágter­mesztők sem. Olaszországba expor­táljuk a szárazvirágot. Az így meg­szerzett tekintélyem emelt — köz­felkiáltással — a helyi parasztszö­vetség élére. A parasztszövetségről eddig so­kan úgy vélték, hogy csak fantom­szervezetről van szó. Amikor a híres madarasi gazda, a kisgazdák megyei alelnöke, Gál István meghirdette a parasztszövet­ség alakuló ülését Mélykútra, el­mentem én is. Olyan harmincan- negyvenen lehettünk. Mindjárt ar­ról esett szó, hogy ne csak szerveze­tet alakítsunk, hanem csináljunk is valamit. Tele volt akkor a falu 180- 200 kilósra hízott sertésekkel, ami­ket senki sem akart átvenni. A szin­tén mélykúti Gelányi János segítsé­gével — aki azóta téeszelnök Tata­házán — elindultunk. Megkerestük a Pick szalámigyárat is, akik köztu­domásúan a nagy súlyú, öreg serté­sek felhasználói. Olyan jó kapcsola­tunk alakult ki, hogy azóta mi na­gyon ragaszkodunk a Pick szalámi­gyárhoz. Eladtuk a sertéseket, a pa­rasztszövetség létszáma pedig fel­ment százötvenre. Ma is aktív, együttműködő társaság. — Ahhoz, hogy valaki bekapcso­lódhasson a kereskedelembe, pénz­ügyeiket, kifizetéseket intézzen, az kell, hogy a partnerek is elfogad­ják ... — A mélykúti parasztszövetséget ma szerződő félnek tekinti minden­ki. Pecsétünk, pénztárunk, számvi­telünk, szervezőink, s egy főállású alkalmazottunk is van. Nagyon so­kat segített rajtunk a polgármesteri hivatal, ahonnan telefonokat bo­nyolíthattunk le — Mélykúton ma még csak egy távhívó készülék van —, fénymásolatokat készíthettünk. — A sertéseladáson kívül mit si­került elérni? — Volt közös vegyszerbeszerzé­sünk és vetőmagbeszerzésünk. Ku­korica-vetőmagot például úgy hoz­tunk Kiskunhalasról, hogy bérel­tünk egy nagy kocsit, felvettük az igényeket, s megszerveztük, hogy legyenek otthon az emberek. Min­denkinek a házához jött a vetőmag. Ráadásul olyan szárazságtűrő faj­tát hoztunk, amiért mindenki di­csérte a parasztszövetséget. Eső alig esett, de mégis termett kukorica. Az elveszett gabona után járó állami támogatást is közösen igényeltük és vettük fel. Tudjuk, hogy a tagjaink elvetettek körülbelül ezer hektár búzát, amire Svédországban kere­sünk piacot. Már a szolnoki cukor­gyárral is a parasztszövetségen ke­resztül tartják a kapcsolatot a mély­kúti gazdák. — Nem éri-e önt vád, hogy a kereskedelembe a saját betéti társa­ságát is bekapcsolja? — Csak a parasztszövetségen kí­vülről. Mindert hétfőn gyűlésünk van, amelyen nyolcvan-százan vesznek részt, tehát rendszeresen az emberek szemébe kell néznem. Kü­lön kezelem a két dolgot, s most azon vagyunk, hogy a parasztszö­vetségnek is legyen önálló exportjo­ga. Bálái F. István NEMET BEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON 500-------------------­4 50-------------------­B efektetések: millió dollár Vállakózások száma: darab 1990 1991 1992 • (A Figyelő jan. 14-ei számából tallóztuk.) Francia—magyar építőipari alapítvány Alapítványt hozott létre konzorci- alis feladatokra az Iposz Magyar Kézműves Kamara, valamint tag- szervezete a Fa- és Építőiparosok Országos Szövetsége a francia Con- lortíum-Franco-Alemand Du Bat Építőipari Szövetség. Az alapítványt a francia és ma­gyar kis- és középvállalkozások tá­mogatására hozták létre. A szervezet képviselni fogja a vállalkozók érde­keit, elsősorban szervező tevékenysé­gével segíti őket, hogy közösen — esetleg vegyes vállalatként összeállva — részt vehessenek hazai, illetve kül­földi tendereken, piachoz, megbízá­sokhoz jussanak. Nagy lehetőség az alapítvány számára például az 1996- os budapesti világkiállítás, amelyen a francia és magyar kisvállalkozók ön­magukban legfeljebb alvállalkozó­ként számíthatnának megrendelésre. A francia konzorcium több mint 200 építőipari vállalatot képvisel, ki­épített banki és garanciarendszere van. A magyar vállalkozók viszont szakmai képzettségükkel járulhatnak hozzá az ütőképes vegyes vállalkozá­sok létrehozásához. Az alapítvány alacsony tőkével jött létre, a magyar rész egyelőre 670 ezer forint. A francia hányad nem is­meretes. JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Felmondás, végkielégítés a jogalkalmazók szemével Talán furcsa, hogy a mai jogsza- bálydömpingben éppen egy állás- foglalást tartok szükségesnek is­mertetni, de úgy gondolom, a téma aktualitása miatt erre igen nagy szükség van. Az elmúlt két-három évben megindult tulajdonváltás idősza­kában a munkavállalók többségé­nek helyzete lényegesen megválto­zott, eladták az üzemet, társaságba vitték a műhelyt stb. Sajnos, a ' munkajogi törvénykezés ezt a vál­tozást nem követte teljes egészé­ben, sem a korábbi módositások, sem pedig az új munka törvény- könyve megalkotásakor. Talán ezt pótolta a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma, amikor megalkotta 154. sz. állásfoglalását. A legfőbb bírói testület munka­ügyi kollégiumának állásfoglalása szerint a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás a dolgo­zó munkaviszonyát nem érinti. Ennek megfelelően a jogelőddel lé­tesített munkaviszony a jogutód­dal változatlanul fennáll és külö­nösen a felmondási idő és a végki­elégítés szempontjából az e mun­kaviszonyban töltött időket együt­tesen kell számításba venni. A kollégiumi állásfoglalás egyik leglényegesebb eleme, hogy nem­csak az egyetemes jogutódlást te­kinti jogutódlásnak, hanem az üzemnek, az üzletnek, munkahely­nek megállapodáson alapuló átvé­telét is, ha az átvevő az átadó jo­gaiba lép, így különösen az üzem egészére, vagy meghatározott ré­szére vonatkozó jogátruházást, adásvételt, cserét, gazdasági társa­ságba történő vagyonbevitelt stb. Ennek megfelelően tehát az el­adott vagy társaságba bevitt üzem dolgozói felmondás esetén igényt tarthatnak a korábbi munkáltató­nál megszerzett munkaviszony alapján őket megillető felmondási időre, illetve végkielégítésre. Az előzőekben ismertetett állás- foglalásból egyértelműen kitűnik, hogy a jogalkalmazás tágabban ér­telmezi a munkajogi jogutódlást, melyből eredően a jogutód számá­ra — a munkavállalókkal szemben a jogelődnél megszerzett jogok — kötelezettséggé válnak. Az állásfoglalás a dolgozók és a munkáltatók széles rétegét és lénye­ges érdekeit érinti, ezért célszerű, ha az ügylet megkötése előtt a jog­utódlás feltételeiben megállapod­nak, vagy pedig tudomásul veszik a korábbi munkáltatónál megszer­zettjogok további érvényesülését. A jogásznak ehhez legfeljebb annyi megjegyzése lehet, hogy ta­lán célszerűbb lett volna az új munka törvénykönyvében szabá­lyozni a munkajogi jogutódlás fel­tételeit, elkerülve ezzel sok bizony­talanságot, és sok, felesleges mun­kaügyi vitát. Dr. Jobbágy Lajos Közös pályázat Coventryvel A kecskeméti önkormányzat gaz­dasági bizottságának elnöke, Kör- möczi Béla egy brüsszeli útja során hallotta: a kelet-európai projektek támogatására szánt pénzből évente dollárszázmilliók maradnak kiosz­tatlanul, mert az európai közösségi pályázatok elnyeréséhez szükséges szigorú tartalmi és formai követel­ményeket általában nem teljesítik az igénylők. Kecskemét angol testvér- városa — 1962 óta — Coventry, ahonnan tavaly a polgármester veze­tésével delegáció látogatott a hírős városba. Megismerkedtek a Kecske­méten meglévő kihasználatlan lehe­tőségekkel, s az itteni pénzhiányt és tapasztalatlanságot enyhítendő, fel­ajánlották segítségüket. Első lépés­ként Coventry és Kecskemét közö­sen megpályáz 20 ezer angol fontot az angol kormány know-how-alap- jából, s reményeik szerint ebből az összegből elkészülő profi anyagok­kal már sikerrel próbálkozhat Kecs­kemét, akár a Phare-program pályá­zatain is. Az angol szakemberek Kecskemét gazdaságfejlesztési stra­tégiájának kidolgozására egy évet szánnak. Cégbírósági hírek 1992 utolsó negyedévében a me­gyei cégbíróság az alábbi kft.-ket je­gyezte be: Juhtenyésztő Kft. (székhely: Kecs­kemét) — Ginál Ház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Baja) — Meditta Menedzsment Tanácsadó Kft. (Bu­dapest) — Ital Centrum Kereskedel­mi Kft. (Sükösd)—Ábea Kereskedel­mi Kft. (Kecskemét) — Bács-Petrol Beruházó, Kereskedelmi és Szolgálta­tó Kft. (Kiskunhalas)—Tabán Sörö­ző Kft. (Kiskunhalas)—Glastechnik Kft. (Kiskunhalas)—Profi Universal Szolgáltató Kft. (Kecskemét) — Trent Kereskedelmi Kft. (Kecskemét) — Sz and W Építőipari Kft. (Vaskút) -— Fagépszer Faipari Gép- és Szer­számszerviz Kft. (Kecskemét)—Rol­ling Trade Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (Kecskemét) — ELEX Gépipari Termelő és Kereskedelmi Kft. (Baja) — Centrálbróker Biztosításközvetítő és Kereskedelmi Kft. (Kecskemét)— Gold Eagle Company Nemzetközi Általános Kereskedelmi Kft. (Kecs­kemét) — Calypso Búvár- és Kötél­technikai Szolgáltató Kft. (Kiskunfél­egyháza) — Ro-San Kereskedelmi Szolgáltató és Termelő Kft. (Kiskun­halas) — Renesansan Company Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kecs­kemét)— Mezőgazdasági és Húsipari Termelő és Kereskedelmi Kft. (Szak- már) — Bona Fides kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kecskemét) — TE­9 A cégbíróság mozgalmas mindennap­jai. Latos Sándorné a számítógépnél. XOIL Kereskedelmi Kft. (Fülöpszál- lás) — KSZE—Gitr Kroker Kft. (Szolnok) — Altseimer Mezőgazda- sági és Kereskedelmi Kft. (Baja) — INNOVA—Agro Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Baja)—West-Autó Járműbontó és Forgalmazó Kft. (Kecskemét) — Húsfarm Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Tá- taháza). AUTÓTULAJDONOS KÍNAIAK Kínában immár 37 ezer autótu­lajdonos magánszemélyt tartanak nyilván —jelentette a hivatalos Új Kína hírügynökség. A hatalmas or­szágban a helyi gyártású személy- gépkocsik ára, amely a különféle adók és illetékek felszámítása után akár 40 ezer dollár is lehet, 100 évi átlagfizetésnek felel meg, a külföldi autók pedig a súlyos vámok miatt eredeti áruk háromszorosáért ke­rülnek forgalomba — ha az impor­tőrnek egyáltalán sikerül kivere­kednie a behozatali engedélyt. Az egymilliárdnál is több kínai túlnyo­mó többségének ugyanakkor meg sem fordulhat a fejében az autóvá­sárlás gondolata. Iraki törlesztés Jordánia az idén is megkötötte éves olajimport-szerződését az egyébként nemzetközi embargó súj­totta Irakkal. Az egyezmény értel­mében a királyság a mennyiség felét ingyen, másik felét kedvezményes áron — hordónként 16,2 dollárért, csaknem 2 dollárral a világpiaci ár alatt — kapja. Bagdadot a kuvaiti invázió óta ENSZ-embargó tiltja el a kőolajexporttól, de a világszerve­zet szemet huny a szomszédos Jor­dániába történő olajszállítások fe­lett. A pénzszűke által szorongatott Ammannak égető szüksége van az olcsó fűtőanyagra. Irak a kedvez­ményes szállításokkal az Iránnal ví­vott nyolcéves háború során Jordá­niával szemben felhalmozódott adósságait törleszti ily módon. Befektetők Iránban Iráni adatok szerint az ország leg­nagyobb szabadkereskedelmi öveze­tében, a Queshm-szigcten a külföldi befektetések összege elérte a 10 milli­árd dollárt jelentette az ÍRNA hírügynökség. Mint az iráni olasz kereskedelmi kamara vezetője el­mondta. a Perzsa-öböl legnagyobb szigetén kialakított zóna hatalmas gázkészletei és infrastrukturális lehe­tőségei mindenekelőtt japán vállala­tokat csábítottak magukhoz. Új amerikai munkahelyek Az idén csaknem 1,6 millió új munkahely jön létre az amerikai gazdaságban —• jelentette az AP egy előrejelzést idézve. Ennél na­gyobb növekedésre utoljára Bush elnökségének első évében került sor, s a további munkahely-szapo­rulatot szakemberek Bili Clinton el­ső ajándékának tekintik. Az AP ál­tal ismertetett, 50 neves közgazdász készítette jelentés szerint, tavaly 557 ezerrel nőtt a munkahelyek szá­ma az országban, tavalyelőtt vi­szont közel 1 millióval csökkent. Az 1993-ra jelzett emelkedést a szakértők a gazdaság fölgyógyulá­sának biztos jeleként értékelik. Nincs veszélyben az olajtermelés A főbb nemzetközi piacok eddig meglehetősen mérsékelt választ ad­tak az Irak ellen végrehajtott szö­vetséges villámakcióra. Elemzők a viszonylag nyugodt üzletmenet folytatódását azzal magyarázzák, hogy a tőzsdék nem látják veszély­ben a közel-keleti kőolajforrásokat, s azzal számolnak, hogy az akció mérsékli a térségbeli feszültséget. A piacok szakértői szerint Szaddám Huszeinnck már nincs olyan kato­nai hatalma, amellyel komolyan ve­szélyeztethetné a régió olajtermelé­sét. Ezt a vélekedést hűen tükrözi az olajárak alakulása is. Halasztott átütemezés Az orosz—ukrán vagyonvita mi­att halasztást szenved a volt szovjet adósságállomány idei esedékessé­geinek átütemezési megállapodása —- közölte az amerikai pénzügymi- nisztéri um. Legkorábban január vé­gén tudnak tárgyalóasztalhoz ülni a nemzetközi szervezettel, hogy meg­vitassák a több, mint 15 milliárddol­láros idei FAK-adósságszolgálat át­ütemezésének lehetőségeit. Orosz­ország és Ukrajna novemberben megegyezett arról, hogy Moszkva átvállalja az Ukrajnára eső volt szovjet adósságot, Kijev pedig cseré­be lemond az Oroszország területén található, de elvileg az ő tulajdonát képező volt szovjet vagyonról. Ké­sőbb azonban mindkét fél visszalé­pett a szerződéstől. Panamáé a legtöbb hajó Tavaly Panamáé volt a legtöbb bejegyzett hajó a világon — derül ki a szektor hivatalos jelentéséből. A közép-amerikai ország flottája hi­vatalosan 12 200 hajóból állt, ezek összesített vízkiszorítása elérte a 70 millió tonnát. Panamában a bejegy­zésből eredő adóelőnyök következ­tében csak tavaly decemberben 500 hajót vettek tol újonnan a listára, s ebből az országnak 100 millió dol­lárnál nagyobb bevétele lett. Szerkesztette: Károlyi Júlia kezdőknek és profiknak A mélykúti parasztszövetség elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents