Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
PETŐFI NÉPE 6. oldal, 1993. január 4. ÉV ELEJI KÖRKÉRDÉSÜNK Miben hisz, mit remél? • Pető Iván (középen). A „Hit, remény, szeretet” hármas jelszava igen régi és vélhetően elévülhetetlen marad a jövőben is. Az új esztendő küszöbén a parlamenti pártok vezetőit kértük föl arra, hogy röviden határozzák meg: számukra mi e hármas jelszó aktuális tartalma. Öt válasz érkezett be, — ezeket adjuk közre a pártok szerinti csoportosításban. Kérdéseink a következők voltak: 1. Miben hisz? 2. Mit remél a jövőtől? 3. Mit tart fontosnak elmondani a szeretetről? Élni tudunk a lehetőséggel KÓNYA IMRE, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője: 1. Hiszek abban, hogy a magyarság élni fog azzal a történelmi eséllyel, amelyet az elmúlt három év változásai kínálnak számára. A nemzet visszaszerezte függetlenségét, a polgárok szabadságukat, az állam pedig alkotmányos jogrendjét. Az egyedülálló történelmi lehetőség egyben óriási felelősséget is ró a magyar társadalomra. Ném hivatkozhatunk külső kényszerekre, sem belső erőszakra. Csak rajtunk múlik, hogy megteremtjük-e az új magyar társadalmat, amelyben minden egyes embernek megadatik a lehetőség az emberhez méltó életre, valahogy úgy, ahogy nálunk szerencsésebb országokban hosszú évtizedek fejlődése nyomán már kialakult. Ebben hiszek, hogy ez sikerül a magyarságnak, hiszen semmivel sem vagyunk tehetségtelenebbek, mint a tőlünk nyugatabbra élő szerencsésebb nemzetek fiai. 2. Azt remélem, hogy ez alatt a négy év alatt, amíg a nemzet kereszténydemokrata polgári és népi értékeket valló politikai erők irányítják az ország átalakulását, a társadalmi béke és a működőképesség fenntartása mellett sikerül az átalakulásban olyan messzire jutni, hogy semmiféle politikai változás ne tudja a megindult folyamatot visszafordítani. Persze tisztában vagyok vele, hogy négy év nem elegendő egy egész társadalom demokratikus és törvényes átalakítására, ezért abban is reménykedem, hogy 1994-ben lehetőséget kapnak ugyanezek a politikai erők a megindult átalakulás folytatására, illetőleg megszilárdítására. 3. Amikor a társadalom leveti magáról a kollektivizmus béklyóit és az egyéni érdekek érvényesülése kerül előtérbe, talán természetes, ha a hamis „közösségi érzés”-től szabadulván mintha átmenetileg megfeledkeznénk arról is, hogy a szeretet az emberi társadalmat együtt tartó természetes érzés. Valóban keservesen tapasztaljuk nap• Surján László jainkban a szeretet hiányát, de bízom abban, hogy ez az átmeneti egyensúlyzavar hamar helyrebillen. Ebben sokat segíthet a kereszténység értékeinek ervényesülése a társadalom minden területén, hiszen a kétezer esztendős kereszténység alapvető tanítása a szeretet. Tanuljuk meg elviselni egymást PETŐ IVÁN, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke: 1. Mint közéleti szereplő, abban szeretnék hinni, hogy az ország és a benne élők sorsa mielőbb jobbra fordul. Ehhez azonban mindenek előtt arra van szükség, hogy végre magunk mögött tudjuk hagyni az olyan politikai vitákat, melyeket a hangnem olykor a gyűlölködéshez közelít, s amelyek ma — sajnos — eléggé meghatározzák a magyar küzéletet. 2. Ez egyben reménykedésem egyik célja is, és ezt a reményt nem tartom megalapozatlannak. Az elmúlt napok — azaz a karácsonyi és szilveszteri ünnepek — hangulata az emberek egymás közötti érintkezését akkor is áthathatná, amikor hétköznapokat élünk. Ebben is bízom, hiszen egyébként a legtöbb emberi cselekvés, ágy a politizálás is jórészt értelmét veszíthetné. 3. A szeretet még az előző kettőnél is meghittebb érzés, fogalom. És nemcsak az intim magánéleti szférában, hanem társadalmi szinten is. A politikusok számára persze nem írható elő, hogy egymást kivétel nélkül szeressék, s talán nem is volna ez lehetséges. Az azonban mindenképpen elvárható, hogy megtanulják elviselni egymást és tudjanak együtt élni a köztük húzódó, szükségszerű ellentmondásokkal. E téren optimista vagyok, mert számos jelét látom annak, hogy mindinkább erősödik ez a törekvés. Társadalmi szinten hasonlóképpen fedezhetők föl az egymás iránti szeretet és az összetartozás, a szolidaritás jelei, amelyet talán még erősít az is, hogy az országban mind többen kénytelenek számukra fontos dolgokról — remélhetőleg átmenetileg — lemondani és gyakran a nélkülözést is vállalni. Persze, a szélsőségek megjelenése és erősödése is tagadhatatlan, de én a másik pólus erejét sokkal többre tartom. SURJÁN LÁSZLÓ, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke: 1. Erre a kérdésre egyetlen, de úgy vélem, mindent kifejező szóval válaszolhatok: Istenben. 2. Legfőbb reményem, hogy Magyarország lakossága végre fölismeri, hogy már 1990 tavaszától, de legkésőbb 1991. június végétől — amióta nincsenek hazánkban idegen katonák — maga dönthet saját sorsáról. 3. A szeretetről azt tartom fontosnak megjegyezni, hogy ezt a gyönyörű fogalmat sokkal inkább elhasználtuk, mint amennyire felhasználtuk. Vagyis, kezünkben van egy nagy lehetőség, amiről nem annyira beszélnünk, mint inkább azt gyakorolnunk kellene. Egyenlő teherviselést SZEKERES IMRE, a Magyar Szocialista Párt ügyvezető alelnö- ke: Az év végi ünnepeken a magány jobban fáj. A kiszolgáltatottak még jobban félnek. Az emberek jobban vágynak az együttlétre és a szeretetre, mint máskor. Most sokan voltak, akik nem tudtak ajándékot vásárolni, ünnepivé varázsolni a szentestét. Akik — miközben a karácsonyfát díszitették és az elmúlt évre gondoltak, arra ébredtek rá, hogy valami nagyon fontosat elveszítettek: a biztonságérzetet. Egyre többen vannak, akik nem tudják mit hoz a jövő: lesz-e munkahelyük, ki tudják-e fizetni a villanyszámlát, tudnak-e játékot is venni a gyerekeknek, elmehetnek-e nyaralni 1993 nyarán. Egyre több ember számára vész el a remény is. Az, hogy holnap vagy holnapután jobb lesz, hogy ismét elindítható a kocsi, hogy ismét eljut színházba is, és a gyerek különórára is járhat. Az a kis jólét, ami a ’80-as évek végére kialakult Magyarországon, csak álom volt tán, amely soha nem tér már vissza? Minél tekintélyelvűbb egy hatalom, annál jobban összekovácsolja a neki alárendelteket. A rendszer- váltás két és fél éve alatt az emberek megtanulhatták, hogy soha ekkora szükségük nem volt — a legkisebb közösségtől a legnagyob- big, a társadalomig — a szolidaritásra. Sokan megértették, hogy ezekben a nagyon is embert próbáló időkben mennyire fontos a másik emberre való figyelés, az összetartás. Két és fél év elegendő volt ahhoz, hogy mind többen ráébredjenek: az elmúlt rendszer akkor szólamnak tekintett elvei mennyire hiányoznak mai mindennapjainkból. Mindez reményt ad a szocialistáknak, akik alapvető eszményükként vallják a szolidaritást. Rosszkedvű volt 1992 tele. Mintha hiányozna nemcsak a fény, a ragyogás, hanem a szeretet is. Osszeszorított fogakkal rohanunk, küzdünk, mindenkiben ellenséget látunk, esetenként keresünk. Az ünnepek talán segítettek abban, hogy kissé megfeledkezzünk a mindennapokról. Öltöztessük szívünket örömbe. Merítsünk erőt azokból a csillogó gyermekszemekből, amelyek ezután is ki- gyúlnak, mikor felszikrázik a csillagszóró. Egy boldogabb évet kívánok mindnyájunknak 1993-ra. GYIMÓTHY GÉZA, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt országos főtitkára: 1. Távol lévő elnökünk, Tor- gyán József nevében is mondhatom: a hit áthatja mindennapjainkat. Őt családi gyökerei a görögkatolikus valláshoz kötik, hitben nőtt fel és ma is hívő katolikus. Nekünk, kisgazdáknak a kereszténység nemcsak jelszó, mi meg is éljük. Egyébként jómagam is görögkatolikus vagyok, s lelkész, tehát a hit hivatásommal szorosan összefonódik. 2. Abban reménykedünk, hogy az a folyamatos politikai küzdelem, amiről jól tudjuk, sokszor népszerűtlen jelenségekkel is társul, végül mégis meghozza a gyümölcsét, hiszen a céllal nemcsak egy-egy szükebb csoport ért egyet, hanem a’kisgazdák és a velünk ro- konszenvezők széles tábora: a politikai rendszerváltásnak végbe kell mennie! Miközben nem akarunk egy percre sem elfeledkezni azokról, akikért az egésznek történnie kell. Azokról a milliókról, akik ebben a nehéz időszakban még csak a terheit érzik e folyamatnak. Mért az ő hitükről is szó van, amikor a rendszerváltás tempóját már-már elviselhetetlennek érzik! Mint pártpolitikus, azt is remélem, hogy megtévesztett tagjaink is megértik, miért történt annyi kényszerű oldallépés a politikai harcunkban és nem engedik, hogy megtörténjék a kisgazdapárttal újra az, ami a Rá- kosi-érában, amikor a pártot fölszabdalták és így veszítette el erejét, bázisát. 3. A szeretetről lényegében már az előbbi pontban szóltam, amikor a milliók érdekeinek fölvállalását, az értük érzett felelősséget említettem. Az ősi kisgazdajelszóval teljesen egyetértve — Isten, haza és a család teljes egységében gondolkodunk. Ä családot, mint mikroközösséget a szeretet legfőbb, elemi egységének tekintjük és politikusként is a családból hozott érzelmeinkkel szeretnénk hatni az emberekre. Felvételeink a parlamenti ülések egy-egy pillanatát örökítik meg. Számítógépes tb.-kapcsolat A legkorszerűbb számítógépes rendszer köti majd össze megyei igazgatóságokat Budapesttel, illetve azokkal a lokális irodákkal, amelyek mintegy 200 településen fognak működni. A Társadalom- biztosítási Főigazgatóság fejlesztési irodája már több, mint egy éve, külföldi szakemberekkel együtt ezen dolgozik. Már épül a régi mellett az új székház és benne annak a nagy teljesítményű számítóközpontnak a helye, ahol majd napjaink legkiválóbb kibernetikai csodáit telepítik le. A 200 millió dolláros beruházás, ha megvalósul, gyökeresen megváltoztatja a társadalombiztosítás oly sokat kifogásolt ügyintézését. — Á munka nagy részét még mindig manuálisan vagyunk kénytelenek végezni a társadalombiztosításban — mondja Zák György, a főigazgatóság főosztályvezetőhelyettese. Ezért aztán rendkívül elmaradott, nehézkes az ügyintézés az ott dolgozók minden igyekezete ellenére is. Ezen szükséges mielőbb változtatni és oly módon, hogy egy speciális szolgáltatórendszer beiktatásával az ügyintézés az ügyfelek közvetlen közelébe kerüljön. A közel egy esztendeig tartó munkálatokban két munkatársammal együtt én is közreműködtem. A költségek, beleértve a korszerű infrastruktúrát, a többszáz szakember kiképzését, a célnak megfelelő számítógépes programok kidolgozását, mintegy 200 millió dollárt fognak kitenni. Ennek kétharmadát a Világbank, a többit pedig a Nyugdíjbiztosítási, illetve az Egészségbiztosítási Alap fedezi. Amennyiben a Világbank elfogadja az általunk kidolgozott programot, akkor 1993 első negyedében várható a szükséges szerződések aláírása, a hitelek folyósítása, elkezdődhet a tervek valóra váltása. A fővárosban egy nagy teljesítményű központ lesz, középen helyezkednek el a megyei igazgatóságok a regionális adatbázisaikkal, és legvégül pedig a helyi irodák, amelyeket mind a megyei, mind a központi rendszerbe bekapcsolnak. A tervek szerint az ország minden jelentős településén, reményeink szerint mintegy 200 helységben létesítenénk olyan szolgáltató irodát, ahol munkatársaink egy monitor segítségével ott a helyszínen és azónnal a hozzájuk forduló ügyfelek minden ügyét elintézhessék. Aki egyszer is arra kényszerült, hogy a megyeszékhelyen, vagy a fővárosban kellett intéznie ügyeit, annak azonnal világos, hogy milyen előnyei lesznek megvalósulása esetén ennek az információs rendszernek. Segítségével talán az aktatologatásnak is végleg búcsút mondhatunk. A be- léfektetett milliókat pedig gyorsan visszatérítik azok a megtakarítások, amelyet mind az átlagpolgárnak, mind pedig az országnak előnyére szolgálnak. (MTI-Press) • Kónya Imre (középen). Új felvételi rendszer az államigazgatási főiskolán Az 1993/94-es tanévtől a budapesti székhelyű államigazgatási főiskola új felvételi rendszert vezet be. Tábik Ferenc, a tanulmányi osztály vezetője kérdésünkre elmondta: a nappali tagozatra a felvételi irányszámból 100 fő felvételi nélkül nyerhet felvételt. Ennek alapja az 1993- ban érettségizők esetében a III. év végi és a IV. első félévi középiskolai eredmények átlaga, a korábban, de 1989-cel bezárólag érettségizettek esetében a III. év végi és a IV. év végi eredmények alapján lehet mentesülni a vizsgakötelezettség alól nappali tagozatra jelentkezés esetén. Természetesen a magatartás és szorgalomjegyek nem számítanak bele az átlagba. Ha a jelentkezési határidőig, azaz 1993. március 1-jéig a jelentkezési lap nem érkezik meg, reklamációt utólag nem tud elfogadni az intézmény. Kizárja magát a felvételi alól azon személy, akit már korábban a főiskoláról elbocsátottak vagy 1989 előtt tett érettségi vizsgát. Ha matematikailag azonos eredmény mutatkozna, akkor a közép- és felsőfokú nyelvvizsgák pluszpontjai előnyt jelentenek. Azon 100 fő, aki felvételi nélkül kezdheti tanulmányait 1993 őszén, legkésőbb április 15-éig értesítést kap. A többieknek természetesen felvételi vizsgát kell tenniük. Az esti és levelező tagozatra szintén vizsgakötelezettséget írnak elő, még akkor is, ha az illető esetleg bejuthatott volna a nappalis jelentkezők közéi de azt nem jelölte meg. A felvételi továbbra is irodalom, történelem és azok esetében államigazgatási ismeretek, akik ezt középiskolában fakultatív tárgyként tanulták és záróvizsgát tettek az érettségikor. A nyelvtudásért középfok esetében Á vagy B típusnál 2, C-nél 3 pont többlet adható. Felsőfokú • nyelvvizsgánál A vagy B típusnál 4, C típusnál 5 pontot kap a felvételiző. A köztisztviselői törvény értelmében a meghatározott állam- igazgatási szerveknél eltöltött legalább ötéves munkaviszony esetében 5 pontot kap a jelentkező többletként. A levelező képzés Veszprémben történik, nem kritérium az államigazgatási szervnél való munkaviszony. — rr — Nőttek a vállalkozók bevételei • A lakossági pénzbevételek (milliárd forintban). A lakosság pénzbevétele január— október között 19 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt — ugyanezen időszakban a fogyasztói árszínvonal 23,1 százalékkal emelkedett —, ez derül ki a KSH jelentéséből. A munkaviszonyból származó, azaz a munkásoknak és alkalmazottaknak, valamint szövetkezeti tagoknak kifizetett összegek a lakossági pénzbevétel 46 százalékát tették ki. Ez 11 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A magánvállalkozók pénzbevétele 36 százalékkal emelkedett, és elérte a 160,9 milliárd forintot. A társadalom- biztosítási és a szociális kifizetések növekedése a bérekénél gyorsabb volt, de a fogyasztói árszínvonal növekedése mögött elmaradt. ANYAKÖNYVI HÍREK KECSKEMÉT Születtek (1992. december 19. és 28. között): Vikor Fanni (a. n.: Takács Erika), Lovas Ádám (Balázs Irén), Bakó Bence (Bajá- ki Hedvig). Bulzán Róbert (Tóth Katalin), Bíró Szilveszter József (Farkas Gabriella), Tóth Nikolett (Sebők Katalin), Tóth Viktória (Tóth Jolán), Mészáros Zoltán Mihály (Varga Andrea), Izsó Gábor (Szűcs Mária), Krilov András (Bekő Mária), Cser- nák Gábor (Kotmajer Zsuzsanna), Andrási Vivien Alexandra (Orbán Zsuzsa), Németh Tímea (Bulyovszki Mária), Krizsán Ándrea (Kovács Mária), Szoko- lai Norbert (Pulai Irén), Varga Niké (Bende Erika), László Gizella (Kiss Gizella), Szabó Krisztina (Nyúl Terézia), Szeles Ágnes (Szőke Ágnes), Köblös Petra (Bábiczki Annamária), Árvái Attila (Fazekas Judit), Rózsem- berszki Áron (Csorba Etelka), Kecskeméti István (Olajos Csilla), Kecskeméti Nándor (Olajos Csilla), Dakó András (Szabó Edit), Gréczi István (Farkas Márta), Stein Fanni (Máté Csilla), Pozsonyi Rebeka (Sinyi Viktória), Boros László Dávid (Kordik Mária), Dienes Valentin (Kovács Zsuzsanna), Bóc Ri- chárd Lajos (Tóth Melinda), Szebellédi Ágnes (Varga Ágnes), Tóth János (Kapitány Csilla), Gábris Nikolett (Deák Ágnes), Szász Anita Rita (Bognár Katalin). Házasságot kötöttek (1992. december 21-én): Forgács György és Dobor Erzsébet. Meghaltak: Simon Jenő (Kecskemét), Németh Veronika (Tiszakécske), Kovács Istvánná Posta Eszter (Kecskemét), Dara József (Kecskemét), Pálinkás Péter (Tiszakécske), Domokos Jánosné Ország Katalin (Kecskemét), Kiss József (Jakabszál- lás), Kaszás Imréné Tóth Mária (Izsák), Gebei István (Kecskemét), Szabó Mihály (Kecskemét), Zsibrita László (Mozsgó), Kovács Ervin (Szarvas), Bagi Imre (Tiszakécske), Török Sándor (Kecskemét), Valkai Ambrus (Nagykőrös), Kis Mátyás (Szabadszállás), Sajtos Józsefné Sulla Anna (Kecskemét), Zsikai Tibor Imre (Kecskemét), Hüber Józsefné Morvái Julianna (Kun- szentmiklós), Eszik Jánosné Kiss Rozália (Kecskemét), Lé- nárt István (Kecskemét), Magó Sándor (Kecskemét), Janos István (Kecskemét), Németh Jó- zsefné Szabó Zsuzsanna (Kecskemét), Berki László (Lajosmi- zse), Nemes Mihály (Kiskőrös), Piroska Mihályné Imre Mária (Lajosmizse), Kis István György (Kerekegyháza), Ivitz István (Kecskemét), Dakó Gábor (Kecskemét). KISKUNFÉLEGYHÁZA Születtek (december 18. és 23. között anyakönyvezettek): Cseh László (anyja neve: Tóth Erika), Balogh Gábor (Branyiczki, Irén), Juhász Ágnes (Szatmári Agnes), Süveges Dóra Piroska (Szesztri- enka Beáta Katalin), Kapus Ádám (Paksi Edit), Illés Peter (Vidács Ilona), Hajagos Gabriella (Győri Melinda Gizella). Házasságot kötöttek: Gondi Hajnalka Erzsébet — Ajtai József, Karádi Erzsébet Ilona — Csatlós János, Bánkúti Klára — Pap István. Meghaltak (december 19. és 23. között anyakönyvezettek): Orosz Istvánne Dósa Anna (Kiskunfélegyháza), Csányi Ágoston (Kiskunfélegyháza), Damásdi Lajos (Jászszentlászló), Mucsi Mihályné Koncz Terézia (Kunszállás), Takács András (Kiskunfélegyháza), Lugosi An- talné Lukács Ágnes (Kunszállás), Besze Istvánná Makány Margit Ilona (Kiskunfélegyháza), Görög Imréné László Rozália (Kiskunfélegyháza), Besze János (Kiskunfélegyháza), Nagy Lajosné Rádóczi Ilona (Szánk).
