Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. december 1., 5 oldal PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Meinléknél tanult — Édesanyám kilencvenkét éves, öt éve csak, hogy nyugdíjba ment, 1926 óta volt kereskedő — kezdi a bemutatkozást Kúti Károly, akinek szavaiból kitűnik: kereskedődi­nasztia tagja. Nagyapjának Szent­királyon volt kocsmája és daráló­malma, ők hárman — Béla bátyja, akinek a butikja fogalommá vált, István és ő maga, anyjuk nyomdo­kain haladva -— Kecskeméten ke­reskedők. — Nálunk az volt a szokás, hogy a gyerek, mihelyt tudott, dolgozott — meséli Kúti Károly, Ceglédi úti vegyeskereskedésében. — Nekem mar hároméves koromban segíte­nem kellett édesanyámnak. A gyü­mölcspiac éjféltájban kezdődött, oda kivitt engem, beletett egy kosár­ba, és a termelőktől megvett gyü­mölcsöt oda küldte, ahol en a kosár­ban — más kereskedőgyerekekhez hasonlóan — szunyókáltam. Em­lékszem a gyerekkoromból, hogy éj­szaka odajön az édesanyám az ágyamhoz és költöget, de én nem akarok fölébredni. Hullanak az ar­comra a könnyei, mert sajnál, de föl kell ébresztenie, mert szüksége van rám, mennem kell vele. Az iskolából szaladt haza Kúti Karcsi, hogy segítsen az édesanyjá­nak, aki hajnaltól délig a tejpiacon árult, délután az otthoni munkát vé­gezte és készült az éjszakai gyü­mölcsfelvásárlásra vagy a másnapi piacra. Ez volt az első iskolája, a má­sodikat Béla bátyja ügynökségén járta ki. Fivére az Országos Magyar Tejipari Központnak, a Mautner Dezső Fűszer- és Gyarmatáru cég­nek, a Szegedi Paprikagyámak és más vállalatoknak ügynökölt, és egyes áruféleségeket nála mértek szét, onnan hordták szét a megren­delőknek. Ebben segített Károly. — Ötvenben lettem inas Meinl Gyula — ő Julius Meinl egyik fia volt — Nagykőrösi utcai üzletében, amelyik a Beretvás Szállodával szemben, a mai Centrum Áruház helyén állt. A Meinl cég az ország első cégei közé tartozott. Persze, akkor már a munkáltatói igazol­ványra, amit kaptunk, keresztbe az volt bélyegezve: a Szovjetunió tulaj­donában. De még Weisz és Bruck­ner úrék voltak a főnökök. Pestről jöttek a felügyelő urak kéthetente ellenőrzésre. Egyszer jön a felügye­lő úr, és csak néz. Egy Vágó István nevű fiú Szolnokról került hozzánk, nem volt megborotválkozva. Be­küldette velem az irodába. Védeke­zett Vágó: De felügyelő úr, kérem, tegnap borotválkoztam! Kérem, ál­lítson be egy borbélyt a raktárba, és ha kell, óránként borotválkozzon meg, de még egyszer így meg ne lássam! — ezt mondta neki a felü­gyelő úr, mert Meinléknél nem áll­hatott az ember akárhogy a vevők elé. Kúti Károly 1954-ben lett önálló kereskedő. , — Csak Úrrétre adtak engedélyt, oda, ahol előttem megbukott vala­ki. Tönkrementem én is. Ballószög­­ben folytattam, másfél évig dolgoz­tam mind a két helyen. Otvenhét után jöttem be a városba, ide a szé­lére, ide nősültem, itt kibéreltem egy boltot. Nekem az ötvenes évek­ben sem volt különösebben nagy gondom a hatóságokkal, azon kí­vül, hogy beljebb nem engedtek a városba. Béla bátyámnak akkor már volt benn egy saját üzlete, és azt mondták, két Kúti nem keres­kedhet a városban. No, de egyéb­ként vigyáztam magamra, ne tudja­nak belém kötni. Abban az időben csak az maradt kereskedő, aki imádta ezt a foglalkozást. Bárhol többet kereshettünk volna, mint ke­reskedőként. De én kitartottam, hisz gyerekkorom óta ebben éltem. Később megépítette Kúti úr a mostani saját üzletet, ahol aztán ta­nulókat is nevelt, akikre büszke, mert mindegyikük megállta a helyét. — Édesanyám azt mondta: Fi­am, mindenki nehezen keresi meg a • Kűti Károly, aki már hároméves korában segített édesanyjának a ke­reskedésben. pénzét, senkit sem szabad becsapni! — ez volt és máig ez számomra a kereskedés alapszabálya. Ezt ad­tam tovább a tanítványaimnak is. Becsületesnek kell lenni az embe­rekkel, szeretni kell a vevőket, hisz belőlük élünk. Aki ezt nem érti meg, az ne legyen kereskedő. A Kútiak régebben ott voltak a Kisoszban — Béla elnöki tisztet töl­tött be egy időben, Károlynak a megyei és az országos választmány­ban voltak funkciói —, a kecskemé­ti fűszerkereskedők elnöki tisztét Csonka Lászlótól Kúti Károly vet­te át, később az élelmiszer-kereske­dők megyei elnöke volt. Megalaku­lásakor a szakmai adóközösség me­gyei elnöke lett. — A kereskedő, ha olykor csak szerényen is, de mindig meg tudott élni. Régen volt, aki csak ötvenéves korára tudta magának megvenni az életcélját jelentő házat, a kis szőlőt. Manapság sokan egy perc alatt akarnak meggazdagodni. Ha nem sikerül, odébbállnak a szakmából, máshol próbálkoznak. Én ezeket az embereket nem értem -— tűnődik Kúti Károly, aki feleségével dolgo­zik a városszéli vegyeskereskedés­ben. — a. tóth — ANGOL—MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉS A KISVÁLLALKOZÁSOKÉRT Inkubátorház készül Kecskeméten A hetvenes években az angliai Kent megyében gazdasági okokból be kellett zárni egy óriási nehézipari üzemet. Itt foglalkoztatták a város aktív korú lakosságának nagy ré­szét. Az hagyján, hogy az emberek szinte egyik napról a másikra kerül­tek az utcára, de kilátásuk sem volt az újraelhelyezkedésre. A környék­ben nem működött olyan nagy­üzem, amely fel tudott volna venni ekkora tömeget. Nemigen maradt más választás, mint az önálló vállal­kozás. Csakhogy kiderült: ehhez nincsenek meg a családokban a fel­tételek: se pénz, se hozzáértés, se bátorság. A többi feltételről, mint például megfelelő információk, pi­ac, hitellehetőség stb. nem is beszél­ve. Akadt azonban valaki, aki átlát­va a problémát, rájött, hogyan le­hetne segíteni. És létrehozta az úgy­nevezett inkubátorházakat, illetve a kezdő vállalkozókat segítő intéz­ményrendszert. Évek során bebizonyosodott: az „inkubált” vállalkozók sikereseb­bek. Nem véletlenül. Az intézmény­től ugyanis megkapnak minden, nélkülözhetetlen útravalót. A tudást átképzés, képzés kereté­ben. Nemcsak a választott szakmá­val ismerkednek meg, hanem az üz­leti élet tudnivalóival, menedzser­­képzésen is részt vesznek. Igény sze­rint tevékenységükhöz helyiséget, gépeket, eszközöket kapnak és nem utolsósorban hitelt, kedvező feltéte­lekkel: alacsony kamattal (vagy ka­matmentesen), hosszabb futamidő­re, elegendő türelmi idővel. Az in­tézmény szolgáltatásaiért fizetni kell, emellett azonban a helyi ön­­kormányzatok és szponzorok anyagi támogatására is szükség van. (Ily módon biztosíthatják pél­dául a kedvező hitelt stb.) A vállalkozást támogató intéz­ményrendszer elterjedt, de nem csak Angliában és nem csak a mun­kanélküliség sújtotta vidékeken. A világ minden tájára exportálják, eljutott Magyarországra is. Tavaly Nyíregyházán hozták létre az elsőt — ott nagy szükség volt rá —, Kecskeméten készül a következő, mivel itt megvannak hozzá a felté­telek. A jól felszerelt oktatási intéz­mény (a volt pártiskola egy része), kapcsolódva a regionális átképző­központhoz, valamint a vállalko­zók tevékenységének helyet adó épület, a Kiskőrösi úti volt nőtlen tiszti kaszárnya és kantin egy része. Az előbbit a megyei önkormányzat bocsátja rendelkezésre, az utóbbi pedig a városi polgármesteri hivatal bérleményeként került az erre a cél­ra létrehozott alapítvány közös va­gyonába. Az angol cég tízmillió fo­rint készpénzzel szállt be. A Bács- Kiskun megyei Angol—Magyar Kisvállalkozási Alapítvány nyitott, szponzorok segítségét vápák. Mint Ivanics István kecskeméti alpolgár­mester elmondta, a beruházáshoz 30 millió forint szükséges, ebből 20 millió van már a „zsebben”. A lak­tanya átalakításának terve elké­szült, tavasszal bizonyára beköltöz­hetnek az első „fecskék” az inkubá­torházba. Hetven kezdő vagy már gyakorló vállalkozónak tudnak he­lyet adni, idővel az egész megyében szeretnék kialakítani a kisvállalko­zás támogató intézményrendszer hálózatát. A hiányszakmákban, az adott területeken hiányzó szak­mákban, s a szolgáltatásokban te­vékenykedők jelentkezését várják elsősorban, Kecskeméten, az Ady Endre út 18. szám alatt levő oktatá­si központban. Almási Márta Japán aktívumgond A japán kormány kénytelen fe­lülvizsgálni az idei pénzügyi évre vonatkozó prognózisát, ugyanis a pénzügyi mérleg a vártnál sokkal nagyobb többletet ér majd el. A Nihon Keizai Simbun című lap szerint 110 milliárd dolláros több­let keletkezik az idei — március végéig tartó — pénzügyi évben, több mint az 1986-os rekordévben, amikor a többlet 94,1 milliárd dol­lárral állított föl csúcsot. A tokiói kormány úgy tervezte, hogy mind­össze 71 milliárd dollárnyi aktívu­mot ér majd el az ország az idén. Pénzt a kezdő gazdáknak! A legaktuálisabb kérdés szere­pelt a legfrissebb parlamenti bi­zottság napirendjén. Ez derül ki abból az interjúból, amelyet Zsíros Gézával, az újonnan alakult mező­­gazdasági bizottság elnökével ké­szített a Falutévé. — A szó szoros értelmében a ter­melők zsebe volt a bizottsági ülés témája. Milyen kérdéseket vitattak meg? — Olyan lehetőségeket kívá­nunk a mezőgazdasági termelők­nek biztosítani, amelyekkel el­kezdhetik működésüket. A legegy­szerűbben fogalmazva azt kíván­juk elérni, hogy a földtulajdon mellé pénzük is legyen. Az egyik ilyen lehetőség: a Hitelgarancia Részvénytársaság alapítása. Ez a pénzintézet 3,4 milliárd forinttal indulna, s az lesz a célja, hogy a kis- és középvállalkozások részére készfizető kezességet kínáljon. Ahol egy jónak ígérkező kezdemé­nyezés megvalósulása a pénzügyi háttértől függ, ott tud segíteni a hitelgarancia intézménye. — Arról is folyt a vita, hogy a hitelgarancia alapja egységes le­gyen, vagy elkülönítsenek belőle egy részt, kifejezetten az agrárgaz­daság céljaira. .. — Külön akarjuk kezelni az ag­rárszférát. Sőt: ehhez még további 3 milliárd forintot kívánunk biztosíta­ni, kifejezetten az induló mezőgazda­­sági vállalkozások részére. Ha végig­gondoljuk azt, hogy ezeknek az ösz­­szegeknek akár a tízszeresét is fölve­­heti a megalapozott tervekkel vállal­kozó, akkor jól látható: nem is olyan csekély ez az összeg, ez a segítség. Hi­szen az említett összegek csak a hitel garanciális részét fedik le. — Tisztázzuk még: a hitelre, vagy csak a hitel kamatára szól a garanciavállalás ? — Mindenképpen a hitelre gon­dolunk, hiszen a hitel hátterének a biztosítása jelent ma sokaknak sú­lyos gondot. KÜLKAPCSOLATOK Francia farmerek Bács-Kiskunban A franciák kérdései nem hagytak kétséget: valóban kíváncsiak: mire képes az EK-társulat tagjának mezőgazdasága. (Fotó: Gaál Béla) Szűkebb hazánknak az olaszor­szági Modenával, az angliai Kenttel, a dániai Viborggal, a ju­goszláviai Vajdasággal, az ukraj­nai Krím területtel és a franciaor­szági Vienne megyével van — ré­gebbi szóhasználattal élve — test­vérkapcsolata. A múlt csütörtö­kön Franciaországból tíztagú kül­döttség járt Bács-Kiskunban, tag­jai négy jelentős mezőgazdasági megyéből, köztük Vienne-ből ver­buválódtak. Valamennyien ugyan­annak a regionális agrárkamará­nak a tagjai, illetve szakértői. A megyeházán dr. Balogh László, a megyei közgyűlés alelnöke adott nekik rövid tájékoztatást a megyé­ről, majd pedig Csóti István ma­gángazda a megyei agrárkamara elnöke, dr. Gál Gyula, a kamara ügyvezetője, és dr. Farkas Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalának helyettes veze­tője szakmai jellegű útmutatót ad­tak a vendégeknek. Csóti István üzleti ajánlatot is tett: vegyenek a franciák a Nagybani Piac Rt. rész­vényeiből, illetve fektessenek be tőkét a beruházásba; működjenek együtt a megye gyógynövényter­mesztőivel. A franciák között sertés-, mar­ha- és nyúkenyésztők, vágóhídi szakemberek voltak, valamennyi­en szövetkezeti vezetők. A kérdé­seik a többi közt a mezőgazdasági termelés feltérképezésére, a ten­denciákra, a színvonalakra irá­nyultak. Mi lehet a magyar mező­­gazdaság jövője, merre tart nálunk az állattenyésztés — mások erre voltak kíváncsiak. A megyei szak­emberek megválaszolták a kérdé­seket. Délután a francia farmerek megnézték Tiszaalpáron a Tiszatáj Tsz szarvasmarha-telepét, majd el­látogattak Kerekegyházára Hajdú István juhászatába. A KISKERESKEDELMI FORGALOM MEGYÉNKÉNT 1092 Megye Július augusztus szeptember január­szeptember Millió Ft Budapest 30 630 28 179 32 927 271 775 Baranya 5 439 5 097 5 508 44 826 Bács-Kiskun 6 186 5 802 6 077 48 124 Békés 4 895 4 870 5 103 40 748 Borsod - Abauj - Zemplén 7 850 7 526 8 003 64 648 Csongrád 5 295 5 110 5 909 44 054 Fejér 5 005 4 861 5 073 40 849 Győr - Moson • Sopron 7 393 7 162 7 460 60 470 Hajdú - Bihar 5 676 5608 6 102 49 274 Heves 3 827 3 777 4 010 31 567 Jász - Nagykun - Szolnok 4 299 4 186 4 822 37 991 Komárom - Esztergom 3 723 3 648 3 923 31 016 Nógrád 2 452 2 244 2 423 19 943 Pest 9 693 9 198 10 028 78 540 Somogy 6 461 6 202 4 166 38 965 Szabolcs - Szatmár - Bereg 4 962 4 794 4 962 41 679 Tolna 2 788 2 735 2 792 23 012 Vas 3 399 3 226 3 428 27 790 Veszprém 6 788 6 092 5 504 46 637 Zala 4 631 4 305 4 250 34 718 KISKERESKEDELEM MINDÖSSZESEN 131 393 124 621 132 468 1 076 623 Forrás: KSH. Orosz puhatolózás az OPEC-nél Oroszország és Kazahsztán a volt Szovjtlunió két legjelentősebb olajtermelője a Kőolajexportáló Országok Szervezetéhez történő csatlakozás lehetősége iránt tuda­kozódott közölte az OPEC Bécs­­ben folyó értekezletén a szervezet egy illetékese. A két nagy olajex­portőr csatlakozásával megváltoz­nának a szervezeten belüli, jelenleg Szaúd-Arábiának kedvező erővi szonyok, és a világ kőolajkészleté­nek több mint fele a kartell ellenőr­zése alá kerülne. A két ország Sui>­­rotóhoz, az OPEC elnökéhez írt le­velében érdeklődött az esetleges OPEC-tagság feltételei iránt Nem olyan lovat akarnak A lóversenyek területére is átter­jed az amerikai japán kereskedel­mi vita Az amerikai kongresszus egyik hivatalának jelentésében hangsúlyozza, hogy a japán lóver senyipar elzárkózása aggodalom mai tölti el az amerikaiakat A kongresszus biztosítékot kér a japánoktól arra. hogy az megnyitja e jövedelmező iparágat a külföldiek előtt. A lósport igen népszerű a szi­getországban, ahol az emberek >. világon a legtöbbet, 765 millió do1- lárt költöttek fogadásra 1990-be A kongresszusi jelentés szerint Ja­pán az importált versenylovakra 30 ezer dolláros vámot vet ki, így tart ja távol a külföldieket a verseny; t tői, mert „japán tenyésztésű ver­senylovak genetikailag rosszabb fajtájúak" Matt a GATT-nál? Az Általános Vámtarifa és Ke­reskedelmi Egyezmény (GATT) tagországainak Genfben tárgyaló nagykövetei ez év végében szabták meg a határidőt a folyó kereskedel­mi tárgyalások (uruguayi forduló befejezésére. A javaslat a szervezet vezetőjétől. Arthur Dunkcltől szár­mazik. Karl Falkenberg európai közösségi szóvivő ebhez hozzáfűz le. hogy a tárgyalások vagy 3 hóna pon belül sikeresnek bizonyulnak, vagy bukottnak lehet ők- nyilvání­tani. Hongkong készülődik A jövő évtől kezdve fokozatosan kivonják a hongkongi pénzforga­lomból azokat a bankjegyeket és érméket, amelyek a brit királynő képét ábrázolják jelentette a UP1. Helyettük, a jelenlegi brit ko­ronagyarmat státusváltásához iga­zodva, új pénzeket hoznak forga­lomba, amelyen 11 Erzsébet bájos mosolya helyett egy hely* virágfaj­ta. a bauhinia lesz látható. Megma­rad viszont az érték angol nyelvű; megjelenítése, de kínai betűkkel is ráírják, mennyit ér. Hongkong 1997-től Kína különleges jogokkal rendelkező, cinálló tartománya lesz Marshall-terv Keletnek Az Austria Bank kidolgozta an­nak a kelet-közép-európai Mar­­shall-tervnek a részleteit, amelyet a bank vezető közgazdászai szüksé­gesnek tartanak Alfons Haiden bankelnök szerint a Marshall­­tervet mindenekelőtt a keleti orszá­gok politikai stabilitása érdekében kellene megvalósítani A kalkulier ók szerinti, összesen 1 HO milliárd dollár összeget amely hat év alatt éves bontásban jutna el a kedvez ményezettekhez az Európai Kö­zösség és az EFTA tagállamai, va­lamint az Egyesüli Állatitok és Ja­pán adná össze. A Marshall-segély legnagyobb része, 70 százaléka a FÁK tagországainak jutna . Kisebb kaviárkivitel Oroszország az idén közel 30 mil­lió dollár exportbevételtől esik el amiatt, hogy kevesebb fekete kavi­árt értékesít külföldön. A/. Interfax beszámolója szerint a kisebb kivitel oka. hogy az állami exportvállalat a tavalyinak mindössze harmadát, 700 tonna kaviárt dolgozott fel. Az állami kivitel visszaesése mellett a hírügynökségi beszámoló sze­rint a féllegális kereskedelmi vái lalkozások viszont hatalmas léte lekben szállítják külföldre a kavi­­árt. Szerkeszti: A. Tóth Sándor J

Next

/
Thumbnails
Contents