Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
Lakitelek, Szentkirály, Tiszaalpár ISMÉTELT ARVERES A SÜTŐIPARNÁL Elkelt a tiszakécskei üzem Mint arról korábban írtunk, szeptember végén hat üzemére rendezett árverést a kecskeméti Hírős Sütőipari Rt. Itt talált gazdára a tiszakécskei üzem is, aminek az 5,6, millió forint kikiáltási árát 15,3 millióra licitálták fel. Ám, amikor a vételár egy összegben történő kifizetésének határideje lejárt, a vállalkozó pénz nélkül érkezett a sütőiparhoz, ahol elismerte, nem tud fizetni. Ezért az üzem tegnap ismételten árverésre került, 10 millió forint (plusz áfa) kikiáltási árral. A nyílt árverésen jelenlevők majdnem mindegyike ismerőse lehetett egymásnak, hiszen legtöbbjük ott volt, sőt licitált is a korábbi alkalomkor. Tóth Árpád, az rt. főmérnöke ismertette a feltételeket majd elmondta, hogy két pályázatot kaptak: az egyik Lovas Józseftől — aki szeptemberben is licitált — érkezett. Pályázatában egyebek között ezt írta: „a kikiáltási árat nem tartom, a bánatpénz befizetésével sem ismerem el. Á befizetett összeggel a licitáláson való részvétel jogát kívánom megszerezni. Zárt borítékban közlöm a számomra elfogadható vételár • A végül is eredménnyel /.árult sütőipari árverésen másodszor talált gazdára a tiszakécskei üzem. A legújabb tulajdonos a kécskei Brot Kft. (ügyvezetője balról), ha a fizetési határidőig egy összegben kifizetik a vételárat. • A kécskei sütőüzem. nagyságát. A boríték felnyitásához csak a versenytárgyaláson járulok hozzá.” Hogy mi volt a borítékban, az rt. vezetését aligha érdekelte, inkább az — s ezért a főmérnök rákérdezett —, hogy Lovas úr a pályázatban írt összegről indulva kiván-e licitálni? Ekkor a vállalkozó visszalépett. így maradt magára a tiszakécskei Brot Kft., amelynek ügyvezetője telefonvonalat és rövid szünetet kért. Az árverést folytatva az ügyvezető fenntartotta ajánlatát, így a kikiáltási áron megvehetik a kécskei sütőüzemet. r RENDEZŐDHETNEK A VITÁK Tovább épül a kistérségi vízrendszer A Tisza menti térség vízproblémái évek óta foglalkoztatják a környék lakóit. Nyári csúcsidőben nem megfelelő a víznyomás a települések víztoronytól távol eső részein, a megengedettnél magasabb a víz gáz- és vastartalma. Tiszakécskén, Tiszaalpáron és Lakiteleken — éppen e gondok csökkentése érdekében — hároméves fejlesztési programot dolgoztak ki, melyhez a megyei önkormányzat és az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű is hozzájárult. Ebből és jelentős állami támogatásból a tervek első üteme meg is valósult, de a második ütemhez még sok-sok pénznek kell összegyűlnie. A három településnek és a Bácsvíz Rt.-nek 31 millió forintot kellene összeadnia, hogy ugyanekkora állami támogatást kaphassanak a tervhez. — Lakiteleken már megkezdődtek a munkálatok, melynek befejeztével várhatóan megoldódik a község biztonságos vízellátása — mondta Anka Balázs polgármester. — Ezzel párhuzamosan megkezdődött a vízminőségi beruházás Tiszakécskén is. Tiszaalpár viszont csak november 30-án dönt arról, hogy hozzájárul-e a kistérségi vízbázis fejlesztéséhez. — Ezt a hozzáállást már csak azért is furcsának tartjuk — mondta Lakitelek polgármestere —, mert az első ütemben, amikor a településnek nem kellett saját hozzájárulást fizetnie, a tiszaalpári hálózatfejlesztés megoldódott. A pozitív döntés elmaradása újabb kiadásokat jelenthet Lakiteleknek és Tiszakécskének. Ebben az esetben a két település várhatóan mérlegelni fogja a további együttműködés feltételeit, ugyanis Tiszaalpáron a vízellátórendszernek nincsenek meg az önálló működés feltételei. A november 30-ai tiszaalpári önkormányzati ülés után Novák Lajos polgármester elmondta, hogy a testület 5 millió forintot elkülönít, de csak akkor járul hozzá a felhasználáshoz, ha Tiszaalpáron is megkezdődik a beruházás. Szentirmay Tamás Húszezer képeslap gazdája Tiszaalpáron, a Mátyás király utcában egy szenvedélyes gyűjtő lakik. Csalóka látvány fogadja a belépőt, három ruhásszekrény. Ám ezek a szekrények nem ruhákat, hanem más értékeket rejtenek: bélyegeket, képeslapokat, bankókat és pénzérméket. — .Először csak bélyegeket gyűjtöttem — mondja Vereb Sándor, a szenvedélyes gyűjtő — majd képeslapokat, hiszen azokon is van bélyeg és még dokumentálják is, hogy mikor adták fel. — Körülbelül mennyi bélyegje és képeslapja van? — Képeslapból 20 ezer darab van, bélyegből pedig 300; ezer darab. Még 31, első világháborús képeslapom is van. — Évente mennyit költ a hobbijára? — Az erre szánt pénzt nem veszem ám ki a családi kasszából! Ami mellékesen befolyik. olyan 15-20 ezer forint, azt költőm el. — Honnan sikerült ilyen szép és régi képeslapokat összeszednie? — Munkatársaktól, falubeliektől. A nyári szünetben mondtam a gyerekeknek, hogy ha bármilyen képeslapot hoznak, darabonként 50 fillér üti a markukat. — A családja mit szól a szenvedélyéhez? — A család is segít nekem. A lányom és a feleségem csomagolja a bélyegeket, hiszen ehhez a munkához finom kéz kell! Vereb Sándornak papírpénzekből is van pár ezer darabja. A különböző nemzetiségű bankók között 125 a magyar. S, hogy mire a legbüszkébb.? Az 1888- as forintos bélyegre? A századforduló előtti újságbélyegjeire? A pénzérmékre? Valószínűleg úgy együtt a három szekrény tartalmára. ÁTALAKULÁS KÖZBEN Mi újság az alpári termelőszövetkezeteknél? Vereb Sándor és egy doboz bélyeg. A gyűjtemény három szekrényt tölt meg. Koczó Ildikó Szerte az országban folynak a vagyonmegosztó és átalakuló közgyűlések a termelőszövetkezeteknél. Tiszaalpáron két szövetkezet vápa sorsának alakulását. Mit mond a két elnök az átalakulás előtt? Seres Imre, a Búzakalász Tsz elnöke: —Nehezíti a helyzetünket, hogy a csődegyezség szerint december 3 l-éig 40 millió forintot, február végéig pedig 10 millió forintot kellene kifizetni. Jelenleg folynak a különböző vagyonértékesítések, amit a közgyűlés jóváhagyott. Sajnos, az adósság elviszi az összes forgóvagyont. Megmarad ebben a helyzetben az állóvagyon, ami telepekben, épületekben és öntözőberendezésekben van meg. Célunk az, hogy az itt dolgozók vásárolják ki a forgóvagyont, ezért ezek a valamikori ágazatok kft.-ket alakitottak, hitelekre pályázatot nyújtottak be. A hitelből és a saját tőkéből kivásárolhatják a forgóvagyont. A kiválni szándékozók esetében arányos vagyonkivitelt javasolunk a közgyűlésnek (12%-ot), abban az arányban, ahogy a vagyon öszszeáll. A kiválni szándékozók által kivitt vagyon az összes vagyon 10%-a körül van. ennek elsődleges oka az, hogy nagy az adósságunk. Ha tehermentes volna, akkor bizonyára többen válnának ki. — Hogyan működnek tovább? — A tulajdonosok zöme szövetkezetben gondolkodik. A megalakult kft.-k és az abban lévő tulajdonosok bérlik a többi tulajdonostól. Tennelni és értékesíteni viszont önállóan fognak. Az átalakult tsz-ben a tulajdonosok érdekeit a választott tisztségviselők fogják képviselni. A földjük után földbérletet, vagyonuk után pedig osztalékot kapnak. Aki a földjét vagy annak egy részét ki akarja vinni, az megteheti. Ezeknek a mérése folyamatosan történik. Aki viszont a részarány-tulajdonát közös művelésben akarja végeztetni, arról a szövetkezeti központ gondoskodik. — Hányán akarnak kiválni? —424 tagunk van, ebből 220 nyugdíjas. 32 ember akar kiválni. — Az átalakuló közgyűlésen elnököt is kell választani. —Igen, értem a célzást, hogy indulok-e? Nem tudom, még nem döntöttem el. 27 éve vagyok a Búzakalász elnöke. Betöltöttem az 55 évet. Szívem szerint nem indulnék. A sok idegeskedés kikezdte az egészségemet. Szívesen átadnám a stafétát a fiataloknak. ATiszatáj Tsz kicsit előbbre áll, náluk már megtörtént a vagyonmegosztó közgyűlés. — 486 tagunk volt — mondja Kiszeli Gyula elnök — ebből 267 nyugdíjas. 116 tag vált ki, ebből 57 nyugdíjas. A nettó vagyon 18%-át vitték ki, 49 millió forintot. Nagy adósságunk nem volt. A szövetkezet az összes vagyon terhére átvállalta az adósságot. Tisztességes alku született a kiválókkal, a közgyűlés rendben lezajlott, nem kellett egyetlen tárgyat sem árverésre bocsátani. —A szövetkezet fő profilja az állattenyésztés volt. A továbbiakban is ezt akarják folytatni? — Igen, egy állattenyésztésű szövetkezetté fogunk átalakulni, aminek feladata lesz a takarmány megtermelése is. Ez 90 dolgozót bír el. 20-30 embert ideiglenesen el kell küldeni (szerelőt, adminisztrátort, gyalogmunkást, kisegítő létszámot). Áz árbevételhez kell igazítani a költségeket. Az összes traktoros és tehergépkocsi-vezető januártól vállalkozásban fog dolgozni. — Van nyereség az állattartáson? — Igen, van. A fejés és a tejkezelés nyugati színvonalon történik. Mi annak idején még időben léptünk. A szabadtartás bevezetését tervezzük. Jelenleg 1800 szarvasmarhánk van, ebből 800 tehén. A rekonstrukció után 1000 tehénre akarjuk felfejleszteni. Ebből kell megélni a szövetkezetnek, de sertésben is gondolkodunk. — Az elnökválasztáson fog-e indulni? — Mindenáron nem akarok elnök lenni, de ha felkérnek, kötelességem elvállalni. Kamasz Imrétől, a földrendező bizottság elnökétől megtudtam, hogy a kárpótlási terület 3/4 részét kiadták. A hasznosítások folyamatosan mennek az alpári oldalon, az újfalusi részen viszont kevésbé. Az alpári részen váiják a február -márciusi árverést, hogy már a végleges földjüket kaphassák meg. Türelmetlenek az emberek, különösen akinek még a kárpótlási jegye sincs meg. Sokáig fog ez még tartani — mondja Kamasz Imre. Szentirmay Tamás , DOKUMENTUM Az országzászló 1956-ban Tiszakécske központjában, ahol a több halálos áldozatot követelő repülőgépes támadás történt. (Archív felvétel) • • Önkormányzati hírek Lakitelekről A legutóbbi önkormányzati ülésen többek között a jövő évi költségvetési terv koncepcióját is megtárgyalták. A közalkalmazottak bére a tervek szerint 90 százalékban közelítené meg jövőre az 1994. január 1-jén elérendő bérminimumokat. Egy korábbi határozatát is felülvizsgálta a téstület: három kisebb intézményét szakmai önállóságuk meghagyása mellett közös működtetésűvé alakította át. Ezek a művelődési ház, a könyvtár és a kommunális intézmény. Határozat született arról is, hogy a gyermekélelmezési konyha januártól a kommunális intézményhez tartozzon. Úgy döntöttek, hogy a képviselők januártól tiszteletdíjban részesülhetnek, melyet saját belátásuk szerint felvesznek vagy valamilyen célra felajánlanak. Vagyongazdálkodási rendelet A liszaalpári önkormányzat megalkotta a vagyongazdálkodási rendeletét. A vagyontárgyak körében meghatározta a hasznosítás módját és feladatait. Pedagógusföld Nyárlőrincen A nyárlőrinei képviselő-testület egy évre ingyen ad pedagógusföldet az érintetteknek. A pedagógusok három évre szerétték volna megkapni, hogy fel tudják javítani azt. Nem járult hozzá a testület az óvónők albérleti díjához, viszont minden közalkalmazott és köztisztviselő megkapta a 13. havi fizetését. Futópálya Lakiteleken Salakos futópálya épül a lakiteleki focipálya körül. A munkálatok márelkezdödtek. de a befejezés csak tavaszra várható. A pálya költsége meghaladja a 300 ezer fonnlot. Karácsonyi meglepetés A tiszaalpári képviselő-testület a szociális és nevelési segélykeret terhére 14 éves korig minden gyermek részére, 18 éves korig a nappali tagozaton tanulóknak 600 forint támogatást szavazott meg. Ez mintegy 1200 fiatalt érint 700 ezer forint értékben. A nyugdíjasok, baleseti járadékban, özvegyi ellátásban, rendszeres szociális segélyben, átmeneti járadékban, mezőgazdasági szövetkezeti járadékban részesülők 1000 forint támogatást kapnak. A polgármesteri hivatal számítása szerint ez 1500 személyt érint. Tiszaalpáron szinte nincs olyan család. aki karácsonyra ne kapna valamilyen támogatást, hiszen majdnem minden családban van egy fiatal vagy idős személy. Testületi ülés Tiszakécskén December 10-én, csütörtökön 17 órakor ülnek össze legközelebb a kécskei képviselők a városháza tanácskozótermében. Ünnepi vetélkedő A kécskei városi könyvtár a decemberi gyermek könyvhét alkalmából Szépmezőszárnya címmel vetélkedőt és rajzverseny t rendez. A verseny mottója: Álmodtam egy karácsonyt. Üj gazdakör alakult Huszonnégyen alakították meg nemrégiben Tiszakécskén a gazdakört. Elnöke Tigyi István, alelnöke Varga István, pénztárosa pedig Verebély Károly lett. Hasonlóan működnek azóbögi gazdakörhöz. Érdekvédelmi szervezetet szeretnének teremteni a tagságnak, javítani akarják a termelés minőségét, elősegíteni a termények értékesítését, a természetes környezet megóvását. Ennek érdekében minél több szakmai információi hoz szeretnék juttatni a gazdákat. Elf határozták, hogy több előadót hívnak például a Földművelésügyi Minisztériumból, hogy mutassák beía jövő gazdálkodási lehetőségit. A kécskei gazdák egyelőre kéthetente találkoznak, de ha állandó heffűk ^Icsz. talán sűrűbben is összejönnek. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta Tiszakécske és vidéke
