Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
8. oldal, 1992. december PETŐFI NÉPE EZ A FÖLD AZ ENYÉM, ITT ÉLT AZ APÁM ... Kárpótlás: gőzerővel! • Palásti Kovács Imre a monitorra rajzolja a térképvázlatot. • Zakupszky János • Zakupszky Jánosné Tömegjelenetek az árverési bizottság asztala előtt. • Viszmeg Györgyné • Doszpod Béla Eddig főleg a Bácskában és a Duna mentén volt sikeres a kárpótlási folyamat— teszi hozzá magyarázatképpen Soponyai Zoltán, az árverési bizottság elnöke. — Ezeken a vidékeken nagy a földigény, s a jogosultak kezében máris jelentős mennyiségű kárpótlási jegy van, eredményesek a földárverések. A háromnapos árveréssorozat eredményére vár több száz ember Mélykúton is, november 26-án reggel, a helyi művelődési házban. A csütörtöki a megyében a századik árverés, de Mélykúton csak az első. Korábban soha nem volt még ekkora tolongás a bizottság asztala előtt. A 11 órára meghirdetett licit csak fél kettőkor kezdődhet, mert a nyolcvan jelentkező regisztrálása ennyi ideig tart, noha négyen töltik ki folyamatosan a papírokat. Közben a teremben fokozódik az izgalom. Árfelhajtókat küldött be a téesz? A tömegben itt-ott hangos, indulatos vita. Árfelhajtókat küldött be a téesz! — mondják néhányan. Idegesek az emberek—jegyzi meg a kíváncsian várakozó Kiss Csepregi Ákos, a község polgármestere. — Jó néhány idős ember jött be hozzám a héten, mondván: Ákoskám, éjszakákon át nem alszom, csak forgolódok. Mi lesz, ha nem lesz földem? Próbáltam őket nyugtatgatni, de mi tagadás, én is érdeklődve várom a fejleményeket. Sikerült kideríteni, hogy mi áll az indulatos viták hátterében. Mélykúton a helyi földrendező bizottság és a termelőszövetkezetek abban állapodtak meg, hogy külön táblákat kapjanak azok, akik a jövőben maguk kívánnak gazdálkodni, illetve azok, akik a közösben müveltetik tovább a földet. Ebben megegyeztek, de a Búzakalász Téesz vezetősége keveselte a szövetkezetben maradók részére kijelölt két táblát, s utóbb arra biztatta leendő tagjait, hogy a többi táblában is próbáljanak tulajdont szerezni. S lehetőleg úgy, hogy az érje el a 20 hektárt, mert legalább ennyi kell a nagyüzemi műveléshez. A leendő magángazdák ezt természetesen nehezményezték, s mivel csütörtökön azt a táblát árverezték, melyet a földrendező bizottság nekik szánt, indulatba jöttek. Szalai József volt a szószólójuk, aki még a terembe be-belátogató téeszelnökkel is szóváltásba keveredett. S idegességében — a téeszben maradókra lekicsinylő megjegyzéseket téve — olyanokat is megbántott, akik idős koruk vagy betegségük miatt nem mernek új vállalkozásba kezdeni. A jelentkezők regisztrálása körülbelül fél kettőkor fejeződött be, s bár több százan voltak a teremben, a légy zümmögését is meg lehetett volna hallani, amikor megkezdődött az első licit. Segít a bizottság — Az Öregmajorban lévő, 36-os táblát három dűlőre osztjuk — magyarázza Palásti Kovács Imre, az árverési bizottság térképfelelő- 1 se, aki a rajzokat kiadó számítógélne't kezeli. — Most az első dűlőre ■négy a licit. Soponyai Zoltán háromezerről hökkenti az aranykoronánként! árat, s végül ötszáznál magasba léteiül vagy harminc kis tábla: Tart°n ! Néhány perces számolás után kiderül, hogy ötszázért ennyien nem férnek be a táblarészbe. Ilyen esetbon sorsolni kellene, de Soponyai Zoltán kiszámítja, hogy mennyiért — esetünkben aranykoronánk ént ezer forintért — fér be mindenki, majd szünetet rendel el. A gazdák tehát megbeszélhetik, hogy ki az, aki kiszáll (s akkor ötszázért viszik a dűlőt), vagy ha többen maradnak, hányán, s milyen áron férnek be. Nincs sorsolás hivatalosan sem, ha a licit ötszázról elindul felfelé. Most is ez történik, de a dűlő csak több részletben lel gazdára. Ki hétszázat, ki kilencszázat fizet ugyanazért, attól függően, hogy mekkora a türelme. Általában jellemző az egész napra, hogy az árverési bizottság megpróbál mindenben segíteni. Ha lehet, figyelembe vesznek minden egyéni kérést, de ezek teljesítésére főként csak akkor van mód, ha sok a föld és kevés a vásárló. Mélykúton nem így áll a dolog. Este fél tízre 80 régi-új gazdával gyarapodott a falu, akik összesen 90 földingatlant vásároltak, 5508 aranykorona értékben, 3 millió 433 ezer forint névértékű kárpótlási jegyért. A meghirdetett 297-ből elkelt 203 hektár. Aki türelmesen kivárt, ultizhatott a kárpótlási jegyével — mondják másnap reggel. Mások az elején eldobták, ami a kezükben volt, s ezer forintot is fizettek egy aranykoronáért, a kötélidegzetüek viszont este ötszázért elvitték a faluhoz legközelebb eső, legjobb földeket. Akik a bácsalmási fogdát is megjárták Pénteken különös — de tisztességes — módon zajlik minden. Kiszámítják, hogy az árverezett táblába aranykoronánként 800 forintos áron minden jelentkező befér. Méghozzá úgy, hogy külön dűlő jut azoknak (16-an vannak), akik a közösben müveltetik tovább a földet. Egyszerű az árverés, minden pénteki jelentkező — 63 személy — a nyolcszáz forintos árnál tartja fel a tábláját. Csak adminisztrálni kell. Miközben várakoznak az emberek — immár megnyugodva —, néhányuk szeme sarkában könny csillog. Közülük az egyik Zakupszky Jánosné. Nem szól, a férje beszél helyette is: — Osztályellenség voltunk, Mélykút kulák községnek, számított — emlékezik. — Nem internáltak bennünket, mert ha nem is maradt mit ennünk, a beadási kötelezettségünket akkor is teljesítettük. Bácsalmáson azért megjártam a rendőrségi fogdát, húsz napot voltam ott. A közellátás veszélyeztetése volt ellenem a vád, de nem tudtak bizonyítani semmit. Van részarány-tulajdonban körülbelül 20 hektárja kettőnknek, s most kárpótlásban számítunk körülbelül tíz hektárra. Hatvankilenc éves vagyok, de kiválunk a téeszből, s műveljük a földet, amíg bírjuk. Összeálltunk, persze, néhányan — Mélykúton működik a Parasztszövetség is —, és közösen vetettünk be már most az ősszel száz hektárt. Van már felfogadott kombájnosunk is, aki jövőre aratni fog. — Én huszonöt éve magam gazdálkodók, évente általában kéthárom holdon, s felneveltem három gyereket — jegyzi meg Viszmeg Györgyné. — Úgy gondolom, megélek akkor is, ha több földem lesz. Ha csak azt számítom, hogy nem kell a téesznek kifizetnem évente a hétezer forint hektáronkénti bérleti díjat, nekem már bőven megéri a kárpótlás ... Doszpod Béla fiatal ember, az egyik szomszéd faluban teherfuvarozó. Szülei a kárpótlásra jogosultak, de ő műveli majd a földet. — A fuvarozás mellett háromnégy holdon eddig is gazdálkodtam minden évben — mondja. — A szüleimnek 12 hold után jár kárpótlás, csak jobban járok, ha nagyobb földön gazdálkodhatom . . . A fuvarozásból nagyon nehéz megélni, én úgy döntöttem, hogy ezután a gazdálkodás lesz az első. Nem gondoltuk, hogy ekkora élmény lesz ... Az árverési bizottság tagjai •ugyan megállás nélkül dolgoznak — ebédelni sincs idejük —, de arra azért adódik alkalom, hogy néhány mondatot váltsunk. — Nagyon nehéz ez a munka, de nagyon megszerettük — mondja Országh Jánosné. — Reggelente mindenütt nagyon idegesek az emberek, de óriási élmény látni, amint mosolyra vált az arcuk a sikeres vásárlás, a papírok átvétele után. Nagyon jó érezni azt a szeretetet, amivel az esti órákban már elhalmoznak bennünket. Szavait megerősíti Kiss József is. A bizottság legnépszerűbb tagja a mindössze 23 esztendős Palásti Kovács Imre meliorációs üzemmérnök, aki a számítógép monitorján megmutatja a gazdáknak, hogy hova esik majd a területük. — Ez az első munkahelyem, de én is nagyon megszerettem. Nem gondoltuk, hogy ekkora élmény lesz itt dolgozni. Bácsborsódon például, ahol kétnapos árverés volt, az első napon délután kettőre befejeztük. Hazafelé jövet, az út mentén láttuk, hogy a gazdák már kint vannak a földön, s a kapott térképvázlatok alapján ki-ki lelépi a saját területét. Másnap reggel megtudtuk, hogy egész éjjel szántottak, s reggel már azt láttuk, hogy a vetőgépet viszik ki a földre. — Valóban nagy élmény ebben a munkában részt venni — erősíti meg a bizottság elnöke, Soponyai Zoltán is. — De félő, hogy nem bírjuk sokáig. Október közepe óta megállás nélkül dolgozunk minden szombaton és vasárnap is, mivel Bács-Kiskun megyében, sajnos, nincs másik árverési bizottság. Kezdetben gyorsan befejeződött az árverés, de ma már mindennapos, hogy csak éjféltájban tudunk a végére járni. Ezt a tempót nem lehet tovább tartani. Epilógus Katarzist élt át Mélykút helyi társadalma az elmúlt hét végén. Idegesen, veszekedve kezdték a csütörtök reggelt, s szombat estére 284 — túlnyomó többségében elégedett — régi-új gazdával gyarapodott a falu. S már érzik, hogy nagyon fontos emberek lettek. Felemelt fejjel járnak. Bálái F. István • Az Alkotmány Téesz földrendező bizottsága munka közben. Gáspár Antal, Dobos Lénárt, Dudás Jánosné, Dudás János és dr. Márainé dr. Kérdő Mária. (A szerző felvételei) Túl a századik árverésen — Népszerű ma a megye déli részén Solti Károly három éve kiadott lemeze — mondja a mélykúti földárverésen Zakupszky János helybéli gazda —, mert ezen van az a nóta, amelyik így kezdődik: Ez a föld az enyém, itt élt az apám ... Ismét megrendezzük előfizetőinknek a Petőfi Népe nagy népszerűségnek örvendő „Szerencsekerék” játékát. Újra négyszázszőr fordul a szerencsekerék, melynek nyomán négyszáz előfizetőnk nyerhet értékes ajándéktárgyakat. Ä szerencsejáték fődíjai: 100, 60 és 40 ezer forint értékű ajándéktárgyak, a nyertesek választása szerint. A fentieken kivül még 397 nyeremény, amelyek között olajsütő, porszívó, magnó, autósrádió, kerékpárok, fényképezőgépek, órák, konyhai kisgépek és felszerelések, tetőtől talpig felöltöztetés, 5 és 10 ezer forintos élelmiszer-vásárlás stb. szerepelnek. avagy receptcserebere DUCI DÖNCI mai ajánlata A kiskőrösi Vén Diófa vendéglő kínálatából: Rántott sertésköröm Hozzávalók (4 személyre): sertésköröm 8 db, v.hagyma 2 fej, fokhagyma 1 gerezd, só, delikát, tojás 5 db, liszt0,2 kg, zsír 0,5 kg, zsemlemorzsa 0,30 kg. A körmöt a v.hagymával, fokhagymával, delikáttal, sóval puhára főzzük. Ha megpuhult, kivesszük a vízből és éles késsel a köröm belső felét egyenesen elvágjuk és kiveszszük belőle a csontot. A köröm hegyében a két kis csont benne marad. Ezután panírozzuk, kirántjuk. Sült burgonyát és tartármártást adunk hozzá. Olvasónk receptje (Nekünk tetszik, de nem biztos, hogy a zsűri későbbi minősítése megegyezik véleményünkkel.) Túrótorta Tészta: 12,5 dkg liszt, 12,5 dkg margarin, 7,5 dkg cukor, 2 tojás sárgája, 1 mokkáskanál sütőpor. Töltelék: 50 dkg túró, ha túl száraz, 1-2 evőkanál étolaj, 17,5 dkg cukor, 3 egész tojás, 1 vaníliapuding, fél I tej, utóbbit megfőzni, kihüteni. A tésztát kb. fél cm-re nyújtsuk, és a kizsírozott, lisztezett tortaformát kibéleljük vele. Az előre megfőzött, kihütött pudingot, túrót, cukrot, a tojássárgákat elkeverjük, majd hozzákeverjük a habbá vert fehérjéket. Ha megsült, a kettő tojás fehérjét egy kis kanál cukorral és 1 vaníliás cukorral habbá verjük. A tetejére kenjük, és 3 percre visszatesszük a sütőbe. Primusz Izabella L_______i A „Szerencsekerék”-játékban azok az előfizetők vehetnek részt, akik 1993. januárban előfizetői lapunknak. A játékban a Petőfi Népében megjelenő „Szerencsekerék” szelvényekkel lehet részt venni, amelyeket kitöltve és kivágva kell beküldeni. A szelvények december 7- étől 1993. január 14-éig — hetente kétszer — minden hétfői és csütörtöki lapszámunkban megtalálhatók. Minden előfizetőnk korlátlan számú szelvénnyel vehet részt a játékban, vagyis az előfizetett lappéldányokon kívül, tetszés szerinti mennyiségben vásárolhat Petőfi Népét, hogy azokból is kivágja és beküldje a szelvényeket. A szelvények beérkezési határideje: 1993. január 19. A sorsolás időpontja: 1993. január 26. A részletes nyereménylistát: 1993. február 3-ai számunkban közöljük. Á szelvényeket lehet folyamatosan is beküldeni, de elegendő egyszerre is eljuttatni az alábbi címek valamelyikére: 1. Petőfi Népe Szerkesztőség „Szerencsekerék” 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Pf. 76. 2. Petőfi Népe bajai szerkesztőség „Szerencsekerék” 6500 Baja, pártok háza, Árpád tér 1. 3. Petőfi Népe kiskunhalasi szerkesztőség „Szerencsekerék” 6400 Kiskunhalas, Árpád u. 12. JÓ HÍR OLVASÓINKNAK! A Petőfi Népe jövőre is változatlan áron jelenik meg! Könyvek Mikulásra Rendhagyó sajtótájékoztatón mutatta be újdonságait a Bembo-Juventus Könyvszerkesztóség kedden. A kiadó tíz-tíz csepeli és újpalotai, családgondozói ellátásban részesülő kisgyereket is vendégül látott A világ legszebb meséi, az Én és Kata, valamint a Panni és a Diana című sorozatok premierjén. A szeptemberben indított Én és Kata című sorozat most elkészült második kötete 25 ezer példányban jelenik meg. A mindennapi életből vett egyszerű történeteket, a játékos feladatokat is tartalmazó könyvecske-sokat segíthet abban, hogy a kicsik megkedveljék az olvasást. A Bembo Könyvszerkesztőség a Mikulásra megjelenő könyveken túl a közeljövőben szándékozik kiadni egy válogatást erdélyi mesékből, valamint A világ legszebb meséi című könyvet is újabb kötettel akarják bővíteni. ÚJABB NÉGYSZÁZ NYEREMÉNY Téli Szerencsekerék-játék előfizetőinknek
