Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-29 / 305. szám
6. oldal, 1992. december 29. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC MA JÁVOR PÁL HIÁBA MENNE A BANKBA Jövőre jelzálogtörvény Bemegyek a bankba és kölcsönt veszek a birtokomra — mondja Jávor Pál a Halálos tavasz című, Zilahy-regényből készült filmben, amit a minap láthattunk újra a televízióban. — Manapság Jávor Pál, illetve az általa megszemélyesített földbirtokos ezt nem tehetné meg, legföljebb ha volna egy nyugati gépkocsija. Arra kaphatna kölcsönt — mondja Bethlen István MDF-es országgyűlési képviselő, akit a földhitelezés jövendőjéről kérdeztünk. — Magyarországon már a 19. században nemzetközi tekintélyt vívott ki magának egy ilyen intézmény, amit aztán a kommunisták 1948-ban felszámoltak. Újjáélesztéséhez most azért kell nehány feltétel: például jelzálogtörvényt hoz parlamentünk remélhetőleg 1993 első felében: kell továbbá megfelelő számú szakember, s nem utolsósorban pénz is természetesen. Phare-program, Világbank... — Megteremthetők a feltételek ? — Optimista vagyok, ugyanis a Pénzügyminisztériumban és a Földművelésügyi Minisztériumban már kidolgozták az idevágó szakmai koncepciót. Kissé elbizonytalanodott agrárértelmiségünk erre vállalkozó tagjainak jó pályát nyújthat az új, modern intézményben való elhelyezkedés. Ugyanis az elbírálónak elsősorban nem pénzügyi, hanem agrárszakembernek kell lennie, akit, persze, egy jó értelemben vett gyorstalpaló tanfolyamon kiképeznek az előbbi tudnivalókra is. Ami pedig a pénzt illeti, az induláshoz elegendő 6-8 milliárd forint, s ez — bármily meglepő is! — rendelkezésre áll, illetve megszerezhető. Félmilliárd forintot a Phare-program keretében máris kaptunk, továbbá százmillió dollár ígérvényünk van a Világbanktól. Ebben az ügyben igenis fontos az állami A könyvpiac újdonságai Bölöny J.: Magyarország kormányai 1848—1992. 4. bőv. jav. kiad. (Akadémiai K.) * Imhof, A. E.: Elveszített világok. Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat — és miért boldogulunk mi ezzel olyan nehezen ... (Hermész könyvek) (Akadémiai K.) * Grimal, P.: A latin irodalom története. (Akadémiai K.) * Kovács L.: Nem Petőfi! Tanulmányok az MTA természettudományi szakértői bizottsáta tagjai és felkért szakértők tolláól. (Akadémiai K.) * Világirodalmi lexikon. 13. köt. Sf—Suzuki. (Akadémiai K.) * Világirodalmi lexikon. 14. köt. Sváb—Szy. (Akadémiai K.) Januári tanfolyamok A Kisosz Bács-Kiskun Megyei Szervezete 1993. január hónapban az alábbi szakképesítést nyújtó tanfolyamokat indítja: — kereskedelmi boltvezetői, — vendéglátó üzletvezető, — ABC-áruházi kereskedelmi eladó, — vendéglátó eladó, — kereskedelmi menedzser, — vendéglátó-menedzser, — kisvállalkozások gazdasági ügyintézője. A fenti tanfolyamok minimális kereskedelmi, üzleti szintű nyelvkészséget nyújtó német nyelvű tanfolyammal egészülnek ki. Munkanélküliek és pályakezdők tanfolyami díját a munkaügyi hivatalnál egyénileg megpályázhatják. A tanfolyamokkal kapcsolatban érdeklődni és jelentkezni lehet: Kisosz Kecskemét, Klapka u. 35., telefon: 76/329-702, fax: 481-635. (X) Metrókártyák A Nyugat-Európában található Metró-áruházakban kedvezményes vásárlásra jogosító kártyák a Kisosz kecskeméti székházában is beszerezhetők már, a Klapka u. 35. alatt. A Kisosz új telefonszáma: 76/329-702, új faxszáma: 76/481-635. m • Bethlen István: — Mezőgazdaságunk a jövő évszázadban is húzóágazat lesz. részvétel — hiszen ez a világon mindenütt így van —, beleértvén az ellenőrzést. T akarékszövetkezeti hálózat? — Tudnivaló, hogy alacsony hozadékit a mezőgazdaság ... — Igen, számolnunk kell azzal, hogy a kamatok alacsonyak legyenek, igazodva a csekély profitrátához — folytatja Bethlen István. — Körültekintvén a magyar bankvilágban, azt láttam, hogy a Takarékbank például nem akarja elvállalni ezt a szerepet, bár a megyeszékhelyeken van már helyi fiókja. Viszont a takarékszövetkezetek hálózata megfelelőnek látszik a célra, s részükről van is befogadói hajlam. Nem túl sok, úgy 250 egység kellene országosan e hálózatba. Egyébként az említett szakminisztériumokon kívül az Állami Bankfelügyelettel, valamint az MNB-vel is most jutottunk el a tárgyalások befejezéséhez. — Külföldi példák? — Bőséggel vannak, így elsőként a Bayerische Vereinsbank jut \ eszembe, amely Európa legna* gyobb jelzáloghitelezője, s már nem foglalkozik azzal, hogy 25 hektáros farmeroknak kölcsönözzön, mert arra ott van a helyhatósági kötvény. Ám a szövetkezőket szolgáló Raiffeisen-bankok természetesen készséggel állnak a parasztok rendelkezésére Németországban. A tengerentúl ugyancsak megvannak az erre szakosodott bankok. Egyvalamit még hangsúlyozni szeretnék: nem pusztán pénzintézet lenne a miénk, hanem tanácsadással is szolgál majd. Ehhez kellenek azok az agrármérnökök, akik banki szakértelemmel is bírnának. Ne feledjük: mezőgazdaságunk a jövő évszázadban is afféle húzóágazata lesz a magyar nemzetgazdaságnak! A legbiztosabb befektetés! — A minap részt vettem a gyáli termelőszövetkezet átalakulási közgyűlésén, ahol kitűnt, hogy a föld nagy része nem a továbbra is aktiv tagoké, hanem a kívülállóké és a nyugdíjasoké lett. Nomármost, visszanyúlva Jávor Pálhoz: az átalakult, immár Gyáli Holding Szövetkezet elnevezésű gazdaság elnöke kérhet-e kölcsönt földre, s ha igen, kiére? — Természetesen a tulajdonosnak kell kérnie, ez feltétel volt és lesz — így Bethlen István. — Földbérlet hajdan is volt hazánkban. Ez pusztán technikai kérdés, vagyis megoldható. — Van-e arra legalább becslés, hogy mekkora is a tőkeigény? — Az említett 6-8 milliard forint kezdetben valószínűleg elég volna, aztán majd bekapcsolódik az Agrobank, a Mezőbank, az OKHB, s remélhetően mások is, hiszen a világ legbiztosabb befektetése a földjelzálog. Történelmünk legnagyobb törvénymeghozatala pedig utat nyit a földforgalom előtt is, ami ma úgyszólván elhanyagolható. K. N. Az EK bővülése Az Európai Közösség februárban kívánja megnyitni a hivatalos tárgyalásokat Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozási kérelméről. Brüsszeli források szerint Dánia, amely a jövő év első napján veszi át a közösség soros elnöki tisztét, február 1-jén és 2-án tervezi az első megbeszéléseket. Az EK állam- és kormányfői a nemrégiben megtartott edinburghi csúcsértekezleten határoztak a hármak csatlakozási folyamatának beindításáról. Legutóbb 1986-ban bővült a nyugat-európai közösség: akkor Spanyolország és Portugália léphetett a tagállamok sorába. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. december 28. Devizanem Vételi árfolyam Közép 1 egységre, Eladási forintban angol font 126,61 126,96 127,31 ausztrál dollár 57,48 57,63 57,78 belga frank (100) 253,34 253,92 254,50 dán korona 13,48 13,51 13.54 finn márka 15,79 15,84 15,89 francia frank 15,27 15,31 15,35 holland forint 46,28 46,39 46,50 ír font 137,42 137,74 138,06 japán yen (100) 67,16 67,31 67,46 kanadai dollár 65,98 66,15 66,32 kuvaiti dinár 276,53 277,22 277,91 német márka 52,07 52,19 52,31 norvég korona 12,22 12,25 12,28 olasz líra (1000) 58,03 58,19 58,35 osztrák schilling (100) 740,34 742,04 743,74 portugál escudo (100) 57,55 57,69 57,83 spanyol peseta (100) 73,39 73,58 73,77 svájci frank 57,55 57,69 57,83 svéd korona 11,72 11,75 11,78 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 83,30 83,50 83,70 ECU (Közös Piac) 101,72 101,97 102,22 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKKpÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. december 28. • Pénznem Vételi árfolyam Közép 1 egységre, Eladási forintban angol font 125,25 126,65 128,05 ausztrál dollár 57,07 57,69 58,31 belga frank (100) 251,59 253,92 256,25 dán korona 13,39 13,52 13,65 finn márka 15,64 15,84 16,04 francia frank 15,15 15,29 15,43 görög drachma (100) 38,91 39,33 39,75 holland forint 45,92 46,35 46,78 ír font 136,35 137,65 138,95 japán yen (100) 66,79 67,39 67,99 kanadai dollár 65,49 66,19 66,89 kuvaiti dinár 274,52 277,27 280,02 német márka 51,68 52,16 52,64 norvég korona 12,15 12,27 12,39 olasz líra (1000) 57,72 58,36 59,00 osztrák schilling (100) 734,90 741,70 748,50 portugál escudo (100) 57,54 58,09 58,64 spanyol peseta (100) 72,84 73,60 74,36 svájci frank 57,29 57,83 58,37 svéd korona 11,66 11,79 11,92 USA-dollár 82,76 83,54 84,32 ECU (Közös Piac) 100,92 101,90 102,88 Boldog új esztendőt! Lezárul egy év december 31-én. Ilyenkor mindig mérlegre tesszük a leköszönő tizenkét hónapban végzett munkánkat, eredményeinket és kudarcainkat. Visszatekintve 1992-re, megállapíthatjuk: mozgalmas, nehéz esztendőt zártunk. Elkezdődött, amire hosszú évek óta vártunk, hogy végre magunk intézhessük a dolgainkat, hogy végre beleszólhassunk sorsunk alakulásába. Elfáradtunk a napi csetepatékban, de nem adhatjuk föl a reményt. A szakmai réteg, a kereskedők és vendéglősök céljainak eléréséért még sokat kell tennünk, meg kell nyernünk, föl kell ráznunk a közömbös, sorsukba belenyugvó társainkat, hogy összefogva hallathassuk hangunkat. Van miért szót emelnünk. Nőttek a terhek az óesztendőben is, ráadásul sokkal kisebb a forgalom üzleteinkben. Az ellenőrzés szigorúbb az adóhatóság részéről, a kereskedelemben, vendéglátásban nagyobbak a minőségi követelmények a kibontakozó, nem mindig egyenlő feltételek mellett zajló versenyben. Nőtt a rezsi, több • Nyirádi Miklósné az adminisztráció, nagyobb — ha sújtanak vele—a büntetés, a megkülönböztetés, a hitelek kamata, s az elvonás sem lett kevesebb. A szilveszteri huszonnegyedik óra utolsó percében nem áll meg az óra, elüti 1993 első percét és ekkor már nem gondolhatunk másra, mint a reményre, hogy jövőre jobban, eredményesebben dolgozhatunk, és nyugodtabban élhetünk. Várjuk a kereskedő-vendéglátó réteg működési és életkörülményeinek változását, jobbra fordulását, várjuk a tavaszt, amely talán meghozza a várva várt kamarai törvényt. Gazdasági, üzleti gondjaink mellett a mérlegkészítéskor arra is gondolnunk kell, s szerencsére jó érzéssel gondolhatunk erre, hogy országunkban béke van, s ha a jövő esztendővel bekövetkeznek a gazdaságban azok a változások, amelyeket mi a Kisoszon keresztül szorgalmazunk, akkor a belső békénket sem veszítjük el a következő év munkásnapjaiban oly gyakran, mint eddig. Minden kedves kereskedő- és vendéglátótársamnak békés, boldogabb, eredményesebb új esztendőt kívánok: Nagyon kell már a kamara A napokban Kecskeméten gazdasági fórumot tartottak, amelyet a Vállalkozók Pártja, a Kisosz és a helybeli ipartestület közösen szervezett. Két ellenzéki országgyűlési képviselőt — SZDSZ és Fidesz — is meghívtak a tanácskozásra, amelyen ott volt a Kisosz megyei vezetőin kívül Kári János, a Magyar Kereskedők és Vendéglátók Kamarájának országos elnöke. Major /ózse/kiskőrösi vállalkozó az eszmecsere során együttműködést ajánlott föl a vállalkozók nevében a két ellenzéki pártnak, különös tekintettel a majdani, 1994-es választásra. A Fidesz képviselőjelöltjétől kapott válaszon meghökkent Major úr és mások is. A fiatal demokrata azt fejtegette, hogy a vállalkozókkal veszélyes lenne számukra a szövetség, mert ez a réteg ellenszenves a nyugdíjasok körében, s azok szavazatait nem szeretnék elveszíteni, más pártok javára. A képviselő úrnak — aki később próbálta magát kimagyarázni, mondván, félreértették őt — utólag többen ajánlották, vegyen matematikaleckéket. Nos, ezen a ponton, a vállalkozók és a pártok együttműködésének kérdésénél kapcsolódott be a vitába Kári János, a Kisosz országos elnöke. Hozzászólásában felhívta a fideszes képviselő figyelmét a vállalkozók létszámára, az alkalmazottaik számára, az egy-egy településen élvezett tekintélyükre és arra is, hogy az ő családjaikban szintén vannak nyugdíjasok. Egyébként a szembeállítást elutasította, mondván, ha a vállalkozókat egy valóban vállalkozásbarát gazdasági környezet veszi körül az országban, akkor ez nagyban hozzájárul a nyugdíjasok gondjainak megoldásához. Sőt, ezeket a gondokat csakis ezen az úton haladva lehet megszüntetni. Kári János elmondta, hogy a kormányzó és az ellenzéki pártok részéről egyformán idegenkedést tapasztalnak a vállalkozói érdekképviseletek. A Kisosz elnöke az MDF országgyűlési frakciójának vezetőjénél elutasító dölyfre talált, amikor tárgyalni ment hozzá, s most íme megtapasztalhatták az ellenzékiek hozzájuk való viszonyát is. Kári János beszélt az érdekvédelmi munkáról, a többi közt a KGST- piacok fölszámolásáért folytatott reménytelen küzdelemről. A kormány számításon kívül hagyja, hogy mennyi adóbevételtől esik el, amikor a becsempészett és engedély nélkül árusított cikkek forgalma fölött szemet huny. Ráadásul az így kieső adóbevételt is a tisztességes kereske• Kári János furcsállja a pártok idegenkedését. dokkéi fizetteti meg, hiszen a költségvetésnek mind nagyobb bevételre van szüksége. Az országos elnök említést tett arról, hogy az Iposszal közös kamara létrehozását tervezik. A kamarára azért van nagy szükség, hogy azokat a közjogi feladatokat, amelyeket a kormány nem képes ellátni, átvegyék a saját érdekükben. Félnek tőle, hogy a kamarává alakulás után a hagyományos érdekvédelemmel gond lesz, de a kamara nagyon kell már a kormány késlekedő intézkedéseinek pótlására. Kári János arról is beszámolt, hogy az utóbbi időben a kormány bizonyos fokig keresi a kapcsolatot a vállalkozói érdekképviseletekkel, a Kisosszal is. — ats — TÜKÖR Hármas ellenőrzés a KGST-piacon Az ünnepek előtt az APEH általános ellenőrzést tartott, közterületeken is megjelentek hivatalnokai, a kecskeméti KGST-piacon a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a rendőrség embereivel együtt. A taasztalatokról az adóhivatal illetées csoportvezetőjétől, Fodor Edittől kaptunk tájékoztatást. Mint elmondta, a nyugtaadás ellenőrzésére külön hangsúlyt helyeztek ez alkalommal. Némi javulás tapasztalható ezen a téren, de sok kereskedő még mindig nem tesz eleget ezen kötelességének. Rosszhiszeműséget nem tételeznek föl részükről az ellenőrök, ezért föllépésük is inkább segítő szándékú. A KGST-piacon járva Kecskeméten, vizsgálatuk szerint a kereskedők egyharmada engedély nélkül árult. Őket keményen megbírságolják, illetve átlagadót vetnek ki rájuk. (Annyi adót vetnek ki rájuk, amenynyit egy ugyanazon szakmában, ugyanazon településen tevékenykedő átlagos adóalany fizet.) A számlaadással szintén gondok voltak a nagybecsű piacon. Ismeretes, hogy az afa-törveny értelmében a vevő kérésére egyszerűsített számlát köteles adni a kereskedő. Sokaknál számlatömb sem volt az ellenőrzéskor. A számla nélküli áru árusítása súlyos vétség, bevételeltitkolást jelent, aminek következményei vannak. Egyébként a kalocsai piacon a kecskemétiekhez hasonló tapasztalatokat szereztek az adóhivatal ellenőrei: engedély nélküli árusokra, számlatömböt maguknál nem tartó kereskedőkre találtak. A számlaadás elmulasztása esetén 16,5 ezer forint a büntetés, ha társas vállalkozásról van szó, akkor ennél is több: 49,5 ezer forint bírság szabható ki. Jövőre az ellenőrzésekben és a büntetések mértékét tekintve is szigorítás várható. Fodor Edit hangsúlyozta: mindez a tisztességes adófizető kereskedők érdekében is történik, s tevékenységükben ezen túl is a segíteni akarás lesz első helyen. A Kisosz új tagjai Kakas József, Kecskemét (kis- és nagykereskedelem); Csömör Attila, Kecskemét (ruházati kisker.); Czibula Józsefné, Kecskemét (élelmiszer-kisker.); Perneki Istvánné, Kecskemét (felsőruházati term, varrása), Ladányi Lászlóné, Kecskemét (kis- és nagykereskedelem); Csapi Irén, Soltvadkert (ruházati és egyéb kisker.); Cziza Jenő, Kecskemét (élelmiszer, vegyes kisker.); Kormos István, Kecskemét (vegyesiparcikk-kisker.); Garaczi István, Kecskemét (vendéglátás); Lovász Sándorné, Kecskemét (élelmiszer kis- és nagyker.); Járdi Sándor, Kecskemét (élelmiszerkisker.); Kanizsai Ferenc, Kecskemét (élelmiszer, vegyes kisker.); Beke István, Kecel (textil, ruházat, kultúrcikk); Komárcsevics Sándorné, Baja (vegyeskereskedés); Tihanics Tibor, Kecskemét (élelmiszer kis- és nagyker., vendéglátás); Magó Tamás, Kecskemét (kis- és nagyker.); Szabó Lajos, Kecskemét (élelmiszer, ruh. nagyker.); dr. Németh I^ászlóné, Lakitelek (kereskedő^; Acs Pál Péter, Baja (kér., ipari és mg.-i szóig.); Bereczki András, Kecskemét (ruh. kisker.); Pulai István, Kecskemét (palackos italok, dohány); Tagai János, Soltvadkert (kis- és nagyker.); Kiss Béla, Hetényegyháza (vendéglátás). (X) Kereskedők és vendéglősök rovata
