Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-29 / 305. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. december 29., 7. oldal KÖSZÖNIK A KAMATMENTES HITELT BÁCS-KISKUN AZ ELSŐ HÁROM KÖZÖTT Bizakodó hangulat a kecskeméti iparosoknál • A küldöttek egy csoportja, • Tornyi László elnök Domokos Béláné alapítvány tevő fodrászmestcrrcl és Bakos Erika jutalmazott tanulóval. Bár taglétszáma — jelenleg nem kötelező a belépés — jelentősen csökkent a Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestületnek, s a szokásos, a terheket sokalló hozzászólások is elhangzottak az utóbbi napokban megtartott küldöttgyűlésen, egészében a bizakodás jellemezte a tanácskozás hangulatát. Tornyi László elnök az elnökség és az ügyintéző szervezet egyéves munkát értékelő beszámolóját ismertetve elmondta a többi közt, hogy a nyáron birtokba vették az új, Hornyik körúti székházukat, s maguk minél kisebb területre összehúzódva, annak nagy részét bérbe adták vállalkozásoknak. Az iparosok soksok társadalmi munkájával fölépült ház elkészülte után sem mondanak le a régi székházuk—a küldöttgyűlésnek helyet adó mostani ifjúsági ház — visszaszerzéséről. Az ipartestület az új gazdasági viszonyok közt új szolgáltatásokat igyekezett 1992-ben nyújtani a tagoknak a számos régi mellett. Idehaza és külföldön is törekedtek kapcsolataikat úgy alakítani, hogy az iparosok előtt üzletkötési lehetőségek táruljanak föl. A németországi rüsselsheimi iparkamarával vettek föl eddig szorosabb kapcsolatot. A partnerek egy nagy értékű speciális, ultrahangos vizsgálóműszert ajándékoztak a kecskemétieknek, amellyel fájdalommentes vese-, epekő- és terhességvizsgálatot lehet végezni. A tagok az új székházban található orvosi rendelőben kedvezményes vizsgálatot vehetnek igénybe. Tanulmányutak, cserelátogatások jelzik a kapcsolatok erősödését. Száztizenheten vettek részt az idén az ipartestület mestervizsgára fölkészítő tanfolyamain, a fogművesek, karosszérialakatosok, autószerelők, villamossági műszerészek, villanyszerelők közül összesen 50-en tettek sikeres mestervizsgát, helyben. A küldöttgyűlésen Mer ász József, Kecskemét polgármestere is jelen volt, akinek megköszönték, hogy az iparűzési adóból befolyó összegekből kamatmentes hitel formájában „visszaforgat” az önkormányzat tőkét a vállalkozásokba. Tíz iparos összesen tízmillió forintot kapott az első osztáskor. Ez az önkormányzati kezdeményezés minden elismerést megérdemel — így vélekedett Szűcs György, az Iposz szintén jelen volt elnöke is. A küldöttgyűlésen kitüntetéseket adtak át, többek közt a 25 éve ipart űző Lédeczi Ferencnének, Csikós Istvánnak, Mócza Pálnénak, Csorba Ferencnek, Simon Tibornak, Kovács Sándornénak, Kocsis Ferencnek, akik ezüstgyűrűt kaptak. Aranykoszorús Mester címmel ismerték el Varga Ödön és Gál Márta munkáját. Kocsis Pál, Palonai Balázs, Meskó Ottó és Pál Imre az ipartestületért végzett tevékenységével érdemelt ki oklevelet, Bdlla Ferencné, Bajnok Edit, Kovács János a tanulónevelésben jeleskedett. Domokos Pálné fodrász alapítványának díját ezúttal Bakos Erika és Takács Valéria tanulók kapták. Tóth Pál cipészmester alapítványának dijára Remete Rolandot találták érdemesnek. Csikós István alapítványának kamatait a nyugdíjasok megsegítésére fordítják, az idén ötenkaptak fejenként 5,5 ezer forintot. —ats— Gyerekkereskedelem Oroszországban A moszkvai hatóságok lehetővé tették, hogy külföldiek örökbe fogadhassanak árva gyerekeket. A hivatalos eljárás azonban a bürokrácia miatt roppant időigényes. Az örökbefogadónak először a saját or, szágában működő orosz konzulátuson kell bejelenteni az igényét, csatolnia kell az erkölcsi bizonyítványát, a jövedelemigazolást, s a helyi hatóságok nyilatkozatát arról, hogy az illetőnél nincs örökbefogadást kizáró ok. Az örökbefogadónak ki kell jelentenie, hogy három éven át rendszeres írásos tájékoztatást ad a gyerek fejlődéséről. Az áttörést a tavalyi év hozta meg, amikor a svéd és amerikai jótékonysági intézményeknek sikerült az orosz állami otthonokban élő 50 ezer árva gyerek közül néhányat külföldre juttatni. Valamennyien betegek voltak, mert a még érvényben levő egykori szovjet törvények értelmében külföldiek csak beteg vagy fogyatékos gyereket adoptálhatnak. A tortúrát elkerülendő, a gyerekre vágyódó külföldiek inkább helyi közvetítőkön keresztül intézik az ügyeket. Akár megrendelést is lehet adni a szem- és hajszín, vagy az orr formájának stb. megjelölésével, nem szólva arról, hogy privát úton egészséges gyerekekhez lehet jutni. A közvetítők feltérképezik a gyermekotthonokat és árvaházakat, majd hirdetéseket tesznek közzé nyugati lapokban. Egy-egy sikeres örökbefogadásért öttől tízezer dollárig terjedő összeg üti a markukat. A hazai hatóságok és gyermekfelügyelők megvesztegetésére kiadott pénzt külön felszámítják. Nagyobb sikere van azonban a gyerekkereskedelem másik vállfájának. A külföldiek igyekeznek közvetlenül a szülőszobáról egészséges csecsemőhöz jutni. Leányanyák vagy rossz szociális körülmények között élő házaspárok gyerekei jöhetnek szóba. A „vételár” üzleti titok, feltevések szerint eléri a 30 ezer dollárt. A külföldi megkapja a kisbabát, valamint hozzá egy hamisított születési anyakönyvi kivonatot. Ezzel felkeresi hazája követségét és bejelenti: gyereket szült. Senki sem nyomoz azután, vajon a „kismama” valóban terhessége előrehaladott állapotában érkezett-e Oroszországba. Ferenczy Europress A fogyasztóiár-színvonal alakulása 1992. november 1991. Változás A javak főcsoportjai december 1 12 = 100 hónap alatt, %-ban Élelmiszerek 125,6 + 2,7 + 27,0 Szeszes italok, dohányáruk 122,8 + 0,5 + 23,8 Ruházkodási cikkek 115,9 + 1,9 + 19,2 Tartós fogyasztási cikkek 110,7 + 1,6 + 13,3 Háztartási energia 116,8 + 1,7 + 21,6 Egyéb cikkek, üzemanyagok 121,3 + 1,3 + 24,1 Szolgáltatások ÖSSZESEN 118,1 + 0,6 + 21,2 120,3 + 1,6 + 22,7 Forrás: KSH Hercegi erdők Csehországban Várhatóan a Schwarzenberg hercegi család lesz a legnagyobb magán-erdőtulajdonos hazájában, miután nemrégiben 9600 hektárnyi erdőrenyújtott be visszaigénylést az illetékesekhez — jelentette a cseh sajtó. A Schwarzenberg-ház Csehország egyik legpatinásabb nemesi családja. Jelenlegi elsőembere, Karelherceg 1948és 1990között száműzetésben élt, majd Václav Havel volt szövetségi elnök kormányában kapott helyet. A családnak igen komoly erdőgazdálkodási és -fejlesztési tapasztalatai vannak. A nemsokára önálló országban a herceggel együtt ez idáig 120 ezren kérték vissza a kommunista állam fennállása idején elkobzott földjüket. 40 százalékuk már vissza is kapta ősi birtokait. Hol a legtakarékosabbak az emberek? Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség nemzetközi tanácskozást rendezett a magyar takarékszövetkezetek korszerűsítéséről. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Gergely Sándorral, a szövetség elnökével a hazai takarékossági szokásokról és a pénzintézet terveiről. — Az ország melyik régiójában a legtakarékosabbak az emberek ? —A takarékszövetkezetek tagsága Nógrád, Bács-Kiskun és Tolna megyében rendelkezik a legnagyobb betétállománnyal. Míg Nógrádban átlagosan hatvanezer forintnyi betét jut egy-egy tagra, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében ennek csak a fele. Világszerte a vidék, a falu a megtakarító, a városban élők mindig többet költenek. Nálunk is hasonló a tendencia, a 260 takarékszövetkezet tavalyi záró betétállománya 73 milliárd, míg az idei esztendő közepén 78 milliárd forint volt. Ebből az összegből természetesen tudunk hitelt is adni. Sajnos, kevesebbet igényelnek, mint amennyire lehetőségünk van. — Mi lehet ennek az oka ? — A vidéken élőkre a takarékosság és nem a vállalkozási hajlam a jellemző. A falusi ember sokkal in-A visegrádi négyszög szabadkereskedelmi megállapodásának aláírásáról Krakkóból tudósító lengyel újságírók a saját bőrükön tapasztalhatták a „ki hány nyelvet beszél, annyi embert ér” igazát. A szokásoknak megfelelően ugyan kiosztották a városházán tartott nemzetközi sajtóértekezlet résztvevőinek a kis fülhallgatós vevőkészülékeket, amelyeken keresztül az aláíró országok nyelvére, vagyis magyarra, lengyelre, csehre és szlovákra, valamint angolra fordítva hallgathatták volna a miniszterek nyilatkozatait és a kérdésekre kább a saját maga által gyűjtött pénzből, vagy a családtól összeszedett kölcsönökből vállalkozik, mintsem hitelt vesz fel. —A szövetkezetek a munkanélküliség miattikényszervállalkozásoktól óvják az érintetteket? — Igen; szőrösszívű bankár a jó bankár. Az tesz jót a hitelkérővel, aki nem érzelmi alapon, hanem szigorú számítások alapján dönt. A bankár—jelen esetben a takarékszövetkezet elnöke—végül is nem a saját, hanem a betétesek pénzét adja kölcsön. Mikor pedig fölülbírálja, adott esetben elutasítja az általa gazdaságtalannak, eredménytelennek ígérkező vállalkozást, a hitelkérő közgazdaságilag eléggé meg nem alapozott tervére mond nemet. — Hallani olyan véleményt is, hogy a vállalkozások nehézkes beindításáért részben a pénzintézetek is felelősek. — Nem vitatom, még mindig van bürokratizmus, de sajnos olyanok is sokan vannak, akik fél-egy év alatt csődbe mentek, s nem tudják a kölcsönt és a kamatot visszafizetni. Ez feltétlenül óvatosságra, körültekintésre int. — Mi a jövő útja? adott válaszokat, de az ügyes kis szerkezeteknek köszönhetően a rendezvény hamarosan káoszba fulladt. Az olyan kisebb emberi hibák, mint hogy például az egyik szinkrontolmács oly nagy érdeklődéssel hallgatta Kádár Belát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét, hogy elfelejtette fordítani, és csak tekintélyes késéssel kapott észbe, elmerültek a műszaki zavarok tengerében. A készülékek hol működtek, hol nem, a mikrofonok percenként megbénultak, a minisztereknek többször is meg — A takarékszövetkezetek fontos feladata, hogy korszerűsítsék szolgáltatásaikat, gyorsabbá, színvonalasabbá tegyék egész tevékenységüket. Lépést kell tartanunk a kor követelményeivel, ugyanakkor természetesnek tartjuk, hogy a terveket, programokat, a közeli és távolabbi feladatokat mindenütt a tagság alakítja és fogalmazza meg. A mi területünkön is igaz az, hogy a gondok fölpanaszolása, a sopánkodás nem segít. Ehelyett okos célok kitűzésére, és az ezek eléréséhez nélkülözhetetlen összefogásra, együttes munkára van szükség. — „Nyakunkon" az Expo — erre is készülnek a takarékszövetkezetek? — Ij*en, már csak azért is, mert meggyőződésünk: ha a világkiállítás nem lesz a vidék ügye is, akkor az egész rendezvény nem éri el célját, az ország gazdasági fellendítését. Tehát reszt akarunk venni az Expóval kapcsolatos vállalkozások támogatásában, a különféle beruházások finanszírozásában, gazdasági programok felkarolásában. — szabó — kellett ismételni az újságírók kérdéseire adott válaszukat. Végül megelégelték a technikával folytatott reménytelen harcot, és közös megegyezéssel angolul folytatták a sajtóértekezletet. Az angolul tudóknak öröm volt hallgatni, ahogy a magyar, a lenfyel, a cseh és a szlovák miniszter’ iváló angolsággal, az idegen nyelven is teljes szabatossággal és szakszerűséggel fejtette ki véleményét és érveit — azok az újságírók, akik nem tudtak angolul, csak maguknak tehettek szemrehányást. Barabás T. János Szabadkereskedelmi megállapodás — nyelvi káosszal Újabb vádemelési javaslat Klapka György ellen Újabb vádemelési javaslatot' nyújtott be adócsalás alapos gyanúja miatt Klapka György ellen az Országos Rendőr-főkapitányság központi vizsgálati osztálya. Az MTI értesülése szerint a bűnügy iratait — a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján — a budapesti V., VIII. és XIII. kerületi összevont ügyészség kapta meg vádemelés megfontolása végett. Mint ismeretes, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt már folyik egy eljárás Klapka György ellen, akit az ügyészség üzletszerűen és jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet, valamint folytatólagosan elkövetett devizagazdálkodás büntettek elkövetésével vádol. Az ügyészség vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: az APEH Pest Megyei Igazgatósága tett feljelentést Klapka György és P. Béla ellen. A nyomozás során az eljáró rendőri szerv megállapította, hogy a gyanúsítottak megtévesztő maatartása eredményeként — a önyvszakértői vélemény szerint — a Fővárosi Autópiac Kft. nyereségadó hiánya 4 371 000 forint volt 1990-ben. A Klapka György által alapított Fővárosi Autópiac Kft. és a Klapka Kft. mintegy 17 millió forint összegben fiktív adásvételi és lízingszerződéseket kötöttek konténerházakról. Az ügyletek alapján — amelyek iratait Klapka György írta alá — a beruházási értéket lízing formájában levonták az adóalapból, s ezáltal megvalósították az adócsalást. Az ügyészség a bűnügy iratainak tanulmányozása után dönt arról, vádat emel-e Klapka György ellen adócsalás miatt. Dr. Orosz Balázs, a gyanúsított védője az üggyel kapcsolatban elmondta: álláspontja szerint Klapka György büntetőjogi felelősségének ténybeli és jogi alapja hiányzik. Az adócsalás alapos gyanúja teljes mértékben megalapozatlan. Svejk példázatai „Zhorban kiszántott egy ember a mezőn valami kelyhet, ami templomrablóktól származott és oda dugták el, amíg jobb idők nem lesznek, és feledésbe megy a dolog és ez az ember isten ujját látja benne és ahelyett, hogy beolvasztotta volna, elment azzal a kehellyel a plébános úrhoz, hogy ő ezt a templomnak akarja ajándékozni. Na és a plébános úr azt gondolta, hogy ebben az emberben felébredt a lellafurdalás, úgyhogy el is küldöttmindjárt a bíróért, az meg csendőrökért, és ezt az embert ártatlanul elítélték templomrablásért, mert folyton valami csodáról járt a szája.” E fenti történetet nem kisebb egyetemes emberi gondolkodó mesélte el, mint Svejk, a derék katona, aki számtalan plasztikus példával tudott szolgálni a gazdasági természetű furfangok hátterét és tanulságait illetően. Lehet, hogy Svejk — bár kitalált regényhős—a világ legokosabb embere, ma Magyarországon biztos, hogy milliomos lenne, amit jelleméből következően nyilván titokban tartana. Talán csak ő tudna választ adni arra a kérdésre, hogy hol az a hajszálfinom választóvonal, mely elkülöníti azt az üzleti magatartást, melyre azt mondják: Milyen ügyes!, attól, melynek következményeként diszkréten összecsörrenő bilinccsel jelenik meg a piacgazdaság rendjére vigyázó éber őr. Biztosan emlékeznek még a meggymagos emberre. Olyan ő Magyarországon, mint a világtörténelemben Galilei.—És mégis mozog a meggymag! — mondá, minek következtében a szocialista tervgazdálkodás kellős közepén megbolydult az egész ország. Méghogy eladni a meggymagot? De, sót, keresni rajta és munka nélkül pénzhez jutni? A tudományos szocializmuson nevelkedett közgazdászoknak megállt a lángeszük! A munkát ugyanis az ilyen közgazdasági iskolán tanult szakemberek, a Körhinta, meg a Talpalatnyi föld című filmekből tudták a gyakorlatra konkretizálni: a munka, sőt a hégeli értelemben vett magánvaló dolgozás az az, amikor a kubikos lapáttal, csákánnyal tolja talicskáját új mocsár lecsapolásának üdvös irányába, a természet leküzdése felé. Vagy, ha a jövőbe vetett hit nem szalmaláng, akkor a sistergő köszörűn felröppenő szikrák sokasága adja vizuális hitelét annak, hogy itt bizony munka folyik, és teremtődik az érték, van itt ipar, a munkás felveheti munkája ellenértékét a pénztárban, mínusz szakszervezeti tagdíj és hozzájárulás a fejlődő országokbeli demokráciához. Na, de a meggymagos! Adja, veszi a meggymagot, közben meg hozzá se nyúl egy kalapács nyeléhez, ha az új barázdát szántó ekét látja, undorral elfordul. Hiába, ilyen az üzletember. De ő még nem bűnöző. Akkor mitől, és mikor válik egy ügyes, sikeres üzletember gazdasági bűncselekmény gyanúsítottjává? Félek, hogy ez elsősorban nem jogi, hanem morális kérdés. Ki mekkora hasznot nem átall bezsebelni, s mennyire válogatós a módszerek között? Ebből a szempontból a morális korlátok az utóbbi időben szinte eltűntek, jószerivel az a mechanizmus működik, amit egy londoni könyvesboltban láttam, egy ironikus reklámplakáton, ami egy halom újonnan megjelent könyv tetején virított. Egy rémalak szájából a következő szavak jöttek ki a kínált könyvről: — Ezt a könyvet nem kell elolvasnod! Csak szurkold le az árát, és tűnés! Tulajdonképpen így megy ez. Hogy a másik megkopasztasa, kizsebelése, átejtése, palira vevése bűncselekményre, vagy csak a bimbózó piacgazdaság szokásjogán alapuló bocsánatos furfang, az a nem könnyű helyzetben levő gazdasági rendőrök, meg jogászok ítéletén múlik. A meggymagos ember ma például oly ártatlan lenne, mint Dreyfus kapitány az utókor szemében. De az isigaz,hogy ma egy ilyen kaliberű magvas kereskedő ügyletei, egy közepesen sikeres kilósruha-árus ajkaira is gúnyos mosolyt csalnának csupán. Nagyobbat kell mostanában szakítani ahhoz, hogy a gazdasági rendőrség vigyázó szeme is rávetüljön a vállalkozóra. Nagyon ügyes volt például e tekintetben a Home Shopping. Amikor meghirdették, hogy egy zsebrádió nagyságú szerkentyűvel pillanatok alatt egy egész lakást be lehet fűteni, akkor ezen még az is elnevette magát, akinek ez nem szokása, mert inkább egy konzervatív politikust formáz. Vagy a másik érzékletes példa. Egy barátom a közelmúltban kölcsön kert tőlem száz forintot, s mivel minden halogatás nélkül belenyúltam a zsebembe és odaadtam neki, érezte, hogy elhibázta a dolgot. T öbbet kellett volnakémi. Téblábolt egy kicsit körülöttem, aztán visszajött hozzám, hogy adjak még egy százast. Indoklása zseniális volt:—Kétszer ad, ki duplán ad — mondta. Ez előtt a kikezdhetetlen magyarázat előtt még Svejk is megemelné a simléderes katonasapkáját. Az úgynevezett gazdasági bűncselekményekről tehát csak annyit, hogy az egész nézőpont dolga. A legritkább esetben fordul elő, hogy az üzletkötés során mindkét fél jól jár. Az egyik valamivel jobban, mire a másik persze legszívesebben tömlöcben látná partnerét. Svejk szerint egyébként ez így is van rendjén, mert 'ha az emberek mindig mindenben megegyeztek volna, akkor idegességükben már rég agyonverték volna egymást. Hámori Zoltán
