Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-29 / 305. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. december 29., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDEGE Üzletasszony rékliben • Kendős Manci a hartai festett bútorok között. 500 MILLIÁRDOT LEHETNE NYERNI Tartalékainkat éljük fel? Julis néni, a varrónője azt állította, senki másnak nem varrt olyan ruhát a lakodalomra, mint neki. Aztán megtudta, hogy ugyanabból az anyagból, amelyből o, mások is vásároltak. Hát nem vette föl az új ruháját a lagziba! Amilyenben ő van, ne legyen senki más! Kendős Manciről van szó, a híres-neves üzletaszszonyról. Egy igazi nőből nem hiányozhat a hiúság—ebben megegyezik a véleményünk. — Világ életemben mindig nagyon szerettem öltözködni — vallja Jakab Péterné, akit szűkebb pátriája határain kívül is Kendős Manci néven emlegetnek. — Ha én tetszem magamnak, elégedett vagyok önmagámmal, akkor minden rendben. Jelenségről beszélni sem túlzás, ha Kendős Manci egyéniségét le akarjuk írni. Nem tudom titkolni, hogy rácsodálkozom: mennyire nőies, bájos az öltözéke. A tévhittel ellentétben nem kalocsai, hanem eredeti foktői népviseletben jár mindig és mindenhová. Ugyanis Foktőn született, ott ment férjhez Jakab Péterhez, a szövőmesterhez. Most is hímzett galléros rékliben, festőkötényben, kockás szövetszoknyában van, no és az elmaradhatatlan konty is ott díszlik a fején, fekete alapon piros virágmintákkal. Az ilyen-olyan divatstílusokhoz szokott szemet gyönyörködteti az ilyen öltözék. Mesélik, híres szépség volt fiatalkorában Kendős Manci, aki most is igen kellemes megjelenésű hölgy. Mondom neki, hogy a piaci ^művészneve” és az üzleti sikerei alapján egészen másnak képzeltem, már külsejében is keményen célra törőnek. — Mondja csak ki, hogy rekedt hangú piaci kofának hitt—szól közbe. — A Kendős Manci név úgy ragadt rám, hogy mi Foktőn a férjemmel a háború utáni nagy áruhiányban kendőket is szőttünk. Szinte más nem is foglalkozott akkor ezzel az országban, szállítottunk mindenfelé. No és Kalocsára jártam be árulni, és már vártak, hogy mikor hozom a fejkendőket, szalvétákat, egyebeket. A kendő volt a fő cikk. Mikor megláttak a piacon, mondták, hogy itt jön már a Kendős Manci, így ragadt rám aztán végleg a Kendős Manci név, amit én szívesen viselek. , December 22-étől vehetik át az Állami Vagyonügynökség ügyfélszolgálatánál az információs csomagot azok a szakértők, akik részt kívánnak venni az ÁVU előminősítő nyílt pályázatán. A pályázat keretében a vagyonügynökség privatizációs szakértőket választ ki az állami vállalatok gyors átvilágítására és privatizációs tervjavaslatának elkészítésére — tájékoztatta az MTI-t az ÁVÜ. Elsősorban olyan, Magyarországon működő szakértő cégeknek és csoportoknak a jelentkezését várják, akik már több vállalat privatizációra való előkészítésében Mondhatjuk úgy is: önvizsgálatot tartott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, s a nemrég kidolgozott indítványát, amely a földrendező és földkiadó bizottságok hatósági jogkörére vonatkozik, visszavonta. Miért? — kérdezte a Falutévé riportere a bizottság elnökétől, Zsíros Gézától. — Azért kellett visszavonnunk, mert az eredeti javaslat nem biztosít hatósági jogkört a földrendező bizottságoknak, illetve a részaránytulajdonnal bánó földkiadóknak. Most beiktattunk egy ilyen kiegészítő részt a módosításhoz. — Ennek pénzügyi hátterét ki fogja megteremteni? Az önkormányzatok? — Semmi esetre sem! A pénzt ehhez a költségvetésnek kell biztosítania. — Ez azt is jelenti, hogy mód lesz ezután a föld cseréjére is? — Igen. A két bizottság, ha Egyszerű falusi lány volt Jakab Péterné, a szövést — amit eleinte kézzel végeztek — a férjétől tanulta meg. Az ő igazi feladata az eladás volt, 1947-től, férjhezmenésétől kezdve huszonnégy éven át vásározott, sátorban árult, lovas kocsival szállította az árut. Kalocsára főként a hetipiacok alkalmával jött: a piac valaha az előtt a főutcai ház előtt terült el, amelyet férjével később építettek, s amelyben afféle kisáruházat rendezett be Kendős Manci. A piactéri pavilonból települt át ide, ahol — úgy tűnik a választékból — a legdivatosabb ruházati cikkeket árusítja. Kérdem tőle, hogy milyen kereskedői stílust alkalmazott sikeres pályafutása során. — A kedvességet. Mindig szívesen elbeszélgettem a vevőkkel. Meg kell hallgatni mindenki gondjátbaját, ahogy a régi zsidó kereskedők is tették. Ha valaki feketében van, megkérdezem, kit gyászol. Mindig nagyon közvetlen voltam az emberekkel. A kofamodor tőlem mindig nagyon távol állt. Nálam a kedvességemért, meg persze a jó árumért vásároltak. A sikeremben szerepe van annak is, hogy mindig olyan portékát árultam, ami kelt. Folyamatosan ilyenekre tértem át. Kendős Manci háza egy részében valóságos múzeumot rendezett be. Férjével — aki négy éve hunyt el — eredményesen közreműködtek, és referenciamunkákkal bizonyítják felkészültségüket. A pályázat beadásának határideje január 15. Ezután még januárban kiválasztják és felkészítik azt a mintegy harminc szakértő céget, amelyek februártól már számíthatnak a vagyonügynökség megbízásaira. Feladatuk lesz, hogy a kijelölt vállalatoknál egykét héten belül készítsenek privatizációs tervjavaslatot. A szakértők megkapják azt a részletes kérdőíves felmérést, amelyet az adott állami vállalat — az Állami Vagyonügynökség felkérésére — tölt ki, és megbeszéli, egyezteti az állampolgárral, hogy a kárpótlási földet és a részaránytulajdont össze akarja vonni, akkor azt megteheti. Akár egyetlen család esetében sem lesz az összevonásnak akadálya, csak a kárpótlási hivatallal való előzetes egyeztetésre van szükség hozzá. — Lesz-e ennek a döntésnek visszamenő hatálya? Hiszen sok helyütt már régen megtartották az árveréseket. — A törvény hatálya ilyen esetekre már nem terjed ki, viszont állampolgári alapon, önkéntes földcserével teljesülhet a kívánságuk azoknak is, akiknek a kárpótlási ügye már rendeződött. — Ehhez is kell az Állami Vagyonügynökség beleegyezése? — Nincs szükség hatósági jóváhagyásra ahhoz, hogy a cserét lebonyolítsák. Csupán az állampolgárok egyezsége szükséges a csere létrehozásához. érmeket, kitüntetéseket, kardokat, lőfegyvereket, népi eszközöket, öltözékeket és még sok mindent gyűjtöttek, közös szenvedéllyel. Az egyik szobában megmutatja a Foktőről magukkal hozott házi oltárt, a hartai festett bútorokat, sőt, még azt a palatáblát is, amelyen írni tanult a foktői zárdái iskolában. Némi túlzással Jakab Péternét a bajba jutók élő védőszentjének nevezhetnénk; jó szívéről ismerik Kalocsán városszerte. Ha egy iskola bajban van, hozzá fordul anyagi segítségért. Nemrégiben a városi futballcsapat legjobb góllövőjét szerették volna megjutalmazni — hát Kendős Manci erre sem sajnálta a pénzt, mint a sport esetében más alkalmakkor sem. Alapítványt is tett a helybeli kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőben a fiatalok támogatására — s hallottam mégjó néhány nemes cselekedetéről, amelyekkel nem akar nekem dicsekedni. A rékliben járó üzletasszony és férje hajdan semmi pénzért nem adta volna el gyártási titkukat. Most egy hozzá illő gesztussal búcsúzik: — A foktői házunknál még megvannak a szövőgépek, szívesen nekik adnám becsületes kezdő fiataloknak, akik meg akarják próbálni, számukra szerencsét hoz-e a Kendős Manciék gépe. —a. tóth— amely adatokat és információkat tartalmaz a vállalat helyzetéről és a tulajdonosváltásra való felkészüléséről. A napokban több mint száz állami vállalat kap kézhez ilyen kérdőíves csomagot. Egy hónapon belül kell összegyűjteniük az információkat, és^ visszaküldeniük a kérdőívet az ÁVÜ-nek. Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa a privatizáció gyorsítása érdekében indította el ezt a programot. Célja a még át nem alakult állami vállalatok felkészülésének elősegítése a privatizációra. A programot az Európai Közösség Phare-alapja is támogatja. A „kapitalista munka hőse” Egyesek megkockáztatják azt a megállapítást, hogy Kelet-Európában megkezdődött a gazdasági kilábalás — írja a The Economist. Lengyelországban, Magyarországon és Csehszlovákiában már nem csökken az ipari termelés. Romániában, Bulgáriában és Albániában még recesszió van. A „kapitalita munka hőse” kitüntető cím az idén Csehszlovákiát illeti. A politikai nyomások és a vártnál kisebb adóbevételek miatt Lengyelországban és Magyarországon csökkent az életszínvonal, idei költségvetési hiányaik a GDP 7-8 százaléka körül vannak, az infláció 20 százalékos Magyarországon és 40 százalékos Lengyelországban. Az IMF mindkét országnak felfüggesztette a hitelt, de a reform nincs veszélyben, a gazdasági növekedés pedig növelheti a jövedelmeket. Magyarország ipari termelése 1990 óta először javul. A munkanélküliek száma már megközelíti az 1 milliót. Előzetes becslések szerint, tavaszra a teljes munkaképes korosztály 20 százaléka elveszítheti az állását, ez az arány a 4,9 milliós aktív lakossághoz viszonyítva hihetetlenül magas. A Társadalomkutató Intézetben hosszú ideje foglalkoznak ezzel a problémakörrel, a kiváltó okokkal, s ebből fakadóan a társadalomban lezajló elszegényedési folyamatokkal. Gidai Erzsébet, az intézet szociológus igazgatója mondja: — Ma már kézéi 40 százalékos a fiatalok munkanélkülisége, de kedvezőtlenül alakult a szakmai struktúra is. Míg korábban elsősorban a betanított és szakképzetlen munkaerőtől váltak meg a munkáltatók, ma már kimutathatóan növekszik az állástalanok között a szakképzettek, a felsőfokú végzettségűek száma. A harmadik kritikus pont a munkanélküliség területi megoszlása. Számos kistelepülésen a lakosság 40—60 százaléka munkanélküli. — A munkanélküliség ellenszere a beruházások növelése lehetne. De hol van ma erre pénz? — Sajnos, ma Magyarországon erőforrás-kivonó, kereslet-visszafogó gazdaságpolitikának vagyunk tanúi. 1990-ről 1991 -re 28 százalékkal növekedett a forgalomban lévő pénzállomány, ami arra utal, hogy a tőkét nem fejlesztésre fordítják. A bankok a kamatrésre „játszanak”, míg a tőkével rendelkezők a betét utáni kamattól várnak hasznot. Az ilyen pénzmanőverek mögött pedig nincs termelési teljesítmény. Kamatmentes hitelekkel, kamatcsökkentéssel, szubvencióval, exporttámogatással lehetne a termelésre ösztönözni a vállalkozókat és támogatni azokat az ágazatokat, ahol jó esélyünk van versenyképes termékek előállítására. A privatizációs bevételeket sem forgatják viszsza a gazdaságba. Amíg mindezek nem történnek meg, tovább mélyül a válság, növekszik a munkanélkü-Jó és rossz fejlemények egyaránt vannak a magyar gazdaságban — írja a Die Presse című bécsi lap. Az átfogó elemzés a jó jelek közé sorolja, hogy a magángazdaság jelentősen nőtt, újabb és újabb cégek létesülnek. Ami egyértelműen rossz, az az, hogy 1993-ban sem jön el a gazdaság remélt javulása, legfeljebb stagnálásra lehet számítani. Az okok közé tartozik, hogy változatlanul sok cég válik fizetésképtelenné. Nem sikerült megfékezni a lap szerint az inflációt, amely ugyan 35 százalékról az idén 23-ra csökkent, de a zsugorodó gazdaságra való tekintettel még mindig túl magas. Negatív hírek érkeznek a munkaerőpiacról: 11,9 százalékos a munkanélküliség — írja a Die Presse. Viszonylag magas a valutatartalék, bár a 22 milliárd dolláros adósságállomány nagy teher. A fizetési liség, és állandósul a mai torz társadalmi struktúra. — Vizsgálták a magyarországi elszegényedési folyamatot? — Az elmúlt esztendőben 6300 háztartást vettünk nagyító alá. Kiderült, hogy két évvel ezelőtt a családok keresetüknek még csak 50-55 százalékát költötték élelmiszerre és rezsire, tavaly 65-70 százalékát, az idén pedig már 85-90 százalékát. A családok többsége felélte a tartalékait. A konszolidált középréteg — amelynek a lakosság zömét kellene alkotnia — eltűnőben van. Év elejei felmérésünk szerint ma 4-4,5 millióan élnek a létminimumon vagy az alatt. Százezres nagyságrendű azoknak a száma, akik mar ma sem tudják kifizetni a havi rezsijüket. Egymillióan visznek haza havonta mindössze 8000 forintot, a hivatalos minimálbért, holott a kimutatott létminimum ma már 11 ezer forint. Mindezt azzal kompenzálják, hogy kevesebb húst, gyengébb minőségű élelmiszert vásárolnak. Úgy látjuk, hogy közben a másik oldalon terjed a pazarlás, burjánzik a milliárdokat felemésztő közigazgatási bürokrácia. — Kiút? — A pazarlás visszafogásával legalább 500 milliárdot lehetne nyerni. A nemzetközi adósság más típusú menedzselését sem kellene tabuként kezelni. Felül kellene vizsgálni a különböző szervezetek és pártok pazarló kiadásait, s viszsza kellene fogni az országból kiáramló pénzeket, hogy azok lehetőleg belföldön kerüljenek felhasználásra. így 500-600 milliárdot azonnal vissza lehetne pumpálni a gazdaságba. Ennek az összegnek egy részét vállalkozásélénkítő hitelként lehetne felhasználni, másik részét a lakossági infrastruktúra — az egészségügy, az oktatás — fejlesztésére fordíthatnánk. Másképp a magyar gazdaságot aligha lehet talpra állítani. Újvári Gizella Ferenczy Europress mérlegben az idén többletre számítanak, de ez nem a gazdaság megélénkülésének tudható be: ahogy a többi kelet-európai országban is, Magyarországon is világossá válik, hogy a gazdaság átalakítása piacgazdasággá hosszabb időt vesz igénybe, mint ahogy azt gondolták. A pozitívumok közé sorolja a Die Presse, hogy nőtt a külföldi befektetések volumene: a 4,3 milliárd dollárból 450 millió dollár az osztrák részesedés. Igaz, ebben van valóságos csőd is — a papíripari beruházás — de vannak jól múködőek. A 13 450 vegyes vállalat közül 3500 osztrák érdekeltség. Továbbiak vannak kilátásban, nem utolsósorban a világkiállításra való tekintettel. A Die Presse megemlíti, hogy panasz van Magyarország rossz fizetési moráljára, ami kétségkívül a gyakori csődökre vezethető vissza. Privatizációs szakértó'k pályázata az ÁVÜ-nél A magyar gazdaság Bécsből nézve IMF-jóslat 1993-ra Az európai és a japán gazdasági lassulás miatt jövőre a vártnál jóval kisebb, legföljebb 2 százalékos lesz a világgazdaság növekedése — vélik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői. Korábban egybecsengő nemzetközi vélemények 3 százalékosra tették a jövő évi világgazdasági növekedést. Emiatt az amerikai gazdaságnak is a vártnál keményebb feltételekkel kell megküzdenie — folytatja a jelentés, amelyet a The New York Times ismertet. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az Egyesült Államokban jelentős növekedést jegyeznek majd jövőre, a munkanélküliség aránya viszont várhatóan 7 százalék fölé emelkedik. Az USA-ban 3, Németországban és Nyugat-Európában I, Japánban pedig 2,5 százalékos növekedést várnak. Japán költségvetés Szigorú költségvetési javaslatot terjesztett a japán pénzügyminisztérium a kormány elé: az 1993-as pénzügyi évben lényegében az idei szinten maradnak 0,2 százalékkal növekednek — a költségvetés kiadásai, ezen belül azonban jelentős mértékben emelkednek a más országok fejlesztésére szolgáló alapok és mérséklődnek a hadikiadások. A japán pénzügyminisztérium más országokhoz hasonló dilemmával szembesült: az elhúzódó konjunktúra miatt ösztönzésre szorulna a gazdaság, a dekonjunktúra miatt azonban kevesebb adóbevétellel gazdálkodhat a kormány. Spanyol—kuvaiti egyezség A spanyol és a kuvaiti kormány megállapodott, hogy együttes erővel igyekszik minimalizálni egy kuvaiti érdekeltségű spanyolországi vállalatbirodalom összeomlásának szociális és gazdasági következményeit — jelentette az AP és a Reuter Pedro Perez spanyol gazdasági minisztériumi államtitkár kuvaitvárosi látogatásáról. A nagyrészt a KIA kuvaiti beruházási ügynökség tulajdonában lévő Terras-konglomerátum tönkrement. A madridi kormány attól tart, hogy a csőd magával ránt sok, vele üzleti kapcsolatban álló spanyol céget. A telefon fényes jövője Dinamikus felfutás várható a mobil telefonok piacán. A japán elektronikai ipari szövetség szerint a kereslet évente 27-37 százalékkal fog bővülni a következő években. Japánban jelenleg 1,3 millió készüléket üzemeltetnek, ezek száma, beleértve az autóba szerelhető típusokat is, az ötszörösére, vagyis 7 millióra fog növekedni 1997-re. Kevés elektronikai cikk néz ilyen fényes jövő elé Japánban — mondják a szakértők, akik szerint az eladások bővülése részben a gyártók közt élesedő árharcnak, a készülékek olcsóbbodásának és annak tudható be, hogy a telefonpiac korlátainak feloldásával egyre több cég nyújt mobil telefonszolgálatot. Lengyel törés Novemberben megtört a lengyel ipari termelés hónapok óta tartó lassú növekedése: októberhez képest 3,6 százalékos csökkenést jelentett a Központi Statisztikai Hivatal, amiben döntő szerepe volt a két munkanappal rövidebb hónapnak. —• Már több mint 350 ezer lengyel bányász sztrájkol. Szilézia 700 szénbányájából 62-ben leállt a munka. Csütörtökön délelőtt a körzet vasutasainak sztrájkja megbénította az ország legnagyobb teherforgalom vasútvonalát, így a még működő bányákból sem igen jut el a szén a kokszolómüvekbe, s ez leállással fenyegeti a vas- és acélgyárakat is. Hármak megállapodása Az amerikai és a mexikói elnök, valamint a kanadai kormányfő aláírta a három észak-amerikai országot összefűző szabadkereskedelmi megállapodást. A szerződéfjóvá hagyása bizonyosra vehető a mexikói és a kanadai törvényhozásban, ám Washingtonban az érdekképviseletek és a környezetvédő mozgalmak éles ellenzésére lehet számítani. Szerkeszti: A. Tóth Sándor kezdőknek és profiknak Földcsere — kárpótlás után
