Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-29 / 305. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. december 29., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDEGE Üzletasszony rékliben • Kendős Manci a hartai festett bútorok között. 500 MILLIÁRDOT LEHETNE NYERNI Tartalékainkat éljük fel? Julis néni, a varrónője azt állítot­ta, senki másnak nem varrt olyan ru­hát a lakodalomra, mint neki. Aztán megtudta, hogy ugyanabból az anyagból, amelyből o, mások is vá­sároltak. Hát nem vette föl az új ru­háját a lagziba! Amilyenben ő van, ne legyen senki más! Kendős Manci­ről van szó, a híres-neves üzletasz­­szonyról. Egy igazi nőből nem hiá­nyozhat a hiúság—ebben megegye­zik a véleményünk. — Világ életemben mindig na­gyon szerettem öltözködni — vallja Jakab Péterné, akit szűkebb pátriája határain kívül is Kendős Manci né­ven emlegetnek. — Ha én tetszem magamnak, elégedett vagyok ön­magámmal, akkor minden rendben. Jelenségről beszélni sem túlzás, ha Kendős Manci egyéniségét le akar­juk írni. Nem tudom titkolni, hogy rácsodálkozom: mennyire nőies, bá­jos az öltözéke. A tévhittel ellentét­ben nem kalocsai, hanem eredeti foktői népviseletben jár mindig és mindenhová. Ugyanis Foktőn szü­letett, ott ment férjhez Jakab Péter­hez, a szövőmesterhez. Most is hím­zett galléros rékliben, festőkötény­ben, kockás szövetszoknyában van, no és az elmaradhatatlan konty is ott díszlik a fején, fekete alapon piros vi­rágmintákkal. Az ilyen-olyan di­vatstílusokhoz szokott szemet gyö­nyörködteti az ilyen öltözék. Mesélik, híres szépség volt fiatal­korában Kendős Manci, aki most is igen kellemes megjelenésű hölgy. Mondom neki, hogy a piaci ^mű­vészneve” és az üzleti sikerei alapján egészen másnak képzeltem, már kül­sejében is keményen célra törőnek. — Mondja csak ki, hogy rekedt hangú piaci kofának hitt—szól köz­be. — A Kendős Manci név úgy ra­gadt rám, hogy mi Foktőn a férjem­mel a háború utáni nagy áruhiány­ban kendőket is szőttünk. Szinte más nem is foglalkozott akkor ezzel az országban, szállítottunk minden­felé. No és Kalocsára jártam be árul­ni, és már vártak, hogy mikor ho­zom a fejkendőket, szalvétákat, egyebeket. A kendő volt a fő cikk. Mikor megláttak a piacon, mond­ták, hogy itt jön már a Kendős Man­ci, így ragadt rám aztán végleg a Kendős Manci név, amit én szívesen viselek. , December 22-étől vehetik át az Állami Vagyonügynökség ügyfél­­szolgálatánál az információs cso­magot azok a szakértők, akik részt kívánnak venni az ÁVU előminő­sítő nyílt pályázatán. A pályázat keretében a vagyonügynökség pri­vatizációs szakértőket választ ki az állami vállalatok gyors átvilágítá­sára és privatizációs tervjavaslatá­nak elkészítésére — tájékoztatta az MTI-t az ÁVÜ. Elsősorban olyan, Magyaror­szágon működő szakértő cégeknek és csoportoknak a jelentkezését várják, akik már több vállalat pri­vatizációra való előkészítésében Mondhatjuk úgy is: önvizsgála­tot tartott az Országgyűlés mező­­gazdasági bizottsága, s a nemrég kidolgozott indítványát, amely a földrendező és földkiadó bizottsá­gok hatósági jogkörére vonatko­zik, visszavonta. Miért? — kérdez­te a Falutévé riportere a bizottság elnökétől, Zsíros Gézától. — Azért kellett visszavonnunk, mert az eredeti javaslat nem biztosít hatósági jogkört a földrendező bi­zottságoknak, illetve a rész­aránytulajdonnal bánó földkiadók­nak. Most beiktattunk egy ilyen ki­egészítő részt a módosításhoz. — Ennek pénzügyi hátterét ki fogja megteremteni? Az önkor­mányzatok? — Semmi esetre sem! A pénzt ehhez a költségvetésnek kell bizto­sítania. — Ez azt is jelenti, hogy mód lesz ezután a föld cseréjére is? — Igen. A két bizottság, ha Egyszerű falusi lány volt Jakab Péterné, a szövést — amit eleinte kézzel végeztek — a férjétől tanulta meg. Az ő igazi feladata az eladás volt, 1947-től, férjhezmenésétől kezdve huszonnégy éven át vásáro­zott, sátorban árult, lovas kocsival szállította az árut. Kalocsára főként a hetipiacok alkalmával jött: a piac valaha az előtt a főutcai ház előtt te­rült el, amelyet férjével később épí­tettek, s amelyben afféle kisáruházat rendezett be Kendős Manci. A piac­téri pavilonból települt át ide, ahol — úgy tűnik a választékból — a leg­divatosabb ruházati cikkeket árusít­ja. Kérdem tőle, hogy milyen keres­kedői stílust alkalmazott sikeres pá­lyafutása során. — A kedvességet. Mindig szíve­sen elbeszélgettem a vevőkkel. Meg kell hallgatni mindenki gondját­­baját, ahogy a régi zsidó kereskedők is tették. Ha valaki feketében van, megkérdezem, kit gyászol. Mindig nagyon közvetlen voltam az embe­rekkel. A kofamodor tőlem mindig nagyon távol állt. Nálam a kedvessé­gemért, meg persze a jó árumért vá­sároltak. A sikeremben szerepe van annak is, hogy mindig olyan porté­kát árultam, ami kelt. Folyamato­san ilyenekre tértem át. Kendős Manci háza egy részében valóságos múzeumot rendezett be. Férjével — aki négy éve hunyt el — eredményesen közreműködtek, és referenciamunkákkal bizonyítják felkészültségüket. A pályázat beadásának határ­ideje január 15. Ezután még janu­árban kiválasztják és felkészítik azt a mintegy harminc szakértő cé­get, amelyek februártól már szá­míthatnak a vagyonügynökség megbízásaira. Feladatuk lesz, hogy a kijelölt vállalatoknál egy­két héten belül készítsenek privati­zációs tervjavaslatot. A szakértők megkapják azt a részletes kérdő­íves felmérést, amelyet az adott ál­lami vállalat — az Állami Vagyon­ügynökség felkérésére — tölt ki, és megbeszéli, egyezteti az állampol­gárral, hogy a kárpótlási földet és a részaránytulajdont össze akarja vonni, akkor azt megteheti. Akár egyetlen család esetében sem lesz az összevonásnak akadálya, csak a kárpótlási hivatallal való előzetes egyeztetésre van szükség hozzá. — Lesz-e ennek a döntésnek visszamenő hatálya? Hiszen sok he­lyütt már régen megtartották az ár­veréseket. — A törvény hatálya ilyen ese­tekre már nem terjed ki, viszont állampolgári alapon, önkéntes földcserével teljesülhet a kívánsá­guk azoknak is, akiknek a kárpót­lási ügye már rendeződött. — Ehhez is kell az Állami Va­gyonügynökség beleegyezése? — Nincs szükség hatósági jóvá­hagyásra ahhoz, hogy a cserét le­bonyolítsák. Csupán az állampol­gárok egyezsége szükséges a csere létrehozásához. érmeket, kitüntetéseket, kardokat, lőfegyvereket, népi eszközöket, öl­tözékeket és még sok mindent gyűj­töttek, közös szenvedéllyel. Az egyik szobában megmutatja a Foktőről magukkal hozott házi oltárt, a har­tai festett bútorokat, sőt, még azt a palatáblát is, amelyen írni tanult a foktői zárdái iskolában. Némi túlzással Jakab Péternét a bajba jutók élő védőszentjének ne­vezhetnénk; jó szívéről ismerik Ka­locsán városszerte. Ha egy iskola bajban van, hozzá fordul anyagi se­gítségért. Nemrégiben a városi fut­ballcsapat legjobb góllövőjét szeret­ték volna megjutalmazni — hát Kendős Manci erre sem sajnálta a pénzt, mint a sport esetében más al­kalmakkor sem. Alapítványt is tett a helybeli kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképzőben a fiata­lok támogatására — s hallottam mégjó néhány nemes cselekedetéről, amelyekkel nem akar nekem dicse­kedni. A rékliben járó üzletasszony és férje hajdan semmi pénzért nem adta volna el gyártási titkukat. Most egy hozzá illő gesztussal búcsúzik: — A foktői házunknál még meg­vannak a szövőgépek, szívesen ne­kik adnám becsületes kezdő fiata­loknak, akik meg akarják próbálni, számukra szerencsét hoz-e a Kendős Manciék gépe. —a. tóth— amely adatokat és információkat tartalmaz a vállalat helyzetéről és a tulajdonosváltásra való felkészü­léséről. A napokban több mint száz állami vállalat kap kézhez ilyen kérdőíves csomagot. Egy hó­napon belül kell összegyűjteniük az információkat, és^ visszakülde­niük a kérdőívet az ÁVÜ-nek. Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa a privatizáció gyorsítása érdekében indította el ezt a programot. Célja a még át nem alakult állami vállalatok felké­szülésének elősegítése a privatizá­cióra. A programot az Európai Kö­zösség Phare-alapja is támogatja. A „kapitalista munka hőse” Egyesek megkockáztatják azt a megállapítást, hogy Kelet-Európá­­ban megkezdődött a gazdasági kilá­balás — írja a The Economist. Len­gyelországban, Magyarországon és Csehszlovákiában már nem csök­ken az ipari termelés. Romániában, Bulgáriában és Albániában még re­cesszió van. A „kapitalita munka hőse” kitüntető cím az idén Cseh­szlovákiát illeti. A politikai nyomá­sok és a vártnál kisebb adóbevételek miatt Lengyelországban és Magyar­­országon csökkent az életszínvonal, idei költségvetési hiányaik a GDP 7-8 százaléka körül vannak, az inflá­ció 20 százalékos Magyarországon és 40 százalékos Lengyelországban. Az IMF mindkét országnak felfüg­gesztette a hitelt, de a reform nincs veszélyben, a gazdasági növekedés pedig növelheti a jövedelmeket. Magyarország ipari termelése 1990 óta először javul. A munkanélküliek száma már megközelíti az 1 milliót. Előzetes becslések szerint, tavaszra a teljes munkaképes korosztály 20 százalé­ka elveszítheti az állását, ez az arány a 4,9 milliós aktív lakosság­hoz viszonyítva hihetetlenül magas. A Társadalomkutató Intézetben hosszú ideje foglalkoznak ezzel a problémakörrel, a kiváltó okokkal, s ebből fakadóan a társadalomban lezajló elszegényedési folyamatok­kal. Gidai Erzsébet, az intézet szo­ciológus igazgatója mondja: — Ma már kézéi 40 százalékos a fiatalok munkanélkülisége, de kedvezőtlenül alakult a szakmai struktúra is. Míg korábban első­sorban a betanított és szakképzet­­len munkaerőtől váltak meg a munkáltatók, ma már kimutatha­tóan növekszik az állástalanok kö­zött a szakképzettek, a felsőfokú végzettségűek száma. A harmadik kritikus pont a munkanélküliség területi megoszlása. Számos kiste­lepülésen a lakosság 40—60 száza­léka munkanélküli. — A munkanélküliség ellenszere a beruházások növelése lehetne. De hol van ma erre pénz? — Sajnos, ma Magyarországon erőforrás-kivonó, kereslet-visszafo­­gó gazdaságpolitikának vagyunk tanúi. 1990-ről 1991 -re 28 százalék­kal növekedett a forgalomban lévő pénzállomány, ami arra utal, hogy a tőkét nem fejlesztésre fordítják. A bankok a kamatrésre „játsza­nak”, míg a tőkével rendelkezők a betét utáni kamattól várnak hasz­not. Az ilyen pénzmanőverek mö­gött pedig nincs termelési teljesít­mény. Kamatmentes hitelekkel, ka­matcsökkentéssel, szubvencióval, exporttámogatással lehetne a ter­melésre ösztönözni a vállalkozókat és támogatni azokat az ágazatokat, ahol jó esélyünk van versenyképes termékek előállítására. A privatizá­ciós bevételeket sem forgatják visz­­sza a gazdaságba. Amíg mindezek nem történnek meg, tovább mélyül a válság, növekszik a munkanélkü-Jó és rossz fejlemények egyaránt vannak a magyar gazdaságban — írja a Die Presse című bécsi lap. Az átfogó elemzés a jó jelek közé sorolja, hogy a magángazdaság je­lentősen nőtt, újabb és újabb cégek létesülnek. Ami egyértelműen rossz, az az, hogy 1993-ban sem jön el a gazdaság remélt javulása, legfeljebb stagnálásra lehet számí­tani. Az okok közé tartozik, hogy változatlanul sok cég válik fizetés­­képtelenné. Nem sikerült megfé­kezni a lap szerint az inflációt, amely ugyan 35 százalékról az idén 23-ra csökkent, de a zsugorodó gazdaságra való tekintettel még mindig túl magas. Negatív hírek érkeznek a munkaerőpiacról: 11,9 százalékos a munkanélküliség — írja a Die Presse. Viszonylag magas a valutatarta­lék, bár a 22 milliárd dolláros adós­ságállomány nagy teher. A fizetési liség, és állandósul a mai torz társa­dalmi struktúra. — Vizsgálták a magyarországi elszegényedési folyamatot? — Az elmúlt esztendőben 6300 háztartást vettünk nagyító alá. Ki­derült, hogy két évvel ezelőtt a csa­ládok keresetüknek még csak 50-55 százalékát költötték élelmiszerre és rezsire, tavaly 65-70 százalékát, az idén pedig már 85-90 százalékát. A családok többsége felélte a tarta­lékait. A konszolidált középréteg — amelynek a lakosság zömét kel­lene alkotnia — eltűnőben van. Év elejei felmérésünk szerint ma 4-4,5 millióan élnek a létminimumon vagy az alatt. Százezres nagyság­­rendű azoknak a száma, akik mar ma sem tudják kifizetni a havi rezsi­jüket. Egymillióan visznek haza ha­vonta mindössze 8000 forintot, a hivatalos minimálbért, holott a ki­mutatott létminimum ma már 11 ezer forint. Mindezt azzal kompen­zálják, hogy kevesebb húst, gyen­gébb minőségű élelmiszert vásárol­nak. Úgy látjuk, hogy közben a má­sik oldalon terjed a pazarlás, bur­jánzik a milliárdokat felemésztő közigazgatási bürokrácia. — Kiút? — A pazarlás visszafogásával legalább 500 milliárdot lehetne nyerni. A nemzetközi adósság más típusú menedzselését sem kellene tabuként kezelni. Felül kellene vizsgálni a különböző szervezetek és pártok pazarló kiadásait, s visz­­sza kellene fogni az országból ki­áramló pénzeket, hogy azok lehe­tőleg belföldön kerüljenek felhasz­nálásra. így 500-600 milliárdot azonnal vissza lehetne pumpálni a gazdaságba. Ennek az összegnek egy részét vállalkozásélénkítő hi­telként lehetne felhasználni, másik részét a lakossági infrastruktúra — az egészségügy, az oktatás — fejlesztésére fordíthatnánk. Más­képp a magyar gazdaságot aligha lehet talpra állítani. Újvári Gizella Ferenczy Europress mérlegben az idén többletre számí­tanak, de ez nem a gazdaság meg­élénkülésének tudható be: ahogy a többi kelet-európai országban is, Magyarországon is világossá válik, hogy a gazdaság átalakítása piac­­gazdasággá hosszabb időt vesz igénybe, mint ahogy azt gondolták. A pozitívumok közé sorolja a Die Presse, hogy nőtt a külföldi befektetések volumene: a 4,3 milli­árd dollárból 450 millió dollár az osztrák részesedés. Igaz, ebben van valóságos csőd is — a papíripari beruházás — de vannak jól múkö­­dőek. A 13 450 vegyes vállalat kö­zül 3500 osztrák érdekeltség. To­vábbiak vannak kilátásban, nem utolsósorban a világkiállításra va­ló tekintettel. A Die Presse megem­líti, hogy panasz van Magyar­­ország rossz fizetési moráljára, ami kétségkívül a gyakori csődökre ve­zethető vissza. Privatizációs szakértó'k pályázata az ÁVÜ-nél A magyar gazdaság Bécsből nézve IMF-jóslat 1993-ra Az európai és a japán gazdasági lassulás miatt jövőre a vártnál jóval kisebb, legföljebb 2 százalékos lesz a világgazdaság növekedése — vé­lik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői. Korábban egybecsengő nemzetközi vélemények 3 százalé­kosra tették a jövő évi világgazda­sági növekedést. Emiatt az ameri­kai gazdaságnak is a vártnál kemé­nyebb feltételekkel kell megküzde­nie — folytatja a jelentés, amelyet a The New York Times ismertet. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az Egyesült Államokban jelentős növekedést jegyeznek majd jövőre, a munkanélküliség aránya viszont várhatóan 7 százalék fölé emelke­dik. Az USA-ban 3, Németország­ban és Nyugat-Európában I, Ja­pánban pedig 2,5 százalékos növe­kedést várnak. Japán költségvetés Szigorú költségvetési javaslatot terjesztett a japán pénzügyminiszté­rium a kormány elé: az 1993-as pénzügyi évben lényegében az idei szinten maradnak 0,2 százalék­kal növekednek — a költségvetés kiadásai, ezen belül azonban jelen­tős mértékben emelkednek a más országok fejlesztésére szolgáló ala­pok és mérséklődnek a hadikiadá­sok. A japán pénzügyminisztérium más országokhoz hasonló dilem­mával szembesült: az elhúzódó konjunktúra miatt ösztönzésre szo­rulna a gazdaság, a dekonjunktúra miatt azonban kevesebb adóbevé­tellel gazdálkodhat a kormány. Spanyol—kuvaiti egyezség A spanyol és a kuvaiti kormány megállapodott, hogy együttes erő­vel igyekszik minimalizálni egy ku­vaiti érdekeltségű spanyolországi vállalatbirodalom összeomlásának szociális és gazdasági következmé­nyeit — jelentette az AP és a Reuter Pedro Perez spanyol gazdasági mi­nisztériumi államtitkár kuvaitváro­­si látogatásáról. A nagyrészt a KIA kuvaiti beruházási ügynökség tulaj­donában lévő Terras-konglomerá­­tum tönkrement. A madridi kor­mány attól tart, hogy a csőd magá­val ránt sok, vele üzleti kapcsolat­ban álló spanyol céget. A telefon fényes jövője Dinamikus felfutás várható a mobil telefonok piacán. A japán elektronikai ipari szövetség szerint a kereslet évente 27-37 százalékkal fog bővülni a következő években. Japánban jelenleg 1,3 millió készü­léket üzemeltetnek, ezek száma, be­leértve az autóba szerelhető típuso­kat is, az ötszörösére, vagyis 7 milli­óra fog növekedni 1997-re. Kevés elektronikai cikk néz ilyen fényes jövő elé Japánban — mondják a szakértők, akik szerint az eladások bővülése részben a gyártók közt élesedő árharcnak, a készülékek ol­csóbbodásának és annak tudható be, hogy a telefonpiac korlátainak feloldásával egyre több cég nyújt mobil telefonszolgálatot. Lengyel törés Novemberben megtört a lengyel ipari termelés hónapok óta tartó lassú növekedése: októberhez ké­pest 3,6 százalékos csökkenést je­lentett a Központi Statisztikai Hi­vatal, amiben döntő szerepe volt a két munkanappal rövidebb hónap­nak. —• Már több mint 350 ezer lengyel bányász sztrájkol. Szilézia 700 szénbányájából 62-ben leállt a munka. Csütörtökön délelőtt a körzet vasutasainak sztrájkja meg­bénította az ország legnagyobb te­herforgalom vasútvonalát, így a még működő bányákból sem igen jut el a szén a kokszolómüvekbe, s ez leállással fenyegeti a vas- és acél­gyárakat is. Hármak megállapodása Az amerikai és a mexikói elnök, valamint a kanadai kormányfő alá­írta a három észak-amerikai orszá­got összefűző szabadkereskedelmi megállapodást. A szerződéfjóvá ha­gyása bizonyosra vehető a mexikói és a kanadai törvényhozásban, ám Washingtonban az érdekképvisele­tek és a környezetvédő mozgalmak éles ellenzésére lehet számítani. Szerkeszti: A. Tóth Sándor kezdőknek és profiknak Földcsere — kárpótlás után

Next

/
Thumbnails
Contents