Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-29 / 305. szám

2. oldal, 1992. december 29. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK A kijózanodás éve? A híres francia látnok, Mario de Sabato, ezúttal visszafelé is nézve, a kijózanodás évének ne­vezte 1992-t. Miért?Mert ebben az esztendőben nem kevesebbről kellett töprengenie az emberi­ségnek, mint arról, hogy meg tudja-e fékezni az éhséget, a ri­asztóan terjedő szegénységet, sőt el tudja-e hárítani az általá­nos zűrzavar veszélyét? Kérdé­sessé vált szerinte az is, hogy az európai egység reményét nem söpri-e el hosszú időre a nemzeti öntudat hullámverése? A jöven­dőmondó rendíthetetlen hite a világ boldogulásában ezúttal közmondások bölcsességében fogalmazódott meg. Róma sem épült fej egyetlen év alatt, így az ésszerűség birodalmának meg­születéséhez sem elég néhány esztendő. A vajúdás fájdalma nélkül nem lehet boldog az em­beriség. Bizakodjunk tehát, hogy vajúdással végül boldogság köszönthet a Földre? Legalább ennyit joggal elvárhat tőlünk de Sabato. S mit hoz a gondokkal terhes emberiségnek 1993? A jós sze­rint nem kevés újabb gondot: Németország és Nagy-Britannia például szakit az Európai Kö­zösséggel, Jelcint eltávolítják Oroszország éléről, a balkáni válság kiterjed Albániára és Gö­rögországra is. Mindezek elle­nére azonban megerősödik az ál­talános érzés, hogy a világ béké­sebb vizek felé hajózik a viharos tengeren. Az ezredfordulón pe­dig már együtt örülünk annak, hogy egyszerre választanak fe­kete bőrű pápát Rómában a bí­borosok, s színes bőrű elnököt Washingtonban az amerikaiak. Addig pedig? Higgyünk ab­ban, amit szivünk szerint remé­lünk: a bejósolt bajok ellenére nem kell a világnak folytatnia az 1992-t jellemző kijózanodást. De Sabato is arra biztat derűlá­tóan : felhők nélkül nincs szivár­vány ~a politikában sem. o Kocsis Tamás Ferenczy Europress jr-Ehhalál vagy bűncselekmény? Éhhalál, kiszáradás vagy bűn­­cselekmény áldozata lett-e Szom­bathelyen egy 73 éves asszony és 45 éves fia. Ezt vizsgálja a rendőrség — közölték hétfőn az MTI tudósí­tójával a Vas Megyei Rendőr­főkapitányságon, hozzátéve, hogy az ügyben törvényszéki boncolást rendeltek el. Mint a Vas Népe cí­mű megyei napilap hétfőn megje­lent riportjából kiderült, még kará­csony előtt a megyeszékhelyen egy Jókai utcai családi házból kórház­ba szállítottak egy idős asszonyt, aki feltehetően kiszáradt és kihűlt. A másik szobában már holtan fe­küdt 45 éves fia: az ő halálának oka is hasonló lehetett. Az idős asszonyon a gondos kórházi keze­lés sem segített, beszélni már nem tudtak vele. Mint kiderült, a család zárkózottan élt a szombathelyi házban, s hozzátartozójuk állító­lag csak a fővárosban él. Helyze­tükről sem a polgármesteri hiva­talnak, sem a gondozói hálózat­nak, sem más illetékes szerveknek nem volt tudomásuk. A rendőrségre hétfőn reggel érke­zett a bejelentés, hogy a férfi hátán tűszúrás nyoma látható, ezért rendel­ték el a törvényszéki boncolást. Sajtótájékoztató a főkapitányságon (Folytatás az 1. oldalról) A megyei főkapitányságon tartott tegnapi sajtótájékoztató központi té­mája a helyszínelők, szakértők techni­kai felszereltsége volt. így beszámol­tak többek között arról, milyen beren­dezéseket sikerült vásárolnia a bűn­ügyi technikának a megyei vagyonvé­delmi alapítványtól elnyert támogatás segítségével. (Erre a Petőfi Népe egy későbbi száradban még visszatérünk. ) Választ kaptunk arra, hogy nem folytat vizsgálatot a rendőrség kiskun­­halasi „maffia-keresztapa” ellen, ilyenről nem is tudnak. Fegyelmi eljá­rás folyik viszont a kiskunhalasi váro­si rendőrkapitány ellen. Tekintettel arra, hogy ez még nem zárult le, így nem is közöltek részleteket, de el­mondták, hogy valóban egyik tárgya a vizsgálatnak a magánútra igénybe vettalapítványijármű. A kiskunhalasi rendőrkapitány — mint elhangzott — lemondott az alapítvány elnöki tisztéről. Kiskunfélegyházáról néhány hete két személyautót loptak el egy hasz­náltautó-telepről. A BMW 324-es és a Volkswagen Jetta mintegy 1,5 millió forintot ért. Elfogták és őrizetbe vet­ték a feltételezett tetteseket; mindhár­man előzetes letartóztatásban van­nak. Nevüket nem árulták el, csak azt, hogy .Békés megyeiek, illetve budapes­tiek. Ők is, valamint az ügyben szerep­lő három orgazda is más, hasonlójel­legű bűncselekményekkel gyanúsít­hatok. A rendőr-főkapitányság szóvivője nem ért egyet azzal, hogy nem kérik a lakosság segítségét eltűnt személyek kereséséhez. Az igaz. tette hozzá, hogy csak indokolt esetben teszik ezt újság, televízió, rádió közreműködésével. Mint elhangzott: 1975-től napjainkig 64 személy eltűnését tartják nyilván, azaz ennyien nem kerültek elő Bács- Kiskunban. Végül választ kaptunk arra is, kiadták-e a nyomravezetői dí­jat a felsőszentiváni támadó elfogása után: 25-25 ezer forintot kapott két be­jelentő. Tegnap délután telefonon jelezte egy olvasónk Madarasról, hogy két­­három hete egy Ladára lövéseket ad­tak le a községben rendőrök. A főka­pitányság szóvivője nem tudott az esetről, ezért a jövő pénteki sajtótájé­koztatóra ígért választ a kérdésre. A telefonáló szerint bácsalmási rend­őrök lőttek, és kevés hija volt, hogy nem érte találat a sofőrt. Noszlopy Az FKgP Történelmi Tagozat Bács-Kiskun megyei elnökségének nyilatkozata Az FKgP Történelmi Tagozata Bács-Kiskun megyei szervezete a kisgazdapárt szerepének, szellemi­ségének megerősítése érdekében szükségesnek tartja, hogy a törté­nelmi tagozat csatlakozzon a célki­tűzéseiben hasonló Történelmi Kisgazdapárthoz. Ezért fölkéri az országos elnök­séget, hogy kezdje meg az ez irá­nyú tárgyalásokat. A Bács-Kiskun megyei szervezet mindezt azért szorgalmazza, mert a közelgő választásokra tekintettel is elengedhetetlen egy hatékony pártszervezet kiépítése, s a folyó ügyek megoldását is hatékonyabb­nak ítéli egy autonóm pártszerve­zet keretei között. A Bács-Kiskun megyei szervezet fölkéri a „36-os” frankciót, csatla­kozzon a Történelmi Kisgazda­­párthoz, s legyen annak parlamen­ti frakciója. Budapest, 1992. december 22. az FKgP Történelmi Tagozat Bács-Kiskun megyei elnöksége Baranyi István elnök Az MTV elnöki titkárságának tájékoztatója Dr. Hankiss Elemér ellen folya­matban lévő fegyelmi eljárás során a televízió elnökének jogi képvise­lője értesítést kapott: hétfőn a fe­gyelmi eljárás folytatása érdeké­ben jelenjen meg az Igazságügyi M inisztériumba■ tudatta a táv­irati irodával a Magyar Televízió elnökének titkársága. Az MTI-hez eljuttatott közle­mény leszögezi: „Hankjss Elemér többször hangsúlyozta, hogy köz­alkalmazottak jogállásáról szóló törvény értelmében a fegyelmi eljá­rás alá vont személlyel a vétkes kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait közölni kell. Ez a mai meghallgatásra szóló értesí­tésben nem történt meg. A sajtóból értesült arról, hogy valószínűleg a Washingtonban — egy zártkörű rendezvényen — előadott beszéd képezi a meghallgatás tárgyát. Határozatképtelenség az alkotmányügyi bizottságban Határozatképtelenség miatt nem tudta befejezni a média­törvény-javaslathoz kapcsolódó kérdések megtárgyalását tegnapi ülésén az Országgyűlés alkot­mányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottsága. A Fidesz képviselője és a szabaddemokra­ták ugyanis kivonultak az üléste­remből azt követően, hogy a nem bizottsági tag Haraszti Miklós (SZDSZ) nem fejthette ki állás­pontját a* törvényjavaslat kéthar­madosságának kérdésében. Az Országgyűlés főbizottsága egyébként egy kivétellel leszavaz­ta a Haraszti Miklós és Fodor Tamás (SZDSZ) által a törvény­­javaslathoz benyújtott kapcsojó­­dó módosító indítványokat. így elvetették azt a két javaslatot, amely a miniszterelnöknek a ki­nevezési törvényben biztosított javaslattevő, illetve a felmentést kezdeményező jogának gyakorlá­sát a közalapítványi műsorszol­gáltató kuratóriumának, illetve az intézményt felügyelő bizott­ságnak előzetes állásfoglalásához kötné. A bizottság nem támogat­ta azt a szabaddemokrata kap­csolódó indítványt sem, amelyik a létrehozandó Rádió és Televí­zió Hivatal (RTH) elnöki tisztsé­gének pályázat útján történő be­töltése során nem adna vétójo­got a miniszterelnöknek a kine­vezéssel kapcsolatban. A televízió tartozásai Az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága hétfőn ellenzéki többséggel, 9 : 7 arány­ban általános parlamenti vitára al­kalmatlannak tartotta azt az or­szággyűlési határozati javaslatot, amely a Magyar Televízió zárolt, egymilliárd forint összegű költség­­vetési támogatásának rendezései, illetve feloldását célozza. A Pénzügyminisztérium képvi­seletében Aradi Zsolt a határozati javaslat mellett érvelve elmondta: a zárolt egymilliárd forint további sorsának vizsgálata során a PM arra a következtetésre jutott — a felkért független könyvszakértők jelentései alapján —, hogy a televíziónak sürgősen szüksége van még az év vége előtt mintegy 500 millió—1 milliárd forintra a különböző tartozásainak kiegyen­­litése érdekében. A Magyar Televí­zió ugyanis az év során mintegy 690 millió forint összegű különbö­ző, részben állami befizetési kötele­zettséget halmozott fel. Közvetle­nül az állam számára például adó­­befizetésekkel mintegy 245 millió forinttal tartozik a társadalombiz­­(osításijárulék-taftozás 130 millió forintot tesz ki. Emellett 250 millió forintra rúg az az összeg, amelyet különböző megkezdett beruházá­sok folytatása érdekében kellene a televíziónak kifizetnie, még az idén. A Magyar Műsorszóró Vál­lalatnak is 200 millió forinttal tar­toznak. A javaslat szerint mintegy 890 millió forint összeget azonnali továbbutalás céljából bocsátaná­­nak a Magyar Televízió rendelke­zésére, a fennmaradó mintegy 110 millió forintot pedig letéti számlá­ra kell helyezni. Az országgyűlési határozati javaslat azt is kimonda­ná, hogy az utóbbi összeg sorsáról, felhasználásáról az Állami Szám­vevőszék folyamatban levő utó­­vizsgálata alapján dönt majd a kormány. Újabb fejlemény a szak­szervezeti vagyonelosztásban A szövetségen kívüli szakszerveze­tek konföderációjának hétfői köz­gyűlése nem erősítette meg a közös képviselőjük által december 15-én aláírt vagyonelosztási megállapo­dást. Mint Bányai Péter, az egyik tag­­szervezetük, a Jogvédő Liga tisztség­­viselője az MTI érdeklődésére el­mondta: egy korábbi közgyűlésen meghatározták azokat a minimális infrastrukturális feltételeket, amed­dig Lánczky László eddigi közös képviselőjük a vagyonelosztás tár­gyalásain elmehet. Ä közös képviselő ezt nem tartotta be, és a hétfői köz­gyűlésen lemondott választott tiszt­ségéről. Mint ismeretes, a kormány a szö­vetségen kívüliek megegyezéskészsé­ge alapján vállalta, hogy módositó indítványt dolgoz ki a szakszervezeti vagyonmegosztásra vonatkozó tör­vényre. A nyolc szakszervezeti kon­föderáció közül hat már szeptember­ben elfogadta a vagyonmegosztási el­veket, a hetedik, a Szolidaritás még decemberben sem járult hozzá ehhez, a nyolcadik szövetség közös képvise­lője viszont — a közgyűlés döntése értelmében — érvénytelenül hagyta jóvá azt. Kedden döntenek arról, hogy mi­lyen formában értesítsék a kormányt a közgyűlés határozatáról. Ebből a célból valószínűleg személyes talál­kozót kémek a munkaügyi minisz­tertől vagy meghatalmazottjától. Világkiállítási tervek Bábolnán A Bábolna Részvénytársaság szerepet kíván vállalni az 1996-os Expo lebonyolításában. Egyik el­képzelésük a település határában néhány éve felfedezett gyógyvízre épül: az úgynevezett lopkovici er­dőben termálhotel, fürdő és golf­pálya építését tervezik. Bábolna arra is vállalkozna, hogy a régióban kereskedelmi köz­pontot, vámudvarokat és raktára­kat építsen. A részvénytársaság ve­zetői szerint a gönyüi Duna-kikö­tő, valamint a bábolnai autópálya­csomópont fejlesztésével a térség a hajózási és a kamionforgalom „váltóállomása” lehetne, amely el­képzelések iránt máris komoly kül­földi befektetők érdeklődnek. Pa­­pócsi László, az rt. vezérigazgatója az MTI-t arról tájékoztatta: szor­galmazzák, hogy a magyar mező­­gazdaság, az itteni agrárkultúra bemutatása se maradjon ki a világ­­kiállítás programjából. Bábolna például szívesen részt venne egy lovas-világtalálkozó megszervezé­sében; ezzel az elképzeléssel az es­sem Equita lókiállítás .vezetői is egyetértenek. Deportált palesztinok A Libanonba toloncolt 415 pa­lesztin közül hetet tévedésből de­portáltak — ismerte be hétfőn az izraeli hadsereg, miután előző nap a Haarec című lap hasonló tartal­mú információt közölt. Hanyag­ságnak, az ügyben eljáró egységek közötti egyeztetés hiányának tulaj­donítják a hibát katonai körök­ben, es jelezték, hogy a tévedés fel­ismerése nyomán elkezdték a szó­ban forgó személyek mielőbbi visz­­szaszállításának lehetőségét tanul­mányozni. A ballépéssel egyidejűleg a had­sereg arról is tájékoztatott, hogy december közepe óta sikerült a megszállt területeken működő Ha­masz infrastruktúrájának nagy ré­szét felfedni. A kitoloncoltakon kí­vül mintegy czerötszáz aktivistáját tartóztatták le a mozgalomnak, és a Sin Bet — az izraeli belbiztonsági szervezet — leleplezte a Hamasz külföldi finanszírozási csatornáit — mondták országnév említése nélkül. * Franciaország haladéktalanul orvosokat akar küldeni az Izrael­ből a libanoni határövezetbe de­portált palesztinokhoz. Ezt Ro­land Dumas külügyminiszter kö­zölte vasárnapi televíziós nyilatko­zatában. Dumas felvetette annak lehető­ségét, hogy maga Bemard Kouch­ner egészségügyi miniszter keresi fel a 415 palesztint, akik közül töb­ben súlyos betegek, s valamennyi­en embertelen körülmények között vannak. A külügyminiszter elmon­dotta, hogy Párizs ezt az igényét közölte mind az izraeli, mind a li­banoni kormánnyal. Izraeltől nem kapott választ, de az eddigi tárgya­lás „nem volt teljesen negatív”. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Cseh állampolgárságú szlovákok Több mint 30 000 szlovák folyamodott eddig a január elsejével önállóvá váló Cseh Köztársaság állampolgárságáért. Az utóbbi időben a Cseh Köztársaságban élő szlovákok naponta mintegy 3000 ilyen kérvényt nyújtanak be a hatóságokhoz, míg korábban öt volt az évi átlag. Ä cseh belügyminisztérium a nagy rohamra való tekintettel a minimálisra korlátozta a kitöltendő formanyom­tatványok terjedelmét. A Cseh Köztársaságban kereken 300 000 szlovák él és dolgozik. Bíróság előtt Hodzsa özvegye Közpénzek hűtlen kezelésének vádjával január elején bíróság elé állítják Nedzsmije Hodzsát, az egykori albán diktátor, Enver Ho­dzsa özvegyét. A Reuter az illetékes bíró közlésére hivatkozva jelentette, hogy még január első hetében megindul az eljárás az albán kommunista diktatúra valamikori „szürke eminenciása”, a 71 esztendős özvegy ellen, aki már egy éve vizsgálati fogságban van. Azzal vádolják, hogy férje országlása idején drága luxusja­vakra és külföldi utazásokra költötte az állam pénzét, miközben a nép nyomorgott. Szabadlábon az exkormányfő Bulgáriában szabadlábra helyezték a zsivkovista időszak utolsó miniszterelnökét. Georgi Atanaszov, volt kormányfő 8 hónapot töltött vizsgálati fogságban, a legfőbb ügyész egészségügyi indokok alapján döntött az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezés­ről. A volt miniszterelnököt megoperálták fogsága alatt, az uj esz­tendőt már családja körében töltheti, 20 ezer leva (1 dollár = 25 leva) óvadék kifizetése után. Ugyancsak szabadlábra került 20 ezer leva óvadék ellenében Szotjan Mihajlov, egykori KB-titkár is. Mi­­hajlov 5 hónapot töltött vizsgálati fogságban, az utóbbi időben egészségügyi panaszok alapján kérte szabadlábra helyezését. A legnagyobb erejű robbantás A világ eddigi legnagyobb hagyományos — nem nukleáris — robbantását hajtották végre tegnap délután Kína déli részén. A Richter-skála szerinti 3,4-es erősségű rengést kiváltó detonáció a robbantás helyétől 30-70 kilométerre lévő Macao szigetén, illetve Hongkongban is érezhető földrengésszerű hullámokat keltett. A kínai hadsereg mérnökei 12 000 tonna dinamitot robbantottak fel a Csuhaj város közelében fekvő Paotai-hegység belsejében, hogy a helyi helikopter-leszállóteret kibővítsék, és alkalmassá te­gyék olyan repülőgépek fogadására, mint a Boeing 737-es. Sikeres muzulmán előretörés Muzulmán források azt állítják, hogy sikerült elfoglalniuk egy na­gyobb területet a boszniai—szerb határ közelében fekvő, szerb ellen­őrzés alatt álló Bratunac város körzetében. A hírt a szarajevói rádió közölte. A terület állítólag 28 négyzetkilométerre terjed ki, és több falut foglal magában. A szarajevói rádió úgy értesült, hogy a muzul­mán erők megöltek 50 szerbet, fegyvert és lőszert zsákmányoltak, és megerősitették az új frontvonalat. A szerb médiumok is hírt adtak a körzetben folyó heves harcokról, ugyanezt a Reuternek a helyszínre látogató televíziós stábja vasárnap nem tudta megerősíteni. Harcokat jelentettek a köztársaság más részeiből is, így az északi szerb „folyosó­ban” fekvő Gradacacból, amelybe két szerb rakéta csapódott be, meg nem erősített hírek szerint, több ember halálát okozva. Dumas katonai lépést sürget Rendkívül erőteljes hangon sürgetett katonai lépéseket Boszniá­ban Roland Dumas francia külügyminiszter, egy vasárnap esti televí­ziós nyilatkozatában. Dumas „feltétlenül szükségesnek” minősítette az ilyen akciót, elsősorban a boszniai légtérre elrendelt berepülési tilalom érvényesítésére. Példaként és egyetértőleg említette, hogy va­sárnap egy amerikai harci repülő lelőtt egy iraki gépet, amely megsér­tette a hasonló, ugyancsak az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elren­delt berepülési tilalmat Dél-Irak felett. Az egyéb katonai intézkedé­sek lehetőségéről a miniszter már óvatosabban nyilatkozott. Haladás a genfi tárgyaláson Haladásról számolt be Alija Izetbegoviccsal folytatott genfi tár­gyalásairól Franjo Tudjman horvát elnök. A két köztársasági elnök több kormánytag és tanácsadó, valamint a nemzetközi Jugoszlá­­via-értekezlet két társelnöke, Cyrus Vance és Lord Owen társaságá­ban igyekszik közelíteni elképzelését Bosznia jövőjéről. Tudjman elmondta újságiróknak, hogy folytatódnak a tárgyalások. Ellentmondó harci jelentések A grúz katonai parancsnokság vasárnap közölte, hogy erői elfoglalták a szeparatista abház alakulatoktól a stratégiai fontos­ságú Ocsamcsira fekete-tengeri kikötővárost. Az abház védelmi minisztérium ezzel szemben az AP szerint azt állította, hogy a grúz offenzíva szombaton teljesen kudarcot vallott. Ha a grúz bejelentés igaz, sikerült helyreállitani a Tbiliszi és Szuhumi, a szakadár köz­társaság fővárosa közötti vasúti összeköttetést. A grúz közlemény szerint megkezdődtek a helyreállítási munkálatok a vasútvonalon.

Next

/
Thumbnails
Contents