Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-29 / 305. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. december 29., 3. oldat NEM FOGADTÁK EL A TÁJÉKOZTATÓT Kecskemét jövő évi költségvetéséről (Folytatás az 1. oldalról) A képviselőknek az ülésen prob­lémát okozott, hogy a fejlesztési, felújítási tételeknél nem tudták, melyik jelent valós kiadást, s me­lyik tételt kell csak, úgymond át­futtatni a város költségvetésén. Például az önerős felújítású 2 x 28 lakásos Kiskőrösi úti, volt szovjet házaknál nem lehetett tud­ni, miért szerepel 7,5 millió forint kiadás. Vagy a Városi mozi előtti terület kapcsán 20 milliós APEH- tartozás volt a fejlesztési, felújítási kiadások között. Jóllehet, ha a 8800 négyzetméteres telket csak négyzetméterenként 6 ezer forin­tért eladnák, úgy az APEH-t meg­illető rész után több tízmillió fo­rintja maradna az önkormányzat­nak, amely azonban sehol sem volt feltüntetve. S miután célegyenes­ben van a kecskeméti önkormány­zati bérlakások eladásáról szóló rendelet előkészítése, az ebből ter­vezett 3 milliós bevétel is igencsak szerénynek tűnik. A három helyi adóból 1993-ra várt 177 milliós be­vételnél is minden bizonnyal több folyik be, hiszen az iparűzési adó emelése előtt, 1992-ben a három helyi adóból 210 millió forint bevé­tele volt az önkormányzatnak. A 4,2 milliárd forintra tervezett jövő évi költségvetési koncepcióról szóló tájékoztató elutasítása elle­nére valószínűnek látszik, hogy 1993-ban jelentős szigorítások lesznek az önkormányzati intéz­mények gazdálkodásában. A pol­gármester a kiadások csökkentése érdekében felülvizsgálni javasolja az intézmények létszámait, s az üres álláshelyek betöltésének leál­lítását. Egy új módszer szerint szá­mított önkormányzati támogatási rendszert ajánl, ami gyökeresen szakít a bázisszemlélettel. A köz­gyűlésen Gyöngyösi János, az ok­tatási bizottság elnöke kérte, hogy az esetleges létszámleépítés csak szakemberek bevonásával történ­jen. A költségvetési koncepció első tervezete az önkormányzati alkal­mazottak jövő évi 13. havi bérét 1994. január 15-éig javasolja kifi­zetni, s a közalkalmazotti törvény bérbesorolásában sem lát előrelé­­pési lehetőséget 1993-ban. A tájé­koztató után legközelebb előter­jesztés formájában tárja költségve­tési elképzelését a testület elé Me­­rász József polgármester. M. Gy. Háború a panelházban • Feltört ajtó, kirabolt lakás. (Fotó: Gaál Béla) Különös dol­gok történnek né­ha az emeletes házakban. A szomszédok nem is sejtik, hogy egy-egy pa­nelfal túlsó olda­lán valóságos drámák, véres je­lenetek zajlanak. Egy középkorú férfi nemrég meg­rázó történetet mondott el szer­kesztőségünkben . Néhány doku­mentummal egé­szítette ki az elbe­szélést, sőt meg­mutatta a kecske­méti helyszínt is, körúti lakását és a lépcsőházat. A történet igen ellentmondásos. K. E. a követke­zőképpen beszél­te el az eseménye­ket: — Azért kellett ebbe a házba köl­töznöm, mert egy síbalesetnél mindkét karom összetört. Min­dennap be kellett mennem a honvédkórházba, ellenőr­zésre. Az egész akkor kezdődött, ami-' kor először betörtek az egyszobás laká­somba. Mindent elvittek, ami értékes volt, magnót, kazettákat — a zene a mindenem —- magam is zenész vagyok — ékszert, pénzt, szóval mindent. —- Kiderült, hogy kik voltak a tette­sek? — Később igen. De mit kerülgessem, a szomszédom volt, aki erőszakos, ve­szekedős ember. — Tett feljelentést? — Persze, többször is, mivel ezután rendszeressé váltak a betörések. A szomszédom valósággal terrorizált, haverjával a másik szomszéddal együtt már akkor is rámtörik az ajtót, amikor otthon vagyok. Mivel könnyen eljár a kezük, elégszer előfordult már, hogy nekem is estek. Az orromat állandóan összetörik, most is ki van díszítve: lát­ja? — Nem fordult a rendőrséghez? — Dehogynem, számtalanszor, de azt mondták, hogy nincsen arra bizo­nyíték, hogy a szomszédom meg a ha­verja voltak az elkövetők. Mint említettük, a dokumentumok nem igazolják egyértelműen az elmon­dottakat. Egy rendőrségi kihallgatás jegyzőkönyve szerint pontosan az egyik szomszéd tett feljelentést K. E. ellen, mert. . . „Szeptember 20-án, 14.40-kor men­tem haza a lakásomra a piacról. A lép­csőházba mentem fel a negyedik eme­letre és a harmadikon jártam, amikor hirtelen elém ugrott K. E., kezében egy kb. 30 centiméter hosszúságú kés volt, amivel nekem támadt. Én ekkor a ke­zembe lévő táskákat eldobtam és véde­kezésképpen felemeltem a kezemet, majd a lábammal rúgtam egyet K. E. felé. Ennek ellenére ő a kezében lévő késsel elérte a bal kezemet, a hármas ujjamat megvágta. Ezt a kést egy közeli bokorban meg is találtuk ...” Egy másik rendőrségi dokumentum szerint a tettes kilétét nem sikerült fel­deríteni, amikor K. E. arról tett felje­lentést, hogy valaki ajtóbefeszítés mód­szerével betört lakásába és onnan 10 200 forint értékben vitt el készpénzt, karórát, hangszórót. Ezért a nyomo­zást lezárták ... „tekintettel arra, hogy nem sikerült az elkövető kilétét megál­lapítani és eredmény az eljárás további folytatásától sem várható”. Ami K. E. sérüléseit illeti, a korábbi látleleteket szintén ellopták, a követke­ző érdekes részleteket találták egy meg­maradt ambulánslapon, mely október 31-ei keltezésű. „Elmondása szerint kb. 1 éve érzi fájdalmasnak nyaki, háti gerincét, mely panaszok miatt jelentkezett orvosi vizs­gálatra. Panaszai során minden mon­datban szerepel a szomszédja, kire igen szerteágazó panaszai vannak (parano­id vonások?), sérülés nem érte.” Egy november 13-ai látlelet viszont megerősíti az orrcsonttörés tényét, igaz a beteget egyenesen a detoxikálóba to­vábbították. Mi is az igazság ebben a bonyolult ügyben? Ki veri a szomszédját, valóban késsel támadt-e a sértett a brutális szomszédra?-Egyáltalán ki tart rette­gésben kit? Egy nyilatkozat szerint (melyet a fent említett szomszéd függesztett ki a házban) K. E. garázda magatartása miatt az emeleten lakók gyakorlatilag állandó félelemben élnek, mivel az ajtó­kat rugdossa, a lakókat tettleg bántal­mazza. Egy bizonyos, a lakók nyugalmát (talán biztonságát is) veszélyeztetik ezek az események. Valamit tényleg tenni kéne ... Bán János Megkezdte kísérleti adását a Bács-TV Konkrét napra vonatkozóan nem hangzottéi semmiféle ígéret a Bács-TV beindulására, csupán annyi, hogy sze­retnék karácsony táján megkezdeni a sugárzást. Aztán úgy tűnt, ez is meghi­úsul, mert nem érkezett meg várt időre Németországból az adóberendezés. 23-án délelőtt felállították a 30 m-es tornyot Nagybaracskán, 24-én pedig szinte végszóra, mégis befutott a tech­nika. A szállító cég terhére a 46 m-es gémkinyúlású Kató daru egyenesen Szegedről gyalogolt idáig és az ünnep ellenére akadtolyan ember,aki,talána családi békét is feláldozva, vállalta a beüzemelést. Este negyed hatkor következett be a pillanat, amikor a 36-os csatornán megkezdődött a sugárzás — egyelőre —az RTL műsorának átjátszásával. Az előzményekről röviden: no­vember 30-án kilenc község (Bátmo­­nostor, Bácsszentgyörgy, Csátalja, Dunafalva, Gara, Hercegszántó, Ho­morúd, Nagybaracska és Szerelnie) önkormányzatainak összefogásával megalakult a Bácskai Médiafejleszté­si Alapítvány. Az alapító tagok közé tartozik még az M&M Informatikai Kft. is, mely a rácsszerkezetű anten­natoronnyal és felállításának költsé­geivel csatlakozott. Az alapító tag­ként való csatlakozásra meghagyták a lehetőséget Dávodnak, Vaskútnak és Bajának.is, míg a megyei önkor­mányzat — mivel térségi kezdemé­nyezésről van szó — már támogató­­lag nyilatkozott. A cégbíróság még karácsony előtt hivatalosan is bejegyezte a Bácskai Médiafejlesztési Alapítványt. Hamarosan megtörténnek az adás körzetét behatároló végpontmérések, miutánkimondhatólesz,hogymeddig lehet jó minőségben venni a sugárzott műsort. Az érintett községek polgármesteri hivatalaiban megbízott személyeknek lehet bejelenteni minden, véteŰel ösz­­szefüggő hibát, jelenséget, melyek fel­­térképezése után egy erre a célra alkal­mazott műszerészcsapat tagjai keresik fel a címeket, és kérésre akár antennát is felszerelnek. _ Somogyi Gabor IGENEK ÉS NEMEK Ki hogyan szavazott az abortusztörvényre? Külföldiek kárpótlása termőfölddel A kárpótlás fejében kapható termő­föld nemcsak örömök, hanem olykor viták és aggodalmak forrása is. Utób­bira példa, hogy sokan úgy gondolják: az újdonsült tulajdonosok egy része pénzeszközök hiányában nem tudja majd művelni a földjét, és bérbe adja, vagy külföldieknek adja el jogosan visszakapott tulajdonát. Az Ország­­gyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökét, Zsíros Gézát kérdezte a Falu­tévé: jogos-e az aggodalom? —Ez a félelem ez esetben alaptalan. A földtörvény ugyanis kimondja, hogy külföldi adásvétel, csere, ajándé­kozás keretében csak a Pénzügymi­nisztérium előzetes engedélyével jut­hat földhöz. Kárpótlási termőföld­árverésen viszont lényegtelen az állam­­polgárság—az a feltétel, hogy az illető kárpótlásra jogosult legyen. Akkor pedig nem kell előzetes pénzügymi­nisztériumi engedély, hogy az árveré­sen részt vegyen. Kárpótlási jegyét is tetszése szerint viheti ki, vagy hozhatja be az országba. — Ezek szerint lehetséges, hogy olyan egyén rendelkezik — mondjuk rokonai révén—kárpótlási jeggyel, aki most külföldön él? — Lehet valaki úgy jogosult a kár­pótlásra, hogy az őt ért sérelem idején volt magyar állampolgár, de ma már nem az, s lehet, hogy nem is volt soha magyar állampolgár, csak életvitelét tekintve éppen akkor itt volt Magyar­­országon és a vele történtek miatt meg­illeti őt is a törvényben előírt kárpótlás. Ők ugyanúgy jöhetnek az árverésekre —és pontosan annyi joggal—, mint a magyar állampolgárok — szögezte le Zsíros Géza. — Ebből nem származik a magyar állampolgároknak káruk ? — Erre csak magánvéleményem mondhatom. Mivel termőföldet az or­szágból kivinni nem lehet, az a tény, hogy egy tőkeerős külföldi bejön mint kárpótlásra jogosult, s behozza a mo­dem technikát, kellő tőkével is megtá­mogatva, az miért lenne kárára az or­szágnak? (MTI-Press) Újévi koncert A kecskeméti Katona József Színházban január 1-jén, 17 órakor újévi koncertet ad a Kecskeméti If­júsági és Tüzoltózenekar. Az immár hagyományos koncerten Strauss­­művek és más, ismert melódiák csendülnek fel. Rózsa Pál zeneszer­ző erre az alkalomra hangszerelte Donizetti Don Pasquale operájából az úgynevezett Hadaró kettőst a kecskeméti zenekarnak. Vasúti személy­­kocsik a MÁV-nak A Ganz-Hunslet Vasúti Jármű­gyártó Rt. leszállítja az év utolsó napjáig a MÁV által rendelt 30 vas­úti személykocsit. Az immár 100 százalékos osztrák tulajdonban lé­vő vállalat december 1-jén bocsá­totta futópróbára a rendelés első darabjait, a hónap közepéig 22-t szállítottak le, a továbbiak pedig december 31-éig elhagyják a gyárat — tájékoztatták az MTI-t a Ganz- Hunslet igazgatóságán. A 30 darab másodosztályú személykocsi gyár­tásáról szóló, 1,485 milliárd forin­tos szerződést tavaly októberben kötötte meg a MÁV és a Ganz- Hunslet. A korszerű személykocsik a MÁV igen szűkös személyszállítá­si kapacitásának gondját fogják enyhíteni a hazai vonalakon. Az év egyik utolsó, nagy törvény­hozási nelafutása volt a magzati élet védelméről hozott törvény vitájának befejezése és a szavazás lebonyolítá­sa. Több képviselő, nem értvén egyet a parlamenti többség véleményével, az Alkotmánybírósághoz fordult jogértelmezési panaszával. Mint ismeretes, a képviselők asz­talán két törvényváltozat feküdt: egy szigorúbb és egy liberálisabb. Az első szavazás e két változat közül az alaposabb megvitatásra érdemes változatot jelölte ki, s az első menet­ből a B változat, a liberálisabb tör­vényjavaslat került ki győztesen. Összesen 203 honatya voksolt mel­lette, 50 ellene, 25 tartózkodott. A B változat megszavazásakor 29 olyan képviselő szavazott, aki a vég­szavazáson nem volt ott, míg ez utóbbi megszavazásánál 34 olyan képviselő voksolt, aki az előzőn tá­vol volt. Amint az összesítésből ki­tűnt, tizenhárommal többen vettek részt a végszavazáson, az igennel szavazók száma tízzel, a nemmel szavazóké tizeneggyel csökkent, a tartózkodóké pedig nyolccal emel­kedett. Kik és mire adták voksukat a A közelmúlt önkormányzati ülé­sén Kunszentmiklós Város Képvise­­lő-testülete elfogadta az 1993-as év első fél évére szóló munkatervét. A városatyák a jövő évi költségve­tés megállapítása mellett a költség­­vetésről önkormányzati rendeletet alkotnak. Megvitatják az 1992. évi költség­­vetésről szóló beszámolót, valamint az 1991. évi zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet megalkotá­sára is sor kerül. Dr. Bórák Ákos előteijesztésében jelentést hallgatnak meg a lejárt ha­táridejű határozatok végrehajtásá­ról, valamint szintén a polgármester tájékoztatja a testületet a két ülés között tett fontosabb intézkedések­ről. Sor kerül a KÉSZ Kft. 1992. évi tevékenységének értékelésére is. A képviselő-testület elé kerül az Forgalmas volt a zöldhatár a karácsonyi ünnepek alatt, mert december 24. és 27. kö­zött összesen 88-an próbálkoztak mega ha­tár tiltott átlépésével — tájékoztatta az MTI-t Krisán Attila ezredes, a BM Határ­őrség szóvivője hétfőn. Közülük 51-en a magyar területről mentek volna át valame­lyik szomszédos országba, köztük 41 ro­mán állampolgár. A magyar területre igyekvő 37 tiltott határátlépőből 14 volt a román, 7 pedig jugoszláv állampolgár. B változat végleges elfogadásakor? Igenről nemre változtatott Bánffy György, az MDF, Bereczky Vilmos, az FKgP, valamint Schumann Ta­más és Nyers Rezső, az MSZP kép­viselője. Igen helyett a tartózkodást választotta két szabaddemokrata hölgy — Büky Dorottya és Rózsa Edit, a kisgazda Izsó Mihály, a Fi­­deszes dr. Szájer József és csaknem valamennyi — összesen 14 — MSZP-képviselő. Dr. Csehák Judit megmaradt eredeti igenjénél. Olyanok, akik a B változatra ne­met mondtak, de a végszavazáskor igennel szavaztak, öten voltak: Tóth Tihamér és Vizy Béla (MDF), Csé­­falvy Gyula, dr. Horváth Tivadar és Lukáts Miklós Péter (KDNP) kép­viselő. Az A változattal egyetértők és ezért a B változatra nemet mondók közül a végszavazáson Tóth Kurucz János, dr. Marx Gyula (MDF), Ko­­menczi Bertalan (SZDSZ), dr. Hasz­nos Miklós és dr. Karcsay Sándor (KDNP) képviselők tartózkodtak. És még egy érdekes adatva képvi-' selőnők között egyetlen sem akadt, aki az A változat mellett szavazott' volna. (FEB) útfenntartó szervezet 1992. évi mun­kája és az 1993. évre tervezett felada­tok ismertetése. A város közrendje, közbiztonsá­ga, közlekedésrendészeti helyzete és a további feladatok megtárgyalása is napirenden szerepel. A Bács-Kiskun Megyei Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség tájékoztatja a testületet a Kunszentmiklóson végzett ellenőrzések tapasztalatairól. Megtárgyalják a városatyák az Időskorúak Szociális Otthonának, valamint az idősek klubjának mun­káját. A helyi vadásztársaság műkö­dése is téma a testületi ülésen. Ezenkívül még tájékoztatóban ismerkednek meg a képviselők a Pusztatourist Idegenforgalmi Iroda kirendeltségének munkájá­ról, működési tapasztalatairól, jövőbeni elképzeléseiről. Sokan kísérelték meg a határátlépést fényképcserével hamisított útlevéllel. A határőrség összesen 43 hamis útlevél tulajdonosát leplezte le, közöttük 10 albán és ugyancsak 10 jugoszláv állam­polgárt. Az ideiglenes átkelőhelyek kö­zül a Kis-Jugoszlávia felé megnyitott Bácsalmás—Bajmok közötti határállo­más volt a legforgalmasabb: több mint 14 000 személyt es 4800 járművet bo­csátott át. (MTI) A kunszentmiklósi városatyák feladatai Bácsalmás volt a legforgalmasabb • Félen—nyáron figyelik az illegális határsértőket. Kölcsönző a gyermektalálkozó javára Mint annak idején megírtuk, sok millió forint értékű ajándékot kapott az Európa Jövője Alapítvány egy bu­dapesti cégtől, mely megszüntette köl­csönzőrészlegét. A készlet jelentős ré­sze téli sporteszköz. Rendbetételük után gondoskodtak ezek közcélú hasz­nosításáról. Az alapítvány a közelmúlt­ban kölcsönzőt nyitott a kecskeméti Rudolflaktanyában, az uszoda mellett. Sífelszereléseket, szánkókat kölcsönöz­nek, elsősorban gyermekeknek, diá­koknak, meglehetősen kedvezményes díj ellenében. A befolyt összeg termé­szetesen az alapítványt gyarapítja, s ezáltal a jövő évi nemzetközi gyermek­­találkozó ügyét szolgálja. A kölcsönző pénteken 16-tól 18 óráig, szombaton 9-től 12 óráig tart nyitva. Érdeklődni lehet a 76/487-722-es telefonon Krasz­­nai Lajosnál, illetve az Európa Jövője Egyesület 76/320-013-as telefonján. Szabad út Hétfőn reggel 7 órától már Nagyla­kon, Gyulán és Biharkeresztesen sem kell tétlenkedni a kamionoknak — tá­jékoztatta az MTI-t Krisán Attila ezre­des, a BM Határőrség szóvivője. Ezek szerint most már kiegyensúlyozott és várakozásmentes valamennyi határál­lomáson a kamion- és személyautó­forgalom egyaránt. Nem kell újabb Bős-bizottság Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának hétfői ülésén több kép­viselő értelmetlennek tartotta egy újabb bős—nagymarosi bizottság lét­rehozását. Gyurkó János (MDF) rá­mutatott: egy ilyen testület a hasonló szlovák parlamenti bizottsággal ma már teljesen protokolláris, látszólagos tevékenységet végezne. A jelenlegi helyzetben nem az ilyen bizottsági ta­lálkozókra, hanem profi külügyi szak­emberek tárgyalásairá van szükség. A képviselő szerint az, hogy hazánk elismeri az önálló Szlovákiát, nem je­lentheti lemondásunkat az aktív nem­zetközi fellépésről. A határfolyó, a Du­na elterelése tény, elfogadhatatlan te­hát, hogy az emiatti hatékony fellépést többen időhúzással akadályozzák. A bizottság szavazott arról is, hogy a nemzetközi fellépés érdekében kidol­gozott bizottsági javaslat mielőbbi par­lamenti plenáris megvitatását kezde­ményezi. V erseny tárgy aláson értékesítik Négy vételi és egy apportajánlat ér­kezett a Bács-Kiskun Megyei Közgyű­léshez, amikor az önkormányzat a Kecskemét, Villám István utca 12. szá­mú ingatlanjának hasznosítására pá­lyázatot írt ki. A gazdasági bizottság javaslata alapján úgy döntött a köz­gyűlés, hogy versenytárgyalást hirdet a vételi ajánlatot tevőknek. Mivel jelen­tős eltérés van az egyes árajánlatok kö­zött (5,6, illetőleg 10,08 millió forint), így az indulóárat 8 millió forintban határozták meg. Miután az épületben a megyei közlekedési felügyeletnek két helyiségre használati joga van, az ön­­kormányzat az értékesítésig megfelelő megoldásról is gondoskodik majd a közlekedési felügyelet számára. Új szövetkezetek Befejeződött a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek átalakulása az év végére Vas megyében. Míg 1992-ben 64 szövetkezet műkö­dött a Nyugat-Dunántúl e területén, addig a szervezeti változások következ­tében ez a szám 75-re nőtt: 11 új szövet­kezet alakult. Mindössze egy kollektíva szűnt meg jogutód nélkül, és két felszá­molási eljárás folyik volt téesz ellen. A vagyonnevesítés során a vagyon 49 százaléka az aktív tagok kezébe került, 35 százaléka a nyugdíjasoké lett, míg a többi a kívülállók részarányává vált. Kárpótlási célra termőföldterület 46 százalékát jelölték ki. Tapasztalat, hogy a korábban a kö­zösben dolgozók nagy többsége ezután is hasonló szervezetben látja boldogu­lásának útját.

Next

/
Thumbnails
Contents