Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-19 / 299. szám
1992. december 19., 5. oldal ÜNNEPRE KÉSZÜLVE Mit tehetünk azért, hogy szép legyen? • Századeleji karácsonyi hangulat. Ha kimegyek a buszmegállóba, rózsaszínűre csípi arcomat a friss levegő, és arra gondolok, hogy nemsokára itt a karácsony. Arra gondolok, hogy amióta gyerekeim vannak, mindig olyan szépek voltak a karácsonyaink. Én teremtettem meg saját családomnak a megszépítő, kedves kis szertartásokat, és sohasem azért, mert felvetett bennünket a pénz. Ilyenkor mindig tiszta volt a ház, frissen mosottak a függönyök, hogy Szentestére ünneplőbe öltöztünk, és nagyon vigyáztunk arra, hogy kedves szavakkal forduljunk egymáshoz. Ha valaki — akár valamelyik gyerekem, nem tartotta be ezt, el is rontotta saját karácsonyát. Mostanában olyan sok okunk van arra, hogy szomorkodjunk, hogy kétségbeessünk, hogy bizonytalannak lássuk a jövőnket. Mégis, az évnek ebben az utolsó hónapjában mindannyiunknak szüksége van arra, hogy egy kis számvetést csináljunk. Amiben benne foglaltatik az is, mennyiben vagyunk mi felelősek azért, hogy rossz a hangulatunk. Biztos, hogy mindig jól láttuk a dolgokat, és az élet történéseiben saját magunkat? Megyek így decemberben az utcán, és ajándéknak érzem, hogy délfelé kisüt a nap. Ajándéknak, hogy piros gyöngyként ragyognak a bogyók a bokrokon, és feldíszítik a kirakatokat is. Jólesik szememnek a színek látványa. Ha a kirakatok csillogását élvezem, nem arra gondolok, van-e pénzem, vagy nincs. Egyszerűen szeretek látni! Nem tudom, mire telik az idén karácsonykor, de azt tudom, hogy ugyanolyan szép lesz, mint mindig. A diófa hűségesen termett, mint minden évben, tehát diós bejglit sütök. Akármilyen drága lesz a fenyőfa, biztos hogy veszek. Lehet, hogy egy kicsit. Talán egy asztalra állítom, de szép lesz, tudom. Fenyőillat, fehér függönyök, diós bejgli illata. Ha nem telik drága ajándékra, szerényebbet veszek, de olyat, aminek mégis örül, aki kapja. És szépen szólunk egymáshoz, hiszen szeretjük egymást. Ha néha nem is tudjuk kimutatni, ilyenkor sikerül. Nekem nem fáj, ha másnak több van, mert a karácsonyomat nem cserélném el senkivel sem. Én teremtem meg, és nem a pénz. Gondoljunk arra, hogy karácsony hónapjába értünk, és mit tehetünk azért, hogy szép legyen? Az lehet akár egy feldíszített fenyőággal is, ha jó gondolatok töltenek el bennünket. Ne azon töprengjünk, ami nem sikerült, hanem azon, ami a körülmények ellenére is igen! Ne arra, ami nincs, hanem arra, ami hála istennek azért megvan. Higgyük el, hogy sokkal többre is képesek vagyunk, csak jobban kell bíznunk magunkban! Van képességünk arra, hogy meggyógyítsuk magunkat, hogy tervezni tudjunk. Van okunk bizalomra! Próbáljunk meg örülni annak, ami van, és próbáljunk meg szép karácsonyt előkészíteni! Ennél sokkal rosszabb élethelyzetekben is tudtak bízni az emberek, és átvészelték. Mert hinni tudtak. Bán Zsuzsa A Krisztus vagy a kereszt szóból ered? Talán az ejtés hasonlósága miatt, sokan gondolnak arra, hogy a karácsony a Krisztus, vagy kereszt szavakból ered. Szilágyi Ferenc nyelvész, a nevek eredetének kiváló ismerője tagadja az előbbi feltételezést. — Elöljáróban annyit a névfejtéshez, hogy Jézus az Újszövetségben Messiás (szent olajjal felkent) néven szerepel, és ennek a tükörfordítása a görög eredetű Krisztosz. (Mint ismeretes, a Bibliát eredetileg héber, arámi és görög nyelven írták, csak később fordították le latinra, majd onnan a különböző nyelvekre.) Ami tehát a mi karácsonyunkat illeti: ősszláv nyelven a korcsuny lépőt, átlépőt jelent, ami egyértelműen a december 21-ei teli napfordulóra utal. Bolgárul kracsún, szlovákul kracún, míg a régi orosz nyelvben korocsony jelentette a tél kezdetét, azt a napot, amelytől kezdve ismét győz a világosság a sötétség felett, és újra a nappalok lesznek hosszabbak. Vannak viszont a magyar nyelvben is olyan névnapok, amelyek összefüggésben vannak Jézus Krisztus nevével. A Krisztián, a Krisztina, az ebből rövidített Kriszta és az átmagyarított Keresztéig illetve a Kristóf is, a Megváltó nevéből származik. Érdekesség, hogy régebben egy főváros is viselte ezt a nevet, Norvégia központja egészen 1924-ig Christiania volt, arra az uralkodóra is emlékeztetve, aki az 1624-es tűzvész következtében leégett települést újjáépítette. Az oslóiak még ma is szívesen emlegetik régi nevén fővárosukat. — szó — Karácsony átváltozása Ajándékozás amerikai • Csendes éj kápolna Salzburgban. Karácsony a legsajátosabb keresztény ünnep, amelyet valamenynyi keresztény egyház, felekezet és közösség megtart. A keresztény hit egyik legnagyobb titka a megtestesülés, azaz az Isten testbe költözése, emberré válása. Az egyházi év első ünnepe ezt jeleníti meg a liturgia eszközeivel. Mivel Isten — a második isteni személy, vagyis a Fiú Jézus Krisztus személyében jelent meg a földön, ünnepet jelöltek ki Jézus születésének az emlékére is. Minthogy a születés pontos dátuma feledesbe merült, a téli napfordulóhoz kapcsolták, amikor már érzékelhető volt, hogy hosszabbodnak a nappalok, azaz, hogy a fény diadalmaskodik a sötétség felett. A „legyőzhetetlen Napot” szerte az egész pogány világban megülték, a keresztények azonban új tartalommal töltötték meg: a „Világ Világosságának”, az „Üdvösség Napjának”, azaz a Megváltó eljövetelének a napjává tették. Az ünnepi mise liturgiája teljes fényben állítja a hívek ele a ma született gyermeket és egyben összekapcsolja a két előző mise mondanivalóját, amikor arra figyelmeztet, hogy az a gyerek, aki a jászolban fekszik, az igaz Isten. Pusztán családi ünnep lett Az ateista állam, annak kultúr- és valláspolitikája nem rokonszenvezett a kereszténység alapját és lényegi vonását kifejező és népszerűsítő ünneppel. Direkt módon nem lépett ugyan fel ellene, mert tudta, hogy karácsony nemcsak sajátos keresztény ünnep, hanem környezetünk legkedvesebb ünnepe is. Vallási tartalma helyett így lett a karácsony a „hivatalos” értelmezésben pusztán a család, a gyermek és a szeretet ünnepe. Arról nem esett szó, hogy mindennek a hátterében a Szent Család, az Istengyermek és az Isten szeretete áll. („Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte”.) Nem kifogásolták az ünnephez kapcsolódó, részben egyházi eredetű, részben népalkotta szokásokat, elhomályosítva azok vallási hátterét. Karácsonyfát állítottak hivatalokban, iskolákban, vasútállomásokon és köztereken is, ám inkább pogány eredetű napfordulati, tavaszigéző szimbólumnak beállítva, mint a paradicsomi élet, illetve a tudás fájának képzetkörévej kapcsolva öszsze azt. (Amit ott Ádám és Éva elvesztett, azt a ma született gyermek visszaszerezte.) Lassan-lassan alig emlékeztetett valakit a karácsonyfára aggatott alma a bibliai almára, vagy a betlehemi újszülöttre („A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja”), aki nem más, mint Isten egyszülött fia. Ki gondol arra, hogy a kis Jézusra, Isten ajándékára (aki az emberiségnek a megváltás kegyelmét adja) emlékeztetnek a karácsonyfa alá helyezett ajándékok is? Kiben tudatosodott, hogy a karácsonyfa gyertyácskái és csillagszórói — de az egész, ragyogó, édességekkel megrakott örökzöld fenyő — Krisztust, az „isteni fényt” jelképezi, aki világosságával eloszlatja a bűn sötétségét. Mégis Jézuska hozta az ajándékot Karácsony azonban minden profanizáló igyekezet ellenére a családok nagy többségében megmaradt „karácsonynak”, azaz a kis Jézus születése ünnepének. Ha az iskolában fenyőünnepet tartottak is, a gyerekek otthon karácsonyra készültek. Ha az iskolai fenyőfát a Télapó állította is, az otthoni ajándékokat a Jézuska hozta. S ha a közös ünnepségeken nem is, otthon biztosan elénekelték a „Mennyből az angyalt”, vagy a „Csendes éjt”, még azok is, akiket inkább csak a karácsony külsőségei ragadtak meg. Karácsony napjainkban visszakapta eredeti tartalmát és mondanivalóját. A hívő keresztény számára az isteni Gyermek szabadon és fényesen megünnepelt születésnapja, a nem keresztény és a nem hívő számára pedig bensőséges családi és gyermekünnep, a másokra figyelés, az ajándékozás különleges alkalma, a szeretet ünnepe. Gecse Gusztáv ELSŐ HELYEN A RUHAFÉLÉK Mivel lepik meg szeretteiket az osztrákok? Ez a roham a végső. Bécsben elszánt tömegek ostromolják a boltokat, és egyre idegesebben próbálnak megfelelő ajándékokat vásárolni szeretteiknek. Még vége se volt az advent utolsó hosszú szombati tülekedésének, a kereskedők már lázasan számolták a bevételt. 21-23 milliárd schilling lehet a karácsony előtti utolsó pillanatig számított végeredmény — ami nem igazolja azokat a feltevéseket, hogy az osztrákok ma kevesebbet ajándékoznak, mint a múltban tették. A tudományos elemzők az adatok helytállóságát védik, s úgy mondják: igaz a tétel, kevesebb az ajándék, csak éppen drágább. A számítások szennt a karácsonyfa alá nemigen kerül 4 ezer schillingnél olcsóbb holmi. Az elektronikai szakboltok, áruházak zsúfoltsága csalóka. Ha ugyanis a karácsonyi ajándékok jellege szerinti statisztikát nézzük, ezek a cikkek csak a harmadikok a nagyságrendi sorban. Első helyen — 5,7 milliárd schilling összértékkel — még mindig a ruhafélék és textiláruk állnak, ami azt jelenti, hogy a praktikus osztrákok nem szeretik az értelmetlen ajándékot, inkább vesznek olyasmit, amire úgyis szükség van. A második helyen 2,5 milhárddal a bútorok és lakberendezési tárgyak állnak, s csak a harmadik az elektronika, 2,2 milliárd schillinggel. A gyerekek a következők a sorban — 1,5 milliárd schillinget áldoznak a szülők játékra. 1,4 milliárd schilling az „egyebekre” kiadott összeg, s ugyanennyi vándorol az ékszerészek kasszájába. A könyv és lemez csak ezután következik 1,1 milliárddal. Fotócikket 0,9 milliárdért vásárolnak ajándékba, s aki már végképp egyebet nem tud kitalálni, az a háziasszonyokat 0,8 milliárd schilling értékű háztartási géppel, felszereléssel lepi meg. A 0,5 milliárd schillingnyi illatszercsoportban nyilván benne vannak a hivatali ajándékozások is. Annyi év stagnálás után beindult a sportszerüzletek forgalma, megnőtt az érdeklődés a terítési kultúra iránt, kelendőek a szép lakberendezési cikkek. • Karácsonyi hangulat az áruház előtt • Müncheni áruház. Karácsony előtti bevásárlási láz. •__s az áruházban. módra Közeledik a karácsony és az amerikai lapok is tele hirdetésekkel, a postaládák katalógusokkal. Ám Amerika nem volna Amerika, ha nem törekedne ebben is az eredetiségre. íme, néhány példa az idei ajándék választékból: Orvosságtartó vízzel. A zsebrevágható dobozon beállítható riasztó van, s tulajdonosa a tablettához mindjárt vizet is talál, szívószállal. Torna-videokazetta klasszikus zenére. Igényesek pop és rock helyett klasszikus zenére végezhetik reggeli tornájukat. Pachelbeltől Bizet-ig. Amennyiben a bemelegítés után kocogni indulnak, használhatják a Casio új óráját: az nemcsak a megtett távolságot mutatja, hanem azt is, hány kalóriát égetett el a tulajdonos. Sportrajongók számára kiváló találmány, amely télen megkímél a stadionok üléseinek csonthidegétől: a teflonnal burkolt lemezt a meccs előtt a mikrohullámú sütőben felmelegítjük, s az órákig tartja alattunk a meleget. A legnépszerűbb amerikai sport, a baseball hívei számára kártyanagyságú elektronikus adattár kapható. Benne van minden híres játékos életrajza, a sztárok és a csapatok eredményei — összesen egymillió adat. Kétségkívül hézagpótló a világító papucs. Ki ne kereste volna még a sötétben eredménytelenül a papucsát? Az új modell a nagyujj táján bocsát ki fényt, s elemmel működik. Óra — csak nappalra. A karóra csak a nappali órákat mutatja, hiszen éjjel alszunk. Heltai András Karácsonyi harisnyaóriás Egy tajvani jótékonysági vásáron bemutatták a világ alighanem legnagyobb karácsonyi harisnyáját. A vásárt rendező áruház homlokzatán függő harisnyaóriás 18,6 méter hoszszú, 200 kilogramm pamutfonalból készült és 30 nap alatt negyven ember kötötte. Az áruház vezetői lépéseket tettek, hogy a harisnya bekerüljön a Guinness Rekordok Könyvébe. A harisnyát különben eladják és a befolyó pénzt egy árvaház támogatására utalják át. Állatot ajándékba? Foglalkoztatja Önt az a gondolat, hogy rokonainak vagy barátainak karácsonyra valamilyen állatot ajándékozzon? Nyugodtan megteheti, ám mielőtt megvalósítaná tervét, győződjön meg róla, hogy szívesen fogadott lenne-e, és a megajándékozottnál valódi otthonra talál-e az „ajándéktárgy”? Nagyon sok esetben a négylábú vagy tollas meglepetések bosszúságot okoznak, ha tudtuk vagy óhajuk ellenére erőltetjük ajándékunkat embertársainkra. Elkerülve az ezzel járó kínos helyzeteket, okosabb, ha előbb kipuhatoljuk az állat iránti hajlandóságot valamilyen bájos, anyagból készült játékállattal, és a valódi, élő ajándékot nyugodtan beszerezhetjük az ünnepek után is, lehetőleg a leendő gazdival közösen. A gyógyító fenyő A népi megfigyelések alapján egy olyan nemzetközileg kialakított receptúrát adunk, amely számos népnél bevált. A recept Oroszországból származik, s allergiás, asztmatikus rohamok, hörghurut gyógyítására használatos. Az erdei fenyő koronája ritka, héjkérge szürke, berepedezett, a törzs felső harmadában téglapiros. A rügyek tojásdadok, 6—12 cm hosszúak. Felületük nem gyantás, tavasszal a vegetatív rügyek megnyúlnak, majd a fiatal levelek szárcsúcsba nőnek. A tobozok tojásdadok, 2,4—7 an hosszúak. A fás pikkelyek csúcsa rombusz alakban megvastagodott. Fenyőrügy A késő tavaszi időszakban gyűjtött 5 cm-nél nem nagyobb fenyőrügyek 0,5 százalék illóolajat tartalmaznak, sziruppal főzve légcső- és hörghurutban szenvedőknek ajánlott. Fenyőtoboz Tavasszal az első éves zsenge tobozokat gyűjtsük! A tobozokban lévő flavongjikozidák, terpének, vitaminok, illóolajok vitalitásnövelő hatásúak. Mézben áztatott fenyőtobozok kivonatát használjuk erősítőnek, és izomösszehúzó hatásánál fogva gyulladt lobok lehúzására. (Részlet Balogh Gyula, Bogumil: A kuruzsló patikája című könyvéből.)
