Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám

Lakitelek # Szentkirály # Tiszaalpár Tiszakécske és vidéke A REMIX IGAZGATÓJÁT KÉRDEZTÜK Bezárják az üzemet? Babák Ferenctől, a tiszakécskei Re­mix igazgatójától érdeklődtünk válla­latuk jelenlegi helyzetéről. Hogyan állnak most és mit várnak a jövőtől? —A rossz pénzügyi helyzetünk mi­att fizetésképtelenné váltunk. Nagy tartozásaink vannak, így csődöt kel­lett, hogy jelentsünk. —Ez aztjelenti, hogy be kell zárni az üzemet? — Szerencsére, itt még nem tar­tunk. A negyedik negyedéves termelés megfelelően kezd alakulni. Minden jel arra utal, hogy erre az évre tudunk munkát biztosítani. Több tízmilliós ajánlatkérés érkezett felénk, ami akár 50 milliós árbevételt is jelenthet. Az esély arra, hogy bejön, ötven százalék. Eddig nagy bevételt jelentett, hogy a hadiipar számára termeltünk, amit az állam is támogatott, most azonban ez megszűnt. Rákényszerültünk, hogy egy bizonyos mértékben profilt vált­sunk. Most például újfajta potméter típusokat gyártunk. — Úgy véli, beszűkült a piac ? — Igen. Korábban 220 milliót biz­tosított a piac éves nagyságrendben, ma ez már csak 10-15 millió. Az, hogy •° bérmunkákat végzünk, segít ugyan, de az évet mindenképpen veszteséggel zárjuk. — Tervezhek-e létszámleépítést? ■ — Nem nagymértékűt, de sajnos igen. Január—február hónapban kénytelenek leszünk20-30főt elbocsá­tani azon dolgozók közül, akik nem közvetlenül vesznek részt a termelés­ben. Mindezt az esetek többségében igyekszünk közös megegyezés alapján tenni, de rákényszerülünk arra is, hogy egyoldalúan bontsunk fel mun­kaviszonyokat, — Milyenek afizetések ? — Csak kevéssel haladják meg a minimálbért. A munka viszont egy­szerű ülőmunka, nem igényel nagy erőkifejtést. Az alapbérre kapnak a teljesítmény után százalékot a dolgo­zók és ebedhozzájárulást fizetünk. Egy műszakban, kellemes munkakö­rülmények között folyik a termelés. — Miben látja a kiutat? —Lehetőség van az üzem megvéte­lére, de senki nem jelentkezett még. Egyben tehát nem megy az eladás, ta­lán részenként igen. Egy kft. szeretné az egyik kétszintes épületünket meg­vásárolni, ahol konfekcióüzemet hoz­nának létre. Ezenkívül az ipari iskola bérel egy 100 m2-es területet. A bérleti díjból próbáljuk egy korábbi rekonst­rukció hiteleit törleszteni. Eladjuk a számunkra feleslegessé vált gépeket, berendezéseket. Az ebből befolyt ősz- szeg is a törlesztésekre megy el. A cél tehát mindenképpen a privatizáció. Balogh Ildikó A KECSKÉI NYUGDÍJASKLUBRÓL Szívesen énekelnének, ha lenne karvezető Együtt a klubtagok. Valamikor mint Magányosok Klubja néven alakult meg az a tisza­kécskei nyugdíjasklub, amelynek 1977 óta Füleki József a vezetője. — Előrehaladott korunk ellenére minden hónapban van valamilyen “ rendezvényünk — mondja lelkesen Józsi bácsi. — Milyen programokat szervez- ,i nek? — Óévbúcsúztatót, újévköszön­tőt, pótszilveszterrel ' összekötve. A farsangot mindig jelmezes összejö­vetellel ünnepeljük meg, azután már­ciusban ott a nőnap, ilyenkor mindig vacsora is szokott lenni, sőt, anyák napján is. Nyáron kirándulunk, most legutóbb Zircen jártak a nyug­díjasok. De összevont vacsorás név­napokat is sűrűn tartunk. — Milyen programokat szervez­nek a közeljövőben ? — Bérletünk van a kecskeméti Katona József Színházba, így hama­rosan egy hónapon belül három da­rabot is megnézünk. Ezenkívül lesz egy névnapi rendezvény is, hiszen no­vemberben van Katalin, Erzsébet és András névnap is. — A vacsorás rendezvényeket hol tartják ? — Három évvel ezelőtt még le­jártunk a Tisza-partra és bogrács­ban főztünk, de most már inkább a vendéglőt választjuk. Megvacso­rázunk, majd szépen felballagunk a kultúrház emeletére. — Hogyan lehet valaki a nyugdí­jasklub tagja? — Nem nézzük meg, kinek, mi­lyen „priusza” van — neveti el ma­gát Füleki József. — Eljön, leül közénk és mi szívesen fogadjuk. Különösen azért is, mert Tisza­kécske lakóinak 10 százaléka igen­csak nyugdíjas. Mégis a mi szerve­zetünkön kívül nincs egyetlenegy csoport sem, amely törődne a nyugdíjasokkal. Pedig én akár bot­tal is elmennék, ha lenne Kécskén egy énekkar. Közülünk nagyon so­kan szívesen énekelnének, ha szer­dánként eljönne közénk egy karve­zető. Itt, a régi vezető idejében sem ment a kultúra, sajnos, nagy az érdektelenség, majd meglátjuk, mit talál ki az új kultúrház-igazgató. K. I. A közhasznú munka nem(csak) utcaseprés Tiszakécskén valamivel több mint ezer munkanélkülit tartanak nyilván, ez 15,4 százalékos munka­nélküliségi rátának felel meg. A fog­lalkoztatási feszültséget várhatóan újabb létszámleépítések állandósít­ják. A munkanélküliek döntő több­sége fizikai állományba tartozik, közülük is a szakmunkások aránya a legnagyobb. Eddig nem volt igény a településen a közhasznú munka­végzésre, csupán egyetlen személyt alkalmaztak erre. Mint Terjéki Zsu­zsannától, a munkaügyi központ ki­rendeltségvezetőjétől megtudtuk, törekvésük az, hogy sikerüljön azt a fajta szemléletmódot megváltoztat­ni, amely a közhasznú munkavég­zést kizárólag utcasepréssel tudja azonosítani. A szociális gondozás­tól kezdve rengeteg olyan lehetőség van, amelyet érdemes lenne kihasz­nálni. Értesüléseink szerint, ezen a téren hamarosan lép a helyi önkor­mányzat, ugyanis tizennégy ember­nek kívánnak közhasznú munkát adni. A kirendeltségvezető elmondta még, sok problémát okoz a fekete­munka kiszűrése. Az ellenőrzésük is nehézkes, hiába hívják őket időre, attól még a nap másik felében az el­lenőrzött személy ugyanúgy elmegy maszekolni. Tapasztalataik szerint, az állásukat elvesztők először nehe­zen jönnek el a munkaügyi hivatal­ba, szégyellik, majd később úgy megszokják ezt az állapotot, hogy dolgozni nem akarnak elmenni. Természetesen ez nem mindenkire nézve igaz, de tény, hogy a sajátos adottságú Tiszakécskén is egyre ke­vesebb a munkalehetőség azoknak is, akik dolgozni szeretnének. N. Á. Pályázat a lakiteleki címer készítésére Nemrégiben tartott .ülést Laki­telek településfejlesztési és kultu­rális bizottsága. A legfontosabb téma annak a megvitatása, hogy milyen legyen Lakitelek címere. Molnár Kálmán négy változatban adott be címertervet, melyeket — élénk vita után — nem fogad­tak el a bizottság tagjai. A jelenlé­vők ugyanis azt javasolták, hogy a címerbe Lakitelek történelmi emlékeinek szimbólumait is épít­sék be, s Molnár Kálmán ennek megfelelően újabb terveket készít­sen. Ezek után a Lakitelek Alapít­vány képviselője, Lezsák Sándor bejelentette, hogy a közeljövőben pályázatot írnak ki a település és környékének lakossága részére, cí- merterv készítésére. A pályadíj összege 250 ezer forint. Ugyancsak ezen az ülésen mu­tatták be annak az emlékműnek makettjét, amelyet a Templom tér közepén szeretnének felállítani a II. világháborúban elesett lakitele­ki polgárok emlékére. A bemuta­tott terv bár igényes, művészi mun­ka, mégis úgy ítélik meg, hogy nem ebbe a tájba illő, így további pálya­munkákat kell készíttetpi. Sz. T. Béke a temetőben A halottak napján ünneplőbe öltözött családok mentek a teme­tőbe. A sírokat virágtenger borí­totta, s fellobbantak az emlékezés gyertyalángjai. A tiszakécskei temető az utóbbi hónapokban nem volt békésnek mondható, de szerencsére az ün­nep napjára a harcok elcsitultak. Mint ahogy már írtuk lapunkban, Tiszakécskén az önkormányzat egy nagykőrösi vállalkozót bízott meg a temető rendben tartásával, valamint a szertartások lebonyolí­tásával. Igen ám, de egy kécskei vállalkozó is foglalkozik temetke­zéssel, akit azonban a nagykőrösi kizárt a temetőből. Az ügy a bíró­ságra került, majd vissza az önkor­mányzathoz. Végül sikerült meg­egyezni a két temetkezési vállalko­zónak. Ma már azonban — úgy A halottak napján gyertyát gyújtottak a sírokon. tűnik — az egyezségre nem lesz szükség, ugyanis a nagykőrösi vállalkozó lemond megbízásáról, a béke tehát teljes. Az ügyben a képviselő-testület mondja ki a döntő szót. NEHÉZ A VÁLASZTÁS Hol legyen a fizikoterápia? Több hónapja van napirenden a tiszakécskei fizikoterápia ál­datlan helyzete. Mint írtuk, óriá­si szükség van erre a rendelésre, de amilyen sok a beteg, olyan szűk a fizikoterápia helye. Érté­kes műszerek állnak a raktárban csak azért, mert nincs, ahová be­állíthatnák ezeket. A megyei tisztiorvosi szolgálat is tarthatat­lannak ítélte a helyzetet, na­gyobb épületbe, megfelelő körül­mények közé kell elhelyezni a rendelést, javasolták. Az eredeti­leg fizikoterápiának készülő, ter­málfürdő melletti épület pillanat­nyilag azért nem jöhet szóba, mert az önkormányzat és a So- lohov Téesz között nincsenek rendezve a tulajdonviszonyok. Ezenkívül több lehetőség is fel­merült. Az egyik a bölcsőde épü­lete a Béke úton, a másik a régi rendelő, valamint a mostani egészségügyi központ gyermek- rendelői részé. Tiszakécske ügyvezető orvo­sát, dr. Dósa Bélát kérdeztük, mi a véleménye az utóbbi elkép­zelésről. — A szóban forgó részleget a gyermekek számára alakították ki — mondta. — Itt megtalálha­tó a babakocsitároló, a fertőző betegeknek külön kezelő. Más­részt, ha az emeletre kerül a gyermekrendelés, szerintem az balesetveszélyes lesz. Mit csinál az anyuka, ha két gyermekkel 0 l)r. Dósa Béla szerint a gyermekren­delő ott van jól, ahol most van. érkezik? Mindkettőt cipelje fel az emeletre? Én megkérdeztem a töb­bi orvost és az asszisztenseket is, de — Károssy doktor kivételével — ők sem helyeselték az ötletet. Ha viszont a képviselők valóban ide szeretnék telepíteni a fizikoterápi­át, akkor előbb kérdezzék meg, mit szólnak a kisgyermekes anyu­kák. Egyébként a fizikoterápia helyzetének rendezésére az önkor­mányzat 30 napot kapott, amely már régen lejárt. Ha a problémát nem is oldották meg, legalább a mostani épületre kellene működési engedélyt kérni, nehogy bezárják! K. I. Újra árverezik a sütőüzemet Nem fizetett a licitet nyert vállalkozó A kecskeméti Hírős Sütőipar Rt. szeptember 28-án, árverésre bocsátotta hat üzemét, közöttük a tiszakécskeit is. A licitálás egyik feltétele a kikiáltási ár öt százalé­kának letétbe helyezése volt. A lebonyolítás színhelye, a Szol­noki úti központ tanácsterme ki­csinek bizonyult a nagy érdeklődés miatt. A kécskei üzem kikiáltási álja 5,6 millió forint volt, amire hármán — Szilágyi István, Lovas József és^Hoffmann Gábor — pá­lyáztak. így a „senki többet, har­madszor!” sokszor elhangzott, s repültek a levegőbe a százezrek, a milliók. Az egyik jelentkező 8,2, a másik 15,2 millió forintnál kiszállt. Ekkor már csak Hoffmann Gábor maradt, aki erre még százezret rá­tett: Ám e hét elején — amikor a vételár egy összegben történő kifi­zetésének határideje lejárt “-»■ a lici­tet nyert tiszakécskei vállalkozó pénz nélkül érkezett a sütőipari rt.- hez, ahol aláírásával elismerte, nem tud fizetni. így a letétbe helyezett forintok bánatpénzzé váltak, az rt. pedig még ebben a hónapban újabb ár­verést hirdet a tiszakécskei üzemé­re. F. S. Önkormányzati tulajdonban az alpári Holt-Tisza egy része 0 A holtág a közepétől számítva Szolnok megye területéhez tartozik. (PN-archív) Tiszaalpárra annak idején fő­ként azoknak az üdülőtelek-vásár­lóknak a figyelme irányult, akik­nek a tőserdei osztásból már nem jutott. Igaz, ami igaz, az erdő nagy vonzerő, és a víz, a Tisza szikrai holtága is tisztább, fürdésre, hor­gászatra alkalmasabb volt — s ma is az —r, mint az elhagyatott alpári. Azóta igazán érdemi változások nem történtek az utóbbi helyen, most viszont az önkormányzatnak tetszetős elképzelése van a fejlesz­tésre, hasznosításra. Elhárulni látszik ennek legfőbb akadálya, az alpári Holt-Tisza tu­lajdonjogának tisztázatlansága. Csak nemrégiben derült ki, hogy a tizenhárom kilométeres kanyaru­lathoz jussa van a tiszasasi önkor­mányzatnak — a víz középvonala a megyehatár, tehát a Tisza on­nantól a túlsó partig a Szolnok megyei sasiaké —, s a helybeli Bú­zakalász Tsz-nek is. Nemrégiben a megyei vagyonátadó bizottság az állami tulajdonrészt — a víz alpári part felé eső felét — a tiszaalpári önkormányzatnak adta át, de a másik két tulajdonossal még nem egyeztek meg. A tiszasasiak — akik e tulajdo­nukról mitsem sejtettek korábban — a távolság miatt aligha tartanak igényt a részükre; a gondokkal küszködő Búzakalász Tsz-től ne­mes gesztus lenne, ha a község ja­vára lemondana Tisza-részéről. hi­szen gazdaságosan kihasználni azt eddig sem tudta, viszont ha az ön- kormányzat tulajdona lesz az egész holtág, annak a szövetkezet regi és majdani tagjai egyaránt hasznát láthatják. A tsz vagy jog­utódja betársulhatna esetleg a maj­dani fejlesztésbe. Egyébként mintegy 170 üdülőte­lek van itt, a Tisza partján, ezek közül az alpári részen csaknem mindegyiket beépítették már, az újfalui részen hatvanszázalékos a beépítettség. Jelenleg 9 eladó üdü­lőtelke van az önkormányzatnak, 400-500 forintos négyzetméteren­kénti áron. — ats — Önkormányzati ülés Ma tartja ülését a tiszakécskei képviselő-testület a városháza ta­nácskozótermében, 17 órakor. A megvitatásra váró témák közt szerepel egyebek közt a fizikoterá­pia helyének kijelölése, a lemondott bizottsági elnökök utódjainak meg­választása, az önkormányzat és a Solohov Téesz közötti vitás kérdé­sek megoldása. Ezen az ülésen dön­tenek arról is a városatyák, hogy kinek a kezébe adják a temetkezési tevékenységet. Üj képviselők Mint ismeretes, a kécskei polgár- mester újraválasztását követően kél MDF-cs képviselő. Vcrcbcly Kiss Adrienn és Czakóné Nagy Emőke lemondott. Helyükre a lista alap­ján Batka Attila gyógyszerész és Szépe Gábor, a Titánform Kft. dol­gozója lép. Áruház Lakiteleken? A kapásfalui benzinkút mögött olyan diszkontáruház építését ter­vezik, amely négy és fél ezer m2 alapterületen az árucikkek széles skáláját kínálja majd a vásárlók­nak. Az áruház részvénytársaság formájában fog működni, részvé nyék jegyzésére a lakosság körében van lehetőség. A Honismereti Kör hírei A Tiszakécskei Honismereti Kör küldöttsége október 24-én részt vett Tiszaalpáron a IE világháborús em­lékmű avatóünnepségén, s a kör ne­vében koszorút helyezett cl az alpári hősök tiszteletére. A Honismereti Kör egyébként következő összejö­vetelét november 13-án. pénteken 7 órakor tartja a művelődési ház­ban. Egy pályázó maradt A kécskei szakmunkásképző inté­zet igazgatói állására három pályá­zat érkezett. Egyikük azonban gyor­san visszalépett, a másik jelöltnek pedig nem volt meg a pályázati ki­írásban feltételként szabott 5év gya­korlata. így csak egyetlen pályázó, egy szegedi jelölt maradt, akit az ipari iskola tantestülete egyhangú­lag elfogadott vezetőjének. A döntö szót a képviselők mondják ki. Előadó Ausztriából Gondolkozott-e már azon, miért él valaki száz évig. más pedig csak egy hónapig? Egyik ember gazdag, de vajon a másik miért szegény? Va laki egész életében betegeskedik, más pedig szétcsattan az egészség­től. De vajon miért? A kérdésekre választ kapnak mindazok, akik részt vesznek a tiszakécskei művelő­dési házban, november 14-én, II órakor kezdődő ausztriai Schöpf Carmen Lucia előadásán. A belépés díjtalan. Titkárválság után A szervezeti élet megerősítésén dolgoznak a Vöröskereszt társadal­mi aktivistái Tiszakécskén. A ko­rábbi titkár hosszan tartó betegsége miatt gazdátlanná vált városi szer­vezet hosszabb ideje nem tudja elő- tererptení a működéséhez szükséges pénzt. A megyei vezetőség pedig csak november 30-áig nyújt anyagi támogatást. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta

Next

/
Thumbnails
Contents