Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-28 / 281. szám

6. oldal, 1992. november 28. Közeleg a karácsony A legszerényebb karácsonyi ajándék is kevesebb, ha azon látszik a gondos csomagolás, a törődés. Az ünnepi asztal teríté­két is „feldobja” az alkalmi dí­szítés, amiből juthat a lakás más szegletébe is. Ezek legtöbbje olyan kellék, ami maradandó. Egyebek között e kiegészítőket is láthatták a közelmúltban mjnd- azok, akik megnézték a PIÉRT rendezte bemutatót. • Nemcsak dísz, hanem a nagyobb csomagú ajándék kísérője is lehet. Az én lakásom Bemutatja: Sáfár Mónika —r Négy éve van önálló laká­som, szüléimhez közel, Kispes­ten, a Wekerle-telepen — n^ond- ja a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésznője: Előtte kis kert, most még fűvel és juharjá­val, de én egy kis biokertet sze­retnék. Fontos az a fa számom­ra. Ha arra gondolok, hogy ha­zamegyek, akkor ez a fa jelenik meg előttem. A lakásba szép holmikat szeretnék, lehetnének azok nagyon régiek, vagy na­gyon modernek. Egy-két dolog már megvan, a fontosabb, na­gyobb darabok még hiányoznak. A lakás egyik legfontosabb he­lyisége a konyha. Az a családi élet fontos helyszíne. Számomra is az, benne a nagy asztallal, amit körül lehet ülni. Nem vagyok háziasz- szony. Azt hiszem azért, mert nem kényszerített rá az élet, és nincs is erre sok időm, de szeretek kísérle­tezni. Nyáron szinte hús nélkül élek. A sokféle zöldségből csodá­latos ízeket tudok összehozni. Kü­lönben szeretem a töltött káposz­tát, meg a csülkös bablevest. De azt hiszem, hízásra hajlamos va­gyok, azért vigyáznom kell. így amikor tehetem, s nyáron ez egy­általán nem esik nehezemre, ön­mérsékletet gyakorolok. Télen anyukám főz, és mivel közel la­kunk, mindig hoz valami finomat. A berendezési tárgyaim közül kedvencem az elegánsan vékony porcelán, egy-egy míves öltözetű tálca, egy Zsolnay-tányér. Kedve­lem a gobelint is. Lehet, hogy en­nek ellentmond az, hogy szeretem a tökéletes szerkezeteket, a legmo­dernebb rádiót, tévét, videót, mert ha rossz kedvem van, akkor zenét hallgatok. NEM BOSZORKÁNYSÁG — BÚTORPLASZTIKA Almaecet, jód és mogyoró a varázsszerek között Érzékeny la­kótársaink a bútorok: poli­túrozott, fénye­zett felületükön könnyen mara­dandó nyomo­kat hagy min­denféle kemé­nyebb tárgy, ki- ömlő folyadék, egy-egy óvatlan mozdulat okoz­ta koccanás. A szekrények, asztallapok, karfák, széklá­bak apróbb szépséghibái­nak gyógyítta­tása más szak­emberrel meg­lehetősen drága mulatság. Ezért olyan módsze­reket gyűjtöt­tünk csokorba, amelyek ol­csók, egyszerűek és garantáltan hatásosak. A szobaberendezések arculatát leggyakrabban a karcolások csú­fítják el. Alapszabály, hogy a ja­vítás során mindig a faanyag erezetének irányában haladjunk. A reperálás módja természetesen függ attól, hogy a bútor milyen fából készült. Diófa: hámozzunk meg egy friss mogyorót, a szemet vágjuk félbe és a karcolást ezzel dör­zsöljük be. Mahagóni: barna viasszal vagy sötétbarna színes ceruzával húz­zuk át a karcolást, majd a javí­tott felületet fényezzük le. Vörös mahagóni: finom ecset­tel jódtinktúrát vigyünk föl a fölkarcolt felületrészre. Juhar: azonos arányban ke­verjünk össze jódtinktúrát és de­naturált szeszt; ezt vattadarab­kával kenjük rá a sérült részre, majd száradás után vonjuk be viasszal és fényesítsük ki. Ében: fekete cipőpasztával, szemöldökceruzával vagy színes fekete irónnal „rajzoljuk” ki a kar­colást. Teak: finom fémgyapottal na­gyon óvatosan dörzsöljük be a se­bet, utána pedig kenjük át terpen­tin- és lenolaj keverékével. Fenyő (és más világos fafajták): hatásos „kozmetikum” egy fél dió, amivel a sérült részt bedörzsöljük, de jó a színtelen cipőkrém is. A kisebb, de szemet bántó kar­colásokra minden fafajta esetében hatékony ír a fehér vazelin. A sé­rülés gyakorlatilag láthatatlanná válik, ha befedjük vazelinnal, 24 óráig rajtahagyjuk, utána alapo­san beledörzsöljük a fába, majd a bútort átfényezzük. Ehhez nagyon jó a boltokban kapható lenolaj és terpentin keveréke, főként ha föl­dúsítjuk azonos mennyiségű ecet­tel. Ha kész bútorfényezőt ve­szünk, a jó fényesítő hatást még fokozhatjuk egy kávéskanálnyi al­maecet hozzáadásával. HÉT VÉGI MAGAZIN • Karácsonyi lakásdísz, ami házilag is elkészíthető. (Fotók: Méhesi Éva) Gallér nélküli kabátok — házilag Divat a gallér nélküli kabát. Ez jó hír azoknak, akik tudnak varr­ni, de eddig csak egyszerűbb dara­bokat, például szoknyát, mellényt, ruhát készítettek. A következőkben két olyan ka­bátfazont ajánlunk ügyes kezű ol­vasóinknak, amelynek kivitelezése aligha okoz gondot, mert semmi­vel több szakértelem nem kell hoz­zá, mint egy ruha megvarrásához. Az egyik háromnegyedes hosszú­ságú, gombolópántos. A másik ki­csit hosszabb, bontós zipzárral csukódik és pántba befogott ujja van. Lehet bélelt vagy béleletlen. Jó tartású kártolt gyapjúszövetből, tvidből, setlendből, mintázott, kockás szövetből (ez utóbbi most nagy divat) érdemes varrni, mert meleg és aránylag olcsó. Anyagszükséglet duplaszélesből: egyszer a kabát hossza és egyszer az ujja hossza; bélésselyemből ugyanennyi kell. Méretek: mellbőség 96, csípőbő­ség 102 cm. Elkészítése: Először felnagyítjuk a kis sza­básmintát (lásd az illusztrációt) a 10 x 10-es négyzetháló segítségével csomagolópapírra, úgy, hogy mé­retarányos legyen. Szabásnál a hosszanti varrásokra 2 cm-t, fel­hajtásra 4 cm-t, a többi varrásra 1 cm-t hagyunk rá. A gombolópán­tos kabarnál vigyázzunk: a pántot csak a vállvarrásnál lehet toldani. A zipzáras modellnél az eleje kö­zép (+ 1 cm) a szabásvonal, mert nem kell ráhagyni a gombolásra. A nyakkört és az elejét 5 cm széles rászabott pánttal dolgozzuk el, a zipzárt közbefogva a varrás­ba. Ha bélés nélkül készítjük a ka­bátot, a széleket eltisztázzuk és a varrást, a felhajtást is géppel vé­gezzük — így „szalonképes”. Záhonyi Lujza A PEDAGÓGIA HÉTKÖZNAPJAI Ha Ámor nyila tiniszívet talál... A bakfis- és kamaszszív könnyű célpontja Ámor nyilainak. Az el­söprő erejű tiniszerelem pedig fon­tos állomás: jelzi, hogy gyerme­künk életében megjelent a legna­gyobb és legősibb ösztön, a szexu­alitás, a maga pszichológiai és bi­ológiai jegyeivel együtt. A testiség ébredése önmagában is válságos, nehéz szakasz, szere­lemmel tetézve méginkább az. A serdülő bizonyos értelemben védtelen: felfokozódik érzékenysé­ge, nem tud mit kezdeni önmagá­val és a külvilággal. Hangulata, magatartása szélsőséges, kiszámít­hatatlan. Szinte lehetetlen prog­nosztizálni, hogy melyikük hogyan éli meg az első szerelmet. A passzív, bátortalan bakfisok, kamaszok igyekeznek palástolni érzelmeiket. Nagy titkukat nem­igen osztják meg szüleikkel, gyak­ran még szívük választottjával sem. Talán éppen ez utóbbi ok mi­att hódítás, látványos siker arány­lag ritkán adatik számukra. Közeli rokonaik az álmodozó, titkos imádó tipusú tinik, akiknek szive ünnepelt sztárokért, híressé­gekért lángol. Sokszor versben, ze­nében, imádottjuk utánzásában élik át az első szerelmet. Számukra egy autogramm, egy „tőle” szár­mazó fotó, emléktárgy, egyéb ap­róság is maga a boldog beteljesü­lés. A harcos, agresszív típusúaknak — akik között talán több a lány, mint a fiú a — a szerelem rögös útjai kevesebb buktatót tartogat­nak. Tudnak és akarnak küzdeni a sikerért, a kudarc sem szegi kedvü­ket, sőt.. . Tudnunk kell, hogy a tinédzser- , szerelem érzelmi viharaitól a leg­jobb szülői, pedagógusi szándék sem óvhatja meg gyerekeinket. Könnyebb megfogalmazni, hogy e kritikus szakaszban mit ne te­gyünk, mint azt, hogy mit igen. Ne tekintsük például tragédiának, hogy a nagy lángolás idején háttér­be szorul a tanulás, egy-két tan­tárgyból romlanak a jegyek. Ne próbálkozzunk prédikációkkal, ki­józanító, lebeszélő manőverekkel — könnyen ellenkező hatást érünk el vele. (A felvilágosító komoly be­szélgetés természetesen más kate­gória!) Visszás, és felesleges a les- kelődés, a napló, a „tőle” érkező vagy „hozzá” íródó levél elolvasá­sa. Serdülőink szemében az effajta titoksértés — érthetően — megbo­csáthatatlan bűn. Kétes értékű módszer a szabadidő eltöltésének számonkérése is, mert szinte bele­kényszeríti lányunkat, fiunkat a füllentésbe vagy súlyosabb vállfá­jába, a hazudozásba. És mielőtt a fülig szerelmes tini „kalandja” miatt nagyon felhábo­rodnánk, idézzük fel saját tizen­éves hasonló élményünket. Mielőtt pedig hátrakötöznénk „a taknyos” sarkát, jusson eszünkbe: ez a bak­fis vagy kamasz bizony átlépte a felnőtté válás küszöbét. Dr. Kecsmár Ilona Párásodás ellen • Az első szerelem: felejthetetlen élmény. VALÓDI ES ALMATUZSALEMEK 115 évre vagyunk hitelesítve Az őszi—téli időjárás egyik vele­járója, hogy az ablaküvegek bepá­rásodnak. Egyszerű védekezési módszer, ha az üveg párásodó fe­lületére — annak előzetes megtisz­títása után — a befőttesüvegek le­fedésére használatos cellofánt terí­tünk. Ehhez mind az üveget, mind a cellofán ráfektetett felületét be kell nedvesíteni, majd a méretre vágott cellofánt először a közepén az üvegre illesztve, alóla a vizet egy kis hengerrel (amilyet a fotósok is használnak) a szélek-sarkok felé kell szorítani. Az így felrakott cellofán felta­pad az üvegre. Különösen ha a peremére, körbe, egészen vé­kony kis gittréteget is nyomunk (lehet sziloplasztot is). A cello- fánnal bevont felületre nem ra­kódik le a pára, arról a víz is lepereg. Segíthet az ablakok közé helye­zett nedvszívó szilikagél is. Ez a szilikagél borsónagyságú szem­csékből álló anyag nedvesség­áteresztő zacskókban kapható. Ugyancsak egyszerű megoldás a leginkább autósboltokban kapha­tó párátlanító törlőkendő is, azzal azonban időről időre át kell töröl­ni a párásodásra hajlamos üveg­táblát. A mai generációk jóval tovább élnek, mint akár XVII—XVIII. századi eleink. Az életkor meg­hosszabbításának érdeme jórészt az orvostudományé, amely a né­pességet tizedelő járványokat (pestis, kolera, himlő stb.) meg­fékezte, s napjainkban csaknem minden kór ellen a siker' remé­nyében tudja fölvenni a harcot. Mennyi az emberi kor végső határa? — kérdeztük dr. Vértes Lászlótól, a Magyar Gerontoló­giai Társaság főtitkárától. — A születéskor várható élet­tartam — jelenlegi ismereteink szerint — 115 esztendő; ám ezt a statisztikák szerint 2 milliárd ember közül csak egy éri meg. Hitelt érdemlően azonban jófor­mán alig bizonyítható, hogy va­laki is át tudta volna lépni a 115. éves korhatárt. Egyedülálló­nak tekinthető egy japán férfi, Sigecsijo Izumi, aki — hiteles dokumentumok szerint — 120 éves és 237 napos korában hunyt el. — Persze a matuzsálemi kort illetően sokféle híresztelés, száj- hagyomány kering —- valós alap nélkül. Megesett például, hogy amikor egy 130 évesnek mondott aggastyán tényleges életkorát próbálták megállapítani, kide­rült: születési dátumát a vele azonos nevű apa világra jöttének évszámával cserélték össze . . . A pátriárkakorú grúzokról, abbházokról keringő legendáknak sem lehet hitelt adni? r — Az Egyesült Államokban élő, orosz származású Medve- gyev már a harmincas években adatokkal bizonyította, hogy Grúziában intézményesen „koz­metikázták” a születési dátumo­kat. — Publikációira szovjet részről csak az volt a válasz, hogy évtizedeken át megtagad­ták tőle a beutazási engedélyt.) A grúz származású Sztálin ugyanis honfitársai magas élet­korával is mintegy bizonyítani akarta, hogy a kommunista rendszer az emberi kor végső ha­tárát illetően is lepipálja a kapi­talizmust. Mi befolyásolja azt, hogy a 115 éves idökészletből végül ki­nek rövidebb, kinek hosszabb az élettartama? — Az öregedés biológiai fo­lyamat, amely már a születés pil­lanatában megkezdődik. Az öröklött tulajdonságok döntően befolyásolják az életkort, de na­gyon sok múlik az életmódon, a helyes táplálkozáson, a környe­zeti hatásokon is. Teljesen egyér­telmű, hogy a kiegyensúlyozott életvitel a magas kor megérésé- nek egyik fő feltétele — ezt azonban többnyire csak akkor vesszük tudomásul, amikor már fogyatkozik az erő és kopik a szervezet. FÉB

Next

/
Thumbnails
Contents