Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-17 / 271. szám

1992. november 17., 5. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PH kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Nyájajuhász a Kiskunságban —Most is tartok fajtatiszta ősi ma­gyar pásztorkutyákat, mind az ötfé­lét: pulit, ebből fehér is van, kuvaszt, komondort, pumit, mudit—mondja a vállalkozó. — A kutyák révén kap­csolatba kerültem juhászokkal, akik azt állították: a fehér puli már nem al­kalmas terelésre, őrzésre, mert már a nagyapja sem látott juhot. Hogy be tudjam tanítani a kutyákat, juhokat vettem, először rackákat, őshonos fajtát. Bebizonyítottam, hogy a fehér puli, mint a többi törzskönyvezett faj­ta is, teljes értékű pásztorkutya. így kezdődött a juhokkal... — Úgy hírlik, nem nagy üzlet mos­tanában ajuhtartás, nincs ára a gyap­júnak. — Valóban nincs ára évek óta, és a szaporulat értékesítése sem valami biztonságos. De a juh ezen kívül tejet is ad. A Kárpát-medencében időtlen idők óta elsősorban a tejéért tartot­ták. És hálás állat: valamije minden időben értékes volt, amivel segített a gazdájának a túlélésben. Mi most a tejtermelésben látunk fantáziát. A jelenlegi állományunk többszörö­se sem lenne képes kielégíteni a ke­resletet. — Van Magyarországon jól tejelő juhfajta? — Mi évek során kikereszteztünk egyet, igaz, az illetékes szakhatóság még nem ismerte el az új fajtát, de bí­zunk benne, hogy nem hiába várunk erre. A magyar tejelő kecske, ame­lyet szintén mi kereszteztünk ki Mol­nár Józsefnek, a gödöllői agráregye­tem tanárának irányításával, együttműködve másokkal is, akik szintén elkötelezték magukat az ál­lattartás mellett, már közelebb áll az elismeréshez. — Tehát akkor ön a juhokon kívül kecskéket is tenyészt. — Igen, és másoknak is ajánlom. A magyar tejelő kecskét, amely már fajta várományos, a jól tejelő juhval együtt bemutattuk már kisvállalko­zóknak Mezőtúron és Gödöllőn, ki­állításon. Segíteni akarunk azok­nak, akik visszakapják a földjüket, tanyájukat, de nem tudják, mit kezdjenek vele. A kecske is, a juh is nem nagy ráfordítást igényel, kis­gazdaságban jól tartható. Ahol mondjuk öt tehenet tartanak, ugyan­ezzel a költséggel négyven-ötven ju­hot, kecskét lehet etetni, gondozni, és ezek kétszer-háromszor annyi bruttó termelési eredményt képesek hozni, mint az öt tehén. — Nem lenne abból baj, ha most mindenki juhot, kecskét tartana? Ho­vá tennék a tejet? • Szabados János: — Segíteni akarunk azoknak, akik visszakap­ják a földjüket, tanyájukat. (Fotó: Gaál Béla) — Említettem, hogy nagy a kereslet ezeknek az állatoknak a tejére, ille­tőleg az ebből készülő végtermékek­re, sajtokra. A Magyar Pásztor Kft. külföldi cégekkel tárgyal ilyen ter­mékek exportjáról. Nálunk a jól te­jelő állomány mostanára lett akko­ra, hogy már érdemes gépesíteni a feldolgozást. Tervünk, hogy Kecs­kemét körzetében, egy ötven kilo­méteres körön belül, felvásároljuk a kistermelőktől a juh- és a kecskete­jet. — Ahány ház, annyiféle birka és kecske. — Mi segítünk a jól tejelő állo­mány kialakításában. Ennek legol­csóbb módja, ha a nálunk rendelke­zésre álló apai vonalat, igénybe ve­szik és fokozatosan alakítják ki a te­jelő állományt. Ehhez szakmai taná­csot adunk, bárkit szívesen látunk, aki ilyen céllal fölkeres bennünket. Nekünk, vállalkozóknak, akik a Molnár tanár úr által fémjelzett ko­moly szakmai háttér támogatását él­vezzük, az ország több tájegységére kiterjedő elképzelésünk van, ami pél­dául a kecsketenyésztést illeti. Itt, Kecskemét környékén a magyar teje­lő fajta őzbama változatát ajánljuk a kistermelőknek, a Magyar Pásztor Kft.-nek ilyen van. — Hogyan értékesítik a tejet? — Kecskemét körzetében rövide­sen hozzálátunk egy feldolgozóüzem létesítéséhez, ahol különféle sajtokat készítünk majd, exportra is. Emellett a megyeszékhelyen a piacon folya­matosan árusítani fogunk kecskete­jet. Ezek a termékek biotermékek lesznek. A bégető és mekegő jószágok tejé­nek népszerűsítésében — tekintettel ezek élettani értékeire — a kft. part­nere a Vitalitás klub, a természetgyó­gyászokkal, egészségvédőkkel. Szabados Jánosnak egyéb tervei is vannak. A tanyáikon, ahol az élet rendes medrében folyik, hétvégeken turistákat kívánnak fogadni. A Fü- löpháza környéki Boti-, Boros- és Fe­jes-tanyák téltől már alkalmasak lesznek arra, hogy hét végi disznóölé­sekre családokat fogadjanak, ame­lyek a közösen feldolgozott sertést megvásárolhatják, hazavihetik a hű­tőládájukba. Vonzóvá teszik a tanyá­kat az ott látható őshonos magyar háziállatok: a magyar szürke marha, a racka, a cigáj ajuhok,atöbb színben megtalálható mangalica sertések, a pásztorkutyák, a szamarak, a ba­romfiak, az erdélyi kopasz nyakú és társai. A megyeszékhelyen kutyacenter létesítését tervezi Szabados úr, ahol teljes körű szolgáltatással várják majd a négylábúakat: kozmetikától a párkeresésig. Nyugati mintára kisál­lattemető nyitására szintén gondolt a vállalkozó. __a __ Ig azi életét a kiskunsági pusztán éli, ahol a nyájai legelésznek, de amit csinál, modem üzleti vállalkozássá akarja tenni—ezért kénytelen be-beülni rövid időre a sokemeletes kecskeméti megyeházában bérelt irodájába. Szabados János Jászberényben született. Otthon szerette meg az állatokat még kisfiú korában; nyulászkodott, galambokat tar­tott, s egy-két juh is akadt a ház körül. Azonban legjobban a kutyákat kedvelte, s végső soron ezeknek az állatoknak köszönheti, hogy igazi nyájajuhásszá lett. (Móricztól tudjuk: valaha így nevezték a saját nyá­juk mellett dolgozó juhászokat.) Ezerötszáz juha és több tanyája van Kecskemét—Fülöpháza térségében. Hobbiként foglalkozott kutyatar­tással, főállása, a sofőrködés mellett, s eleinte még a juhászat is csak mellékfoglalkozásnak számított nála. Nyolc évvel ezelőtt változott meg a sorrend. A harminchét éves állattenyésztő technikus Szabados János ez év februárjában létrehozta a Magyar Pásztor Kft.-t, amelynek tulaj­donosa és ügyvezetője. Tagja a megyei Agrárkamarának, melytől sok segítséget, ötletet kap. SZLOVÉN ÜZLETEMBEREK KECSKEMÉTEN Az első lépés a személyes kapcsolat Szlovénia egyszerre régi és új partneréba magyar cégeknek. So­kaknak volt korábban üzleti kap­csolata azon a tájon, még többen keresnek újabban piacot az alig két éve független országban. Szlovénia kicsi ország — mindössze kétmillió lakosú —, de fejlett a gazdasága. Ráadásul a térség legkonszolidál­tabb belső helyzetét mutató, pénz­ügyileg legstabilabb állama. Gondjaik nagy része a magyaror­szágihoz hasonló, csak mi a Szov­jetunió piacát veszítettük el drámai gyorsasággal, ők a belső jugoszláv piacot. A Dél-magyarországi Gazdasá­gi Kamara jo ideje törekszik az alakuló új gazdasági rend tenden­ciáinak megfelelő kapcsolatok épí­tésére, tagjai piacra lépésének elő­segítésére. Ennek keretében rende­zett a nyáron szlovén és horvát információs napot, s vette fel a közvetlen kapcsolatot a ljubljanai és a zágrábi kamarákkal, amelyek el is fogadták a magyarországi meghívást, hogy küldjenek üzlet­embereket, teremtsenek személyes kapcsolatokat. A szlovén küldöttség — hét je­lentős rég vezető üzletemberei — nemrégiben jártak Kecskeméten. A velük szervezett találkozón mintegy tizenöt helyi cég képvise­lői jelentek meg. Kölcsönösen megismerték egymás ajánlatait, a régiók sajátosságait, egymáséhoz hasonló gondjait, törekvéseit. Egyetlen találkozás kevés ah­hoz, hogy rögtön üzlet is köttes­sék, de személyes kontaktus nélkül később nem születik üzlet. Nagy­jából ezzel a mottóval folytak a tárgyalások — de talán mert visz- szafogott várakozásokkal ültek asztalhoz, a többség elégedetten távozott. Megismerték cégét, aján­latát, bekerült egy láthatatlan kör­be, ahol a személyes úton megerő­sített információkat nemcsak nyil­vántartják, hanem számon is tart­ják. Sikerült elkerülni azt a zsák­utcát, amelybe gyakorta belesod­ródnak a hasonló rendezvények: a részt vevők ezúttal nem csak elad­ni akartak. Sokan kértek import­ajánlatot is alapanyagra, a saját­jukkal rokon termekre, csomago­lóanyagra. Némelyek annak örül­tek, hogy megismerhették egy má­sik magyar cég számukra érdekes ajánlatát, felvehették vele a kap­csolatot. A DmGK következő programja ukrán üzleti nap lesz — november 19-én, Kecskeméten, a megyei ön- kormányzat tanácstermében —, majd december 3-án jön a zágrábi kamara üzletember-küldöttsége. Amerika kontra EK? Bízik benne, hogy sikerül megállapodni az EK-val a mező- gazdasági támogatások körüli vitában és nem lépnek életbe az amerikai büntetővámok — jelen­tette ki Carla Hills. Hills, a kor­mány külkereskedelmi megbí­zottja (minisztere) bejelentette, hogy 200 százalékos vámokat vetnek ki az EK-ból importált fehérborokra és más termékekre, miután az EK-országok mező- gazdasági ártámogatása verseny- képtelenné teszi az európai pia­con az amerikai olajos magva­kat. Az amerikai borimportőrök kétségbeesetten reagáltak a beje­lentésre, hiszen közeleg a kará­csony, s amennyiben a védővá­mok valóban életbe lépnek, a nagyon keresett francia, olasz és német borok nem lesznek elad­hatók. Francia légisztrájk Légisztrájk lesz november 23- án Franciaországban. Az Air France légitársaság teljes — föl­di és hajózószemélyzetét magába foglaló valamennyi szakszervezet közösen döntött erről, hogy til­takozzék a tervezett nagyszabású létszámcsökkentés ellen. Az Air France, sok más légitársasághoz hasonlóan, jelentős veszteséggel dolgozik. Ezért jövőre újabb 1500 fővel akarja csökkenteni al­kalmazottainak létszámát. Ugyancsak csökkenteni kívánják a hajózok díjazására forditott összegeket. KÖLTSÉGVETÉSI ÁBÉCÉ Áfa és jövedelemadó A nyolcvanas évek végén szü­letett adóreform lényegét — nyilván sokan emlékeznek rá — tévésorozatban magyarázta el a nézőknek egyik „bábája”, bizo­nyos Kupa Mihály .. . Azóta a gyakorlatban is bebizonyoso­dott, hogy indokolt és szükséges volt a reform. Korábbi adórend­szerünk ugyanis nem felelt meg a piacgazdaság követelményei­nek, s nem tette lehetővé a gaz­dasági, pénzügyi összehasonlítást a velünk legélénkebb kapcsolat­ban álló országokkal. És ami ta­lán még ennél is fontosabb: egyik stabilizáló pillére lehetett a költségvetési forrásoknak. Az új adórendszer és a költ­ségvetés e kapcsolata tette lehe­tővé azokat a kereskedelmi ked­vezményeket is, amelyeket a nemzetközileg elfogadott mér­tékben csak akkor adtak meg a partnerek, ha világos volt szá­mukra: az adózás révén nem tor­zulnak úgy az áraink, hogy ezál­tal piacaikon mesterséges előnyt szereznek termékeink és szolgál­tatásaink. Szakmai körökben ismert, hogy az adórendszerreform min­tájának az Európai Gazdasági Közösség egységesülő adórend­szerét fogadtuk el. Ennek lénye­ges eleme a nálunk általános forgalmi adónak nevezett adó­nem. (Tartalmát azonban híveb­ben fejezi ki a „hozzáadottérték- adó” elnevezés.) Lényege, hogy a termelés minden szakaszában csak az ottani, a termék értékét gyarapító költségek — az amor­tizációba bérek és bérközterhek, továbbá a nyereség — után kell adót fizetni. Export esetén ezt az adót az áru előállításának részt­vevői visszakapják. A jövedelemadónak szintén Nyugatról erednek a gyökerei. Olyannyira, hogy az európai és az amerikai kontinensen lényegében azonos az adóztatás gyakorlata: összesítik a család jövedelmét, amivel persze a több dolgozót számláló család magasabb adóka­tegóriába kerül, ám az eltartottak után kedvezményeket kap. Mi egy olyan változatot fogadtunk el, amely nem vonja össze a több ke­resőjövedelmét—nem sújtja tehát magasabb adókulccsal a többkere- sős családokat, azaz „család­barát”. Ezt a vonását erősíti az a tény, hogy nálunk már eleve a csa­ládi pótlék szolgálta a nem kereső gyermekek eltartásához való hoz­zájárulást, nem pedig az adóked­vezmény. Szakmai körökben vissza­visszatérő igény — és egyben köz­vetett kritika —, hogy ne másoljuk mechanikusan a nyugati adórend­szereket; helyesebb, ha valami gyö­keresen újat alakítunk ki. Megfo­galmazódik ez napjainkban is, no­ha — mint az előzőekből is kitűnik — az adóreform korántsem jelen­tette a nyugati minták egy az egy­ben történt átvételét. Születtek és születnek ugyanakkor teóriák gyö­keresen új adórendszerekre, ná­lunk és nyugaton egyaránt vitatott elméletek gyakorlati alkalmazásá­ra. Közöttük vezető helyen áll a jövedelemadó eltörlését javasoló elgondolás. Bácskai Tanias Kötvénykibocsátás Németországban A Magyar Nemzeti Bank 600 millió márka értékű kötvényt hozott forgalomba Németország­ban. A kötvény hétéves futam­idejű, 9,59 százalékos éves hoza­mot igér a befektetőknek. A ki­bocsátási ára 102 százalék. A ki­bocsátás fő szervezője a Bayeri­sche Landesbank, a társszerve­zők pedig a Deutsche Bank és a Dresdner Bank. A kibocsátásban 21 német és más nemzetiségű bank vett részt. A pénz az MNB-hez január­ban folyik be, így a kötvény révén nyert hitel már az ország jövő évi finanszírozását szolgál­ja. A SZARVASMARHA, A TEHÉN 111 VALAMINT A SERTÉS-; tás AZ ANYAKÖCÁÁLLOMÁNY 1992 szeptember 1991 szeptember százalékában 1000 db Szarvas­ul marha . Hl ebből: Tehén Sertés ebből: Anyakoca *x*x>y?ix>i>!>?w>?w»a ft*&*&*I*&*!*ft*ÍSÍ’ 1 514 1 251 x*x«x«x»x«x*sx»x*x*:i 512 493 ö 8,3 % Forrós: KSH 1991. szeptember 30. 1992. június 30. 1992. szeptember 30.* • előzetes adat Német takarékosság Németországban az idén össze­sen 136 milliárd márkányi állami támogatást kap a mezőgazdaság és az ipar, 18 milliárddal többet, mint 1991 folyamán — állapítja meg a berlini D1W gazdasági kutatóinté­zet. A tanulmány a Reuter is­mertetése alapján emlékeztet ar­ra, hogy Helmut Kohl kancellár és koalíciója az 1982-es hivatalba lé­péskor azt ígérte: csökkenteni fog­ja a szubvenciókat. A D1W szerint ezt nem sikerült betartani, s vajmi csekély megtakarítási eredmeny született. Keleti föllendülés várható A bécsi gazdaságkutató intézet (WIFO) tanulmánya szerint a kele­ti országok, amelyek az előző év­ben súlyos recessziót éltek át, 1993- tól jelentősebb fellendülésre szá­míthatnak. A kutatók mindamel­lett megjegyzik, hogy ez nem vo­natkozik Délkelet-Európára, illet­ve a Szovjetunió utódállamaira, ahol a recesszió folytatódásával, sőt elmélyülésével kell számolni. Lengyel burgonyaválság? Burgonyaválság fenyegeti Len­gyelországot — a kontinens máso­dik legnagyobb termelője tavaszra valószínűleg jelentős behozatalra szorul majd. A szakértők szerint az idei aszály csupán elmélyítette az ágazat évek óta tartó válságát, amelynek eredményeként a háború óta a legkisebb termést takarítot­ták be. Mindössze 22,5 millió ton­na áll rendelkezésre, ami 30 száza­lékkal kevesebb a korábbi évek át­lagánál. Japán hitel Iránnak Japán 17 évi szünet után felújítja hitelnyújtásait Iránnak közölte a japán kormány egyik illetékese. A hír kapcsán a Nihon Keizai című lap arra hívja föl a figyelmet, hogy a tokiói szándék Washington éles bírálatát válthatja ki, az Egyesült Államok ugyanis változatlanul igen kemény álláspontot foglal el az erőteljes fegyverkezést folytató Iránnal szemben. A japán lap érte­sülése'szerint egy közel 250 millió dolláros — vizierőmű-építkezést szolgáló — hitelről fognak aláírni megállapodást még az idén. Az ózonréteg védelmében Japán, amely az ózonréteget pusztító vegyszer egyik legna­gyobb gyártója és exportőre, betilt­ja a vegyszer kivitelét mindazon országokba, amelyek nem írták alá a klórfluorkarbon (CFC) kiiktatá­sáról szóló nemzetközi szerződést. A montreali jegyzőkönyv néven is­mert megállapodás azt irányozza elő, hogy az ezredfordulóra minde­nütt felhagynak a CFC termelésé­vel, illetve felhasználásával. A gond az, hogy eddig csak 31 ország csatlakozott ehhez a megál­lapodáshoz, így meglehetősen nagy még a kereslet a vegyszer iránt. Privatizáció Mexikóban Mexikó elsősorban az állam- adósság csökkentésére fordítja azt a 21,5 milliárd dollárnyi bevetőiét, amelyhez eddig jutott az állami vállalatok eladása révén — han­goztatta Carlos Salinas de Gorlari köztársasági elnök Mexikóváros­ban, a házigazdák és kelet-európai államok szakembereinek részvéte­lével rendezett privatizációs szemi­náriumon. Ugyanakkor a privati­zációból nyert forrásokból az ál­lam szociális kötelezettségvállalá­sát is finanszírozzák: a szolgáltatá­sok, az oktatás, az orvosi hálózat fejlesztését és infrastrukturális be­ruházásokat. Lengyel megállapodás az EFTA-val Szabadkereskedelmi övezet lét­rehozásáról szóló megállapodást írtak alá Lengyelország képviselői az EFTA tagállamaival, emellett kétoldalú szerződésekben szabá­lyozták a mezőgazdasági cikkek kölcsönös kereskedelmét. A Var­sóban elhangzott nyilatkozatok szerint a kapcsolatok szabályozása az EK-val való viszony alakulásá­nak menetrendjét és módszereit követi, azonban a lengyelek szá­mára egyik legfontosabb területen, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari exportlehetőségek terén sok­kal kedvezőbb. • (A Figyelő november 12-ei számából.) Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents