Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-17 / 271. szám

Czinkoczi Tibor EUROMENEDZSER BT. SZEGED Képességeink kibontakoztatása Elfogadva azt a nagyon ésszerű megközelítést, mely szerint valami­ben sokkal jobb vagyok, mint az át­lag (hiszen személyiségem egyedülál­ló), már „csak” meg kell találni: — mi ez a tulajdonság, — szüksége van-e a környezetnek erre a tulajdonságra, és ha igen, —hogyan fejleszthetem ezt ki még inkább? Nem könnyű kérdéscsoport. Mondható, szöges ellentétét kell csi­nálnunk, mint amit életünk során (nagy valószínűséggel) szüléink tettek velünk. Ők többnyire (s talán mi is gyakorló szülőként) ilyeneket mond­tak: „már megint mit csináltál? Ha­szontalan vagy! Rossz vagy! Mindig valami rosszon töröd a fejői!” Vagyis ahelyett, hogy a tevékenységünket kritizálták volna, személyiségünket bírálták, mégpedig negatív megköze­lítéssel —s esetleg magunk is ezt tesz- szük gyerekeinkkel nap mint nap ... De hát: mi a teendő? Pozitív gon­dolatoknak kell önmagunkban meg­fogalmazódni, hogy minél többet te­gyünk belső énünk épüléséért (hiszen belső énünk az, amit leginkább irá­nyítani tudunk), és így változik majd külső világunk. Gondoskodjunk te­hát arról, hogy magatartásunk az élethez, kapcsolatainldioz, problémá­inkhoz is pozitív legyen. Mit is jelent ez? Mivel az emberek sikertelenségének legfőbb oka, hogy a kudarcra gondolnak, ezt igyek­szünk kiiktatni az életünkből. Vala­hogy igy mondanám: VÁLTOZTASD MEG GON­DOLATAIDAT, ES MEGVÁL­TOZTATOD AZ ÉLETEDET. En­nek oka, hogy velünk született tulaj­donságainkat (képességek, tempera­mentum stb.) és a tárnát tulajdonsá­gokat (műveltség, tudás, tapasztalat stb.) nehezebb megváltoztatnunk, mint beállitottságunkat, viszont an­nak is oroszlánrésze van a tényleges, elért eredményeinkben, akár pozitív, akár negatív irányba. És itt én a pozi­tív irányt erősítem, így érünk el jobb és jobb eredményeket, mivel megsok­szorozhatjuk vele képességeinket. A pozitív beállítottságú emberek job­ban fejlődnek és jobb eredményeket érnek el, mint a negatív beállítottsá­gúak. Ez nem azt jelenti, hogy alap nélkül optimistán tekintünk a világ­ba, hanem azt, hogy pozitív oldalról közelítjük meg kapcsolatainkat, az eseményeket, problémákat. Befejezésül hadd említsek arra példát, hogy így környezetünk sze­mélyi formálására is lehetőségünk nyílik. Ha például elejtek egy sze­metet az utcán, és valaki rám for­med emiatt, nem arra gondolok, ő most ártani akar nekem, hanem arra: az utca tisztaságát védi, s ez­zel jót akar. Ha ezt (elnézést kérve) el is ismerem felé, még őt is a pozi­tív beállítódás felé terelhetem (hi­szen igazat adok a szándékának), akkor is, ha ő valójában csak kö- tözködni akart velem. Furcsán hangzik? Azért leg­alább egyszer próbáljanak ki egy ilyen pozitiv reakciót. Meg fognak lepődni, mennyire működik! Ötmillió dolláros hitelszerződés Koreai gépek és berendezések magyarországi importjának kö­zéplejáratú finanszírozására ötmil­lió dolláros hitelszerződést írt alá a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a koreai ExportTmport Bank. Az új hitelmegállapodás kondí­ciói értelmében az MKB hitelképes ügyfelei számára továbbra is lehe­tőség nyílik koreai alkatrészek és berendezések behozatalának kö­zéplejáratú, kedvezményes kama­tozású finanszírozására. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. november 16. devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egysegre, forintban angol font 125,87 126,22 126,57 ausztrál dollár 57,03 57.18 57,33 belga frank (100) 253,87 254,45 255,03 dán korona 13,63 13.66 13,69 finn márka 16,45 16,50 16.55 francia frank 15,47 15,51 15,55 holland forint 46,39 46,50 46,61 ír font 138,20 138,52 138,84 japán yen (100) 66,48 66,63 66,78 kanadai dollár 65,15 65,32 65,49 kuvaiti dinár 285,59 286,28 286,97 német márka 52,19 52,31 52,43 norvég korona 12,82 12,85 12,88 olasz líra (1000) 61,09 61,25 61,41 osztrák schilling (100) 741,18 742,88 744,58 portugál escudo (100) 58,79 58,93 59,07 spanyol peseta (100) 72,92 73,11 73,30 svájci frank 57,82 57.96 58,10 svéd korona 13,86 13.89 13,92 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 82,65 82,85 83.05 ECU (Közös Piac) 102,62 102,87 103,12 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)-ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. november 16. pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 126,21 127,61 129,01 ausztrál dollár 56,52 57,14 57,76 belga frank (100) 252,68 255,01 257,34 dán korona 13,55 13,68 13.81 finn márka 16,40 16,60 16,80 francia frank 15,42 15,56 15,70 görög drachma (100) 39,96 40,38 40,80 holland forint 46,21 46,64 47,07 ír font 137,85 139,15 140,45 japán yen (100) 65,87 66,47 67,07 kanadai dollár 64,47 65,17 65,87 kuvaiti dinár 274,72 277,47 280,22 német márka 51,98 52,46 52,94 norvég korona 12,76 12,88 13,00 olasz líra (1000) 60,77 61,41 62,05 osztrák schilling (100) 738,76 745.56 752,36 portugál escudo (100) 58,49 59,04 59,59 spanyol peseta (100) 72,53 73,29 74,05 svájci frank 57,59 58,13 58,67 svéd korona 13,81 13,94 14,07 USA-dollár 81,85 82,6$ 83,41 ECU (Közös Piac) 102,17 103,15 104,13 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár 81—82 forint Német márka 52—52,50 forint Svájci frank 59—61 forint Osztrák schilling 7,30—7,50 forint HAZAI, GAZDASAG Élelmiszerek nullkulcsos áfával? A kormány a napokban úgy nyi­latkozott, lehetségesnek tartja, hogy egyes alapvető élelmezési cikkek — a kétkulcsos áfa ellenére — nullkul­csosak maradjanak. A kabinet véle­ménye szerint jelentősebb kompen­zációra lesz szükség a nyugdíjasok és a kétgyermekes családok eseté­ben. Egyúttal módosítanák az ez év végére tervezett változtatást is: 1994. dec. 31-éig adnának haladé­kot a lakás- és közműépitésre fordí­tott kiadások általános forgalmi adójának visszaigénylésére. 70 milliárd adóhátralék Az APEH elnökhelyettese, Bo­kor Pál az október végéig beérke­zett áfa, személyi jövedelemadó és fogyasztási adó összesítése után úgy nyilatkozott, ezekre az adónemekre bejöttek előzetes számításaik. A személyi jövedelemadóból az ere­deti 225 milliárdos tervezett összeg 200 milliárdra csökkent, ám ennek is csak 87 százaléka folyt be. Az áfa-bevételek tervezett 159 milliárd- jából 133 milliárd már az APEH számláin van. Ugyanilyen kedvező­en alakultak a fogyasztásiadó-bevé- telek, a 176 milliárdból több mint 150 milliárdot fizettek be. A prob­lémát a társaságiadó-bevételek, a pénzintézeti adók, osztalékok jelen­tik. Ezekben az adónemekben ere­detileg 147 milliárdos adóbevétellel számoltak, a módosított összeg pe­dig 57 milliárdra zsugorodott. Ok­tóber végéig mindössze 38 milliár­dos bevételt regisztrálhatott az APEH. Az elnökhelyettes elmond­ta, összes kintlevőségük jelenleg mintegy 70 milliárd forint, ennek fele azon vállalkozások tartozása, amelyek felszámolás alatt állnak. Tilos a sertésvásár A Békés megyében talált sertés­egészségügyi problémák miatt a me­gyei állat-egészségügyi és élelmiszer­ellenőrző állomás meghatározatlan időre megtiltotta a disznóhúsvásárt a megye több településén, a többi között Békéscsabán, Gyulán, Béké­sen, Sarkadon, Mezőberényben, Vésztőn, Medgyesegyházán. Á ser­téspestis a teljes megyei sertésállo­mánynak összesen két százalékát érintette. Az egészségügyi ellenőrzés valamennyi megyei sertéstartó ud­varra kiterjedt. Létminimum: 11 ezer forint Az Újpesti Családsegítő Köz­pont legújabb jelentései szerint egy négytagú családban az egy főre számított létminimum 11 ezer fo­rint, ami az elmúlt hónapi felméré­sekhez képest 2,4 százalékkal nőtt. Az elmúlt hetekben a legjobban a hús- és zöldségárak, illetve az idényjellegű ruházati cikkek árai emelkedtek. Vállalkozói találkozók November eleje és 1993 februárja között hazánk kilenc nagyvárosában szervez a VOSZ — Palotás János vezetésével — találkozót a régió vál­lalkozóinak. A rendezvényeken min­den alkalommal jelen lesz egy minisz­ter, a kormány képviseletében. Hódít a zöldszám A tervek szerint 1993 első ne­gyedévében a belföldi telefonfor­galomban is lehetőség nyílik az úgynevezett zöldszám révén arra, hogy a vállalkozók átvállalják ál­landó hívóik telefonköltségeit. LABDAT KAPOTT Jó lenne érdekképviseleti bank Sportnyelven szólva, labdát ka­pott Rózsa Béla: november 10-én a Bács-Kiskun Megyei Kereskedők és Vendéglátók Kamarájának elnöksé­ge —a Kisosz átkeresztelkedése az új névre folyamatban van — kinevezte a szervezet megyei titkárává. Ez nem jelent nagy karriert, de ha azt nézzük, hogy ötleteivel, becsületes munkájá­val vállalkozók százainak segíthet, nem is kicsi a felelőssége és a lehetősé­ge sem a bizonyításra. Rózsa Béla 1944-ben született, családja Mélykúton élt, de a zord időkben édesapja jegyzőmúltja mi­att kiutasították őket a faluból. Solt- vadkertre költöztek, ahol egyik nagyapja orvos volt, s támogatni tudta őket. Édesanyja pedagógus lett volna, de neki sem adtak állást. Béla az iskolai káderezés szerint ik- szes volt, ami akkor fölért a bé­lyegzéssel. (Osztályukban rajta lri\ ül még egy fiú volt ikszes: Utassy Béla, akinek az édesapja Horthy londoni katonai attaséjaként szolgált.) Az ötvenhatos forradalom után következett be változás Rózsáék életében: szülei mindketten álláshoz jutottak. Rózsa Béla a soltvadkerti általános iskola után Kalocsán a Szent István Gimnáziumban foly­tatta tanulmányait, ott érettségi­zett, s mint vallja: Kalocsára ma is „haza” megy; ott töltötte élete leg­szebb éveit. 1969-től 1981-ig Kecskeméten az illetékhivatalnál dolgozik, ezekben az években felsőfokú pénzügyi ké­pesítést szerez. Nyolcvanegyben ő szervezi meg a kereskedők adókö­zösségét, tehát mondhatni, hogy kötődése a kereskedőkhöz még erő­sebb lesz. (A közösség állapította meg a bevallások alapján, hogy ki mennyi adót fizessen.) Ennek meg­szűnése után az adómegállapító hi­vatal (az APEH elődje) kereskedel­mi osztályvezetőjeként dolgozik, majd a Kisosz szolgáltató irodájá­nak vezetésével bízzák meg. A me­gyei titkári megbizatást nyolc pá­lyázó közül nyerte el. • A Kisosz új megyei titkára: Rózsa Béla. (Fotó: Gaál Béla) Rózsa Béla felesége a nyárlőrinci borászati kft.-nél dolgozik, gyerme­keik közül Zoltán a társadalombiz­tosításnál talált helyet, Judit magán- kereskedő, Zsuzsa nyolcadikos, egészségügyi pályára készül. — Vannak elképzeléseim, hogy a szervezetből hogyan lehet igazi ér­dekképviseletet formálni — állítja az új titkár —, amihez persze mielőbb szükség lenne jó kamarai törvényre. A többi közt szeretnék létrehozni úgynevezett érdekképviseleti ban­kot. Ehhez megpróbálom megnyer­ni a tehetősebb vállalkozókat köre­inkből, akiknek van némi szabad tőkéjük, amelyet elhelyeznének a bankunkban. Ha mondjuk, ötven kereskedő, vendéglős más bank he­lyett a miénkben helyezne el együtte­sen például ötmillió forintot, akkor ebből hitelt tudnánk adni az arra igényt tartó kereskedőknek — betéti kamat fejében, ami jelenleg huszon­két százalék. Ezt a kamatot a tőkéjü­ket ránk bízó vállalkozók megkap­nák a pénzük után, tehát egyetlen fillér kár sem érné őket. Természete­sen nem igazi saját bankról van szó, az összegyűlő tőkét egy valódi bank­ban tartanánk. Az előnye tehát az lenne, hogy a hitelkamatnál lényege­sen alacsonyabb kamatra vehetné­nek fel kölcsönt a vállalkozók. Rózsa Béla előnyösnek látná, ha a szervezet belépne egy adatbankba, amelytől üzleti információkat kap­nának a kereskedők, ily módon tu­domást szerezhetnének olcsó áruk beszerezhetőségéről. Szoros kapcso­latot akar kiépíteni az Iposszal, az ipartestületekkel. A Kisosz-szék- házban rendszeres bemutatókat tar­tanának termékeikből az iparosok, a kereskedők, ahol üzletkötésekre is lehetőség volna. —Egy nálunk is kevésbé fejlett eu­rópai orszájgba szeretnék kapcsola­tot kiépíteni — természetesen konk­rét elképzelésem van erről az ország­ról —, ahonnan kitűnő árukat lehet beszerezni olcsó áron, aminek a ke­reskedőkön kívül a fogyasztók is hasznát látják—emeli ki az új titkár. Az elnökséggel egyeztetett tervei közt szerepel Hermész napjának megünneplése augusztus 28-án — a görög mitológiában ő volt a kereske­dők istene —, s ezen a napon a legki­válóbb kereskedők kitüntetése, a megyei kamara által alapítandó ki­tüntetéssel. Gondolt a nyugdíjasaik­ra is, akiket minden évben kirándul­ni visznek majd, s szakmai tapaszta­lataikat sem hagyják kihasználatla­nul. A kereskedő- és vendéglátó­szakmai tanfolyamokon, amelyek igen népszerűek, a tantárgyak közé a jövőben fölveszik a német nyelvet, alapfokon. — Fontosnak tartom, hogy mi­előbb bemutatkozó látogatást te­gyek a települések polgármesterei­nél, a pártoknál, az országgyűlési képviselőknél, az APEH-nél, az ér­dekképviseleti szervezeteknél — a kereskedők, vendéglősök érdekében csakis jó kapcsolatok birtokában tu­dok érdemi munkát végezni — mondja a Kisosz új megyei titkára, Rózsa Béla. A. T. S. MEGVALOSITASRA ERDEMES Hitelgarancia kisvállalkozóknak Elkészült a kecskeméti önkor­mányzat által kezdeményezett hi­telgarancia-alapítvány tervezete. Erről tárgyaltak november 10-én az önkormányzat és a pénz­intézetek képviselői. Az alapítvány jelentősége abban van, hogy annak révén olyan, a város érdekeit szol­gáló kisvállalkozók is hitelhez jut­hatnak, akik nem rendelkeznek megfelelő fedezettel, másrészről a pénzintézetek ily módon megoszt­hatják kockázatukat az alapít­vánnyal. Az alapítvány — létrejötte ese­tén — kisvállalkozók hitelfelvéte­lénél vállalna fedezetet a felvett tő­kének és járulékainak 50 százalé­kára. A visszafizetések a garancia- vállalást arányosan csökkentenék, vagyis az alapítvány minden eset­ben a tartozás felét garantálná, s adott esetben a bank konkrét vesz­teségének felét térítené meg. A tár­gyaló felek az alapítvány idei tőké­jét 10 millió forintban látták cél­szerűnek meghatározni, míg jövő­re — a közgyűlés támogatása ese­tén — az iparűzési adó felében, azaz 55 millió forintban. A megbe­szélésen szó esett a város területén működő pénzintézetek kapcsoló­dási szándékáról és lehetőségeiről is. A kecskeméti fiókintézmények képviselői mindenesetre kifejtet­ték, hogy budapesti központjuk­nak feltétlenül javasolni fogják a csatlakozást. A megbeszélésen felvetődött az is, lehetőséget kellene biztosítani a környező települések önkormány­zatai számára, hogy kapcsolódhas­sanak az alapítványhoz. Ennek fel­vállalása Kecskemét régióközpont szerepköréből következne. A megbeszélésen elhatározták, mielőtt a tervezet a közgyűlés elé kerülne, szakvéleményt kérnek hozzá a Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztályától. T. M. Tőkeemelés után a Postabank Sikeresen zárult a Postabank­részvények jegyzése. A jogi szemé­lyek és a lakosság mintegy 2,5 mil­liárd forint összegű részvényt jegy­zett az ez év június 26-ától október 26-áig tartó kibocsátás során. A részvényesek a Postabank 1992. évi rendes közgyűlésén az alaptőke legkevesebb 1 milliárd forinttal történő emelését határozták el nyilvános részvénykibocsátás ke­retében. A tőkeemelés után a pénzintézet tulajdonosi struktúrája a követke­zőképpen alakult: a külföldi része­sedés körülbelül 15 százalék lett, a közvetett és közvetlen állami tulaj­don 46 százalék, a lakosság része­sedése a bankban 7,8 százalék kö­rül alakult, egyéb belföldi jogi sze­mélyek 31 százalékban részesed­nek a bank alaptőkéjéből. A la­kossági részvények szavazásra nem jogosítanak, viszont minden­kor 1,2-szeres osztalékot fizetnek a papírok után. A CITROEN NEM CSÜGGED A Citroen magyarországi vezér- képviseletének a Lézer Automobil Kft.-nek ez évi eladásai elmarad­nak a tervezettől, az eredetileg kal­kulált 500 autó helyett jó, ha 300 darabot értékesítenek. A vezérképviselet az 500 dara­bos értékesítést 1993-ban újra megcélozza. A Citroen új akciója, hogy jövő ősztől a használt, de for­galomképes Barkas, Zuk és Nysa teherautókat piaci forgalmi áron beszámítják egy új Citroen furgon vásárlásakor. A pénzintézet vezetői az újságírók kérdéseire elmondták: a Postabank részvényeinek árfolyama a részvény- kibocsátás előtt az év első felében 130-140 százalék körül mozgott. A harmadik negyedév végén a bank közel 300 millió forintos nyereséggel rendelkezett, és ezt valószínűleg az év végén még meg is haladják. A pénzintézet 110 milliárd forintos mérlegfőösszegéhez képest 50 milli­árd forint a vállalatoknak nyújtott hitelállomány, ebből a pénzintézet minősített kintlévőségei 3-4 milliárd forintot tesznek ki. A minősített hi­telekből 500 millió forint van a fel­számolás alatt lévő cégeknél. Jön az IMF A tervek szerint november vé­gén utazik ismét Budapestre a Va­lutaalap küldöttsége, hogy folytas­sa a tárgyalásokat a készenléti hi­telprogramról. A keret esedékes részének folyósítását az IMF isme­retesen felfüggesztette, mivel az idei költségvetés hiánya jelentősen meghaladta a tervezettet. Az IMF illetékesei közölték: az idei gondo­kat az átállás árának minősítik, de abból indulnak ki, hogy a költség- vetés 1993-as hiánya ne haladja meg a nemzeti össztermék 6 száza­lékát. Árutőzsde: dinamikus növekedés Az elmúlt három év során a Bu­dapesti Árutőzsde mintegy megtíz­szerezte forgalmát. A tőzsde vezeté­se az idén az év végéig 6,5-7 milliárd forintos forgalomra számít. Mind­ezt Keresztesi Szergej, az Árutőzsde Kft. ügyvezető igazgatója mondot­ta azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet abból az alkalomból tartottak, hogy a Budapesti Árutőzsdét há­rom éve, 1989. október végén alapí­tották. Keresztesi Szergej hangsúlyozta: az eredeti alapítók, a bankok, nagy kereskedőcégek 25 millió forintot szántak arra, hogy a szervezett ha­táridős kereskedelem lehetőségét biztosítsák. A múlt év végén a már megerősödött árutőzsdetagság megvásárolta a Budapesti Árutőzs­dét működtető Árutőzsde Kft.-t. Jelenleg a társaságnak 74 tulajdo­nosa van, 53 jogi és 21 magánsze­mély. A gazdasági társaságok kö­zött több bank, kereskedőház, bró­kercég, belföldi gabonaforgalmazó és húsfeldolgozó vállalat, továbbá néhány kisebb kereskedőcég talál­ható. Alaptőkéje továbbra is 25 millió forint, a Budapesti Árutőzs­de elszámolóháza mögött azonban 500 millió forint összegű bankga­ranciát halmoztak fel. Az árutőzsde napjainkban két szekciót működtet: a gabona- és hússzekciót. A teljes forgalmából a gabonaszekció több mint 95 száza­lékkal szerepel. Az elmúlt év végén a gabonaszekció 1,7 milliárd forint forgalmat ért el, a hússzekció tavaly 170 millió forinttal zárt. Idén októ­berig a gabonaszekció forgalma 4,9 milliárd forint volt, a hússzekció 300 millió forintos forgalmat realizált. A Budapesti Árutőzsde brókerei egyre inkább főállásnak tekintik a tőzsdét. 1992-ben a tőzsdei tevé­kenység során keletkezett bevétele­ik — a becslések szerint — elérhetik a 300 millió forintot. Az árutőzsde iránti emelkedő érdeklődést jelzi a gabonaszekció tőzsdetagsága érté­kének növekedése is. 1991-ben a gabonaszekció tagsága — amely vagyoni értékű jog — 350 ezer fo­rintot ért, 1992-ben a tagság már 2 millió forintos árfolyam felett van. A gabonaszekció forgalma idén magasabb volt eddig a londoni tőzsde hasonló adatainál, és meg­egyezik a kanadai Winnipegben re­gisztrált adatokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents