Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-05 / 235. szám

"Ti­MEGYEI KORKÉP 1992. október 5., 3. oldal HAJNALIG JÁRTÁK A TÁNCOT Színpompás szüreti mulatság Jakabszálláson • Hatvan magyar ruhás lány és fiú vonult végig az utcákon. Az utóbbi években mind több településen felelevenítik a régi hagyo­mányt: az őszi nagy munka, a szüret végezté­vel felvonulást, mulatságot ren­deznek. így volt ez az elmúlt hét végén is, mi aja- kabszállásiak meghívását fo­gadtuk el. A testvértele­pülésről, Csík- szentdomokos- ról is érkeztek a felvonulásra, aminek reggeli zenés ébresztő­jét a vendég­együttes húzta. Ekkorra már díszben volt az egész falu, s nem maradt gereb- lyézetlen utca­front sem. A ha­rangszó után a község főutcá­ján gyülekeztek a csikósok, a pa­rádés kocsik. Jöttek a fogatok Orgoványról, Izsákról és Helvéci­áról is, amiket sorra foglaltak el a magyar ruhába öltözött legé­nyek, lányok, asszonyok és férfi­ak. Természetesen az első kocsi a csőszpárt, Tóth Józsefet és nejét illette. Helyet kaptak a fogato­kon a piros-fekete székely ruhás vendégek, s a sor végén a préshá­zas, szőlőfürtökkel feldíszített kocsi után a maskarás, szárkuny- hós purdé. A dobpergés után Varga Zsolti kisbíró kikiabálta a hívogatót, majd elindult a menet. A férfiak kezében vörösborral telt kancsók, a lányok, asszonyok frissen sült pogácsát, forró réte­seket kínáltak. Pihenésnek számí­tott az újabb vendégsereg várása: a németországi rüsselsheimi ipa­rosküldöttség — a Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestület meghívására a megyeszékhely vendégeiként tartózkodtak ha­• A kocsisor elején a csős/.pár férfi tagjának dukál a/ első pohár bor. Tóth Ferenc egy kanna saját termésű zweigelt mért el a felvonulóknak. HETI SOROZATUNK Gyilkosok és áldozatok Holnaptól egy öt részből álló bűn­ügyi sorozatot közlünk lapunkban. Minden egyes eset, külön történet és a szó jogi értelmében csak kettő mondható közülük gyilkosságnak. Közös nevezőjük azonban, hogy mindegyikben meghalt egy ember, és­pedig szörnyű körülmények között. Nem azért szedtük elő ezeket a régi 15-20 évvel ezelőtti bűnesete­ket, hogy borzongást keltsünk az ol­vasóban, hanem hogy érzékeltessük: az emberi elvetemültséget felszínre hozza az alkoholizmus, s így a kettős csapdába került tettes a legborzalma­sabb cselekményeket követi el. A holnaptól olvasható bűnügyek kö­zös vonása még, hogy azokban az áldozat mindig egy -egy hozzátarto­zó: nagyapa, feleség, élettárs, nagy­mama. Ez természetesen véletlen is lehet, de abban már van valami ok­szerűség, hogy a látható háttérben mindenütt megtalálható a már emlí­tett szeszimádat. E bűnügyi történe­tek mégsem tanmesék, hanem való­ságos drámák. KI IGAZOLJA AZ INGYENES UTAZÁST? Saját zsebből fizet a beteg Nehézkesebbé, olykor megold­hatatlanná vált a betegek gyógyke­zelése során felmerülő útiköltségé­nek megtérítése, a szeptember else­jén bevezetett utazási utalványok­nak köszönhetően. Pedig a vasút- pénztárakban ingyenjegy kiadásá­ra jogosító utalványok bevezetése nem volt rossz gondolat. A beteg — miután nem kell pénzt kiadnia — mentesül költségei utólagos megtéríttetésének faradalmaitól. Részletkérdés, hogy az ingyenes utazás jogosságát igazoló orvos­nak a korábbi adminisztráció sok­szorosát kell elvégeznie az új utal­vány érvényesítésekor. De ez ellen már nem is emeltek szót a mérhe­tetlen papírmunka miatti ered­ménytelen tiltakozásba belefáradt orvosok. Nagyobb baj, hogy a vonatindu­láshoz kötött betegek nem mindig, vagy csak hosszú keresgélés, vára­kozás után találnak utalvány érvé­nyesítésre feljogosított személyt, a felkeresett szakrendelésen. Napon­ta többször áll elő ilyen helyzet például a kecskeméti fizikoterápi­án, hiszen a kezelést végző gyógy­tornászok nem érvényesíthetnek. A betegeknél pedig sokszor nincs is elég pénz a vissza útra. A beutaló háziorvosnak nincs joga oda-visszaútra kitöltenie az űrlapot. Ha a beteg lakóhelyén van vasútállomás — és képes a vona­ton való utazásra — nem használ­hatja fel a korábban érvényben volt és buszköltség-megtérítésre ma is használatos, régifajta nyom­tatványt. Ezen nem téríti meg vo­natköltségét a társadalombiztosí­tás. Saját zsebből állhatja vasútje­gyét akkor is, ha például az előző nap felkeresett szakrendelésen másnap reggelre hívják vissza, a kezelés folytatására. (Ha csak éjjel fel nem zörgeti háziorvosát, hogy érvényesíttesse a következő napi utalványt.) így, ismerve a vasúti tarifákat, többe kerül a leves, mint a hús: az ingyenes egészségügyi el­látásért borsos árat fizethet az, aki szerencsétlenségére olyan helyen lakik, ahol megáll a vonat. Sz. K. ALACSONYABB KAMATOZÁSÚ HITELEK Segítség a mezőgazdasági termelőknek A mezőgazdaság pénzügyi ne­hézségeinek mérséklésére, a terme­lők segítésére több intézkedést ho­zott a kormányzat. A kedvezmé­nyeket a szövetkezetek, az állami gazdaságok és a magántermelők egyaránt igénybe vehetik. Ha a termelő a gabonafélék, a cukorrépa, a burgonya és az olajos növények betakarításához kény­szerül segítséghez folyamodni, ak­kor felvasárlócéghez kell fordul­nia. E termények felvásárlásához ugyanis ők kaphatnak ÍO százalék- ponttal alacsonyabb kamatú hi­telt. A felvásárló akkor kap ka­matkedvezményt, ha a terményre megkötött szerződés időpontjától számított 30 napon belül a terme­lőnek járó összeg legalább 70 szá­zalékát készpénzben kifizeti, a tel­jes vételárat pedig a felvásárlási szezon végéig kiegyenlíti. Az 1993-as termés érdekében a termelők kedvezményes — 10 szá­zalékponttal alacsonyabb kamato­zású — hitelt vehetnek fel, a jövő évi vetéshez szükséges szántóföldi és kertészeti talajmunkák elvégzé­séhez. E hitel összege hektáron­ként 6000 forint lehet. Az őszi bú­za, őszi árpa, rozs vetési munkái­nak költségeire hektáronként 10 ezer forint, 10 százalékponttal csökkentett kamatozású hitel ve­hető fel. Az aszálykárosnak minősített ter­melő ugyanezeket — azaz a 6000 és 10 ezer forintos hitelt 20 százalék- pontos kamatcsökkentéssel kaphat­ja. A földadóról szóló törvény sza­bályozza, ki minősül aszálykáros­nak. Ezt ugyancsak a megyei föld­művelésügyi hivatalok igazolják. Aszálykáros a hitelfelvételnél az a termelő, aki az aszálykár miatt föld­adómérséklésben vagy -elengedés­ben részesül. Az a termelő, aki egyébként felmentett a földadó fize­tése alól, a földművelésügyi hivatal­tól kérhet segítséget aszálykárnagy­ságának megállapításához. Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás ) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatá­borokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyi­ben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Uj Magyarország szerdai és szombati számaiban található. M Markszer Mátyás, 1903. Vas­kút, rangja ismeretlen, meghalt 1945. április 20-án (km.); Mark­szer Ferenc, 1919. Vaskút, honvéd, meghalt 1946. január 18-án (hdf.); Marotka Ferenc, 1925. Újkécske, honvéd, meghalt 1946. július 15-én (hdf.); Molnár József, 1921. Solt, honvéd, meghalt 1946. július 31-én (hdf.); Molnár István, 1923. Jász- szentlászló, honvéd, meghalt 1946, február 27-én (hdf.); Molnár Ká­roly, 1912. Kiskunhalas, őrvezető, meghalt (?), (hdf.); Molnár János, 1907. Miske, honvéd, meghalt 1945. november 2-án (hdf.); Né- m,eth yar8a> 1905. Kiskunfélegy­háza, őrvezető, meghalt 1945. feb­ruár 16-án (hdf.); Nüber Antal, 1909. Katymár, rangja ismeretlen, meghalt 1946. január 13-án (km.); Nagy András, 1915. Újkécske, honvéd, meghalt 1945. január 20- án (hdf.); Nagy András, 1920. Mélykút, szakaszvezető, meghalt (945. szeptember 1-jén (hdf.); nagy Áron, 1926. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. április 13-án (hdf.); Nagykéri Miklós, 1918. Kecske­mét, alhadnagy, meghalt 1945. szeptember 20-án (hdf.); Nagy László, 1915. Kerekegyháza, hon­véd, meghalt 1943. április 16-án (hdf.); Nagy Mihály, 1914. Kecs­kemét, honvéd, meghalt, 1945. március 22-én (hdf.); Nagy János, 1910. Pálmonostora, honvéd, meg­halt 1945. március 3-án (hdf.). Miután hitelfelvételről van szó, a termelőnek fel kell keresnie egy bankfiókot, ahol a hitelképességét vizsgálják. A hitel garanciája álta­lában az a termék, melyhez a köl­csönt felveszik. A kormány az ele­gendő őszi búza termelése érdeké­ben a kamatkedvezmény mellett e hitelhez 70 százalékos garanciát is vállal. Ezt az állami garanciát a termelő úgy kapja meg, ha hozzá­járul ahhoz, hogy a megtermelt őszi búza értékesítéséből származó összegből törleszti a hitelt. Ezt egyébként a hitelszerződésnek tar­talmaznia kell. Ha a termelő vala­milyen oknál fogva nem tudja a hitelt visszafizetni, akkor az állami garanciavállalás visszafizetendő állami támogatássá alakul. A kamatkedvezményeket akkor lehet igénybe venni, ha a termelő­nek a megyei földművelésügyi hi­vatal igazolja az elvégzett talaj­munkát, a bevetett terület nagysá­gát. Új intézkedés ad az őszi kalá­szos gabonák (őszi búza, őszi árpa, rozs) vetéséhez vissza nem téríten­dő támogatást. Ez hektáronként legfeljebb 1500 forint, minősített vetőmagra, műtrágyára, valamint a talajműveléshez felhasznált gáz­olaj vásárlására lehet igénybe ven­ni. Ehhez számlával kell igazolni a vásárlást. A bérmunka is elfogad­ható, azaz a termelőnek — ha saját eszköze nincs — a bérmunkát vég­zőtől kell számlát kérni. Mivel a támogatás nem haladhatja meg a hektáronkénti 1500 forintot, ha a termelő nem rendelkezik összesen ennyi értékű számlával, akkor csak a számlával igazolt összegű támogatásra jogosult. A vetés megtörténtét a megyei földműve­lésügyi hivatal igazolja. Az igazolások, számlák birtoká­ban a termelőnek az adóelszámo­lási irodához kell fordulnia. A ve­tést követő hónap 15. napjától in­nen lehet igényelni a támogatást. Ha valaki bővebben érdeklődik a kormányzati intézkedésekről, egy­séges szerkezetben az FM hivata­los értesítőjében elolvashatja. A tájékoztatás jogszabályi alapja a többször módosított 40/1992/1II. 4. kormányrendelet. Arról, hogy a kistermelők ho­gyan igényeljék a rájuk vonatkozó támogatást, a későbbiekben ismét tájékoztatást adunk. 0 Fohász az elhunytakért. A névsorban szereplő rövidíté­sek: (hdf.): hadifogoly, (km.): kényszermunkás, málenkij robotra elhurcolt. * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Megjelent a legújabb DALLAS! Minden olvasható a lapban, ami nem látható a filmen. Együtt az Ewing és a Barnes család. DALLAS!!! Már kapható a hírlapárusoknál! ******************************************* Közgyűlés Kecskeméten Bugac idegenforgalmi létesítményei­ből elővásárlási jogon tulajdont kíván szerezni Kecskemét, illetve a Puszta Kft., mely társaságban a város­nak jelentős tőkerésze van. A tranzak­ciót 100 millió forintos hitelfelvétellel képzelik megoldani, de a városháza dísztermében, ma 13 órakor kezdődő képviselő-testületi ülésen egyelőre csak a pénzügyi terv elkészítéséről kell a vá­rosatyáknak dönteni. Az ismét mara­toninak ígérkező közgyűlésen egye­bek mellett szó lesz a Ciróka Báb­színház igazgatói pályázatáról, a VGV, valamint a Magas- és Mélyépítő Válla­lat pénzügyi helyzetének könyvvizsgá­latáról és több képviselői indítvány be­nyújtására is sor kerül. Próbaárverés Bácsalmáson Holnap, 10 órai kezdettel, próbaár­verést rendeznek a bácsalmási városhá­za földszinti tanácskozójában. Az ér­deklődők megismerkedhetnek a termő­föld kárpótlási jeggyel való megszerzé­sének feltételeivel, (juhász Jenő tudósí­tónktól.) Vécsey-nap Solton A solti általános iskola diákjainak ma örömünnep lesz, ugyanis Vécsey- napot rendeznek. Ennek egyik kiemel­kedő eseménye a hagyományőrző gyer­mekszervezet avatóünnepsége, aminek aligha találhattak volna szebb helyet, mint a Vécsey-kert. (Rossz idő esetén a katolikus templomban tartják meg.) A nagy napra meghívták a Hagyomány- őrző Törzs országos elnökét és a köz­ség vezetőit is, akik előtt negyven gyer­mek ők már korábban eleget tettek a próbáknak tesz fogadalmat. Csak kérdezem... Ki szeret és ki tud főzni? Azt mondják, hogy a férfiak tudnak, de nem szeretnek, Ita mégis főz­nek , akkor mégis szórakozásból teszik. A nőknek meg a főzés nemes kötelesség, föl se merül, hogy kedvtelésből csinálják. Mostanában azt vettem észre, hogy az elsősorban szellemi fog­lalkozású férfiak körében egyre népszerűbb a főzés. Aki ezt a férfiak elnőiesedésével magya­rázza, annak nincs igaza. In­kább arról lehet szó, hogy aki nem tud a munkájában elegendő sikerélményhez jutni, az másutt próbálkozik. A főzés jó alkalom arra, hogy a terített asztal mö­gött állva — miközben látszóla­gos szerénységgel törölgeti az ember a * konyharuhába kezét bezsebelje a hálás, elismerő pillantásokat. Ezért az érzésért, amely új erőt ad, érdemes meg­tanulni főzni. Ráadásul közelebb is hozza az embereket egymás­hoz. Egy kéményseprő és egy orvosprofesszor például vég nél­küli vitába bonyolódhat a bor- sostokány elkészítésének részle­teit illetően. A mai lapunkban induló re­cept csere fózővcrseny-játékunk (szabályait a 4. oldalon olvas­hatják) a szórakozás mellett a fentieket is célozza. Vajon ki lesz a legjobb sza­kács? Nő vagy férfi? Bányász, színész, vagy egyetemi tanár? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán zánkban —, akik Merász József polgármester vezetésével nosztal­giavonattal érkeztek, majd a fo­gatokra szálltak. A delegációt hi­vatalában fogadta Szabó Mihály, Jakabszállás polgármestere. A színpompás fel vonulás a főutcán menettánccal ért véget, majd a mulat­ság a kicsinek bizonyult művelődési házban folytatódott. Az óvodások műsora után a székely táncosok fog­lalták el a színpadot, akik éppúgy nagy sikert arattak, mint SándorCsa- ba legényes szólótáncával. Ezután, arra a bejelentésre, hogy a rüsselsheimiek németországi sze­replésre hívták meg a jakabszállási táncosokat, óriási tapsvihar tört ki. G. Nagy Katalinnak, a szüreti felvo­nulás szervezőjének aligha lehetett volna ennél nagyobb elismerést ad­ni. A bál amelyen a kaposvári zenekar húzta a talpalávalót — teg­nap hajnalban ért véget. Kép és szöveg: Pulai Sára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents