Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-29 / 255. szám
Csávolyi szüretvég • A múlt héten befejeződött (.'sávolyon a szüret. Igaz, a gazdák nagy része — a szárazság miatt okozott károk mellett — nem egészen elégedett a termés mennyiségével és minőségével. A legnagyobb felvásárló, Mirh István AGORA B l., mintegy 6 ezer hektoliter mustnak megfelelő szőlőt vett át, cukorfokonként 50 filléres áron. Képünkön a pincészetnél tartálykocsik ürítése látható, melyet a szakemberek egyedi módon egy markoló segítségével oldottak meg. (Fotó és szöveg: Papp Zoltán) TOKAJ TÜNDÖKLŐ NEDŰJE Megtáltosítja az agyrostokat Hagyományosan a szőlők védőszentjének ünnepén, október 28-án, Si- mon-Juda napján tartják Tokajban a szüretet. A legismertebb hazai borunkat Kölcsey a Himnuszban is megénekelte, Schubert zenét szerzett Batsányi- né Baumberg Gabriella A tokaji dicsérete fcímű költeményéhez, Voltaire Frankhonban népszerűsítette: „a tokaji megtáltosítja az agyrostokat". A Piu- sok közül a tizedikként megválasztott pápa a tokaji miatt enyhített a Vatikán szigorú etikettjén, s engedélyezte, hogy asztalára nyitott üvegben is kerülhessen a magyar borból. (Főleg a Borgiák ármánykodása, a mérgezések kizárása miatt a katolikus egyház feje csak bontatlan üvegből ihatott bort.) A Hegyaljáról szóló első írásos emlék Pliniustól származik, az itáliai történetíró jegyezte föl, hogy a szarmaták az időszámítás előtti századokban foglalták el a Felső-Tisza vidékét, később újabb népek, a gepidák, a vandálok, majd a hunok jelentek meg a tájon. Francia történészek szerint ott volt Attila hun király birodalmának székhelye is. A névtelen történetiró, Anonymus a Gesta Hungarorumban Hymesuduorról, Hímesudvarról írt, Tokaj neve Kálti Márk krónikájában jelent meg először, annak kapcsán, hogy 1074-ben Géza király itt kelt át a befagyott Tiszán. A tatárjárás után IV. Béla olasz szőlőműveseket hívott be, akik nemcsak hozzáértésüket, hanem sok új szőlőfajtát is hoztak hazánkba. A török hódítás elől hozzánk menekült macedónok, görögök közreműködésével ismerték meg Európa-szerte a tokaji bort. A kiváló kereskedők Lipcsétől Konstatiná- polyig, az Adriától a moszkvai fejedelemségig mindenütt jó pénzért adták el a pompás nedűt. A meggazdagodás reményében sokan próbálták titkát megfejteni, utánozni, de eddig még nem sikerült. A helyi szőlősgazdák szerint a sok évszázados kitartásnak, szorgalomnak köszönheti egyedülállóságát a tokaji. Tényszerűen bizonyítható, hogy amíg ötszáz esztendővel korábban évente csak kétszer kapálták meg szőlőjüket a magyar gazdák, addig Tokajhcgyalján már fél évszázada is háromszor. Ennek következtében meghosszabbodott a szőlő vegetációs ideje, levelei még szeptember végén október elején is szép üdezöldek voltak, az érési idő kitolódott. A Tisza és a Bodrog ölelésében, a páradús levegő és á meleg nappalok, hűvös éjszakák hatására a szőlőszemek összetöppednek, aszúsodnak. Az aszú feltalálási idejét, Kazinczy Ferenc szépapjának feljegyzése alapján, sokan az 1600-as évek közepére teszik. Miszerint Szepsi Laczkó Máté tisztelendő kedveskedett úrnőjének az első aszúborral. Pedig Tokaj 1573-as törvénykönyvében már följegyezték: mennyi főbor termett. Akkoriban így nevezték az aszút. (szabó) Fcrenczy Europress • A dér megcsipkedte a szőlőt, nem lehetett várni a szedesse!. Csemege is, bor is • Telnek a szőlőstartályok. Bámulatos francia boregyetem Suze-la-Rousse azon ritka helyek közé tartozik Franciaországban, ahol az éttermek megengedik, hogy a vendég a saját maga által hozott bort fogyassza. Ebben a Drőme megyei kisvárosban egyedülálló intézmény működik: a borászati egyetem, mely egy sziklás hegynyúlványon épült XII. századi kastélyban rendezkedett be. A Reader’s Digest Válogatás 1992. októberi száma ennek a különös egyetemnek a történetét és működését ismerteti meg az olvasóval. A környezet és a magas színvonalú oktatás évente hétszáz hallgatót vonz az egyetemre — diákokat, szőlőtermesztőket, borkereskedőket, pincéreket és egyéb érdeklődőket. A világ egyetlen borászati egyetemének a története 1965-ben kezdődött, amikor Drőme megye tanácsa megvette a szép, de lepusztult suze-la-rousse-i kastélyt. Először nem tudtak vele mit kezdeni, de végül Jacques Mesnier, a cőtes du-rhőne-i szőlőtermesztők központi vezetőségének megbízottja azt javasolta, hogy hozzanak létre egy borászati egyetemet. Véleménye szerint nagy szükség volt a szőlőtermesztők szakmai továbbképzésére, akik tudták, hogyan kell feldolgozni a szőlőt, azonban keveset tudtak arról, hogyan kell termékeiket reklámozni, értékesíteni, hogyan képviseljék érdekeiket a kormánnyal és az Európai Közösséggel szemben. Az egyetem létrehozása mellett szólt, hogy az Európai Közösség kötelezővé tette az Appellation d’Origine Contrőlée (AOC) védjegyével ellátott borok ellenőrzését, s a kastély ideálisnak bizonyult a kóstolóhely kialakítására. (Az AOC a francia borok valódiságát garantáló védjegy.) Kezdetben a suze-la-rousse-i intézmény csak nevében volt egyetem, mindössze a laboratórium és a kóstoló működött. 1978-ban azonban nekiláttak az oktatási program kidolgozásának. A tanárokat a legkiválóbb szakemberek közül válogatták ki. Suze-la-Rous- se ma már különböző főiskolai és egyetemi diplomákat ad hallgatóinak. A kétéves tanfolyamra huszonhét k tilönböző nemzetiségű hallgató iclentkezett az utóbbi tanévben. Az első hat héten intenzív irányítási, közgazdasági és piaci tanulmányokkal foglalkoznak, majd ezt szakmai gyakorlat követi tíz ©r- szágban. A résztvevők elsőként a négy alapízt tanulják meg megkülönböztetni: a savanyút, a keserűt, az édeset és a sósat. Később vagy harminc aromával ismertetik meg őket, amelyek az egyes szőlőfajtákra és borkészítési eljárásokra jellemzőek. A képzést vizsga zárja, amelyet a párizsi egyetemen tesznek le.a hallgatók. Az iskola sikerét az is mutatja, hogy önfenntartó. Az egyetemi tanács irányítja, amelynek tagjai között szőlősgazdák is vannak. Az egyetem nem nyereségre törő intézmény (évi költségvetése átlagosan hatmillió francia frank). Az egyetem laboratóriumában kutatómunka is folyik, amelynek során tanulmányozzák a környék szőlőit, hogy megállapítsák, mik a legkedvezőbb időjárási, földrajzi és biológiai tényezők a legjobb borok előállításához. Az egyetem kulturális és tudományos eseményeket is szervez. Pl. 1989-ben húsz történész, tanár és filozófus részvételével előadás- sorozatot tartottak „A bor és a történelem” címmel. Catherine Galitzine A Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet hatvanhektáros saszla- ültetvényét kétszer is bejárják a szüretelők. Előbb a válogatott fürtöket vágták le, melyeket csemegeszőlőként szállítanak budapesti kereskedőkhöz. A kevésbé tetszetősek maradnak borszőlőnek. Bár az utóbbi napok éjszakai fagya megcsipkedte a szemeket, úgy tűnik, a nagyobb kártól védte a termést a szőlőlevél. • Ez meg csemegeszőlő lesz. (Fotó: Straszer András) • Megvárjuk míg piaca lesz a bornak — mondta Gillik István. Borfejtés a Mátraalján • A Mátraalja egyik legnagyobb szőlőtermelő mezőgazdasági nagyüzemében befejezéséhez közeledik a szüret. Itt is, mint másutt, a szőlészeti, borászati ágazat az átalakulását éli át. Az idei szüret alatt már bérfeldolgozást, bértárolást is vállalnak, a kapacitás kihasználása érdekében. A fehér szőlőből készült borok első fejtése befejeződött, melyet követ az érlelés, jó közepes évjáratra számítanak. A közel 200 szőlősgazda a jövő útját a pinceszövetkezetben látja, ahol a termelést, feldolgozást és értékesítést közösen oldják meg. (MTI-fotó) • Hajdú János és fia a szemerkélő esőben is szüretel, bár nem túl jokeduicii . . . • Sok l'ürt nem bo/ott termést a szárazság miatt. A három jellegzetes hegy: sátoraljaújhelyi és abaújszántói Sátorhegy, a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszög 28 településének ültetvényei alkotják a tokaj-hegyaljai borvidéket. Fő fajtája a furmint (70%) és a hárslevelű (30%), ezekből készül a híres tokaji: a „borok királya — királyok bora”. Kedvező évjáratban, időjárási viszonyok között a szőlőbogyók nemes rothadását, aszúsodását eredményezi a Botrytis cinerea (Sclerotinia fuckeliana), amelyből speciális technológia szerint készül a tokaji szamorodni és tokaji aszú. A hegyaljai földbe vájt, állandó hőmérsékletű és páratartalmú pincékben az úgynevezett gönci hordókban (134-—-1401) évekig érlelik. A pincék falát vastagon borítja a puha, bársonyos tapintású fekete penész (Cladosporium Cellare). A szüret Hegyalján, hagyomány szerint, Teréz-napkor kezdődik, és október 28-áig tart: „akármilyen nagy a kár, Simon-Juda a határ” tartja a mondás, hogy legyen idő az aszúsodásra. Az idei szürethez a hegyaljai szőlőtermelők sem fogtak nagy örvendezéssel, és ennek nem elsősorban a hideg, esős idő az oka. — Sokan még a tavalyi leadott szőlő árát sem kapták meg - mondta Hajdú János bodrog- kisfaludi termelő, akinek 4 kh szőlője terem a Vár-hegy oldalán. — Az idei termés még elfér a pincében a tavalyi bor mellett, de hogy jövőre mi lesz, azt nem tudom — folytatta —, pedig az aszály miatt csak kb. 50%-os a termés, a minősége elfogadható, 20- 33 fokos, viszont alig találni aszúszemeket. Hasonlókat tapasztaltunk a Béke Szakszövetkezet vár-hegyi feldolgozójában is, ahol a termelőktől bérfeldolgozásra, bértárolásra veszik át a szőlőt. A Haller-pincé- ben több évig fahordóban érlelt, csodálatos ötputtonyos aszújuk eladó, de nincs fizetőképes vevő rá. — Áz idei, példátlanul aszályos nyár komolyan károsította az ültetvényeket, nincs aszúsodás, kevesebb a termés a vártnál. Nincs piaca a tokaji bornak sem - mondja a szövetkezet elnöke, Szabó Sándor —; várhatóan tovább fog csökkenni a hegyaljai szőlőültetvények területe is. A tokaji bor hírnevét a XVI- XVIII. században szerezte a korabeli hiedelem szerint a szőlőbogyó és -vessző színaranytartalmától. A hírnév még megvan, arany már nincs, és Tokajhegyalját sem kiméli a szőlő- és borágazat válsága. Pedig a név kötelez(ne)... Bíró Mária kertész üzemmérnök • A pincék meg befogadják az idei termést. (Fotó: Straszer András) 8. oldal, 1992. október 29. A SZÜRET VEGEZTEVEL A csábori kétsoron Másfél hold sárfehér szőlőjét szedte Gillik István a család segítségével Kecel határában, a csábori kétsoron. Mint elmondta, ezen a területen kívül van még hat hold termő szőlője és fiatal, még termőre nem fordult is. Saját géppel szerelték fel a családi gazdaságot, eddig nem is volt nagy gondjuk. A Soltvadkerti Jóreménység Szak- szövetkezet átvette tőlük a szőlőt. Az idén azonban erre nincs lehetőség. Ezért úgy döntöttek Gillikék, hogy a saját pincéjükbe betárolják a bort és majd, ha lesz kereslet, akkor adják el. A szőlő az idén igen jó cukorfokot mutatott, bár a dér megcsipkedte egy kicsit, a gaz- dáék elégedettek lehettek. Szomorú szüret Hegy alján • Vs/üs/cmck imiainag tödürben fémedéinI tilos luis/uulni.
