Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

Csávolyi szüretvég • A múlt héten befejeződött (.'sávolyon a szüret. Igaz, a gazdák nagy része — a szárazság miatt okozott károk mellett — nem egészen elégedett a termés mennyisé­gével és minőségével. A legnagyobb felvásárló, Mirh István AGORA B l., mintegy 6 ezer hektoliter mustnak megfelelő szőlőt vett át, cukorfokonként 50 filléres áron. Képünkön a pincészetnél tartálykocsik ürítése látható, melyet a szakemberek egyedi módon egy markoló segítségével oldottak meg. (Fotó és szöveg: Papp Zoltán) TOKAJ TÜNDÖKLŐ NEDŰJE Megtáltosítja az agyrostokat Hagyományosan a szőlők védő­szentjének ünnepén, október 28-án, Si- mon-Juda napján tartják Tokajban a szüretet. A legismertebb hazai borun­kat Kölcsey a Himnuszban is megéne­kelte, Schubert zenét szerzett Batsányi- né Baumberg Gabriella A tokaji dicsé­rete fcímű költeményéhez, Voltaire Frankhonban népszerűsítette: „a tokaji megtáltosítja az agyrostokat". A Piu- sok közül a tizedikként megválasztott pápa a tokaji miatt enyhített a Vatikán szigorú etikettjén, s engedélyezte, hogy asztalára nyitott üvegben is kerülhes­sen a magyar borból. (Főleg a Borgiák ármánykodása, a mérgezések kizárása miatt a katolikus egyház feje csak bon­tatlan üvegből ihatott bort.) A Hegyaljáról szóló első írásos em­lék Pliniustól származik, az itáliai tör­ténetíró jegyezte föl, hogy a szarmaták az időszámítás előtti századokban fog­lalták el a Felső-Tisza vidékét, később újabb népek, a gepidák, a vandálok, majd a hunok jelentek meg a tájon. Francia történészek szerint ott volt At­tila hun király birodalmának székhelye is. A névtelen történetiró, Anonymus a Gesta Hungarorumban Hymesuduorról, Hímesudvarról írt, Tokaj neve Kálti Márk krónikájában jelent meg először, annak kapcsán, hogy 1074-ben Géza király itt kelt át a befagyott Tiszán. A tatárjárás után IV. Béla olasz sző­lőműveseket hívott be, akik nemcsak hozzáértésüket, hanem sok új szőlőfaj­tát is hoztak hazánkba. A török hódí­tás elől hozzánk menekült macedónok, görögök közreműködésével ismerték meg Európa-szerte a tokaji bort. A ki­váló kereskedők Lipcsétől Konstatiná- polyig, az Adriától a moszkvai fejede­lemségig mindenütt jó pénzért adták el a pompás nedűt. A meggazdagodás reményében so­kan próbálták titkát megfejteni, utá­nozni, de eddig még nem sikerült. A helyi szőlősgazdák szerint a sok év­százados kitartásnak, szorgalomnak köszönheti egyedülállóságát a tokaji. Tényszerűen bizonyítható, hogy amíg ötszáz esztendővel korábban évente csak kétszer kapálták meg szőlőjüket a magyar gazdák, addig Tokajhcgyalján már fél évszázada is háromszor. Ennek következtében meghosszabbodott a szőlő vegetációs ideje, levelei még szep­tember végén október elején is szép üdezöldek voltak, az érési idő kitoló­dott. A Tisza és a Bodrog ölelésében, a páradús levegő és á meleg nappalok, hűvös éjszakák hatására a szőlőszemek összetöppednek, aszúsodnak. Az aszú feltalálási idejét, Kazinczy Ferenc szépapjának feljegyzése alapján, sokan az 1600-as évek közepére teszik. Miszerint Szepsi Laczkó Máté tiszte­lendő kedveskedett úrnőjének az első aszúborral. Pedig Tokaj 1573-as tör­vénykönyvében már följegyezték: mennyi főbor termett. Akkoriban így nevezték az aszút. (szabó) Fcrenczy Europress • A dér megcsipkedte a szőlőt, nem lehetett várni a szedesse!. Csemege is, bor is • Telnek a szőlőstartályok. Bámulatos francia boregyetem Suze-la-Rousse azon ritka he­lyek közé tartozik Franciaország­ban, ahol az éttermek megengedik, hogy a vendég a saját maga által hozott bort fogyassza. Ebben a Drőme megyei kisvárosban egye­dülálló intézmény működik: a bo­rászati egyetem, mely egy sziklás hegynyúlványon épült XII. századi kastélyban rendezkedett be. A Reader’s Digest Válogatás 1992. októberi száma ennek a különös egyetemnek a történetét és műkö­dését ismerteti meg az olvasóval. A környezet és a magas színvo­nalú oktatás évente hétszáz hallga­tót vonz az egyetemre — diákokat, szőlőtermesztőket, borkereskedő­ket, pincéreket és egyéb érdeklődő­ket. A világ egyetlen borászati egye­temének a története 1965-ben kez­dődött, amikor Drőme megye ta­nácsa megvette a szép, de lepusz­tult suze-la-rousse-i kastélyt. Elő­ször nem tudtak vele mit kezdeni, de végül Jacques Mesnier, a cőtes du-rhőne-i szőlőtermesztők köz­ponti vezetőségének megbízottja azt javasolta, hogy hozzanak létre egy borászati egyetemet. Vélemé­nye szerint nagy szükség volt a sző­lőtermesztők szakmai továbbkép­zésére, akik tudták, hogyan kell feldolgozni a szőlőt, azonban ke­veset tudtak arról, hogyan kell ter­mékeiket reklámozni, értékesíteni, hogyan képviseljék érdekeiket a kormánnyal és az Európai Közös­séggel szemben. Az egyetem létrehozása mellett szólt, hogy az Európai Közösség kötelezővé tette az Appellation d’Origine Contrőlée (AOC) védje­gyével ellátott borok ellenőrzését, s a kastély ideálisnak bizonyult a kóstolóhely kialakítására. (Az AOC a francia borok valódiságát garantáló védjegy.) Kezdetben a suze-la-rousse-i in­tézmény csak nevében volt egye­tem, mindössze a laboratórium és a kóstoló működött. 1978-ban azonban nekiláttak az oktatási program kidolgozásának. A taná­rokat a legkiválóbb szakemberek közül válogatták ki. Suze-la-Rous- se ma már különböző főiskolai és egyetemi diplomákat ad hallgatói­nak. A kétéves tanfolyamra huszon­hét k tilönböző nemzetiségű hallga­tó iclentkezett az utóbbi tanévben. Az első hat héten intenzív irányítá­si, közgazdasági és piaci tanulmá­nyokkal foglalkoznak, majd ezt szakmai gyakorlat követi tíz ©r- szágban. A résztvevők elsőként a négy alapízt tanulják meg megkü­lönböztetni: a savanyút, a keserűt, az édeset és a sósat. Később vagy harminc aromával ismertetik meg őket, amelyek az egyes szőlőfaj­tákra és borkészítési eljárásokra jellemzőek. A képzést vizsga zárja, amelyet a párizsi egyetemen tesz­nek le.a hallgatók. Az iskola sikerét az is mutatja, hogy önfenntartó. Az egyetemi ta­nács irányítja, amelynek tagjai kö­zött szőlősgazdák is vannak. Az egyetem nem nyereségre törő in­tézmény (évi költségvetése átlago­san hatmillió francia frank). Az egyetem laboratóriumában kutatómunka is folyik, amelynek során tanulmányozzák a környék szőlőit, hogy megállapítsák, mik a legkedvezőbb időjárási, földrajzi és biológiai tényezők a legjobb bo­rok előállításához. Az egyetem kulturális és tudo­mányos eseményeket is szervez. Pl. 1989-ben húsz történész, tanár és filozófus részvételével előadás- sorozatot tartottak „A bor és a történelem” címmel. Catherine Galitzine A Keceli Szőlőfürt Szakszö­vetkezet hatvanhektáros saszla- ültetvényét kétszer is bejárják a szüretelők. Előbb a válogatott fürtöket vágták le, melyeket cse­megeszőlőként szállítanak buda­pesti kereskedőkhöz. A kevésbé tetszetősek maradnak borszőlő­nek. Bár az utóbbi napok éjsza­kai fagya megcsipkedte a szeme­ket, úgy tűnik, a nagyobb kártól védte a termést a szőlőlevél. • Ez meg csemegeszőlő lesz. (Fotó: Straszer András) • Megvárjuk míg piaca lesz a bornak — mondta Gillik István. Borfejtés a Mátraalján • A Mátraalja egyik legnagyobb szőlő­termelő mezőgazdasági nagyüzemében befejezéséhez közeledik a szüret. Itt is, mint másutt, a szőlészeti, borászati ága­zat az átalakulását éli át. Az idei szüret alatt már bérfeldolgozást, bértárolást is vállalnak, a kapacitás kihasználása ér­dekében. A fehér szőlőből készült borok első fejtése befejeződött, melyet követ az érlelés, jó közepes évjáratra számítanak. A közel 200 szőlősgazda a jövő útját a pinceszövetkezetben látja, ahol a terme­lést, feldolgozást és értékesítést közösen oldják meg. (MTI-fotó) • Hajdú János és fia a szemerkélő esőben is szüretel, bár nem túl jokeduicii . . . • Sok l'ürt nem bo/ott termést a szárazság miatt. A három jellegzetes hegy: sáto­raljaújhelyi és abaújszántói Sátor­hegy, a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszög 28 településének ültet­vényei alkotják a tokaj-hegyaljai borvidéket. Fő fajtája a furmint (70%) és a hárslevelű (30%), ezek­ből készül a híres tokaji: a „borok királya — királyok bora”. Kedvező évjáratban, időjárási viszonyok között a szőlőbogyók nemes rothadását, aszúsodását eredményezi a Botrytis cinerea (Sclerotinia fuckeliana), amelyből speciális technológia szerint készül a tokaji szamorodni és tokaji aszú. A hegyaljai földbe vájt, állandó hőmérsékletű és páratartalmú pin­cékben az úgynevezett gönci hor­dókban (134-—-1401) évekig érlelik. A pincék falát vastagon borítja a puha, bársonyos tapintású fekete penész (Cladosporium Cellare). A szüret Hegyalján, hagyomány szerint, Teréz-napkor kezdődik, és október 28-áig tart: „akármilyen nagy a kár, Simon-Juda a határ” tartja a mondás, hogy legyen idő az aszúsodásra. Az idei szürethez a hegyaljai szőlőtermelők sem fog­tak nagy örvendezéssel, és ennek nem elsősorban a hideg, esős idő az oka. — Sokan még a tavalyi leadott szőlő árát sem kapták meg - mondta Hajdú János bodrog- kisfaludi termelő, akinek 4 kh sző­lője terem a Vár-hegy oldalán. — Az idei termés még elfér a pincében a tavalyi bor mellett, de hogy jövőre mi lesz, azt nem tu­dom — folytatta —, pedig az aszály miatt csak kb. 50%-os a ter­més, a minősége elfogadható, 20- 33 fokos, viszont alig találni aszú­szemeket. Hasonlókat tapasztaltunk a Bé­ke Szakszövetkezet vár-hegyi fel­dolgozójában is, ahol a termelők­től bérfeldolgozásra, bértárolásra veszik át a szőlőt. A Haller-pincé- ben több évig fahordóban érlelt, csodálatos ötputtonyos aszújuk el­adó, de nincs fizetőképes vevő rá. — Áz idei, példátlanul aszályos nyár komolyan károsította az ül­tetvényeket, nincs aszúsodás, ke­vesebb a termés a vártnál. Nincs piaca a tokaji bornak sem - mondja a szövetkezet elnöke, Sza­bó Sándor —; várhatóan tovább fog csökkenni a hegyaljai szőlőül­tetvények területe is. A tokaji bor hírnevét a XVI- XVIII. század­ban szerezte a korabeli hiedelem szerint a szőlőbogyó és -vessző színaranytartalmától. A hírnév még megvan, arany már nincs, és Tokajhegyalját sem kiméli a szőlő- és borágazat válsága. Pedig a név kötelez(ne)... Bíró Mária kertész üzemmérnök • A pincék meg befogadják az idei termést. (Fotó: Straszer András) 8. oldal, 1992. október 29. A SZÜRET VEGEZTEVEL A csábori kétsoron Másfél hold sárfehér szőlőjét szedte Gillik István a család segít­ségével Kecel határában, a csábori kétsoron. Mint elmondta, ezen a területen kívül van még hat hold termő szőlője és fiatal, még termő­re nem fordult is. Saját géppel sze­relték fel a családi gazdaságot, ed­dig nem is volt nagy gondjuk. A Soltvadkerti Jóreménység Szak- szövetkezet átvette tőlük a szőlőt. Az idén azonban erre nincs lehető­ség. Ezért úgy döntöttek Gillikék, hogy a saját pincéjükbe betárolják a bort és majd, ha lesz kereslet, akkor adják el. A szőlő az idén igen jó cukorfokot mutatott, bár a dér megcsipkedte egy kicsit, a gaz- dáék elégedettek lehettek. Szomorú szüret Hegy alján • Vs/üs/cmck imiainag tödürben fémedéinI tilos luis/uulni.

Next

/
Thumbnails
Contents